A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. Adolph Kolping Budapest, 2014.
Tartalom 1. Az intézmény nevelési programja... 7 1.1. Helyzetleírás... 7 1.2. Az intézményben folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei... 7 1.2.1 A sportiskolai kerettanterv elkészítésének sport- és oktatáspolitikai háttere... 8 1.2.2. Az iskolai Pedagógiai Program kidolgozásának jogi háttere... 9 1.3. A Pedagógiai Program elfogadása, jóváhagyása és megtekintése... 9 1.4. A Pedagógiai Program hatálya... 10 2. Az intézményben folyó nevelő - oktató munka céljai, feladatai... 10 2.1. Általános feladatok, célok... 10 2.2. Az új NAT-ból fakadó célok és feladatok... 11 2.2.1. Alapfokú nevelés - oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam... 11 2.2.2. Alapfokú nevelés - oktatás szakasza, felső tagozat, 5 8. évfolyam... 12 2.2.3. Középfokú nevelés - oktatás szakasza, gimnázium, 9 12. évfolyam... 13 2.3. Fejlesztési területek nevelési célok... 13 2.3.1. Az erkölcsi nevelés... 13 2.3.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 14 2.3.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés... 15 2.3.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 16 2.3.5. A családi életre nevelés... 17 2.3.6. A testi és lelki egészségre nevelés... 18 2.3.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség... 19 2.3.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság... 20 2.3.9. Pályaorientáció... 21 2.3.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés... 21 2.3.11. Médiatudatosságra nevelés... 22 2.3.12. A tanulás tanítása... 23 2.4. A kulcskompetenciák... 24 2.4.1. Anyanyelvi kommunikáció... 24 2.4.2. Idegen nyelvi kommunikáció... 26 2.4.3. Matematikai kompetencia... 27 2.4.4. Természettudományos kompetenciák... 28 2.4.5. Digitális kompetencia... 29 2
2.4.6. A hatékony, önálló tanulás... 30 2.4.7. Szociális és állampolgári kompetencia... 31 2.4.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia... 32 2.4.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség... 33 2.5. Egyházi jellegű célok, feladatok... 34 2.6. Sportiskolai célok, feladatok... 34 2.7. Felnőtt oktatás célok, feladatok... 35 2.8. Multikulturális tartalmak... 36 2.9. Egységesség és differenciálás... 36 2.10. Módszerek... 37 3. Az intézményben folyó nevelő - oktató munka eszközei, eljárásai... 38 3.1. A kulcskompetenciák fejlesztése... 39 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 39 3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 40 4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje... 42 3.4. Beilleszkedési, magatartási gondokkal összefüggő pedagógiai tevékenység... 42 3.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 42 3.6. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit... 43 3.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 43 3.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatást segítő programok... 45 3.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 46 3.10. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei... 46 4. A pedagógus... 47 4.1. Osztályfőnök, osztálytanító... 48 4.2. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködési formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 48 4.3. A szülő és a pedagógus együttműködése... 48 4.4. A tanuló és a pedagógus együttműködése... 49 5. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje... 50 5. Foglalkozások, vizsgák... 51 5.1. A tanórán kívüli foglalkozások formái... 51 5.2. Vizsgarend... 51 5.2.1. Osztályozó vizsga:... 52 5.2.2. Különbözeti vizsga:... 52 3
5.2.3. Magántanulói vizsga:... 52 5.3. A felvétel, átvétel helyi rendje.... 53 5.3.1. Általános iskolai beiratkozás... 53 5.3.2. A középiskolai rendes felvételi eljárás menete intézményünkben... 53 5.3.3. Átvétel más intézményből... 53 5.3.4. Folyamatos tovább haladás rendje az általános iskolai tagozatból a gimnáziumi tagozatba.... 53 6. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái... 54 6.1. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá a pedagógusválasztás szabályai... 54 6.1. Egyéb rendszeres tanórákon kívüli foglakozás... 55 6.2. Választható érettségi vizsgatárgyak... 55 7. Az intézmény helyi tanterve... 56 7.1. Az intézmény egyes évfolyamain tanított tantárgyak és óraszámaik... 56 8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 61 8.1. Tankönyvek... 61 8.2. Más tanórai felszerelések... 62 8.3. Tanmenetek... 62 9. Az iskolai munka értékelése... 63 9.1. Az intézmény magasabb évfolyamára lépés feltételei... 63 9.2. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésnek követelményei, formái... 64 9.3. A tanulók iskolai beszámoltatásának formái, rendje, korlátai... 65 9.3.1. A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái... 65 9.3.2. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai... 65 9.4. Külön rendelkezések a sporttagozat számára... 66 9.5. Az értékelés az esti gimnáziumi tanulási-tanítási folyamatban... 66 9.6. Az írásbeli beszámoltatásnak az értékelésében betöltött szerepe, súlya... 67 9.7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 67 9.7.1. Alsó tagozat... 67 9.7.2. Felső tagozat... 68 9.7.3. Gimnázium... 68 9.8. A magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének formája... 69 10. Az elsősegély - nyújtási alapismeretek elsajátítása... 70 4
11. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 70 12. A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó eltérések... 72 12.1. Általános elvek... 72 12.1.1. A Nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában... 72 12.1.2. Ezen fejezet célja... 73 12.1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása... 73 12.1.4. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára75 12.1.5. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás... 75 12.2. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei... 77 12.2.1. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanuló... 77 12.2.2. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése... 78 12.3. A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei... 91 12.3.1. A látássérült tanuló... 91 12.3.2. A látássérült tanulók iskolai fejlesztése... 91 12.3.3. A vak és a látásukat praktikusan kismértékben használó aliglátó tanulók iskolai fejlesztése... 93 12.3.4. A gyengénlátó és a látásukat praktikusan jól használó aliglátó tanulók iskolai fejlesztése... 99 12.3.5. A halmozottan sérült látássérült tanulók oktatása... 105 12.4. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei... 106 12.4.1. A hallássérült tanuló... 106 12.4.2. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók fejlesztésének alapelvei... 107 12.4.3. A súlyos fokban hallássérült (siket) tanulók iskolai fejlesztése... 114 12.4.4. A halmozottan sérült siket tanulók fejlesztése... 116 12.4.5. A súlyos fokban hallássérült és nyelvi kommunikációjukban nagyfokú elmaradást mutató hallássérült tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációja... 117 12.4.6. A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztése... 118 12.4.7. A halmozottan sérült nagyothalló tanulók fejlesztése... 122 12.4.8. A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók iskolai fejlesztése... 123 12.4.9. A nagyothalló tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációja... 124 12.5. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei... 126 12.5.1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló... 126 12.5.2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői... 126 5
12.5.3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai... 127 12.5.4. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése... 128 12.5.5. A NAT alkalmazása... 128 12.5.6. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció... 133 12.5.7. A halmozottan sérült enyhén értelmi fogyatékos tanulók oktatása... 133 12.6. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei... 134 12.6.1. A beszédfogyatékos tanuló... 134 12.6.2. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése... 135 12.7. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei... 145 12.7.1. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanuló... 145 12.7.2. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei... 149 12.7.3. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció... 159 12.7.4. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek integrációja... 160 12.8. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei... 161 12.8.1. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló... 161 12.8.2. Pszichés fejlődési súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése... 162 12.8.3. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció... 169 A pedagógiai program érvényességi ideje... 169 13. Mellékletek... 170 6
1. Az intézmény nevelési programja 1.1. Helyzetleírás Az iskola jelen működési formájában 2005 nyarán jött létre, a korábbi Tamás Apostol Katolikus Általános Iskola és a Kolping Szakképző Iskola összevonásával. A 2006-2007. tanévben szakképzés már nem történt. 2007 őszén megtörtént a gimnáziumi oktatás beindítása, és a szakképzési profilt hivatalosan is megszüntette a fenntartó illetve az intézmény. 2010 nyarán beindítottunk vízilabdás osztályunkat. 1.2. Az intézményben folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei Iskolánk a pedagógiai igényesség, a szakmai felkészültség, a kimagasló hivatástudat szellemében neveli és oktatja tanulóit. Iskolai pedagógiai munkánkat a keresztény erkölcsi értékek, a nemzeti tudat, a demokratikus célok, a tanulók személyiségének fejlesztése, a korszerű technikai-technológiai szemlélet, s nem utolsó sorban a szeretet alapján határozzuk meg. Hisszük, hogy tanítványainkat, a hazát tisztelő és szolgáló, a családot becsülő és szerető, a nemzetért tenni akaró polgárokká neveljük. Társadalmi elvárások tekintetében az iskolát használók igényeinek kell megfelelnünk. Magas szintű nevelő és oktató munkánkon keresztül olyan erőfeszítésekre késztetjük tanulóinkat, amely sikeres és boldog emberré alakítja őket. Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, amelyben minden gyerek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt. Iskolánk a katolikus hagyományokra építve, korszerű ismeretekkel felruházott, nyitott, őszinte személyiségű, környezetével harmonikus kapcsolatban élő, hazáját szerető ifjúság felnevelését tartja elsődleges céljának. Az iskola Pedagógiai Programjában kiemelt helyet kap a hagyományok ápolása, az értékek megőrzése és teremtése. Nevelésünk meghatározó elemei azok az értékek, melyeket a tanulók, a nevelők, a szülők, a fenntartó és a társadalom elvár az iskolától. Ezen értékek közvetítői a pedagógusok, a szülők, akik személyes példájukkal, tapasztalataikkal, szakértelmükkel megfelelő hatásfokkal képesek befolyásolni a rájuk bízott fiatalok magatartását, viselkedését. Pedagógiai Programunk előtérbe helyezi az embernevelést. A gyermeki személyiségfejlesztésben a kötelességek és jogok egyensúlyát, az egyén és a közösség egymásra utaltságát hangsúlyozza. Törekszünk olyan egészséges lelkületű kellő önbizalommal rendelkező fiatalok nevelésére, akik egyéni életükben sikerorientáltak, a közösségben hasznos emberek lesznek. 7
Az önálló ismeretszerzés igényének kialakításával, hatékony, egyéni tanulási módszerek elsajátíttatásával. Olyan teljesítményképes tudás megszerzését tűzzük ki célul, melyben az egyéni képességek, a kreativitás sokoldalúan kibontakoznak. A személyiségfejlesztésben az értelmi nevelés mellett az érzelmi nevelést is erősíteni kívánjuk. Az iskolai közösségek fejlesztésével a közösségi elkötelezettség, a demokratizmus kiszélesítése a célunk. Sportosztályainkban mindezen értékeken túl, célunk kiemelkedő sportolók segítése, hogy tanulmányaikat és sport pályafutásukat egymás mellett, egymást kölcsönösen segítve meg tudják valósítani. 1.2.1 A sportiskolai kerettanterv elkészítésének sport- és oktatáspolitikai háttere A Magyar Köztársaság Kormánya 2005. november 16-án elfogadta a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiát, amely alapvetően új szemléletet érvényesít. A sportot elsősorban eszköznek tekinti a legfontosabb társadalmi célok: - egészségmegőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés, társadalmi integráció - elérése érdekében. A NAT 2003 kiemelt fejlesztési feladataival teljes összhangban, legfontosabb célkitűzésként fogalmazza meg az élethosszig tartó rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényének kialakítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Minden iskolának feladata a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése. A Nemzeti Sportstratégia az egészséges társadalom víziója mellett megfogalmazza a versenysport, és ezen belül az utánpótlás-nevelés feladatait is, az alábbiak szerint: A támogatott utánpótlás-nevelési rendszernek szigorú szakmai követelményeknek kell megfelelni, összhangban kell lennie a versenysport koncepciójával, annak kitűzött céljait kell szolgálnia, illetve meg kell akadályoznia a gyermekek túl korai specializációját, sokoldalú fejlesztést biztosítva. Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer a következő három alrendszerből tevődik össze: (1) Széles tömegbázis megteremtése Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Program: - 6-10 éves fiatalok számára: a sportos életmód kialakítása, a testedzés, a sport megszerettetése, a sokoldalú képességfejlesztés. E korban elkerülendő a korai specifikáció (egyes sportágak kivételével). Mindezekre leginkább alkalmas sportágak a labdajátékok, illetve azok alapjai, melyek ezért kiemelt figyelmet érdemelnek. - Sportágtól függően 10-14 éves korban a minőségi képzés megkezdése. (2) Tehetséggondozás Heraklész programok: - Bajnokprogram: 14-18 éves, nemzetközi színvonalat elérő tehetséges sportolók felkarolása, tervszerű képzésének megvalósítása, a legjobb szakemberek alkalmazása. - Csillagprogram: 18-23 éves kiemelkedő felnőtt eredmények elérésére esélyes fiatalok, akik még nem tudják felvenni a versenyt világklasszisokkal. Lehetőséget kell biztosítani az egyéni felkészülésükre és a versenyzésre, csapatba kerülésre. 8
(3) Sportiskolai rendszer: - Évfolyamos képzési rendszer, amely két irányban fejleszthető: egyfelől a közoktatási típusú intézményrendszer létrehozása, másfelől az egyesületi típusú sportiskolai hálózat kiépítése. A sportstratégia célul tűzte ki a sportiskolai rendszernek, mint az utánpótlás-nevelés, és képzés bázisának létrehozását illetve kiépítését. A fenti dokumentumban megjelölt kétféle irány közül a továbbiakban az ún. közoktatási típusú sportiskoláról szólunk. A közoktatási típusú sportiskola még nem jelenik meg a közoktatási törvényben a közoktatás intézményei között. A sportiskolai kerettanterv elkészítésének ezért kettős célja van. Egyrészt a sportiskolák tartalmi szabályozásának megteremtése, másrészt a közoktatási típusú sportiskolák legitimálása. 1.2.2. Az iskolai Pedagógiai Program kidolgozásának jogi háttere Iskolánk Pedagógiai Programjának kidolgozásakor figyelembe vettük: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: NKt.) az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: R.) 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.)Korm. rendelet módosításáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) 1.3. A Pedagógiai Program elfogadása, jóváhagyása és megtekintése A Kolping Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai Programját az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. április 11-én elfogadta. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2014. június 24-én módosította. 9
Jelen Pedagógiai Program tartalmát a fenntartó, a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet jóváhagyta. Jelen Pedagógiai Programot a tanulók, szüleik, az intézménnyel munkaviszonyba állók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában és a titkárságon munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Tartalmáról és előírásiról az igazgató vagy helyettese ad tájékoztatást munkaidőben. 1.4. A Pedagógiai Program hatálya Intézményünk pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. (Nkt. 26. (5).) Az Pedagógiai Program 2013. március 31-én lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az intézményben folyó nevelő - oktató munka céljai, feladatai 2.1. Általános feladatok, célok A Kolping Általános Iskola és Gimnázium a diákokat - ismereteik gyarapítása, készségeik és képességeik kifejlesztése által - alkalmassá akarja tenni műveltségük további fejlesztésére, az önálló szellemi alkotómunkára, az egész életen át tartó tanulásra. Az iskolában folyó nevelés - oktatás fő feladata, hogy a gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve elsősorban a következő képességeket, készségeket és tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a tanulókban: az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készség és képesség: gondolkodási képesség, beszéd, írás, olvasás, matematikai képesség, az egyéni tanulás hatékony módszereit, a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok, az együttműködés helyes normáit és módszereit, a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat, nemzeti értékek, hagyományok valamint az anyanyelv ismeretét, megbecsülését és tiszteletét. Elérendő cél, hogy iskolánk végzős diákjai: legalább a Nemzeti Alaptanterv összes műveltségi területének minimális követelményeit a nyolcadik évfolyam végére, illetve a gimnáziumi képzésben résztvevők a 12. osztály végére teljesítsék, 10
egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Alakuljon ki bennük határozott elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően. 2.2. Az új NAT-ból fakadó célok és feladatok Olyan iskolát építünk, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok. Olyan iskolát, amely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti. Kiemelt értéknek tekintjük azt a tudást és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a magyar gazdaság erősíthesse pozícióját a világméretűvé vált gazdasági versenyben, és képes legyen a fenntartható növekedésre. Támogatjuk mindazokat az értékeket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódnak. Kiemelt értéknek tekintünk minden olyan erőfeszítést, amelyet azért teszünk, hogy tanítványaink megszerezhessék azt a tudást, amely a modern gazdaság hajtóerejét jelenti. 2.2.1. Alapfokú nevelés - oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a 11
csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. 2.2.2. Alapfokú nevelés - oktatás szakasza, felső tagozat, 5 8. évfolyam Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5 6. évfolyamon az 1 4. évfolyamhoz hasonlóan továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10 12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5 6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7 8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1 4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5 8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési - oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 12
2.2.3. Középfokú nevelés - oktatás szakasza, gimnázium, 9 12. évfolyam A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit arra, hogy a tudás az állandó értékek mellett mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez elengedhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. A sportiskola feladata az élsport utánpótlásbázisát jelentő versenysport támogatása, versenyzők kinevelése, kiválasztása, foglalkoztatása, versenyeztetése. A 14-18 éves, nemzetközi színvonalat elérő tehetséges sportolók felkarolása, tervszerű képzésének megvalósítása, a külső egyesületekben sportoló tanulók számára lehetővé téve a tankötelezettség teljesítését, miközben maximálisan támogatja a sportolói életformát. Ehhez szükséges az egyesületi élet megszerettetése, a klubhűségre való nevelés. 2.3. Fejlesztési területek nevelési célok 2.3.1. Az erkölcsi nevelés 1 4. évfolyam A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. 5 8. évfolyam 13
A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. 9 12. évfolyam A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. 2.3.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 1 4. évfolyam A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). 5 8. évfolyam A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet 14
fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. 9 12. évfolyam A tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban. Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasokat, munkásságuk legkiemelkedőbb eredményeit. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen témájú folklór- és műalkotásokat. Képes felidézni népi kultúránk néhány jelentős elemét, jellemzőjét. Értékeli a helytörténeti ismeretek fontosságát, ismeri lakóhelye és iskolája helytörténetének, kulturális és természeti örökségének főbb értékeit. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Felismeri az egyetemes emberi örökség és az európai kultúra kiemelkedő eredményeit, az ennek megőrzésén munkálkodó szervezeteket, a nemzetközi összefogás jelentőségét. 2.3.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 1 4. évfolyam A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. 5 8. évfolyam A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. 15
9 12. évfolyam A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Érzékennyé válik a helyi közösségek problémái iránt, és ismeri beavatkozási lehetőségeit ezek megoldáskeresési folyamataiba. Tisztában van a civil társadalmi aktivitás értékével, jelentőségével. 2.3.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 1 4. évfolyam A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. 5 8. évfolyam A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diáktanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. 9 12. évfolyam A tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Tudatosítja, 16
hogy az önismeret természetes szükségleteink közé tartozik, és próbál ismeretet szerezni arról, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy megismerjük, megmagyarázzuk önmagunkat. A tanuló tisztában van azzal, hogyan aknázhatja ki saját erőforrásait a mindennapi életben, és hogyan létesíthet, tarthat fenn kiegyensúlyozott társas kapcsolatokat. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. 2.3.5. A családi életre nevelés 1 4. évfolyam A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. 5 8. évfolyam A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. 9 12. évfolyam A tanuló tisztában van azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes 17
felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. 2.3.6. A testi és lelki egészségre nevelés 1 4. évfolyam A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. 5 8. évfolyam A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. 9 12. évfolyam A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes 18
egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. 2.3.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 1 4. évfolyam A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). 5 8. évfolyam A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. 9 12. évfolyam A tanuló felismeri, ha környezetében, szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és 19
vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. 2.3.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság 1 4. évfolyam A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. 5 8. évfolyam A tanulóban kifejlődnek a környezet harmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. 9 12. évfolyam A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit, képes az ezzel kapcsolatos különböző szakpolitikák, törekvések és folyamatok egyes hatásainak megértésére. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható életvitel megalapozásában. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban 20
információkat keresni és értelmezni. Ismeri egyes hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját. 2.3.9. Pályaorientáció 1 4. évfolyam A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. 5 8. évfolyam A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. 9 12. évfolyam Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Reális ismeretekkel rendelkezik saját képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. 2.3.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés 1 4. évfolyam A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak 21
ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. 5 8. évfolyam A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. 9 12. évfolyam A tanuló rendelkezik ismeretekkel az euroövezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Felismeri, hogy az egyén életútját a külső tényezők, hatások is nagymértékben befolyásolják, alakítják, melyek végig jelen vannak az emberi élet során. Érti a gazdasági folyamatok összefüggéseit különböző globális problémákkal is. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. 2.3.11. Médiatudatosságra nevelés 1 4. évfolyam A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. 5 8. évfolyam A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy 22