2008/2009-es tanév tankönyvi elemzések, bemutatások is segíteni kívánják Önöket a bonyolult világunkban történő könnyebb eligazodásban. Kitekintés rovatunkban olyan külföldi tapasztalatokat mutatunk be, amelyeknek hasznosításával, az ezekből merített ötletek alkalmazásával a XXI. század pedagógiai elvárásainak tudunk megfelelni. Kedves Kollégák! A 2008/2009-es tanév kezdetekor a Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szeretne sok erőt, kitartást, motivációt és nem utolsósorban sikereket kívánni ebben a tanévben is. Ez az év is számtalan feladattal, új igények által megfogalmazott elvárásokkal halmozza el az óvodákat, az iskolákat és a kollégiumokat. Mindeközben a szervezeteket körülölelő és működésüket meghatározó gazdasági-jogiszociális, valamint a pedagógiai szakmai környezet egyre változó feltételei nagy megpróbáltatásnak vetik alá a pedagógus társadalmat. Hírlevelünk ebben az évben is azt a célt kívánja megvalósítani, hogy információinkkal jól hasznosítható segítséget tudjunk nyújtani az intézmények igazgatóinak és pedagógusainak egyaránt. A tanfolyamok, továbbképzések, fórumok és összejövetelek hírei mind a szakmai fejlődést hivatottak szolgálni, s ezeket Önök - reményeink szerint - igénybe is fogják venni. A jogszabályi változások nyomon követése, Újságunk elején minden hónapban olyan intézményeket mutatunk be, amelyek szemléletükkel, módszereikkel, eljárásaikkal már több éve bizonyították, hogy a gyermeki fejlődés korszerű, a hagyományostól némiképp eltérő megközelítése milyen jótékony hatással van és lehet a harmonikus, kreatív, szabad és autonóm személyiségfejlődés kialakítására. Várjuk azokat a leírásokat, megvalósított ötleteket, mások által is hasznosítható tapasztalatokat, amelyek periodikánkban történő megjelenésükkel segíthetik a kollégák pedagógiai gyakorlatát. (keledi.ildiko@fppti.hu) Szerkesztő Tartalom Fókuszban... 2 Kitekintés... 10 Továbbképzések és műhelyfoglalkozások. 13 Hírek... 19 Pályaválasztási hírek... 23 Holokauszt Intézet hírei... 25 Új könyvek... 31 Jó tudni... 35 Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele - 2008. szeptember 1
Heltai Gáspár Általános Iskola, Montessori módszereket alkalmazó iskola Az életnek nem akkor vagyunk a segítségére, ha elnyomjuk megnyilvánulásait, hanem akkor, ha könnyítünk kifejlődésén, és megoltalmazzuk a fenyegető veszélyektől. Ezért kell elhárítanunk a gyermek útjából a fejlődése elé gördülő akadályokat, s kell tekintettel lennünk szükségleteire és biztosítanunk szellemi élete természetes, spontán kibontakozását. Vagyis arra kell törekednünk, hogy a gyermek mindent, amire képes, önállóan el is végezhessen. (Montessori) Sok vád éri manapság az oktatási intézményeket, hogy túlságosan teljesítményorientáltak, hogy a jövőre való felkészítés nevében elveszik a gyermekkor könnyed, boldog éveit. Ez a dilemma bennünket pedagógusként és szülőként is régóta foglalkoztat. Gyermekeinket tanulni küldjük az iskolába, de a nem megfelelő választás következtében éppen ott érhetik őket azok a hatások, amelyek tanulási és beilleszkedési gondokat okozhatnak nekik. Intézményünk egy nyolc évfolyamos általános iskola, amely programjával segíti az ilyen problémákkal küzdő gyermekeket, és állandóan keresi az olyan alternatív oktatási módszereket, lehetőségeket, amelyeknek alkalmazása segítséget nyújthat mind a gyermeknek, mind a szülőnek és a pedagógusnak a nehézségek hatékonyabb leküzdésében. A Montessori nevelés és oktatás alapját az képezi, hogy a gyereket tekinti kiindulópontjának. A Montessori pedagógia középpontjában a gyerek áll, aki elmélyedt, koncentrált, önmagát felépítő és figyelmes munkára képes. Ezen gyerekkép kialakításának feltétele a személyre szóló fejlesztés, ami a Montessori pedagógia egyik fő jellemzője. Célja: oly módon segíteni a gyereket, hogy az önmagát önálló személyiséggé fejlessze. Ebből a szemléletből következő alapelveink: A gyermek nevelje önmagát, hiszen helyette más nem végezheti el. A nevelőnek nincs más kötelessége, mint e fejlődés kedvező feltételeinek megteremtése. A gyermek hozzá méretezett, barátságos, egészséges környezetben töltse napjait. A családban és az iskolában is a gyermek aktivitása legyen a meghatározó, amely lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek alkossa meg képzeteit, fejlessze érzékszerveit, építse fel önálló tapasztalati világát, ne a felnőtt, a pedagógus kényszerítse rá a sajátját. A gyermeki fejlődés fontos előfeltétele a szeretet- és tiszteletteljes nevelői légkör. Pedagógiai alaptételünk, hogy diákjaink olyan mobilizálható tudással, önképzés útján továbbfejleszthető képességekkel lépjék át iskolánk küszöbét, hogy alkalmasak legyenek tanulmányaik sikeres folytatására. Ennek érdekében célunk és feladatunk, hogy biztos alapot nyújtsunk az alapvető készségek elsajátításához, különös figyelmet fordítva a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Hitvallásunk szerint csak így lehet sikeres a további önálló tanulás. Pedagógiai programunk alapgondolata olyan egymást tisztelő emberek társadalmának megteremtése, amelyben természetes mások 2 Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele - 2008. szeptember
elfogadása, megbecsülése, megértése, a mindennapok feszültségeinek, konfliktusainak helyes kezelése, ahol embertársaitól mindenki elvárhatja, hogy egyenrangúként kezeljék, emberi méltóságát tiszteletben tartsák. Ez a műveltség alapja, csak az ilyen törekvésekre alapozhatók a konkrét értékek és normák. A Montessori pedagógia célja a független, önmagát ellátni képes, dolgos, kreatív, önállóan gondolkodó, problémamegoldó, segítőkész, együttműködésre képes, nyitott, toleráns és békeszerető ember formálása. Eszménye a népek egymás mellett élése, amely a kölcsönös szereteten és megértésen alapul. A Montessori módszer eredeti elemeit és eszközkészletét alkalmazzuk az ilyen profillal indított osztályokban. A módszer segíti a pedagógusokat, a szülőket és a gyermekeket, hogy az életminden területén pozitív irányba fejlődjenek, nagyobb önállóságot és felelősséget ad. A tárgyak nyújtanak segítséget, a gyermek hajlamának, igényeinek, érdeklődésének megfelelően használja azokat, így válnak fejlesztőeszközökké. Nem lehet hibázni, minden eszközben benne van az önellenőrzés lehetősége. Nem mások által támasztott követelményeknek kell megfelelnie, hanem saját belső vágyát kielégítve tanul, s egyúttal megismeri, megtanulja elfogadni önmagát, felismeri személyiségének erősségeit és gyengébb pontjait. Kialakul benne egyfajta én-tudat, a hasznosság érzése, saját fontossága a közösség számára, felelősség mások iránt, s egyúttal mások különbözőségének elfogadása. Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele - 2008. szeptember 3
Mindenki saját magához képest a legjobb, s erre büszke, ez segíti a helyes önértékelés kialakulását. A gyermekek, az őket körülvevő világot lépésről lépésre - a háttérből irányító pedagógus segítségével -, saját kíváncsiságuktól vezérelve ismerik meg, és az ő dolguk, hogy kiválasszák a számukra leghasznosabb tevékenységet. Érzékeny periódusok A gyermek fejlődésében fontosak az érzékeny periódusok. Jellemző rájuk az átmeneti érzékenység, mely egy bizonyos készség kialakulására és fejlődésére korlátozódik. Amikor már uralja, megszűnik a hozzá kapcsolódó fokozott érdeklődés. A gyermek az élete korábbi időszakaiban összegyűjtött tapasztalatait bizonyos szempontok szerint átstrukturálja, illetve újakkal egészíti ki, ami bizonyos készségek kialakulását eredményezi. Az érzékeny periódus alatt a gyerek fáradhatatlanul próbálja a felfokozott igényét kielégíteni. Az elmélyült és tartós figyelem, amellyel tevékenységeit végzi, jelzi, hogy valami lényeges történik a fejlődésben. A gyermek boldog és kiegyensúlyozott, ha környezete ezt lehetővé teszi. Szomorú, csalódott, vagy gyakran lázadóvá válik, amennyiben a környezete akadályozza készségeinek fejlődésében. Ha egyszer véget ér az érzékeny periódus, már nem tér vissza többé a rá jellemző intenzitás. A készség már soha többé nem érheti el oly könnyen azt a szintet, melyre az egyéni adottságok predesztinálnák. Természetesen így is lehet még magasabb szintre jutni, de csak tudatos, nagy erőfeszítés és sok fáradság árán. Montessori-specifikus tevékenységfajták A Montessori-specifikus tevékenységfajták abból az alapelvből indulnak ki, hogy a gyerekek saját tevékenységükből tanulnak, de csak akkor, ha ezt a tevékenységet belső késztetésük diktálja. A Montessori oktatásban ezért a következő szempontokat vesszük figyelembe a tanítástanulás folyamatának tervezésekor: A konkréttól az absztrakt felé haladás elve: Ez azt jelenti, hogy minden konkrét tárggyal való tapasztalat spontán elvonatkoztatáshoz vezet. Ez a fogalomalkotás érzékszervi előkészítése. Az indirekt előkészítés elve: Ez azt jelenti, hogy a diák valamely irányú tevékenységet végez, és az ennek során elsajátított készségek később integrálódnak majd valamilyen komplex cselekvésben. (Pl.: Az írás és olvasás megalapozását is az indirekt előkészítés segíti.) Az indirekt tanulás elve: A tanulás fogalma nemcsak a különböző feladatok elvégzését jelenti, hanem ennél szélesebben értelmezendő. Minden olyan tevékenységforma idetartozik, amely ismeretek szerzését szolgálja és a tudat strukturálódását eredményezi. Fontos, hogy heterogén csoportban tanítsunk, mert a kisebb gyerekek a nagyok figyeléséből tanulhatnak, a nagyobbak pedig azáltal, hogy segítenek a kisebbeknek, saját ismereteiket újból feldolgozzák és rendszerezik. A tevékenységhullám: Gyakran megfigyelhető, hogy bizonyos témák vagy mások által végzett tevékenységek annyira megragadják a gyerekek figyelmét, hogy egyre többen bekapcsolódnak az önfeledt tevékenységbe. A pedagógusnak ebben az esetben nincs más feladata, mint megfelelő anyagot és információt nyújtani. A fentiek alkotják a Montessori tevékenységfajták alapját. A Montessori-specifikus tevékenységfajták két nagy csoportba oszthatók: 4 Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele - 2008. szeptember
1. fejlesztő tevékenységek 2. didaktikus tevékenységformák 1. A fejlesztő tevékenységek fajtái a) A mindennapi élet gyakorlatai Ezek segítik a környezetbe, valamint az osztályközösség mindennapi életébe való beilleszkedést és alkalmazkodást. Jelentős szerepük van a szokások, szabályok kialakulásában. A tanulók hozzászoknak azokhoz a szabályokhoz, amelyek nélkül nem lehet közösségben élni. Biztonságban érezhetik magukat, mert tudják, mit várnak el tőlük. Ez erősíti önállóságukat, felelősségérzetüket. A gyakorlatok vonatkozhatnak a környezetre (pl.: székek, asztalok mozgatása, takarítás, növények és állatok gondozása...), önmagukra (pl.: étkezés, egészségügyi, tisztálkodási szokások...) és udvariassági előírásokra (pl.: köszönés, kínálás...) fejlesztésében is jó szolgálatot tesz. c) Improvizatív mozgás Amikor a gyerekek már képesek uralni mozdulataikat, képesek a testükkel a zenére reagálni. A gyerekek önkifejező mozgással, beleéléssel reagálnak az általuk ismeretlen zenére. d) Csendgyakorlatok Arra szolgálnak, hogy a gyerekek átéljék a csendet, és megtanulják azt értékelni. A csendre való összpontosítás által a belső figyelemkoncentráció állapotába jutnak. Ahhoz, hogy csend legyen, a tanulóknak uralkodni kell tudniuk mozdulataik fölött is. Ez segíti az önfegyelem kialakulását. e) Beszélgető körök A nyelvi és metakommunikációs képességeket és a közösségi tudatot fejlesztik azok az alkalmak, amikor kisebb-nagyobb körökben, irányított vagy szabad beszélgetés formájában beszélünk a tanulókat érdeklő témákról. A tanulók munkáinak, viselkedésének értékelése is ebben a formában történik. Az első tevékenységforma gyakorlatait lehet egyénileg is végezni, a többit azonban mindig csoportosan végezzük. 2. Didaktikus tevékenységformák b) Vonalon járás Ehhez a gyakorlathoz szükséges egy, a padlóra ragasztott kör, illetve ovális vonal, vagy egy hasonló alakú szőnyeg. A gyakorlat célja az egyensúlyérzék fejlesztése, a nagymotoros mozgás koordinálása és a mozdulatok irányításának tökéletesítése. Ennek a tevékenységnek az óvodában van kiemelt szerepe, de az első osztályban sok tanuló részképességeinek A didaktikus tevékenységformák két nagy csoportba oszthatók: a) az individuumhoz kapcsolódó szervezési módszerek b) a csoportot érintő szervezési formák a.) Az individuumhoz kapcsolódó szervezési módszerek Individuális tanóra A tananyagot egy rövid individuális tanóra Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele - 2008. szeptember 5
keretében mutatjuk be. Ez alatt az óra alatt a lehető legkevesebb szó hangzik el, a tevékenységnek önmagáért kell beszélnie. Így teremt a pedagógus kapcsolatot a gyerek és a taneszköz között, hogy a tanuló később, az eszközzel végzett munka által jusson el az új ismeretek felfedezéséhez. Az individuális tanóra két fázisból áll. Az első fázis: a bemutatás A pedagógus bemutatja az eszköz használatát, és utána engedi a gyereket önállóan dolgozni az eszközzel. A munka során felmerült problémákat a tanuló önállóan próbálja megoldani, de ha ez nem sikerül, segítséget kérhet. A diák maga határozza meg, hogy mikor és hányszor ismétli meg a gyakorlatot. Mindenkinek lehetősége van a gyakorlatok megváltoztatására, kreatív kombinálására, mely által különböző felfedezésekhez juthatnak. A pedagógus a háttérből figyeli a gyerekek munkáját, és csak akkor lép közbe, ha szükséges. A második fázis: névóra vagy három lépcsőfokú lecke Miután a tanuló befejezte az eszközhöz kapcsolódó gyakorlatokat, a pedagógus beiktatja a névórát, hogy megszilárdítsa a gyakorlás közben szerzett tapasztalatokat. A névóra három részből áll: 1. lépcsőfok Az érzékszervi tapasztalat névvel való társítása: A pedagógus hangosan, jól érthetően mondja ki a megtanítandó fogalom nevét az eszközzel párosítva, anélkül, hogy körbeírná azt. A cél: a tárgy és a neve közötti asszociációs kapcsolat kialakítása. 2. lépcsőfok Megnevezés után a tárgy azonosítása (passzív nyelvtudás): Az első lépcsőfok után néhány perccel a pedagógus ellenőrzi, hogy a korábban létrejött asszociáció megmaradt-e a gyerek tudatában. A tanulás ezen fázisa a tulajdonképpeni memorizálás. Célja: az asszociáció megszilárdítása. Amennyiben az asszociáció nem alakul ki, a témával egy későbbi időpontban kell újra foglalkozni. 3. lépcsőfok A tárgy, fogalom nevének megjegyzése, használata (aktív nyelvtudás): Azt próbáljuk ki, hogy a diák megtanulta-e és tudja-e használni az adott fogalmat, kifejezést. Az individuális munka irányítása Az egyéni munka folyamatában a pedagógusnak át kell látnia az egész osztályban folyó tevékenységeket is. Oda kell figyelni, hogy minden tanuló a fejlődési szintjének megfelelő eszközöket és tevékenységeket válassza, amennyiben szükséges, segítséget nyújt. b) A csoportot érintő szervezési formák A három fázisú tanóra Ennek keretében az egész, vagy néha csak egy kisebb csoporttal foglalkozunk. Ezek a tanórák többnyire a szokások, együttélési szabályok kialakítását szolgálják. A három fázis a következő: 1. fázis A pedagógus a lehető legkevesebb szóval bemutatja a cselekvéssort. Elhagy minden felesleges dolgot, hogy a tanulók csak az adott cselekvéssorra figyeljenek. 2. fázis Egyes gyerekek megismétlik a tanító által bemutatott cselekvéssort. 3. fázis A pedagógus vagy a tanulók röviden megfogalmazzák, összefoglalják a cselekvéssort. Az általános tanóra Az általános tanóra lényege, hogy a tanulókat 6 Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele - 2008. szeptember
motiváljuk, és képessé tegyük a szóban forgó téma feldolgozására. Ez kihat az óra valamennyi összetevőjére, melyek a következők: - előkészítés - kivitelezés - tartalom - feldolgozás. Az előkészítés magában foglalja a tanórára való felkészülést és a feldolgozási variációk lehetőségét. A kivitelezés frontális jellegű. Ez felel meg legjobban az általános bevezető jellegének és a tanulók életkorának. Maga a foglalkozás sohasem túl hosszú, és utána a diákok kérdezhetnek. Az óra témája-tartalma azokra az alapinformációkra korlátozódik, melyek az önálló feldolgozás szempontjából nélkülözhetetlenek. Témákat a pedagógus és a tanulók is felvethetnek. A feldolgozásnál feladatokat, projekteket adunk vagy javaslatokat teszünk, melyekkel a tanuló vagy a csoport önállóan tud dolgozni. A feladatoknak változatosaknak, sokrétűeknek kell lenniük, hogy lehetőség nyíljon a differenciált tevékenykedésre és szabad választásra. A feladatlapokat a pedagógus állítja össze úgy, hogy azok tartalmazzanak olyan irodalmi utalást is, melyben a tanuló az óra témájának bővebb kifejtését is megtalálja. A gyermek fejlődésének szabadsága azt jelenti, hogy segítő szeretettel emeljük köréje a megfelelő környezetet. Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről. (Montessori: Előadások az új nevelésről, Kisdednevelés, 1932. 4-5. o.) Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele - 2008. szeptember 7
Interkulturális kompetencia fejlesztése II. Francia nyelvi civilizációs verseny a Szent Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnáziumban Júniusi Hírlevelünkben írtunk az interkulturális kompetencia fejlesztésének idegen nyelvi órán megvalósulható vonatkozásairól. Ez alkalommal egy konkrét példát mutatunk be, amely már évek óta eredményesen járul hozzá egy másik kultúra élményszerű befogadásához, megértéséhez és tiszteletéhez. Az elmúlt tanévben nyolcadik alkalommal került megrendezésre a IX. kerületben ez a francia civilizációs verseny, azzal a céllal, hogy a franciául tanuló középiskolások: szeressék és ismerjék a francia nyelvet és kultúrát, összemérjék Franciaországról, a kultúráról, a divatról, szokásokról stb. szerzett ismereteiket, részesei legyenek a tanórán kívüli hatékony ismeretszerzésnek, fejlődjön számos szociális kompetenciájuk, pl. csoportszellem, együttműködés, kezdeményezőkészség, problémafelismerés és megoldáskeresés, értékeljék a kellemes hangulatban, igényesen töltött szabadidőt. Miért civilizációs és nem nyelvi verseny? A tanulói csoportok eltérő óraszámban és különböző ideig tanulják a francia nyelvet. (Nincs annyi hasonló tudásszintű tanuló, hogy kerületi versenyt lehessen szervezni.) Az OKTV-n kívül ahová csak a legkiválóbb tanulók jutnak be- sajnos jelenleg nincs olyan verseny, sem budapesti, sem országos szinten, ahol az átlagos tudású tanulók összemérhetik ismereteiket és idegen nyelvi kompetenciáikat. Játékos, jó hangulatú versenyeket igyekszünk szervezni azért, hogy legközelebb már ez is motiválja a tanulókat. Minél több diák részvételét szeretnénk elérni, ezért csapatversenyként indítjuk. Arra törekszünk, hogy a tanulók nyelvi és civilizációs ismeretanyaga, konkrét tudása egyaránt szerepet kapjon a verseny során. Az eltérő nyelvi szint miatt igyekszünk a legegyszerűbb nyelvi formulákat használni, különben sok diák elrettenne a részvételtől. Nemcsak nyelvi tudás szinten, hanem korban is különbségek vannak: 15-18 év közötti diákok vesznek részt a versenyen, de a fiatalabb érdeklődőket sem zárjuk ki, mindenkit bátorítunk, aki érdeklődik a verseny iránt és szereti a francia nyelvet. Ebből következik, hogy nehéz jól összeállítani a feladatokat. Se túl könnyű, se túl nehéz nem lehet, vigyáznunk kell arra, hogy ne legyen unalmas, vontatott és ne a magasabb szintű nyelvtudás legyen a döntő, mégis francia nyelvű verseny legyen. Változatos, tudást és találékonyságot, kreativitást igénylő feladatok sorában írásbeli és szóbeli feladatok követik egymást. A verseny végére mindig elkészül egy francia ételkülönlegesség, amely elkészítése és elfogyasztása egyaránt a verseny egyik legkellemesebb része. A verseny menete: 1. A csapat által elkészített, az adott évre meghirdetett témához kapcsolódó plakát bemutatása. 2. Térképes feladat, ha région -ról van szó. 3. Írásbeli feladatok a témáról: földrajzi, történelmi, művészeti és kulturális vonatkozások. 8 Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele - 2008. szeptember
4. Puzzle: ismert nevezetességek vagy megyékből régiók kirakása. 5. Igaz-hamis feladatok. 6. Ismerd fel feladatok, pl. nevezetességek, híres emberek felismerése. 7. Asszociációs feladatok: kösd össze pl. a város és a nevezetességek fotóit! 8. Mindig van kérdés a helyi specialitásokról, a gasztronómiáról. 9. Keresztrejtvény. 10 Ételkészítés. Mindig hívunk a gyerekek által nem ismert zsűritagokat, és vendégeket, ha lehet franciákat. Lektorunk általában segít a verseny összeállításában, a felkészítésben és a lebonyolításában is. Van mindig olyan tanuló, aki nem versenyez, de segít az előkészítésben és a lebonyolításban. Eddigi témák: 1. Franciaország (ez túl sok volt és általános) Ezt követően tájanként végigmentünk Franciaországon. 2. Párizs 3. Dél-Franciaország: Pireneusoktól az Alpokig és a mediterrán vidék 4. Bretagne-Normandia, Loire völgye 5. Elzász, Lotaringia és Champagne 6. Paris, la capitale de la mode 7. Le film français Idén visszatértünk Dél- Franciaországhoz, mivel erre a vidékre utazunk a gyerekekkel ezen a nyáron. 8. Provence- Alpes- Côte d Azur Végül az idei verseny: Ideje: 2008. május 22. 14. 30. Helye: Szent- Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium 1093 Budapest, Lónyay u. 4-8. 2. emelet 204-203. terem A szervező iskolán kívüli további résztvevők: Leővey Klára Gimnázium (Vendel u. 1), Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium (Lobogó u), Bakáts téri Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola (Bakáts tér 11) 45 fő. Ebben a tanévben a meghívott zsűrielnökünk: Annie Auroux volt, a Francia Intézet, magyarfrancia kulturális és oktatási együttműködésével megbízott képviselője. (chargée de la coopération franco-hongroise culturelle et éducative de l Institut Francais) A tanulók jutalmazását az Intézettől kapott francia nyelvű könyvek és a kerülettől kapott támogatás együttesen tette lehetővé. Így vált lehetővé, hogy a verseny utolsó feladataként most is, egy valódi francia specialitást készítettek el a csapatok. A hozzá való nyersanyagra költöttünk több pénzt, nem a díjakra. Ennek, a nizzai salátának, óriási sikere volt. A vetélkedőt ebben a tanévben a Szent- Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium 12. b osztályos tanulói nyerték. Úgy gondoljuk, hogy érdemes lenne nagyobb körre kiterjeszteni ezt a versenyt, mert kiváló motiváló hatása van a sikeres és eredményes nyelvtanulásra. Úgy tervezzük, hogy jövőre már kerületen kívüli iskolák is csatlakoznak a kulturális versenyünkhöz és sikerül megtalálnunk azokat a forrásokat, amelyek a verseny kiszélesítését lehetővé teszik. Sokévi idegen nyelvi tanítás után az a tapasztalatunk, hogy a kulturális, civilizációs ismeretek elsajátítása nagymértékben hozzájárul a nyelvtudás színvonalának emeléséhez, a világra nyitott, elfogadó magatartásformák elsajátításához. Darvassy Judit franciatanár, kerületi tantárgygondozó Szittnerné G. Mária, pedagógiai szakértő Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele - 2008. szeptember 9