I. Czim. Az intézet czége, székhelye és tartama.

Átírás

1 I. Czim. Az intézet czége, székhelye és tartama. 1.. Az Iparegyesületi takarék és hitelintézet részvényekre alapított társulat. 2.. Az intézet czége: Iparegyesületi takarék és hitelintézet s e czég alatt bejegyeztetett. 3.. Az intézet székhelye Debreczen. 4.. Az intézet az előbbi alapszabályoknak Ápril 1-én 3n%873- belügyminiszteri szám alatt lett jóváhagyásától számított 50 évre alapittatott, de ezen alapszabályok 62. -a értelmében elébb is feloszlattatbatik, vagy továbbra is fenmaradbat. II. Czim. Az intézet czélja és üzletköre. 5.. Az intézet czélja az alább elősorolt üzletágak gyakorlása által a hazai ipart és kereskedelmet, de különösen az iparos osztály jólétét előmozdítani, pénzügyi viszonyain könnyíteni. Czélja továbbá idegen tőkéknek kamatozás végetti elfogadása által a kevésbbé vagyonos néposztálynak is megtakarított összegük biztos elhelyezésére alkalmat nyújtani, s ez által a takarékosság szellemét ébreszteni. 6.. Az intézet üzletágai következők: I. Kölcsöniizlet, illetőleg előleg adás : a) ingatlanokra, zálogjogi biztosíték mellett; b) értékekre, u. m. érczpénzekre, nemes fémekre, állampapírokra, iparvállalatok részvényeire és elsőbbségi kötvényekre; c) mindennemű nyers terményekre és iparczikkekre. II. leszámítolási üzlet: a) Váltók, utalványok és egyéb kötokmányok leszámítolása: b) pénzeknek, váltóknak és értékpapíroknak folyószámlára elfogadása, saját számlám vevése, eladása; c) letéteményeknek őrizetre átvétele. III. Bizományi ü zlet: a) Bizományképen mások részére kamatok és osztalékok behajtása és értékesítése, tőkéknek biztosíték melletti elhelyezése, részvények s bárminemű értékpapírok és értékek vevése, eladása ; b) községek, társulatok, egyesületek, vagy magánosok által felveendő kölcsönök közvetítése;

2 2 c) pénzeknek más hitelintézetnél elhelyezése;, d) általában mindazon közbenjárások, üzletek és ügyek elvallalasa s végrehajtása, melyek Magyarország, közelebbről Debreczen íparíorrasai kifejtésére, különösebben pedig a debreczem iparosok kézműiparának előmozdítására szolgálnak. _,,, A legkissebb költsön, mely az intézettől nyerhető 10 í r t : a kölcsönzési legrövidebb idő a 6. a) pontja kivételével 15 napra, a leghosszabb 6 hóra határoztalak meg. A 6.. I. a) pontja szerinti kölcsönök 3 hónál rövidebb időre nem adatnak Az intézet saját részvényeit sem tulajdonul meg nem szerezheti kivéve, ha a részvényszerzés tőke leszállítás czéljábol történik, mely esetben az XXXVII. törv. ez értelmében köteles eljárni, sem zálogba nem veheti. Hl. Czim. Az intézet alaptőkéje. 9 8 Az intézet részvénytőkéje az előbbi alapszabályokban foglalt intézkedéstől eltérőleg 100,000 osztrák értékű forintban állapíttatok m g és pedig 2000 bizonyos névre szólló, teljesen befizetett o0 alit értékű részvény által biztosittatik, az eddigi minden két részvény helyett egy részvény szolgált atik ki.. A részvények az A. (lásd az utolso lapon) minta szerint állíttatnak ki, s a B. (lásd az utolsó lapon) minta szerinti szelvenynyel lattatnak el^ részyé k egy igazgatósági tag,,a vezérigazgató és pénztárnok, ellenben a szelvények -csak egy igazgatósági tag s & vezérigazgató által iratnak alá, s a részvény az Intézet száraz pecsetjevel láttátok el A részvények üres hátirat által dij és belyeg költség fejeben egy forint lefizetése mellett átruházhatók, de ezen átruházás az intézettel szemben csak a részvénykönyvbei bevezetes után bír jogüa- " ^ ^Az ily hátirat valódiságáért és jogszerűségéért az intézet felelősséget nem vállal A részvényesek nevei, lakhelyüknek is kitüntetésével a részvénykönyvbe bevezetendők, úgy az időközi részvény átruházások is A részvények oszthatlanok, s az intézet egy részvénynek csak egyetlen tulajdonosát ismer el.,,,, 13.. Mindegyik részvényes csupán sajat részvényé értékéig Kezeskedik az intézet által elvállalt kötelezettségekért Az intézet a mások irányában altala elvállalt kotelezettsegekért összes vagyonával kezeskedik.,, Azon jogok és kötelezettsegek, melyek a részvények bn tokával járnak, azok minden későbbi tulajdonosaira átszállanak Részvények birtoka maga után vonja az intézet, alapszabályainak és közgyűlés határozatainak elfogadását. IV. Czim. Az intézet kormányzata. A) A közgyűlés A közgyűlés vagy rendes vagy rendkívüli és mindenkor az intézet székhelyén tartatik meg.

3 A közgyűlés az igazgatóság által a hivatalos hírlapban saz igazgatóság által választandó helyi lapban közzéteendő hirdetmény utján hivatik egybe oly módon, hogy a közzététel és a közgyűlés határideje között legalább 14 napi időköznek kell lenni Rendes közgyűlés évenként egyszer, s az év első negyedében tartatik Rendkívüli közgyűlés összehívásának van helye: a) ha azt az igazgatóság vagy felügyelő bizottság szükségesnek tartja, b) ha az alaptőke egy tized.részét képviselő részvényes vagy rész- ' vényesek a közgyűlés egybehivását az ok és czél kijelölése mellett követelik A közgyűlés az összes részvényeseket képviseli, s ezen alapszabályok s az XXXVII. t. ez. 10-ik czime értelmében hozott határozatai minden részvényest egyiránt köteleznek Minden részvényes, mennyiben saját vagyonát szabadon kezelheti, a közgyűlésen érvényes szavazattal bir, kivéve az intézetkezelő hivatalnokait, kik sem mint részvényesek, sem mint meghatalmazottak szavazati joggal nem bírnak Minden egyes részvény egy szavazatra ad jogot, azonban 10 szavazatnál többet senki sem saját nevében, sem meghatalmazottként nem gyakorolhat A szavazati jog gyakorlására csak oly részvényesek jogositvák, kik a közgyűlés előtt legalább 30 nappal a részvénykönyvbe beirvák s kik részvényeiket az intézet pénztáránál a közgyűlés előtt legalább három nappal előbb letették. A részvényeseket személyesen megillető szavazási jog általuk más szavazatképes részvényesre meghatalmazás folytán átruháztathatik Azon szavazatképes részvényesek, kik a közgyűlésen személyesen megjelennek, nincsenek jogosítva arra, hogy az őket részvényeik alapján megillető szavazatból egyet, vagy többet más részvényesre meghatalmazás folytán átruházzanak Nők helyett férjeik, vagy meghatalmazottjaik, oly egyének helyett, kik szavazásra nem képesitvék; valamint testületek és társulatok helyett törvényes képviselőik a szavazási jogot akkor is gyakorolhatják, ha saját személyükben részvényesek nem lennének is A közgyűlés határozatképes, mihelyt abban legalább 200 szavazat s legalább 20 részvényes által képviselve van. Azon közgyűlés, melyen az alapszabályok módositása tárgyaltatik, szabályszerflleg csak úgy alakittatkatik, ha azon legalább 300 szavazat s legaláb 30 részvényes által képviselve van, az intézetnek feloszlatása iránti érvényes határozat hozatalára nézve pedig szükséges, hogy azon a kibocsátott részvények három negyede képviselve legyen, s mind két esetben érvényes határozat hozatalra a jelenlevők szavazatának két harmadrésze kívántatik Ha a közgyűlés nem határozatképes: elnapoltatik, és egyszeri hirdetés utján az elnapolt közgyűlés után legalább 20 nappal későbbre uj közgyűlés hivatik egybe, mely tekintet nélkül az azon képviselt szavazatok számára, az elnapolt közgyűlésre kitűzve volt tárgyak feletti érvényes határozat hozatalra képesítve van. * 3

4 A közgyűléseken az igazgatóság által e czélra megbízott egyik igazgatósági tag elnököl Hogy a közgyűlés határozatképessége megállapittathassék, az elnöklő ajánlatára a közgyűlés saját kebeléből mindenekelőtt három egyént nevez ki, a kik mint igazolási bizottság a megjelent részvényesek és szavazatok számát megszámlálják, s a közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesítik s aláírják Minden közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő, melybe a jelenlevő részvényesek nevei s az általuk képviselt részvények száma felveendő. E jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, jegyzője s a fentebbi -ban említett igazolási bizottság tagjai írják alá. E jegyzőkönyv az igazgatóság által az illetékes törvényszékhez hiteles példányban késedelem nélkül bemutatandó A közgyűlés elé tárgyalás és határozat hozatal végett csak oly tárgyak terjesztethetnek, melyek a közgyűlés határnapját kitűző hirdetményben mint ilyenek felemlítve, s e czélból kitűzve vannak,^ netaláni indítványok ennélfogva csak úgy képezhetik a közgyűlés tárgyait, ha azok az igazgatósághoz, a közgyűlés kihirdetése előtt legalább 14 nappal szavazatképes részvényesek által Írásban beterjesztettek Az évi rendes közgyűlés tárgyai: a) Az igazgatóság által a lefolyó időszakról beterjesztett üzleti jelentésnek, valamint a felügyelő bizottság jelentésének tárgyalása és elintézése, az előterjesztett mérleg helyben hagyása, illetőleg megállapítása, a nyereség felosztása és az igazgatóság számadására vonatkozó felmentvény megadása, vagy megtagadása. b) Az igazgatóság és felügyelő bizottság megválasztása, elmozdítása. c) Az igazgatóság által a közgyűlés elé terjesztett, vagy egyes részvényesek által idejében bejelentett indítványok tárgyalása. d) Az egyesülés más társasággal. e) oly cartell szerződések megkötése, melyek minden társasági ügyletnek közös haszonra vezetését czélozzák; - f) az alaptőke leszállítása vagy felemelése, g) a befizetés módjának meghatározása, s a befolyt öszvegek feletti rendelkezés, h) az alapszabályok módosítása, i) a társulat feloszlása s felszámolók kirendelése, k) az intézet fenállási határidejének az 50 éven túl meghosszabbítása A közgyűlés határozatait a 26. -ban említett két eset kivételével szótöbbséggel hozza, - ha a szavazatok egyenlők: az elnöklő szava dönt, ki ez eseten kívül szavazatát nem gyakorolja A választások titkos szavazat utján a szavazati jegyek beadása által gyakoroltatnak, s viszonylagos szótöbbséggel, egyenlő szavazatok esetében pedig sorshúzás által ejtetnek meg. B) Az igazgatóság Az igazgatóság az intézet összes ügyei és üzletei vezetője és végrehajtója, s érvényesen határoz mindazon tárgyak felett, melyek elintézése a közgyűlés kizárólagos hatásköréhez nem tartozik.

5 36.. Az igazgatóság áll 8 igazgatósági tagból és egy vezérigazgatóból. Az igazgatóság a közgyűlés által három évről, három évre választatok, a kilépettek újra választhatók ; Az igazgatóság tagjainak Debreezenben kell lakni. A vezérigazgatót az igazgatóság választja 3 évre és vele szerződést köt, valamint az intézet többi tisztviselőjével is, azok illetményét megállapítja s mindezt tudomás végett az első közgyűlésnek bejelenti Ha valamely igazgatósági tag megbízásának lejárta előtt leköszön, vagy elhal: helyét a közgyűlésen legtöbb szavazatot nyert részvényes tag foglalja el Az igazgatóság tanácskozmány és határozat hozatal végett a saját kebeléből elnöklőül választott tag elnöklete alatt összeül, valahányszor azt az intézet érdeke megkívánja; határozatai érvényességéhez megkivántatik, hogy az összes igazgatósági tagok a tárgy közlése mellett meghivattak, s hogy fele megjelent s a határozathoz a megjelentek többsége hozzájárult légyen; szavazatok egyenlősége esetében az elnöklő szava dönt. A vezérigazgató az igazgatóság ülésein jelen lenni, s a szükséges felvilágosításokat megadni tartozik, de nem szavazhat Az igazgatósági ülések határidejéről és tárgyairól a felügyelő-bizottság tagjai mindenkor értesitendők, kik az ülésen résztvehetnek, de szavazattal nem bírnak Az igazgatóság tárgyalásainak és határozat hozatalának szabályzatait, valamint egyes tagjai és az intézet tisztviselői, különleges működési körét az igazgatóság állapítja meg Az igazgatóság állapítja meg a vezérigazgató és összes segéd személyzet évi illetményét, valamint az intézet ügyvédének ki egyszersmint a közgyűlés és igazgatósági ülések jegyzőkönyveit vezeti tiszteletdijját Az igazgatóság képviseli az intézetet biróságok s más közhatóságok előtt Az igazgatóság tagjai, midőn napibiztosi teendőket végeznek, 2 frt; váltó vizsgálói minőségben pedig 1 frt napdijat élveznek ; egyéb fáradozásaikért az 56.. b) alatt megállapított jutalékban (tantieme) részesülnek Az igazgatóság határozatairól jegyzőkönyvek vezetendők, a melyek az öszves jelenlevők által aláirandók. C) A Felügyelő bizottság A felügyelő bizottság 3 tagból áll s a közgyűlés által első ízben egy évre, azután három évről 3 évre választatik. Az ezen idő alatt üresedésbe jött hely a közgyűlésen legtöbb szavazatot nyert egyén által töltendő be A felügyelő bizottság a saját kebeléből választott tag elnöklete alatt annyiszor, a hányszor szükségesnek mutatkozik, de havonként legalább egyszer ülést ta rt; a felügyelő bizottság egybehívandó, ha elnöke vagy két tagja kívánja. A felügyelő bizottság üléseiről az igazgatóságot értesíteni tartozik, s valamint az igazgatóság jogosítva van a felügyelő bizottság üléseibe 5

6 6 két tagját véleményezési joggal kiküldeni; úgy a felügyelő bizottság is megkívánhatja, hogy üléseiben az igazgatóság magát egy vagy két tagja által képviseltesse A felügyelő bizottság határozatai érvényességéhez megkivántatik, hogy mind három tagja jelen legyen s határozatát szótöbbséggel hozza. A tárgyalásokról és határozatokról jegyzőkönyv vezetendő, a je lenlevők mindenike által aláírandó és hiteles példányban tudomás végett az igazgatósággal késedelem nélkül közlendő A felügyelő bizottság ellenőrzi az intézet ügyvezetését minden ágaiban; e végből jogában áll az intézeti ügyek menetéről bármikor tudomást szerezni, az intézet könyveit, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni. A felügyelő bizottság az évi számadásokat és mérleget, nemkülönben a nyereség felosztását tárgyazó indítványokat megvizsgálni, és erről a közgyűléshez évenként jelentést tenni tartozik; e jelentés nélkül a közgyűlés a nyereség felosztása iránt érvényesen nem határozhat. Ha a felügyelő bizottság az igazgatóság hivatalos működésében a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző intézkedéseket tapasztal, a közgyűlést azonnal összehívni tartozik. A felügyelő bizottság a fentebbieken kivül más teendőkkel fel nem ruházható A felügyelő bizottság tagjai működésűkért az 56. c) pontjában megállapított s évenként legalább 600 afrttal biztosított jutalékban (tantiémě) részesülnek. V. Czim. A czégjegyzés módja Az intézet czége aképpen jegyeztetik, hogy az intézet czimének előnyomása (stampiglia) alá egy igazgatósági tag és a vezérigazgató, vagy két igazgatósági tag bejegyzett aláírását teszi Az ily módon történt czégjegyzés által az intézet harmadik személyek irányában, tekintet nélkül a kezelés közegei részére az intézet belső viszonyaiban fenálló korlátozásokra - feltétlenül leköttetik. VI. Czim. A mérleg készítése és megvizsgálása Az évi számadások a naptári év utolsó napján lezáratnak, az évi mérleg elkészíttetik, s köteles azt az igazgatóság az évi rendes közgyűlés előtt legalább í 4 nappal a felügyelő bizottság bírálata alá terjeszteni s ez által megvizsgáltatni A számadásoknak a közgyűlés által helybenhagyása az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak a további felelősség alóli felmentését vonja maga után Az évi mérleg felállításánál következő szabályok szolgálnak irányadóul: 1. ) A társaság vagyona azon értékben veendő fel, mely az üzleti év utolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel. 2. ) Az árfolyammal biró papírok legfeljebb azon árfolyamban ve hetők fel, inelylyel azok az üzleti év utolsó napján bírnak.

7 3. ) Az első szervezés költségeiből a követelések közé csak annyi vehető fel, amennyi azoknak legfeljebb öt évre való felosztása mellett az illető üzleti év után fenmarad. 4. ) A társasági alaptőke s a netaháni tartalék alap a tartozások közé sorozandó. 5) Kétes követelések valószínű értékük szerint veendők számításba, a behajthatlanok pedig lejegyzendők. 6) A cselekvő és szenvedő állapot összehasonlításából eredő nyereség vagy veszteség a mérleg végén különösen kiteendő Az évi mérleg a rendes közgyűlés határideje előtt legalább hét nappal közzéteendő; - a közgyűlés általi helybenhagyás, illetőleg megállapítás után pedig egy eredeti példányban az igazgatóság által az illetékes törvényszékhez bemutatandó. VII. Czim. N yereség és veszteség* felosztásának módja Az intézet tiszta jövedelmét képezi, az összes költségek levonása után fenmaradó öszveg; ebből mindenekelőtt a befizetett részvénytőke 6 /0 kamata vonatik le, s az igy fenmaradó nyereségből a) a tartalék alapjavára 5%-li b) Az igazgatóság jutalékára (tantieme) 10%'-li e) A felügyelő bizottság jutalékára 5%-li d) A vezérigazgató jutalmazására 3"/0-li e) Az intézet tisztviselői jutalékára 2%-li fordittatik; végre f) a részvényeseknek felülosztalék gyanánt, a többi 75%-íi kiszolgáltatik Az osztalék az év május hó 1-ső napjától kezdve fizettetik ki az intézet pénztára által. A kifizetésre tűzött határidőtől egy év alatt fel nem vett osztalékok a tartalék tőke javára tétetnek kamatozóvá, és a törvényes idő alatt elévülnek. VIII. Czim. Tartalékalap Az intézet tartalékalapja az 56. a) pontja értelmében képeztetik és saját kamatai által növeltet'ik. Ha a tartaléktőke az alaptőke 40%-lijára szaporodik: azontúl csak saját kamataival gyarapittatik A tartaléktőke előállható károk fedezésére szolgál, s ha igénybe vétetnék, azon összeg a tiszta jövedelemből öt év alatt egyenlő részletekben kiegészítendő. IX. Czim. Peres esetekbeni eljárás Midőn a közgyűlés által elhatározott befizetések per utján hajtandók b e ; illetékes bíróságul a debreczeni királyi Járásbíróság s a sommás szóbeli perút állapittatik meg. X. Czim. Az intézet feloszlása Az intézet a 4. -ban meghatározott határidő lejártával fel- 7

8 oszlik, ha csak további fenállása a megelőző év rendes közgyűlése által eb nem határoztatott A 4. -ban kitett határidő előtt feloszlik az intézet a) ha a tartaléktőkén túl az alaptőke is felére leapadna. b) Közgyűlési határozat folytán; c) egyesülés és d) csődnyitás esetében A felszámolás az XXXVII. t. ez s következő -ai értelmében eszközlendő. Kelt Debreczenben az Iparegyesületi takarék és hitelintézet részvénytársaságnak 1876-ik év Május hó 7-ik napján tartott rendkívüli közgyűléséből. 5 0 ír t. A. 5 0 ír t. Részvény Ötven osztrák értékű forintról az Iparegyesületi takarék és hitelintézet Debreczenben elismeri hogy T. ur az intézet pénztárába 50, azaz ötven o. é. forintot befizetvén, ez által mindazon jogoknak részese lett, melyek az intézet részvényeseit fenálló alapszabályai szerint megilletik. Debreczen h ó - á m vezérigazgató. igazgatósági tag. pénztárnok. B. Szelvény Részvény szám... Szelvény szám Az Iparegyesületi takarék és hitelintézet Debreczenben...-ik évi május 1-én fizeti az évi osztalékot igazgatósági tag. vezérigazgató. Debreczen, Nyom. a város könyvnyomdájában. Jn.