A M AGYAR ORSZÁGOS... KÖZPONTI TAKARÉKPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYAI. BUDAPEST. NYOMATOTT AZ ATHENAEUM NYOMDÁJÁBAN. 1 8 7 3.
A M A G Y A R ORSZÁGOS K ÖZPONTI TAKARÉKPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYAI. BUDAPEST. NYOMATOTT AZ ATHENAEUM NYOMDÁJÁBAN. 1 8 7 3.
4 bocsátványu részvényekre és pedig névleges értékükön, és a részvényesek közgyűlése által meghatározandó időközben ; minden részvényesnek igénye van részvénybirtokával arányban álló uj kibocsátványu részvényszámra. Uj kibocsátványu részvények, melyek a megállapított határidő alatt a részvényesek által át nem vétettek a társulat javára adandók el, azonban soha névértékükön alul. A részvények ezen eladásából nyert netáni fölösleg a részvényesek tartalékalapja javára esik. 6.. Minden részvény két választmányi tag és a pénztárnok által iratik alá, a társulat pecsétjével és kamat-, valamint osztalékszelvényekkel láttatik el. A kamatszelvények minden év január havának elsején az 5 l0-os kamatokkal, az osztalékszelvény minden év julius havának elsején azon felülosztalékkal váltatnak be, mely a közgyűlés által a lefolyt évre megállapittatott. 7.. A részvények törvényes módon átruházhatók. Átiratások a törvényes bélyegdij és minden részvény után egy forintnyi illeték lefizetése mellett történnek meg. 8.. Elveszett részvények vagy szelvények csak akkor ujittatnak meg, illetőleg fizettetnek ki, ha az elveszett részvény vagy szelvény törvényesen megsemmisittetett. 9.. A részvényesek részvényösszegük arányában a társulat összes vagyonának tulajdonosai és ugyanazon arányban vesznek részt a társulat nyereségében és veszteségében. A társulat összes vagyona *melyhez azonban a hitelegylet birtokosainak tartaléktőkéje nem tartozik - kezeskedik az országos központi takarékpénztárnak harmadik személyek irányában vállalt minden kötelezettségeiért. 10.. A társulat hirdetései a m agyar hivatalos lapban és az igazgatóság által meghatározandó egyéb lapokban tétetnek közzé.
5 III. A takarékpénztár üzletköre. 11.. A takarékpénztár fel van jogosítva nem csak az ország fővárosában, hanem a magyar korona országainak egész területén általa kellő dotatióval ellátott fióktelepeket fölállíthatni. Mindenütt, hol annak szüksége mutatkozand, önálló takarékpénztárak felállítását elő fogja mozdítani akár a tőkében való részvétel által, akár egyéb utón. 12.. A takarékpénztár egyik főfeladatának fogja tekinteni, a magyar korona területén fennálló takarékpénztárak között az összeköttetést minél bensőbbé alakítani, hogy az által a pénzkészletek és hitelnek lehető legtökéletesb kiegyenlítése az egész országban létrehozassék. 13.. A takarékpénztár által gyakorlandó üzletágak következők: a) betételek kamatozás végetti elfogadása takarékpénztári könyvecskék, pénztári jegyekre és folyó számlára chec-rendszer alkalmazásával vagy e nélkül. A kiadandó pénztári jegyeknek legalább 50 forintról és vagy előmutatóra, vagy bizonyos névre kell szólniok, összes magaslatuk pedig a mindenkori részvény és tartaléktőke ötszörös összegét soha túl nem haladhatja. A kibocsátás azon esetre, ha a valóságos üzlettőke a befizetett alaptőke felére apadna le, azonnal felfüggesztendő. A forgalomban levő pénztári jegyek menynyisége, havi kimutatásban a hivatalos lapban közzéteendő, s e kimutatás egy-egy példányban am. k. kereskedelmi és pénzügyminisztériumoknak bemutatandó; b) az előlegezési üzlet; c) záloghitelkölcsönöket adni ingatlan javakra, ideértve házakat és háztelkeket is, hosszabb vagy rövidebb időre olyképen, hogy -ezen kölcsönök visszafizetése vagy egyszerre, vagy meghatározott részletekben, vagy végre évi járadékokban köttetik ki. A kölcsön csak olykép adathatik, hogy a kölcsönösszeg a netán már betáblázott más
6 követelésekkel egyetemben a jelzálogul szolgálandó birtok értékének felét túl ne haladja; d) beváltani és átvenni engedmény vagy felülkeblezés utján már létezd jelzálogilag biztosított követeléseket.. e) a c) és d) pontok alatt emlitett üzletek alapján s azon összegek erejéig, melyekkel az illető felek az intézetnek tartoznak, zálogleveleket vagy másnemű kötvényeket kibocsátani; f) saját zálogleveleire és kötvényeire leszámítolás vagy kézizálogba vétel utján előlegeket adni. A kibocsátandó záloglevelek a befizetett alaptőkének és tartalékoknak tízszeres összegét túl nem haladhatják. A záloglevelek kibocsátása csak az ezen üzletágra, nézve megállapítandó és a kormánynak bemutatandó kezelési szabályzat jóváhagyása után kezdhető meg. g) a váló le- és visszleszámitolási üzlet; h) a kölcsönös jótállás elvén alapuló hitelegyletek alapítása; i) magyar és osztrák állami és elsőbbségi kötvények és záloglevelek és közhatósági kölcsön-értékpapirok adásvevése; k) állami és közhatósági kölcsönökbeni részvét, azoknak teljes vagy részbeli átvétele által, salát számlára vagy bizom ánykép; 1) értékpapírok adás-vevése harmadik személyek számára. 14.. Ezen üzletágak mindegyikére nézve külön ügyrend és szabályzat állapittatik meg az intézet által, mely még a társulati működés megindítása előtt a m. k. földművelés-, ipar-és kereskedelmi ministerinmnak be fog mulattatni. I V. A társulat szervezete és üzletvezetése. AJ A közgyűlésről. 15.. A rendes közgyűlés évenkint és pedig rendesen az év első negyedében tartatik meg, azonban rendki-
7 vlili közgyűlések is hívhatók össze, ha ez az igazgatóság indítványára a nagy választmány által meghatároztatok, vagy ha ez legalább hatvan szavazatjoggal biró részvényes által az igazgatóságnak átadott írásbeli indítványban kívántatik. A közgyűlés legyen az bár rendes vagy rendkívüli, annak megtartása előtt két héttel a hivatalos lap u t ján közzéteendő hirdetmény által az igazgatóság által hivatik egybe, melyben úgy az összehívás czélja, mint a tanácskozás tárgyai közhírré adandók. 16.. A közgyűlésben mindazon részvényesek reszt vehetnek, kik legalább egy sajat nevükre irt i ész vény t le nem járt szelvényeivel együtt a közgyűlés megtartása előtt legfölebb nyolcz nappal a társulat főpénztárába letettek. 17.. A szavazatjog személyesen, vagy különben is szavaira jogosított részvényes mint meghatalmazott áltál gyakoroltathatok. Minden részvényes annyi szavazatra jogosított, a hány részvényt letéteményezett; tíznél több szavazatot azonban sem saját nevében, sem meghatalmazásból egy részvényes sem gyakorolhat. 18.. Szavazatjogukat kereskedelmi társulatok czégvezetőjttk, kiskorúak gyámjuk, nők különösen választott megbízottjuk, társulatok egyik felhatalmazott tagjuk, testületek, intézetek elöljárójuk által gyakorolhatják. 19.. A közgyűlésen a társaság elnöke, vagy az alelnökök egyike, és e z e k n e k akadályoztatasa eseteben az igazgatóság által kijelölt annak egy tagja elnököl. Az elnök határozza meg a tárgyalás alá veendő tárgyak rendjét, ő vezeti a tárgyalást és eszközölteti a szavazást. 20.. Közgyűlésen jogérvényes határozat hozatalara legalább hatvan tag jelenléte kívántatik. Ily szám hiányában uj közgyűlés hivandó egybe, mely az egybegyüles napja előtt csak tiz nappal teendő közzé, és a részvények csak öt nappal előbb teendők le. Ilyen gyűlésben hatvan-
8 nál kevesebb számú részvényes is hozhat j ogér vény es határozatokat, azonban csak olyan tárgyak fölött, melyek az első gyűlés napirendjében kitűzve voltak. 21.. A közgyűlés határozatai kötelezők minden részvényesre nézve. 22.. A közgyűlés határozatai általános szótöbbséggel hozatnak. Kivétetnek mindazon által a 25.. c.) d.) e.) és a 26.. c), e), f) és g) betűk alatt említett ügyek. Az elnöknek mindig jogában van szavazni, csak a szavazatok egyenlősége esetében válik ez kötelességévé, e szavazatok egyenlősége esetében azon vélemény emeltetik határozattá, melyhez az elnök járul. r A' szavazás, némely meghatározott választási eseteket kivéve, a kezek fölemelése, kétség esetében az ellenpróba alkalmazása, vagy a nevek felolvasása által történik. Titkos írásbeli szavazásnak akkor van helye, ha az erre czélzó indítvány húsz részvényes által felkaroltatik. 23.. A közgyűlés azon tárgyak fölött határoz, melyek az igazgatóság által közzétett napirenden foglaltatnak. Oly tárgyak iránti indítványok, melyek a közgyűlés hatásköréhez tartoznak és legalább is 20 szavazatképes részvényes által január hó 31-kéig bejelentettek, a legközelebbi rendes közgyűlés napirendjére kitüzendők. Minden részvényes jogában áll ugyan a közgyűlésen is indítványokat tenni, ezek azonban nem bocsáthatók azonnal tárgyalás alá, hanem ha ily indítvány 20 részvényes által pártoltatnék, a közgyűlés mindenekelőtt elhatározza, vájjon ezen ügy egy rendkívüli közgyűlésben terjesztessék-e elő tárgyalás végett, s továbbá hogy mikor tartassák ez meg, vagy pedig hogy elnapolandó-e ez a legközelebbi rendes közgyűlésig. 24.. Az igazgatóság jelentése a társulat ügyeiről és a mérleg a rendes közgyűlésben adatnak elő. 25.. A közgyűlés megválasztja : a) az elnököt és a két alelnököt; b) az igazgatóság tag jait;
9 c) a választmány tagjait; d) a szavazatszedő bizottság tagjait a választások hitelesítésére ; e) a felülvizsgáló bizottság 3 tagját és- két póttagját. Minden választás írásbeli szavazás által történik. Az igazgatóság tagjai általános többséggel választatnak. Minden egyéb választásnál elegendő a szavazatok viszonylagos többsége. Az alakitó közgyűlés azonban a kormányzati közegeknek csak egy megfelelő részét választja, s az igy választottaknak megengedtetik, hogy az első év tartamára magukat az alapszabályilag megbatározott tagszám erejéig saját választás utján egészítsék ki. 26.. A közgyűlés határoz: aj a felülvizsgáló bizottság által megvizsgált számadások fölött; b) a választmány indítványa folytán meghatározandó osztalékról; c) a részvényalap szaporításáról, a megállapitot alaptőkén felül, ha ezen táigy az igazgatóság által indítványba liozatik; d) uj részvények kibocsátása esetében azon határidő iránt, mely alatt a részvényesek előjogaikat ily részvények névérték szerinti átvételére érvényesíthetik (3..); e) az alapszabályok megváltoztatása fölött, az igazgatóság erre vonatkozó indítványa alapján; f) a társulat tartam ának meghosszabbítása fölött; g) a társulatnak a meghatározott idő előtti feloszlatása fölött. A c), e), f) alatti tárgyakban hozott határozatok érvényességéhez a szavazók a g) esetben pedig az összes részvényesek három negyed részének hozzájárulása kivántatik ; a c), e) és f) alatti tárgyak fölött hozott határozatok kiviteléhez azonfelül a kormány jóváhagyása is szükséges. 27.. A közgyűlés tárgyalásairól jegyzőkönyv vezetendő, mely az elnök, két a közgyűlés által e czélra megválasztott részvényes és a jegyzőkönyvvezető által alá
10 írandó. A jegyzőkönyvbe csak a hozott határozatok veendők fel. 28.. A társulat mérlege minden részvényesnek legkésőbben három nappal a közgyűlés megtartása előtt kívánatra kézbesítendő. A társulat mérlege a hív. lapban a lehető legnagyobb gyorsasággal teendő közzé, egy példányban pedig a közgyűlési jegyzőkönyvvel együtt a m. k. kereskedelmi minisztériumnak bemutatandó. B ) Igazgatóság. 29.. Az igazgatóság a társulat elöljárósága, a társulati elnök és két alelnök, továbbá 12 tagból áll, mely utóbbiak közül legalább nyolcz állandóan Budapesten lakjék. 30.. Az igazgatóság minden tagja köteles megválasztatása után 8 nap a la tt, működésének tartamára tiz részvényt a le nem já rt szelvényekkel együtt a társulatnál letenni, melyek a letevő működési tartama alatt el nem adhatók. Azj igazgatósági tag csak ezen letétel után kezdheti meg működését. 31.. Az igazgatósági tag tiszte rendesen négy évig tart.. Az első három évben a kilépők sors által határoztato k m eg; később a működés tartama határoz. A kilépők azonnal újra választhatók. 32.. Ha valamely igazgatósági tag állomása az év folyamában megürülne, az igazgatóság ezen állomást a legközelebbi közgyűlésig ideiglenesen választás által töltheti be. 33.. Az igazgatóság élén áll a közgyűlés által általános szótöbbséggel négy év tartam ára megválasztott elnök, és ennek akadályoztatása esetére két hasonló módon megválasztott helyettes (alelnök.) 34.. Az igazgatóság az alapszabályok értelmében vezeti a társulat minden üzleteit, ideértve a fiókintézeteket
11 és ügynökségeket is. Határoz minden, a közgyűlésnek vagy a választmánynak fenn nem tartott ügyekben, megállapítja az üzletrendet (a mennyiben a választmányt illető határozatok forognak fen, ennek hozzájárulásával), ő határozza meg, mikor adandók el az uj kibocsátványu, és a részvényesek által igénybe nem vett részvények (5..), határoz ügynökségek felállítása úgy azok beszüntetése fölött, és a hitelegyletekkeli üzletből eredő nyereség kiszámítása végett meghatározza évről évre a kamatlábat az ilyen egyleteknek juttatott tőkékre vonatkozólag. Az igazgatóság teszi a választmánynál az ezen közeg határozatának fentartott tárgyakra vonatkozó indítványokat, ő indítványozza a közgyűlésben a részvénytőke szaporítását, az alapszabályok módosítását, a társulat tartam ának meghosszabbítását vagy a meghatározott idő előtti feloszlását. Az igazgatóság határozza meg végre a fiókintézetek és ügynökségek szervezésének módját. 35.. Az igazgatóság hozza javaslatba a választmánynak a vezérigazgató kinevezését, ő nevezi ki a társulat minden hivatalnokait és szolgáit s állapítja meg azok fizetését. 36.. Az igazgatóság vezeti a társulat czégét. Az aláírás érvényességéhez a magyar vagy német czimbélyeg előnyomása alatt két igazgatósági tag vagy egy igazgatósági tag és a vezérigazgató vagy egy az igazgatóság által az aláírásra felhatalmazott hivatalnok sajátkezű aláírása kívántatik meg. A czégvezetők törvény szerint bejegyeztetnek. 37.. Az igazgatóság az aláírási jogot külön felhatalmazás utján két vagy több felhatalmazottra is ruházhatja át, egyes üzletágakra nézve. 38.. Az igazgatóság határozatképességéhez az elnökön vagy helyettesén kívül négy tag jelenléte szükséges^ Fiókintézetek felállítása vagy ilyenek megszüntetésére vonatkozó határozatok érvényességéhez, valamint a részvénytőke szaporítását, az alapszabályok megváltoztatását, a
társulat tartamának meghosszabbítását, vagy a meghatározott idő előtti feloszlatását tárgyazó indítványok iránti határozás alkalmával azonban az elnökön kívül legalább hat tag jelenléte szükséges. Ezen tárgyak fölötti határozatokhoz megkivántatik azonkívül a választmány jóváhagyása is. A határozatok általános szótöbbséggel hozatnak. Az elnök mindig felvan jogositva a szavazásra. Az elnök csak a szavazatok egyenlősége esetében köteles szavazni. Oly szavazásnál, melyben az elnök is résztveszen, a szavazatok egyenlősége esetében azon vélemény emeltetik határozattá, melyhez az elnök hozzájárult. 39.. Az igazgatóság a reá ruházott hatáskörre nézve az intézet irányában felelősséggel tartozik. Üléseit annyiszor tartja, a mennyiszer a társulat ügyei azt megkívánják, mindenesetre azonban kétszer liavonkint. Az igazgatóság tárgyalásairól jegyzőkönyv vezettetik, mely az elnök, egy igazgatósági tag, a vezérigazgató és a jegyző által aláírandó. 40.. Az igazgatóság határozatainak végrehajtására és az üzletek különös vezetésére a vezérigazgató van hivatva, ki az igazgatóságnak felelős. A vezérigazgató szavazattal vesz részt az igazgatóság üléseiben. 41.. A vezérigazgató indítványozza az igazgatóságnak a hivatalnokok és szolgák félfogadását, fizetésüket, azok előre léptetését, felfüggesztését, elbocsátását vagy nyugdíjazását, szabadsági idő engedélyezését, jutalmazásokat, segélyezéseket. Sürgős esetekben a vezérigazgató önállóan is fel van jogositva hivatalnokokat és szolgákat állomásaiktól felfüggeszteni. 42.. A vezérigazgató akadályoztatása esetében az igazgatóság határozza meg annak helyettesét.
13 C) A választmány. 43.. A választmány 80 tagból áll, kik a 25.. értelmében a közgyűlés által választatnak. Az igazgatóság tagjai nem lehetnek egyszersmind választmányi tagok. 44.. A választmányi tagok hivatalos működése rendesen 4 évig tart. Evenkint a tagok negyedrésze sorshúzás utján kilép, kik azonban azonnal újra választhatók. Az első három évben a sors által határoztatnak meg a kilépők, azontúl azonban a hivataloskodás tartama határoz. 45.. Valamely választmányi tagnak az év folyamában üresedésbe jött helyét maga a választmány tölti be ideiglenesen a legközelebbi közgyűlésig. 46.. Minden választmányi tag működésének megkezdése előtt 5 darab társulati részvényt a hozzá tartozó szelvényekkel együtt a társaság pénztárába tartozik letenni, melyek működésének tartama alatt el nem adhatók. 47.. A választmány ügyel az alapszabályok pontos megtartása fölött; jogában áll bármikor a társulat irataiba és könyveibe betekinteni; kötelessége időnként a pénztárakat és tárczákat megvizsgálni és ezen vizsgálatai eredményét jegyzőkönyveibe följegyezni. Az igazgatóság a közgyűlés elé hozandó minden javaslata véleményadás végett előbb a választmánynak terjesztendő elő. Egyhangú határozat folytán a választmány föl van jogosítva egy közgyűlés egybehivását követelni. Ily ülésben azonban a betöltött tagszám legalább egy negyedének jelen kell lenni. 48.. Különös teendői közé tartozik a takarékpénztári betétek átvétele és azok visszafizetésénél közreműködni. Ennélfogva kötelesek a választmány tagjai az általa meghatározott sorrendben a betételek átvétele és azok visszafizetése fölött őrködni és ezeket ellenjegyezni. 49.. Ezen működésükért a választmányi tagok bárczákat (megjelenési jegyeket) kapnak, melyeknek értéke a közgyűlés által évről-évre előre állapittatik meg. 50.. A választmány határozata alá tartoznak :
14 a) a vezérigazgató kinevezése vagy fölmentése; b) fiókintézetek felállítása; c) fiókintézetek megszüntetése; cl) a részvénytőke szaporítására vonatkozó indítványok ; e) az alapszabályok módosítására vonatkozó indítványok ; f) a társulat tartamának meghosszabbítására vagy a meghatározott idő lefolyta előtti feloszlására vonatkozó indítványok. 51.. A választmány gyakorolja a felügyeletet a pénztári jegyek kezelése fölött; annak módja a választmány által állapittatik meg. 52.. A választmány az elnök vagy akadályoztatása esetében az alelnökök egyike által annyiszor, a mennyiszer a társulat ügyei megkívánják, ezenkívül 10 választmányi tag írásbeli kívánsága folytán, de mindenesetre havonkint legalább egyszer egybehívandó. Üléseiben az elnök vagy ennek akadályoztatása esetében az alelnökök egyike elnököl. A határozatok érvényességéhez az elnökön és az igazgatóság tagjain kívül 12 választmányi tag jelenléte szükséges. 53.. Az igazgatóság tagjai a választmány üléseiben csak tanácsadólag vesznek részt, az elnököt a szavazati jog illeti. A választmányi ülések határozatai általános szótöbbséggel hozatnak, egyenlő szavazatoknál az elnöklő szavazata dönt. 54.. A választmány tanácskozásairól rendes jegyzőkönyvek vezetendők, melyek az elnök és a jegyző által iratnak alá és két választmányi tag által hitelesíttetnek. D) A felülvizsgáló bizottság. 55.. A felülvizsgáló bizottság 3 tagból és 2 póttagból áll, kik a közgyűlés által évenkint előre választatnak. A felülvizsgáló bizottmány köteles a legközelebbi /
15 mérleg számadásait átvizsgálni, és vizsgálatának eredményéről a következő' rendes közgyűlésben jelentést tenni, mely utóbbinak a könyvekkel megegyező voltara nezve a társaság irányában felelősséggel tartozik. A bizottmány működéséért járó illetményt a választmány indítványa alapján azon közgyűlés határozza meg, mely elé a bizottmányi jelentés terjesztetik. V. Mérleg, tiszta nyereség. 56.. Az országos központi takarékpénztár üzletéve a naptári év. Minden év deczember 31-dikén készíttetik úgy a törzs mint a fiókintézetek mérlege. 57.. A takarékpénztár tiszta nyereségét azon öszszeg képezi, mely az összes kiadások, a beteteleket illető folyó és tőkésített kamatok levonása után fenmarad. Ezen tiszta nyereségből mindenekelőtt a kibocsátott részvénytőké 5 0 kamatja fizettetik, az ezután fenmaradó öszszegből pedig : 5 j0 a tartaléktőkéhez csatoltatik; 15 j0 az igazgatóság és a hivatalnokok jutalékára fordittatik az igazgatóság megállapítása szerint, végre a maradék a részvényesek közt osztalékkép osztatik fel. Vl. A társaság tartama és feloszlása. 58.. A takarékpénztár tartama egyelőre 30 évben állapittatik meg, de működését ezen időn túl is folytathatja, ha a 29-ik évben a közgyűlés által a megjelent részvényesek sj4 részének beleegyezésév elelhataroztatik, és ezen határozat a kormánynak bejelentetik. 59.. A 30 év lejárta előtt feloszlik a takarékpénztár, ha : 1. az intézetet annyi veszteség érné, hogy a tartaléktőkén felül a részvénytőkének fele is elveszne; 2. ha az összes részvénytőke birtokosainak háromnegyed része az intézet feloszlása mellett nyilatkoznék.
16 Ily határozatok azonban csakis e czélra a tanácskozási tárgy kijelölése mellett egybehívandó külön közgyűlésen hozathatnak, melynek esetleges elnapolására nézve a 20.. szabályai irányadók. 60.. Mindkét esetben a feloszlatási terv a földm.-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministerium elé terjesztendő, azon eszközök kimutatásával, melyekből a társulatnak a felek irányában fennálló kötelezettségei kiegyenlittetnek. Az összes tartozások kiegyenlitése és a részvénytőke visszafizetése után fenmaradó tiszta vagyon a részvényeseknek ki fog fizettetni. VII. Bírói illetőség. 61.. Egyes betevőknek szabályellenes eljárás miatti panaszai az illetékes törvényhatóság elé tartoznak. Mindazon esetekben, hol a takarékpénztár fel- vagy alperesként lép fel, szintén a törvényes hatóság alatt áll. Jogában áll magának minden jogügyletnél a pesti tőzsdebiróság illetőségét kikötni. VIII. A kormány felügyelete. 62.. A kormány felügyeleti jogát esetről-esetre kiktildendó' biztos által gyakorolja. A biztos jogában áll, az intézet mindennemű üléseiben részt venni, az alapszabályok pontos megtartása fölött ügyelni, alapszabályellenes határozatokat felfüggeszteni, a könyveket átvizsgálni, s magának az üzlet állásáról és a pénztár állapotáról tudomást szerezni. 10533. sjjám. Ezen módosított alapszabályok a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministeriumnak a törvény értelmében bem utattattak. Kelt Pesten, 1872. septemberhó 2-án. (P. H.) S z 1 á v y, m. p.