Akvakultúra Szakmai Nap Budapest 2014. október 3. az MTA Tudományos Bizottságának kihelyezett ülése AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE ÉS JÖVŐJE ÖSSZEVETÉS ÁZSIAI TRENDEKKEL Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség
AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE
A világ haltermelése és halfogása 200000000 180000000 tonna 160000000 140000000 120000000 100000000 80000000 60000000 Az akvakultúra termelés éves növekedése 2000-2011 Világ: 6,2% Ázsia: 8,2 % Európa: 2,73% EU (28): - 0,85% 40000000 20000000 Norvégia: 7,94% Törökország: 8,24% 0 Természetes vízi fogás Akvakultúra Forrás: FAO, 2013
Az akvakultúra termelés növekedése a világban és Európában (1980-2011) Világ Európa 90000000 3000000 80000000 2500000 tonna 70000000 60000000 50000000 40000000 30000000 20000000 tonna 2000000 1500000 1000000 500000 10000000 0 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 0 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 Európa Európai Unió Forrás: FAO, 2013
A természetes vízi fogások és az akvakultúra hozzájárulása a halfogyasztáshoz Forrás: FAO, 2012
A világ akvakultúra és a természetes vízi fogásainak megoszlása kontinensenként Amerika 5% Európa 4% Afrika 2% Ázsia 89% Forrás: FAO, 2013
Az akvakultúra és a természetes vízi fogások hozzájárulása a halfogyasztáshoz az Európai Unióban EU természetes vízi halászat 25% Import 65% EU akvakultúra 10% Forrás: EUROSTAT, 2012
FEAP: Az akvakultúra termelés fejlesztését gátló főbb tényezők az EU-ban Nincs esélyegyenlőség az EU farmerek számára Nincs világos akvakultúra fejlesztési stratégia Hiányos a fogyasztók tájékoztatása Bonyolult és túl szigorú szabályozás A vadon élő állatok kártétele és a kompenzáció hiánya Az ökológiai szolgáltatások támogatásának hiánya Forrás: FEAP, 2013
AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE
Az európai akvakultúra jövőképe 2030-ban az európai akvakultúra fenntartható és globálisan versenyképes lesz tengerparti és szárazföldi területek gazdaságában új termékekkel és integrált szolgáltatásokkal Az akvakultúra termelés növekedni és diverzifikálódni fog Európában, követve a fogyasztói és piaci igényeket, alkalmazkodva a klimatikus és környezeti körülményekhez, harmóniában a természettel és a társadalommal. Mindez az állattartás, az állatjólét, a technológia és tudás menedzsment megerősítésén keresztül érhető el. Az európai akvakultúra 2030-ra évente 4,5 millió tonna fenntartható élelmiszerterméket fog előállítani 14 millió értékben, több mint 150.000 ember közvetlen foglalkoztatásán keresztül.
EATIP: Az Európai Akvakultúra Jövője Hidegvízi akvakultúra - >100%-os termelési növekedés = évi 4%-os növekedéssel - a lazac marad a domináns halfaj, de más fajok termelése is növekedni fog Édesvízi akvakultúra - >40%-os termelési növekedés = évi 1,5% - a ponty és a pisztráng maradnak a domináns halfajok Földközi térség akvakultúrája - >100%-os termelési növekedés = évi minimum 4% - Nagyobb mértékű bővülés a sashal (meager) Argyrosomus regius és nyelvhal esetében Puhatestűek - 30%-os termelés növekedés = évi 1,3%, kezdetben a kékkagyló és kisebb jelentőségű fajok esetében
Az EU akvakultúra termelésének jövőképe 2030 ig 5000000 Európa 4500000 4000000 3500000 3000000 tonna 2500000 2000000? 1500000 1000000 500000 0 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 Európa Európai Unió Forrás: FAO, 2013, EATIP, 2012
A siker zálogai Dinamikus kutatás és innováció Az ágazati és társadalmi igényekhez igazodó alap- és alkalmazott kutatás; multidiszciplináris szemlélet; hatékony tudás és technológia transzfer. Felelősségteljes akvakultúra értéklánc A legmagasabb színvonalú, biztonságos és tápláló élelmiszer etikus és hatékony előállítása; a fogyasztók tájékoztatása, hogy a termék fenntartható módon készült; a feldolgozási veszteségek minimalizálása. Elszámolás a társadalom felé Átláthatóság és felelősségvállalás; kommunikáció a társadalommal az akvakultúra értéklánc minden kérdéséről.
FEAP: A sodró lendületű fenntarthatóság A FEAP tagjai támogatják és követik azokat az alapelveket, amelyek garantálják, hogy az akvakultúrában dolgozók új generációja fenntartható tevékenységet örököl a jövőben: TISZTA VÍZI ERŐFORRÁSOK EGÉSZSÉGES TERMÉSZETI KÖRNYEZET TUDOMÁNYRA ALAPOZOTT SZAKMA PARTNERSÉG A FENNTARTHATÓSÁGÉRT A FOGYASZTÓK TISZTELETE Forrás: FEAP, 2013
EU Bizottság stratégiai irányelv Az adminisztratív terhek csökkentése Területhez és vízhez jutás elősegítése A szektor versenyképességének növelése Esélyegyenlőség biztosítása Az Akvakultúra az EU Kék növekedés stratégiájának egyik eleme Forrás: Európai Bizottság: 2013
A Kék növekedés stratégiája az EU-ban Az AKVAKULTÚRA a Kék növekedés stratégiájának egyik fontos eleme
A tengerekben van az akvakultúra növekedés jövője 1000 tonna 2500 2000 1500 1000 500 Tengervíz 0 1990 1992 1994 1996 1998 Édesvíz 2000 2002 2004 2006 2008 2010 Fél-sós víz Nyílt tengeri ketrecek IMTA
Az akvakultúra irányítása az EU-ban 2007-2013 2014-2020 33 főigazgatóság 20 főigazgatóság Mezőgazdaság és vidékfejlesztés (AGRI) Tengeri ügyek és halászat (MARE) Környezetvédelem (ENV) Akvakultúra Mezőgazdaság és vidékfejlesztés (AGRI) Környezetvédelem, tengeri ügyek és halászat (MARE)
Nem kormányzati szervezetek (NGO) állásfoglalása a fenntarthatóságról Az NGO-k fő aggodalmai: A tengerekből származó fehérje forrásoktól (halliszt, halolaj) való erős függőség (ami túlhalászáshoz vezet) Ismeretlen mennyiségű gyógyszerek és vegyszerek folyamatos használata A betegségek nem hatékony kezelése Az akvakultúra termelés ökoszisztémára gyakorolt hatásai, amelyek nem kellően ismertek kutatások és megbízható adatok hiánya miatt Az IUCN veszélyeztetett fajok listáján található kék úszójú tonhal és európai angolna termelésének gyakorlata Forrás: Seas at risk: 2014
Európai Halászati Alap 2007-2013 Az Európai Halászati Alap (EHA) a Közös Halászati Politika (KHP) finanszírozási eszköze, amely 2007-2013 között 4,3 milliárd eurót biztosított az ágazat fejlesztzésére. Az akvakultúra támogatására több, mint 400 millió euró jutott. Az Európai Számvevőszék összességében azt állapította meg, hogy az EHA nem nyújtott eredményes támogatást az akvakultúra fenntartható fejlesztéséhez.
Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) 2014-2020 (5,7 milliárd ) Az Európai Számvevőszék ajánlásai a tagországoknak: a) készítsenek és alkalmazzanak következetes nemzeti stratégiát az akvakultúra ágazat fejlesztésére; b) hajtsanak végre megfelelő területrendezést, továbbá; egyszerűsítsék az engedélyezési és adminisztratív eljárásokat c) biztosítsák, hogy a közfinanszírozás terén azok a projektek részesüljenek előnyben, amelyek a leghatékonyabban járulnak hozzá az akvakultúra ágazat fenntartható fejlesztéséhez, és ár-érték arány szempontjából kedvezőek; d) megfelelő mutatók kialakításával és alkalmazásával szigorúbban kövessék nyomon a projektek eredményeit.
VIETNAMI SIKERTÖRTÉNET: PANGASIUS
Pangasius termelés Vietnámban 1997 2011 1400000 1200000 1000000 tonna 800000 600000 25,1 % / év 400000 200000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: FAO FishstatPlus, 2013
A pangasius sikertörténet fő elemei A halfaj Vietnami vízrajzi, éghajlati adottságok Az akvakultúra nagy hagyományai Emberi tényezők Szakirányítás és kormányzati támogatások Piacfejlesztés
Emberi tényezők A pangasius termeléssel kapcsolatos több évtizedes tudás és tapasztalat Szorgalom, kitartás Innovációs készség (leleményesség) Kockázatvállalási készség (120 millió Ft/ha!!)
Kormányzati támogatások Oktatás, szakképzés, szaktanácsadás (egyetemek, kutatóintézetek, projektek) Kutatás támogatás (ivadékminőség; állategészségügy; környezeti monitoring) Bankkölcsön kedvező feltételekkel (termelők és kiemelten feldolgozók számára) Nemzetközi marketing tevékenység támogatása (termékminőség; nyomon követhetőség; élelmiszerbiztonság) Marketing, illetve piacfejlesztés
Piacfejlesztés Bankok Biztosítók Termékminősítők SZOLGÁLTATÓK Takarmány Ivadék Gyógyszer Berendezés stb. TERMELŐK FELDOLGOZÓK PIAC Vietnami Vízi Élelmiszereket Feldolgozók és Értékesítők Szövetsége
Kihívások a siker árnyékában Betegség megelőzés, gyógyszerhasználat minimalizálása Környezeti fenntarthatóság javítása Ivadék ellátás, illetve az ivadék minőségének javítása Víztakarékos és energia hatékony termelő rendszerek fejlesztése Új piacok feltárása Ágazati szervezettség növelése
Záró gondolatok Mi szükséges ahhoz, hogy az európai fogyasztó több európai halat egyen? Magas minőségű, egészséges és tápláló, fenntartható módon előállított, versenyképes árú TERMÉK, illetve termék választék Támogató környezet Innovatív és jól szervezett szektor Elégedett fogyasztók
Köszönöm a figyelmet! varadil@akvapark.hu