EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 29.8.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Damien F. Cassidy ír állampolgár által a Ringsend Irishtown és Sandymount környezetvédelmi csoport nevében benyújtott 1453/2007. számú petíció az EK jogszabályainak a Dublin Bay, Dublin Port, Poolbeg, Ringsend és Northwall területén történő fejlesztésekkel kapcsolatos megsértéséről 1. A petíció összefoglalása A petíció benyújtója kifogásolja a Dublin Bay, Dublin Port, Poolbeg, Ringsend és Northwall területén megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket, és azt állítja, hogy a polgárok konzultációhoz való jogát megsértették. A petíció benyújtója szerint a helyi tervezőhatóság megkerülte a hatályos jogszabályokat, amikor különböző fejlesztési tervekre egy hulladékégetőt is ideértve anélkül adott ki tervezési engedélyeket, hogy a közvetlenül érintett lakosokat tájékoztatta vagy véleményüket kikérte volna. A petíció benyújtója továbbá bírál egy nemrégiben hozott határozatot, miszerint 20-ról 1500 euróra emelik az olyan személyek által fizetendő díjat, akik kifogással kívánnak élni a tervvel szemben. A petíció benyújtója a helyzet kivizsgálására kéri az Európai Parlamentet. 2. Elfogadhatóság Elfogadhatónak nyilvánítva: 2008. május 27. Tájékoztatás kérése a Bizottságtól (az eljárási szabályzat 216. cikkének (6) bekezdése szerint) megtörtént. 3. A Bizottságtól kapott válasz: 2008. szeptember 26. A petíció benyújtója kifogásolja a Dublin Bay, Dublin Port, Poolbeg, Ringsend és Northwall területén megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket, és azt állítja, hogy a polgárok CM\1034199.doc PE414.074v05-00 Egyesülve a sokféleségben
konzultációhoz való jogát megsértették. A petíció benyújtója szerint a helyi tervezőhatóság megkerülte a hatályos jogszabályokat, amikor különböző fejlesztési tervekre egy hulladékégetőt is ideértve anélkül adott ki tervezési engedélyeket, hogy a közvetlenül érintett lakosokat tájékoztatta vagy véleményüket kikérte volna. A petíció benyújtója továbbá bírál egy nemrégiben hozott határozatot, miszerint 20 euróról akár 1500 euróra emelik az olyan személyek által fizetendő díjat, akik kifogással kívánnak élni a tervvel szemben. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a szubszidiaritás elve értelmében a tagállamok feladata, hogy az EK környezetvédelmi jogának egyidejű tiszteletben tartásával meghatározzák a területrendezésre vonatkozó saját szabályaikat. A petíció benyújtója által említett különálló projektek egy része a módosított 85/337/EGK irányelv 1 hatálya alá tartozik (a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv vagy KHVirányelv). A poolbegi hulladékégető mű esetében kötelező a KHV elvégzése, mivel az a KHV-irányelv I. mellékletének hatálya alá tartozik. A világhálón rendelkezésre álló információk alapján a poolbegi hulladékégető művet KHV-nak vetették alá, és az An Board Pleanála 2007 novemberében kiadta a területrendezési engedélyt. A Bizottság nem rendelkezik további információkkal, mivel a tagállamok nem kötelesek rutinszerűen jelentést tenni a területükön elvégzett KHV-król. Egyéb projektek mint például a magas lakóépületek városfejlesztési projektnek minősíthetők, és ily módon a KHV-irányelv II. mellékletének hatálya alá tartoznak, így esetükben egy átvilágításnak nevezett eljárást kell végezni annak megállapítása érdekében, hogy a projektek várhatóan jelentős hatást fejtenek-e ki a jövőben. Amennyiben igen, KHV elvégzése szükséges. A javasolt felüljáró a projekt léptékétől függően az I. vagy a II. melléklet hatálya alá tartozhat. A KHV eljárásnak ki kell terjednie a lakossággal és az illetékes hatóságokkal folytatott megfelelő konzultációra is. A II. melléklet hatálya alá tartozó projektek esetében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok által végzett átvilágítás eredményét a lakosság számára is elérhetővé teszik. A Bizottság tudomásul vette a petíció benyújtójának azon állítását, miszerint az esetleges díjak mértékét megemelték. A petíció benyújtója által említett összeg azonban a fejlesztők, nem pedig a lakosság által fizetett díjakra vonatkozik a lakosságnak korlátozott összeget számítanak fel. Ami különösen a hulladékégetést illeti, az EU-ban hatályos fő közösségi jogszabályokat a hulladékok égetéséről szóló 2000/76/EK irányelv 2 és a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2008/1/EK irányelv 3 alkotja. A 2000/76/EK irányelv egyedi közösségi minimumkövetelményeket állapít meg a hulladékok égetésére vonatkozóan, beleértve több szennyező anyag kibocsátási határértékeit, a nyomon követési kötelezettségeket és a hulladékok kezelésének eljárásait is. A cél az, hogy a hulladékégetés miatt a környezetet és az emberek egészségét érő ténylegesen káros hatásokat megelőzzék vagy a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák. A 2008/1/EK irányelv meghatározza a különböző ipari létesítmények, ezen belül a településihulladék-égetők engedélyezésének tág 1 HL L 175., 1985.7.5., 40. o.; HL L 73., 1997.3.14., 5. o.; HL L 156., 2003.6.25, 17. o. 2 HL L 332., 2000.12.28. 3 HL L 257., 1996.10.10. PE414.074v05-00 2/8 CM\1034199.doc
közösségi kereteit. Az irányelv értelmében az illetékes hatóságoknak az 1999 előtt már üzemelő létesítmények tekintetében 2007 októberéig kellett kiadniuk az integrált környezetvédelmi engedélyeket. Az engedélyeknek tartalmazniuk kell a kibocsátási határértékeket és az elérhető legjobb technikákon (BAT) alapuló egyéb feltételeket. A petíció benyújtója által közölt információk alapján a Bizottság nem talált az EK környezetvédelmi jogszabályainak megsértésére utaló jelet. 4. A Bizottságtól kapott válasz (REV): 2010. április 22. A Bizottság felvette a kapcsolatot az ír hatóságokkal, hogy további magyarázatot kérjen a Mentesítő engedélyek című 25. szakaszról és a nyilvánosság részvételének különböző folyamatairól. A hatóságok által szolgáltatott információk két kérdésre terjednek ki: a tervezési eljárásról szóló 25. szakaszra és a poolbergi hulladékégető esetének pontos ismertetésére. A tervezési eljárásról szóló 25. szakasz: Az ír hatóságok által a Bizottsághoz eljuttatott dokumentumok tisztázzák, hogy az eljárás a dublini dokknegyed fejlesztésével foglalkozó hatóságról (DDDA) szóló törvény részét képezi. A DDDA azzal a céllal jött létre, hogy irányítsa és koordinálja a dublini keleti városközpont fizikai, társadalmi és gazdasági megújulásával kapcsolatos jelentős projektet. A hatóság elkészítette a területre vonatkozó főtervet, amelyet nyilvános hirdetményben közzétettek, és amely tartalmazza a fejlesztések tényleges megvalósításának irányítására és vezetésére vonatkozó, 25. szakasz szerinti tervezést. A tervezés folyamata meghatározza az egyes övezetekre vonatkozó részletes célkitűzéseket és magában foglalja a nyilvánossággal folytatott széles körű konzultációt. A (módosított) DDDA-törvény 26. szakaszával összhangban környezeti hatásvizsgálatra akkor van szükség, ha a 25. szakasz szerinti tervezés olyan fejlesztést foglal magában, amely környezeti hatásvizsgálatot (KHV 1 ) tesz szükségessé, és a DDDA-tervbe csak nagyon kevés KHV-t igénylő fejlesztés foglalható bele (azaz ipariingatlan-fejlesztések, városfejlesztési projektek és tengerparti sétányok). A poolbergi hulladékégető: A 2008 2013-as DDDA-főterv a Poolberg-félszigetre vonatkozó terv kialakításával kapcsolatos célkitűzést foglalja magában. A Poolberg-félszigetre vonatkozó tervezet véglegesítése folyamatban van, és a DDDA tanácsadó testülete, valamint a Környezetvédelmi és Természeti Örökségvédelmi Minisztérium valószínűleg jóváhagyja a tervezetet. A tervezés folyamata lehetővé tette a nyilvánossággal folytatott széles körű konzultációt, amelynek során a tervezet másolatait és a megfelelő környezeti hatásvizsgálatot megtekintés céljából a nyilvánosság rendelkezésére bocsátották, valamint beadványok benyújtására is lehetőség volt. 1 85/337/EGK irányelv (HL L 175., 1985.7.5., 40 48. o.) CM\1034199.doc 3/8 PE414.074v05-00
A fentebb említetteknek megfelelően a tervezésbe nem lehetett bevenni olyan fejlesztési javaslatot, amely KHV-t igénylő fejlesztést foglal magába, és amelynek a tervezési engedélyre vonatkozó szokásos követelményeknek kellene megfelelnie. Tehát a 25. szakasz szerinti eljárást nem alkalmazták a hulladékégető esetében, mivel kizárja a KHV-t igénylő fejlesztéseket. Ahogy azt már az előző közlemény is említette, a poolbergi hulladékégetővel kapcsolatban KHV-t kellett elvégezni (ami magában foglalta a nyilvánossággal folytatott konzultációkat), és az An Board Pleanála 2007 novemberében kiadta a tervezési engedélyt. Következtetések A fenti petícióval kapcsolatban és a benyújtott információk alapján a Bizottság nem állapította meg a közösségi jogszabályok megsértését, mivel a nyilvánossággal folytatott konzultációkra annak rendje és módja szerint sor került. Ugyanakkor a Bizottságnak aggályai vannak abban a tekintetben, hogy a KHV-irányelvet végrehajtó ír jogszabály nem veszi teljes mértékben figyelembe az irányelv rendelkezéseit azon projektekkel kapcsolatban, amelyekhez szükség van az ír környezetvédelmi hivatal által kiadandó tervezési engedélyre, valamint integrált szennyezésmegelőzési és -csökkentési engedélyre. A poolbergi hulladékégető konkrétan nem szerepel az Írország ellen indított egyetlen eljárásban sem, de maguk a hulladékégetők azon projektkategóriák közé tartoznak, amelyek egy folyamatban lévő eljárás tárgyát képezik. Az ügyet (C-50/09. sz. alatt) az Európai Bíróság elé utalták, ahol még nem született határozat. 5. A Bizottságtól kapott válasz (REV II): 2011. szeptember 30. Korábbi közleményének kiegészítéseként a Bizottság immáron arról kíván beszámolni, hogy az Európai Bíróság 2011. március 3-án kihirdette a C-50/09. sz. ügyben hozott ítéletét. A Bíróság kimondta, hogy az ír jogszabály nem összeegyeztethető a környezeti hatásvizsgálatról szóló (KHV) irányelvvel (a 97/11/EK 1, a 2003/35/EK 2 és a 2009/31/EK 3 irányelvekkel módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv 4 ). Az egyik probléma abban állt, hogy a KHV-irányelvet végrehajtó ír jogszabály nem tükrözte maradéktalanul az irányelv rendelkezéseit azon projektek vonatkozásában, amelyek esetében tervezési engedélyre, valamint a környezetszennyezés integrált megelőzéséhez és csökkentéséhez kapcsolódó engedélyre is szükség van az ír környezetvédelmi hivataltól (továbbiakban: a Hivatal). Az ír jogszabályok értelmében egy projekt engedélyezéséért felelős hatóság KHV elvégzése nélkül is meghozhatja döntését. Erről a helyzetről amely esetleg ahhoz vezet, hogy egy projektet környezeti vizsgálat nélkül valósítanak meg a Bíróság megállapította, hogy az sérti a szóban forgó irányelvet. Ítéletének 81. pontjában a Bíróság kimondja: Nem zárható ki tehát, hogy a Hivatal mint a projektek engedélyezése tárgyában, a 1 HL L 73., 1997.3.14., 5. o. 2 HL L 156., 2003.6.25, 17. o. 3 HL L 140., 2009.6.5., 114. o. 4 HL L 175., 1985.7.5., 40. o. PE414.074v05-00 4/8 CM\1034199.doc
környezetszennyezési szempontok tekintetében döntésre jogosult hatóság anélkül hoz határozatot, hogy a 85/337/EGK irányelv 2 4. cikkének megfelelő környezeti hatásvizsgálatot elvégezték volna. Az ír hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy a Bíróság ítéletének való megfelelés érdekében új jogszabályt fognak elfogadni. Az ítélet szövegét a petíció benyújtója közvetlenül a Bíróság honlapján keresztül érheti el: HYPERLINK "http://curia.europa.eu/" http://curia.europa.eu/ 6. A Bizottságtól kapott válasz (REV III): 2012. november 27. Korábbi közleményében a Bizottság jelentette az ír hatóságok korábbi tájékoztatását, mely szerint szándékukban áll az Európai Bíróság C-50/09. sz. ügyben hozott ítéletének megfelelő új jogszabályt elfogadni. Azonban tekintettel arra, hogy Írország továbbra sem teljesíti az Európai Bíróság ítéletében foglaltakat, a Bizottság 2012. június 21-én úgy határozott, hogy az ügyet visszautalja az Európai Bírósághoz. Azóta Írország elfogadott olyan új jogszabályt, amely a Bíróság ítéletének végrehajtását célozza. A Bizottság jelenleg vizsgálja a jogszabályt, szoros kapcsolatot tartva az ír hatóságokkal. 7. A Bizottságtól kapott válasz (REV IV): 2014. augusztus 29. Korábbi tájékoztatásaiban a Bizottság jelezte, hogy a petíció benyújtója által adott információk alapján nem találta a közösségi jog megsértésére utaló jelet, de megjegyezte, hogy ismét az Európai Unió Bírósága elé idézi Írországot, amiért az a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv átültetése vonatkozásában nem hajtotta végre a C50/09 számú Bizottság kontra Írország ügyben hozott ítéletet. A Bizottság azt is jelezte, hogy Írország időközben jelentős számú jogszabályt fogadott el a C50/09 számú Bizottság kontra Írország ügyben hozott ítélet végrehajtása céljából. A Bizottság nemrég értékelte az új jogi szabályozást, és úgy véli, hogy az kezeli az írországi jogszabályokban az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv 1 (a továbbiakban: a KHV-irányelv) rendelkezéseinek átültetése kapcsán a C-50/09. számú Bizottság kontra Írország ügyben hozott ítéletben megállapított szabálytalanságokat. Az ítélet első jogalapjának végrehajtása érdekében 2012-ben és 2013 elején Írország egy sor jogszabályi módosítást fogadott el (a teljes listát lásd a mellékletben) azért, hogy a KHVirányelv 3. cikkében foglalt követelményeket teljes mértékben átültessék a tervezés, az akvakultúra, az akvakultúrával összefüggő jogorvoslat, a csatornahálózat, az árvízi kockázatkezelés, a kőolaj és földgáz, a partszegély, az erdészet területét érintő részek tekintetében. Ezen kívül, az ír hatóságok közzétettek néhány olyan útmutatót, amelyek megvilágítják az új rendelkezések következményeit. 1 HL L 26., 2012.1.28., 1. o. CM\1034199.doc 5/8 PE414.074v05-00
A második jogalap végrehajtása érdekében 2012-ben Írország jogszabályi módosításokat fogadott el a hulladékkezelésről szóló 1996. évi törvényre, a tervezésről és fejlesztésről szóló 2000. évi törvényre és a Környezetvédelmi Ügynökségről szóló 1992. évi törvényre vonatkozóan. Az új rendelkezések megkövetelik, hogy a területrendezési hatóságok és az ügynökség a fejlesztési engedélyek kiadásakor együttműködjenek, és hogy az ügynökséghez benyújtott engedélykérelmet környezeti hatástanulmány előzze meg. Írország az ítélet harmadik jogalapja végrehajtása érdekében elfogadta az Európai Unió 2012. július 9-i (a nemzeti műemlékek javasolt bontásáról szóló környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatos) rendeletét (2012. évi 249. számú törvényerejű rendelet). A 2012. évi 249. számú új törvényerejű rendelet módosítja a 1930. évi nemzeti műemlékekről szóló törvényt azáltal, hogy a nemzeti műemlékek bontására vonatkozóan például utak építésével összefüggésben környezeti hatásvizsgálati eljárásokat vezet be. A rendelkezések értelmében a nemzeti műemlékek bontása előtt környezeti hatásvizsgálatot kell elvégezni. A fentiekre való tekintettel a Bizottság 2013 májusában lezárta a C-50/09 számú ítélethez vezető jogsértési eljárást. PE414.074v05-00 6/8 CM\1034199.doc
MELLÉKLET A C-50/09. esetben hozott ítélet első jogalapjának történő megfeleltetés érdekében hozott jogalkotási aktusok: (földgáz) (2012. évi 403. számú törvényerejű rendelet); (kőolaj) (2012. évi 404. számú törvényerejű rendelet); (akvakultúra) (2012. évi 410. számú törvényerejű rendelet); (a rendezésről és fejlesztésről szóló 2000. évi törvény) (2012. évi 419. számú törvényerejű rendelet); Európai Unió környezeti hatásvizsgálatra vonatkozóan hozott 2012. évi rendelete (partszegély) (2012. évi 433. számú törvényerejű rendelet); az Európai Közösségek környezeti hatásvizsgálatra vonatkozóan hozott 2013. évi rendeletének módosítása (mezőgazdaság) (2013. évi 142. számú törvényerejű rendelet); az Európai Közösségek erdővel összefüggő engedélyezésre és értékelésre vonatkozóan hozott 2012. évi módosított rendelete (2012. évi 442. számú törvényerejű rendelet); (akvakultúrával összefüggő jogorvoslat) (2012. évi 468. számú törvényerejű rendelet); (csatornahálózat) (2012. évi 469. számú törvényerejű rendelet); (árvízkockázat) (2012. évi 470. számú törvényerejű rendelet); A C-50/09. esetben hozott ítélet második jogalapjának történő megfeleltetés érdekében hozott jogalkotási aktusok: Európai Unió környezeti hatásvizsgálatra vonatkozóan hozott 2012. évi rendelete (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (2012. évi 282. számú törvényerejű rendelet); Európai Unió környezeti hatásvizsgálatra vonatkozóan hozott 2012. évi rendelete (hulladék) (2012. évi 283. számú törvényerejű rendelet); A C-50/09. esetben hozott ítélet harmadik jogalapjának történő megfeleltetés érdekében hozott jogalkotási aktusok: CM\1034199.doc 7/8 PE414.074v05-00
az Európai Unió 2012. évi (a nemzeti műemlékek javasolt bontásáról szóló környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatos) rendelete (2012. évi 249. számú törvényerejű rendelet). PE414.074v05-00 8/8 CM\1034199.doc