Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék ŐSHONOS RAGADOZÓNK: AZ ARANYSAKÁL Szabó László, Heltai Miklós, Lanszki József
Ki Ő??? Változatos elnevezés: -csikasz, nádi farkas, kisfarkas, toportyán Anubis (egyiptomi istenség. Eredetileg a temetkezésnek és a halottakról való gondoskodásnak istene, aki az elköltözöttek szellemeit a boldogságnak oázisára vezeti) Arany János: Toldi
ELTERJEDÉS a Földön Észak-Afrika, Észak-Kelet Afrika (Szenegáltól Egyiptomig, Marokkó, Algéria és Líbia, Nigéria, Csád, Tanzánia). Arab-félsziget, Európa (Magyarország, Ausztria, Olaszország, Bulgária,) Közel-Kelet (Törökország, Szíria, Irak, Irán) Közép-Ázsia Távol-kelet (India, Banglades, Sri Lanka ) FOLTOS ELTERJEDÉS!!! (Y.V Jhala and P.D Moehlman, 2004) Nagy területen elterjedt kutyaféle
AREA In patches
Lehetséges terjedési irányok - forráspopulációk-
Hazánkban Őshonos ragadozó, bizonytalan elterjedéssel és alacsony sűrűségű állományokkal Areaperemi helyzet Kipusztult (1942), visszatelepült, VÖRÖS KÖNYVES faj (1989) Vadászati idény: egész évben Kóborló példányok újbóli megjelenése: a nyolcvanas évek eleje. Szaporodó állományok: kilencvenes évek közepére. Rendkívül gyors terjedés
Elejtések, megfigyelések valószínűleg ill. biztosan sakál 1822-től kérdéses megfigyelések, elejtések. 1880-as évek: Gyöngyös-halászi Takách (1932) arról számol be, hogy az édesapja valahol a Dunántúlon lőtt egy nádi farkast. 1882: Károlyi Gyula gróf Parádon lőtt egy sakált, Ez a legkorábbi hiteles példány, amely a Magyar Természettudományi Múzeumban lett elhelyezve 1886: A munkácsi uradalom területén egy mérgezett csalétken egy sakál hullott el 1892 körül: Székelyhíd mellett a váradi országút mellett történt elejtés 1906: Éhik (1937c) Borovszky Károly a Kalocsai Érsekséghez tartozó Rezét-pusztán lőtt egy farkast, 1907: Holéczy (1942) Zala-megyében a Tihanyi Apátság aszófői erdejében egy sakállal találkozott. 1923: Teleki Gyula gróf lőtt Fejér-megyében a Duna menti fűzes nádasban egy farkast, 1934 körül: Eidenpenz (1944) a somogy-megyei Karádon lőtt egy sakált, 1937: Az Ecsedi-lápon, Tyukod község mellett elejtés, bekerült a Magyar Természettudományi Múzeumba 1942: Nagy (1942a): Bihar-megyében, Derecske határában vadőr ejtett el egy sakált, Az említett állat jelenleg is a Természettudományi Múzeumban van 1949: Demeter (1984) említést tesz róla, hogy a Fertő-tó mellett Schenk (1950) egy sakált látott 1981: Dunakömlődön (Paks) vadőr egy aranysakált ejtett el, amely a Magyar Természettudományi Múzeumba került 1983: Gyermely mellett Gyarmatpusztán hozott terítékre egy egyedet Kocsis Sándor, 1984: Nagyiván és Kunmadaras között a Kunmadarasi-pusztán figyelt meg egy példányt 1988: Csapodon ejtettek el egy példányt 1990-1994: Nagycsere, Regöly, Egyek, Debrecen, Kétujfalu, Gyulaj, Lábod, Sellye
1950
KUTATÁS Elterjedési és táplálkozási vizsgálatok 1997-től az FVM támogatásával Célok: A visszatelepülő faj megismerése és megismertetése Állományhelyzet vizsgálata Terjedési útvonalak meghatározása A várható elterjedési terület becslése Vadgazdálkodási hatások vizsgálata
Az aranysakál (Canis aureus L. 1758) rendszertani besorolása Vertebrata - Gerincesek törzse Mammalia - Emlősök osztálya Placentalia - Méhlepényes emlősök alosztálya Carnivora - Ragadozók rendje Cynofeloidae - Kutya-macskafélék alrendje Canidae - Kutyafélék családja Canis aureus - Aranysakál
FELISMERÉS
Kültakaró Színezet: változatos és nehezen meghatározható Teste vöröses sárgásbarna. Háta: szürke, szürkésbarna, szürkésfekete vagy fekete. Nyári szőrzet hasonló, de gyérebb, rövidebb és kevesebb benne a fekete árnyalat. Feje keskeny, arcorri része megnyúlt, elhegyesedő, a rókáénál tompább de farkasénál hegyesebb és finomabb Hegyes fülei rövidek, 6.4-8.5 cm hosszúak. Külső felületüket sűrű vörössárga szőr borítja ---róka: mindig fekete kívül a füle. A fülek hegye rozsdás-sárgásbarna. Szeme ferde vágású. Pofája barna, alsó része és a torok koszosfehér. A felső ajak körül fehér terület található. A toroktól a mellkasig egy jól látható világos folt húzódik. A fehér torokfolt a nyak oldalsó részeire is kiterjedhet, amely egyébként a nyak felső részéhez hasonlóan barna színű. A nyakon a szőr dús, és néhány egyeden akár egy kis sörényt is alkothat.
A vállak mögött gyakran egy fehér, ív alakú csík húzódik a testre. Ezt az ívet a hát közepén egy sötétebb szőrcsomó megtöri, amely hasonlóan a sörény meglétéhez a szociális helyzetre utal. Egy hasonló szélességű fehér csík a mellen is végig futhat. A torokrajzolatot ettől a mellcsíktól széles, bőrszínű szalag választja el. A kulcscsont tájékán jellegzetes, elmosódott harántirányú sávok találhatók. Testoldala és combja általában vörös. Hasa szürkésfehér, melynek hátsó részétől a lágyékon át a lábak belső feléig egy halványabb, a világosszürkétől olajbarnáig terjedő terület húzódik végig. A dúsnak és vastagnak tűnő, durva tapintású szőr a törzsön viszonylag hosszú. A háton lévő szőrszálak 58 mm, az oldalon lévők pedig átlagosan 38 mm hosszúak. A szőrszálak felborzolhatók, így hatalmasabbnak tűnhet az állat. A közepesen lompos, a rókáénál (35-40 cm) rövidebb, csupán 20-30 cm hosszú, tömör farok a végén a legsötétebb és a háthoz hasonló színű. A hátról indulva egészen a farok hegyéig egy szabálytalan fekete sáv látható, amely általában a rókánál is megfigyelhető, de annak csupán a farka tövéig terjed. Farokhegye feketés-gesztenye színű ellentétben a rókáéval, mely általában fehéres vagy kifejezetten fehér végű. Fogképlete: 3142 / 3143 = 42.
SAKÁL vagy RÓKA??? ANDI SAKÁLOS KÉPEI!!!!! + Marek mailok
Szaporodás Párok: január-február (monogámia), Szaporodási időszak: február-márciusra A kölykök 50-53, egyesek szerint 60-62 napi vemhesség után április második és május első felében jönnek a világra. Átlagos alomnagyság 3-5 (DE 8!) A szociális hierarchia meghatározza a csoporton belüli reprodukciós sikert. Évente 1X ellenek. A kölykök nevelése idején, főleg a kotorékban való tartózkodásukkor a szokásosnál is erősebb territoriális magatartást mutatnak. Első két het vackon/kotorékban. 12-15 napos korukig vakok. Először csak tejet kapnak, majd a második hét után ez kiegészül az anyjuk által visszaöklendezett, előemésztett táplálékkal. A kölyköket a nőstény mintegy két hónapos korukig szoptatja, s csak ezt követően hagyják el a kotorékot. Az utódok etetésében és nevelésében mindkét szülő, esetleg az előző alomból származó fiatal nőstény is részt vesz. A kölykök puha, szürke-szürkésbarna bundájukat egy hónapos koruk körül, tejfogaikat féléves korukban váltják le. Szintén félévesen érik el kifejlettkori testméreteiket. Általában a következő év tavaszáig maradnak együtt a szülőkkel. A nőstények 9 hónapos korukra, a hímek 2 évesen válnak ivaréretté.
Mennyien vannak??? Probléma: Elsősorban éjszaka aktív ----- de nappal is megfigyelhető (Norbi video) - létszámot nehéz meghatározni! - pedig a legtöbb embert ez érdekli.
Vadgazdálkodási egység (db) A kérdőíves felmérés eredményei 1997-2006 80 70 Országos y = 7,8167x - 0,0833 R 2 = 0,9658 60 50 Dunántúl y = 4,3833x - 0,6944 R 2 = 0,8967 40 30 Dunától keletre y = 3,4333x + 0,6111 R 2 = 0,8567 20 10 0 1997 1998 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Országos Dunántúl Dunától keletre
Kérdőíves felmérés 1997 2006
Teríték (db ) Terítékadatok - OVA 800 700 600 Országos R 2 = 0,9514 500 400 Dunántúl 300 R 2 = 0,9301 200 Dunától keletre 100 R 2 = 0,9139 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Országos Dunántúl Dunától keletre Expon. (Országos) Expon. (Dunántúl) Expon. (Dunától keletre)
Bács- Kiskun Baranya Békés B.A.Z. Csongrád Fejér Győr- Moson- Sopron Hajdú-Bihar Heves Szolnok Komárom- Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs- Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala teríték (db) Megyei terítékadatok 1997-2009 900 800 830 833 700 600 500 400 384 300 200 100 0 16 7 13 27 3 2 3 3 1 0 11 7 45 35 3 15
Bizonyítópéldányok 74 tetem (tt=8,48; th=73,52; th=94,94) 25 fénykép 12 gerezna és/vagy koponya Hímek, nőstények, minden korosztályból Testhossz Kan (cm) Testhossz Szuka (cm) Testtömeg Kan (kg) Testtömeg Szuka (kg) Hátsólábhossz Kan (cm) Hátsólábhossz Szuka (cm) SAKÁL 83, 9 n=20 SD=7,2 80, 4 n=13 SD=3,0 12 n=16 SD=1,4 10, 4 n=12 SD=1,2 42, 6 n=25 SD=2,6 41, 3 n=15 SD=2,7
Bizonyító példányok gyűjtése (2000-2008) Szabó L., M. Heltai, J. Lanszki, E. Szűcs., 2007. An indigenous predator, the Golden jackal (Canis aureus L.1758) spreading like an invasive species in Hungary. Bulletin of University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Cluj-Napoca, vol. 63-64, p. 230-235
Görög video. Mozgása.
Sivatag (Afrika),esőerdők (Thaiföld), Afrika félsivatagos rövidfüvű szavannái, Indiban az erdők, mangrove, mg-i, parlagterület, emberi települések közelében, tengerparti sósmocsarak (Görögország) Nem ritka a lakott területeken főleg éjjel a szeméttelepek környékén sem. Találtak sakált Etiópiában (Bale hegység) 3800m magasan (Sillero Zubiri 1996), India hegyein 2000m magasságban.(prater 1980) KOTORÉK VIDEO Megfelelő nappali takarást nyújtó búvóhely legyen! HOL ÉL??? Rendkívül jó alkalmazkodóképesség! A szélsőséges sivatagok és sűrű erdők kivételével mindenféle élőhelyet elfoglal hatalmas elterjedési területén.
HOL ÉL??? Szabó, L., Heltai, M., Lanszki, J., 2007. A sakálok kommunikációjára alapozott akusztikus állománybecslés. X. Jubileumi Magyar Etológiai Kongresszus, Göd 2007.11.30-12.01.
Szociális szerveződés Szaporodási rendszer: monogámia Territoriális viselkedés DE: mérete???? Rádiotelemetriával? Magányos fiatal helykereső hím --- Kelemen video Alapvető szociális egység: Szaporodó pár (kölykök,segítők) Segítők : kisebb kölyökkori elhullás Nagyobb felnevelt szaporulat, mint rókánál Saját megfigyelés: 1. felnőtt + 4 kölyök, 2. Felnőtt + 6 kölyök Heltai, M., Lanszki, J., Szűcs, E. és Szabó, L. 2007. Aranysakál. In: Bihari, Z., Csorba, G. és Heltai, M. (szerk) 2007. Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, pp.: 215-217.
Post mortem vizsgálatok -Testméretek felvétele (alapadatok gyűjtése) -Kor, ivar meghatározás -DNS minta (izom, nyálkahártya kenet, szőr, izom) -Toxikológiai vizsgálat : máj, szív, vese -Táplálkozásvizsgálat : végbéltartalom, gyomor - kondícióbecslés (zsírfelhalmozódás alapján) Vesezsírindex, testüreg, bőr alatt szubjektív
Testméretek Testtömeg (Kg) Sakál Róka Kan Szuka Kan Szuka 11,7±1,5 (n=19) 10,2±1,4 (n=14) 6,3±0,9 (n=247) 5,4±0,7 (n=268) testhossz (cm) 84,8±8,0 (n=17) 79,0±3,8 (n=12) 71,6±5,6 (n=248) 68,0±4,6 (n=290) Farokhossz (cm) 23,9±3,3 (n=16) 24,0±3,3 (n=12) 41,7±4,5 (n=235) 40,5±4,0 (n=287) Hátsóláb hossz (cm) 43,3±2,7 (n=16) 41,8±3,1 (n=10) 41,9±2,4 (n=248) 39,9±2,1 (n=296)
Post mortem vizsgálatok Szaporodási jellemzők Placenta heg számolás: Róka Sakál x.:4,9 x:5,75 Szaporító szukák aránya: Róka Sakál 67% 43% Több inaktív szuka (mint a rókánál) alfa nőstény! Szabó, L., Heltai, M., Lanszki, J., 2007. Az aranysakál terjedését elősegítő tényezők. Multifunkcionális mezőgazdaság c. Nemzetközi Konferencia, Hódmezővásárhely. Előadás
ÖSSZEFOGLALÁS Az aranysakál újra megtelepedett hazánkban Állománya dinamikusan nő Terjedés: zöld folyosók - hasonlóan a Balkánon tapasztaltakhoz Állománysűrűsége jelentős Táplálkozásában a vörös rókával sok a hasonlóság A kisemlősök hiánya esetén nagyvadfajok fogyasztása is kimutatható
No comment Sakáltanya Az utóbbi időben elszaporodtak a sakálok a Dél-Alföldön is. Ezek az állatok rengeteg kárt okoznak. Éjszaka, falkában vadásznak, s mindent megtámadnak, ami mozog. Bármilyen vadat könnyen elejtenek, de "pocsékolnak", mert nemcsak akkor ölnek, ha éhesek. Egyszerűen kiirtják az apróvadat, miközben nagyon szapora állatok. Az 50-es években leapasztották a sakálok számát az országban, majd a Dunántúlon kezdett szaporodni. Pőcze Levente elmondta: az ásotthalmi erdőben is egyre több sakált, sakálnyomot látni. Délmagyar.hu: Sakálok az ásotthalmi erdőben 69 hozzászólás Kovács Kriszta 2010.02.08. 09:40 JANIKA FIGYEJJÉ
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!!