Útmutató a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány gyakorlatához

Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Gyógypedagógia Tanszék Útmutató a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány gyakorlatához 2009/2010. tanév Készítette: Meggyesné Hosszu Tímea 1

I. A Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány gyakorlati képzésének általános célja, feladatai és követelményei 1. A tanulásban akadályozottak szakirányon végzett gyógypedagógusok kompetenciája A tanulásban akadályozottak szakirányon végzett gyógypedagógusok képesek, illetve alkalmasak: a tanulásban akadályozott (ezen belül az enyhén értelmi fogyatékos), a tanulási zavarral és tanulási nehézséggel küzdő gyermekek és fiatalok speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, (gyógy)pedagógiai diagnózis készítésére; állapotuk és élethelyzetük javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok megtervezésére és ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel; továbbá a gyógypedagógiai folyamat eredményeinek értékelésére, differenciált egyéni és csoportos fejlesztésre; a fejlesztő tevékenység területeinek és eszközeinek meghatározására; a közoktatási és a klinikai munkaterületnek megfelelően a tanulási akadályozottsággal, zavarokkal és nehézségekkel, valamint a tanulásban akadályozott, a tanulási zavarokkal és nehézségekkel küzdő gyermekekkel, tanulókkal, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére. Képesek a különböző fogyatékos, sérült, akadályozott népességcsoportok szakszerű segítésére, gyógypedagógiai fejlesztésére, nevelésére, oktatására, habilitációjára és rehabilitációjára. Ismerik a gyógypedagógiai nevelés, oktatás, fejlesztés módszertanát, gyakorlati ismereteit, valamint az integrált nevelés ismereteit és eljárásait, azok alkalmazásának és továbbfejlesztésének lehetőségeit; A tanulásban akadályozott szakirányon végzett gyógypedagógusok alkalmasak a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények (speciális óvoda, speciális tantervű általános iskola 1-10 évfolyamán, előkészítő és speciális szakiskola, módszertani központ) területén valamennyi műveltségi terület oktatási feladatainak ellátására. (A kivonat Az oktatási és kulturális miniszter 32/2009. (X. 2.) OKM rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről alapján készült) 2. A gyakorlati képzés célja Gyógypedagógusok képzése, akik a gyógypedagógia kompetenciakörébe tartozó népességre vonatkozó általános ismeretekre alapozva szakjuk, illetve a választott szakirány szerinti területet megismerik, majd csoportos és egyéni helyzetekben alkalmazni képesek azokat az oktató, nevelő, fejlesztő, megelőző, segítő, rehabilitációs és terápiás eljárásokat, melyek a különböző képességek hiánya, korlátozottsága miatt speciális gondoskodást igénylő fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek fejlesztési igényeit kielégítik. 3. A gyakorlati képzés általános követelményei A gyógypedagógus tanulásban akadályozottak szakirányon készüljön fel a közoktatási törvényben meghatározott oktatási nevelési feladatok ellátására, vagyis a szakiránynak megfelelő területen az évfolyam és/vagy 2

képességszint szerint működő, speciális szükségletű óvodai, általános iskolai, illetve szakiskolai tanulócsoportok vezetésére, legyen képes az iskolai oktatásban a műveltségtartalomnak és tantervnek a fogyatékosság jellegéhez és súlyosságához igazodó megtervezésére, feldolgozására és speciális eljárásokkal történő közvetítésére legyen képes a speciális osztályokban egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozások/tanórák keretében a fejlesztő tevékenyég eszközeivel a tanulók differenciált képességfejlesztésére, egyéni segítségnyújtásra, a gyógypedagógiai támogatást igénylők segítésére legyen képes ezen ismereteit alkalmazni a tanköteles kor előtt és után (pl. korai fejlesztés intézményeiben, gyógypedagógiai óvodákban, rehabilitációs centrumokban, utazó tanárként, lakóotthonokban, stb.) legyen képes a tanulásban akadályozott tanulók oktatását-nevelését ellátó általános iskolák 1-10. évfolyamán, valamennyi műveltségterületen az idegen nyelvek és informatika kivételével valamennyi tantárgy tanítására, illetve az integráló intézményekben gyógypedagógiai feladatok ellátására 4. A gyakorlati képzés feladatai Segítse elő az eredményes gyógypedagógus tevékenységhez szükséges készségek és képességek kialakulását, az oktató, nevelő, fejlesztő, megelőző, segítő munka széles skáláját gyakorolni tudó, megfelelő pedagógiai identitással rendelkező gyógypedagógusok képzését. Biztosítson olyan tevékenységeket, melyek tartalmilag és módszertanilag komplex, a teljes gyógypedagógiai tevékenységet átfogó feladatrendszer megvalósítására tesznek alkalmassá. Készítsen fel a pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai, a szaktárgyi és tantárgypedagógiai ismeretekre alapozva a tanórai, illetve azon kívüli foglalkozások vezetésére, oktató, nevelő, fejlesztő, megelőző, segítő tevékenység szervezésére, tervezésére, irányítására és elemzésére. Alakítsa ki a hallgatókban a legcélravezetőbb választás képességét a tantervek, módszerek, programok, eszközök, terápiák, pedagógiai diagnózis alkalmazásában, mely leginkább biztosítja a tanulásban akadályozott gyermek, fiatal képességeinek kibontakozását, rehabilitációját a saját fejlődési ütemének, egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. 5. A gyakorlati képzés feltételei A hallgató részéről szükséges: komplex pedagógiai, gyógypedagógiai és pszichológiai felkészültség, ami segíti a tanulásban akadályozott gyermekekhez, fiatalokhoz való helyes viszony kialakítását, a nevelő, oktató, fejlesztő, diagnosztizáló, megelőző, segítő, rehabilitációs és terápiás tevékenységet, illetve ezek tervezését, szervezését, irányítását. elméletileg megalapozott, a gyógypedagógiai hivatást közvetlenül előkészítő tantárgypedagógiai felkészültség, melynek birtokában a hallgatók tudatosan képesek a gyakorlati képzési feladtok elvégzésére. a gyógypedagógus státuszhoz tartozó (elvárható) szerepmagatartás. A gyakorló intézményekben megjelenése pontos, harmonikus, rendezett, öltözete ízléses, a magatartása, érintkezésmódja kulturált legyen. Igyekezzék alkalmazkodni az intézmény szokásrendjéhez, normáihoz 3

6. A szakvezető feladatai a gyógypedagógiai vezetőtanár/ szakvezető mentorként irányítja a hozzá beosztott gyógypedagógus hallgató mindenfajta iskolai tevékenységét megismerteti a hallgatókkal az aktuális nevelésügyi és oktatási dokumentumokat és az iskola pedagógiai programját, tájékoztatja a hallgatót a saját nevelői felfogásáról, tájékozódik gyógypedagógiai elképzeléseiről eligazítja a hallgatót a tantervek, tanmenetek, tankönyvek, segédanyagok és eszközök használatában, tájékoztatja őket az iskola helyi tantervéről, a gyógypedagógus munka sajátosságairól, tájékozódik szakmai, módszertani elképzeléseiről segíti a hallgatókat a célirányos óramegfigyelések és feljegyzések készítésében (megfigyelési szempontokat ad), az iskolai dokumentumok kezelésének kérdéseiben rendszeresen megbeszéléseket tart a gyakorlással és a hospitálásokkal kapcsolatos tapasztalatokról, feladatokról értékeli a hallgató óravázlatait jelen van a hallgató óráin segíti a hallgatót az önálló tanításra való felkészülésben, a tanórák didaktikaimódszertani tervezésében, elemző-értékelő megbeszéléseken feltárják a tanóra szakmai-pedagógiai tapasztalatait a gyakorlás során folyamatosan ellenőrzi és értékeli a hallgatónak a szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazásában való készségét, pedagógiai felkészültségét, a diákokkal való együttműködését a tanítási gyakorlatok egésze alapján minősítést készít a jelöltek munkájáról (szakmai, módszertani, pedagógiai felkészültség, oktató-nevelő munka hatékonysága, tanári magatartás alapján) az értékelőlap kitöltésével II. Általános tudnivalók, a gyakorlati képzés formái 1. Általános tudnivalók A gyakorlati képzés előzményeit, illetve elméleti alapjait a hallgatók sajátélményű iskolai (pedagógiai) tapasztalatai, a pedagógiai és gyógypedagógiai általános alapozás, a szakterületi alapozás tantárgyai, a tanulásban akadályozottak pedagógiája, az értelmileg és tanulásban akadályozottak pszichológiája, a gyógypedagógiai pszichológiai stúdiumok, a pedagógiai diagnosztika, az integrált nevelés, a tanulásban akadályozottak oktatásának és nevelésének szociológiája, a nehezen tanuló gyermekek az általános iskolában, a képességfejlesztések módszertani tantárgyai, illetve a specializációk blokk tanegységei adják. A szakmai gyakorlatok a régió gyógypedagógiai intézményeiben, óvodákban és általános iskolákban történnek. A gyakorlóhelyek együttműködési szándéknyilatkozattal erősítették meg nyitottságukat a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos hallgatók fogadására. A gyakorlatvezetők a gyakorlatokról írásos tájékoztatást kapnak. A szakmai gyakorlat részét képezik a hallgatók hospitálásai, az egyéni és kiscsoportos gyakorlatok, a rendszeres heti intézményi gyakorlatok, az önismereti, kommunikációs, fejlesztő tréningek, gyakorlatorientált stúdiumok keretében végzett gyakorlatok, valamint a 4

külső összefüggő szakmai gyakorlat. A hallgatók intézményen kívül összefüggő szakmai gyakorlaton vesznek részt. Az összefüggő szakmai gyakorlatot a 8. félévben teljesítik. Az iskolai nevelési-tanítási gyakorlatokon a hallgatók információkat szereznek a gyógypedagógiai folyamat tervezéséről és megvalósításáról, az iskolai gyógypedagógiai tevékenységek széles köréről: az iskolai tanításról és a tanórán kívüli egyéb feladatokról. Tapasztalatokat gyűjtenek a tanulócsoportok vezetéséről, a szülőkkel történő kapcsolattartásról, az iskolában folyó gyermekvédelmi munkáról, a különböző szakmai csoportok (tantestületi értekezlet, szakmai munkaközösségek) tevékenységeiről, diákönkormányzat működéséről, bentlakásos intézményben a délutáni életről (szakkörök, klubok, egyéb szabadidős tevékenységek), a /gyógy/pedagógiai adminisztráció területeiről /iskolai dokumentáció, tanterv - NAT - Irányelvek, helyi pedagógiai program - helyi tanterv, gyermekek személyi anyagai, az erre épülő tanmenet, tematikus terv, fejlesztési tervek, naplóvezetés, egyéb adminisztrációs tevékenység). A gyakorlatvezető feladata a hallgató számára a felsorolt tevékenységek megismerésének biztosítása. 2. A tanítási gyakorlat időkeretének felhasználása: A mentor által tartott bemutató órák A hallgató tantárgyi tanítási órákra és/vagy foglalkozásokra a mentorral közösen történő felkészülésre fordított ideje A hallgató által, önállóan vezetett tantárgyi tanítási órák és/vagy foglalkozások A tantárgyi tanítási órák és/vagy foglalkozások közös (mentor és hallgató) elemzésére, értékelésére fordított idő 3. A gyakorlati képzés formái: 1.Hospitálás Ez a rendszer komplex megfigyelés, mely a nevelési intézmények arculatának, célrendszerének, hatásrendszerének, a gyógypedagógus munkakörének (nevelői attitűdök, magatartás, kommunikáció, konfliktuskezelés, óravezetés, foglalkozások tervezése, kivitelezése, szervezése, stb.), valamint a gyermekek viselkedésének, tanulási szokásainak megismerését célozza. Lényege a tapasztalatgyűjtés, hogy eredményesebben és sikeresebben készülhessenek fel a további gyakorlati modul feladatainak megvalósítására, valamint a gyógypedagógus- kompetenciák sikeresebb elsajátítására. 2. Egyéni tanítási gyakorlat E gyakorlati képzési forma színtere a tanulásban akadályozott gyermekeket, fiatalokat nevelő, oktató intézmények. A gyógypedagógus jelölteknek elméleti ismereteiket kell a gyakorlatba átültetniük. Egymásra épülő tanítási órákat, foglalkozásokat kell tervezniük, szervezniük, vezetniük és elemezniük. Ebben a tevékenységben nyújtanak segítséget a mentorok, akik bemutató órákkal, a tervező munka irányításával, szakirodalommal, módszertani, taneszközbeli útmutatással, osztályuk szokásrendszerének megismertetésével, stb. segítik munkájukat. Az idegen nyelv és az informatika kivételével valamennyi tantárgy tanítására, valamint napközis foglalkozások, habilitációs és rehabilitációs foglalkozások tartására is mód nyílik. 5

3. Csoportos tanítási gyakorlat Az egyéni tanítási gyakorlattól annyiban tér el, hogy minden hallgató a félév egésze folyamán, minden héten egy nap, a csoport előtt a félév követelményeitől függően, a tantervben rögzített tantárgyakból egy, illetve két tanítási órát tervez, vezet, melyet a mentor irányításával, segédletével történő óraelemzés követ. A hallgatók így egy teljes félév gyógypedagógiai munkáját, a gyerekek személyiségbeli sajátosságait, tanulási szokásait figyelemmel kísérik és elsajátítják a tantárgyi órák tervezésének, szervezésének, elemzésének mélyebb aspektusait. 4.Terepgyakorlat / Összefüggő szakmai gyakorlat. A befejező képzési szakaszban, ami a gyakorlati modulok közül a leghosszabb időtartamú gyakorlási forma, a hallgató szintetizálja az addig szerzett elméleti és gyakorlati ismereteit, tapasztalatait. Továbbfejleszti a gyógypedagógiai tevékenységek végzéséhez szükséges képességeit, a gyógypedagógiai neveléssel, oktatással, fejlesztéssel kapcsolatos módszertani, gyakorlati ismereteit. Amennyiben a gyakorló intézményben mód nyílik rá, továbbfejleszti az integrált nevelés eljárásairól szerzett ismereteit és annak alkalmazását is. A gyakorlat során lehetősége lesz a fogyatékos, sérült, akadályozott gyermekek, fiatalok társadalmi környezetével, elsődlegesen családjukkal való együttműködésre, gyógypedagógiai segítésre. A terepgyakorlat a Zárótanítással és védéssel fejeződik be, melyről jegyzőkönyv készül. A kapott érdemjegy a gyógypedagógusi oklevél minősítésének egyik összetevője. 6

Elnevezés/ Óraszám/értékelési forma/ kredit sz. III. 1. A tanulásban akadályozott szakirány gyakorlati képzésének időkerete és vizsgaterve (nappali tagozat) Félévek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. ------ ------- Szakpedagógiai gyakorlat I. 45 óra gyj5 / 7 kr. Szakpedagógiai gyakorlat II. 45 óra gyj5 / 7 kr. Szakpedagógiai gyakorlat III. 45 óra gyj5 / 7 kr. Szakpedagógiai gyakorlat IV. 45 óra gyj5 / 7 kr. Szakpedagógiai gyakorlat V. 45 óra gyj5 / 7 kr. Terepgyakorlat + zárótanítás 300 óra gyj5 / 30 kr. Követelmények Megadott szempontok alapján hospitálási napló vezetése minden helyszínen Megadott szempontok alapján hospitálási napló vezetése minden helyszínen Felkészülés a csoportos órákra. Tanítási órák tervezése, vezetése, értékelése, portfolió készítése Felkészülés a csoportos órákra. Tanítási órák tervezése, vezetése, értékelése, portfolió készítése Tanítási órák tervezése, vezetése, értékelése, portfolió készítése Közoktatási és klinikai területen 150-150 óra eltöltése Képzési forma és tartalom Hospitálás 2x5 óra gyógypedagógiai / integráló óvoda (2 nap) 5 óra (1 nap) napközi (ebédeltetés, szervezés, tanóra) 2x5 óra speciális szakiskola (2 nap) Első nap: tanítási órák megtekintése Második nap: Hospitálás 1x5 óra diákotthon (1 nap) 1x5 óra Integráló iskola 1x5 óra napközi (osztálytermi szabadidős foglalkozás+ kültéri szabadidős foglalkozás Tanulásban akad. iskolája 1x5 óra (1 nap) Egyéni gyakorlat napköziben egy- Csoportos tanítási gyakorlat Magyar nyelv és irodalom tantárgyból alsó és felső tagozaton egy-egy óra (Összesen 2 óra/ félév) Csoportos tanítási gyakorlat Matematika és környezetism. tantárgyból alsó tagozaton egyegy óra (Összesen 2 óra/ félév) Egyéni tanítási gyakorlat Felső tagozaton matematika, magyar, történelem, habilitáció/ rehabilitáció kétkét óra (össz 8 óra/ 2 hét) Egyéni tanítási gyakorlat Alsó és/vagy felső tagozaton a felsorolt tantárgyakból összesen 12 óra (mindegyik közismereti tárgyból legalább 1 órát teljesíteni kell) Tantárgyak: magyar, matematika, természetism, földrajz, történelem, habilitáció vagy rehabilitáció, Az Összefüggő gyakorlat 1. Közoktatási terület (150 óra) Alsó tagozaton (25 óra tanítás) Felső tagozaton (25 óra tanítás) Szakiskolában 9-10. osztályban (6 óra tanítás) Az utolsó 3 órát és a zárótanítást mindenki a Bárczi Gusztáv Módszertani Központban (Kaposvár) tanítja. 7

ismerkedés a szakképzés folyamatával egy osztálytermi, illetve szabadtéri szabadidős foglalkozás tervezése, vezetése ének, testnevelés, rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek közül 2 tantárgy választható, melyekből egyegy órát kell tartani 2.Klinikai terület (150 óra) A ténylegesen vezetett foglalkozások száma:40 óra A következő terepek közül egyet kell választani: -Nevelési Tanácsadó - TKVSZRB -itegráló óvoda -integráló iskola (tan. akad) -Módszertani központok keretein belül működő utazó tanári hálózat 8

Elnevezés/ Óraszám/értékelési forma/ kredit sz. III. 2. A tanulásban akadályozott szakirány gyakorlati képzésének időkerete és vizsgaterve (levelező tagozat) Félévek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. ------ ------- Szakpedagógiai gyakorlat I. 45 óra gyj5 / 7 kr. Szakpedagógiai gyakorlat II. 45 óra gyj5 / 7 kr. Szakpedagógiai gyakorlat III. 45 óra gyj5 / 7 kr. Szakpedagógiai gyakorlat IV. 45 óra gyj5 / 7 kr. Szakpedagógiai gyakorlat V. 45 óra gyj5 / 7 kr. Terepgyakorlat + zárótanítás 100 óra gyj5 / 30 kr. Követelmények Megadott szempontok alapján hospitálási napló vezetése minden helyszínen Megadott szempontok alapján hospitálási napló vezetése minden helyszínen Tanítási órák tervezése, vezetése, értékelése, portfolió készítése Tanítási órák tervezése, vezetése, értékelése, portfolió készítése Tanítási órák tervezése, vezetése, értékelése, portfolió készítése Közoktatási és klinikai területen 50-50 óra eltöltése Képzési forma és tartalom Hospitálás 2x5 óra gyógypedagógiai / integráló óvoda (2 nap) 5 óra (1 nap) napközi (ebédeltetés, szervezés, tanóra) 2x5 óra speciális szakiskola (2 nap) Első nap: tanítási órák megtekintése Második nap: ismerkedés a Hospitálás 1x5 óra diákotthon (1 nap) 1x5 óra Integráló iskola 1x5 óra napközi (osztálytermi szabadidős foglalkozás+ kültéri szabadidős foglalkozás Tanulásban akad. iskolája 1x5 óra (1 nap) Egyéni gyakorlat napköziben egy- Egyéni tanítási gyakorlat (összesen 10 tanítási óra) Magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyból) 1-4. osztályban (4-4-óra) Napközis foglalkozás + tanóra (1-1 óra) Egyéni tanítási gyakorlat (összesen 11 tanítási óra) Matematika Magyar nyelv és irodalom, környezetism. tantárgyból alsó tagozaton egyegy óra (összesen 3 óra) Felső tagozaton matematika, magyar, történelem, habilitáció/ rehabilitáció kétkét óra Egyéni tanítási gyakorlat (összesen 12 tanítási óra) Alsó és/vagy felső tagozaton a felsorolt tantárgyakból 12 óra (mindegyik közismereti tárgyból legalább 1 órát teljesíteni kell) Tantárgyak: magyar, matematika, természetism, földrajz, történelem, habilitáció vagy rehabilitáció, Az Összefüggő gyakorlat 1. Közoktatási terület (50 óra) A ténylegesen vezetett foglalkozások száma: 19 óra+ 1 óra zárótanítás A hallgató választhat, hogy alsó, felső tagozaton, illetve a szakiskolában teljesíti. A zárótanítást a hallgató szintén bármelyik területen végezheti. 9

szakképzés folyamatával egy osztálytermi, illetve szabadtéri szabadidős foglalkozás tervezése, vezetése (összesen 8 óra) ének, testnevelés, rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek közül 2 tantárgy választható, melyekből egyegy órát kell tartani Amennyiben lehetősége van a hallgatónak integráló iskolában teljesíteni a gyakorlatát, alsó tagozaton is teljesítheti a követelményeket A tanítási órákon kívül a gyakorlat szerves részét képezi a gyakorló intézmény mindennapjaiban való aktív részvétel 2.Klinikai terület (50 óra) A ténylegesen vezetett foglalkozások száma: 20 óra A következő terepek közül egyet kell választani: -Nevelési Tanácsadó - TKVSZRB -itegráló óvoda -integráló iskola (tan. akad) -Módszertani központok keretein belül működő utazó tanári hálózat 10

IV. A gyakorlati képzési rendszer felépítése 1. Szakpedagógiai gyakorlat I-II. (hospitálás) A szakpedagógiai gyakorlat I-II. célja: A hallgató figyelje meg: a különböző korosztályú tanulásban akadályozott (óvodás, általános iskolás, szakiskolás) gyermekeket és fiatalokat, a pedagógusok, gyógypedagógusok személyiségét, nevelői magatartását, a nevelési, oktatási intézmények általános és sajátos tevékenységét (szakmai, adminisztratív, szabadidős, stb.). Szerezzen közvetlen tapasztalatokat: a különböző nevelési színterek hatásairól, kapcsolatairól, az eltérő tantervű intézmények speciális tevékenységéről, sajátos szemléletéről, az oktató, nevelő, fejlesztő munka során megjelenő (pedagógus-diák, pedagógus-szülő, pedagóguspedagógus, diák-szülő) interakciókról, konfliktusokról és kezelésükről. Az intézményekben szerzett tapasztalatokat, az élmények rögzítését hospitálási naplóban kell vezetni. 2. Szakpedagógiai gyakorlat III-IV.V. 1. Egyéni tanítási gyakorlat Ebben a képzési formában minden nappali tagozatos hallgatónak a Gyógypedagógia Tanszék által kijelölt gyakorlóhelyen kell végeznie tanítási gyakorlatát. A levelező tagozatos hallgatók az Egyetem által megkötött együttműködési megállapodások alapján kereshetnek maguknak gyakorlóhelyet. A tanítási gyakorlat folyamán a gyakorlóhely vezetője által kijelölt mentorok fogják kísérni és segíteni a hallgatók szakmai fejlődését. A mentorként megjelölt gyógypedagógusnak minimum 5 éves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. A félévekre vonatkozó konkrét feladatokat a táblázat tartalmazza. 2. Csoportos tanítási gyakorlat Gyakorlati képzési rendszerünkben csak a nappali tagozatos hallgatók teljesítik ezt a képzési formát. Ennek oka a képzési modul sajátossága, miszerint évfolyamonként a teljes tanulmányi csoport a félév során hetente egy napot tölt a gyakorló intézmény osztályaiban. A csoportos tanítási gyakorlat során a bemutató és felkészítő órák után minden héten egy kijelölt nap 1-2 hallgató 1-2 tanórát tanít, míg a csoport többi tagja a mentorral együtt megfigyelőként vesz részt az órán. A tantárgyi tanítás után a mentor, a tanító hallgatók és a csoport tagjai adott szempontok alapján elemzik és értékelik a látott tanítási órákat. A félévekre vonatkozó konkrét feladatokat a táblázat tartalmazza. 3. Szempontok az egyéni, illetve a csoportos tanítási gyakorlat feladatainak megvalósításához Az egyéni, illetve a csoportos tanítási gyakorlat során a tanítással kapcsolatban a következő általános feladatok megvalósítására kell figyelmet fordítani: 3.1. Megfigyelés (hospitálás) A hallgató ügyeljen a komplexitás elvére, hogy a tapasztalatok megszerzésével minél sikeresebbé tehesse tantárgyi tanítását, foglalkozásai vezetését. Megfigyelései ne csupán a 11

bemutató órák tananyagára terjedjen ki, igyekezzen egész gyakorlati ideje alatt információkat szerezni az osztály belső csoportdinamikai változásairól, illetve az iskola egész életéről, szakmai munkájáról. Az osztálymunka megfigyelése (benyomások regisztrálása) Egyes tanulók megfigyelése (feladatvégzés: feladattudat, feladatvégzés tempója, minőség, önállósága, a tanulók beszédkultúrája, együttműködési készsége, motiválhatósága, sajátos igényei, szükségletei a tanórákon és azon kívül, stb.) Az osztálytanító szakmai, módszertani munkájának, személyiségének megfigyelése Az iskolai élet, a tantestület együttműködésnek, személyi kapcsolatainak, a pedagógusok és a gyermekek közötti kapcsolatoknak a megfigyelése 3.2. Tervezés. A hallgató tanítási órát és/vagy foglalkozást nem vezethet a mentor által jóváhagyott óratervezet vagy óravázlat nélkül! Tantárgyi tanításai és/vagy foglalkozásai vezetése előtt mindenképpen tekintse át: az iskola helyi tantervét, pedagógiai programját, egyéb dokumentumait (házirend, SZMSZ, stb.) az osztálytanító tematikus tantárgyi terveit, tanmeneteit,. az osztálytanító által használt és javasolt módszertani segédleteket, eszközöket, a gyermekek által használt tankönyveket (esetleg a hozzájuk tartozó útmutatókat), füzeteket, egyéb eszközöket. A tanításra történő felkészítés a tanítási óratervezetek/óravázlatok megírását előzi meg, melynek során a mentor pedagógiai útmutatással, javaslataival, szakmai tapasztalatainak ajánlásával, módszertani segédleteivel segíti a hallgatót a sikeres felkészülésben. 3.3.Tanítás A tanórák/foglalkozások vezetésekor a hallgatók a tanítási tevékenység komplexitását fogják megtapasztalni. Az óra típusától függetlenül a mentor csupán megfigyelője és segítője lesz az adott tanórának, annak vezetésébe csak indokolt esetben avatkozhat bele, illetve veheti át az óravezetést! A tanítás színesítése és a pedagógiai gyakorlat komplexitása érdekében a következő módon teheti még sikeresebbé egyéni tanítási gyakorlatát: szemléltető képek, ábrák, táblák, (indukciós) szövegek készítése, tanulói produktumok ellenőrzése, javítása, értékelése, statisztikai összegzése, egyéni foglalkozás tanulókkal órán/iskolán kívüli közreműködés: tanulmányi séta, kirándulás, verseny szervezése és lebonyolítása, felügyelet gyülekezési időben, óraközi szünetben, rendezvényen, ünnepélyeken, szülőkkel való találkozásokon, stb. 3.4.Elemzés, értékelés A tantárgyi órát és/vagy foglalkozást követően sor kerül annak értékelésére, elemzésére. Az elemzést megadott szempontok alapján (lásd: melléklet) kell végezni. Az elemzés, értékelés központi része a hallgatói önelemzés. A hallgató és a mentor is törekedjen az önelemzés tökéletesítésére, egyrészt mert a tudatos tervezés és óravezetés ezen keresztül mérhető le, másrészt az önelemzés a zárótanítás jegyének egyik összetevője lesz. Az elemzés során felmerülő tapasztalatokat a hallgató a következő órájának/foglalkozásának tervezésekor, kivitelezésekor már hasznosíthatja. 4.Összefüggő terepgyakorlat A következő fejezet részletesen tárgyalja. 12

V. Összefüggő terepgyakorlat A tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon tanuló nappali és levelező tagozatos hallgatók terepgyakorlatukat közoktatási és klinikai helyszíneken teljesítik. A terepgyakorlat óraszáma nappali tagozaton 300 óra, levelező tagozaton 100 óra. Ebből az óraszámból a nappali tagozatosok 150 órát (levelezősök 50 órát) közoktatási színtéren, ugyanígy 150 órát (levelezősök 50 órát) klinikai színtéren fognak eltölteni. A hallgatók a gyakorlóhelyek tekintetében lehetőségeiket mérlegelve döntenek, hogy a félév első felében mely színtéren kezdik a terepgyakorlatot, amit értelemszerűen a félév második felében felvált a másik színtér. A közoktatási gyakorlatot lezáró zárótanítás a nappali tagozatos hallgatók esetében a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadóban lesz, míg a levelezős hallgatók a gyakorlóhelyükön végzik a zárótanítást is. A gyakorlati jegyet a hallgatók az általuk készített portfolió és a szakvezetők által kitöltött értékelőlap összesített pontszámai alapján kapják, amit a gyakorlatért felelős egyetemi oktató határoz meg az összpontszám alapján. 1. A gyakorlatok óraterve Időtartam 1-2. hét 3-5. hét nappali tagozaton 3-6. hét levelező tagozaton KÖZOKTATÁSI TERÜLET Óraszám Tevékenység nappali Levelező 150 óra 50 óra Hospitálás tanórai és egyéb iskolai tevékenységeken, tájékozódás az iskolai pedagógiai dokumentumok körében, ismerkedés a pedagógiai adminisztrációval Tanítási órák, tanórák vezetése 40 óra 15 óra 56 óra 19 óra + 1 óra zárótanítás (20ó) Helyszín EÁI alsó tagozat EÁI felső tagozat Speciális szakiskola Nappali tagozat: EÁI alsó tagozat (25 ó) EÁI felső tagozat (25 ó) Speciális szakiskola (6ó) Levelező tagozat: a fenti 3 helyszínből egyet kell választani. kiválasztott 3-5. hét nappali tagozaton 3-6. hét levelező tagozaton 6. hét csak a nappali tagozaton Értékelő-elemző megbeszélés, felkészítés (mentor). Egyéb iskolai tevékenységekben való aktív részvétel (pl. értekezletek, szülői értekezlet, munkaközösségi megbeszélések, team-megbeszélések, szabadidős események, foglalkozások, tanulmányi verseny, rendezvények, kollégiumi, gyermekotthoni foglalkozások, stb), portfolió készítése A nappali tagozatos hallgatók a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadóban készülnek fel a zárótanításra. Konzultációs lehetőség a tanszéki gyakorlatvezetővel 40 óra 15 óra 3 óra + 1 óra zárótanítás Folyamatosan 10 óra Összesen 150 óra 50 óra A napközis tanórák az adott színtéren előírt óraszámok 20 %-át nem haladhatják meg. (A napközis tanóra választható.) 13

Időtartam Tevékenység KLINIKAI TERÜLET Óraszám Helyszín nappali 150 óra Levelező 50 óra A színterek közül egyet kell választani! 1-2. hét Hospitálás a választott színterekhez tartozó szakmai területeken, tájékozódás az Óvodai/iskolai pedagógiai dokumentumok körében, ismerkedés a pedagógiai adminisztrációval 55 óra 15 óra 1. Integráló óvoda 2. Tanulásban akadályozott gyermeket integráló általános iskola 3. Módszertani Központokban működő utazó tanári hálózat 4. Nevelési tanácsadó 5. TKVSZRB 3-6. hét A színtértől függően tanórák, foglalkozások, fejlesztések, tanórák vezetése, pedagógiai, pedagógiai diagnosztikai módszerek alkalmazása 40 óra 20 óra Valamelyik az öt színtér közül 3-6. hét Színtértől függően értékelőelemző megbeszélés, felkészítés (mentor). Egyéb iskolai, 55 óra 15 óra intézményi tevékenységekben való aktív részvétel, részvétel szülői konzultáción, stb., portfolió készítése Összesen 150 óra 50 óra A napközis tanórák az adott színtéren előírt óraszámok 20 %-át nem haladhatják meg. (A napközis tanóra választható.) 14

2. A közoktatási terepgyakorlat 2.1. Célja A megszerzett gyógypedagógiai, pszichológiai, módszertani ismeretek gyakorlatban való alkalmazása, szélesítése A készség-és képességfejlesztés eljárásainak, eszközeinek tudatos alkalmazása A tanulásirányítás során a pszichikus funkciók tudatos fejlesztése A tantárgyi követelményrendszerek, módszerek elsajátítása A differenciáló pedagógia alkalmazása Az önértékelő, elemző képesség fejlesztése A közoktatási dokumentumok alapos áttanulmányozása, értelmezése, szükség szerint kitöltése, vezetése 2. 2. A közoktatási terepgyakorlat tartalma Hospitálás, a hospitált és a tartott órák elemzése, megbeszélése a szakvezetővel (aktív részvétel) Hospitálási napló vezetése a gyakorlatvezető és a hallgatótársak által vezetett tanítási órákról Ismerkedés a pedagógiai adminisztrációval Óravázlatok készítése a tanítási órákról Lehetőség szerint a hatékony tanulásszervezési módok gyakorlása Oktatástechnikai eszközök használata Szemléltetések készítése a tananyaghoz Portfolió készítése 2. 3. A szakvezető feladatai a gyógypedagógiai vezetőtanár mentorként irányítja a hozzá beosztott gyógypedagógus hallgató mindenfajta iskolai tevékenységét megismerteti velük az aktuális nevelésügyi és oktatási dokumentumokat és az iskola pedagógiai programját, tájékoztatja a hallgatót a saját nevelői felfogásáról, tájékozódik gyógypedagógiai elképzeléseiről eligazítja a hallgatót a tantervek, tanmenetek, tankönyvek, segédanyagok és eszközök használatában, tájékoztatja őket az iskola helyi tantervéről, a gyógypedagógus munka sajátosságairól, tájékozódik szakmai, módszertani elképzeléseiről segíti a hallgatókat a célirányos óramegfigyelések és feljegyzések készítésében (megfigyelési szempontokat ad), és a zárótanítási jegyzőkönyvek készítésének, az iskolai dokumentumok kezelésének kérdéseiben rendszeresen megbeszéléseket tart a gyakorlással és a hospitálásokkal kapcsolatos tapasztalatokról, feladatokról értékeli a hallgató óravázlatait jelen van a hallgató óráin (a hallgató egyéniségét, fejlődését figyelembe véve megengedhető, hogy a egy-két órát a vezetőtanár jelenléte nélkül tartson meg) segíti a hallgatót az önálló tanításra való felkészülésben, a tanórák didaktikai-módszertani tervezésében, elemző-értékelő megbeszéléseken feltárják a tanóra szakmai-pedagógiai tapasztalatait 15

a gyakorlás során folyamatosan ellenőrzi és értékeli a hallgatónak a szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazásában való készségét, pedagógiai felkészültségét, a diákokkal való együttműködését a tanítási gyakorlatok egésze alapján minősítést készít a jelöltek munkájáról (szakmai, módszertani, pedagógiai felkészültség, oktató-nevelő munka hatékonysága, tanári magatartás alapján) az értékelőlap kitöltésével 3. A klinikai terepgyakorlat 3.1.Célja az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások megfigyelése, elemzése, vezetése a megszerzett gyógypedagógiai, pszichológiai, pszichodiagnosztikai, pedagógiai diagnosztikai, módszertani ismeretek gyakorlatban való alkalmazása, szélesítése dokumentumok alapos áttanulmányozása, értelmezése, szükség szerint kitöltése, vezetése a tanórán, a kis csoportos és a mikrocsoportos fejlesztéseken kívüli gyógypedagógiai kompetenciák megismerése (esetmegbeszélések, team, szülői értekezletek, értekezletek, szülőkkel való kapcsolattartás) 3.2. A klinikai terepgyakorlat tartalma Hospitálási napló vezetése a gyakorlatvezető és a hallgatótársak által vezetett foglalkozásokról Jegyzőkönyv vezetése a szakértői bizottság/ nevelési tanácsadó diagnosztikus munkájáról Ismerkedés a pedagógiai adminisztrációval Egyéni fejlesztési terv, készítése, fejlődési lap vezetése Lehetőség szerint részvétel az integrációs modellekben Ismerkedés a pedagógiai adminisztrációval Pedagógiai diagnosztikai módszerek, pszichodiagnosztikai módszerek alkalmazása, ezek eredményének felhasználása a fejlesztési terv készítése során Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások megfigyelése, elemzése, vezetése, dokumentálása A tanórákon/ fejlesztéseken kívüli gyógypedagógiai kompetenciák alkalmazása Portfolió készítése 3.3. A szakvezető feladatai a gyógypedagógiai vezetőtanár mentorként irányítja a hozzá beosztott gyógypedagógus hallgató mindenfajta iskolai/ szakértői bizottságban, nevelési tanácsadóban folyó tevékenységét nevelési tanácsadó és szakértői bizottság esetén biztosítja minél több gyermek vizsgálatának megfigyelését (szülői beleegyezéssel) segíti a hallgatókat a célirányos óra-/ foglalkozás megfigyelések és feljegyzések készítésében (megfigyelési szempontokat ad) rendszeresen megbeszéléseket tart a gyakorlással és a hospitálásokkal kapcsolatos tapasztalatokról, feladatokról 16

lehetőséget teremt egy gyermek pedagógiai vizsgálatára, segítséget nyújt a fejlesztési terv kidolgozására értékeli a hallgató vázlatait, fejlesztési terveit segít az iratanyagok értelmezésében bevonja a hallgatót a team-munkába jelen van a hallgató óráin/ foglalkozásain bemutatja az általa alkalmazott fejlesztéseket, azok eszközeit a gyakorlás során folyamatosan ellenőrzi és értékeli a hallgatónak a szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazásában való készségét, pedagógiai felkészültségét, a diákokkal való együttműködését a tanítási gyakorlatok egésze alapján minősítést készít a jelöltek munkájáról (szakmai, módszertani, pedagógiai felkészültség, oktató-nevelő munka hatékonysága, tanári magatartás alapján), ötfokozatú gyakorlati jeggyel értékel a gyakorlatok egésze alapján minősítést készít a jelöltek munkájáról (diagnosztikai ismereteik, egyénre szabott differenciálás alkalmazása a fejlesztési tervekben, szakvélemény értelmezésének képessége, további munkába való beépítés, foglalkozások vezetése, szülőkkel való kapcsolattartás alapján) az értékelőlap kitöltésével 4. A hallgatói portfolió A portfólió jelentése dokumentumdosszié (etimológiailag: levélhordó tárca ). Olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy területen szerzett tudását, gyakorlottságát. A tanárképzésben a portfolió alkalmazása azt a célt szolgálja, hogy a tanárjelöltnek módja legyen arra, hogy sokoldalúan mutathassa be szakmai fejlődését, tanári kompetenciáinak alakulását. A portfólió egy eszköz, melyben a hallgatót összegyűjti a tanulásának, fejlődésének menetét bemutató dokumentumokat. A portfoliót fűzve kell elkészíteni, az elején tartalomjegyzékkel ellátva. Az irodalomjegyzéket a dokumentumtípusok végén kell elhelyezni. Mit tartalmaz a portfolió? 4.1. Közoktatási gyakorlat anyagai: egy tanulócsoport gyógypedagógiai szempontú bemutatását hospitálási naplókat, jegyzőkönyveket óravázlatokat tanórán kívüli tevékenységről készített forgatókönyvet szemléltetőeszközöket a szakvezető gyakorlat közbeni értékelő feljegyzéseit zárótanítás tervezete 4.2. Klinikai gyakorlat anyagai: hospitálási napló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokról, óvodai/ iskolai tevékenységről, vagy integrációs modellben történő tanításról elemző, értékelő dolgozat egy pedagógiai diagnosztikai módszer alkalmazásáról egyéni fejlesztési terveket három saját készítésű fejlesztő eszközt a szakvezető gyakorlat közbeni értékelő feljegyzéseit A portfolió tartalmazhat továbbá fényképet, hang-, videofelvételt a hallgató munkájáról. Felhasználható irodalom: Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Oktatás-módszertani kiskönyvtár I. Gondolat Kiadói Kör, Budapest. 17

1. számú melléklet Hospitálási jegyzőkönyv Az intézmény neve: Vezető tanár: Osztály: Létszám: A tanítási óra anyaga: Célkitűzések: Kiemelt megfigyelési, elemzési szempont: Időbeosztás Az óra menete (logikai struktúra, tartalmi leírás) Didaktikai mozzanatok Módszerek, eszközök Megjegyzés 18

A tanítási óra elemzése, értékelése: (szükség szerint bővíthető újabb oldallal) Dátum: A hallgató neve: A vezető tanár észrevétele és aláírása:. 19

Ajánlott forma az óravázlatok elkészítéséhez 2. számú melléklet Hallgató neve: Az óra kiemelt didaktikai célja: Iskola, osztály: Tantárgy: megjegyzések: Dátum: Az óra témája: Taneszközök: Egyéb előzetes Idő Az óra szakaszai Didaktikai cél Gyógypedagógus tevékenysége Tanulói tevékenység Munkaforma Eszközök Megjegyzések Feljegyzések az órák megbeszéléséről: Szakvezető aláírása: 20

3. számú melléklet Ajánlott forma a fejlesztési tervek készítéséhez (forrás: Vargáné Mező Lilla (szerk.): Fókuszban az egyén. Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet? Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2008., 154.o) 21