A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény változásai 1.) A munkáltató (foglalkoztató) által fi zetendő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változott: 29%, 24% a nyugdíjalapba, 5% az egészségbiztosítási alapba kerül, amelynek 4,5% a természetbeni, 0,5% a pénzbeli ellátás fedezete. A munkáltató korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatottak után: 6,75%-ot, a költségvetés 2009-ben 6,75%-ot még átvállal. A munkáltatót a korkedvezmény-biztosítási járulékfizetés alól az Országos Munkahigéniás és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézet díjfizetés ellenében végzett vizsgálata alapján határozattal mentesítheti, ha a munkakörülmények azt indokolják. Ebben az esetben a munkavállaló nem jogosult újabb korkedvezményre. 2.) A munkavállaló által fizetendő járulékok együttes mértéke nem változott (15,5%), egészségbiztosítási járulék 6%, amelyből 4% természetbeni, 2% a pénzbeli ellátások fedezete, a fizetési kötelezettségnek nincs felső határa. Nyugdíjjárulék 9,5% (magánnyugdíjpénztár-tag nyugdíjjáruléka 1,5%, tagdíja 8%). Nyugdíjjárulék alap felső határa: napi 20.400- Ft, egész évre számítva 7,446.000,- Ft. Nyugdíjas foglalkoztatott 9,5% nyugdíjjárulékot köteles fizetni. E mellett 4% egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett. A nyugdíjat szüneteltető 9,5% nyugdíjjárulék fizetésére és 6% egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. 3.) A biztosítással nem rendelkezők havi 4.500,- Ft (napi 150, - Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni. Nem kell a járulékot megfizetni, ha a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy az eltartott szociálisan rászorultnak minősül. Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény változásai 1.) Az öregségi nyugdíjkorhatár változatlanul 62 év. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki 59. életévét betöltötte, férfi, aki a 60. életévét betöltötte, feltéve, ha 40 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban nem áll csökkentés nélkül. A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra minimum 37 évi szolgálati idő szükséges. A 2009. január 1-jétől igénybe vett előrehozott nyugdíjban részesülő foglalkoztatása esetén a nyugdíj mellett a minimális havi bér 12-szeresét keresheti (ez 71.500 Ft x 12=858.000 Ft). E feletti összeg esetén a nyugdíjat szüneteltetni kell. A legkisebb öregségi teljes nyugdíj összege változatlanul 28.500,- Ft.
2.) A nyugdíj összegének kiszámítása: A keresetek valorizációját ( mai érték meghatározása) követően a nyugdíj alapjául szolgáló keresetet csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztár tagdíj, munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék összegével, majd a fennmaradó összegből a személyi jövedelemadót kell levonni (az adókedvezményeket nem veszik figyelembe). Ha a havi átlagkereset 258.000,- Ft-nál több, az sávosan csökkenteni kell: 258.001,- - 293.000,- Ft 90%-át 293.001,- - 331.000,- Ft 80%-át 331.001,- Ft feletti átlagkereset 70%-át kell a saját jogú nyugellátásnál figyelembe venni. - Öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege változatlan: 28.500,- Ft - Rokkantsági nyugdíj havi minimum összege változatlan: rokkantsági foka szerint 28.500, 29.800,- 30.850,- Ft - Baleseti rokkantsági nyugdíjminimum változatlan: 28.600, 30.000, 31.000 Ft - Árvaellátás minimum összege változatlan: 24.250,- Ft - Saját jogú öregségi nyugdíj és özvegyi nyugdíj változatlan: együttfolyósítási határa 63.560,- Ft (az együttfolyósítás helyett lehet mindkét ellátást külön-külön kérni, ha az kedvezőbb, ebben az esetben nincs felső határ) 3.) Nyugdíjemelések - Nyugdíjemelés 2009. január 1-től 3,1% várható fogyasztói árnövekedés 4,5% várható nettó átlagkereset növekedés 1,6% A foglalkoztatott nyugdíjas kérelmére 365 nap nyugdíjjárulék fizetése után a nyugdíjjárulék alapja havi átlagos összegének 0,5%-os emelésre jogosult Tizenharmadik havi nyugdíj A tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a kifizetés esedékes folyósítási hónapjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó vagy azzal egy tekintet alá eső ellátásban a) rokkantsági nyugdíjban, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy b) hozzátartozói nyugellátásban ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat részesül, vagy c) az a)-b) pontban nem említett nyugellátásban ide nem értve a rehabilitációs járadékot részesül, és 62. életévét a tárgyévet megelőzően betöltötte.
A tizenharmadik havi nyugdíj összege a tárgyév november hónapjára járó nyugellátás összegével azonos, de nem lehet több 2009-ben 80.000 forintnál. Azt követően az összeghatár évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben kerül meghatározásra. A tizenharmadik havi nyugdíjat évente két részletben legkésőbb május, illetve november hónapban kell folyósítani. Az első részlet folyósításra kerülő összege megegyezik a tárgyhavi nyugellátás összegének de legfeljebb a fenti összeghatár ötven százalékával. A tizenharmadik havi nyugdíj november hónapban folyósításra kerülő összege megegyezik a tárgyévi összeg és az első részletben folyósított részösszeg különbözetével. Az így folyósításra kerülő összeg a nyugellátás összegének évközi csökkenése esetén sem lehet kevesebb a tárgyév november hónapra járó nyugellátás de legfeljebb a 80.000,- Ft összeghatár ötven százalékánál. Az összeg megállapításakor a pótlékokat figyelmen kívül kell hagyni. A korrekciós nyugdíjemeléseket 2009. szeptember elsejére halasztották. 4.) A kormány felhatalmazást kapott a nyugellátások rendszeres emelése végrehajtási szabályainak, illetve a minimális nyugdíj összegének meghatározására. Rokkantsági nyugdíj szabályainak változásai A jogosultság szabályai változatlanok, de a megváltozott munkaképesség helyett a rehabilitációs szakértői szervezet 2008. január 1-jétől az egészségkárosodást vizsgálja és részben új ellátási forma lépett életbe, ez a rehabilitációs járadék. 2009. január 1-jétől, ha a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíjas túllépi a nyugdíj mellett elérhető keresetre előírt korlátot, nyugdíját nem szüneteltetni kell, hanem megszüntetni! A rokkantsági nyugdíj mellett dolgozó személy egymást követő 6 hónapban elért keresete átlagát kell vizsgálni. (A nyugdíjhatározatban közölt nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet is vizsgálni kell!) Rehabilitációs járadék törvény szabályai Új társadalombiztosítási eljárás. Az jogosult, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és - keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30%-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó kereset, jövedelme havi átlagánál, továbbá - rehabilitálható, - életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte. A rehabilitációs járadékra jogosult együttműködésre köteles az állami foglalkoztatási szervvel, ezt írásban rögzítik. A rehabilitációs járadékot 3 évre állapítják meg, amelyet további 3 évre meghosszabbíthatnak. Összege a rokkantsági nyugdíj összegének 120%-a, de legalább 34.200,- Ft, kereset mellett ez az összeg a felére csökken. A járadékból nyugdíjjárulékot vonnak.
8.) Átmeneti járadék: a várható öregségi nyugdíjának 75%-a, de a rendszeres szociális járadék összegénél kevesebb nem lehet 9.) Rendszeres szociális járadék 62. életévüket nem betöltöttek 26.420,- Ft 62. életévüket betöltöttek 26.420,- Ft-tól 30-680,- Ft-ig A családok támogatásáról szóló törvény változásai - Anyasági támogatás nem változott 64.125,- Ft ikergyermekek esetén gyermekenként 85.500,- Ft - Gyermekgondozási segély nem változott 28.500,- Ft ikergyermekek esetén, függetlenül a gyermekek számától 57.000,- Ft - Gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 %-a, legfeljebb havi 100.100,- Ft - Gyermeknevelési támogatás nem változott 28.500,- Ft - A családi pótlék összegei 2009. augusztus 31-ig változatlanok, 2009. szeptember 1-jétől változik az alábbiak szerint: 2009.08.31-ig 2009.09.01-től a.) egy gyermekes család esetén 12.200,- Ft 12.700,- Ft b.) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- Ft 14.300,- Ft c.) két gyermekes család esetén gyermekenként 13.300,- Ft 13.900,- Ft d.) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,- Ft 15.500,- Ft e.) három vagy több gyermekes család esetén gyermekenként 16.000,- Ft 16.700,- Ft f.) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000,- Ft 17.800,- Ft g.) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetén 23.300,- Ft 24.300,- Ft egyedülálló esetén 25.900,- Ft 27.100,- Ft h.) az egyes szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén 14.800,- Ft 15.500,- Ft i) 18 évesnél idősebb, tartósan beteg, akinek 18. évének betöltése előtt is magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak 20.300,- Ft 21.200,- Ft A családi pótlékot teljes hónapra kell folyósítani.
A szociális ellátórendszer, illetve az álláskeresési ellátások összegei - Ápolási díj változatlan 2-18 éves beteg gyermek esetén 28.500,- Ft 18 év feletti tartósan beteg esetén 22.800,- Ft súlyos fogyatékos esetén 37.050,- Ft - Vakok személyi járadéka változatlan 15.020,- Ft - Időskorúak járadéka nem változott 22.800,- Ft Egyedülálló: 62-75 év közötti életkorban 27.075,- Ft 75 évesnél idősebbnek 37.050,- Ft - Fogyatékossági támogatás változatlan 18.525,- Ft Halmozottan sérülteké 22.800,- Ft - Rokkantsági járadék változatlan 32.610,- Ft - Rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének (71.500,- Ft) személyi jövedelemadóval, munkavállalói-, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét - Álláskeresési járadék I. szakasz: a korábbi átlagkereset 60%-a alsó határa a minimálbér 60%-a 42.900,- Ft felső határa ennek kétszerese 85.800,- Ft II. szakasz: a minimálbér 60%-a 42.900,- Ft - Álláskeresési segély a minimálbér 40%-a 28.600,- Ft - Ápolási díj: az ápolt életkorától függően: változatlan 22.800,- Ft 28.500,- Ft 37.050,- Ft Novák Lajos könyvelő