A vállalati növekedés esélyei és korlátai az elmúlt 20 évben Előadás a Versenyképesség, növekedés, foglalkoztatottság című Tudománynapi Konferencián Bélyácz Iván egyetemi tanár, akadémikus 2015. November 24.
A vállalati növekedés tapasztalatai az 1993-2012 közötti időszakban című OTKA kutatás a 2010-2014 közötti időszakban A kutatás legfőbb eredménye, hogy a szakmai köztudatban élő képtől merőben eltérő növekedési-gazdálkodási pályaív fedezhető fel. A vizsgált időszak nem tekinthető homogénnek, hanem négy jól elhatárolható szakaszra bontható.
Az első időszakban (1990-1995) nagy megrázkódtatással járó piacgazdasági átalakulás megy végbe, aminek első fele válság, a második pedig kibontakozás jellegű. A második növekedési szakasz (1996-2000) felfogható aranykori növekedési időszakként, mivel a két évtizedes vizsgálati időtartamnak ezek a legeredményesebb évei.
A harmadik növekedési időszak (2001-2007) a visszaesés periódusaként tekinthető. A negyedik szakasz (2008-2012) a válság időszaka, amelynek okai a globális gazdasági és pénzügyi rendszer kríziséből eredeztethetők, mégsem tekinthetünk el a megelőző, több éves visszaeséstől, s a válság időszakát annak szerves folytatásaként is felfoghatjuk.
A kutatás során megfigyelt és értékelt mutatók I. Az árbevétel átlagos növekedési rátája A működési jövedelmezőség Az átlagos nettó jövedelmezőség A ROA mutató (adózott nyereség/összes eszköz) A ROE hányados (adózott nyereség/saját tőke) A ROI ráta (adózott nyereség/befektetett eszközök)
A kutatás során megfigyelt és értékelt mutatók II. A tőkeszerkezeti mutató (saját tőke/összes tőke) A profit-visszatartási ráta A befektetett eszközök változása A likviditási mutató A belső növekedési ráta
Az árbevétel átlagos növekedési rátája az első két szakaszban a hazai tulajdoni többségű feldolgozóiparban 15%-os volt, a harmadik szakaszban ez 10%-ra csökkent. Ugyanez a mutató a külföldi tulajdoni többségű feldolgozóiparban az 1990-es években átlagosan 25%-os volt, majd a harmadik szakaszban éves átlagban 15%-osra mérséklődött. A válság időszakát magában foglaló negyedik szakaszban határozott visszaesés következett be.
Hazai ipar nettó értékesítési árbevétele növekedési rátája 1,6 1,4 1,2 1 0,8 Hazai ipar nettó értékesítési árbevétele 0,6 0,4 0,2 0
1,6 Hazai szolgáltatás nettó értékesítési árbevétele növekedési rátája 1,4 1,2 1 0,8 0,6 Hazai szolgáltatás nettó értékesítési árbevétele növekedési rátája 0,4 0,2 0
Külföldi ipar működési jövedelmezősége 8 6 4 2 Külföldi ipar működési jövedelmezősége 0-2 -4
Külföldi szolgáltatás működési jövedelmezősége 25 20 15 10 5 Külföldi szolgáltatás működési jövedelmezősége 0-5 -10-15
A hazai tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatok árbevétel arányos működési jövedelme az 1990-es években mindvégig lassú javulást mutatott, s az évtized végére elérte az 5%-os arányt, majd a harmadik időszakban fokozatos süllyedés után, 4%-os aránynál stabilizálódott. A külföldi tulajdoni többségű ugyanezen szektorbeli vállalatok vonatkozó mutatója, a nagyon alacsony kezdeti értékek után 5%-os átlagot mutatott, s a visszaesés időszakában sem haladta meg az évi átlagos 4%-ot.
Hazai ipar működési jövedelmezősége 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 Hazai ipar működési jövedelmezősége 2,0 1,0 0,0
15 Hazai szolgáltatás működési jövedelmezősége 10 5 0 Hazai szolgáltatás működési jövedelmezősége -5-10 -15
Külföldi ipar működési jövedelmezősége 8 6 4 2 Külföldi ipar működési jövedelmezősége 0-2 -4
25 Külföldi szolgáltatás működési jövedelmezősége 20 15 10 5 0 Külföldi szolgáltatás működési jövedelmezősége -5-10 -15
A hazai tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatok nettó jövedelmezőségi rátája az első két szakaszban éves átlagban 10 és 13% között alakult, majd a harmadik periódusban 6-8% között stabilizálódott. A külföldi tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatoknál a vonatkozó mutató a második szakaszban 13-20% köré emelkedett, majd a harmadik szakaszban az érték 10% körül rögzült.
Hazai ipar átlagos nettó jövedelmezősége 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 Hazai ipar átlagos nettó jövedelmezősége 1,0 0,0-1,0
Hazai szolgáltatás átlagos nettó jövedelmezősége 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0-10,0 Hazai szolgáltatás átlagos nettó jövedelmezősége -20,0-30,0-40,0
Külföldi ipar átlagos nettó jövedelmezősége 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Külföldi ipar átlagos nettó jövedelmezősége -2,0-4,0-6,0-8,0
15,0 Külföldi szolgáltatás átlagos nettó jövedelmezősége 10,0 5,0 0,0-5,0 Külföldi szolgáltatás átlagos nettó jövedelmezősége -10,0-15,0-20,0-25,0
Az átlagos nettó jövedelmezőség mutatója meglepetést okozott, ugyanis e ráták rendre meghaladták a működési jövedelmezőség értékeit. Ez arra utal, hogy különösen az első két szakaszban a vállalatok jövedelme elsősorban nem a termelési-szolgáltatási funkció gyakorlásából eredt. A vállalatok (szektortól függetlenül) a pénzügyi műveletekből származtatták jövedelmük egy részét.
A ROA mutató az adózott eredményt az átlagos eszközállomány nagyságához viszonyítja. A hazai tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatok ROA rátája az első két szakaszban évente átlagosan 6% körül alakult, a 2000-es évek első felében azonban ez az arány 4%-os értékre esett. A külföldi tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatok ROA rátája az első szakasz éveiben negatív volt, s hullámzás után 6% körüli átlagot mutatott.
Hazai ipar átlagos ROA rátája 10,0 8,0 6,0 4,0 Hazai ipar átlagos ROA rátája 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0
Hazai szolgáltatás átlagos ROA rátája 10,0 8,0 6,0 4,0 Hazai szolgáltatás átlagos ROA rátája 2,0 0,0-2,0-4,0
Külföldi ipar átlagos ROA rátája 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 Külföldi ipar átlagos ROA rátája 2,0 0,0-2,0-4,0
Külföldi szolgáltatás átlagos ROA rátája 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 Külföldi szolgáltatás átlagos ROA rátája 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0
A hazai tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatok ROE értéke a kezdeti gyenge eredményesség után javult, s a második szakaszban 12 és 18%, a harmadik szakaszban 3 és 8% között állapodott meg. A külföldi tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatok értéke az első szakaszban negatív volt, majd a harmadik szakaszra 15-25% közötti intervallumban mozgott.
Hazai ipar átlagos ROE rátája 30,0 25,0 20,0 15,0 Hazai ipar átlagos ROE rátája 10,0 5,0 0,0-5,0
Hazai szolgáltatás átlagos ROE rátája 60,0 50,0 40,0 30,0 Hazai szolgáltatás átlagos ROE rátája 20,0 10,0 0,0-10,0-20,0
Külföldi ipar átlagos ROE rátája 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 Külföldi ipar átlagos ROE rátája 10,0 5,0 0,0-5,0-10,0
Külföldi szolgáltatás átlagos ROE rátája 50,0 40,0 30,0 20,0 Külföldi szolgáltatás átlagos ROE rátája 10,0 0,0-10,0-20,0
A hazai tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatok ROI rátája az első két szakaszban 8 és 14% között ingadozott, ám ez az arány a harmadik szakaszban, nagy zuhanással, 8% alá került. Ez a mutató a külföldi tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatok esetében az első két szakaszban 5 és 15% között ingadozott 10% körüli átlaggal, de a harmadik szakaszban 10% alá került.
Hazai ipar átlagos ROI rátája 16,0 14,0 12,0 Hazai ipar átlagos ROI rátája 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0
Hazai szolgáltatás átlagos ROI rátája 35,0 30,0 25,0 20,0 Hazai szolgáltatás átlagos ROI rátája 15,0 10,0 5,0 0,0-5,0
Külföldi ipar átlagos ROI rátája 25,0 20,0 15,0 10,0 Külföldi ipar átlagos ROI rátája 5,0 0,0-5,0
Külföldi szolgáltatás átlagos ROI rátája 20,0 15,0 10,0 Külföldi szolgáltatás átlagos ROI rátája 5,0 0,0-5,0-10,0
A hazai tulajdoni többségű feldolgozóiparban a saját tőke aránya az első két szakasz 50%-os értékéről 45% körülire csökkent, s azon később stabilizálódott. A külföldi tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatok tőkeszerkezetében a saját tőke aránya 40-50% közötti intervallumban mozgott.
Hazai ipar saját tőke aránya az összes forráson belül 60,0 50,0 40,0 Hazai ipar saját tőke aránya az összes forráson belül 30,0 20,0 10,0 0,0
Hazai szolgáltatás saját tőke aránya az összes forráson belül 60 50 40 30 Hazai szolgáltatás saját tőke aránya az összes forráson belül 20 10 0
Külföldi ipar saját tőke aránya az összes forráson belül 60,0 50,0 40,0 30,0 Külföldi ipar saját tőke aránya az összes forráson belül 20,0 10,0 0,0
Külföldi szolgáltatás saját tőke aránya az összes forráson belül 50 45 40 35 30 25 20 Külföldi szolgáltatás saját tőke aránya az összes forráson belül 15 10 5 0
A hazai tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatoknál a profit-visszatartási ráta a három növekedési szakaszban 90 és 60% között hullámzott, hosszabb távon csökkenő irányzattal. Ezzel éppen ellentétes volt a külföldi tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatok vonatkozó irányzata, ami nagyon szélsőségesen ingadozott 50 és 80% közötti intervallumban, határozottan növekvő irányzattal.
Hazai ipar átlagos profit-visszatartási rátája 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 Hazai ipar átlagos profit-visszatartási rátája 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00
120,00 Hazai szolgáltatás átlagos profit-visszatartási rátája 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 Hazai szolgáltatás átlagos profitvisszatartási rátája 0,00-20,00-40,00-60,00
Külföldi ipar átlagos profit-visszatartási rátája 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 Külföldi ipar átlagos profitvisszatartási rátája 30,00 20,00 10,00 0,00-10,00
Külföldi szolgáltatás átlagos profit-visszatartási rátája 200,00 0,00-200,00-400,00-600,00 Külföldi szolgáltatás átlagos profitvisszatartási rátája -800,00-1000,00-1200,00-1400,00-1600,00
A hazai tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatoknál a befektetett eszközök évi átlagos változási rátája a három növekedési időszak egészére vonatkozóan 6%-os volt. A külföldi tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatokban a befektetett eszközök évi átlagos változása 15%-os volt az első két növekedési szakaszban, a harmadikban viszont jelentősen visszaesett, évi átlagos 10%-os értékre.
Hazai ipar átlagos befektetett eszközeinek alakulása 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 Hazai ipar átlagos befektetett eszközeinek alakulása 0,4 0,2 0
1,6 Hazai szolgáltatás átlagos befektetett eszközeinek alakulása 1,4 1,2 1 0,8 0,6 Hazai szolgáltatás átlagos befektetett eszközeinek alakulása 0,4 0,2 0
Külföldi ipar átlagos befektetett eszközeinek alakulása 1,6 1,4 1,2 1 0,8 Külföldi ipar átlagos befektetett eszközeinek alakulása 0,6 0,4 0,2 0
Külföldi szolgáltatás átlagos befektetett eszközeinek alakulása 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 Külföldi szolgáltatás átlagos befektetett eszközeinek alakulása 0,4 0,2 0
A hazai tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatok belső növekedési rátája az első két növekedési szakaszban évente átlagosan 6%-os volt, a harmadik szakaszra azonban 3%-osra feleződött. Ezzel szemben a külföldi tulajdoni többségű feldolgozóiparban ez a ráta 5%-os volt az első két növekedési periódusban, majd 4%-osra mérséklődött a harmadik szakaszban.
Hazai ipar átlagos belső növekedési rátája 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 Hazai ipar átlagos belső növekedési rátája 2,0 1,0 0,0
Hazai szolgáltatás átlagos belső növekedési rátája 25 20 15 10 5 Hazai szolgáltatás átlagos belső növekedési rátája 0-5
Külföldi ipar átlagos belső növekedési rátája 10 9 8 7 6 5 Külföldi ipar átlagos belső növekedési rátája 4 3 2 1 0
Külföldi szolgáltatás átlagos belső növekedési rátája 30,0 25,0 20,0 Külföldi szolgáltatás átlagos belső növekedési rátája 15,0 10,0 5,0 0,0-5,0
A hazai tulajdoni többségű feldolgozóipari vállalatok esetében ugyanúgy, mint a külföldi tulajdoni többségűeknél, a vizsgált időszak teljes tartamára vonatkozóan, a likviditási ráta 1,5 értékű. A válság időszakában a likviditási ráta széles körben romlott. A hazai tulajdoni többségű feldolgozóiparban e ráta éves átlagban 1,2 értékű volt, a külföldi tulajdoni többségűeknél pedig 1,5 értékű.
Hazai ipar átlagos likviditási rátája (III. fokozatú) 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 Hazai ipar átlagos likviditási rátája (III. fokozatú) 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0
Hazai szolgáltatás átlagos likviditási rátája (III. fokozatú) 7 6 5 4 3 Hazai szolgáltatás átlagos likviditási rátája (III. fokozatú) 2 1 0
Külföldi ipar átlagos likviditási rátája (III. fokozatú) 8 7 6 5 4 Külföldi ipar átlagos likviditási rátája (III. fokozatú) 3 2 1 0
Külföldi szolgáltatás átlagos likviditási rátája (III. fokozatú) 8 7 6 5 4 3 Külföldi szolgáltatás átlagos likviditási rátája (III. fokozatú) 2 1 0
Köszönöm figyelmüket!