EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN
Megyei Jogú Városok Szövetsége E l õ sz ó az Egységes elektronikus közigazgatási politika kidolgozásának elõkészítése c. tanulmányhoz Az önkormányzati rendszer megvalósításával Magyarország megtette az elsõ lépést közigazgatási szinten a fejlett Európához való csatlakozásra. Az uniós tagállamként való sikeres mûködés, az uniós források hatékony kihasználása, illetve a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának és színvonalának javítása azonban további komoly kihívások elé állítja az önkormányzatokat. Kormányzati szinten a kihívásokra választ adó közigazgatási reform során kialakításra kerül a törvényi háttér a kistérségek és régiók létrehozásához, amely egységek az anyagi és szellemi erõforrások koncentrálására hivatottak a jelenleg szétaprózott hazai települési rendszerben. A közigazgatás szervezeti és igazgatási reformja mellett kiemelt szerepe van az informatikai és kommunikációs eszközök, módszertanok alkalmazásának; vagyis annak, hogy hogyan sikerül megvalósítani az uniós kritériumoknak is megfelelõ elektronikus közigazgatást. A politikai elkötelezettség és a szakértelem szempontjából az ország készen áll az e-közigazgatás bevezetésére. A bevezetéshez szükséges stratégiák elkészültek, a témában meghatározó kormányzati szervek (MEH, IHM, BM) egyetértenek az e-közigazgatás alapvetõ célkitûzéseivel. A megvalósítás módszerében azonban még nincs egyértelmûen megfogalmazott operatív stratégia, eltérõ elképzelések tapasztalhatók az e-közigazgatás központi és helyi szintû megvalósításában. Az e-közigazgatás bevezetésének igénye és szükségessége nem lokális szinten fogalmazódik meg elõször, bár a helyi önkormányzatok nagy része önként és progresszív magatartással reagál napjaink technológiai és igazgatási kihívásaira. Mégis az ideológia, a követelményrendszer és a források nagy része felülrõl jön. A feladatok elvégzésében a megyei jogú városok kitüntetett szerepben vannak, hiszen mintaként tudnak szolgálni a kistérségek és a régiók számára egyaránt. Ez a megállapítás közigazgatási és informatikai szempontból is igaz, hiszen stabil alapokkal, törvényi háttérrel, jelentõs humánerõforrással és az országos átlaghoz képest igen komoly informatikai tapasztalattal rendelkeznek. A Megyei Jogú Városok Szövetsége a szakmai bizottsági munkán keresztül korábban is jelentõs szerepet vállalt az elõre mutató közigazgatási és informatikai fejlesztések támogatásában. A Szövetség célkitûzése az e-közigazgatás területén nem más, mint reálisan felmérve a hazai helyzetet és lehetõségeket, az e-közigazgatás bevezetésének helyi önkormányzatokat érintõ elemeinek koordinációja. Jelen tanulmány keretében a Megyei Jogú Városok Szövetsége az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal együttmûködésben részt vesz egy egységes elektronikus közigazgatási politika kidolgozásának elõkészítésében. 2
Az elkészült tanulmány négy fõ fejezetbõl áll, melyek különbözõ megközelítésbõl nyújtanak segítséget az e-közigazgatási vonatkozásainak közös koncepciójának kialakításához. Az elsõ és második része a meglévõ központi kormányzati és ágazati informatikai stratégiákból kiindulva tesz javaslatot azok optimalizálására az összefüggések megkeresésével és a redundanciák kiemelésével. A tanulmány ezen részeinek legfontosabb eredményét azon javaslatok képezik, melyek révén fontos lépések tehetõk az e-közigazgatás gyakorlati megvalósítását illetõen. A harmadik részben a megyei jogú városok uniós csatlakozással kapcsolatos lehetõségeit és gyakorlati informatikai feladatait tekintjük át. A záró fejezetben kitérünk a nem kötelezõ jellegû feladatok ellátásához célszerû informatikai eszközök bemutatására és azok gyakorlati megvalósításának lehetõségeire. Természetesen a tanulmányban leírt feladatok megfogalmazásán túl szükséges a feladatok gyakorlati lépésekké való bontása és azok eredményes végrehajtása. E célból a Megyei Jogú Városok Szövetsége a meglévõ erõforrásaival és eddigi tapasztalataival kész segítséget nyújtani a központi kormányzattal való szakmai koordinációhoz és a települési önkormányzatok képviseletéhez az e-közigazgatás gyakorlatban történõ megvalósítása érdekében. Végezetül az MJVSZ nevében köszönettel tartozunk azoknak, akik támogatták és szakmailag segítették a tanulmány létrejöttét: Fõvédnökök: Kovács Kálmán Informatikai és Hírközlési Miniszter Jambrik Mihály, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára Védnökök: Mohácsi Béla, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára Lektorok: Dr. Ipkovich György, az MJVSZ Informatikai Bizottságának elnöke, Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere Kocsis Imre Antal, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere Szolnoki Zsolt, a Belügyminisztérium Informatikai Hivatalának vezetõje Sikolya Zsolt, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fõosztályvezetõje Simon Iván, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetõ-fõtanácsosa Piróth István, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetõ tanácsadója Pécs, 2004. 04. 26.. Dr. Toller László a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke 3
Tartalom I.) AZ EGYSÉGES E-KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA ELÕKÉSZÍTÉSE I. TANULMÁNY Elõzmények Vezetõi összefoglaló 1. A Tanulmány célja 2. A közigazgatás jövõképe, korszerûsítésének irányai, céljai 3. A legfontosabb Európai és hazai elvárások 4. Az e-közigazgatás szerepe a szolgáltató közigazgatás megteremtésében 5. Az e-közigazgatás szerepe a részvételi demokrácia kiszélesítésében és az ügyfelek bizalmának erõsítésében 6. Az e-közigazgatás szerepe a közigazgatás hatékonyságénak javításában 7. Az e-közigazgatás szerepe a közigazgatás strukturális átalakításában 8. Az e-közigazgatás szerepébõl levezethetõ célok 9. A közigazgatás tagolódása és ennek kezelése az egységes e- közigazgatási politika kialakításában, illetve stratégiai tervezése és implementációja során 10. Az e-közigazgatás, mint az információs társadalom része és kapcsolódásai 11. e-közigazgatás front-office szolgáltatások (lehetõségek) 12. e-közigazgatás back-office szolgáltatások (lehetõségek) 13. További, a témát érintõ hazai projektek és azok céljai 14. Az okmányirodák (mint hazai best practices ) 15. Az e-közigazgatás üzemeltetése, központi feladatok, az alkalmazásszolgáltatás (ASP) igénybevételének lehetõségei 16. Megvalósítási javaslatok, alternatívák 17. Döntési megfontolások 18. Fogalom-tár 19. Mellékletek II.) AZ EGYSÉGES E-KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA ELÕKÉSZÍTÉSE II. TANULMÁNY 1. Bevezetés 2. A részstratégiák és stratégiák összevetése, összehangolása Az e-közigazgatás bevezetésének célterületei A helyi önkormányzatok és kistérségek közös jövõje A részstratégiák összehasonlításnak területe és korlátai A stratégiák és részstratégiák összevetése Stratégiák elemzése Az informatika szerepe a közigazgatási folyamatok támogatásában. kormányzati és önkormányzati szinten 3. A részstratégiák átdolgozásának javasolt irányai az egységes elektronikus közigazgatási politika és a részstratégiák elemzése alapján 4. A front-office Az e-közigazgatás tagoltságának eltakarása Az e-közigazgatás alapvetõ szolgáltatási szintjei Jogi környezet szükséges változtatásai az elektronikus aláírás tekintetében 4
Biztonsági követelmények, elektronikus aláírás Teljesen automatizálható munkafolyamatok Az MJV-k által már megvalósított rendszerek és infrastruktúrák tovább alkalmazásának lehetõségei 5. A back-office Az e-közigazgatás bevezetésének szervezeti feltételrendszere Redundanciák csökkentése 6. Jövõkép Áttérés folyamata a hagyományos ügyintézésrõl az e-ügyintézésre Az e-ügyintézés lehetséges távlati kilátásai, zárszó 7. Mellékletek III.) A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSSAL KAPCSOLATOS LEHETÕSÉGEI ÉS GYAKORLATI INFORMATIKAI FELADATAI 1. Az Európai Unió Az EU propagálása, az EU városainak bemutatása Az EU joganyagainak publikálása Az EU pályázatainak ismertetése Az EU munkaerõ-kereslete Az EU városaiban börzék, kiállítások Az EU-s tanulási lehetõségek 2. A Városok propagálása az EU felé Idegenforgalom (Városok, városok vonzáskörzetének, szolgáltatásainak Internetes közvetítésére vonatkozó módszertani stratégia) Befektetések, kereskedelem (Áruk, szolgáltatások Internetes megjelenítésére vonatkozó módszertani stratégia) Egyéb (Csereüdülések, oktatási lehetõségek Internetes közvetítésére vonatkozó módszertani stratégia) Felhasznált irodalom IV.) A NEM KÖTELEZÕ JELLEGÛ FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ CÉLSZERÛ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK BEMUTATÁSA Vezetõi összefoglaló 1. Közigazgatási alapismeretek Bevezetés A közigazgatás fogalma A közigazgatás központi szervei 2. Önkormányzat és Hivatal mûködése Az Önkormányzat és Hivatal szervezeti felépítése Az Önkormányzati szakterületek mûködésével kapcsolatos feladatok 3. Önkormányzati informatika Bevezetés Informatika szervezeti elhelyezkedése és kiemelt feladatai Önkormányzati nyilvántartások alapelemei Adatvédelem Dokumentumkezelés Ügyfélszolgálati rendszer kialakítása Térinformatika az önkormányzati munkában Önkormányzati ingatlanvagyon kataszter 5
Vezetõi döntést támogató statisztikai információs rendszer az önkormányzati munkában Elektronikus közgyûlési rendszer a testületi munkában Elektronikus beszerzési rendszer alkalmazása az Önkormányzatnál Alkalmazás-szolgáltatás a kistérségi információs rendszer fejlesztésére 4. Fogalomszótár 6
This document was created with Win2PDF available at http://www.daneprairie.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.