A kuvik (Athene noctua n. Scop. 1769) kiskunságiés hazai természetvédelmi helyzete napjainkban
|
|
- Pál Nagy
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 I. Magyarországi Kuvikvédelmi Konferencia november 14. Kunszentmiklós A kuvik (Athene noctua n. Scop. 1769) kiskunságiés hazai természetvédelmi helyzete napjainkban Hámori Dániel
2 Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület ben alakult, 2003-óta tevékenykednek tagjai - tagsági rendszer, kb. 20 tag melyből terepen 5-6 fő tevékenykedik - terepi munkák és odúkészítések költségei jórészt az alapító tagok saját anyagi támogatása révén valósulnak meg - kuvikvédelem mellett kooperatív környezeti nevelés (eddig összesen kb. 800 alsós diák vett részt rendszeresen előadásainkon, heti rendszerességgel!, madárgyűrűzés-bemutatók, természetvédelmi táborok) Kenéz Attila (egyesületi elnök) Csortos Csaba (gyűrűzés-vezető) Horváth Endre (kommunikációért felelős vezető) Hámori Dániel (természetvédelmi szakmai vezető)
3 A kuvik veszélyeztetettsége Európai állomány mérsékelten csökkenő számú, egész Nyugat- és Közép-Európában csökken (délen és keleten stabilabb-dán és belga példák), szomszédos országok párszámai Országos állománynagysága a mai napig bizonytalan ( , , ?) Hazai kutatottsága csekély!!!!, nyugati országokban nagyon sok kuvikokkal kapcsolatos természetvédelmi témájú kutatás: Vajon fogyatkozik a hazai állomány??? Élőhely-preferencia (ez alapján élőhelyi kritériumok!) Rádiótelemetria és műholdas jeladózás (diszperzió, területhűség, revírnagyság) Gerinces és rovartani táplálkozásbiológiai vizsgálatok Állománybecslések hívóhangozással (és rengeteg önkéntessel ) pl. Belgium, Hollandia, Németország Nestbox -rendszerek parkokban és gyümölcsösökben
4 Eionet és Redlist 2015 novemberi adatok alapján (kat.: mérsékelten csökkenő Európában)
5 A területen 2003-ban megkezdett védelmi munkák, kutatások mesterséges odútelep létrehozása és fenntartása potenciális költőhelyek felmérése táplálkozásbiológiai vizsgálatok biometriai adatfelvételek lakossággal kapcsolattartás, tájékoztatás nemzeti parkkal folyamatos kommunikáció és adatszolgáltatás kuvik mellett gyöngybagoly- és füleskuvik számára költőládák kihelyezése
6 Adatbázisaink Kuvikgyűrűzési adatbázis Műholdas és táblázatos odúadatbázis Diszperziós térkép és adatbázis (visszafogások) Köpetgyűjtő-adatbázis DNS-mintavétel adatbázis
7 Odútípusok és kihelyezési lehetőségek
8 Téglatestes odútípusban történő költések aránya 10% 35% 21% 14% 20% Coracias garrulus Otus scops költés Upopa epops költés Sturnus vulgar költés Egyéb énekesm adár fészkelés Hengertestes odútípusban történő költések aránya novemberéig több, mint 300 mesterséges odú kihelyezésére került sor (de az aktív odúszám csak ennek a fele!) Athene noctua költés Otus scops költés Corvus monedula költés Sturnus vulgar költés Egyéb énekesmadár fészkelés
9 Odútípus és annak rögzítése, kihelyezése: hengertestes típusú odú legalább 3 méteres kihelyezési magasság lehetőleg ritkább lombozatú, egyedül álló, idősebb faegyedre (nyár és fűzfafajok az eddigi megtelepedések alapján nem ajánlottak) vízszintes oldalágra felerősítés lógatva, vagy fixen, min. 2,75 mm-es horganyzott acélhuzallal Potenciális revírterület jellemzői 2 km sugarú körben potenciális táplálkozó vagy pihenőterület felé néző, árnyékolt, de jól látható, a madár által könnyen megközelíthető bejárati nyílás az élőhely legyen megfelelően mozaikos (kaszálók, fás legelők, élő tanyák) Preferált közvetlen élőhelyi jellemzők 500 m-en belül mérsékelt emberi zavarás ( emberi tevékenység legalább 50 m-re) nagy létszámú állattartó-telep (juh, szarvasmarha, ló, szabad tartású baromfi) aszfaltozott úttól legalább 200 m-es távolság, szigetelt távvezeték-oszlopok
10 Költőhelyekhez közvetlenül kapcsolódó állattartó telepek megoszlása a Felső-Kiskunsági mintaterület 2013-as revírjei alapján
11 Fészkelések megoszlása, revírek közötti távolságok (2015) es odú: 1000 méter! es odú: 500 méter! Körbehatárolt körzetben idén 7 költés is odúinkban! a kijelölt 1000 ha-os területre 7 költés jutott, azaz az átlagos revírterület itt 140 ha volt!!!
12 ismert szakirodalmi becslés: pár közismerten alföldi madarunk, de több gyűrűzés hazai hegyvidékeinken is (Európában akár 1600 m-en is költés!) hazai becsléshez összesen 8 mintaterületről történt adatgyűjtés Sorszám Időszak Felső- Hortobágyi Terület Kiskunsági Szeged és Baja és Mohács és Békéscsaba Dél-hevesi mintaterület Zala megye megnevezése mintaterület környéke környéke környéke és környéke régió (HNP) (KNP) Terület nagysága (ha) Felmérők neve Állományfelmérés módja ha ha ha ha ha ha ha ha Kuvik Oltalmi Egyesület potenciális költőhelyek felmérése 2003-óta Martin ŠÁLEK, Monika CHRENKO VÁ, Marina KIPSON hívóhangos állománybecslés Tamás Ádám potenciális költőhelyek felmérése Kalocsa Béla, Tamás Enikő Anna potenciális költőhelyek felmérése László Csaba hívóhangos állományfelmérés Bozó László, Borbáth Erna potenciális költőhelyek felmérése Dr. Klein Ákos potenciális költőhelyek felmérése Tóth László potenciális költőhelyek felmérése Odúkihelyezés folyamatosan nem történt nem történt nem történt nem történt nem történt 2012-óta nem történt folyamatosan Ismert 32 pár 122 pár 75 pár 22 pár 8 pár 40 pár 30 pár 14 pár egyedszám
13 Sorszám Terület megnevezése Felső- Kiskunsági mintaterület (KNP) Hortobágyi mintaterület (HNP) Szeged és környéke Baja és környéke Mohács és környéke Békéscsaba és környéke Zala megye Dél-hevesi régió Ismert egyedszám 32 pár 122 pár 75 pár 22 pár 8 pár 40 pár 30 pár 14 pár
14 területarányos számítás, domb- és hegyvidéki területek esetében a zalai megyei adatokkal kalkuláltunk alföldi felmért területek összesített, területarányosan viszonyított párátlaga: 1460 ha/pár Tehát az alföldi területeken ( ha) kb pár, a további hektárnyi domb- és középhegyvidéki területen a zala megyei adatok alapján kb. 250 pár élhet. A rendelkezésre álló adatok alapján tehát a hazai állomány pár közöttire becsülhető az aktuális, rendelkezésünkre álló, különböző módszereken alapuló
15 Tanyasi épületek felmérése Biztos Athene noctua fészkelőhely Ahol láttunk kuvikot 11% 6% Athene noctua köpetek 7% 7% Ahol láttuk a gyöngybaglyot Tyto alba köpetek 7% 13% Méregre utaló jel 4% 2% Martes foina-ra utaló jel Columbidae 15% Zárt, vagy időszakosan zárt épület 26% Túl világos objektum 2% 2004 és 2005-ben kb. 80 potenciális fészkelőhely felmérése a mintaterület központi részén Alkalmatlan objektum
16 A kuvik gerinces zsákmányállatainak százalékos megoszlása (Felső-Kiskunság, január-augusztus; 361 meghatározott egyed) - a kuvikok a mezei pockokat (Microtus arvalis) részesítették előnyben, zsákmányállatok több mint harmadát e faj egyedei tették ki -17, 5 %-al az Apodemus fajok (elsősorban az Apodemus sylvaticus), 16 %-al a házi egerek (Mus musculus), 14,5 %-al az énekesmadarak (Passeridae), valamint 12 %-al a kétéltűek (Amphibia) szerepeltek.
17 40 A felső-kiskunsági mintavételi helyekről történő gyűjtés összesített eredménye 37, Magyarországi 44 helyről történő gyűjtés elemzésének összesített eredm énye 78, % százalék (%) , , ,6 2,2 2,5 5,4 5 0 Muridae /igazi egerek/ Microtidae /pocokfélék/ 2,2 Soricidae /cickányok/ Aves /madarak/ Hüllőkkétéltűek 0 Egerek Pockok Cickányok Madarak táplálékkategória Hüllők-kétéltűek
18 -mezei pockokat 48 %- os arányban a 39. sz. odúban költő család fogyasztott (legelők, kaszált gyepterületek) -házi egerek 18%-os arányban estek áldozatul a kuvikoknak a Petőfi juhhodályoknál (folyamatos állattartás, takarmány-tárolók, trágyalerakatok) Fészekaljakban felhalmozott zsákmányállatmaradványok taxononkénti megoszlása az egyes költőhelyeken - Abodemus-fajok fogyasztása az 57. sz. odú esetében volt jelentős (27 %) (telepített erdők, parlagon hagyott élőhelyek), illetve a pince révén itt magas ásóbékafogyasztás
19 A Coleoptera rend családok szerinti összesített megoszlása az elemzett táplálékmaradványok alapján, illetve az Orthoptera rend faj szerinti összesített megoszlása Scarabeidae család tagjainak zsákmányul ejtésével teljesen azonos mértékű volt a Futóbogárfélék fajainak fogyasztása is, e mellett 20 %-os arányt ért el a Cserebogárfélék aránya Az elemzett anyagokban meghatározott fajok megfelelően tükrözik az adott köpetgyűjtési körzet természeti adottságait pl. lótetű a Petőfi juhhodályoknál; gabonafutrinka, ganéjbogár, aranyos bábrabló a 39-es odú esetében; zömökfutrinka, gyalogormányos az 57-es odú esetében
20 Rendelt odúk legkésőbb 2016 februárig elkészülnek, átvételi helyük Monor (Bp-től 15 km-re a 4-es főúton) Az odúkat rendelők és koordinátori feladatot vállalók az odúk átvételekor megkapnak minden szükséges dokumentációs anyagot elektronikusan: kihelyezési és rögzítési útmutatót, Earth-használatának leírását, ellenőrzési időponti ajánlásokat, védett terület esetén hatósági engedély (fajvédelmi koordinátorral külön egyeztetés), terepi felmérő füzetek (fészkelés, gyűrűzés, biometria, Dns-mintavétel, köpetgyűjtés ) Kihelyezések javasolt legkésőbbi időpontja: 2016 március eleje (kihelyezéskor az odút fel kell vinni a kuvikodús műholdas térképre!) Előzetes ellenőrzés javasolt időpontja: 2016 május eleje-közepe (nem kötelező!) Kuvikokat célzó ellenőrzés, fiókagyűrűzés: 2016 május vége, június eleje Egyéb kuvikodúban megtelepedő madárfajok ellenőrzése (SZ, FK, VV): 2016 június vége, július eleje Odúk karbantartása: tisztításuk a fiókák kirepülését követően javasolt, augusztus-november között, köpetanyagot minden esetben meg kell őrizni! Koordinátoroknak az adatszolgáltatás a projektvezető felé kötelező (külön a gyűrűzési adatok is!!!) minden év december 31-ig ( es formában!) Javasoljuk, hogy a kihelyezés az odúszámnak megfelelő potenciális élőhely-nagyságban valósuljon meg!
21 I. Magyarországi Kuvikvédelmi Konferencia november 14. Kunszentmiklós Gyűrűzési eredmények és tapasztalatok Csortos Csaba
22 Kuvikgyűrűzési eredmények Év Egyedszám Visszafogás Pullus Adult Összesen
23 ÉVES FELBONTÁS (GYŰRŰZÉS) 2015; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; 72
24 Kor szerinti arány (%) GYŰRŰZÉSEK ÉVES FELBONTÁSA (KOR SZERINT) 100% 90% 80% % 60% 50% 40% 30% Felnőtt Pullus 20% 10% 0% Év
25 Költésre elfoglalt fészekaljak száma az adott évi odúszámok tükrében Év Fészekaljak száma (db) Odúk száma (db) Százalékos arány (%) , , , , , , , , , , ,44
26 Költésre elfoglalt fészekaljak száma az adott évi odúszámok tükrében Költések száma (db) Odúk száma (db) Százalékos arány (%) Költések száma (db) Odúk száma (db) Százalékos arány (%) 5,13 7,84 9,09 8,2 5,88 5,56 3,57 13,83 13,86 19,44 25,44
27 Év Fészekalj (db) Pullus (fő) Felnőtt (fő) Átlag fiókaszám (fő/db) , , , , , , , , , ,03
28 KÖLTÉSEK ARÁNYA (ÁTLAGOS FIÓKASZÁM) ,25 3,8 5 43,8 4 4,75 5, , ,46 4,36 3,95 3, Fészekalj (db) Pullus (fő) Felnőtt (fő) Átlag fiókaszám (fő/db)
29 VISSZAFOGÁSOK Sorszám Gyűrűszám Gyűrűzés 1. vissza 2. vissza 3. vissza Leghosszabb megkerülés (nap) 1 VR VR VR VR VR VR VR VR VR VR VR
30 Térkép száma Elmozdulás szerinti összesítés Elmozdulás (km) ELMOZDULÁSOK 3 51,5 2 14, ,7 Ssz. Térkép Gyűrűszám Gyűrűzés Elmozdulás (km) 1 3 VR ,5 2 2 VR , VR VR , VR ,6 7 9 VR ,8 8 5 VR ,8 9 4 VR , VR , VR , VR , VR , VR , ,8 3,7 3,5 2,7 1,4 0,8 0,3 9,6 8,8
31 Elmozdulások összesítése ig. -- /pullusként gyűrűzött-adult tojóként visszafogott; -- /pullusként gyűrűzött-adult hímként visszafogott; -- /adult tojóként gyűrűzött-adult tojóként visszafogott
32 Elmozdulások összesítése ig. -- /pullusként gyűrűzött-adult tojóként visszafogott; -- /pullusként gyűrűzött-adult hímként visszafogott; -- /adult tojóként gyűrűzött-adult tojóként visszafogott
33 EGYÉB FAJOK GYÖNGYBAGOLY (1 SIKERTELEN KÖLTÉS, EGY ÁTKÖLTÖZTETETT, 5 FIÓKA) FÜLESKUVIK VÖRÖS VÉRCSE SZALAKÓTA BÚBOS BANKA CSÓKA SEREGÉLY MEZEI VERÉB NYUSZT, HÁZI MACSKA
34 FÜLESKUVIK Év Fióka Felnőtt Összesen Összese
35 Egyedszám 18 FÜLESKUVIK GYŰRŰZÉS ( ) Felnőtt Fióka
36 Összesen SZALAKÓTA Év Fióka Felnőtt Összesen
37 Egyedszám 18 SZALAKÓTA GYŰRŰZÉS ( ) Felnőtt Fióka
38 VÖRÖS VÉRCSE Év Fióka Felnőtt Összesen
39 Egyedszám 30 VÖRÖS VÉRCSE GYŰRŰZÉS ( ) Felnőtt Fióka
40 Köszönjük a figyelmet!
41 odútelepítés új önkéntes koordinátorok bevonásával az ország más területein - hosszú távon eredményes lehet? kuvikvédelem népszerűsítése a hazai madárvédelmi és gyűrűző gyakorlatban - de hogyan? idősebb gyümölcsösökben kísérleti odútelep létrehozása + hazai hegyvidéki területen!? a színesgyűrű-kérdés nyugaton működik de a hazai helyzet más! javaslatok a kuvikvédelmi tevékenységünkkel kapcsolatban jövő évben hazai nagy baglyos konferencia szervezése? egyéb kérdések megvitatása
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
Csortos Csaba Hámori Dániel
a Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület 11 éve tartó Kiskunsági Kuvikvédelmi Programjának adatai, tapasztalatai, valamint a hazai állomány becslése országos adatgyűjtés alapján Csortos Csaba Hámori Dániel
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
Madárvédelem Vásárhelyen
Madárvédelem Vásárhelyen Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület Egyesületünket azért alakítottuk meg, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) karöltve megóvjuk Vásárhely természeti
A KUVIK [Athene noctua (Scopoli, 1769)] TÁPLÁLKOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KISKUNSÁGBAN. Hámori Dániel
Magyar Apróvad Közlemények 12 (2014) Hungarian Small Game Bulletin 12 (2014) A KUVIK [Athene noctua (Scopoli, 1769)] TÁPLÁLKOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KISKUNSÁGBAN Hámori Dániel Magyarországi Kuvik Oltalmi
VP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó
VP-4-10.1.1-15 - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó 7. számú mellékelt A leggyakoribb madárfajok igényeinek megfelelően a madárodú-típusok közül az ültetvényekbe az A, B, C és D típusú
2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
Parlagi sasok nyomkövetési módszerei
Parlagi sasok nyomkövetési módszerei Horváth Márton, Bagyura János, Bereczky Attila, Demeter Iván, Fatér Imre, Juhász Tibor, Kovács András, Kovács Szilvia, Molnár István Lotár, Prommer Mátyás és Szabó
a MAGYAR RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI SZAKOSZTÁLY KöZöS ÉVKönYVE
HELIACA 2016 a MAGYAR RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI TAnÁcS és Az MME ragadozómadár-védelmi SZAKOSZTÁLY KöZöS ÉVKönYVE The yearbook of the Hungarian Council for the Protection of Birds of Prey and the Raptor Conservation
KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE
1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT
1. Magyar Bagolykutató Konferencia. Összefoglalók
Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Ökológiai Tanszék 1. Magyar Bagolykutató Konferencia Összefoglalók Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kari Tanácsterem Pécs,
Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u. 42. E-mail: mme28@t-online.hu Honlapunk: www.madarvarta@atw.
Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u. 42. E-mail: mme28@t-online.hu Honlapunk: www.madarvarta@atw.hu 1. A szervezetre vonatkozó adatok: A szervezet neve: Alakulás éve:
LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden
LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen
Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák
Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti
A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása
A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2014. május 9. Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ A Fenntartható
A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához
A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához Készült A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) LIFE+ program keretében. www.rollerproject.eu
Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva
Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával
Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult
A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership
Járjunk-e többet templomba? Avagy, tudjuk-e minek örülnének legjobban a gyöngybaglyok?
XIII. Sólyomcsalogató Szarvas Járjunk-e többet templomba? Avagy, tudjuk-e minek örülnének legjobban a gyöngybaglyok? Dr. Klein Ákos és László Csaba 5 éves terv (2022. december 31-ig) 1. Az ötödik év végére
LIFE- utáni védelmi terv
LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely
JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE
Králl Attila MME JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Javaslatok a fokozottan védett nagytestű
Kuvik (Athene noctua) táplálkozásbiológiai vizsgálatok a Kiskunságban
Kuvik (Athene noctua) táplálkozásbiológiai vizsgálatok a Kiskunságban Hámori Dániel* Traser György Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület, 1032, Budapest, Szőlő u. 86. 2/12. ; *brumibagoly@freemail.hu Bevezető
Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök
Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS Dombóvár, 2015. január 30. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200
Szakmai és etikai gyakorlati tesztek (válogatás az előző évek anyagaiból)
Szakmai és etikai gyakorlati tesztek (válogatás az előző évek anyagaiból) 1. Gyűrűzés közben elpusztult színes gyűrűs kanalasgémet talál. A madár mindkét lábán színes gyűrű, az egyik lábán BUDAPEST feliratú
Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u Honlapunk:
Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u. 42. E-mail: mme28@t-online.hu Honlapunk: www.madarvarta@atw.hu 1. A szervezetre vonatkozó adatok: A szervezet neve: Alakulás éve:
MŰKÖDÉSI TERÜLET TOLNA MEGYE NYUGATI RÉSZE, 76 TELEPÜLÉSSEL. Dombóvári Csoport. Szekszárdi Csoport
MŰKÖDÉSI TERÜLET TOLNA MEGYE NYUGATI RÉSZE, 76 TELEPÜLÉSSEL Dombóvári Csoport Szekszárdi Csoport Az MME 1974 január 6-án alakult 200 fővel. Jelenlegi taglétszám 9489 fő. Az MME 28. sz. Dombóvári Csoportja
FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE
FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE SÓLYOMCSALOGATÓ Szarvas 2015. február 28. KERECSNSÓLYOM- VÉDELMI PROGRAM EREDMÉNYEI 2014 KERECSENSÓLYOM KÖLTÉSI EREDMÉNYEK
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
A kék vércse védelme a Kárpát-medencében
Ágoston Attila, Barabás Lilla dr., Bánfi Péter, Bagyura János, Balázs István, Balogh Gábor, Barcánfalvi Péter, Barna Krisztián, Bártol István, Bíró Csaba, Borbáth Péter, Boruzs András, Borza Sándor, Böde
Vörös vércse (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) telepítési kísérletek a Bakony térségében (2001-2002)*
A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.3 Vörös vércse (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) telepítési kísérletek a Bakony térségében (2001-2002)* Barta Zoltán Bakonyi Természettudományi Múzeum, 8420
2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA
KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat
A Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei
Natura Somogyiensis 15 219-226 Ka pos vár, 2008 A Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei Horváth Zoltán Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,
1. TÁBLÁZAT: A FELHASZNÁLT ÁLLATOK SZÁMA SZÁRMAZÁSI HELYÜK SZERINT. Származás fajok szerint
XI/810/95rev3 1.1. 1. TÁBLÁZAT: A FELHASZNÁLT ÁLLATOK SZÁMA SZÁRMAZÁSI HELYÜK SZERINT 1.2. 1.3. A jelentést tevő országon belül bejegyzett tenyésztő vagy beszállító létesítményből származó állatok Származás
A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE
A Puszta 2001. 1/18. pp. 116-124. A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE 1 2 VEPRIK RÓBERT BAKACSI GÁBOR 1 SZEGEDI VADASPARK,
Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület
Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,
A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén
A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több
A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei
A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi
Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra
LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
Parlagisas-védelem a Kárpát-medencében 2002-2005. a LIFE02NAT/H/8627 projekt összefoglaló jelentése
Parlagisas-védelem a Kárpát-medencében 2002-2005 a LIFE02NAT/H/8627 projekt összefoglaló jelentése Fiatal parlagi sas. Fotó: Kovács András Fiatal parlagi sas. Fotó: Kovács András Fiatal parlagi sas. Fotó:
ÉVES JELENTÉS 2017 A MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI SZAKOSZTÁLYÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL
ÉVES JELENTÉS 2017 A MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI SZAKOSZTÁLYÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL Tartalom Bevezető... 4 1. Feketególya-védelmi Program... 4 2. Gyöngybagoly-védelmi
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek Feladat: Egyetlen szóval válaszolj az alábbi feladványokra: 1. Az
BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus
Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel
Műodúk. - szaporodási periódusban használják: védett helyet képvisel, ahol a lerakott tojások, a fiókák rejtve maradnak a ragadozók előtt
Műodúk Hogy néz ki a műodú? A madaraknak nincs szükségük egy házra, mint nekünk, embereknek. Nem igényelnek több bejárattal, ablakkal, lakrésszel rendelkező otthont. Életük bizonyos szakaszában azonban
A költőhelyre zsákmánnyal berepülő gyöngybagoly (Fotó: Dr. Kalotás Zsolt) Szöveg: Bank László. Nyomda: Kállaik Kft. 2009.
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány GYÖNGYBAGOLYVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN A költőhelyre zsákmánnyal berepülő gyöngybagoly (Fotó: Dr. Kalotás Zsolt) Kiadó: Baranya
Gyűrűzött madarak száma 2017: 227 faj / pld. (feldolgozás/ellenőrzés folyamatban)
Gyűrűzött madarak száma (oszlop) 1974. 1976. 1978. 198. 1982. 1984. 1986. 1988. 199. 1992. 1994. 1996. 1998. 2. 22. 24. 26. 28. 21. 212. 214. 216. Gyűrűzött madarak száma 217: 227 faj / 262773 pld. (feldolgozás/ellenőrzés
KUVIKVÉDELEM EGY KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN: KÖLTÉSI ADATOK ÉS A MESTERSÉGES FÉSZEKODVAK PARAMÉTEREINEK ÖSSZEFÜGGÉSEI.
Magyar Apróvad Közlemények 13 (2017) Hungarian Small Game Bulletin 13 (2017) KUVIKVÉDELEM EGY KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN: KÖLTÉSI ADATOK ÉS A MESTERSÉGES FÉSZEKODVAK PARAMÉTEREINEK ÖSSZEFÜGGÉSEI
Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás
Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad
Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben
T E R M É S Z E T V É D E L E M Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben Dr. Takács András Attila Takács Gábor Biró Csaba Tartalom Bevezetés háttér információk GPS Természetvédelmi feladatok
Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról
GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021
MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
Distribution of the Hungarian Roller population
LIFE13/NAT/HU/000081 Distribution of the Hungarian Roller population Annex for action A2 2015 The work was supported by the European Union s LIFE - Nature Fund Number of breeding pairs in the Hungarian
Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?
Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek
Kerecsen-jeladózás: célok és eszközök
Kerecsen-jeladózás: célok és eszközök PROMMER Mátyás Sólyomcsalogató, Szarvas, 2015.02.28-03.01. MIÉRT JELÖLÜNK ÁLLATOKAT? - Vonuláskutatás - Területhasználat - Mortalitási tényezők feltárása - Hatékony
ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN
Molnár Lídia Acta Siculica 2012 2013, 99 106 ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN 2010. december 2011. március Az Adatok ez erdei
Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat. Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb
Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat Nem minden állat látható fogásos módszerek Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb 1. Egyszerű arányváltozás - zárt populáció,
MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ
MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ vándorsólyom-védelmi program 2009 A vándorsólyom-gyûrûzési és mûholdas nyomkövetési
Élőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
ELŐZETES EREDMÉNYEK A SZALAKÓTA (CORACIAS GARRULUS) OTTHONTERÜLETÉNEK VIZSGÁLATÁRÓL
ELŐZETES EREDMÉNYEK A SZALAKÓTA (CORACIAS GARRULUS) OTTHONTERÜLETÉNEK VIZSGÁLATÁRÓL KISS ORSOLYA 1*, PROMMER MÁTYÁS 2, TÖRÖK HUNOR 3, CSIBRÁNY BALÁZS 1, TOKODY BÉLA 1 1 Magyar Madártani és Természetvédelmi
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI PROGRAM Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN Mecseki
HELIACA. a MAGYAR RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI. SZAKOSZTÁLY KöZöS ÉVKönYVE
HELIACA 2015 a MAGYAR RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI TAnÁcS és Az MME ragadozómadár-védelmi SZAKOSZTÁLY KöZöS ÉVKönYVE The yearbook of the Hungarian Council for the Protection of Birds of Prey and the Raptor Conservation
TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN
TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:
Meghívó felhívó. Hogyan tudtok részt venni a programban és a munkában?
Meghívó felhívó A 12.H osztály összefogásra és a Madárbarát iskola programban való résztételre hívja az iskola minden tanulóját, pedagógusát, dolgozóját, mert szeretnénk, ha egy év múlva az iskola elnyerné
A hazai madárgyűrűzés eredményei
A hazai madárgyűrűzés eredményei Csörgő Tibor MTA Budapest 2014. január 6. A Magyarországon 1951-2012 között gyűrűzött madarak egyedszáma A gyűrűzők és a gyűrűzött madarak száma Gyűrűzési helyek 1951-1973
Rövid tanulmányút Nyitrán
Rövid tanulmányút Nyitrán Campus Mundi rövid tanulmányút A Biológus MSc diplomamunkám témája a telelő erdei fülesbaglyok táplálék-összetételének vizsgálata volt Magyarország különböző földrajzi régióiból
Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről
Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Kecskemét, 2009. február 24.. igazgató Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Személyi állomány... 5 2. Területi adatok... 6 2.1. Védett
A szalakóta (Coracias garrulus) élőhelyválasztása, annak következményei és természetvédelmi vonatkozásai. Kiss Orsolya
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Ökológiai Tanszék A szalakóta (Coracias garrulus) élőhelyválasztása, annak következményei és természetvédelmi
Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken
Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi
FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra)
FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) A 2000. évben végzett felmérések alapján a fekete gólya magyarországi állománya az elmúlt évtizedben emelkedni látszik. Míg 1996-ban 150-200 párra volt tehető a fészkelő fekete
terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
Gyöngybagoly (Tyto alba) köpet vizsgálati adatok a Dél-Tiszántúlról és évi eredmények
Crisicum 5. pp.231-240. Gyöngybagoly (Tyto alba) köpet vizsgálati adatok a Dél-Tiszántúlról 2003. és 2005. évi eredmények Kalivoda Béla Abstract Data of Barn Owl (Tyto alba) studies from South-Tiszántúl
Natura 2000 fenntartási tervek készítésének tapasztalatai. Podmaniczky László témavezető
Natura 2000 fenntartási tervek készítésének tapasztalatai Podmaniczky László témavezető A FENNTARÁSI TERVEK CÉLJAI 1. Az érintettek felé bemutathatóvá váljanak azok a természetvédelmi szempontok, amelyek
antropogén fészkelőhelyeken költő kuvik Athene noctua (Scopoli, 1769) konzervációbiológiai lehetőségei a felső-kiskunságban
6. évfolyam 2. szám 2016 DOI: 10.17164/EK.2016.014 175 187. oldal antropogén fészkelőhelyeken költő kuvik Athene noctua (Scopoli, 1769) konzervációbiológiai lehetőségei a felső-kiskunságban Hámori Dániel
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól
Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól CSIZMAZIA GYÖRGY Az erdélyi Szigethegységből (Munti Apuseni) kifutó Fehér-Körös az aradi, a Fekete-Körös pedig a bihari síkságra érkezik először és vízereivel, mint
Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat. Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb
Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat Nem minden állat látható fogásos módszerek Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb 1. Egyszerű arányváltozás - zárt populáció,
A kékvércse-védelmi program tapasztalatai Vajdaságban
A kékvércse-védelmi program tapasztalatai Vajdaságban Barna Krisztián és Gergely József Szarvas, 2015.02.28. A kékvércse-kutatás helyzete: kezdetektől napjainkig Az 1930-as évektől Csornai Richárd a faj
Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken
Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti
Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból
A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból Nagy Dénes Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Biharugra 2009. szeptember 24. Kárókatona; kormoránnak is mondják. Úszik, mint
A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -
A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén - A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe és védett területei 1. Boronka melléki
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 3. Fecskevédelmi eszközök és módszerek
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 3. Fecskevédelmi eszközök és módszerek Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Miért kell kiemelten foglalkozni a fecskékkel? A füsti és a molnárfecske
Az oktatási segédanyagot a Patkós Stúdió fejlesztette.
Az oktatási segédanyagot a Patkós Stúdió fejlesztette. www.patkosstudio.hu 2 3 Mesterséges kékcinege-odú A kék cinege a széncinege után a második leggyakoribb, harkályok odúiban fészket építő cinegefajunk.
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
Nagyvisnyó Sporttábor
Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:
Ragadozómadár-monitoring (RMM) Módszertani útmutató
Ragadozómadár-monitoring (RMM) Módszertani útmutató 2014 Háttér A hazai ragadozómadár-felmérési programok hosszú múltra tekintenek vissza, amelyek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME)
2015. A borjádi rét (Fotó: Bank László)
Bemutatkozik a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN A borjádi rét Kiadja: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány Szöveg: Bank László Lektor: Laczik Dénes
Madárinfluenza Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017.
Madárinfluenza 2016 2017. Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017. Áttekintés A 2016-os járvány kezdete: 2016. november 3. Tótkomlós, Békés megye -10 000-es pulykatelep
Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN
Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN WWF Magyarország 25 A WWF 25 éve van jelen Magyarországon +15 Párhuzamosan több, mint 15 természetvédelmi
A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 45-49. (2008) A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?
Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Domborzat Földtan Növényzet Felszíni és felszín alatti vizek Éghajlat Talaj Tájhasználat Domborzat: dombvidék, 200-400 m, erős relief Földtan: Pannon üledékek, Miocén
A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken
A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében (LIFE06NAT/H/000096) A1 AKCIÓ ZÁRÓJELENTÉS FINAL REPORT OF A1 ACTION A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat
A közterület, mint élettér
A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:
ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN
Molnár Lídia Acta Siculica 2010, 145 153 ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN Az erdei fülesbagoly (Asio otus L.) táplálékának vizsgálata
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE