PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Dancsecz Gabriella A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai Doktori (Ph.D) értekezés-tézisgyűjtemény Témavezető: Dr. Szabó Lajos Veszprém 2008.
Tartalomjegyzék 1. A kutatás jelentősége és célkitűzései... 1 2. A kutatás hipotézisei és a kutatási modell... 3 3. A kutatás módszertana és a kutatási minta... 5 4. A kutatás eredményei... 7 4.1. A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és sikerkritériumai... 7 4.2. A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezőinek és sikerkritériumainak összefüggései... 9 4.3. A vizsgált térségek szervezési gyakorlatának összehasonlítása... 10 5. Az eredményeket leíró kutatási modell... 12 6. Tézisek megfogalmazása... 13 7. Önálló, újszerű eredmények... 14 8. A kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazása... 16 9. További kutatási irányvonalak... 17 10. Hivatkozások... 17 11. Publikációk... 18
1. A kutatás jelentősége és célkitűzései A mozgás, a sport, a vetélkedés és a győzni akarás egyidős az emberiséggel. Napjainkra a sport népszerűségének és szerepének erősödése révén elérte azt a szintet, hogy az emberek jelentős részének életében valamilyen szempontból fontos, nélkülözhetetlen szerepet tölt be. A sportos életmód, a testedzés sok ember számára a mindennapok részévé vált. A sport tehát ma már társadalmi jelenség, életünk és kultúránk része. (Fazekas Nagy, 2000) A sporthoz kötődő megmérettetések és rendezvények mindig is fontos szerepet játszottak az emberiség életében, kezdve az ókori olimpiáktól, maratoni futásoktól egészen a mai újkori olimpiákig, világjátékokig, világ- és kontinentális bajnokságokig. Napjainkban még inkább előtérbe kerülnek e nagyszabású sportesemények, hiszen egyre több, nagyobb, sokfélébb és színesebb rendezvényt hívnak életre a sportvilág szereplői, amelyek szervezéséért egyre intenzívebb verseny alakul ki a városok és országok között. (Zeman, 2005) Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem övezi a különböző nemzetek sportolóinak megmérettetéseit. A közfigyelem és médiaérdeklődés középpontjában állnak a különféle sportversenyek, világ- és Európa-bajnokságok. Folyamatos tudósítások követik a szervezés és megvalósítás munkálatait, a rendezés jogáért való küzdelemtől egészen a rendezvény zárásáig és utólagos értékeléséig. A nemzetközi sportrendezvények megszervezésében egyre jelentősebb és évről évre bővülő szerepet vállalnak a hazai sportszövetségek és a környező országok sportmozgalmai. Ennek oka egyrészt a sportszervezetek anyagi hátterének biztosítása, az utánpótlás-nevelés támogatása, másrészt a sportág, a sportolók minél szélesebb körben történő ismertté tétele, népszerűsítése; valamint a sportolók hazai közönség előtti szerepeltetése. (Nyerges, 1998) Egy-egy világverseny előnyös hatásai, gazdasági bevételei és társadalmi vonatkozásai az eseményt szervező sportszövetség és a hazai sportolók mellett a rendező városra, régióra, sőt országra is kiterjedhetnek. A nemzeti sportdelegátusok és kísérők mellett szurkolók és nézők tömegei érkeznek egy-egy ilyen sporteseményre, akik számára különösen vonzó a verseny feszültsége, a sportsikerek átélésének élménye. A versenyre érkező úgynevezett sportturisták a tartózkodásuk során elköltött összegekkel növelik a helyi gazdaság, főként a szolgáltatóipar bevételeit. (Dreyer-Krüger, 1995) A sportrendezvények gazdasági funkciója mellett a versenyek turizmusélénkítő és imázs növelő szerepe is jelentős, hiszen a turisták továbbviszik a sikeres rendezvény, a vendéglátóhely hírét, nem is beszélve a televíziós közvetítésekről és tudósításokról, amelyek nézők millióihoz juttatják el az esemény képeit és híreit. Végül pedig a sportversenyek során átélt élmény, életmód-alakító tényezőként felkeltheti a figyelmet a sport, az adott sportág és sportolói irányába, amely akár az egészséges-életmód kialakítására, valamilyen sportág gyakorlására ösztönözheti a nézőt. (Nyerges Petróczi, 2007) Ezen nagyszabású sportrendezvények megszervezése, a feladatok és tevékenységek kézbentartása, a résztvevők munkájának koordinálása rendkívül szerteágazó és bonyolult feladat. Éppen ezért sikeres és zökkenőmentes megrendezésük ma már elképzelhetetlen a rendezvényszervezés és a projektmenedzsment eszközeinek alkalmazása nélkül. 1
Témaválasztásomat elsősorban az az elképzelés motiválta, hogy a nemzetközi sportrendezvények piacán igazán pozitív referenciákkal rendelkező magyar sportszervezésben a menedzsment eszközök és módszerek alkalmazása által hatékonyabbá váljon a sportrendezvények szervezési gyakorlata, és növekedjen ez által a szervezetek versenyelőnye a rendezési jogokért vívott küzdelemben. A sportrendezvény-szervezési projektek eredményesebbé tételéhez meg kell ismernünk a sikeresség megítélésében szerepet játszó kritériumokat és szempontokat, hiszen ezek bázisán kerülnek értékelésre a sportrendezvények, illetve fel kell tárnunk, hogy melyek azok a sikertényezők, szervezési megoldások és menedzsment módszerek, amelyek hozzájárulnak a hatékony és eredményes szervezéshez és megvalósításhoz. A projektek sikerét sokan és sokféleképpen vizsgálták elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt. A kutatások során a szakemberek a sikert meghatározó befolyásoló tényezőkre, illetve a siker értékelésének szempontjaira, kritériumaira voltak kíváncsiak. A vizsgálatok a sikertényezők egyre szélesebb körét tárták fel, amelyek között a kemény, technikai jellegű eszközök és módszerek mellett fokozatosan megjelentek a humán területre fókuszáló puha, kapcsolati elemek. Hasonlóképpen a sikerkritériumok tekintetében már a legelső kutatások is túlmutattak a határidők és költségkeretek betartásának követelményén, és egyre inkább a minőséget, a megrendelő, a vevő, és a munkatársak elégedettségét, a projektek hosszú távú hatásait helyezték a középpontba. A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerére vonatkozóan azonban eddig még nem készült hasonló, átfogó jellegű felmérés és elemzés. Doktori kutatásom célja a Magyarországon, valamint a kiválasztott európai országokban Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Németország, Svájc és Ausztria rendezett nemzetközi sportrendezvények, elsősorban világ- és Európa-bajnokságok sikertényezőinek, illetve a sikeresség megítélésében szerepet játszó kritériumainak azonosítása, továbbá azon tényezők összegyűjtése, amelyek a sportrendezvényszervezési projektek sikerességét meghatározzák. A kutatás az alábbi kérdésekre keresi a választ az értekezés során: 1. Melyek azok a sikerkritériumok, amelyek bázisán egy nemzetközi sportrendezvény sikere értékelhető? 2. Melyek azok a sikertényezők, amelyek meghatározzák egy nemzetközi sportrendezvény sikeres előkészítését és megvalósítását? 3. Van-e összefüggés az egyes sikertényezők és sikerkritériumok, azok bizonyos csoportjai között? 4. Kimutatható-e különbség a vizsgálatba bevont országok sportrendezvény-szervezési gyakorlatában? 2
2. A kutatás hipotézisei és a kutatási modell A kutatási témához kapcsolódó szakirodalmi források, a projektsiker témakörében készült korábbi kutatások tapasztalatai, valamint a kiválóság és érettség modellek szempontrendszerének bázisán, azokon túlmutatva kerültek megfogalmazásra a kutatás hipotézisei, amelyek az alábbiakban tekinthetők át. 1. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlata leírható a sikertényezők három csoportjával, melyek a feladatorientáció, a kapcsolatorientáció, valamint a véletlen hatások. 2. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikeressége leírható a sikerkritériumok két területével: a projektcélok teljesítésével, valamint a projektérintettek elégedettségével. 3. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a projektérintettek elégedettsége a kapcsolatorientáció területével szorosabb, míg a feladatorientáció területével gyengébb összefüggést mutat. 4. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a projektcélok teljesítése a feladatorientáció területével szorosabb, míg a kapcsolatorientáció területével gyengébb összefüggést mutat. Az előzőekben említett elméleti megközelítések és kutatási eredmények alapján a hipotézisekben megfogalmazott feltevések megjelenítésére került kidolgozásra a kutatás modellje, amely bemutatja a sportrendezvény-szervezési projektek feltételezett sikertényezőit és sikerkritériumait, valamint a modell elemei között fennálló lehetséges kapcsolatokat.(1. ábra) A kutatási modellben a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerét meghatározó tényezőket három fő területre: feladatorientációra, kapcsolatorientációra és véletlen hatásokra bontottam a szakirodalmi elemzések tapasztalatai alapján. A projektsiker elméletekre és sikeresség vizsgálati modellekre támaszkodva a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerét, a projekt céljainak teljesítésén és érintettjeinek elégedettségén keresztül értékeltem kutatásom során. 3
1. ábra: A kutatás modellje A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerkritériumainak és sikertényezőinek meghatározása Az elemzés a kérdőíves felmérés eredményein, és az esettanulmányi vizsgálatokon alapul. A vizsgálat célja, hogy meghatározza a nemzetközi sportrendezvények szervezésének sikerkritériumait, illetve sikertényezőit leíró faktorokat, amelyen keresztül az első és második hipotézis alátámasztására nyílik lehetőség. A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerkritériumai és sikertényezői közötti összefüggések vizsgálata Az elemzés alapját a kérdőíves felmérés eredményei, valamint az esettanulmányi vizsgálatok adják. A vizsgálat célja megállapítani, hogy kimutatható-e összefüggés a nemzetközi sportrendezvények sikerkritériumait, illetve sikertényezőit leíró faktorok között. A vizsgálat a harmadik és negyedik hipotézis alátámasztására szolgál. A vizsgált térségek sportrendezvény-szervezési gyakorlatának összehasonlítása Az elemzés alapját a kérdőíves felmérés eredményei és az esettanulmányi vizsgálatok adják. A vizsgálat célja, hogy feltárja a vizsgált kelet-közép-európai országok, illetve a német klaszter országok sportrendezvény-szervezési gyakorlatában megjelenő hasonlóságokat és különbözőségeket, melyek alapján megfogalmazhatók a fejlesztés területei a jövőre vonatkozóan. A vizsgálat tevékenységeit a kutatás struktúraábrájában foglaltam össze, ahol a kutatás területei mellett az adatgyűjtés, a kvalitatív és kvantitatív elemzések, valamint az alátámasztani kívánt hipotézisek is szerepelnek. (2. ábra) 2. ábra: A kutatás felépítése 4
3. A kutatás módszertana és a kutatási minta Az értekezés a társadalomtudományi módszertan kvalitatív és kvantitatív eszközeit egyidejűleg alkalmazza a releváns és átfogó eredmények elérése érdekében. A kvantitatív kutatás folyamata A kvantitatív kutatás folyamán statisztikai és ökonometriai elemzések kerültek alkalmazásra a nemzetközi sportrendezvények szervezésére vonatkozó kérdőíves felmérés során összegyűjtött adatok bázisán. A primer adatgyűjtés a Pannon Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszékének támogatásával valósult meg 2007. januárjától 2008. májusáig. Mivel a felmérés során több európai országot érintő adatfelvételre volt szükség, ezért a magyar mellett angol és német nyelven is rendelkezésre állt a kérdőív a kitöltők számára, amelyet a postázott nyomtatott változat mellett elektronikus úton is elérhettek és kitölthettek a felmérésben résztvevők. A válaszadók három fő témakörben általános információk, a sportrendezvény szervezésének jellemzői, valamint a sportrendezvény szervezése során elért eredmények összesen 22 kérdéskörre adhattak választ, amelyek további alszempontokat tartalmaztak. Az összegyűjtött kérdőívek statisztikai értékeléséhez a Grafstat 3.41b, valamint a Microsoft Office Excel 2003 programokat alkalmaztam. Az elemzés során a leíró statisztika eszközeivel végeztem el a kutatási minta jellemzőinek, illetve az adathalmazban való előfordulási arányok vizsgálatát, melyek megjelenítésére grafikus eszközöket használtam. Az ökonometriai elemzések során faktoranalízist végeztem el a nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatát, illetve elért eredményeit leíró faktorok létrehozása céljából. Ezt követően lineáris regresszió- és korrelációanalízist folytattam a létrehozott faktorok között fennálló kapcsolatok vizsgálatára. Az összefüggés jellegét regresszióelemzéssel, míg a kapcsolat erősségét és intenzitását korrelációszámítással határoztam meg. A lineáris korrelációs együtthatókra vonatkozóan szignifikancia vizsgálatot végeztem el annak elemzése céljából, hogy a korrelációs együtthatók szignifikánsan eltérnek-e egymástól, vagyis kimutatható-e szignifikáns különbség a sikerkritérium-faktorok és a feladatorientált, illetve kapcsolatorientált sikertényezőfaktorok tekintetében feltárt korrelációs kapcsolatok között. A vizsgálat során varianciaanalízist (ANOVA) alkalmaztam annak feltárására, hogy a vizsgált térségek (kelet-közép-európai térség és a német klaszter országok) milyen mértékben különböznek egymástól az egyes faktorérték-átlagok alapján. Azon esetekre, ahol a varianciaanalízis során szignifikáns különbség mutatkozott a vizsgált térségek faktorérték-átlagai tekintetében, diszkriminanciaanalízist végeztem el, amelynek segítségével becsülhető, hogy az adott változók valóban megkülönböztetik-e a függő változók csoportjait egymástól, vagy sem. A kutatási minta jellemzői A reprezentatív mintavétel megvalósítása érdekében a kiválasztott országokban 2000. és 2008. között megrendezésre került valamennyi világ- és Európa-bajnokság szervezőbizottsági elnökét, illetve főtitkárát felkértem a felmérésben történő részvételre. Összesen 71 sportszövetségtől érkezett válasz megkeresésemre, akik összességében 104 5
sportrendezvényre vonatkozóan töltötték ki a kutatási kérdőívet. A felmérésben résztvevő szervezetek között a legnagyobb arányban magyar szövetségek szerepeltek, de kiemelkedő volt még a német, svájci és osztrák sportszövetségek aránya is. A többi ország esetében a megvalósult rendezvények kisebb számából adódóan is kevesebb kitöltött kérdőív érkezett vissza. A felmérésben szereplő sportrendezvények mintegy fele az utóbbi három évben, azaz 2006. és 2008. között került megrendezésre, de jelentős arányt képviseltek még a 2003. és 2005. között lezajlott sportrendezvények. A sportrendezvények időtartamát tekintve a rendezvények mintegy 40 %-a egy és négy nap közötti, csaknem 50%-uk pedig öt és tíz nap közötti időintervallumot ölelt fel. Csupán 11% volt azon rendezvények aránya, amelyek 10 napnál hosszabbak voltak. A legtöbb sportrendezvényt olimpiai egyéni, vagy olimpiai csapat sportágban szervezték. A kvalitatív kutatás folyamata A kutatás során a kvantitatív adatgyűjtés és elemzés mellett kvalitatív módszerek is alkalmazásra kerültek az elvégzett kvantitatív elemzések eredményeinek alátámasztására, valamint mélyebb szintű és átfogó ismeretek összegyűjtése és elemzése céljából. Kvalitatív módszerként a mélyinterjúkon és másodlagos adatokon alapuló esettanulmányi vizsgálatok alkalmazására került sor. A kvalitatív kutatás során olyan sportrendezvényeket választottam ki, melyek szervezési szempontból az utóbbi évek legjelentősebb sportrendezvényei között szerepeltek. Az esettanulmányi vizsgálatok során két hazai és két németországi rendezvény elemzését végeztem el annak érdekében, hogy összevethetőek legyenek a hazai és németországi szervezési gyakorlat hasonló, illetve különböző elemei. Az esettanulmányok során a szervezők által összegyűjtött tapasztalatok és mélyebb problématerületek megismerése céljából mélyinterjúkat készítettem a kiválasztott rendezvények szervezőivel, valamint összegyűjtöttem és elemeztem az egyes rendezvények dokumentációit, összefoglaló jelentéseit, illetve a különböző megjelent tanulmányokat, sajtóbeszámolókat. A kutatás során tehát, ahogy ezt az alábbi ábra is szemlélteti, a kvantitatív és kvalitatív módszerek, illetve az elsődleges és másodlagos adatok használata egymást kiegészítve, komplex módon járult hozzá a széleskörű, átfogó elemzés elvégzéséhez. (3. ábra) 3. ábra: A kutatás adatgyűjtésének folyamata 6
4. A kutatás eredményei A kutatás eredményeinek összefoglalása során bemutatom az egyes kutatási hipotéziseket, valamint a hipotézisek alátámasztására szolgáló eredményeket. 4.1. A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és sikerkritériumai A kutatás első és második hipotézise vonatkozott a nemzetközi sportrendezvényszervezési projektek sikertényezőinek és sikerkritériumainak meghatározására. A hipotézisek ellenőrzését a faktoranalízis és az esettanulmányi vizsgálatok során végeztem el. 1. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlata leírható a sikertényezők három csoportjával, melyek a feladatorientáció, a kapcsolatorientáció, valamint a véletlen hatások. A faktoranalízis eredményeként beazonosított hat sikertényező-faktor lefedi a hipotézisben feltételezett feladatorientáció és kapcsolatorientáció területeket. A feladatorientációt a cél- és tevékenységtervezési, aktualizálási feladatokat átfogó projektcélkitűzés, valamint a szerződések felelősség és pénzügyi kockázat megosztásának kialakítására irányuló projekt szerződésstratégia faktorok fejezik ki. A kapcsolatorientációt négy faktor alkotja, melyek közül a projektirányítás a projektcsapat elkötelezetté tételének, a felelősségek és hatáskörök meghatározásának, valamint az ehhez szükséges vezetői képességeknek az összessége; a projektcsapat szervezeti kultúrája faktor pedig a projekttagok viselkedését befolyásoló normák és értékek együttese. Az együttműködés és kommunikáció faktor a szükséges erőforrásokat és feltételek biztosító partnerekkel történő kapcsolat kialakítását és fenntartását, a velük történő kommunikációt foglalja magában. A kooperáció faktor pedig a rendezvény által érintett szervezetekkel, csoportokkal történő összefogást és kapcsolattartást tartalmazza. A faktoranalízis során a véletlen hatások leírására szolgáló változókat ugyan nem sikerült önálló faktorba sorolni, azonban az egyes változók statisztikai elemzése, valamint az esettanulmányi vizsgálatok megerősítették e faktor létjogosultságát. A kérdőíves felmérés során vizsgált sportrendezvények mintegy felénél merültek fel véletlen hatások és váratlan események, amelyekre a szervezők nem számítottak, és amelyekről nem voltak múltbeli tapasztalataik. A faktorelemzés és az esettanulmányi vizsgálatok eredményei alapján megerősítésre került a kutatás első hipotézise, így az értekezés első tézise a következő: 1. Tézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlata leírható a sikertényezők három csoportjával, melyek a feladatorientáció, a kapcsolatorientáció, valamint a véletlen hatások. A fentiekben megfogalmazott eredmények alapján elmondható, hogy a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek esetében is helytálló az ohiói egyetem és követői által megfogalmazott elmélet, miszerint a célokat, teljesítményeket előtérbe helyező feladatorientáció mellett meg kell jelennie a projektcsapat szervezésének és irányításának, a kommunikáció és a kapcsolatok kiemelt kezelésének. 7
Az eredmények megerősítették, hogy a nemzetközi sportrendezvények szervezőinek munkájában mindképpen fontosak a technikai, feladatorientált területek, mint a célok és tevékenységek kidolgozása, nyomon követése és aktualizálása, valamint a szükséges erőforrások biztosítása, hiszen e területek képezik a rendezvény megvalósításának, a résztvevők munkamegosztásának és a feladatok számonkérésének alapját. Ugyanakkor e technikai területek mellett egyre hangsúlyosabbá válik a humán, kapcsolatorientált oldal is. A sportrendezvények sikeres megvalósításában óriási szerepet vállalnak a projektcsapat vezetői és munkatársai, a külső partnerek és szervezetek, akiknek kompetenciája és elkötelezettsége, valamint megfelelő szervezeti kultúrája nélkülözhetetlen a hatékony munkavégzéshez, az eredményes szervezéshez. 2. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikeressége leírható a sikerkritériumok két területével: a projektcélok teljesítésével, valamint a projektérintettek elégedettségével. A faktorelemzés során létrehozott négy sikerkritérium-faktor lefedi a hipotézisben megfogalmazott két sikerkritérium területet, vagyis a projektcélok teljesítését és a külső projektérintettek elégedettségét. A projektcélok teljesítése területet az elsődleges projektcélok teljesítése, valamint a további projektcélok teljesítése faktorok alkotják. Az elsődleges projektcélok teljesítése faktor a szervezők által megfogalmazott költség- és bevételi célok teljesítését, valamint a nemzetközi és hazai szövetség, mint megbízó, és a projektcsapat, mint munkatársak elégedettségének elérését fejezi ki. A további projektcélok teljesítése faktor a szervezők által kitűzött részvételi és nézettségi eredmények, valamint a sportág és a térség számára nyújtott előnyök összessége. A külső projektérintetteknél elért elégedettséget fejezi ki a partnerekkel kötött szerződések teljesítését, a beszállító és támogató partnerek elégedettségét és további együttműködési hajlandóságát felölelő együttműködő partnerek elégedettsége faktor, valamint a projekt által érintett helyi és országos szervezetek, csoportok elégedettségét, további kooperációra való hajlandóságát tükröző további érintettek elégedettsége faktor. A faktorelemzés és az esettanulmányi vizsgálatok eredményei megerősítették a kutatás második hipotézisét. Az eredmények alapján a második tézis a következő: 2. Tézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikeressége leírható a sikerkritériumok két területével: a projektcélok teljesítésével, valamint a külső projektérintettek elégedettségével. Az eredmények alapján a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerkritériumai összhangban a korábbi sikerkritérium kutatások (Görög, 1999; Lim Mohamed, 1999; Cooke-Davies, 2004) tapasztalataival az értékelési szempontok két nagy csoportját ölelik fel: a projektcélok teljesítését, valamint a külső projektérintettek elégedettségét. Az elemzések eredményei megerősítették, hogy a nemzetközi sportrendezvények sikerességének megítélésében az objektívebben értékelhető célelérés mellett a rendezvény által érintett szervezetek és csoportok elégedettsége, szubjektív véleménye is meghatározó szerepet játszik. A célelérés megítélésében a költség- és bevételi eredmények mellett a két fő érintett, a nemzetközi és hazai sportszövetség, valamint a projektcsapat elégedettsége játszik fontos szerepet. Az utóbbi években 8
azonban további szempontok, mint a részvételi, nézettségi adatok, a sportág és a helyi gazdaság támogatása is megjelentek, amelyek a rendezvény globális szerepének és hosszú távú hatásainak értékelésében játszanak fontos szerepet. 4.2. A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezőinek és sikerkritériumainak összefüggései A kutatás harmadik és negyedik hipotézise az azonosított sikertényező- és sikerkritérium-faktorok közötti összefüggések meglétét kutatta, amely hipotézisek alátámasztására lineáris regresszió- és korrelációelemzést, valamint esettanulmányi vizsgálatokat folytattam. 3. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a projektérintettek elégedettsége a kapcsolatorientáció területével szorosabb, míg a feladatorientáció területével gyengébb összefüggést mutat. A lineáris regresszióelemzés eredményei alátámasztották, hogy a külső projektérintettek elégedettsége és több kapcsolatorientált, illetve egy feladatorientált sikertényező-faktor között összefüggés mutatható ki. Az elvégzett korrelációanalízis eredményei alapján a kapcsolatok intenzitására vonatkozóan megállapítható, hogy az együttműködő partnerek elégedettsége sikerkritérium-faktor a kapcsolatorientált együttműködés és kommunikáció sikertényező-faktorral szoros, míg a feladatorientált projekt szerződésstratégia faktorral gyenge kapcsolatot mutat. A további érintettek elégedettsége faktor közepesen szoros összefüggést mutat a kapcsolatorientált együttműködés és kommunikáció és kooperáció faktorokkal, továbbá gyenge kapcsolatot a kapcsolatorientált projektirányítás, valamint a feladatorientált projekt szerződésstratégia faktorokkal. A kapcsolatok intenzitása között megnyilvánuló különbségek elemzése során megállapítottam, hogy a további érintettek elégedettsége sikerkritérium-faktor esetében szignifikánsan szorosabb összefüggés mutatható ki a kapcsolatorientált együttműködés és kommunikáció faktorral, mint a feladatorientált projekt szerződésstratégia faktorral. Bár a többi esetben a vizsgált kapcsolatok szignifikánsan nem tértek el egymástól, azonban a kapcsolatok szignifikancia szintjét, valamint a korreláció szorosságát tekintve is a kapcsolatorientált sikertényező-faktorok esetében kaptam jobb értékeket. Az elemzések és az esettanulmányi vizsgálatok eredményei alátámasztották a kutatás harmadik hipotézisét, amely a konkrét eredményeknek megfelelően átfogalmazásra került. Az értekezés harmadik tézise a következő: 3. Tézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a külső projektérintettek elégedettsége összefügg a kapcsolatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorokkal. Az együttműködő partnerek elégedettsége az együttműködés és kommunikáció faktorral szoros összefüggést mutat, míg a további érintettek elégedettsége a kooperáció, valamint az együttműködés és kommunikáció faktorokkal áll közepesen szoros kapcsolatban. A további érintettek elégedettsége tekintetében szignifikánsan szorosabb összefüggés mutatható ki a kapcsolatorientált együttműködés és kommunikáció faktorral, mint a feladatorientált projekt szerződésstratégia faktor vonatkozásában. 9
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek esetében a külső érintettek elégedettségének elérésében ugyan még megjelenik a szerződésstratégia révén a feladatorientáció területe, azonban a puha, kapcsolatorientált tényezők: az együttműködés, a kommunikáció és a kooperáció azok, amelyek igazán meghatározóak. A rendezvények sajátos jellemzői és állandóan változó környezete ugyanis megköveteli ezt a fajta szoros együttműködést és állandó konzultációt, amely az együttműködő partnerek és a további érintett csoportok bevonása révén aktív közreműködést, elkötelezettséget tesz lehetővé, ezáltal nagyban hozzájárul a felek elégedettségének eléréséhez. 4. Hipotézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a projektcélok teljesítése a feladatorientáció területével szorosabb, míg a kapcsolatorientáció területével gyengébb összefüggést mutat. A lineáris regresszióelemzés eredményei alátámasztották, hogy a projektcélok teljesítése és több kapcsolatorientált, illetve egy feladatorientált sikertényező-faktor között összefüggés mutatható ki. Az elvégzett korrelációanalízis eredményei alapján a kapcsolatok intenzitására vonatkozóan megállapítható, hogy az elsődleges projektcélok teljesítése sikerkritérium-faktor közepesen szoros kapcsolatot mutat a kapcsolatorientált projektirányítás sikertényező-faktorral, továbbá gyenge összefüggést a kapcsolatorientált együttműködés és kommunikáció, valamint a feladatorientált projektcélkitűzés faktorokkal. A további projektcélok teljesítése faktor közepesen szoros összefüggést mutat a kapcsolatorientált kooperáció faktororral, valamint gyenge kapcsolatot a kapcsolatorientált projektcsapat szervezeti kultúrája faktorral. Az eredmények alapján nem igazolódott be a hipotézis során megfogalmazott feltevés. Az elvégzett elemzések tapasztalatai alapján a kutatás negyedik tézise átfogalmazásra került. Az értekezés negyedik tézise a következő: 4. Tézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a projektcélok teljesítése összefügg a kapcsolatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorokkal. Az elsődleges projektcélok teljesítése a projektirányítás faktorral, míg a további projektcélok teljesítése a kooperáció faktorral áll közepesen szoros kapcsolatban. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek esetében a projektcélok teljesítésében a puha, kapcsolatorientált tényezők: a projektirányítás, az együttműködés, a kommunikáció és a kooperáció szerepe jelentősen felértékelődik. A nemzetközi sportrendezvények elsődleges céljainak eléréséért ugyanis a projekt vezetői és a szervezőbizottság tagjai, valamint közreműködő partnereik tehetnek a legtöbbet, míg a további célok teljesítésében a szélesebb körű összefogás és kooperáció, az állam és a város szerepvállalása lesz meghatározó. 4.3. A vizsgált térségek szervezési gyakorlatának összehasonlítása A kutatás során összehasonlítottam a vizsgált térségek szervezési gyakorlatának jellemzőit statisztikai elemzések és esettanulmányi vizsgálatok segítségével. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy mennyiben térnek el a vizsgált kelet-közép-európai 10
országok szervezési munkálatai és eredményei a német klaszter országainak gyakorlatától, amely alapján ajánlások és fejlesztendő területek fogalmazhatók meg a szervezők számára. A kvantitatív kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a vizsgált térségek sportrendezvény-szervezési gyakorlatának összehasonlításában statisztikailag szignifikáns, de nem jelentős különbség mutatkozott az együttműködés és kommunikáció sikertényező-faktor, illetve a további projektcélok teljesítése sikerkritérium-faktor esetében. Az együttműködés és kommunikáció faktor esetében a kelet-közép-európai országok mutattak jobb faktorértékeket, vagyis ezekben az országokban jelentősebb szerepet kap a kapcsolat kialakítása és annak fenntartása a szükséges erőforrásokat, feltételeket megteremtő partnerekkel, valamint a feléjük irányuló folyamatos kommunikáció, mint a német klaszter országaiban. A további projektcélok teljesítésében, vagyis a részvételi és nézettségi eredmények, valamint a sportág és térség számára nyújtott előnyök tekintetében a német klaszter országaiban szervezett sportrendezvények mutattak jobb eredményeket. A két térség szervezési gyakorlatának összehasonlításában a kvantitatív kutatás eredményeit alátámasztották és kiegészítették a kvalitatív esettanulmányi vizsgálatok tapasztalatai. A részletes elemzés alá vett magyarországi sportrendezvények esetében megállapítható, hogy az erőforrások, a szükséges eszközök és létesítmények biztosítása, a partnerek munkájának ellenőrzése jelentős odafigyelést és koordinációt kíván meg a szervezőktől. A németországi sportrendezvények esetében ugyanakkor, ez nem jelent gondot a szervezők számára, amelyben jelentős szerepet játszik az állam, illetve a város részéről az anyagi támogatás nyújtása, az infrastrukturális fejlesztések átvállalása és a szervezési munkákban való részvétel. E terület, valamint a promóció terén jelentkező különbségek jelentős szerepet játszanak abban, hogy itthon még kevésbé jelentős a rendezvény hosszabb távú hatásainak a sport, a sportág népszerűsítése, a turizmus és gazdaság élénkítése, az országimázs javítása, vagy egyéb nemes célok támogatása, mint a németországi sportrendezvények esetében, ahol a médiakampány és a rendezvény arculatának szerves részét képezik e területek. 11
5. Az eredményeket leíró kutatási modell A kutatás eredményeként összeállított modell összefoglalja a kutatás során megalkotott sikertényező-, illetve sikerkritérium-faktorokat. A sikertényező-faktorok amelyek alapján leírható a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlata három elkülönülő csoportot képeznek, melyek a feladatorientáció, kapcsolatorientáció és a véletlen hatások. A sikerkritérium-faktorok amelyekkel leírható a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikeressége két területet ölelnek fel, a projektcélok teljesítését, valamint a külső projektérintettek elégedettségét. A modellben ábrázolásra kerültek továbbá a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és sikerkritériumai között feltárt összefüggések. (4. ábra) Projekt sikertényezők Projekt sikerkritériumok Feladatorientáció Projektcélkitűzés Projekt szerződésstratégia Véletlen hatások Projektcélok teljesítése Elsődleges projektcélok teljesítése További projektcélok teljesítése Kapcsolatorientáció Projektirányítás Projektcsapat szervezeti kultúrája Együttműködés és kommunikáció Külső projektérintettek elégedettsége Együttműködő partnerek elégedettsége További érintettek elégedettsége Kooperáció 4. ábra: Az eredményeket leíró kutatási modell Az elemzések eredményeként szignifikáns összefüggés mutatkozott a projektcélok teljesítése és több kapcsolatorientált sikertényező-faktor között, amelyet a modell vastag vonallal jelenít meg. A külső projektérintettek elégedettsége tekintetében szignifikáns összefüggést mutattam ki több kapcsolatorientált sikertényező-faktorral, amelyet szintén vastag vonal szimbolizál a modellben. A feladatorientált sikertényező-faktorok esetében az esettanulmányi vizsgálatok mutattak ugyan kapcsolatot a sikerkritérium-faktorokkal, azonban a regresszió- és korrelációelemzések során mind a projektcélok teljesítése, mind a külső projektérintettek elégedettsége tekintetében gyenge összefüggés mutatkozott, amelyet vékony vonal jelöl az ábrán. A véletlen hatások esetében a statisztikai és ökonometriai elemzések során két esetben mutattam ki szignifikáns összefüggést. A véletlen hatások kezelése és az elsődleges projektcélok teljesítése között gyenge pozitív, míg a természeti és időjárási hatások és az együttműködő partnerek elégedettsége között gyenge negatív kapcsolat mutatkozott, amelyet vékony vonal jelöl a modellben. Az esettanulmányi vizsgálatok azonban alátámasztották, hogy a véletlen hatások jelentős következményeket és problémákat okoznak a szervezők számára, akik számára a hatások azonnali kezelése nagy erőfeszítéseket és jelentős költségeket jelent. 12
6. Tézisek megfogalmazása Az elvégzett kvantitatív és kvalitatív elemzések eredményei alapján megfogalmazásra kerültek a kutatás tézisei, melyek a következőkben tekinthetők át. 1. Tézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlata leírható a sikertényezők három csoportjával, melyek a feladatorientáció, a kapcsolatorientáció, valamint a véletlen hatások. 2. Tézis A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikeressége leírható a sikerkritériumok két területével: a projektcélok teljesítésével, valamint a külső projektérintettek elégedettségével. 3. Tézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a külső projektérintettek elégedettsége összefügg a kapcsolatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorokkal. Az együttműködő partnerek elégedettsége az együttműködés és kommunikáció faktorral szoros összefüggést mutat, míg a további érintettek elégedettsége a kooperáció, valamint az együttműködés és kommunikáció faktorokkal áll közepesen szoros kapcsolatban. A további érintettek elégedettsége tekintetében szignifikánsan szorosabb összefüggés mutatható ki a kapcsolatorientált együttműködés és kommunikáció faktorral, mint a feladatorientált projekt szerződésstratégia faktor vonatkozásában. 4. Tézis A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a projektcélok teljesítése összefügg a kapcsolatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorokkal. Az elsődleges projektcélok teljesítése a projektirányítás faktorral, míg a további projektcélok teljesítése a kooperáció faktorral áll közepesen szoros kapcsolatban. 13
7. Önálló, újszerű eredmények Doktori kutatásom során a hazánkban és a környező országokban, illetve a német klaszter országaiban rendezett világ- és Európa-bajnokságok szervezési gyakorlatát vizsgáltam meg. A kutatás célja a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési sikertényezőinek, illetve a sikeresség megítélésében szerepet játszó kritériumainak azonosítása, valamint a sikertényezők és sikerkritériumok közötti összefüggések feltárása volt. A kutatás folyamán megvalósítottam egy empirikus kérdőíves felmérést az érintett országokban 2000. és 2008. között megrendezésre került világ- és Európa-bajnokságok szervezői körében, amelynek eredménye képezte a vizsgálat primer adatbázisát. A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatának és sikerességének feltérképezésére még nem készült hasonló, tudományosan megalapozott felmérés sem itthon, sem külföldön. A felmérés során mind a részvételi arány (104 kitöltött kérdőív, 71 válaszadó szervezet), mind pedig a válaszadók által felölelt országok, térségek és sportágak tekintetében egyedülálló, új eredmények születtek. A részletesebb és mélyebb elemzés céljából kvalitatív módszerrel elvégeztem két magyarországi és két németországi sportrendezvény esettanulmányi vizsgálatát is, amely primer és szekunder adatokon alapult. Ezáltal a kvantitatív eredmények mellett kvalitatív tapasztalatokat kaptam a vizsgált térségek szervezési gyakorlatának összehasonlításához. Értekezésemben meghatároztam a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlatát leíró sikertényező-faktorokat, amelyek három területet ölelnek fel: a feladatorientációt, a kapcsolatorientációt, valamint a véletlen hatásokat. Azonosítottam továbbá a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerességét leíró sikerkritérium-faktorokat, amelyek a sikerkritériumok két fő területét: a projektcélok teljesítését, valamint a külső projektérintettek elégedettségét fejezik ki. Megvizsgáltam a sikertényező-faktorok és sikerkritérium-faktorok, azok csoportjai között fennálló összefüggéseket. A projektcélok teljesítését leíró sikerkritérium-faktorok esetében több kapcsolatorientált sikertényező-faktorral találtam összefüggést. Megállapítottam, hogy a hatékony projektirányítás szerepet játszik az elsődleges projektcélok teljesítésében, míg a kooperáció területe a további projektcélok elérését segíti elő. Az elemzés során összefüggést mutattam ki a külső projektérintettek elégedettsége és több kapcsolatorientált sikertényező-faktor között. Megállapítottam, hogy minél jobb a szervezők teljesítménye az együttműködés és kommunikáció terén, annál jobb eredményeket érnek el az együttműködő partnerek elégedettsége tekintetében. A további érintettek elégedettségének elérésében ugyanakkor a kooperáció, az együttműködés és kommunikáció, valamint a projektirányítás területeknek van kiemelkedő szerepe. A kvantitatív és kvalitatív kutatás során összehasonlítottam a vizsgált térségek szervezési gyakorlatát. Az elemzések eredményei alapján megállapítottam, hogy a kelet-közép-európai országokban szervezett sportrendezvények esetén nagyobb erőfeszítéseket és figyelmet igényel a szervezőktől a beszállítói és támogatói kapcsolatok kialakítása és fenntartása, mint a német klaszter országaiban. A németországi, ausztriai és svájci sportrendezvények szervezői ugyanakkor nagyobb hangsúlyt fektetnek a promóciós tevékenységekre, ezáltal jobb eredményeket érnek el a további projektcélok, vagyis a részvételi és nézettségi adatok, a sportág és a térség számára nyújtott előnyök tekintetében. 14
Az értekezés során meghatározott fogalmak, következtetések és megállapítások saját elemzéseim alapján kerültek megfogalmazásra, azok más szerzők által korábban nem kerültek bemutatásra. Valamennyi saját, önálló eredménynek tekinthető. A kutatási kérdések megválaszolása 1. Melyek azok a sikerkritériumok, amelyek bázisán egy nemzetközi sportrendezvény sikere értékelhető? A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikeressége leírható a sikerkritériumok két területével: a projektcélok teljesítésével, valamint a külső projektérintettek elégedettségével. A projektcélok teljesítését az elsődleges projektcélok teljesítése, valamint a további projektcélok teljesítése faktorok fejezik ki. A külső projektérintettek elégedettségét az együttműködő partnerek elégedettsége, valamint a további érintettek elégedettsége faktorok fejezik ki. 2. Melyek azok a sikertényezők, amelyek meghatározzák egy nemzetközi sportrendezvény sikeres megszervezését és megvalósítását? A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlata leírható a sikertényezők három csoportjával. E három csoport a feladatorientáció, kapcsolatorientáció és a véletlen hatások. A feladatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorok: a projektcélkitűzés és a projekt szerződésstratégia faktorok. A kapcsolatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorok: a projektirányítás, a projektcsapat szervezeti kultúrája, az együttműködés és kommunikáció, valamint a kooperáció faktorok. A véletlen hatásokat megjelenítő sikertényező-változók: a természeti-időjárási, társadalmi-politikai, valamint egyéb váratlan események, illetve a véletlen hatások kezelése. 3. Van-e összefüggés az egyes sikertényezők és sikerkritériumok, azok bizonyos csoportjai között? A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek esetében szoros, vagy közepesen szoros összefüggés áll fenn a sikerkritérium-faktorok és több kapcsolatorientált sikertényező-faktorok között. 4. Kimutatható-e különbség a vizsgálatba bevont országok sportrendezvény-szervezési gyakorlatában? A vizsgált térségek szervezési gyakorlatában a vizsgált kelet-közép-európai országok esetében a beszállító és támogató partnerekkel történő kapcsolat kialakítása és fenntartása hangsúlyosabb, míg a német klaszter országaiban szervezett rendezvények esetében a további projektcélok, a részvételi, nézettségi eredmények, valamint a sportág és a térség számára nyújtott előnyök elérése mutatott jobb eredményeket. 15
8. A kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazása Doktori kutatásomat mindvégig az az elképzelés motiválta, hogy a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezőinek és sikerkritériumainak meghatározásával eredményesebbé váljon a nemzetközi sportrendezvények piacán előkelő helyet elfoglaló magyar sportszervezetek rendezvényszervezési gyakorlata, és növekedjen ezáltal a szervezetek versenyelőnye a rendezési jogokért vívott küzdelemben. Az elvégzett empirikus felmérés átfogó képet ad a vizsgált kelet-közép-európai országok, valamint a német klaszter országok sportrendezvény-szervezési gyakorlatáról. Az eredmények feltárják, hogy hol tartanak az egyes szervezetek, országok és térségek a sportrendezvény-szervezési gyakorlat kialakításában, fejlesztésében, a támogató menedzsment eszközök és módszerek alkalmazásában. Az empirikus felmérés kérdőíve eszköze lehet a sportrendezvény-szervezési gyakorlat feltérképezésének, amely alapján meghatározhatóak a sikertényező- és sikerkritériumfaktorok segítségével a szervezési gyakorlat jellemzői, valamint a jövőben kidolgozandó és fejlesztendő területei. A faktorokat alkotó sikertényező- és sikerkritérium-elemek továbbá konkrétan megjelenítik a meglévő és fejlesztendő tevékenységeket is. A nemzetközi sportrendezvények piacán megfigyelhető erősödő versenyben ugyanis egyre nagyobb és komplexebb rendezvényeket hívnak életre, amelyek megszervezéséhez, koordinálásához és gördülékeny lebonyolításához nélkülözhetetlen a szervezési módszerek és menedzsment eszközök alkalmazása. Meghatározó gyakorlati jelentősége van a kapcsolatorientációt megtestesítő sikertényezők és a sikerkritériumok között fennálló összefüggést alátámasztó megállapításoknak is. Az értekezés 2.7.2. fejezetében tárgyalt projektsiker kutatások (Cooke-Davies, 2000a; Loo, 2002, 2003; Kendra Taplin, 2004) már rávilágítottak, hogy jól elkülöníthetőek egymástól a projektmenedzsment technikai, feladatorientált tényezői, illetve humán, kapcsolatorientált tényezői, amelyek egymást kiegészítve támogatják a projektek hatékony megvalósítását. A kutatás során bizonyítást nyert, hogy mind a projektcélok teljesítésében, mind a külső projektérintettek elégedettségében jelentős szerepet játszanak a kapcsolatorientált sikertényező-faktorok: a projektirányítás, az együttműködés és kommunikáció, valamint az állami és városi kooperáció. A vizsgálatba bevont térségek szervezési gyakorlatának összevetése ugyanakkor azt is előrevetíti, hogy a hosszú távú célok teljesítése, a térség, a sportág támogatása a kapcsolatorientált tényezők előtérbe helyezésével, a széles körű kommunikáció, az üzleti, politikai és társadalmi összefogás és támogatás megteremtésével érhető el. A sikeres sportrendezvény-szervezési projektek megvalósításához a szervezeteknek meg kell ismernünk a sikeresség megítélésében szerepet játszó kritériumokat és szempontokat, amelyek bázisán értékelésre kerül az általuk szervezett rendezvény. A hatékony és eredményes szervezéshez a technikai megoldások és menedzsment módszerek mellett ugyanakkor figyelmet kell fordítaniuk a humán területre, a kommunikációra és a kooperációra is. 16
9. További kutatási irányvonalak Az elvégzett doktori kutatás több lehetséges további kutatási irányvonalat vetít előre, amelyeket az alábbiakban foglaltam össze. Kutatási téma lehet az elkövetkezőkben az általam elvégzett empirikus felmérés megismétlése a mintanagyság növelésével és a vizsgálatba bevont országok kiterjesztésével. A kutatás során pontosabb képet kaphatnánk az egyes országok, mint például a sportszervezésben jelentős szerepet betöltő Olaszország, vagy Anglia sportrendezvény-szervezési gyakorlatáról, illetve szélesebb körben nyílna lehetőség egy nemzetközi összehasonlítás elvégzésére. A kutatás kiterjeszthető a jelen körben nem vizsgált nemzetközi sportrendezvények (pl.: olimpiák, világkupák, maratonok, Forma-1 futamok, stb.), illetve másfajta rendezvények (pl.: zenei fesztiválok, kulturális rendezvények, konferenciák, stb.) elemzésére. Az empirikus kutatást kiegészítő esettanulmányi vizsgálatokkal egyúttal átfogó képet kaphatnánk ezen rendezvények szervezési gyakorlatáról, amely további elemzéseket és összehasonlításokat tenne lehetővé. Az elvégzett projekt sikertényező és sikerkritérium kutatás ugyanakkor továbbfejleszthető más területen lefolytatott projektek feltérképezésére is. Jelentős eredményt hozhatna például az informatikai, építőipari, infrastruktúra-fejlesztési, K+F, stb. projektek sikertényezőinek és sikerkritériumainak elemzése, Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt. 10. Hivatkozások [1] Cooke-Davies, T. J., Consistently Doing the Right Projects and Doing Them Right What Metrics Do You Need? The Measured, 2004, Vol. 4, Issue 2, pp. 44-52. [2] Dreyer, A. Krüger, A. (1995): Sporttourismus: Management- und Marketing- Handbuch, Oldenbourg Verlag, München, pp. 237-257. [3] Fazekas, I. Nagy, A. (2000): Szponzorálás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest [4] Görög, M., A projektmegvalósítás sikerességének dimenziói, Vezetéstudomány, XXX. évf., 1999, 01. szám, pp. 43-47. [5] Kendra, K. Taplin, L. J., Project Success: A Cultural Framework, Project Management Journal, 2004 April, pp. 30-45. [6] Lim, C. S. Mohamed, M. Z., Criteria of project success: an exploratory reexamination. International Journal of Project Management, 1999, Vol. 17, No. 4, pp. 243-248. [7] Loo, R., A multi-level causal model for best practices in project management, Benchmarking: An International Journal, 2003, Vol. 10, No. 1, pp. 29-36. [8] Nyerges, M., Eseményszervezés a sportban, Testnevelési Módszertani Lapok, 1998, 4. szám, pp. 25-28. [9] Nyerges, M. Petróczi, A. (2007): A sportmenedzsment alapjai, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest [10] Zeman, C. (2005): Erfolgsfaktoren von Sportgroßveranstaltungen: Entwicklung eines Verfahrens zu Ex-ante-Analyse sportlicher Großereignisse, Verlag des Geographischen Instituts der Universität Mannheim, Mannheim 17
11. Publikációk IDEGEN NYELVŰ CIKK, TANULMÁNY Dancsecz, G. Szabó, L.: Project Management Approach in Organizing European and World Championships, Project Management to Run 22 nd IPMA World Congress Proceedings, Rome, 2008., pp. 489-494. Dancsecz, G. Szabó, L.: Success Factors and Criteria of International Sport Event Projects, Annuals of DAAAM for 2008 & Proceedings of the 19th International DAAAM Symposium, DAAAM International, Vienna, 2008., pp. 351-352. Dancsecz, G.: Factors and Criteria for Organizing Successful International Sporting Events, 6th International Conference of PHD Students Proceedings, Miskolc, 2007., pp. 113-118. Dancsecz, G. Szabó, L.: Analysing international sport events from the aspect of project management, Local Sport in Europe 4th European Association for Sociology of Sport Conference Proceedings, Münster, 2007., pp. 84-91. Dancsecz, G. Szabó, L.: Untersuchung internationaler Sportveranstaltungen anhand von Methoden des Projektmanagements, Schriften der Deutschen Vereinigung für Sportwisseschaft: SportStadtKultur 18. Sportwissenschaftlicher Hochschultag, Hamburg, 2007., pp. 321. MAGYAR NYELVŰ CIKK, TANULMÁNY Szabó. L. Dancsecz, G.: A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai, Vezetéstudomány, Beküldve: 2008. október, lektorálás alatt Gaál, Z. Szabó, L. Dancsecz, G.: Értékorientált karbantartási projektmenedzsment, A karbantartás fókuszában: Érték-Költség-Versenyképesség Nemzetközi Konferencia Kiadvány, Veszprém, 2008., pp. 169-175. Dancsecz, G. Szabó, L.: Projekt menedzsment szemléletmód a nemzetközi sportrendezvények szervezésében, Magyar Sporttudományi Szemle, 8. évf., 31. sz., 2007/3, pp. 17-18. Dancsecz, G. Szabó, L.: Projekt menedzsment szemléletmód a nemzetközi sportrendezvények szervezésében, VI. Országos Sporttudományi Kongresszus tanulmánykötet, Eger, 2007., megjelenés alatt Dancsecz, G.: Nemzetközi sportrendezvények sikerességének vizsgálata projekt menedzsment szempontból, XXVIII. OTDK Közgazdaságtudományi Szekció, Doktorandusz Konferencia tanulmánykötet, Miskolc, 2007., pp. 1-12. Dancsecz, G.: Nemzetközi sportrendezvények szervezési sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai, Európai integráció Elvek és döntések Gazdasági fejlődés Európában II. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia tanulmánykötet, Veszprém, 2007., pp. 59-66. Szabó, L. Dancsecz, G. Csepregi, A.: Karbantartási projektek vezetése és szervezése, A karbantartás fókuszában: Minőség-Hatékonyság-Rendelkezésre állás Nemzetközi Karbantartási Konferencia kiadvány, Veszprém, 2007., pp. 52-72. Szabó, L. Dancsecz, G.: Projektsiker értelmezések, sikertényezők és sikerkritériumok, XIII. Intézményi Tudományos Fórum tanulmánykötet, Keszthely, 2007., pp. 1-5. Nagy, Zs. Dancsecz, G.: Érintettek és munkatársak elégedettsége, mint a sikerességet meghatározó tényező, Közgazdász Fórum, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, 2006. december, pp. 49-60. 18