PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet, egyetemi docens Prof. Dr. Buzás István, ny. főiskolai tanár Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Hüvely Attila Keszthely 2014
1. Bevezetés és célkitőzés Az arzén (As) már régóta jól ismert, a hazai kútvizekben is elıforduló toxikus elem. Hazánkban az 1980-as évek elején bizonyosodott be, hogy az ország délkeleti megyéiben (Bács- Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye) az ivóvízadó bázishelyeken és az ivóvízben az akkor érvényes szabványban szereplı, 50 µg/l töménységet meghaladó arzéntartalom van. A jelenleg hatályos jogszabályaink szerint ivóvizünk legfeljebb 10 µg/l (201/2001. Korm. Rendelet), öntözıvizünk legfeljebb 100 ill. 200 µg/l (közvetlen fogyasztású és nem közvetlen fogyasztású növények esetén) (MI-10-172/9-1990), növényi eredető, nyers fogyasztású élelmiszereink pedig legfeljebb 200 µg/kg koncentrációban tartalmazhatják (17/1999. (VI.16) EüM rendelet). Az arzén emberre és állatra egyaránt toxikus, szervetlen formái súlyos mérgek, karcinogén hatása közismert. Arzén hatására az idegrendszer, a vese, a vérképzı rendszer, a légzıszervek és a máj mőködése csökken, szaporodási és genetikai anomáliák is elıfordulnak. A szervezet egésze károsodik. A probléma tényleges felismerése 1981-83 között történt meg. Hazánkban az arzén a felszín alatti vízkészlet legsúlyosabb problémáját jelenti. A hazai zöldségtermesztı terület (átlagosan 50-60 ezer ha) kb. 80%-a az arzénes kútvízzel érintett dél-alföldi térségben van. A hajtatásban, valamint a szabadföldi körülmények között termesztett zöldségféléink érintkezhetnek arzénnel szennyezett öntözıvízzel, mivel azokat nem tisztított vízzel öntözzük. Az arzén akkumulációja az egyes fogyasztásra szánt növényi részekben nem törvényszerő. A különbözı növények a toxikus elem terhelésre más-más módon reagálnak. Nagyon fontos felderíteni, hogy a térségben termelt zöldségfajok közül melyekben jelenhet meg a fogyasztás szempontjából már kritikus arzén koncentráció, melynek nagysága 0,200 mg/kg As, az eredeti nedvességtartalmú termékre vonatkoztatva. Jelen disszertációban bemutatott kísérletek célja annak vizsgálata, hogy zöldségféléink közül két fontos faj, a paradicsom és a fejes saláta, arzénnel kezelt víz hatására - milyen mértékben vesz fel arzént és azt mely részeiben akkumulálja, tehát mekkora arzén koncentráció alakul ki az egyes vegetatív levél, gyökér-, és generatív bogyótermés- növényi részekben, - hogyan változik a fent említett zöldségfajok termésmennyisége (paradicsom bogyótömeg és saláta fejméret) az arzéntartalmú öntözıvíz hatására, - keletkeznek-e a vizsgált növényfajokon látható elváltozások, tünetek az arzénfelvétel következtében. 1
2. Anyag és módszer A tesztnövények vizsgálatát szabadföldi, és a salátánál talaj nélküli, hidrokultúrás körülmények között is elvégeztem. A kísérleteket a Kecskeméti Fıiskola Kertészeti Fıiskolai Karának Bemutatókertjében és üvegházában állítottam be 2010 és 2012 között. A minták analízise a Kar Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriumában történt. 2.1. A szabadföldi paradicsom kísérlet beállítása, kezelései és a mintavételezés A paradicsom vizsgálatát szabadföldi körülmények között végeztük 2011-ben és 2012-ben. A vizsgálat során 0,3 m 2 felülető, földbe süllyesztett konténerekben neveltem a növényeket. A konténerek talaja jó termıképességő humuszos homoktalaj. A palánták ültetését 2011-ben május 26-án, 2012-ben május 18-án végeztük. A növényeket a teljes tenyészidı alatt arzénnel kezelt öntözıvízzel öntöztük, az alkalmazott arzén dózisok az alábbiak voltak: 50, 100, 200, 400 és 800 µg/l. A vízben arzéntrioxidból (As 2 O 3 ) származó arzenit (H 2 AsO 3 - ) és arzenát (H 2 AsO 4 - ) formában volt jelen az arzén. A kezelt vizet laboratóriumi körülmények között állítottuk elı. A kísérlet során két különbözı öntözési módot alkalmaztunk. Esıztetı öntözéssel a növény teljes föld feletti felületére került arzénes öntözıvíz, csepegtetı öntözést alkalmazva a vizet kizárólag a talaj felszínére juttattuk. A kezeléseket 4 ismétlésben végeztük el. Mindkét öntözési mód valamennyi arzén dózisában 2 db konténert állítottunk be, konténerenként 2 db paradicsom növényt neveltünk, így a 4-4 növényrıl származó minták jelentették a 4 ismétlést. A kísérlet során több alkalommal győjtöttünk levél és termésmintákat, igazodva a folyamatos éréshez. A vizsgálatok befejezésekor történt a gyökérminta vétel. 2.2. A szabadföldi fejes saláta kísérlet beállítása, kezelései és a mintavételezés A paradicsomhoz hasonlóan a fejes saláta növényeket is a 0,3 m 2 -es, földbe süllyesztett konténerekben neveltük, 2011-ben és 2012-ben. Az ültetés 2011-ben március 22-én, 2012-ben március 23-án történt. A növények a kiültetést követıen a tenyészidı alatt arzénnel kezelt öntözıvizet kaptak, az alkalmazott arzén dózisok itt is 50, 100, 200, 400 és 800 µg/l öntözıvíz voltak. A kezelt víz szintén mesterségesen, laboratóriumi körülmények között elıállított víz volt. A saláta kísérletekben is alkalmaztam a két különbözı öntözési módot. Esıztetı öntözés mellett a levelek felületére, csepegtetı öntözésnél a talaj felületére került az arzénes víz. A kezelések 4 ismétlését a konténerekbe ültetett 4-4 salátafej elkülönített vizsgálatával valósítottuk meg. A kísérlet befejezésekor a salátafejekbıl levélmintát, a gondosan lemosott, talajszennyezéstıl megtisztított gyökérzetbıl pedig gyökérmintát vettünk. 2.3. A hidrokultúrás fejes saláta kísérlet beállítása, kezelései és a mintavételezés A fejes saláta talaj nélküli vizsgálatát 2010-ben és 2011-ben végeztem a Kertészeti Fıiskolai Kar üvegházában, aggregát hidropónia rendszerben. A növények mőanyag tápcsatornákba helyezett kıgyapot kockán fejlıdtek. Az arzénes kezelést ebben az esetben a keringetett tápoldat arzén kezelésével valósítottam meg. Az alkalmazott dózisok 25, 50, 75, 100, 200 µg/l arzén koncentrációk voltak, melyeket a második évben kiegészítettem 400, 600 és 800 µg/l koncentrációkkal, így ebben az évben 8 különbözı tápoldat arzén koncentrációt 2
alkalmaztunk. A tápoldat ebben a vizsgálatban is arzenit és arzenát formában tartalmazta az arzént. A vizsgálatokat kezelésenként 4 ismétlésben végeztem. Az egy-egy dózishoz tartozó tápoldat csatorna 16 saláta fejet táplált, így egy ismétlést 4 fej képezett. A kísérlet befejezésekor levél és gyökér mintákat győjtöttünk. 2.4. A termésmennyiség és a minták laboratóriumi vizsgálata A kísérletek során meghatároztuk a növények termésmennyiségét, paradicsom esetében lemértük a bogyótermés mennyiséget, a saláta vizsgálatakor meghatároztuk az átlagos fejtömeget. A minták laboratóriumi vizsgálata során meghatároztuk a szárazanyag tartalmat, majd a minták salétromsav/hidrogén-peroxidos feltárását követıen a minták összes arzéntartalmát. A mérést ICP-AES technikával végeztük. 3
3. Eredmények 3.1. A szabadföldi paradicsom kísérlet eredményei A paradicsom gyökerének arzéntartalma mindkét vizsgálati évben, mindkét öntözési módszer mellett emelkedett az egyre növekvı arzéndózisok hatására. 2011-ben csepegtetı öntözés hatására valamennyi egymást követı dózis között fennállt a szignifikáns különbség, és a legnagyobb elért arzénkoncentráció 7,57 mg/kg sz.a. volt. Esıztetı öntözés esetén 2 kezelést leszámítva (100 és 400 µg/l) szintén igazolt a különbség az egymást követı dózisok között, a legnagyobb arzén koncentráció 5,47 mg/kg. A regresszió analízis szerint az r értékek magasak (0,95 és 0,93; P=1%). 2012-ben tendenciájukban hasonló, de az értékekben eltérı arzénkoncentrációkat mértünk a gyökérben. A legnagyobb mért érték 16,4 mg/kg (csepegtetı) és 44,5 mg/kg (esıztetı) sz. a., tehát jelentıs mértékben növekedett 2011-hez képest, és a második évben az esıztetı öntözési módszer hatására alakult ki magasabb koncentráció. A paradicsom levelének arzén koncentrációja a növekvı arzéndózisok hatására a legtöbb mintában nıtt, ill. az öntözési módszerek eredményei között is jelentıs különbségek alakultak ki. Csepegtetı öntözés esetén a varianciaanalízissel igazolt különbség általában csak a kontroll kezelés és a többi dózis eredményei között jelent meg mindkét vizsgálati évben. Az értékek 3,36 és 6,28 mg/kg sz.a As között alakultak. A tenyészidı elırehaladtával a levélarzénkoncentráció mindkét évben növekedett és a kontrolltól eltérı dózisok közel egyenletes arányú növekedést mutattak. A számított korr. koefficiens értékek 0,521-0,608 között alakulnak, ez jól mutatja, hogy az összefüggés statisztikai értelemben nem erıs. A két év eredményei párhuzamban állnak egymással, a legnagyobb mért érték 8,69 mg/kg sz.a. Esıztetı öntözés mellett a paradicsom levelének arzéntartalma lineárisan növekedett a növekvı dózisok hatására. Az igazolt különbségek (SzD 5% ) minden vizsgálati idıszakban fennálltak a kontroll és a legkisebb dózis, valamint a 2., 3. és 4. egymást követı dózis eredményei között. A regresszió analízis szerinti r-értékek 0,843 és 0,951 között alakultak, ez az 5 vizsgálati idıszakból 4 esetben P=1-2%-os tévedési valószínőség mellett igazol szignifikáns különbséget. Az esıztetı öntözés hatására is növekedett az egyes dózisoknál mért koncentráció a tenyészidı elırehaladtával, mindkét évben. Megállapítható továbbá, hogy az esıztetı öntözés hatására mindkét évben általában magasabb arzén koncentráció mérhetı a levélben, mint csepegtetı öntözés hatására. A két év eredményei párhuzamban álltak egymással, a legnagyobb arzénkoncentráció esıztetı öntözés esetén 16,5 mg/kg sz.a. volt. A paradicsom bogyótermésében igen alacsony arzénkoncentrációk alakultak ki. A termésminták feldolgozása során meghatároztam a bogyó szárazanyag tartalmát, így lehetıség nyílt az eredeti nedvességtartalmú bogyó arzénkoncentrációjának kiszámítására. A két vizsgálati évben a bogyótermés arzéntartalma 0,022-0,080 mg/kg között változott a teljes dózis-tartományban, ez a hatályos jogszabályban engedélyezett élelmiszer határérték 11-40%- a. A paradicsom termésmennyiségében 2011-ben nem tapasztaltunk változást a kezelés hatására, 2012-ben csepegtetı öntözés hatására szintén nem változott a termésmennyiség, esıztetı öntözés mellett viszont szignifikánsan csökkent az egy konténerre vetített átlagos bogyótermés. 3.2. A szabadföldi fejes saláta kísérlet eredményei A saláta gyökerében jól látható arzénkoncentráció növekedést okoztak a kezelések mindkét vizsgálati évben. Szignifikáns növekedés mindkét öntözési módszer estén kimutatható, azonban csepegtetı öntözés esetén mindkét évben már 100 µg/l dózistól felfelé, esıztetı öntözés mellett csak 200 és 400 µg/l-tıl jelenik meg az igazolt különbség az egymást követı 4
dózisok eredményei között. A regresszió analízis szerint az összefüggés mind a négy vizsgálatban erıs, az r-értékek 0,899 és 0,996 között voltak. A csepegtetı öntözés hatására, a 200 µg/l-nél nagyobb dózisok hatására mindkét évben nagyobb gyökérarzén koncentrációt tapasztaltunk, mint esıztetı öntözés mellett. A 2012. évi eredmények mindkét öntözési módnál meghaladták az elızı évi értékeket. A legnagyobb mért értékek 2012-ben, a csepegtetı öntözés legnagyobb dózisánál 15,3 mg/kg sz.a., esıztetı öntözés mellett 8,12 mg/kg sz.a voltak. A talajon nevelt saláta levelének arzén koncentrációját a növekvı dózisokon túl jelentısen befolyásolta az öntözés módszere is. A 2012. évi csepegtetı öntözés eredményeit leszámítva, a dózisok hatására egyenletes levél-arzénkoncentráció növekedést tapasztaltunk. A gyökérhez képest fordítottan, a levélben az összes esıztetı öntözéssel kijuttatott dózis nagyobb arzénkoncentrációt eredményezett, mint a megegyezı töménységgel végzett csepegtetı öntözés. A regresszió analízis r-értéke 0,992 és 0,975 a két év esıztetı öntözéseinél, ez mindkét esetben P=0,1%-os tévedési szint mellett igazolja a szignifikáns összefüggést. A fogyasztásra szánt levelek eredeti nedvességtartalomra számított As-koncentrációja csepegtetı öntözés esetén, a dél-alföldi régióra jellemzı legfeljebb 200 µg/l-es dózis hatására 0,018-0,055 mg/kg között változott a két vizsgálati évben, ez a legnagyobb dózisnál 0,038-0,097 mg/kg közötti értéknek felel meg. Ez utóbbi érték az egészségügyi határérték fele. Esıztetı öntözés esetén 200 µg/l dózisnál 0,038-0,095 mg/kg, a 800 µg/l-es dózis hatására 0,092-0,366 mg/kg levél-arzénkoncentrációkat mértünk. Ez utóbbi salátalevél már nem alkalmas fogyasztásra magas arzéntartalma miatt. A szabadföldi kísérletben szereplı saláta fejtömegét nem befolyásolták a kezelések, a 2011. évi csepegtetı öntözés kivételével, amely kezelésnél a fejtömeg a varianciaanalízis szerint szignifikáns mértékben csökkent, 5%-os tévedési szint mellett. Elıbbi csökkenést az elvégzett regresszió analízis nem igazolta vissza. 3.3. A hidrokultúrás fejes saláta kísérlet eredményei A hidrokultúrában nevelt saláta gyökerének arzénkoncentrációja is emelkedett mindkét évben az egyre növekvı tápoldat As-koncentráció hatására. A két év ismételt tápoldat-koncentrációinak eredményei párhuzamban állnak egymással az As-koncentráció tekintve, a legnagyobb eltérés a 200 µg/l-es dózisnál jelentkezik, mely 2010- ben 44,2 mg/kg, 2011-ben pedig csak 24,1 mg/kg. A legnagyobb gyökér As-koncentrációt (169 mg/kg gyökér sz.a.) 2011-ben, a 800 µg/l-es kezelés hatására mértünk. A saláta levelében a gyökérhez képest egy, esetenként két nagyságrenddel kisebb arzénkoncentrációt detektáltunk a terhelés hatására. 2010-ben már az elsı, 25 µg/l-es tápoldat dózis hatására mérhetı levél As-koncentrációt tapasztaltunk (0,348 mg/kg). 2011-ben az elsı mérhetı érték (0,74 mg/kg) csak a 100 µg/l-es kezelés hatására jelent meg, statisztikailag igazolt levél As-tartalom növekedés pedig az 50 és a 100 µg/l-es dózis hatására volt mérhetı a két évben. A két év eredményei a 100 és 200 µg/l-es dózisoknál párhuzamban állnak (1,07 és 0,74 mg/kg; 1,44 és 1,60 mg/kg). A 2011-ben a 400, 600 és 800 µg/l-es kezelések hatására már további arzénkoncentráció növekedés nem volt tapasztalható, a töménység állandó érték körül ingadozott (átlagosan 2 mg/kg sz.a.). A fogyasztásra szánt levelek arzén koncentrációja, eredeti nedvességtartalmú állapotra vonatkoztatva, a 200 µg/l-es dózisnál 0,045-0,068 mg/kg között ingadozott, tehát nem érte el az egészségügyi határértéket. A legmagasabb arzénkoncentráció a 400 µg/l-es dózisnál volt mérhetı, értéke 0,102 mg/kg. A hidrokultúrában nevelt fejes saláta fejtömegében 2011-ben a varianciaanalízis szerint igazolt különbségek voltak, míg a regresszió analízis ezt nem igazolta vissza. 5
4. Új tudományos eredmények 1. A kísérlet eredményei szerint az arzénnel kezelt öntözıvíz és tápoldat hatására paradicsomban és fejes salátában igazolt mértékben végbemegy az arzén koncentrációjának növekedése a vegetatív növényi részekben. A legnagyobb koncentrációt a gyökérmintákban mértük, ehhez képest egy-két nagyságrenddel kisebb töménység alakult ki a levélben és megint egy nagyságrenddel kisebb a bogyótermésben. 2. A mért eredmények szerint paradicsom tesztnövényben az alkalmazott arzénkezelések hatására, szabadföldi termesztési körülmények között a tenyészidı elırehaladtával az azonos korú, kifejlett levelek As-koncentrációja egyre nagyobb mértékben nı csepegtetı és esıztetı öntözés mellett egyaránt. 2011-ben, az egymást követı mintavételi idıszakokban, a 800 µg/l-es arzén koncentráció mellett, csepegtetı öntözést alkalmazva 4,11, 4,52, 7,05 mg/kg, esıztetı öntözést alkalmazva 6,60, 13,1, 16,0 mg/kg, ill. 2012-ben, szintén a legnagyobb dózisnál, csepegtetı öntözés mellett 6,28, 8,69 mg/kg, esıztetı öntözés mellett 14,4, és 16,5 mg/kg levél arzén koncentrációt mértünk. 3. A dolgozatban szereplı eredmények szerint szabadföldi öntözéses kísérletekben az esıztetı öntözés - az arzénterhelést kontakt módon megvalósítva - lényegesen magasabb levél arzénkoncentrációt okoz a paradicsom és a saláta levelében, mint a csepegtetı öntözés. A legnagyobb kialakuló különbségek, a 800 µg/l-es arzéndózis hatására, paradicsomban 2011-ben, 16 és 7,05 mg/kg, 2012-ben 16,5 és 8,69 mg/kg As-koncentráció. 4. A kapott eredmények szerint szabadföldön nevelt fejes saláta termesztésekor, humuszos homoktalajon az arzéntartalmú öntözıvíz a saláta gyökerében magasabb arzén koncentrációt okoz abban az esetben, ha a vizet kizárólag a talaj felszínére juttatjuk ki (csepegtetı öntözés) és nem a levélfelületre, abban az esetben, ha a víz arzén koncentrációja eléri vagy meghaladja a 200 µg/l-es töménységet. 5. Hidrokultúrás termesztési körülmények alkalmazásakor a saláta gyökerében többszörös arzénkoncentráció alakul ki, mint szabadföldi termesztés esetén, humuszos homoktalajon. A 800 µg/l-es arzéndózisnál hidrokultúrában 169 mg/kg, a szabadföldi vizsgálatokban 5,32-15,3 mg/kg közötti értékeket mértünk. 6. A hidrokultúrás fejes saláta vizsgálat eredményei szerint, aggregát hidropóniás kísérleti körülmények között a növény levelének arzén koncentráció növekedése 400 µg/l-t meghaladó tápoldat arzénkoncentráció felett megáll, további koncentrációnövekedés már nem tapasztalható. Az eredmények diagramja telítıdési, nemlineáris regressziós függvényre hasonlít. A jelenséget alátámasztja, hogy a lineáris regresszióval számított korreláció koefficiens, r= 0,812, mely ennél a szabadságfoknál legfeljebb P=5%-on mutat szignifikáns eltérést. 7. A dél-alföldi régióban megjelenı legnagyobb, kb. 200 µg/l-es kútvíz arzénkoncentráció hatására a paradicsom és a fejes saláta fogyasztásra szánt növényi részeiben, humuszos homoktalajon és hidrokultúrában sem akkumulálódik a jogszabályban szereplı élelmiszer biztonsági határértéket (0,200 mg/kg) meghaladó arzéntöménység. 6
5. Az értekezés témájában megjelent publikációk Hazai lektorált cikkek I. Buzás, A. Hüvely, J. Borsné Petı, Zs. Tóthné Taskovics, E. Hoyk (2012): The effects of natural and provoked arsenic contamination in sprinkling water on arsenic content of some plant parts of lettuce. Növénytermelés 61, Suppl. 6., 169-172. A. Hüvely, I. Buzás, J. Petı, Zs. Tóthné Taskovics, E. Hoyk (2013): Effects of arsenic contamination in sprinkling water on the arsenic content of lettuce in hydroculture. 12th Wellmann International Scientific Conference, Hódmezıvásárhely, 25th April, 2013, Review on Agriculture and Rural Development 2013 (2) in press Hüvely A., Petı J., Nádasyné Ihárosi E. (2014): Szabadföldi paradicsom levelének és bogyótermésének arzéntartalma arzénnel kezelt öntözıvíz hatására. Agrokémia és Talajtan 63. 2, Agrokémiai Kiadó, Budapest megjelenés alatt Idegen nyelvő lektorált cikkek A. Hüvely, I. Buzás, J. Borsné Petı, Zs. Tóthné Taskovics (2011): Examination of the arsenic accumulating capacity of lettuce growing in aggregate hydroponics under the influence of arsenic polluted nutrient solution. 1 st Transilvanian Horticulture and Landscape Sudies Conference, 2011. ápr. 8-9. Marosvásárhely, 35. p., Acta Universitatis Sapientiae. Agriculture and Environment, 3, 122 131. A. Hüvely, I. Buzás, J. Borsné Petı, Zs. Tóthné Taskovics, E. Hoyk (2011): The effects of sprinkling water containing arsenic pollution on the arsenic content of some parts of lettuce grown in hydroculture, 12th International Symposium on Soil and Plant Analysis, 2011. jún. 6-10. Crete, p.77., (Special issue of Communications in Soil Science and Plant Analysis in press IF: 0,619) Magyar nyelvő teljes terjedelmő konferencia kiadvány Hüvely A., Borsné Petı J., Kovács A., Buzás I. (2007): Arzénnel szennyezett öntözıvíz hatása fejeskáposzta indikátornövény fejlıdésére és beltartalmára, Erdei Ferenc IV. Tudományos Konferencia kiadványa (1) 293-296. ISBN 978-963-7294-63-1 Hüvely A., Borsné Petı J., Kovács A., Buzás I. (2007): Arzénnel szennyezett öntözıvíz hatása fejeskáposzta indikátornövény fejlıdésére és beltartalmára tızegben gazdag talajon, AGTEDU Tudományos Konferencia kiadványa 58-64. ISSN 1586-846x Hüvely A., Borsné Petı J., Virág M., Kovács A. (2008): Hidrokultúrában termesztett paprika különbözı növényi részeinek arzéntartalma arzénnel szennyezett öntözıvíz hatására. 50. Georgikon Napok Tud. Konferencia, 2008. szept. 24-26. Keszthely, CD anyag Hüvely A., Borsné Petı J., Virág M., Kovács A., Major K. (2008): Arzénnel szennyezett öntözıvíz hatása hidrokultúrában termesztett paprikára. AGTEDU Tudományos Konferencia kiadványa (2) 44-49. ISSN 1586-846X Hüvely A., Borsné Petı J., Tóthné Taskovics Zs., Kovács A., Buzás I., Hoyk E. (2011): Összefoglaló értékelés a Kertészeti Fıiskolai Kar arzénnel szennyezett öntözıvízzel végzett zöldségtermesztési 7
kísérleteirıl (2006-2011), (12.) AGTEDU Tudományos Konferencia kiadványa 169-174. ISSN 1586-846X Hüvely A., Rácz-Pintér S., Petı J., Tóthné Taskovics Zs. (2012): Arzénnel szennyezett öntözıvíz hatása tenyészedényben termesztett étkezési paprika és paradicsom egyes növényi részeinek arzén tartalmára. AGTEDU Tudományos Konferencia, 46-51. ISSN 1586-846X Hüvely A., Virág M., Petı J., Tóthné Taskovics Zs. (2012): Hidrokultúrában termesztett fejes saláta egyes növényi részeinek arzéntartalma arzénnel szennyezett tápoldat hatására (2009-2011). AGTEDU Tudományos Konferencia, 52-57. ISSN 1586-846X Tóthné Taskovics Zs., Kovács A., Hüvely A., Petı J., Fazekas E. (2012): Sárgarépa és petrezselyem arzéntartalmának alakulása arzénnel szennyezett öntözıvíz hatására. AGTEDU Tudományos Konferencia, 72-76. ISSN 1586-846X Hüvely A., Petı J., Rácz-Pintér S., Fazekas E. (2013): Szabadföldi paradicsom egyes növényi részeinek arzéntartalma arzénnel szennyezett öntözıvíz hatására. Gazdálkodás és menedzsment (Erdei Ferenc VII.) Tudományos Konferencia kiadványa, (1) 396-400. ISBN 978-615-5192-20-3 Tóthné Taskovics Zs., Kovács A., Hüvely A., Petı J. (2013): Arzénszennyezés hatása a karalábé és retek arzéntartalmára. Gazdálkodás és menedzsment (Erdei Ferenc VII.) Tudományos Konferencia kiadványa, (1) 188-192. ISBN 978-615-5192-20-3 Hüvely A., Petı J., Tóthné Taskovics Zs., Kovács A. (2013): Szabadföldi paradicsom arzén felvétele humuszos homoktalajon. AGTEDU Tudományos Konferencia ISSN 1586-846X megjelenés alatt Idegen nyelvő teljes terjedelmő konferencia kiadvány A. Hüvely, I. Buzás, J. Borsné Petı, Zs. Tóthné Taskovics, I. Cserni (2011): Investigation of the effects of arsenic polluted irrigation on the growth of lettuce, Erdei Ferenc VI. Tudományos Konferencia kiadványa, (3) 210-214. ISBN 978-963-7294-73-0 8