E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2012. május 31-én tartandó ülésének 2. számú Átfogó értékelés a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról tárgyú napirendi pontjához Előadó: Mező József jegyző Előkészítette: Aratóné Perjési Mariann gyámhivatali ügyintéző Véleményezte: Ügyrendi és Szociális Bizottság Tisztelt Képviselő - testület! Minden gyermekben, bármilyen körülmények között is született, és bárkik is voltak a szülei, potenciálisan az emberi faj születik meg ismét, és valamennyiünk számára rendkívüli a felelősség az emberi élet iránt. James Agee A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 96. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. A tartalmi követelményeket meghatározó külön jogszabály a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet (Gyer.) 10. számú melléklete. Átfogó az értékelés abban a tekintetben, hogy tartalmazza az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátásokra, a Polgármesteri Hivatal Városi Gyámhivatala és jegyzői gyámhatósága hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat, az önkormányzat biztosította személyes gondoskodást nyújtó ellátások területén a Kossuth Lajos Általános és Művészeti Iskola, a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központja, a Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde, Tiszavasvári Rendőrkapitányság, Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal, valamint a Tiszalöki Református Egyház Oltalmazó Háza és Oltalmazó Otthona által végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat. Ki kell térnie a beszámolónak a bűnmegelőzési program főbb pontjainak, az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében végzett feladatok, szolgáltatások bemutatására, a jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározására is. Az értékelésnek nem kötelező része a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központ gyermekjóléti alapellátások áttekintése a jelzőrendszer működésének éves értékelése, amely mellékletét képezi a beszámolónak. Az értékelést meg kell küldeni a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztályának. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a megyei gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. Mindezek figyelembe vételével kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az értékelést szíveskedjen elfogadni. Tiszalök, 2012. május 16. Mező József jegyző

TIS ZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TES TÜLETÉNEK.../2012.(V. 31.) határozat-tervezete Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelés elfogadásáról A képviselő-testület tudomásul vette és a melléklet szerint elfogadta az átfogó értékelést az önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. 2

I. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI 0-3 éves 4-8 éves 9-14 éves 15-18 éves Összesen Együtt Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi 547 77 95 133 131 195 223 143 147 Nő 596 1143 II. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉS ZETBENI ELLÁTÁS OK: II.1. A családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény óta a családtámogatási rendszer megváltozott. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19., 20., és 20/A. -a és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 65., 65/A., 66., 66/A., és 67. -a szerint a települési önkormányzat jegyzője megállapítja a törvényi feltételek fennállása esetén a gyermek(ek) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 01 napján fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában, illetve a tárgyév november 01 napján fennáll, a tárgyév november hónapjában gyermekenként 2011. évben 5.800 forint pénzbeli támogatást folyósított. 2010. évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma: 591 fő Támogatásra felhasznált összeg: 6. 855. 000.- Ft. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma kor szerint: 6 éves: 176 gyerek 7-14 éves: 293 gyerek 15-18 éves: 106 gyerek 19- éves 16 fő Tartósan beteg, fogyatékos: 32 fő Családok száma a gyermekek száma szerint: 279 család 1 gyerek 131 2 gyerek 96 3 gyerek 13 4 vagy 5 gyerek 32 6 vagy annál több gyerek 7 Ebből: Egyedülálló szülő 1 gyerekes 48 2 gyerekes 28 3 gyerekes 2 4 vagy 5 gyerekes 4 6 vagy több 1 Az ellátásban részesült személyek száma az egy főre jutó családi jövedelem szerint a jogosultság megállapításakor: A nyugdíjminimum felét nem éri el: 43 fő A nyugdíjminimum fele, illetve annál több, de a nyugdíjminimumot nem éri el: 456 fő A nyugdíjminimumot eléri, illetve meghaladja: 92 fő Összesen: 591 fő 3

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21.. alapján a települési önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi és Szociális Bizottsága rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a gyermekes családot, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került gyermekes családok részére nyújtott támogatás. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma: Támogatásra felhasznált összeg: 33 fő 137.000 Ft II.2. Egyéb pénzbeli juttatások A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C. -a, valamint a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormány rendelet 68/F 68-L. a értelmében 2009. január 01-től lépett hatályba az óvodáztatási támogatás mint új támogatási ellátási forma. A jegyző határozatban állapítja meg az óvodáztatási támogatást a törvényi feltételek fennállása esetén a kérelmező részére. Aki abban az évben beíratja a gyermekét óvodába, amikor harmadik illetve negyedik életévét tölti be, első alkalommal 20.000.- forint, ezt követően esetenként és gyermekenként 10.000 forint óvodáztatási támogatást kap. A támogatás évente két alkalommal történik: júniusban és decemberben. 2011. évben az óvodáztatási támogatásra jogosultak száma: 29 fő Támogatásra felhasznált összeg: 660. 000.- Ft. II.3. Gyermekétkeztetés A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülő bölcsődében, óvodában étkező gyermeke illetve az 1 4 és az 5-8 osztályos gyermekek i n g y e n étkeznek. 3 vagy több gyermek esetén, ha nem jogosult a szülő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 50%-os a térítési díj. A tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelő szülő, ha nem jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, 50%-os térítési díjat fizet. Bölcsődei, óvodai adatok: Térítési díj Óvoda Bölcsőde 100% : 64 gyerek 14 gyerek 50% : 16 gyerek 3 gyerek 0 Ft.: 85 gyerek 4 gyerek Iskolai adatok: Térítési díj: 100% : 61 gyerek 50 % : 39 gyerek 1-4 és az 5-6 osztály 0.- Ft 216 gyerek 4

Megállapítható, hogy a 316 étkezést igénybe vevő gyermek több, mint 68 %-a kedvezményes étkezésben részesül. III. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT S ZEMÉLYES GONDOSKODÁS T NYÚJTÓ ELLÁTÁS OK III. 1. Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központja négy fő feladatot lát el: - Gyermekjóléti szolgálat működtetése; - Családsegítő szolgálat működtetése - Rendszeres szociális segélyezettek együttműködési kötelezettségéből adódó feladatok - Városi Gyámhivatal körzetéhez kapcsolódó hivatásos gondnoki teendők ellátása. III.1.1. A Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Az intézmény 1997 ben alakult, mint Családsegítő Szolgálat, 2001. januárjától Szociális Szolgáltató Központ lett az elnevezése, hogy tükrözze kibővült feladatkört, majd 2007. augusztus 1. napjától a Kistérségi Társulás tagjaként az elnevezése Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központja nevet kapta. A Gyermekjóléti Szolgálat feladatai: A testileg, lelkileg, erkölcsileg veszélyeztetett gyermekekről jelzést szolgáltató rendszer működtetése. A veszélyeztetettség megelőzése, kiküszöbölése családgondozással, valamint ügy intézés, any agi és természetbeni támogatáshoz jutás segítése. A gy ermekek gy ermekvédelmi rendszerbe történő ideiglenes elhelyezésének, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének lehetőség szerinti elkerülése. Szükség esetén a gyermek családból való kiemelésére javaslattétel, intézményben elhelyezett gyerekek családjának gondozása, családba visszahelyezett gyerekek utógondozása. Alapellátásban lévő gyerekek gondozási tervének elkészítése, védelembe vett gyerekek gondozási nevelési tervének elkészítése. Örökbe fogadó családok körülményeinek vizsgálata. Családba fogadott gyerekek utánkövetése. Felülvizsgálati tárgyalásokon részvétel. Feladata továbbá tanácsadás, illetve a tanácsadás megszervezése a következő témákban: családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés. Jelzőrendszer működtetése. Kéthavonkénti rendszerességgel esetmegbeszéléseket tart a szolgálat az iskola és az óvoda ifjúsági és gyermekvédelemi felelősével és a védőnői szolgálattal (csoportban vagy esetekről külön külön). Ezen megbeszélések célja az ifjúsággal, gyermekekkel foglalkozó szakemberek munkájának segítése, aktuális problémák megbeszélése, konzultáció a közösen gondozott családok ügyében, jelzőrendszer működtetése (veszélyeztetett gyerek jelzése jelzőlapon). A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermekjóléti szolgálat jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálat szakmaközi esetmegbeszéléseket tart évente legalább hat alkalommal előre meghatározott témakörben. Szabadidős tevékenységek (Nyári napközi, kortárssegítő csoport, szülő- gyerek klub) 5

CSALÁDG ONDOZÁSI FELADATOK Alapellátásban Alapellátásból összesen lezárva Nagykorúság miatt Esetátadással átadott gyermekek/ családok száma Eredményesség miatt 79 gyermek/ 39 család 30 gyermek/ 16 család 5 gyermek/ 5 család 18 gyermek/ 7 család 7 gyermek/ 4 család - Védelembe vétel (gyermekjóléti szolgálat, hatóság kezd.) 44 gyermek/ 21 család 50 óra igazolatlan hiányzás miatti új védelembe vétel 4 gyermek/ 4 család Védelembe vétel megszűnt Nagykorúság miatt megszűnt Ebből esetátadással átadott gyermekek/ családok száma Átmeneti nevelésben lévő Ebből lezárva nagykorúság miatt Esetátadással átadott gyermekek/ családok száma 9 gyermek/ 5 család 2 gyermek/ 2 család 7 gyermek/ 3 család 14 gyermek/ 10 család 1 gyermek / 1 család 2 gyermek / 1 család Családlátogatások száma 518 alkalom Esetkonferencia 17 eset - Első védelembe vételi tárgyaláson való részvétel 10 eset/ 14 gyermek - Véd. vételi felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel 4 eset/ 8 gyermek Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint: Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő, stb.) 88 eset Gyermeknevelési: 76 eset Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség: 17 eset Magatartászavar, teljesítményzavar: 29 eset Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülő-gyermek közti):41 57 eset Szülők vagy a család életvitele: 68 eset Szülői elhanyagolás: 51 eset Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális): - eset Fogyatékosság, retardáció: 3 eset Szenvedélybetegségek: 18 eset A kategóriák a kiskorúak veszélyeztetettségének okait tökéletesen lefedik. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet az alábbiakat rendelte el: 15. (7) a gyermekjóléti szolgálat minden év március 31 éig tanácskozást szervez, amelyen a) a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékeli a jelzőrendszer éves működését, b) áttekinti a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására. (8) az éves tanácskozásra meg kell hívni a) a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselő testület tagjait, vagy a jegyzőt, b) a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit, c) a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit, d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit, e) a gyámhatóság munkatársait, f) a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét, 6

g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, h) a megyei gyámhivatalban működő gyermek és ifjúságvédelmi koordinátort. 2012. március 21 - én a Szociális Szolgáltató Központ évzáró tanácskozást tartott. A tanácskozás célja, hogy a településen a gyermekjóléti, ill. gyermekvédelmi feladatot ellátó szakemberek, saját tevékenységüket bemutatva segítsék a település gyermekvédelmi rendszerének egységes áttekintését. Egymás értékelését meghallgatva felszínre kerüljenek, valamint a város vezetése által megtárgyalásra kerüljön mindazon probléma, amely az éves munka során felmerült. A megbeszélés témái: Gyermekjóléti alapellátások áttekintése, jelzőrendszer működésnek éves értékelése. Egyebek, aktualitások. A meghívottak írásban tájékoztatást adtak a részvételükről a jelzőrendszer működésében, valamint az elmúlt évi gyermekvédelmi tevékenységükről és észrevételeikről, javaslataikról. Tiszalök Város Szociális Szolgáltató Központja eredményesnek értékeli a 2011. évben is a jelzőrendszer működését. Az elmúlt évben folyamatosan azon dolgoztak, hogy hatékonyabban végezzék munkájukat, ami a már kidolgozott és a gyakorlatban is jól működő együttműködési megállapodásoknak megfelelően a jelzőlapok (alapellátásba vétel, iskolai, óvodai hiányzások jelzése) felhasználásával történt. Az iskolai és az óvodai gyermekvédelmi munka, az utóbbi évben újabb kihívásokkal került szembe, tovább sokasodott a magatartási problémákkal küzdő gyermekek száma. Az iskolában két gyermekvédelmi felelős, és egy iskolakoordinátor, az óvodában egy gyermekvédelmi felelős és egy óvodakoordinátor végzi a feladatokat. Velük rendszeres a Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolata, a problémákat közösen beszéljük meg. Gyakori az egyéni konzultáció is. Az iskola vezetése kiemelten kezeli a pedagógiai munka mellett a hátrányos helyzetű gyermekek segítését. A védőnői szolgálattal tovább bővült az együttműködés, közös családlátogatások mellett, bekapcsolódtak a szabadidős programok lebonyolításába és vállalkoztak a szülők iskolája rendezvénysorozat első foglalkozásainak megtartására is. A Bűnmegelőzési Tanács és a Gyermekjóléti Szolgálat együttműködése szorosabbá vált a közös feladatok megfogalmazásával. A rendőrség részéről egyre több és rendszeresebb jelzés érkezik, és kérik a viszont jelzéseket is. Kezdeményeznek olyan megbeszéléseket, együttműködéseket, ami a gyerekekkel foglalkozók tájékozottságát segíti. Az I. fokú gyámhatósággal és a Gyámhivatallal a Gyermekjóléti Szolgálat munkakapcsolata napi jellegű és szakmailag egymást segítő. A krízisekben közös megbeszélések segítik a hatékony problémamegoldást. III. 2. Gyermekek napközbeni ellátása A Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde gyermeklétszáma: 2010-2011-es tanévben bölcsődei férőhelyek száma: 10 fő. 2010-2011-es tanévben bölcsődés gyermekek száma: 20 fő. 2010-2011-es tanévben óvodai férőhelyek száma: 200 fő 2010-2011-es tanévben beírt óvodások létszáma: 203 fő. Az óvodai beírt létszám a 2010-2011-es tanévben 101%. Az engedélyezett maximum létszámhoz képest 3 fővel több gyermek volt beíratva az óvodákba. Az év elején elkészített ütemterv alapján az első feladatok közé tartozott a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek számbavétele. 7

Az óvodákban fontos szerepet kap a gyermekvédelem. A gazdasági, társadalmi viszonyok változásával nőtt a mindennapi megélhetési gondokkal küzdő családok száma, a munkanélküliek számának emelkedésével pedig egyenes arányban nőnek a hátrányos helyzetű családban élő gyermekek. A probléma megelőző gyermekvédelem egyik legfontosabb jelzőrendszere az óvoda. A gyermekek életük jelentős részét itt töltik. Testi tüneteikben, hangulatukban, viselkedésükben történő változás, fejlődésüknek minden hibája, zavara megjelenik az óvodában, mint tünet, ami az óvodapedagógusnak észre kell venni és keresni a tünet mögött meghúzódó okokat. Az óvónőknek a feladata az első családlátogatáskor a gyermekek megismerése, a családi környezet feltérképezése. Ha a gyermek fejlődését, életét veszélyeztetettnek látja a családban, akkor gyermekvédelmi, gyámügyi segítséget kér. Hátrányos helyzetű gyermekek száma: 30 fő Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 50 fő Következő feladat volt a tájékoztatás, mely kiterjed a családokra, óvodapedagógusokra. Felhívjuk az érintettek figyelmét arra, hogy a felmerülő problémák megoldása érdekében váratlanul bekövetkezett események után hová fordulhatnak. Felvilágosítjuk, meggyőzzük a hozzánk forduló bajban lévő családokat, hogy problémájukra lehet megoldást találni. A 2010-2011 es tanévben 15 esetben adtak segítséget a TITKIT Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központ munkatársainak. Az esetek nagy részében a gyermekekről kellett jellemzést adni, amely döntő értékkel bírt a gyermek alapellátásba vagy védelembe vételekor. Az óvoda egészségügyi ellátása megfelelő, a 266/1997. (IX.3.) NM rendelet értelmében biztosított az egészségügyi ellátás. Rövid távú terveink: az óvodák állagának megóvása, szükséges fejlesztése. A Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában a 2010/2011-es tanévben az induló tanulói létszám 455 fő, ebből napközis ellátásban részesülők száma: 205 fő. Ezek közül a tanulók közül egész napos oktatási formában tanul az 1-3. évfolyamon 145 fő. Az egész napos oktatás alsó tagozatban népszerű azon szülők körében, akik dolgoznak vagy a gyermeket a tanulásban segíteni nem tudják kellőképpen. A SNIGY csoportjai jelenleg 18 fővel dolgoznak. Itt 18 fő veszi igénybe az iskolai étkeztetést. A 18 tanulóból egy fő sem napközis és sajnos egy tanuló sem veszi igénybe a tanulószobát. A napközi ellátásban részesülők háromszori étkezést vesznek igénybe, délután három óráig tanítói segítséggel elkészítik a házi feladatot is. A felső tagozat részére tanulószoba biztosított, amely ebben a tanévben 60 fővel működik. Összességében a tanulók 77%-a veszi igénybe az iskolai étkeztetést, ez 15%-os növekedés az előző tanévhez képest. A rendszeres iskolába járás érdekében a első félévben 26 tanulónak 36 felszólítást küldött az iskola, ebből 9 esetben büntetésre is sor került a jegyző részéről. A büntetések száma sajnos azóta tovább emelkedett. Családlátogatásra 28 alkalommal került sor. Több esetben a gyermekkel és a szülővel való megbeszélés hatására újabb mulasztás nem történt. Volt olyan család, akik bezárták az ajtót és nem fogadták a megjelenő pedagógust, nem akartak szembe nézni a problémával. Ezek a családok már csak akkor keresik meg a szakembereket, amikor már nagy a baj. A szülők a szakemberek segítségét nem fogadták el, vállalásaikat sorozatosan nem teljesítették, szülői kötelezettségeiknek nem tettek eleget. Az igazolt hiányzások csökkentése érdekében cél az egy napos távollétek csökkentése a szülő, orvos bevonása. Az előző tanév tapasztalatai szerint sok az egy napos hiányzások száma. A tanulók gyakran kevés indokkal, szülői kísérlet nélkül fordulnak a gyermekorvoshoz, kihasználva, hogy minden esetben kapnak igazolást. 8

Ezekben az esetekben a fő feladat a szülő, mint partner megnyerése annak érdekében, hogy figyeljenek gyermekeikre, kísérjék el őt az orvoshoz. A megelőzés érdekében azokkal a tanulókkal és szüleikkel, akiknél feltűnően sok olt az egynapos hiányzás elbeszélgetést tartott a gyermekvédelmi felelős. A tanév során az osztályfőnökök több esetben is komoly magatartási vagy tanulási problémát jeleztek a gyermekjóléti szolgálat felé. A jelzést követően sor került a tanulóval, szüleivel való beszélgetésre valamint családlátogatásra. Az iskola kompetenciáját meghaladó esetekben szakemberek bevonására került sor nevelési tanácsadó, pszichológus -. Súlyosabb esetekben pszichiátriai vizsgálatkérést kezdeményezett az iskola. A tanév során legnagyobb problémát a tanulók agresszív ön és közveszélyes viselkedése jelentette. A házirend súlyos megsértése miatt a tanulóval és a szülővel történő beszélgetésre, fegyelmi eljárásra került sor több esetben. Egy esetben újra védelembe vételi eljárást kezdeményezett az iskola A legnagyobb siker a Szülők iskolája nevet kapta. Az iskolai védőnővel közösen találkozás és kötetlen beszélgetés volt a roma szülőkkel. Az összejövetelen összesen 30 szülő jelent meg, ez a gyerekek kétharmadának képviseletét jelentette. Ez részben pótolta a szülői értekezletet, amelyekben sajnos még mindig nagyon kevés a roma szülők megjelenési aránya. A szülők jelentős része nem érdeklődik gyermeke iskolai teljesítménye felől, nem vesz részt a szülői értekezleteken, fogadóórákon, iskolai rendezvényeken, fórumokon. Az osztályfőnökök elmondása szerint családlátogatáskor szívesen fogadják őket és tanácsaikat, de kevés esetben tesznek eleget ígéreteiknek. Jelenleg nagyrészt a halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) gyermek családja nem nyújt higiénikus, nyugodt, kiegyensúlyozott környezetet gyermekei számára. A Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, mint jelzőrendszeri tag az elmúlt évekhez hasonlóan aktívan és eredményesen működik együtt a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulást Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálatával. A megállapodás szerint együttműködésük hatékony. A problémák felvetését követő gyors intézkedések a személyes, szakmai beszélgetések, konzultációk az információk gyors átadása segítették az iskola gyermekvédelmi munkáját. Az iskolában a cél a gyermekek érdekeinek érvényesítése, jelentős pozitív változás elérése a tanulók magatartásában, tanulmányi eredményességében, a szülők és az iskola együttműködésében. Továbbra is fontos feladat a prevenció és a közös hatékony együttműködés a jelzőrendszer tagjaival. III. 3. Gyermekek átmeneti gondozása A Tiszalöki Református Egyház által működtetett intézményekben a 2011 es évben az Oltalmazó Otthonban, átlagban 34 főnek, az Oltalmazó Házban 63 főnek biztosítottak szálláslehetőséget. A családok az ország egészterületéről érkezhetnek az otthonba és az itt tartózkodás időtartama változó (1 naptól 18 hónapig), 2011. évben Borsod Abaúj Zemplén Megyéből érkezettek voltak túlnyomó többségben. A családok intézményi elhelyezését szükségessé tévő okok közül legjellemzőbb a szülők életvezetési problémája, valamint az elégtelen lakhatási körülmények megléte, a fenyegető hajléktalanná válás és annak következtében a gyermekek családból kiemelésének fenyegetettsége 9

a családi konfliktusok az egyre inkább súlyosbodó mélyszegénység, illetve két család esetében az előzményekben szereplő drogfogyasztás is megjelent új problémaként. A korábbi években tapasztalt uzsora, kamatos pénz nem jellemezte a bekerülést. A megkeresések nagy része a bekerülő családok állandó lakcímén lévő gyermekjóléti szolgálatokon keresztül történt, de több esetben kérelmezte saját maga a szülő, valamint más átmeneti otthonból is érkezett ellátott. Sok esetben már több intézményben szerzett tapasztalatokkal érkeznek az intézménybe, amely az esetek nagy részében negatív irányban befolyásolja a családdal történő együttműködést. A családok gyermekek létszámát figyelembe véve, ebben az évben is a nagy létszámú három gyermekes vagy a feletti családok voltak a jellemzőek. Egész évben 29 fiú és 44 lány került az otthonba. Az elmúlt évekre visszatekintve, beköltözéskor a családok most sem tudnak több mindent hozni, mint ami két táskában elfér. Hiányosak az irataik volt olyan személy, aki több éve nem rendelkezik semmilyen személyazonosításra alkalmas irattal nincs megfelelő és elegendő ruházatuk, kiéhezetten érkeznek az intézménybe. Az intézmény igyekszik minden hiányosságot pótolni. Az intézményekbe való tartózkodási idő két részre bontható, vannak olyan családok, akik nagyon rövid ideig élnek a számukra felkínált lehetőséggel, míg a másik véglet, hogy a maximális másfél évet az otthonban töltik. Több esetben is előfordult, hogy a kiköltözött ellátottak szerettek volna újra elhelyezést nyerni. Egy család esetében volt is erre lehetőség, ők két évet meghaladóan kerültek vissza. A korábbi élethelyzetükből adódó, valamint a különböző intézményi elhelyezések során szerzett tapasztalataik miatt a család együttműködési képessége nagymértékben csökkent, így a család a jogszabály által biztosított elhelyezési időtartama lejárta előtt másik intézménybe költözött. Munkájukat nagymértékben nehezíti, hogy a gyermekjóléti szolgálatoktól kapott információk sok esetben pontatlanok, illetve a felvételi kérelmek pozitív elbírálása érdekében alapvető, de rendkívül fontos információkat eltitkolnak. A családgondozók a családok elhelyezésével sok esetben letudottnak tekintik a problémát, sem a családokkal, sem pedig az intézménnyel további kapcsolatot nem tartanak, amely az intézményi tartózkodás letelte után a családok kigondozását nehezíti, mivel a családok jelentős része lehetőség híján korábbi lakóhelyére költözik vissza. Igyekeznek az ellátórendszer valamennyi tagjával együttműködni és a családokat úgy irányítani, hogy a lehető legkevesebb probléma merüljön fel velük kapcsolatban. IV. JEGYZŐI HATÁSKÖRBEN TETT GYÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK: Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszűntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetbe mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. IV.1. Védelembe vétel Nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma: A tárgyévben megszűnt védelembe vett kiskorúak száma: Ebből: Környezeti okból védelembe vett kiskorúak száma: Szülőnek felróható magatartási okból védelembe vett kiskorúak száma: Gyermeknek felróható magatartási okból védelembe vett kiskorúak száma: Gyermek által elkövetett bűncselekmény miatt: 23 gyerek 13 gyerek 10 gyerek 10 gyerek 3 gyerek 0 gyerek 10

Gyermekkorú bántalmazása miatt védelembe vett kiskorúak száma: Családok száma, amelyben a védelembe vett kiskorúak élnek: Védelembe vétel keretében elrendelt intézkedések száma: Ebből: A gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről való intézkedés: A gyermek számára - kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében - magatartási szabályok megállapítása: Szülő figyelmeztetése helytelen magatartásának megváltoztatására: 0 gyerek 10 család 23 eset 0 esetben 5 esetben 15 esetben A felülvizsgálatok általánosítható tapasztalata, hogy a védelembe vétel legtöbb esetben nem vezet olyan eredményre, ami lehetővé tenné megszüntetését, azt továbbra is fenn kell tartani. IV. 2. Ideiglenes hatályú elhelyezés Ideiglenes hatályú elhelyezés 2011. évben 0 gyermek V. A VÁRO SI GYÁMHIVATAL HATÓ SÁGI INTÉZKEDÉSEI, FELADATAI Ideiglenes hatályú elhelyezések és azt követő döntések: A gyámhatóság által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma: 0 Az ideiglenes hatályú elhelyezést kövező gyámhivatali döntések száma: 1 Átmeneti neveltek adatai: A tárgyévben átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma: 0 December 31-én nyilvántartott átmeneti neveltek: 22 Tartós neveltek adatai: December 31-én nyilvántartott tartós neveltek száma: 0 Családi jogállás rendezése: Kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál az év folyamán rendeződött: 25 Családba fogadás: Családba fogadott kiskorúak száma: 7 Kapcsolattartás: A tárgyévben kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma: 23 A kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozta (jogerősen befejezett ügyek): 23 Gyámság: Gyámság alatt állók száma összesen: 22 11

Vagyoni ügyek: Nyilvántartott ingó- és ingatlan tulajdonos kiskorúak: 19 Nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállománya van: 19 Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül államilag garantált értékpapírja van: 0 Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül életbiztosítási kötvénye van: 0 Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállománya van: 0 Örökbefogadás és felbontás Engedélyezett örökbefogadások száma: 1 Örökbefogadás felbontása: 0 Gyermektartásdíj megelőlegezése: A tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezése iránt indult eljárás: 2 Érintett gyermekek száma: 2 Megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg (ezer Ft) 1.599. 000 VI. ELLENŐ RZÉS 2010. év június 21. napján végzett teljes körű célvizsgálatot a Észak Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Nyíregyházi Osztálya a Városi Gyámhivatalban. Az ellenőrzés során a felügyeleti szerv megállapította, hogy a gyámhivatal a feltárt anyagi és eljárási hibák és hiányosságok kivételével a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jár el tevékenysége jó színvonalú. 2011. évben ellenőrzés nem volt a gyámhivatalban. A T iszavasvári T öbbcélú Kistérségi T ársulás T iszalöki Szociális Szolgáltató Központban 2010. december 09 napján végzett vizsgálat a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, 2011. évben nem volt vizsgálat. A jegyzőkönyv összegzésében a következő megállapítások szerepelnek: A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást az 1997. évi XXXI. törvény 40. (1) és a 96. (1) bekezdéseiben, valamint az R.30 31 rendelkezéseiben előírtak szerint társulásban más intézmény keretében biztosítja. Az R. 30. (3) bekezdésében rögzítettek nem jutnak érvényre, szakmai egység biztosítása nem valósul meg, csak a gyermekjóléti szolgálat működtetése. A gyermekek átmeneti gondozása és a 0 3 éves gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása megfelelő. A gyermekjóléti szolgáltatás működési engedéllyel rendelkezik, az ellátó intézmény szabályozottsága megfelelő, a működéshez szükséges iratokkal rendelkezik. A gyermekjóléti szolgálat személyi feltételei megfelelnek a vonatkozó jogszabályban előírtaknak. A tárgyi feltételek teljesülnek. Az észlelő és jelzőrendszer működtetése érdekében a szolgálat jogszabályi kötelezettségeiknek minimális hiányossággal (évente hat szakmaközi megbeszélés összehívása kötelező) eleget tett, a jelzőrendszer működtetésében a szabadidős program szervezésében a prevenciós és gondozási munkában a szolgálat szakmai munkája megfelelő. Felhívás, illetve javaslat a célvizsgálat alkalmával megállapított hiányosságok megszüntetése érdekében: Fenntartó illetve intézményvezető az SZMSZ pontosítása, Szakmai program átdolgozása. A T iszavasvári T öbbcélú Kistérségi T ársulás T iszalöki Szociális Szolgáltató Központjában 2010. december 20 án tartott ellenőrzést Tiszavasvári Polgármesteri Hivatal Jegyzője. Az ellenőrzés során megállapította, 12

hogy a 2008 évben a szolgálat vezetői munkakörét érintően változás történt, ugyanis 2008. novemberétől Szabó Veronika helyett Donkáné Húri Éva látja el a vezetői teendőket. A szolgálatnál 2 fő családgondozó dolgozik. 2007. november 1 től 2008. november 15 ig 7 illetve 6 órában, majd ezt követően 8 órában dolgoznak. Mindkét fő kinevezése határozatlan időre szól. A munkavégzésre szolgáló iroda felszereltsége kiváló. A munkavégzéshez szükséges valamennyi eszközzel (székek, íróasztal, iratszekrény, számítógép, internet, fax, telefon) rendelkeznek. Az irodán kívüli interjúszoba és konferenciaszoba is található az épületben. A családgondozók a terepmunkát gyalogosan, kerékpárral, illetve saját gépjárművel végzik. Az ellenőrzés során megállapítható, hogy a szolgálat az engedélyben és a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működik. A T iszavasvári T öbbcélú Kistérségi T ársulás T iszalöki Szociális Szolgáltató Központjában 2010. december 14. napján végzett ellenőrzés a Gyermekjóléti Központ. Az ellenőrzés során megállapította, hogy a családgondozók a gondozások során többnyire a megfelelő adatlapokat vezetik. Az adminisztráció tartalmát tekintve szép, a bejegyzések informatívak, tartalmasak, a javaslatok szakmailag megalapozottak. Az adatlapok továbbítása időben történik. A gyermekek anyagából pontosan követhető a jelzés érkezésétől a probléma megoldásáig vezető szakmai munka. VII. JAVASLATO K, CÉLO K - Jelentősen megnőtt és mélyült a családi konfliktusok száma (szülő-szülő, szülőgyermek között). A családokra jelentős anyagi megterhelést ró az, hogy a Tiszavasvári Pedagógiai Szakszolgálati Központba utazzanak (ahol csak 18 év alatti gyermekeket látnak el), ezért több alapvetően fontos esetben nem kerül sor a gyermek pszichológiai ellátására. Visszatérő, kardinális kérdés, hogy pszichológusi szolgáltatás elérhető legyen Tiszalökön. - A szórakozóhelyek közös ellenőrzésének folytatása a fiatalok alkoholfogyasztásának csökkentése, a gyermekkorúak (éjszakai, felnőtt felügyelet nélküli) szórakozási szokásainak megváltoztatása érdekében. - Tiszalökön a közbiztonság javítása érdekében a térfigyelő kamerarendszer kiépítése, a meglévő kamerarendszernél/oltalmazó Otthon / a közvilágítás javítása, folyamatos biztosítása. - A Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Arany János úti iskolai rész megközelítése a gyermekek részére balesetveszélyes tekintettel az ezen az útszakaszon zajló gépkocsiforgalomra -, ezért zebra kiépítésével, illetve figyelmeztető közlekedési táblák elhelyezésével kellene biztosítani a biztonságos közlekedésüket. - A településen a drogfogyasztás elterjedésének megakadályozása érdekében a megfelelő hivatalos intézkedések megtétele mellett, prevenciós programok indítása /drogfogyasztás felismerésére-tájékoztató fórum a jelzőrendszeri tagoknak, valamint a fiatalok, gyermekek részére prevenciós programok szervezése/ VIII. BŰNMEGELŐ ZÉSI PRO GRAM VIII. 1. Közbiztonsági - bűnmegelőzési koncepció Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő testülete a 10/2009.(II.12.) számú határozatával elfogadta a Közbiztonsági- bűnmegelőzési koncepciót. 13

Tiszalök város közbiztonságának és biztonságérzetének növelése, a törvénysértések számának csökkentése a helyi közös érdekek előtérbe helyezésével, a lokális adottságoknak legmegfelelőbb prevenciós programok útján. Különös tekintettel: - A személy elleni erőszakos bűncselekmények visszaszorítása, illetve megakadályozása. - Vagyonvédelem javítása, és a betöréses lopások megelőzése. - Közlekedés biztonságával és baleset megelőzéssel kapcsolatos helyi feladatok megoldása. - A település tűz-és katasztrófavédelmének megszervezése, a tűzmegelőzéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos propaganda tevékenység széleskörű kiterjesztése. - A bűnmegelőzési programok (pl. DADA) terjesztése, a felvilágosító tevékenység fokozása. - Kertek, mezőgazdasági területek, vállalkozások telephelyeinek védelme, a termény és állatlopások megelőzése. - A közintézmények, templomok, műemlékek, temetők és környezeti értékek védelme. - A közterületek, parkok, játszóterek tisztaságának, rendjének, eszközeinek megóvása. - A szenvedélybetegek és az ifjúság elleni bűncselekmények megakadályozás, visszaszorítása. - A településen tartott sport-és kulturális rendezvények biztonságos és rendbontás nélküli lebonyolítása. Hosszú távú feladatok meghatározása I. Közrend-és közbiztonság - a lakókörnyezetek biztonságának erősítése, - a közterületek, műemlékek, védett épületek biztonságának erősítése, - szomszédok, lakóközösségek egymás közötti segítségnyújtásának elősegítése. A megelőzés egyik leghatékonyabb módszere a fokozott közterületi jelenlét, amelyet a rendőrség jelenlegi anyagi, technikai, személyi feltételei mellett a lakosság által megfogalmazott követelményeknek megfelelően nem tud biztosítani. A civil szféra bevonásával jelentős eredmények érhetők el ezen a területen, kiemelt figyelmet fordítva az üdülőövezetre is. Egy polgárőr szervezet működik Tiszalökön: a Városi Polgárőrség és egy önkéntes szerveződés alakult a közelmúltban a Polgárok Tiszalökért Egyesület. II. Közlekedéskultúra javítása - a közlekedési-és a közúti biztonság megerősítése, - baleset megelőzési programok szervezése. III. Közterületi felügyelet ellenőrző tevékenységének erősítése Tiszalök Polgármesteri Hivatal keretein belül működik a közterület-felügyelet és a mezőőri szolgálat. A jövőben a hatékonyabb működés érdekében céljaink közé tartozik, hogy a két szervezet a rendőrséggel együtt több esetben is közös akciókon vegyen részt. Városunkban nagy gondot jelent az üdülőterület, a kertek, mezőgazdasági földterületek védelme. A közös mezőőri, rendőri jelenlét fokozása ezeken a területeken azonban nagyban növelné az emberek biztonságérzetét. IV. Gyermek-és ifjúságvédelem A gyermek-és ifjúsági korosztály áldozattá és bűnelkövetővé válásának megelőzése. 14

V. A DADA program támogatása A program magyar elnevezése a Dohányzás, Alkohol, Drog és Aids szavak kezdőbetűiből álló mozaikszó. A program a gyerekeket önmagukon keresztül védi meg a számukra veszélyt jelentő dolgoktól oly módon, hogy attitűdöket, viselkedési normákat ajánl, mindig az adott korosztályra szabott szinten. VI. Családvédelem - a családon belüli erőszak visszaszorítása és megelőzése, - a nők, időskorúak ellen elkövetett támadások megelőzése. VII. Társadalmi összefogás erősítése A bűnelkövetés elleni helyi összefogás és felelősség népszerűsítése, a személyes szerepvállalás motiválása. VIII. Felvilágosító propaganda tevékenység szervezése, médiakapcsolatok ápolása Célunk a város közéleti havilapja a Tiszalöki Újság szerepvállalásának erősítése a prevenciós tevékenységben, ahol rendszeressé kell tenni a megelőző, felvilágosító cikkeket. IX. Partnerség kiépítése (térségi, országos, nemzetközi szinten). Rövidtávú célkitűzések feladatok I. Közbiztonsági Tanács működtetése II. A hosszú távú feladatokhoz projektek kidolgozása. III. A bűnmegelőzésben való helyi összefogás és felelősség népszerűsítése, a személyes szerepvállalás motiválása. IV. Külső források (humán, anyagi) bevonása. A Tanács feladata - A hosszú távú koncepció megvalósítására irányuló, rövidtávú közbiztonsági, bűnmegelőzési projektek, cselekvési programok kidolgozása. - Az állami és társadalmi szervezetek összehangolása, fórumrendszerek működtetése. A Tanács szerkezeti felépítése A Közbiztonsági Bűnmegelőzési Tanács létszáma: Elnöke: Tiszalök Város Alpolgármestere Elnökhelyettese: 1. számú Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság Elnöke 2. számú Rendőrkapitányság megbízottja Állandó tagok: Polgárőrség Tiszalök Cigány Kisebbségi Önkormányzat Önkéntes Tűzoltó Egyesület Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Frim Jakab Általános Iskola Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Napköziotthonos Óvoda és Napos Bölcsőde Városi Könyvtár és Művelődési Ház Városi Gyámhivatal 19 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 15

Szociális Szolgáltató Központ Református Egyházközség Római Katolikus Egyházközség Tiszalöki vállalkozók képviseletében Tiszalöki üdülőtelep képviseletében 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő A Tanács működési szabályai A Tanács tevékenységét az Elnök irányítja. Személyét és az 1. számú elnökhelyettes személyét a képviselő-testület választja meg, megbízatásuk a képviselői megbízatásuk idejéig szól. Döntéseit szótöbbséggel hozza. Üléseiről jegyzőkönyvet készít. Működéséhez szükséges technikai feltételeket a Polgármesteri Hivatal biztosítja. Évente egy alkalommal a Rendőrkapitányság beszámolójával együtt tájékoztatja a képviselő-testületet az elvégzett munkáról. VIII. 2. Rendőrségi intézkedések a településen A Tiszavasvári Rendőrkapitányság 2011 év folyamán Tiszalök város illetékességi területén több alkalommal intézkedett családon belüli erőszak, illetve erre utaló magatartás miatt. Kiváltó okként elsősorban az elkövető alkoholos befolyásoltságát tarthatjuk számon, de nem ritka a válófélben lévők közötti konfliktusból adódó tettlegesség sem. Általánosan jellemző, hogy a szülői félből az édesapa italozó életmódot folytat, amely kontrolvesztéshez vezet. Ebből adódóan vélt vagy valós sérelmek generálják a konfliktusokat. Általában elmondható, hogy a családon belüli erőszak többnyire könnyű sértést okozó személy elleni erőszakban, ritkábban dolog elleni erőszakban, azaz rongálásban, esetenként magánlaksértésben nyilvánul meg. Problémaként merült fel, hogy a hatósági segítséget kérő szülő általában anya miután a közvetlen fenyegetettség megszűnik, nem tartja fontosnak az eljárásban való további részvételt. Gyakori, hogy fenyegetés vagy kibékülés hatására az elődlegesen hatósághoz eljuttatott információkat a sértett megváltoztatja, torzítja. A gyermekvédelmi munka során a legfontosabb és legnagyobb probléma a tájékoztatás hiánya. Gyakori az iskolán belül történő erőszak vagy más tulajdon elleni esemény, amely a hatóság előtt rejtve marad és az iskolák házon belül próbálják megoldani, amely nem az ő feladatuk és hatáskörük. Gyakran az iskolában kialakult konfliktusok tovább gyűrűznek és a családok között további problémát gerjesztenek. A Tiszalöki Kossuth Lajos Általános és Művészeti Iskola iskolarendőri feladatai Veres Gábor rendőr főtörzsőrmester látja el. Az iskola jelzésének és igényének megfelelően lehetőség van bűnmegelőzési és közlekedésbiztonsági tájékoztató órák megtartására. Igény szerint azt a programot ki tudják terjeszteni az óvodára is. Egyre gyakrabban felmerülő probléma a településen főleg tinédzser korban a könnyűdrog marihuána alkalomszerű használatát. Ehhez különböző kisebb súlyú bűncselekmények kapcsolódnak, amelyek biztosítják a kábítószerhez való jutás anyagi hátterét. Fontosnak tartják, hogy amennyiben ezen bűncselekményi körhöz kapcsolódó információ esetlegesen gyanú merül fel úgy a rendőrséget soron kívül értesítsék a hatóságok, intézmények. 16

VIII. 3. Pártfogói felügyelet Tiszalökön A közel 30 éves, de egységes szakmai koncepciót, irányítást nélkülöző pártfogó felügyelői munka 2003. július 01 től került az igazságügyi miniszter irányítása alá. 2003. előtt a felnőtt korúakkal foglalkozó hivatásos pártfogó felügyelők a bíróságok rendszerében, a fiatalkorúakkal foglalkozók pedig a gyermekvédelem rendszerében dolgoztak. A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszerének kerülnie kell a represszív megközelítést, a nevelésre és integrációra kell koncentrálni. A reagálásnak gyorsnak, korainak és következetesnek kell lennie. Ahol lehetséges, a fiatalkorúakra irányuló intervenciónak magában kell foglalnia az áldozataikra és az érintett közösségre irányuló kárhelyreállítást. A pártfogó felügyelő feladatai tehát a fiatalkorúak esetében: - az ügyészi és bírói döntéshozatal előkészítése szakértői tevékenység keretében; környezettanulmány, pártfogó felügyelő vélemény készítése. - a szabadságvesztés kiváltására alkalmas diverziós eszközök és alternatív büntetések végrehajtása. - a közérdekű munka büntetés végrehajtása. - a büntetés végrehajtási intézetekben a szabadulás, javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogói tevékenység. A feltételes szabadságra bocsátás alatt elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása, önkéntességen alapuló utógondozás. - a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció). A pártfogónak nem elsődleges feladata a pártfogolt életében jelentkező összes szociális probléma megoldása, de amennyiben ez a bűncselekmény elkövetéséhez hozzájárult, vagy bűnismétléshez vezethet, akkor törekedni kell a kompetencia határain belül történő megoldásra. Speciális feladat a pártfogónak a közvetítő, generáló szerep betöltése az adott problémára szakosodott intézmény és a terhelt személy között. Tiszalök területén 2011. évben 13 pártfogói ügy volt, amely 11 gyermeket érintett. Ezen kívül 20 környezettanulmány készítésére volt felkérés a rendőrség részéről. Közérdekű munka büntetés végrehajtására fiatalkorúak esetében csak nagyon ritkán került sor a településen pillanatnyilag nincs fiatalkorúként közérdekű munkásként dolgozó személy. A közvetítői eljárásra utalás (mediáció) lehetőségét településünkön fiatalkorú esetében nem alkalmazta a bíróság. Ügyek megosztása: Tiszalök területén 13 pártfogói ügy volt 2011 évben folyamatban: Lopás: 5 esetben Garázdaság 4 esetben Testi sértés 0 esetben Rablás 1 esetben Rongálás 1 esetben Szexuális erőszak 1 esetben Egyedi azonosító jel meghamisítása: 1 esetben 17

A büntetések megoszlása: Bv-ből feltételesen szabadult: 3 fő Javítóintézetből ideiglenes elbocsájtott: 0 fő Vádemelés elhalasztása 1 fő Próbára bocsátott 5 fő Felfüggesztett szabadságvesztés4 fő A pártfogói felügyelet végrehajtása során megállapítást nyert, hogy a településen élő fiataloknak és szüleiknek nagy része együttműködő. A legnagyobb problémát a hátrányos szociális helyzet a szegénység, az iratok beszerzése, a munkahely vagy tanfolyam hiánya, iskolázatlanság a tankötelezettség mulasztása jelenti. A gyermekjóléti szolgálattal az együttműködés eddig zökkenőmentes volt, a családgondozók részletes, precíz, lényegre törő és szakmailag megalapozott információkkal látja el Szabolcs Szatmár Bereg M egyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Pártfogó Felügyelői Szolgálatot, ami nagymértékben segíti a pártfogói felügyelet megfelelő végrehajtását. Elmondható, hogy a helyi gyermekjóléti szolgálat is figyelemmel kíséri a pártfogó felügyelet alatt állókat és a fiatalkorú bűnelkövetőek, így a felmerülő gondok esetén azonnal a szakszolgálat látókörébe kerül a fiatal és rögtön orvosolni lehet a problémákat. Meg kell említeni, hogy számos jogsértés, mely a látens bűnözés köréhez tartozik, nem kerül a látókörbe. Azokban az esetekben tudnak hatásosan segítséget nyújtani, amikben a felderítés megtörtént és a bűncselekmény bizonyíthatóvá vált, valamint jogerős bírósági vagy ügyészi határozat született. IX. AZ Ö NKO RMÁNYZAT ÉS A CIVIL SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖ DÉSE A településen működő civil szervezetek közül a Tiszalök Önkéntes Tűzoltó Egyesülettel és a Polgárőr Egyesülettel alakult ki hatékony együttműködés. Az állami ünnepek város által szervezett rendezvényeinek a szabadidős programok lebonyolításának biztosításában a rendőrséggel vett részt nagy létszámmal a Polgárőr Egyesület. A Bűnmegelőzési Tanács és a Polgárőr Egyesület közös munkái révén teljesedik ki az együttműködés. A városban több alkalommal szúrópróba szerűen közösen látogatják meg a szórakozó helyeket, ellenőrizve a helyiségekben tartózkodó ittas kiskorúakat. Az önkormányzat a tárgyi feltételek megteremtéséhez, a működéshez nyújt anyagi támogatást a civil szervezeteknek. 18

A dolgok értelme nem önmagukban rejlik, hanem abban, ahogy viszonyulunk hozzájuk. Antoine de Saint-Exupéry Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központja 2011. évi beszámolója Készítette: Szabó Veronika és munkatársai 19

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK ÁTTEKINTÉSE, A JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉVES ÉRTÉKELÉSE 46/2003 (VIII.8.) ESZCSM rendelete, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása alapján Tiszalök Város területén a gyermekjóléti szolgálatot a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központja működteti. Ezért a jogszabály alapján az intézmény feladata a gyermekjóléti ellátások áttekintése. Ezt a feladatot azokkal az intézményekkel, szolgáltatókkal, állami feladatokat ellátó szervezetekkel végzi, akikkel az egész év során együtt dolgozik a különböző gyermekjóléti feladatok ellátása során. Az értékelés célja, hogy felszínre kerüljenek, valamint a város vezetése által megtárgyalásra kerüljenek mindazon problémák, amelyek az egész évi munka során felmerülnek. 2012. március 21-én a TITKIT Tiszalöki Szolgáltató Központja évzáró tanácskozást tartott, melyre a jelzőrendszer tagjai közül írásos értékelést készített: - Védőnői Szolgálat Tiszalök /Körei Lászlóné, Kissné Szentesi Katalin, Papp Zoltánné Kiss Anita védőnő/, - Városi Önkormányzat Napközi Otthonos Óvoda /Magyar Pálné gyermekvédelmi felelős/, - Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola /Tölli Lajosné gyermekvédelmi felelős/, - Frim Jakab Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium (Tiszalök), - Teleki Blanka Gimnázium Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Tiszalök) /Halmi Lászlóné igazgatóhelyettes/, - Tiszalöki Református Egyház Oltalmazó Otthona /Ferenczi Ildikó intézményvezető/, - Sz. Sz. B. Megyei Igazságügyi Hivatal /Gajdos Gyuláné pártfogó felügyelő/ - Tiszalöki Rendőrőrs (A beszámolók mellékletként csatolva.) 20

FELJEGYZÉS A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS OK ÁTTEKINTÉS E, A JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉS ÉNEK ÉVES ÉRTÉKELÉS E 2012. MÁRCIUS 21. A tanácskozásra meghívót kapott: Gömze Sándor Tiszalök Városi Önkormányzat polgármester, Mező József Tiszalök Városi Önkormányzat jegyző, Tölli Lajosné Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola (Tiszalök) gyermekvédelmi felelős, Védőnői Szolgálat (Tiszalök), Magyar Pálné (Tiszalök) óvodai gyermekvédelmi felelős, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Frim Jakab Tagintézmény Kovács Mihályné gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős (Tiszalök), Nagyné Dr. Szűcs Gabriella Tiszalök Városi Önkormányzat gyámügyi előadó, Gajdos Gyuláné IMPJ Sz. Sz. B. Megyei Hivatal (Nyíregyháza) pártfogó felügyelő Ferenczi Ildikó Oltalmazó Otthon (Tiszalök) intézményvezetője, Paronai János mb. rendőrkapitány (Tiszavasvári Rendőrkapitányság), Reszkető Gábor mb. őrsparancsnok (Tiszalök Rendőrőrs), Teleki Blanka Gimnázium Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Tiszalök) Fercsákné Tomán Ildikó önkormányzati képviselő, Dr. Krámor Katalin háziorvos, önkormányzati képviselő, Bede-Tóth Attila önkormányzati képviselő, Fedor László alpolgármester, önkormányzati képviselő, Dr. Erdélyi Béla önkormányzati képviselő, Zrinszki István önkormányzati képviselő, Cserés Csaba önkormányzati képviselő, Gyúróné Cserés Ágnes önkormányzati képviselő, Nagy Istvánné tagóvoda vezető (Napraforgó Óvoda) Oravecz Istvánné óvodavezető helyettes (Hétszínvirág Óvoda) Cseléné Huszti Marianna tagóvoda vezető (Aranyalma Óvoda) Páger Jánosné óvodavezető (Tiszalök) Pócsik Erika tagóvoda vezető (Kerekerdő Óvoda) Észak alföldi Regionális közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala, gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor Dr. Balogh Ilona háziorvos, Dr. Dankó Péter háziorvos, Dr. Ványai István gyermekorvos, Tiszavasvári Középiskola, Szakiskola és Kollégium Vasvári Pál Tagintézmény Földes Tiborné gyermekvédelmi felelős Tiszavasvári Középiskola, Szakiskola és Kollégium Váci Mihály Tagintézmény (Tiszavasvári) Deli Julianna gyermekvédelmi felelős A tanácskozáson megjelent: Reszkető Gábor r. őrmester Tiszalök Rendőrőrs mb. őrsparancsnok, Cseléné Huszti Marianna tagóvoda vezető (Aranyalma Óvoda) Oravecz Istvánné óvodavezető helyettes (Hétszínvirág Óvoda) 21