Az egyes napokon, a terepi munkában részt vettek: Nevek Az odútelep elhelyezkedése: Az odútelep kezelõjének adatai: MME Monitoring Központ Postacím: Nyíregyháza 1, Pf. 286., 4401 Tel: 42/443-544 Web: www.odu.mme.hu Programvezetõ: Nagy Csaba tel.:30/9659-914 e-mail:odutelep@mme.hu Odútelep azonosító:... a Monitoring Központ által megadott azonosító Mesterséges fészekodú telepek TEREPNAPLÓ Település(ek) :... Terü let (ek) neve (pl. erdõrészlet, dûlõnév, egyéb) :...... UTM négyzet( ek) kódja:,,,,, Szervezet neve:... Felelõs személy neve:... Lakcíme:. Telefonszáma:... Faxszáma:... E-mail címe:... AZ ODÚTELEPPEL KAPCSOLATOS MEGJEGYZÉSEK: Évek:...,...,... melyekben az adott terepnaplót használták Készült a Természet Szolgálatában Alapítvány és az MME közös programja keretében, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával. Felvetõdõ kérdések esetén tanulmányozza a kitöltési útmutatót keresse a programvezetõt, a fenti telefonszámon e-mail címen!
Az odútelep áttekintõ térképe Erre az oldalra az odúk elhelyezkedését vázlatosan ábrázoló rajzot készíthetünk egy topográfiai térkép másolaton készített áttekintõ térképet ragaszthatunk, amely kizárólag arra szolgál, hogy a telep ellenõrzését végzõ munkatársak munkáját, tájékozódását segítse. Ezt a térképet alapesetben az odúteleppel kapcsolatos munkákat koordináló személy készítheti. A mezei veréb növekedési szakaszai (Harrison, 1975 nyomán) 1. napos B típusú odú 4. napos 6. napos 8. napos C típusú odú 10. napos A frissen kikelt fiókák mellett gyakran megfigyelhetõek a még ki nem kelt tojások is. Az un. aszinkron kelésû fajok esetében a tojó még az utolsó tojás lerakása elõtt megkezdi a kotlást, ezért a fiókák nem egy napon kelnek ki. Ilyenkor még több napos különbség is lehet az egyes fiókák között. Anéhány napos fiókákon már jól láthatóak a növekvõ, de még ki nem nyílt tolltokok.
kód Mire van helyezve?... (ha fára, bokorra más növényre került) (a talajtól) kód Mire van helyezve?... (ha fára, bokorra más növényre került) (a talajtól)
Bevezetõ Néhány fontos, betartandó szabály és útmutatás: 1. A program során nem a fészkelõ fajok kutatása, hanem fészkelési lehetõségeik kibõvítése az elsõdleges cél. Ezért az ellenõrzéseket úgy kell tervezni, hogy az a lehetõ legkevesebb zavarással járjon. 2.Az odútelepek ellenõrzését lehetõség szerint soha ne egyedül végezzük! 3. Az odúkat ellenõrzésük elõtt kopogtassuk meg alulról, mert nem ritkán lódarazsakat, vad méheket találunk benne! Ebben az esetben célszerû az odút békén hagyni, nem bolygatni és a késõbbiekben is kerülni! Ezeket az odúkat csak a novemberi takarításkor látogassuk újra. Abban az esetben, ha mégis darázs- méhcsípést szenvedünk célszerû, ha a gyulladást nagyadagú kalcium ivásával (pezsgõtabletta formájában) enyhítjük. Túlérzékenység esetén haladéktalanul forduljunk orvoshoz! 4. Élõ fába lehetõleg ne üssünk szöget! 5. Élõ faágat lehetõleg ne fûrészeljünk le! 6. Az odúk kihelyezése során használjunk segédeszközöket, a fára mászás balesetveszélyes! Amennyiben mászással szertnénk kihelyezni az odúkat, mindenki csak a saját felelõsségére teheti meg. Védõfelszerelés használata szükséges. Soha ne másszunk fára, ha egyedül végezzük az odútelepítést, ellenõrzést! 7. Az odúk nagy magasságba, segédeszközel (kampós rúd stb.) történõ felhelyezésénél ügyeljünk arra, hogy ne álljunk közvetlenül az odú alá! kód Mire van helyezve?... (ha fára, bokorra más növényre került) (a talajtól) 8. Az odútelepek létrehozása elõtt és az odútelep mûködtetése során (odú kihelyezések, költések ellenõrzése stb.) egyeztessünk a terület tulajdonosával és a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal! Erdei énekesek megtelepítésére létesített odútelepek ellenõrzésekor számíthatunk az alábbiakra: Ha március utolsó hetében végzünk ellenõrzéseket, akkor a korai fészkelõk ( pl. a csuszka) már költhetnek. Az esetleg télen elmaradt és szükséges takarítást, karbantartásokat is el lehet végezni, ha az odúk még nem foglaltak. Április 10-15. között még általában nem teljesek a fészekaljak, gyakran a madarak nem is ülnek még a tojásokon. A cinegék esetében azt tapasztaljuk, hogy még csak a fészek van kész. Az is elõfordul, hogy az odúban fészekanyaggal betakart tojások vannak (cinegékre jellemzõ, hogy a kotlás megkezdése elõtt betakarják a tojásokat). A tapasztaltakat minden odú esetében jegyezzük le (kész-e a fészek; ha tojás van db szám; milyen faj költ, ha felismerjük stb.). Május elsõ hetében sokszor már fiókás fészkekkel találkozunk. Számoljuk meg a fiókákat, de ha hûvös az idõ, és a tojó a fészken ül, akkor ne ugrasszuk le. Ilyen esetben csak azokat az adatokat regisztráljuk, ahol a madár nem ül a fészken. Május végén, június elején már akad egy kis plusz feladatunk is: ha elhagyott fészket találunk az odúban, azt kidobhatjuk belõle.az odúban költõ énekesmadár fajok fiókái a kelés után 14-20 nap múlva elhagyják az odút és nem is térnek vissza. A költés során az odúban elszaporodnak az élõsködõk és ezek a régi fészekkel együtt akadályozhatják ugyanannak egy másik párnak a másodköltését. Június közepe-vége felé már nagy valószínûség szerint a második költést találhatjuk az odúkban, esetleg megkésett költéseket. Utolsó látogatásunk idõpontja általában novemberben legyen! Ekkor kell kitisztítanunk az odúkat, és elvégezni az esetleges karbantartásokat. Ha az odú beázik, törött stb., akkor feltétlenül javítsuk ki a helyszínen, ha ez nem megy, akkor cseréljük le egy újabbra! Ennek tényét célszerû feljegyezni.
kód Mire van helyezve?... (ha fára, bokorra más növényre került) (a talajtól) KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Az alábbiakban a terepnapló használatához szükséges praktikus információkat vesszük sorra, az odútelepek kezelésérõl és az odúlakó madarakról bõvebben a programismertetõben olvashat. Mivel az odútelepek létrehozása és mûködtetése a legtöbb esetben csapatmunka, ezért is fontos, hogy egy-egy teleppel kapcsolatos tevékenységekrõl az adatokat egy terepnaplóban tartsuk nyílván, egyfajta rendezettséget és keretet adva a munkáknak, mely egyúttal azt is biztosítja, hogy az ellenõrzésekben résztvevõk mindig a legaktuálisabb információkkal rendelkezzenek. Minden odútelep esetében külön-külön terepnaplót használjunk! A terepnaplót lehetõség szerint a munkákat koordináló személy tárolja, s az egyes terepi ellenõrzéseket végzõk, a munka után ugyancsak neki adják le.atelep kezelõjének is nevezhetjük õt, aki az adatokat a terepnapló alapján tölti fel a központi adatbázisba (www.odu.mme.hu). Ha az online adatfeltöltést nem tudja vállalni, akkor a terepnaplót megküldi az országos program vezetõjének, aki az adatok feldolgozása után visszaküldi azt. Annak meghatározása, hogy egy több száz odúból álló rendszerben hol húzzuk meg a határt az egyes telepek között, minden esetben a mûködtetõ csoport feladata, központilag csak ajánlásokat fogalmazhatunk meg. Egy egységnek vehetjük azokat az telepített odúkat, melyeket egy jól körülhatárolható területen helyeztünk el, s ezek az odúk ily módon jól elkülöníthetõek egy másik területen lévõ odúteleptõl. Akülsõ fedõlap mezõinek kitöltése: Az elsõ borítólapon az odútelep egészére vonatkozó alapvetõ információkat kell megadni. Az odútelep azonosítót a országos programhoz történõ csatlakozáskor a Monitoring Központ adja meg, amely alapján a késõbbiekben a központi adatbázisban nyílvántartjuk az adott odútelepet. Az évek mezõben azokat az évszámokat kérjük megadni, melyekben használtuk az adott terepnaplót. Az odútelep elhelyezkedése pont mezõnél azt a települést településeket, terület neveket és UTM négyzeteket kell leírni, amelyeknek területére a telep odúit elhelyeztük. Minden odútelep esetében jelöljünk ki egy felelõs személyt ( az odútelep kezelõje), aki koordinálja az ott folyó munkákat (kihelyezések, takarítás, ellenõrzések stb.), s az Õ elérhetõségeit kérjük megadni! Afedõlap megjegyzés mezõjébe olyan apróbb dolgokat jegyezzünk fel, amelyeket fontosnak tartunk közölni a többiekkel. A hátsó borítón az egyes terepi napokon munkát végzõ személyek neveit és az adott nap dátumát kérjük megadni! Abelsõ borító használata: Ide kerülhet az odútelep áttekintõ térképe, melynek funkciója kizárólag az ellenõrzéseket végzõ kollégák munkájának és terepi tájékozódásának segítése. Elkészítésekor is ezt tartsuk szem elõtt! Abelsõ oldalak kitöltése: A belsõ lapok oldalai szolgálnak az egyes odúk adatainak rögzítésére, s alapvetõen két részt különböztethetünk meg. Az oldalak felsõ részében az odúk alapadatait rögzíthetjük, az alsó nagyobb táblázatban pedig az egyes napokon végzett tevékenységeket és a tapasztalt történéseket, állapotot dokumentáljuk. Az odú azonosítóját az adott helyre kirakott odú egyedi azonosítására használjuk az adott telepen belül, s ezt az esetek többségében a kihelyezés elõtt felfestjük az odúra. A legtöbb esetben ez egy sorszám, ezért lehetõség szerint ezt a jelölést használjuk. Vannak csoportok, akik az összes telepük odúit folyamatos sorszámozással látják el, ami szintén használható, a lényeges szempont az, hogy az egyes odúkat egy-egy telepen belül a jelzés alapján el lehessen különíteni egymástól. Az odú típusát az alábbiakban leírtaknak megfelelõen kérjük megadni: A típus: általában kisebb cinegéknek helyezzük ki (pl. kék cinege, barátcinege), berepülõ nyílás átmérõje általában: 27 mm B típus: általában cinegék, verebek, légykapók foglalják el, berepülõ nyílás átmérõje általában: 32 mm C/HR típus: általában házi rozsdafarkúnak helyezzük ki, de más fajok is elfoglalhatják (pl. barázdabillegetõ, légykapók), a bejárata nem kör alakú nyílás, hanem az elülsõ oldal felsõ harmada nyitott C/FA típus: speciálisan a fakuszok számára készített, a fatörzsre rögzített, fakéreggel borított odú C/MB típus: általában macskabagolynak helyezzük ki, de más nagyobb testû odúlakó fajok is elfoglalják, a bejárata nem kör alakú nyílás, hanem az elülsõ oldal felsõ harmadában található négyszögletû röpnyílás D/SZ típus: fõként a szalakótáknak helyezzük ki, berepülõ nyílás átmérõje általában: 55-60 mm D/KG típus: fõként a kék galambnak helyezzük ki, berepülõ nyílás átmérõje általában: 140 mm KU: kuvikok számára készített speciális odútípus GYB: speciálisan a gyöngybaglyok számára készített-, s a potenciális fészkelõhelyein kihelyezett költõláda Néhány ismertebb faj számára általánosan használt odútípus méretei megtalálhatóak a késõbbi oldalakon, táblázatos formában.
Az egyes terepi munkanapok során kell kitölteni az alsó táblázat egy-egy sorát, ahol a dátum, a végzett tevékenység, az odúban tapasztalt állapot egyszerûen megadható. Atevékenység mezõ lehetséges kódjai, használatuk ismertetése: K: odú kihelyezés - Ha egy helyen elõször helyeztünk el odút, akkor használjuk ezt a kódot. (Régi, tönkrement odú cseréje esetén a Cs: odú csere kód a megfelelõ!) T: takarítás -Az odú takarításakor ezt a kódot használjuk. Cs: odú csere - Régi, tönkrement odú cseréjekor ezt használjuk. E: költés ellenõrzése - Ha a fészkelési idõszakban a költések állapotát követjük nyomon, akkor ezt a tevékenységet végezzük. Gy: fiókák gyûrûzése - Különbözõ célú kutatási programok keretében, vizsgázott szakemberek, a fiókák egyedi jelölését szolgáló gyûrûket helyeznek a madarak lábára. Ezt a tevékenységet csak azok végezhetik, akik rendelkeznek a megfelelõ kutatási engedélyekkel! Természetesen ekkor a költés ellenõrzése ( E) is megtörténik. Az állapot mezõ lehetséges kódjai, használatuk ismertetése: Ü:üresodú-Ha az odúban nem költenek még madarak, s nincs fészekanyag fészek sem. Fa: fészekanyag van - Ha fészekanyag fészek található az odúban, de még nincsenek tojások fiókák. To: tojások vannak - Ha már tojások is találhatóak a fészekben. Fi:fiókák vannak - Ha már fiókák is találhatóak a fészekben. Elõfordulhat, hogy egyszerre tojások és fiókák is vannak! Nm: nem madár lakja - Ha a lakók nem madarak, akkor ezt a kódot használjuk, s a megjegyzésben leírhatjuk, hogy milyen egyéb állatfaj költözött be az odúba (pl. nagy pele, lódarázs stb.). Az odút lakó faj meghatározása néha okozhat problémákat, ezért ha a fajban nem unk biztosak, akkor elegendõ a megadása. Ha egyáltalán nem tudtuk meghatározni, hogy melyik faj költ az odúban, akkor írjunk?-et a faj mezõbe. A tojásszámot ill. fiókaszámot nem szükséges minden esetben megadni, mindig a madarak költésének nyugalmát tartsuk szem elõtt! (Ha nem unk biztosak a tojások a fiókák számában, akkor a bizonytalanságot jelezhetjük a min. rövidítéssel (minimum). A fiókák korát a következõkben leírt 5 kategória szerint határozzuk meg: 1 = csupasz: Frissen kikelt fiókák, teljesen csupasz bõrrel, esetleg pár tollpihével, de a tolltokok még nem látszanak a bõr alatt. A bõr a testen ilyenkor még pirosas árnyalatú (sok faj esetében), a szemek még nem nyíltak ki, a bõr alatt a szemgolyók feltûnõ sötét dudorként láthatóak. 2 = tokosodó: Néhány napos fiókák, amelyeken a tolltokok már megjelentek, de még nem hosszabbak egy-két mm-nél. A bõrfelszín a test majdnem teljes felületén látható. A szemek általában még nem nyíltak ki, a bõr alatt a szemgolyók feltûnõ sötét dudorként figyelhetõ meg. 3 = tokos: Atolltokok fejlettek, a test nagyobb részén megtalálhatóak, de még nagyrészt nem kezdtek el kinyílni a tollzászlók. Az evezõkön csak néhány mm hosszban láthatóak kinyílt tollzászlók. A csupasz bõr már sok testrészen nem látható, mert a tokos részek befedik. 4 = tollasodó: Még nem teljesen kitollasodott fiókák, s számos részén láthatóak még ki nem bomlott tollzászlók. Az evezõk és a faroktollak láthatóan rövidek, s azokon a tolltokok még megfigyelhetõek. 5 = tollas: Fejlett-, teljesen tollas-, kirepülés elõtt álló fiókák, melyeken nem láthatóak tokos testrészek. A bejárati nyílás átmérõjét milliméterben kérjük megadni, ha lehetõségünk van rá. (Elõfordul, hogy az eredeti bejárati nyílást pl. harkályok szétforgácsolják egy csuszka betapasztja. Az elsõ esetben nagyobb lesz a bejárati nyílás átmérõje, a másodikban kisebb, s így elõfordulhat pl. seregély fészkelése B típusú odúban. Ha az átmérõ változását tapasztaljuk, akkor azt a megjegyzés mezõben jegyezzük fel!) Az odúk könnyebben megtalálhatóak, ha a GPS készülékkel rendelkezõk koordinátákkal is megadják a pontos helyét. (WGS84- ben kérjük megadni!) Akoordináták megadásakor az alábbi formátumok használhatók: 1. fok (és tört részei) - például: 47,48367 2. fok, perc (és tört részei) - például: 47 29,020' 3. fok, perc, másodperc (és tört részei) - például: 47 29' 01,2" Az élõhely megadásakor törekedjünk a megfelelõ élõhelykód (Á-NÉR) kiválasztására, de rövid szöveges megjegyzéssel is kiegészíthetjük a kiválasztott élõhely típus leírását. (Az Á-NÉR kódok megtalálhatóak a késõbbi oldalakon.) Az odú helyzetének leírásakor szintén olyan adatokat rögzíthetünk, amelyek a késõbbi munkák tervezésekor hasznos információkkal szolgálnak: - mire van helyezve? (pl. fatörzsre, fa vastagabb ágára, oszlopra, épület falára, templom toronyba, gémeskútra stb.), -a felhelyezés módja (függesztve, drótozva, szögezve stb.), - az odú tájolása (merre néz a kijárata: É, K, D, Ny ill. ezek lehetséges kombinációi), - ha növényen (fõként fákon) helyeztük el az odút, akkor megadható annak faja is ill. az odú magassága a talajtól (méteben megadva). Ezek az információk az odúk ellenõrzése elõtt a felmérõk munkájának megtervezését is nagyban segítik (pl. milyen hosszú teleszkópos rúd szükséges a függesztett odúk leemeléséhez; milyen magas létra kell, ha a telep odúit fixen rögzítettük stb.). kód Mire van helyezve?... (ha fára, bokorra más növényre került) (a talajtól) Amegjegyzések mezõben olyan fontos információkat közöljünk, amelyeket az adott odú adott napi ellenõrzésekor tapasztaltunk. (Például: kotló madár bent ült az odúban; valami kifosztotta a fészket; elpusztult fiókákat találtunk a fészekben; elhagyott a költés; az odú beázott; cserélni kell az odút, mert tönkrement; cserélni kell az odút, mert ellopták; fiókák gyûrûzésekor a gyûrû számokat megadhatjuk; 1., 2. 3. költést tapasztaltuk az adott fészkelési szezonban stb.)
kód Mire van helyezve?... (ha fára, bokorra más növényre került) (a talajtól) 1 B vastagabb ágra S1 függesztve 2005. 10.23. 04.01. 04.15. 05.11. 06.12. Cs E E E, Gy 32 Ü Fa To Fi kód min. PARMAJ PARMAJ E To PARMAJ 48 12,321 21 49,324 Mire van helyezve?... 9 3 DK fehér akác 4 (ha fára, bokorra más növényre került) (a talajtól) szándékos rongálás miatt cserélni kellett 8 4 1. költés PÉLDA
2005. 10.23. 04.01. 04.18. 05.11. 06.12. T E E E E 24 B 48,18107 21,72131 32 kód Ü Fa To Fi Fa fatörzsre J4 drótozva K fiatal állomány (kb. 15 fehér nyár 3,5 éves fehér nyárakkal) Mire van helyezve?... (ha fára, bokorra más növényre került) (a talajtól) PASMON 5 PASMON 4 3 1. költés elhagyott fészek kód Mire van helyezve?... (ha fára, bokorra más növényre került) (a talajtól) PÉLDA
kód Mire van helyezve?... (ha fára, bokorra más növényre került) (a talajtól) Az élõhelyek leírásánál az 1997-ben, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében, kidolgozott és elfogadott Általános Nemzeti Élõhely-osztályozási Rendszert (Á-NÉR) használjuk azzal a céllal, hogy adataink szabványosak (kompatibilisak) legyenek az országban folyó hasonló jellegû monitoring munkákkal. Az Á-NÉR létrehozásakor készítõi arra törekedtek, hogy teljes körûen lefedje a magyarországi élõhelyeket, általánosan használható legyen (nem speciálisan képzett szakemberek is használhassák) és, hogy a degradált élõhelyeket is monitorozhatóvá tegyék. Az Á-NÉR viszonylag kevés és tág kategóriát tartalmaz (a kategóriák száma 116), ezért a felhasználók szélesebb tábora alkalmazhatja munkája során. Lentebb felsoroljuk azokat a kategóriákat, melyekkel találkozhatunk az odútelepek helyszínein. Az Á-NÉR részletes leírása a NBmR keretében kiadott 10 kötetes munka II. kötetében található (Fekete et al. 1997). Ebben a kötetben 220 oldalon részletezik az Á-NÉR leírását, melyet nem áll módunkban felmérõink számára eljuttatni, de letölthetõ PDF verzióját megtalálhatják a Környezetvédelmi ésvízügyi Minisztérium honlapján (http://www.kvvm.hu/szakmai/biodiver/hun/biodiv_kezikonyv/5.htm). Az élõhelykód megadásakor elsõsorban a fõ kategóriákat használjuk (egy betûs kódok, vastagon szedve), az alkategóriákat (két betûs kódok) csak azon esetekben, ha azokat biztosan felismerjük. D Üde sík- és dombvidéki rétek és rétlápok D1 Üde és nádasodó láprétek-rétlápok D2 Kiszáradó kékperjés láprétek D3 Dombvidéki mocsárrétek D4 Alföldi mocsárrétek D5 Patakparti és lápi magaskórósok E Domb- és hegyvidéki gyepek E1 Franciaperjés domb- és hegyvidéki rétek E2 Veres csenkeszes hegyi rétek E3 Hegyvidéki sovány gyepek E4 Szõrfûgyepek E5 Csarabosok F Szikesek F1 Ürmöspuszták F2 Szikes rétek F3 Sziki magaskórósok F4 Mészpázsitos szikfokok F5 Padkás szikesek és szikes tavak iszapnövényzete G Nyílt szárazgyepek G1 Évelõ nyílt homokpusztai gyepek G2 Mészkedvelõ nyílt sziklagyepek G3 Mészkerülõ nyílt sziklagyepek H Zárt száraz és félszáraz gyepek H1 Zárt sziklagyepek H2 Sziklafüves lejtõsztyepprétek H3 Pusztafüves lejtõsztyeppek és erdõssztyepprétek H4 Stabilizálódott félszáraz írtásrétek, gyepek és száraz magaskórósok H5 Alföldi sztyepprétek J Liget- és láperdõk J1 Fûz- és nyírlápok J2 Égerlápok és égeres mocsárerdõk J3 Bokorfüzesek J4 Fûz- és nyárligetek J5 Égerligetek J6 Tölgy-kõris-szil ligetek K Üde lomboserdõk K1 Alföldi gyertyános-tölgyesek és üde gyöngyvirágos-tölgyesek K2 Hegyvidéki gyertyános-tölgyesek K3 Nyugat-délnyugat-dunántúli bükkösök és gyertyános-tölgyesek K4 Dél-déldunántúli ezüst hársasbükkösök és gyertyános-tölgyesek K5 Középhegységi szubmontán és montán bükkösök K6 Törmeléklejtõ erdõk, szurdokerdõk és sziklai bükkösök K7 Üde mészkerülõ tölgyesek és bükkösök L Zárt száraz lomboserdõk L1 Mészkedvelõ és melegkedvelõ tölgyesek L2 Cseres-tölgyesek L3 Lombelegyes, tölgyes jellegû sziklai maradványerdõk L4 Száraz mészkerülõ tölgyesek M Fellazuló száraz lomboserdõk és cserjések M1 Molyhos tölgyes bokorerdõk M2 Tatárjuharos lösztölgyesek M3 Sziki tölgyesek M4 Pusztai tölgyesek M5 Borókás-nyárasok M6 Sztyeppcserjések M7 Sziklai cserjések M8 Száraz-meleg erdõszegélyek N Fenyõerdõk N1 Mészkerülõ erdeifenyvesek N2 Mészkedvelõ erdeifenyvesek N3 Lucfenyvesek O Másodlagos, illetve jellegtelen származék mocsarak, rétek és gyepek O5 Alföldi gyomos száraz gyepek O6 Alföldi gyomos üde gyepek O7 Domb- és hegyvidéki gyomos szárazgyepek O8 Domb- és hegyvidéki gyomos üde gyepek O9 Másodlagos, egyéves homoki gyepek O10 Természetközeli mezsgyék, rézsûk és gátak növényzete O11 Természetközeli gyepek felhagyott szántókon O12 Felhagyott szõlõk és gyümölcsösök P Természetközeli, részben másodlagos gyep-erdõ mozaikok P1 Zárt erdõk helyén kialakult vágáscserjések és õshonos fafajú pionír erdõk P2 Spontán cserjésedõ-erdõsödõ területek P3 Fiatal erdõsítés degradált, természetközeli gyepmaradványokkal P4 Fáslegelõk P5 Gesztenyeligetek P6 Kastélyparkok és arborétumok az egykori vegetáció maradványaival regenerálódásával R Másodlagos, illetve jellegtelen származékerdõk és ligetek R1 Spontán beerdõsödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel R2 Tájidegen fafajokkal elegyes erdõk részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel R3 Jellegtelen telepített erdõk részben betelepült cserje- és gyepszinttel S Telepített erdészeti faültetvények és származékaik S1 Akácosok S2 Nemes nyárasok S3 Egyéb tájidegen lombos erdõk S4 Erdei- és feketefenyvesek S5 Egyéb tájidegen fenyvesek S6 Nem õshonos fajokból álló spontán erdõk és cserjések S7 Facsoportok, erdõsávok és fasorok (fásítások) T Agrár élõhelyek T1 Egyéves szántóföldi kultúrák T2 Évelõ szántóföldi kultúrák (pl. lucerna, vörös here) T3 Zöldség- és dísznövénykultúrák T4 Rizskultúrák T5 Vetett rétek és legelõk T6 Kistáblás mozaikok T7 Nagyüzemi szõlõk és gyümölcsösök T8 Kisüzemi gyümölcsösök és szõlõk T9 Kiskertek U Egyéb élõhelyek U1 Belvárosok, lakótelepek U2 Kertvárosok U3 Falvak
Néhány ismertebb madárfaj mesterséges odújának ajánlott méretei Kör alakú röpnyílással készülõ odúk adatai Odú típusa és Alapterület Mélysége Röpnyílás Kihelyezési madárfaj neve (belül) a berepülõ nyílás átmérõje magasság cm aljától mm m cm D Kék galamb 25 x 25 40 140 3-8 D Füleskuvik 20 x 20 35 55-60 2-8 D Macskabagoly 30 x 30 40 200 5-8 D Búbosbanka 20 x 20 35 55-60 2-6 D Szalakóta 20 x 20 35 55-60 2-6 B Nyaktekercs 12,5 x 12, 5 16-18 32 2-6 B Örvös légykapó 12,5 x 12,5 16-18 32 2-8 A Barátcinege 10 x10 16 27 2 A Kék cinege 10 x 10 16 27 2 B Széncinege 12,5 x 12,5 16-18 32 1,5-8 B Csuszka 12,5 x 12,5 16-18 34 2-8 D Seregély 15 x 15 min. 20-25 46-60 2-8 B Házi veréb 12,5 x 12,5 16-18 34 2-4 B Mezei veréb 12,5 x 12,5 16-18 32 1,5-4 kód Mire van helyezve?... (ha fára, bokorra más növényre került) (a talajtól) Félig nyitott elõlappal készülõ odúk adatai Odú típusa és Alapterület Mélysége Bejárat Kihelyezési madárfaj neve (belül) a bejárat magassága magasság cm alsó szélétõl (illetve mérete) m cm mm C Macskabagoly 30 x 30 40 180 x 180 min. 5-8 C Barázdabillegetõ 12,5 x 12,5 8 100 1-4 C Ökörszem 11 x 11 7 110 0,5-1 C Vörösbegy 12,5 x 12,5 10 80 0,5-1,5 C Házi rozsdafarkú 12,5 x 12,5 12 60 2-5 C Kerti rozsdafarkú 12,5 x 12,5 8 100 1,5-5 Néhány, a mesterséges odúkban és költõládákban gyakran megtelepedõ faj ill. HURING kódja A további hazai fajok HURING kódjai megtalálhatók a Monitoring Központ honlapján: www.mme-monitoring.hu Barátcinege - PARPAL Cinege - PARUSP Csuszka - SITEUR Fakusz - CERTSP Gyöngybagoly - TYTALB Házi rozsdafarkú - PHOOCH Hegyi fakusz - CERFAM Kék cinege - PARCAE Kuvik - ATHNOC Légykapó - FICESP Mezei veréb - PASMON Nyaktekercs - JYNTOR Örvös légykapó - FICALB Rövidkarmú fakusz - CERBRA Seregély - STUVUL Szalakóta - CORGAR Széncinege - PARMAJ Szürke légykapó - MUSSTR Felhasznált és ajánlott irodalom: Andrési, P. (1996) Cselekvõ természetvédelem. JGYTF Kiadó, Szeged. 212 pp. Drexler, Sz. (2005) Madárbarát kert. Cser Kiadó, Budapest. 64 pp. Harrison, C. (1975) A Field Guide to the Nests, Eggs and Nestlings of British and European Birds. Collins Puplishers, London. 432 pp. Kállay, Gy. (2001) Természetvédelmi berendezések. A Természet Szolgálatában Alapítvány, Budapest. 22 pp. Mullarney, K., Svensson, L., Zetterström, D., Grant, P. J. (1999) Bird Guide, The Most Complete Field Guide To the Birds of Britain and Europe. HarperCollins, London. 400 pp. (magyar kiadása 2002-ben jelent meg a Park Könyv-kiadónál, Madárhatározó címen, fordította és hazai adatokkal kiegészítette: Magyar, G., Schmidt, A. és Sós, E.)
kód Mire van helyezve?... (ha fára, bokorra más növényre került) (a talajtól) Néhány odúlakó madárfaj fészkével és költésével kapcsolatos alapvetõ információk Madár faj Kék galamb Gyöngybagoly Fészek jellemzõi Gyakran nincs fészekanyag, de kis mennyiségben fûszálak, gallyak lehetnek, ritkán van jól megépített fészek. Fészket nem épít. Tojás formája és színe, mintázata tojásdad, fehér krémszínû tojásdad (tompa végû), fehér Átlagos értékek lettek megadva (zárójelben a ritkábban elõforduló, szélsõ értékek) Tojás mérete mm 38x29 40x32 Tojás szám db 2 (néha 1) 4-6 (3-11) Kotlási idõ nap Fiókanevelési idõ nap 16-18 20-30 30-34 50-60 Füleskuvik Fészket nem épít. kerekded, egyszínû piszkos fehér 31x27 4-5 (3-7) 24-25 21-29 Kuvik Fészket nem épít. kerekded, egyszínû piszkos fehér 34 x 28 2-5 (1-7) 27-28 (25-30) 30-35 (43) Macskabagoly Fészket nem épít. tojásdad (tompa végû), fehér 48x39 2-5 (1-6) 28-30 32-37 (de 25-30 nap után általában elhagyják a fészket) Búbosbanka Fészket nem épít. tojásdad, olivszínû, néha halványzöldes -barnás 26x18 6-8 (4-10) 16-19 (14-20) 23-27 Szalakóta Fészket nem épít. tojásdad, egyszínû piszkosfehér 35x28 3-5 (2-7) 17-19 26-27 (25-30) Nyaktekercs Fészket nem épít. (Ritkán használhat más odúlakók (cinegék, verebek, légykapók) által készített fészket.) tojásdad, teljesen fehérek 21x15 7-10 (5-12) 12-14 18-22 (25)
Madár faj Házi rozsdafarkú Örvös légykapó Szürke légykapó Barátcinege Kék cinege Fészek jellemzõi Növényi részekbõl, fûszálakból álló alapra a csészét tollakkal, szõrökkel, gyapjúval béleli. Durva fûszálakkal és kevés levéllel épített alapon növényi rosttal bélelve. Növényi szálakból, finom gyökerekbõl, mohából álló alapba a csészét szõrszálakkal, gyapjúszálakkal béleli. Moha alapon állati szõrrel bélelve. Kevés fûszál, inkább moha alapon állati szõrrel bélelve. Tojás formája és színe, mintázata tojásdad, egyszínû fehér (enyhén világos barnás) tojásdad, egyszínû, halványkék tojásdad, halványzöldeskék, barnássárga piszkosfehér alapon vöröses-barna foltos v. maszatos tojásdad, fehér alapon vörhenyesen mintázott (finom, apró pettyezés, fõként az alapi részen) tojásdad, fehér alapon vörhenyesen mintázott (finom, apró pettyezés (néha nagyobb), fõként az alapi részen) Átlagos értékek lettek megadva (zárójelben a ritkábban elõforduló, szélsõ értékek) Tojás mérete mm 19x14 17x13 18x14 16x12 16x12 Tojás szám db 4-6 (3-7) 5-7 (2-9) 4-6 (2-7) 7-9 (4-11) 10-12 (6-16) Kotlási idõ nap Fiókanevelési idõ nap 13-17 12-19 12-14 14-18 12-14 (11-15) 12-16 (10-17) 13-17 16-21 13-16 17-18 (16-23) kód Mire van helyezve?... (ha fára, bokorra más növényre került) (a talajtól) Széncinege Gyökér és fûszál alapon mohával és állati szõrrel bélelve. tojásdad, fehér alapon vörhenyesen mintázott (nagyon változatos pettyezésû) 18x14 8-11 (6-15) 12-15 16-22 Csuszka Fõleg fenyõfa kéreg apró pikkelyeibõl áll, fészek csészét nem épít. hosszú tojásdad, fehér alapon jellegzetes nagy, barnás foltosak 19x14 6-11 (4-13) 14-18 23-24 (26) Seregély Száraz fû, növényi szálak, falevelek, kevés szõrrel tollal bélelve. tojásdad, világos kékes-szürke színûek 29x21 4-5 (3-8) 12-15 20-22 Mezei veréb Fûszálakból, zöld falevelekbõl és más madarak tollából áll, az egész odút kibéleli. tojásdad, fehéres, halványszürke alapon vörhenyesbarnán ritkán mintázott 19 x 14 3-7 (2-8) 11-14 15-20
Az egyes napokon, a terepi munkában részt vettek: Nevek Kormos István, Nagy Kálmán, Kiss Zsolt 2005.10.23. Nagy Kálmán, Kiss Zsolt 01.11. Kormos István, Kiss Zsolt 03.23. Kormos István, Kiss Zsolt 04.01. Odútelep Kormos István, Nagy Kálmán, Kiss Zsolt 04.15. Kormos István, Kiss Zsolt 04.18. Nagy Kálmán, Kiss Zsolt 05.11. Nagy Kálmán, Kiss Zsolt 06.12. PÉLDA Az odútelep elhelyezkedése: Az odútelep kezelõjének adatai: Mesterséges fészekodú telepek TEREPNAPLÓ MME3601 2005 2006 azonosító:... a Monitoring Központ által megadott azonosító Ibrány MME Monitoring Központ Postacím: Nyíregyháza 1, Pf. 286., 4401 Tel: 42/443-544 Web: www.odu.mme.hu Programvezetõ: Nagy Csaba tel.:30/9659-914 e-mail:odutelep@mme.hu Település(ek) :... Apát szeg Terü let (ek) neve (pl. erdõrészlet, dûlõnév, egyéb) :...... EU53C1 Évek:...,...,... melyekben az adott terepnaplót használták UTM négyzet( ek) kódja:,,,,, MME 36. számú Nyíregyházi Hcs. Kormos István 4484 Ibrány Tisza u. 2. Szervezet neve:... Felelõs személy neve:... Lakcíme:. 30/9123-456 42/443-544 odukormi@freemail.hu Telefonszáma:... Faxszáma:... E-mail címe:... AZ ODÚTELEPPEL KAPCSOLATOS MEGJEGYZÉSEK: PÉLDA A 30 db B típusú odút 2004. õszén helyeztük ki. Készült a Természet Szolgálatában Alapítvány és az MME közös programja keretében, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával. Felvetõdõ kérdések esetén tanulmányozza a kitöltési útmutatót keresse a programvezetõt, a fenti telefonszámon e-mail címen!
É Az odútelep áttekintõ térképe Erre az oldalra az odúk elhelyezkedését vázlatosan ábrázoló rajzot készíthetünk egy topográfiai térkép másolaton készített áttekintõ térképet ragaszthatunk, amely kizárólag arra szolgál, hogy a telep ellenõrzését végzõ munkatársak munkáját, tájékozódását segítse. Ezt a térképet alapesetben az odúteleppel kapcsolatos munkákat koordináló személy készítheti. A mezei veréb növekedési szakaszai (Harrison, 1975 nyomán) 1. napos B típusú odú Az odúk a jelölt erdõrészleteken belül vannak elhelyezve, a nyiladékok mentén, egymástól kb. 100m távolságban. 4. napos 6. napos 8. napos C típusú odú 10. napos PÉLDA 100 m A frissen kikelt fiókák mellett gyakran megfigyelhetõek a még ki nem kelt tojások is. Az un. aszinkron kelésû fajok esetében a tojó még az utolsó tojás lerakása elõtt megkezdi a kotlást, ezért a fiókák nem egy napon kelnek ki. Ilyenkor még több napos különbség is lehet az egyes fiókák között. Anéhány napos fiókákon már jól láthatóak a növekvõ, de még ki nem nyílt tolltokok.