Sinopec Kínai Nagydíj 2009. április 17-19
Kína A Kínai Népköztársaság, ismertebb nevén csak Kína, Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei. Az ország 1949-től kezdve kettéosztva él: a Kínai Népköztársaság, Peking fővárossal, illetve a Tajvan szigete és annak környékéből álló Kínai Köztársaság, Tajpej fővárossal. Eleinte az utóbbit ismerték el nemzetközileg (még az ENSZ Biztonsági Tanácsában is tajvani képviselők ültek), ám az 1970-es években tapasztalt amerikai-kínai közeledés után megváltozott a helyzet. Bár ma nem tekintik önálló államnak Tajvant, az amerikai erők mindeddig megakadályozták, hogy a Kínai Népköztársaság bekebelezze. A két állam eltérően fejlődött a 20. század végén. Az élet rengeteg terén más-más szokások alakultak ki. Míg a szárazföldön Mao Ce-tung által 1956 és 1958 között folyamatosan bevezetett egyszerűsített kínai írásmódot használják, Tajvanban még mindig a tradicionális írásjelekkel írnak. Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja, amely már mint az ókorban önálló kulturális egységet alkotott, és igen fejlettnek számított. Számos, Európában csak jóval később megismert találmány (iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, porcelán, selyem) már az ókorban ismert volt Kínában. Az egységes birodalom (i. e. 221-es) megalakulása óta lényegében egységben, a különböző dinasztiák vezetésével és a többi kultúrától elzárva fejlődött egészen a 19. századig, amikor is az angolok félgyarmati sorba taszították. Egészen a 20. század közepéig a különböző nagy- és középhatalmaknak kiszolgáltatva, közben egy rendszerváltást átélve, 1949-ben a szárazföldön ismét beköszönt az egység, megalakul a jelenleg is fennálló Kínai Népköztársaság, az ellenzék kiszorul Tajvan szigetére. Kína, a jövőbeli szuperhatalom, ma a világ harmadik katonai, második gazdasági potenciálja, a világ legnépesebb állama (1,3 milliárd lakossal), ám a jelenleg működő népességszabályozási program miatt hamarosan meg kell válnia ettől a rangjától. Mindazonáltal, meg kell említeni, hogy a világ különböző területein (elsősorban Délkelet- Ázsiában és a fejlett nyugati államokban) jelentős kínai etnikum él. A Kínai Népköztársaság pártállam. Sanghaj Sanghaj környékén a legkorábbi leletek a I. e. 4. évezredből valók. A város története a Szongdinasztia (960 1279) idejében kezdődött, amikor is a Jangce deltája forgalmas kikötővé vált. 1074-től az épülő város már saját adóhivatallal is bírt. 1264-ben három további településsel vonták össze. Mint kikötő egyre nagyobb jelentőségre tett szert, kiváltképp Suzhou számára működött átrakodóhelyként a település. A 16. század közepén a japán kalózok ellen városfalat építettek Sanghaj köré. A 17. században ipara is jelentősebbé vált, Kína egyik gyapot- és textilközpontja alakult ki itt. Ám komoly ütemű fejlődése csak 1842-ben, az első ópiumháború közbeni brit megszállás és az azt lezáró egyenlőtlen szerződés, a nanjingi békét követően indult meg, amikor is Kína kénytelen volt Sanghaj kikötőjét a nemzetközi kereskedelem számára megnyitni. 1843-ban létrejött a brit koncessziós terület is, majd későbbiekben más országok (Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok) is területeket kaptak a környéken.
Sanghaj területére folyamatosan áramlott a nyugati tőke: bankok, kereskedelmi társaságok települtek ide, és a kereskedelem is virágozni kezdett, leginkább azután, hogy a britek 1857- ben a Jangce hajózási jogát is megszerezték. 1853-ban a Taiping felkelés során Sanghajt egy szélsőséges csoport, a Kis Kardok Társasága foglalta el. A harcok során a külföldi telepek nem sérültek meg, de az agglomeráció komoly károkat szenvedett, így menekültek lepték el a külföldi területeket. Majd 1854-ben a korábbi szabályozással ellentétben kínaiaknak is lehetőség adódott a városba költözésre, így a nagy kereslet miatt az ingatlanárak drasztikus mértékben emelkedni kezdtek. 1863-ban az amerikai és a brit település egyesült létrehozva egy nemzetközi telepet. Az 1894-95-ös kínai-japán háborút lezáró Simonoszeki-béke komoly befolyást engedett Japán számára Kínában, így lehetősége volt koncessziós területet alakítania Sanghajban is. A japánok építették az első gyárakat, ám később mások is befektettek az iparba kihasználva a nagyszámú olcsó munkaerőt. Az 1900-as boxerlázadás, majd az 1911-es rendszerváltás miatt sokan özönlötték el a várost. Az 1920-as évekig Sanghaj a legjelentősebb távol-keleti világvárossá fejlődött, lakossága a 20. század elején meghaladta az 1 millió főt. Az I. világháború során a nagyhatalmak a saját harcaikkal elfoglalva kevesebb figyelmet fordítottak a kínai területeikre, így kialakulhatott mind a kínai burzsoázia, mind a radikális mozgalmak a városban. 1915-ben Sanghajban jelent meg az új kultúra irányító lapja, az Ifjúság (1916-tól az Új Ifjúság), amely hamarosan a kommunisták lapjává vált. 1918-tól Szun Jat-szen tevékenykedett a városban. Ekkor alakult ki a kínai nemzeti öntudat is, amely a versailles-i békeszerződést követően amikor is a sanghaji német területek Japánra szálltak át ahelyett, hogy Kína kapta volna meg 1919. május 4-én megmozduláshoz vezetett. 1919. július 5-én pedig általános sztrájk volt a városban. 1921-ben szintén a városban került megalapításra a Kínai Kommunista Párt, amely ellenségének a külföldi imperialistákat nyilvánította ki. 1925-ben a brit rendőrség Nanjing úti sortüze vált a kínai forradalom kiváltó okává. 1927-ben a Nemzeti Hadsereg Csang Kajsek vezetésével a Kommunista Párt helyeslésével város kínai vezetést a Kuomintag alá rendelte, majd még az évben leverte a felkeléseket. Mintegy 5000 embert pedig tárgyalás nélkül kivégeztetett. A 2. kínai-japán háború során, 1932. január 28-án a Mandzsúriát elfoglaló japánok kísérletet tettek Sanghaj elfoglalására, ám a kínaiak ellenállása győzött. Az 1930-as évek során kis mértékben még fejlődött a város, a kommunista mozgalom központja maradt, miközben a kínai tőkésség nagy része is itt élt a mintegy 50 000 külföldi (köztük 116 magyar) tőkés mellett. Végül 1937-ben, a sanghaji csatában Sanghaj japán fennhatóság alá került, ám az 1945-ig megszállt város a II. világháború során sok menekültet, köztük mintegy húszezer zsidót fogadott be Európából. A háborút követően Franciaország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kivonult az itteni területeiről. 1949. május 27-én a kommunista csapatok elfoglalták a várost, aminek következtében mind a Kuomintag vezetősége, mind a külföldi és kínai tőkés társadalom elhagyta Sanghajt. Az előbbi Tajvanra, az utóbbi Hongkongba költözött. Kína vezetése az 50-es-60-as évek során a fejlettnek gondolt Sanghaj iparát és infrastruktúráját nem javította, így az 1970-es évekre már bármely kínai nagyváros hasonló képet mutatott a korábbi metropoliszhoz, ám a vidéki városokkal ellentétben itt nyereségesen működött az ipar és működött a szociális háló is. A helyzet nem sokat javult az 1978-as gazdaságpolitikai nyitás után sem.
Sanghaj helyzete az 1980-as évek végén kezdett radikálisan változni. A vezetés ekkor azt a tervet dolgozta ki, hogy visszaszerzi a város korábbi jelentőségét. Ennek hatására 1990-ben a semmiből új városrész (Pudong) nőtt ki, majd 1991-ben megalakult a Sanghaji Különleges Kereskedelmi Övezet. 1992-től a központi kormány Jiang Zemin volt sanghaji polgármester vezetése alatt nekilátott az adók csökkentéséhez elősegítendő a helyi és külföldi tőke beáramlását a városba. Sanghaj Guangdong tartománnyal ellentétben nem pusztán a könnyűiparban, hanem a nehéz- és a szakképzettséget igénylő iparban és a szolgáltatásban is nagy arányú fejlődést, összesítve évi 9-15%-os gyarapodást mutat. Sanghaiban fut a világ leggyorsabb és legdrágább (kilométerenként közel 1 milliárd forintba kerülő) gyorsvasútja a Maglev. Sanghaj és a Formula-1 A szokásos őszi dátumnál korábban az idei Kínai Nagydíjat április 19-én, vasárnap rendezik a Sanghai International Circuit versenypályán, amely 40 kilométerre fekszik a várostól. A látványos helyszínt, amely 5.451 kilométeres versenypályát tartalmaz, a híres Formula-1-es tervező, Hermann Tilke tervezte és az első nagydíjat 2004 szeptemberében rendezték itt. A pálya rajzolata követi a kínai 'shang' karaktert, a pálya technikai kihívást jelent, az egyenesek kombinációjával, beleértve az 1.1 kilométer hosszú hátsó egyenest, valamint a különböző sebességű kanyarok változatosságával, a hosszú és szűk egyes kanyartól a hármasig, valamint a gyors bal-jobb sikánon át a hetes és nyolcas kanyarig. A pálya vonalvezetése kitűnő előzési lehetőséget kínál, amely kombinálva a kiszámíthatatlan időjárással, gyakran izgalmas versenyt eredményez.
Sanghaj Pálya címe: Shanghai International Circuit No.2000, Yining Rd., Jiading District Shanghai, China 201814 Honlap: http:// www.f1china.com.cn Befogadóképesség: Kb.: 200.000 néző Pálya hossza: 5.451 kilométer Programtábla (helyi idő szerint): 2009. április 17., péntek 10.00 11.30: 1. szabadedzés 14.00 15.30: 2. szabadedzés 2009. április 18., szombat 11.00 12.00: 3. szabadedzés 14.00 15.00: időmérő edzés 2009. április 19., vasárnap 15.00 17.00: futam Körök száma: 56 (305.066 kilométer) Tavalyi dobogósok: 1. Lewis Hamilton (McLaren) 2. Felipe Massa (Ferrari) 3. Kimi Räikkönen (Ferrari)
Nevezések Rajtszám Név Autó Motor Gumi 1 Lewis Hamilton McLaren MP4-24 Mercedes Bridgestone 2 Heikki Kovalainen McLaren MP4-24 Mercedes Bridgestone 3 Felipe Massa Ferrari F60 Ferrari Bridgestone 4 Kimi Räikkönen Ferrari F60 Ferrari Bridgestone 5 Robert Kubica BMW Sauber F1.09 BMW Bridgestone 6 Nick Heidfeld BMW Sauber F1.09 BMW Bridgestone 7 Fernando Alonso Renault R29 Renault Bridgestone 8 Nelson Piquet Jr. Renault R29 Renault Bridgestone 9 Jarno Trulli Toyota TF109 Toyota Bridgestone 10 Timo Glock Toyota TF109 Toyota Bridgestone 11 Sebastien Bourdais Toro Rosso STR4 Ferrari Bridgestone 12 Sebastien Buemi Toro Rosso STR4 Ferrari Bridgestone 14 Mark Webber Red Bull RB5 Renault Bridgestone 15 Sebastian Vettel Red Bull RB5 Renault Bridgestone 16 Nico Rosberg Williams FW31 Toyota Bridgestone 17 Kazuki Nakajima Williams FW31 Toyota Bridgestone 20 Adrian Sutil Force India VJM02 Mercedes Bridgestone 21 Giancarlo Fisichella Force India VJM02 Mercedes Bridgestone 22 Jenson Button Brawn BGP001 Mercedes Bridgestone 23 Rubens Barrichello Brawn BGP001 Mercedes Bridgestone
Vodafone McLaren Mercedes (1) Lewis Hamilton Rajthely: 1. Végeredmény: 1. Rajthely: 1. Végeredmény: 1. (2) Heikki Kovalainen Rajthely: 5. Végeredmény: 9. Rajthely: 5. Végeredmény: kiesett
Scuderia Ferrari Marlboro (3) Felipe Massa Rajthely: 3. Végeredmény: 2. Rajthely: 3. Végeredmény: 2. (4) Kimi Räikkönen Rajthely: 2. Végeredmény: 1. Rajthely: 2. Végeredmény: 3.
BMW Sauber F1 Team (5) Robert Kubica Rajthely: 9. Végeredmény: 6. Rajthely: 11. Végeredmény: 6. (6) Nick Heidfeld Rajthely: 8. Végeredmény: 5. Rajthely: 9. Végeredmény: 5.
ING Renault F1 Team (7) Fernando Alonso Rajthely: 1. Végeredmény: 1. Rajthely: 4. Végeredmény: 4. (8) Nelson Piquet Jr. Rajthely: 10. Végeredmény: 8. Rajthely: 10. Végeredmény: 8.
Panasonic Toyota Racing (9) Jarno Trulli Rajthely: 7. Végeredmény: 13. Rajthely: 7. Végeredmény: kiesett (10) Timo Glock Rajthely: 12. Végeredmény: 7. Rajthely: 12. Végeredmény: 7.
Scuderia Toro Rosso (11) Sebastien Bourdais Rajthely: 8. Végeredmény: 13. Rajthely: 8. Végeredmény: 13. (12) Sebastien Buemi Rajthely: - Végeredmény: - Rajthely: - Végeredmény: -
Red Bull Racing (14) Mark Webber Rajthely: 7. Végeredmény: 7. Rajthely: 16. Végeredmény: 14. (15) Sebastian Vettel Rajthely: 6. Végeredmény: 4. Rajthely: 6. Végeredmény: 9.
AT&T Williams (16) Nico Rosberg Rajthely: 14. Végeredmény: 11. Rajthely: 14. Végeredmény: 15. (17) Kazuki Nakajima Rajthely: 17. Végeredmény: 12. Rajthely: 17. Végeredmény: 12.
Force India Formula One Team (20) Adrian Sutil Rajthely: 19. Végeredmény: - Rajthely: 19. Végeredmény: kiesett (21) Giancarlo Fisichella Rajthely: 2. Végeredmény: 3. Rajthely: 20. Végeredmény: 17.
Brawn GP Formula 1 Team (22) Jenson Button Rajthely: 3. Végeredmény: 2. Rajthely: 18. Végeredmény: 16. (23) Rubens Barrichello Rajthely: 1. Végeredmény: 1. Rajthely: 13. Végeredmény: 11.
Korábbi eredmények: Futamgyőztesek Év Név Autó 2004 [2] Rubens Barrichello Ferrari F2004 2005 [5] Fernando Alonso Renault R25 2006 [5] Michael Schumacher Ferrari 248 F1 2007 [6] Kimi Räikkönen Ferrari F2007 2008 [22] Lewis Hamilton McLaren-Mercedes MP4-23 Pole pozíciók Év Név Autó 2004 [2] Rubens Barrichello Ferrari F2004 2005 [5] Fernando Alonso Renault R25 2006 [5] Fernando Alonso Renault R26 2007 [2] Lewis Hamilton McLaren-Mercedes MP4-22 2008 [22] Lewis Hamilton McLaren-Mercedes MP4-23