Gábrity Molnár r Irén: Társadalmi mozgások Tranzíci ció Szerbiában ban Munkaerő migráci ció (2006) Gazdasági reformcsomagok Szerbiában ban 2000-től: 1. Makrogazdas gazdaságigi stabilizáci ció piaci feltételekkel telekkel 2. Liberalizáci ció (piac, fix kurzus, pénzmozgp nzmozgások ) 3. Adó-reform (PDV) 4. Privatiz ivatizáció reprivatizáci ció (külf lföldi ldi tőkeigt keigény) 5. Vállalati szerkezetvált ltás (új j tulajdon, termék szerkezet és s piaci feltételek) telek) 6. Bank-reform (emissziós s politika, üzleti bankok) 7. Hitel-politika az országban (eladósod sodás) s) 8. Korrupció és s bűnözés b s elleni harc 9. Nemzetközi zi támogatt mogatások EU csatlakozás 1
Munkanélküliség a legtransparensebb probléma... (Szerbia 7498 000lakós, 2442000 háztartás) Munkanélküliség 838 811 806 850 900 1060 in '000 1998 1999 2000 2001 2002 2003 SERBIA AND MONTENEGRO NŐK Magasszakképzett Törekvések: Rezolúci ció az EU csatlakozásr sról- a Szerb Szkupstina döntései - 2004. október 13. és s 2008. szeptember 9. Akadályok: - Érdekcsoportok összeütközései (politik olitikai pártok, újgazdagok, szakszervezetek,, rejtett érdekcsoportok...) - a magánszektor iránti homályos viszonyulás - beruházási rizikók k (szürkegazdas rkegazdaság, g, pénzmosp nzmosás) s) - korrupció, bűnözési hálózatok, h háborh borús s nyerészked szkedők 2
A gazdasági gi krízis, a háborh ború,, a tranzíci ció lassúsága növeli n az emigráci ciós s hajlamot A migráci ció fajtái: - intern - belső (falu-város, régir gióközi: dél-észak) d - extern külső (más államba elvándorl ndorlás/bevándorlás) Világjelens gjelenség: g: Migráci ció = az egyének, családok, vagy társadalmi csoportok tartós élethelyváltoztatása meghatározatlan időre, más s helységbe vagy országba. Migráci ciós s reláci ciók/utak: - szegény gazdag - falu városv - dél észak - kelet nyugat 3
Belső migráci ció Szerbiában ban falu-város reláci ció A mezőgazdas gazdasági gi lakosság g részarr szarányának nak csökken kkenése (50 év v alatt 60%-os csökken kkenés): 75,0,0% 1938-ban 67,2% 1948-ban 38,2% 1971-ben 19,9% 1981-ben 16,3% 1988-ban - átalakuló felemás s rétegekr tegek = tradicionális is földhözragaszkodás, háztáji földmf ldművelés s a gyárimunka mellett, de a város v peremén él l vagy ingázik - átmenetek: életmódváltozás, új j jövedelemforrj vedelemforrás Szerbia negatív v migráci ciós s szaldóval 4
A JUGOSZLÁV V LAKOSSÁG MIGRÁCI CIÓJA KÜLFK LFÖLDRELDRE Amennyiben migráci ció alatt az egyének, családok, illetve a lakosság g nagyobb csoportjának, addigi tartózkod zkodási helyének bármiféle elhagyását és s más m s helyen való tartós letelepülését értjük, megállap llapítható,, hogy az egykori jugoszláv v valamint a jelenlegi szerbiai lakosság g elvándorl ndorlása már m r több t mint négy n évtizede folyamatos. 1961-től megkezdődik dik a lakosság elvándorl ndorlásánaknak megáll llás nélkülili folyamata külföldre. 1965 óta a gazdasági gi migráci ció folyamata szervezetten zajlik. Az első hivatalos statisztikai adatok, és pártállásfoglalás s az 1971-es népszn pszámlálással jelentek meg 5
A JUGOSZLÁV ÉS SZERB LAKOSSÁG GAZDASÁGI MIGRÁCIÓJÁNAK DIMENZIÓI Emigránsok száma 1200000 1100000 Lakosok 1000000 800000 600000 400000 750000 874966 200000 0 100000 1964 1971 1973 1981 Vándorlási hullámok mok elősz ször r a legfejlettebb köztk ztársaságokból jelentkezett nagyszámú külföldre ldre vándorlv ndorlás (Szlovénia, Horvátorsz tország, Vajdaság) legkésőbb Koszovó és Metóhi hiából indultak 1968 és s 1979 között k a külfk lföldön n tartózkod zkodók legnagyobb számban Szerbiából l távoztakt 1990-es években új j jelenség: tömeges és s gyors menekült ltáradat 6
A KÜLFK LFÖLDI LDI MUNKAVÁLLAL LLALÁS MOTÍVUMAI 1. Jugoszlávia földrajzi f és s politikai nyitottsága a 60-as évektől 2. Létfenntartási gondok, munkanélk lküliség 3. Karrier-alternat alternatívák k közötti k választv lasztás s hiánya - "agyelszívás" s" jelensége 4. Leszegényed nyedés és s a veszélyeztetetts lyeztetettség érzése a 90-es években 5. Diaszpóra vonzás, kapcsolatok és s pszichológiai tényezők Extern- külső migráci ció Ellentétes tes hatótényez nyezők k ugyanazon eredője: Tito-Jugos Jugoszlávia a földrajzi f és s politikai nyitottsága, de az embargó/v /vízum Szerbiában ban a 90-es években Az emigráci ciós s motívumok vumok: 1. Gazdasági okok, egzisztenci tenciális problémák és s a munkanélk lküliség, gazdasági gi bezárts rtság 2. Társadalmi-szociális ok: szakemberek elvánorl norlása ( agyelszívás )- tudás értéktelensége, innov ovációk,, patentok, tehetségek elherdálása 3. Kulturális lis okok alacsony életszínvonal, továbbk bbképzési lehetőség g hiánya 4. Politikai hátrh trányok, rivalitás, elnyomás (ellenzéki, kisebbségi csoportok) 5. Pszichológiai ok: : háborh borús félelem, kilátástalans stalanság, jövőkép j p hiánya 7
Emigráci ciós s hullámok Szerbiában: ban: 1. 1945-50 50 a világh gháború után - politikai emigráci ció 2. 1965 től, Gazdasági reformok/önigazgat nigazgatás nyitás: ideiglenes külföldi ldi munkavállal llalás a szakképzettlen munkanélk lküliekliek (kb. 100 000) városokból l a férfi f munkaerő gazdasági gi migráci ció 3. 1973-ban 1,1 milli lióan dolgoznak európaszerte majd gazd. recesszió miatt nem fogadják k az imigránsokat, hazaküldik a szakképzetleneket 4. 1981-ben ben,, 874.966 külföldi ldi munkavállal llaló fejletlen vidékekr kekről: fiatal iskolázott férfiakf rfiak,, családegyes degyesítés (nők, gyerekek) 5. 1991-2000 balkáni emigráci ciós egzódus dusz (2 millió), menekülthull lthullámok (Szerbia felé: : 1992, 1995, 1999- a lakosság g 10%-a a menekült lt/jövevény) gazdasági gi és politikai emigráci ció,, azil státus tus Európán n kívüli k országokba (15 év v alatt 50000 magyar hagyta el Vajdaságot a magyarok 16%-a) SZERBIA GAZDASÁGI GI EMIGRÁNSAINAK JELLEMZŐI A hatvanas és s hetvenes években a lakosság nemtől, kortól és s szakképzetts pzettségtől l függf ggően saját maga döntd ntött tt az emigráci ció mellett Napjainkban a befogadó ország szabja meg, hogy ki vándorolhat be (iskolavégzetts gzettség, g, szakma, életkora, státusa/meg tusa/megélhetési garancia, nyelvtudás s stb. alapján) 8
Célországok, imigráci ciós s központok, k befogadó programok: 1. Európai államok (236.823 vagy 78,3%) Németország, Ausztria tria, Svájc és Franciaorsz iaország 2. Tengeren túli t kontinesek (kb. 22%): USA, Kanada, Ausztrália Ma az imigránsok nsok: szakemberek zakemberek (informatikus, márnök,, innovi novátor, programoz ozó,, mikrobiológus gus, tudományok doktora, medicus us, művész, sportoló), idegen nyelvet tud, kezdő tőkével rendelkezik. Hátrányok: agyelszívás,, vállalkozv llalkozók- és tőkeelvándorlás 9
Az 1965 óta külföldön dolgozók tartózkodási ideje SZERBIA VAJDASÁG KOSZOVÓ- METOHIJA százal zalék százal zalék százal zalék ÖSSZESEN 100 100 100 1 ÉV 2-5 ÉV 6-9 ÉV 10 ÉVNÉL TÖBB 22,7 47,7 18,7 10,9 14,9 47,6 22,7 14,8 19,7 55,6 17,7 7 Kivándorl ndorló típusok távolmaradásuk szerint a) A folyószab szabályozások és s más m állami vállalkozv llalkozások (földmunk ldmunkák, k, iparosítás) s) a lakosság g mozgását indított tották k el: városba ingázók. Periodikus, de tartós ingázás/t s/távollét. Ide sorolhatók k az építkezésen dolgozó, kéthetente-havonta havonta hazautazó "terénesek" b) A nyugatra irányul nyuló munkavállal llalás államilag szervezett, résztvevr sztvevői i már m r szakképzett és félszakképzett egyének, egész évben külfk lföldön dolgoznak,, csak ünnepekre térnek t haza. c) A polgárh rháború ideje alatt már m r az állami vállalatok v "technológiai feleslege" állandó külföldi ldi munkavállal llalóvá válik. KépzettsK pzettsége gyakorlatilag azonos a lakosság g képzettsk pzettségével. Mellettük jelentkezik még m g a mezőgazdas gazdaságban gban nélkn lkülözhető személyek nagy hányada. h 10
Kérdőívezett fiatalok vélemv leménye - 2002 (15-24. évesek) az elvándorl ndorlás s okairól l Szerbiában ban Biztonságos élet 15% Nincs perspektíva 15,3% tovább tanulás 11,0% Politikai okok 1,0% Nem vándorolna 17,7% munkanélküliség 9,0% Alacsony életszínvonal 31,0% Emigráci ció következményei (gazdasági, gi, demográfiai, társadalmi, t pszichológiai): - anyagi veszteség g (tőkeelvon keelvonás, nem kifizető és visszatéríthetetlen thetetlen képzk pzések/oktatás) s) - emberi veszteség g (fiatal férfihif rfihiány) - szakemberhiány (profilok pótolhatatlansp tolhatatlansága) - demográfiai deformáci ció: : lakosságfogy gfogyás s (falvak elnéptelened ptelenedése), vitalit itás, természetes szaporulat esése se, házasságkötés s csökken kkenése, válások növekedn vekedése - kiskorú delikvencia, alkoholizmus, kábítószer... k 11
A szerbiai magyar emigráci ciós veszteség 1944-45 45 - a 2. világh gháború után n Jugoszlávi viából harmincezer magyar költk ltözött tt el 1944-ben kb. húszezer h vérbosszv rbosszú áldozata lett 1948 1991 1991 között k 69 193 főf ment külfk lföldre ldre 1965 1970 1970 között k 16 627 1980-as években 25 228 90-es években kb. 50 000 kelt útra Legtöbb magyar a szabadkai, újvidéki, topolyai, zombori és adai községekből Hazatérők - A szülőföld ld prosperálását t várjv rják a reformokat figyelik - Egyenlőtlen, kiszámíthatatlan visszatérési si hullámok (70. és s 80. évek második m fele) - A szakképzettlen, munkanélk lküli li jön j n vissza - Gyermekei, unokái kinn maradnak - Az újbóli alkalmazkodás s problémája - Beruházand zandó tőke elégtelens gtelensége, ge, a magánv nvállalkozás s bizonytalansága - Nem a szülőfaluj falujában, hanem nagyvárosban telepszik le 12
IMIGRÁCI CIÓ - A menekültek aránya az egyes vajdasági községek lakosságának számában 1996, 2002 Bevándorl ndorlók k viselkedési si modelljei Asszimiláci cióról l olyan kontextusban beszélhet lhetünk, ha a bevándorl ndorlók k társadalmi t vonzata (beilleszkedő hajlama) kicsi, még m g a befogadóké nagy. Izolacionista elhelyezkedésr sről l akkor beszélünk, ha mindkettő kicsi (gett( gettósodás), Adaptáci cióról, autonóm m beilleszkedéssel ssel akkor találkozunk, lkozunk, ha mindkettő nagy. 13
Az adaptáci ció három, nem egészen pontosan megvonható szakaszhatárral rendelkező lépcsőt t különbk nböztet meg: 1. első lépés s a kontaktus,, a mássm ssággal való szembesülés, s, 2. második m a krízis zis,, ahol a kritikus helyzetet radikálisan kétfk tféleképp lehetett feloldani: hasonulással, ssal, vagy ellenáll llással, visszavonulással ssal 3. harmadik az adaptáci ció, alkalmazkodási formák k egyike. Az imigránsok beolvadása az új j környezetbek nehézkes: a kulturális, lis, nyelvi,, ideológiai giai, értékrendbeli, történelmi-genetikai különbsk nbségek miatt 1. Átmeneti élet = nem m igyekszik teljesen átvenni az új kulturális lis szokásokat sokat elkülönített imigráci ciós gettókban (városi kvart) él; potenciális strájbréker. Nosztalgia, megmaradnak a szülőföldi ldi kapcsolatok 2. Konformisták k = alkalmazkodó fiatal szalemberek, modern életfelfogással, nyelvtudással, könnyen k köt k baráts tságot, házassh zasságot. Elszakad szülőföldj ldjétől. l. 3. Revandikativ viselkedés, s, problematikus egyének defetista a hajlamok: elégedettlen, csalódott (alkoholista, narkós, maffiózó...); se otthon se itthon... 14
A 90. években a vajdasági magyar imigránsokra jellemző magatartás: Integrálódás s helyett egy önszerveződés, s, bezárk rkózás esetével találkoztunk. lkoztunk. A vizsgált csoport helykiválaszt lasztásasa alátámasztja a feltételez telezést: meghatároz rozó a földiek, f rokonok, és s csak másodsorban magyarországi gi ismerősök k jelenléte. Az első hullámot követk vetően en már m r az új j környezetben k magukat feltaláló (otthoni) ismerősök k segítik az áttelepülni lni vágyv gyókat. A korábban integrált rokonok vagy ismerősök, illetve a "magyar" barátok, gyakorlatilag az integrálódás kritikus szakaszán n segítik át a kivándorl ndorlókat. A magyarországi gi átlagember a "júgó"" " gyűjt jtőfogalommal operál. Vajdasági menekült típusokt A vajdaságiak első (a a polgárh rháborút t megelőző időszakban - 1989-91 91) ) hulláma nem menekült, rájuk r a kivándorl ndorló vendégmunk gmunkás kifejezés s felel meg. A háború elején, a hiperinfláci ció idején (1992-93) 93) kilépők k a vállalkozók, ők k alapítj tják k meg a helyzeti előnnyel (tőkével) rendelkező vállalatokat, kft-ket, ket, bt- ket. A hiányp nypótló,, illetve tercier szektorban találnak lnak megfelelő talajra. A polgárh rháború veszélye elől l menekülők (1992-95) 95) már kevés s tőkével, t gyakran az otthoni kapcsolatokra támaszkodva jutnak át és s lelnek munkahelyre (feketézők). k). Az otthoni ingatlant semmi esetben sem/csak ritkán értékesítik, így a visszatérés lehetősége számukra még m g nyitott. A szezonális, "jól fizető" " munkákat kat választjv lasztják. 15
Magyarországi gi befogadó készség A 90-es években a menekültekre vonatkozó pozitív tartalmú állítások csökkentek, a negatívak vaké pedig nőtt. A lakosság g türelme t fogy a százezres zezres nagyságot got látva. A politikai menekülteket megért rtően fogadják, a gazdaságiakat giakat ellenszenvvel. A szomszédos országb gból érkezetteket magyarokat szívesebben látjl tják. A vajdasági áttelepülni lni vágyv gyók k a déli d határ közelében, illetve a Duna és s a Tisza közötti k területen és s a fővárosban f tartózkodnak legnagyobb számban. Köszönöm m a figyelmet! 16