Magyar Vegyipari Szövetség MAVESZ Elektronikus Hírlevél 2011. december 12. Vegyipar 2011 Ipari átlag feletti növekedés / csökkenő profitok MAVESZ A Felelős Gondoskodás Szövetsége 2011. I-III. negyedévben a KSH adatai szerint a vegyi anyagok és termékek gyártása 9,4, értékesítése 7,3 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ígéretes indulás után a harmadik negyedévtől az adatok csökkenő növekedési ütemről tanúskodnak, a bővülés alapvetően exportvezérelt. Az ipar számára ebben a helyzetben kiemelten fontos nyugat-európai piacok elbizonytalanodását jelzi, hogy információk szerint a partnerektől sok esetben csak rövid távú rendelések érkeznek, ami a készletek halmozódásához, az érintett termelő vállalatok cash flow-jának romlásához vezethet. A magyar vegyipar eredményességére 2011-ben negatívan hat a nyersanyagok és az összes energiafajta áremelkedése, a szállítási és raktározási költségek emelkedése, s végül, de nem utolsó sorban a társaságokat sújtó adminisztratív, bürokratikus költségek európai összehasonlításban is rendkívül magas szintje. A magyarországi vegyipari termelés további kilátásait kedvezőtlenül befolyásolhatja, további növekedését fékezheti az euro-övezeti valutaválság, illetőleg az ezzel összefüggésben tapasztalható recessziós várakozások. Az ágazat jelentős számú kis és középes vállalkozásai számára komoly problémát jelent a forráshiány, a hazai hitelezés beszűkülése, esetenként a körbetartozások folytán bevételi oldalon jelentkező problémák. 2011 nem hozott számottevő változást az ipar versenyképességét elősegítő és az EU Bizottság elnöke által még januárban meghirdetett okosabb szabályozás megvalósítása tekintetében. A közösségi szintű és hazai szabályozási környezet érvényesítése terén az ipar adminisztratív, pénzügyi terhei bővültek. Az EU előírásainál szigorúbb, a hazai vegyipari társaságok számára versenyhátrányt okozó jogszabályi követelmények nem enyhültek, sőt, például az új katasztrófavédelmi törvény és végrehajtási rendelete a szabályozás hatályának az alsó küszöbérték alatti üzemekre történő kiterjesztésével, a lényegében különadó-jellegű katasztrófavédelmi hozzájárulás bevezetésével tovább növeli az ágazat, s azon belül különösen a kkv-k terhelését. Kérdés, hogy a jelzett problémákra mikor és milyen konkrét megoldások várhatóak a meghirdetett kormányzati tervek, mindenekelőtt a Széll Kálmán Terv, illetve a közelmúltban nyilvánosságra hozott, importkiváltó gazdaságpolitikát, ágazati fejlesztési és befektetési stratégiákat előirányzó Magyar Növekedési Terv megvalósítása során. A tartalomból: ÜHG csökkentés 20 vagy 2 30% - Mi előnyösebb Ma- gyarországnak? Átszabott termékdíj szabá- 3 lyozás Az új katasztrófavédelmi 4 szabályozásról - megvála- szolandó kérdések Hírek a vegyiparból 6 EURÓPAI SZERVEZETEINK
ÜHG csökkentés 20 vagy 30 % Mi előnyösebb Magyarországnak? A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmányt készített, amelyben arra kereste a választ, milyen hatása lenne Magyarországra, ha a 20 %-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés helyett 30 %- os lenne a csökkentés mértéke. A hatástanulmány főbb megállapításai: A szerzők úgy vélik, hogy a 20 vagy 30 %-os vállalás között országos átlagban nincs különösebb eltérés, ezért Magyarország akár támogathatja is a 30%-os csökkentési tervet. Hangsúlyozzák azonban, hogy a 30 %-os vállalás csak abban az esetben támogatható Magyarország részéről, ha az egy közös EU vállalásban történő részvételt jelent. Ezt azzal indokolják, hogy a közös vállalás a karbon árat jelentősen növelné, így az ebből eredő bevétel is növekedne. Ez persze csak a nem az ETS hatálya alá tartozó szektorra igaz. További előnye a közös vállalásnak, hogy csökkenti a szektorok külkereskedelmi kitettség hatásait. Megállapítják továbbá, hogy a szereplők különbözőképpen érintettek, mert míg a költségvetés várhatóan pozitív eredményre számíthat, addig az ipari szektor terhei növekednének. A lakosság egyenlegét semlegesnek ítélik. Miután a magyar kormánynak nagy szüksége van minden költségvetési bevételre, így a tanulmány által jelzett várható pozitív eredmény megnehezíti majd az ipar dolgát abban, hogy eredményesen küzdjön a túlzott tehervállalás ellen. A kormány a fel nem használt nem ETS kvótát értékesítheti a piacon, így a 30%-os kibocsátás csökkentési terv melletti döntését a profit maximalizálás is befolyásolhatja. A tanulmányban szereplő számok azt mutatják, hogy Magyarország 20%- os csökkentés esetén + 10%, míg 30%-os csökkentés esetén +6% CO2 kvótatöbbletet realizálhat a nem ETS szektoron belül a következő periódusban. A kvótacsökkenést azonban kompenzálja a magasabb vállalásból fakadó várható karbon áremelkedés. A 30 %-os kibocsátás melletti dön- tést a profit maximalizálás is befolyásol- hatja. Vegyipari szemszögből nem lehet egyetérteni ezekkel a megállapításokkal, hiszen az ETS szektor kitettsége Magyarországon rendkívül jelentős. További költségnövekedés versenyhátrányba hozhatja a különböző iparágakat az importtal szemben, ami veszélyezteti a fenntarthatóságot. A tanulmány nem számol az EU-n belüli import kitettség versenyhátrányaival, és az energia intenzív ágazatokat erősen sújtó villamos energia árnövekedéssel sem. A hazai egy főre jutó kibocsátás jóval alacsonyabb az EU-15 tagállamok egy főre jutó kibocsátásánál, így nehéz elhinni, hogy egy szigorúbb csökkentési vállalás ne gátolná a lakosság életminőségének növekedését is. Nem fogadható el a GDP re vetített CO2 kibocsátás alapján történő megítélés kizárólagossá tétele, hiszen e mögött az húzódik meg, hogy a legfejlettebb EU-tagállamok gazdasági teljesítményében nagyobb hányadot képvisel a szolgáltatási szektor, mint a kevésbé fejlett, később csatlakozott országokban. Tehát nem arról van szó, hogy például Magyarországon az ipar energiahatékonysága számottevően elmaradna a fejlettebb országok energiahatékonyságánál, így a további ÜHG kibocsátás csökkentését illetően szűk mozgástere van a hazai iparnak. 2
Teljesen átszabott termékdíj szabályozás Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló, november 29-én kihirdetett 2011. évi CLVI. törvény jelentősen módosította a júliusban elfogadott, még hatályba sem lépett a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényt. A 43 paragrafusból álló jogszabály majdnem minden rendelkezése változott. A december 2-án a termékdíj témakörről tartott vegyipari konzultáción részt vett Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség igazgatója, aki elsősorban a hulladékhasznosítók szemszögéből tartotta előadást, s így a termékdíj fizetésben érintett vállalati képviselők nem sok információt kaptak arról, hogy mikor, mit kell tenniük az új szabályozás értelmében. Vámosi Oszkár igazgató jelezte viszont, hogy minden indoklással ellátott javaslatot megfontolnak, és amennyiben lehetséges, azt beépítik a kormányrendeletbe. December közepéig van lehetőség javaslatok mérlegelésére és elfogadására. A 2012. január 1-től 1 alkalmazandó termékdíj szabályozás fontosabb elemei A szabályozás legjelentősebb változása az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) létrehozása, amely egy kizárólagosan állami tulajdonban levő nonprofit kft. Az OHÜ rendeli meg a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos szolgáltatást: a gyűjtést és hasznosítást, szerződést köt velük, ellenőrzi a hulladékokkal kapcsolatos tevékenységüket. A piaci szereplők mellett a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatatást ellátó szervezetekre is kiterjed a tevékenysége. A termékdíj mentességi rendszer megszűnt, így jövőre minden érintett - kivéve az egyéni hulladékkezelőket - a teljes termékdíjat köteles megfizetni. Az egyéni hulladékkezelés teljesítését választónak 2012. január 15-ig bejelentési kötelezettsége van, a határidő elmulasztása jogvesztő hatállyal bír. További jelentős változás, hogy a termékdíj köteles termékek közül a csomagolás helyett a csomagolószer után kell termékdíjat fizetni. Ezzel csökkenteni kívánják a szabályozás hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek számát, és már a felhasználói lánc elején akarják beszedni a termékdíjat. A bevallásra kötelezettek száma csökken, de a csomagolószer gyártók/importőrök adminisztrációs terhei jelentősen emelkednek. A csomagolószer gyártójának vagy importőrének be kell fizetnie a termékdíjat függetlenül attól, hogy a csomagolószer tartalmazza-e az árut vagy sem. A külföldről behozott becsomagolt árukra a korábbi szabályok érvényesek. A jogszabály értelmében a csomagolószer lehet csomagolóeszköz és egyéb csomagolószer. Az egyéb csomagolószer két részre bontható: csomagolóanyagra vagy csomagolási segédanyagra. A végrehajtási rendelet tartalmazza a csomagolószerként (is) felhasználható termékek listáját vámtarifaszám szerinti bontásban. A csomagolószer-katalógusban szerepel minden olyan termék, amely egyértelműen csomagolásra alkalmas vagy lehet belőle csomagolás is. A csomagolószer-katalógusban nevesített terméket gyártók vagy Magyarországra behozók kötelesek termékdíjat fizetni, ha a termék ténylegesen csomagolási funkciót tölt be, adatot szolgáltatni a vámhatóság felé, ha termékdíj nélkül értékesítenek olyan árut, mely a csomagolás mellett más célra is felhasználható (a közvetlen vásárló, mint végfelhasználó nem csomagolásra használja, és erről nyilatkozik) adatot szolgáltatni a vámhatóság felé, ha termékdíj nélkül értékesítik az árut olyan vásárlónak, aki a nyilatkozata szerint mezőgazdasági termelőként termékdíj átalány fizetésére jogosult., nincs termékdíj fizetési kötelezettség akkor sem, ha a termék újrahasználható csomagoló-eszköznek tekinthető és a közvetlen vásárló nyilatkozik, hogy újrahasználható csomagolóeszközként fogja felhasználni. Módosultak az átvállalási szabályok is. A kötelezettől szerződéssel átvállalható a termékdíj fizetési kötelezettség a következő feltételek teljesülése esetén: termékdíj köteles termék első belföldi vásárlója által, ha a megvásárolt mennyiség legalább 60%-át külföldre értékesíti, a bérgyártó átvállalhat a megbízótól (jövőre a bérgyártás során felhasznált alap-anyagok egy része származhat a bérgyártótól is, a termékdíj fizetési kötelezettség ettől még ugyanúgy nem a gyártót, hanem a megbízót fogja terhelni), mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíj köteles termék esetén a termelői szerveződés., a csomagolószer első belföldi vevője átvállalhat, ha csomagolást hoz létre a csomagolószerből, csomagolóanyag esetében azt csomagolóeszköz előállítására felhasználó első belföldi vevő. Bővült az átalányfizetés választhatósága is, mivel ezentúl a mezőgazdasági termelők mellett a csekély mennyiségű csomagolást kiskereskedelmi értékesítés során forgalomba hozók is élhetnek ezzel a lehetőséggel. 3
Új katasztrófavédelmi szabályozás számtalan megválaszolandó kérdés November 23-án, a MAVESZ-ben vegyipari és gyógyszeripari részvétellel nagy érdeklődés mellett került sor az új katasztrófavédelmi törvény és végrehajtási rendeleteinek áttekintését, értelmezését segíteni hivatott szakmai konzultációra. A tanácskozáson részt vett Dr. Vass Gyula ezredes, aki az OKF Iparbiztonsági Főosztály vezetőjeként ismertette a jogszabályok fontosabb elemeit, a végrehajtást segítő útmutatók háttérmunkálatait. A vállalatok képviselői részéről számos kérdés és javaslat is elhangzott. Sajnos az OKF képviselője részéről nem hangzott el ígéretet arra, hogy a küszöbérték alatti üzemekkel szemben támasztott követelmények ésszerű korlátok között maradnak, és külső szakértők bevonása nélkül teljesíthetők lesznek. Szakmailag mindez érthetetlen, hiszen az európai szabályozás nem is foglalkozik ezekkel az üzemekkel, számtalan más hatóság rendszeresen felügyeli ezeket a vállalkozásokat és az új szabályozás az OKF-nek lehetőséget biztosít arra, hogy az összes társhatósági információkhoz hozzájusson. A küszöbérték alatti üzemek körébe többnyire kisebb vállalkozások tartoznak, amelyeket inkább tehermentesíteni kellene, nem pedig ellehetetleníteni az európai követelményeket messze meghaladó újabb hatósági előírásokkal. A szakmai véleménycsere során ugyanakkor fontos kérdések tisztázódtak és megállapodások is születtek, amelyek közül a legfontosabbak: A katasztrófavédelmi hozzájárulás mértének meghatározásához útmutató készül. A vegyipar és a gyógyszeripar írásban összefoglalja a problémás területeket, és javaslatokat fogalmaz meg ezek számítási módszereire. A hatóság a meghatározásnál figyelembe veszi a vegyipari véleményeket. A hatóság álláspontja szerint összhangban a jogalkotó szabályozási célját tartalmazó indoklással a Kat. 4. (3) bekezdéséből kikerült az illetve a szállítás közbeni ideiglenes tárolására szövegrész, ezért az új szabályozással e tevékenység már a szabályozás hatálya alá tartozik, ha a küszöbérték negyedét meghaladó mennyiség van az üzemben. A MAVESZ javasolta, hogy a veszélyes hulladékok égetéssel történő energetikai hasznosítása ne tartozzon a kiemelt létesítmények körébe, hiszen ez korlátozza a hasznosítási lehetőségeket. A hatóság tisztázza, hogy az égetéssel történő ártalmatlanítás fogalmából kiemelhető-e az energetikai hasznosítás. A hatóság álláspontja szerint a kiemelten kezelendő létesítmények körében azok a veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával foglalkozó létesítmények tartoznak, amelyek nem tartoznak a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek körébe. A jogi szabályozás egyértelmű ebben a kérdésben, illetve a hatóságnak nincs jogosultsága a szűkítő jogértelmezésre. A jelentési kötelezettséggel járó üzemzavar feltételeit pontosítani fogják. Ehhez az ipar javaslatokat fogalmaz meg, amit egyeztetésre átad a hatóságnak. A jelentős bővítés, jelentős változás fogalma szintén részletesebb pontosítást igényel. A MAVESZ ehhez is javaslatokat készít. A hatóság a javaslat elkészítésénél kéri figyelembe venni az EU tagállamokban alkalmazandó Seveso Illetékes Hatóságok Bizottságai állásfoglalást. Az üzemek azonosítása az új adatlap szerint, a biztonsági jelentés, biztonsági elemzés kibővített tartalmi követelményei beleértve a társadalmi kockázat számítását is régi SEVESO-s üzemeknél csak a biztonsági dokumentáció következő felülvizsgálata során kérhető számon. Írásba foglalandó. Küszöb alatti üzemekre nem vonatkozik a rendelet 7. melléklet 6.2 pontja, tehát nem kell alkalmazniuk veszélyes ipari védelmi ügyintézőt. Az ipar számára a szabályozás félreérthető, ezért írásba foglalandó. 4
Új katasztrófavédelmi szabályozás (folytatás) Megvitatandók a súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) kötelező készítésének feltételei. Pl. az, hogy milyen mennyiségű mérgező, nagyon mérgező, robbanó anyag és készítmény jelenléte esetén legyen kötelező a küszöb alatti üzemnek SKET-et készíteni. A MAVESZ az alsó küszöb 25 %-át meghaladó mennyiséget tartja támogathatónak. A hatóság más mennyiségekre tesz javaslatot. A későbbiek során erről lesz még egyeztetés. A BM OKF vállalja az kérdés egyértelmű eldöntéséhez szükséges műszaki segédlet kidolgozását. A SKET tartalmi követelményeit részletesen ismertető útmutatóval kapcsolatosan a MAVESZ a következő alapelvek érvényesítését kéri: a. legyen világos, jól érthető, kellően részletes ahhoz. hogy az érintettek külső szakértő bevonása nélkül el tudják azt készíteni, b. a minőségi kockázatbecslés legyen elegendő, c. mennyiségi kockázatbecslésre csak akkor kerüljön sor, ha a minőségi kockázatbecslés a súlyos káresemény bekövetkeztét valószínűsíti. A SKET készítésére a jogi szabályozás végrehajtása érdekében a hatóság részletes útmutató készít, ahol bemutatja a SKET készítésére kötelezettek körét, az eljárás menetét és a szabályok üzemeltetői és hatósági alkalmazását. A hatóság törekszik fenti elvek érvényesítésére, de az üzemi technológiák változatossága miatt erre garanciát nem tudnak adni. Vegyipari javaslatok az új katasztrófavédelmi szabályozás végrehajtását segítő útmutatókhoz Annak érdekében, hogy a súlyos ipari balesetek megelőzéséről szóló új szabályozás követelményei egyértelműek legyenek a MAVESZ javaslatokat fogalmazott meg és juttatott el az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz a végrehajtást segítő útmutatók pontosítása céljából. A javaslatok három fontos területre irányulnak: - a katasztrófavédelmi hozzájárulás alapjául szolgáló veszélyes tevékenységgel összefüggő árbevétel számítási algoritmusa, - a jelentésköteles üzemzavar feltételeinek meghatározása, - a jelentős bővítés és jelentős változás fogalmának részletes kifejtése. Ezeknek a kérdéseknek a pontosítása, tisztázása alapvető fontosságú, hiszen a jogkövető magatartás csak egyértelmű követelmények esetében lehetséges, másrészről milliós nagyságrendű bírságok árnyékában kell meghozni a cégeknek a döntésüket. Ha hozzájárulás számítására vonatkozó egyértelmű szabályok az átlátható végrehajtás alapvető feltétele. Ha minden üzemzavart bejelentenek, akkor az a kép alakul ki a vegyiparról, hogy ott teljes a káosz, hiszen mindennaposak a súlyos baleset veszélyét magában rejtő üzemzavarok. Ha nem jelentik be a cégek azokat az üzemzavarokat, amelyek szerintük nem okozhatnak súlyos balesetet, ám a hatóság ezt másképpen ítéli meg, akkor komoly bírságokat kell fizetniük. A MAVESZ által megküldött javaslatok beépítése az útmutatókba a törvénnyel összhangban álló, világos, egyértelmű játékszabályokat hozhat létre mind a hatóság, mind az érintett vállalkozások számára. 5
Hírek a vegyiparból 80 éves a Nitrogénművek A Nitrogénművek Zrt. idén ünnepli fennállásának 80. évfordulóját. A Társaság a jubileumi évet a Vajdahunyad várában megrendezendő kiállítással is emlékezetessé teszi, ami 2011. december 8-án ünnepélyes megnyitóval kezdődött. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a magyar műtrágyaipar és Nitrogénművek Zrt. történetét bemutató kiállítás közel két hónapig lesz látogatható. (www.nitrogen.hu) BorsodChem: vezetőváltás 2012. január 1-től Jason Ding, a BorsodChem Zrt. igazgatóságának elnöke tölti be a vállalat vezérigazgatói posztját. Wolfgang Büchele vezérigazgató és igazgatósági tag elhagyja a vállalatot és a finnországi Kemira Oyj elnökeként és vezérigazgatójaként folytatja szakmai pályafutását. Jason Ding a poliuretán iparban régóta dolgozó, világszerte ismert szakember áll a társaság október 27-i közleményében. Az elmúlt 30 évben az ő vezetésével alakult át a Yantai Wanhua kis MDI gyárból a világ három legnagyobb izocianát-gyártójának egyikévé. A BorsodChem legfontosabb döntéseinek meghozatalában 2011. február 1-je óta vesz részt az igazgatóság elnökeként, s ezt a posztot a jövőben is megtartja majd. A BorsodChemnél betöltött tisztségei mellett, Jason Ding a Yantai Wanhua igazgatóságában az elnöki és a BorsodChem anyavállalatánál, a Wanhua Industrial Groupnál a vezérigazgatói posztot is betölti. (MTI) TVK Csoport: 2011 I-III. I III. negyedéves vezetőségi beszámoló Részlet a november 15-én nyilvánosságra hozott beszámolóból (www.tvk.hu): SLOVNAFT Petrolkémia fejlesztés A MOL szlovák leányvállalata, a Slovnaft több mint 300 millió eurót költ a pozsonyi finomító vegyipari részlegének modernizálására. A társaság célja, hogy a műanyag értékesítések területén növelje versenyképességét. A beruházás nagy részét az új LDPE 4 egység megvalósítása fogja kitenni, a munkák 2013-ban indulnak és 2015 novemberben zárulhatnak. Az új üzem az eddigi három, de már elöregedett egység helyett kerül felépítésre. Az etilén egységek felújítására még ezt megelőzően kerül sor, jövő évben indulnak a beruházások. Az új egység 30 különböző polietilén gyártására lesz majd képes, így a Slovnaft új fogyasztókat érhet el és új piacok felé terjeszkedhetnek az EU-ban. Annak modern technológiájának köszönhetően a vállalat nem csak jelenleg is meglevő 7 egységét tudja majd lecserélni, hanem a polimerek termelésében is 42 ezer tonnás növekedést fog előidézni. 6 (MTI dec.1.)
Magyar Vegyipari Szövetség 1036 Budapest, Bécsi út 85- Telefonszám: (1) 363 8720, 363 8362 Faxszám: (1) 363 8720 A Hírlevelet szerkeszti: a MAVESZ Titkársága Felelős szerkesztő: Budai Iván igazgató A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) 1990 óta működik a ma- gyarországi vegyipari termelő és kereskedő társaságok önkéntes szakmai és munkaadói érdekképviseleteként. Tagjai között megtalálhatók a vezető hazai petrolkémiai vállalkozá- sok, valamint a szénszál-gyártásban, a műtrágya- és növényvédőszer-gyártásban, a festék- és háztartásvegyiparban tevé- kenykedő vállalkozások, továbbá vegyipari disztributor társaságok. A MAVESZ keretében működő szakszövetségek a műanyag-gyártás gyártás és feldolgozás, a műanyag csőgyártás, a festékgyártás és más vegyipari területek vállalkozásai számára nyújtanak fórumot a szak- mai együttműködéshez és a közös célok és érdekek képviseletéhez. Aktuális információk REACH honlapunkról www.reachcentrum.hu Legyen az Ön cége is a MAVESZ tagja, ha tájékozottabb akar lenni a vállalkozását befolyásoló piaci folyamatokról, az üzletfejlesztési és jogszabályi környezet változásairól, az EU vegyi anyag rendeletéről (REACH) és más hazai és EU szintű jogszabályi változásokról, a vegyipar más szereplőivel összefogva lát lehetőséget a hatékony érdekképviseletre, a vállalkozását befolyásoló szabályozási környezet anomáliáinak orvoslására, tagja kíván lenni a magyar vegyipart irányító vezetők szakmai közösségének, mert az Ön számára is hasznosak a rendszeres konzultációk, megbeszélések, információk. www.mavesz.hu