JOGI INFORMÁCIÓK 2 Jogszabályváltozások... 2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa állásfoglalása...4 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI 7 Kisebbségi Hírlevél 2 0 0 8. 2. s z á m Miniszterelnöki Hivatal BELFÖLDI HÍREK 8 A kisebbségek kidolgozták parlamenti képviseletükre vonatkozó javaslataikat... 8 Már Európa előtt is kínos... 8 Gémesi: több támogatást kaphatnak a kisebbségi önkormányzatok... 9 Az esélyegyenlőségi hálózaton keresztül is megkereshető a kisebbségi ombudsman... 10 Hiller István: Az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás... 10 Pontosította törvényalkotási tervét a kormány... 12 Két év is járhat gyűlöletbeszédért... 13 Közös, román-magyar állami költségvetésből finanszírozható a kisebbségkutatás...hiba! A könyvjelző nem létezik. OVB jelentés a területi és országos kisebbségi képviselők választásáról... 13 Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz... 13 Magyarország a visegrádi országokkal közösen állítana jelöltet a Bölcsek Tanácsába... 14 Kistérségi tanoda Pázmándfalu központjában...hiba! A könyvjelző nem létezik. Sólyom örül, hogy a szlovén elnök hozzánk jött először.hiba! A könyvjelző nem létezik. A határon átnyúló együttműködés mind hazánknak, mind Romániának elemi érdeke, hiszen mindkét fél profitál belőle...hiba! A könyvjelző nem létezik. Közös ellenőrzéseket végez a magyar és a román közlekedési hatóság...hiba! A könyvjelző nem létezik. Kulturális menedzserek kerestetnek Közép-, Kelet-Európában... 15 Hátrányos helyzetű fiataloknak indul szakiskola...hiba! A könyvjelző nem létezik. A Nyelvek Nemzetközi Évének megnyitója... 15 Reneszánsz Év 2008: elindulnak az első pályázatok... 16 Regionális turisztikai pályázatok 2008-ban... 17 KÜLFÖLDI HÍREK... 19 Nem kisebbségbarátok az EU-intézmények... 19 Belga elnöke lett az uniós Régiók Bizottságának...Hiba! A könyvjelző nem létezik. A kohéziós pénzek ellenére csak a központi régió lett fejlettebb az EU-átlaghoz képest Leszakadóban a magyar vidék Hiba! A könyvjelző nem létezik. Uniós költségvetés: reform és stabilitás...hiba! A könyvjelző nem létezik. A Bizottság értékelte a magyar konvergenciaprogramot. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az Európai Parlament jóváhagyta a lisszaboni szerződést Hiba! A könyvjelző nem létezik. Ötpárti megállapodás az EU-elnökségi munkacsoportról Hiba! A könyvjelző nem létezik. Erősíteni kívánja az ellenőrzést az unió külső határain a brüsszeli bizottság...hiba! A könyvjelző nem létezik. Indulnak a határon átnyúló európai uniós programok... 19 Lesz szlovák-magyar határ menti katasztrófavédelmi rendszer...hiba! A könyvjelző nem létezik. Az EU vizsgálja az osztrák-magyar határvitát...hiba! A könyvjelző nem létezik. Ingyenes EU-s jogi tanácsadó szolgálatot indított a Bizottság...Hiba! A könyvjelző nem létezik. Új vállalkozásfejlesztési hálózat indult.hiba! A könyvjelző nem létezik. Országjáró EU-s rendezvénysorozat indul egyetemistáknak...hiba! A könyvjelző nem létezik. Romániában és Bulgáriában élnek Európa legszegényebbjei...hiba! A könyvjelző nem létezik. ROMA HÍREK...Hiba! A könyvjelző nem létezik. Konferencia a szegregáció felszámolásáról.hiba! A könyvjelző nem létezik. Esélyteremtő összefogás Visszaintegrálnák a romákathiba! A könyvjelző nem létezik. Országos konferencia a cigány identitásról, kultúráról, történelemről...hiba! A könyvjelző nem létezik. Anti-szegregációs szakértőket biztosítása...hiba! A könyvjelző nem létezik. Három H...Hiba! A könyvjelző nem létezik. Roma Integráció Évtizede Program - Nemzetközi Irányító Bizottság XII. ülése (2008. február 25-26.)..Hiba! A könyvjelző nem létezik. Elutasította az EP a romák megbélyegzéséthiba! A könyvjelző nem létezik. Romaügyi biztost javasol az Európai Parlament...Hiba! A könyvjelző nem létezik. Kampány a hátrányos megkülönböztetés ellen...hiba! A könyvjelző nem létezik. Az Európai Roma Stratégia kidolgozásának előkészítése. Hiba! A könyvjelző nem létezik.
Az OCÖ üdvözli az EP romastratégiáról szóló állásfoglalását... Hiba! A könyvjelző nem létezik. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK... 20 Hazai pályázatok...20 A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány 2008. évi célpályázati felhívásai a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, önazonosságának megőrzéséért, fejlesztéséért végzett tevékenységek támogatására...26 Új gazdaságfejlesztési pályázatok hátrányos helyzetűek előnyben... Hiba! A könyvjelző nem létezik. PÁLYÁZATI KIÍRÁS...27 Közösségi pályázatok...29 JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK... Hiba! A könyvjelző nem létezik. ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK... 30 2
K I V O N A T O S K Ö Z L É S JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások Kistérségi Koordinációs Hálózatról A jogszabály száma és címe: A Kistérségi Koordinációs Hálózatról szóló 344/2007 (XII.19.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A rendelet az előzőekhez képest kiterjeszti hatályát, így a Hálózat központi, regionális és kistérségi szintű feladatait ellátó Szervezetekre és személyekre valamint ezek közeli hozzátartozóira terjed ki. Amennyiben a hálózat munkatársának közeli hozzátartozója fejlesztési források elnyerése érdekében pályázó szervezettel munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, köteles kezdeményezni e körülménynek az NFÜ honlapján történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg. Ha az érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés előtt következik be, az érintett személy köteles 8 munkanapon belül kezdeményezni a honlapon történő közzétételt. Hatálybalépés: a kihirdetését követő napon lép hatályba Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 19. szám (2008. február 7.) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény végrehajtásáról A jogszabály száma és címe: 21/2008. (II. 7.) Korm. rendelet Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról rendelkező 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény végrehajtására íródott kormányrendelet az előzőekhez képest további kikötéseket ír elő a támogatási kérelem esetén. Így a kérelemhez csatolni kell az előző üzleti évről szóló számviteli beszámoló egyszerű másolatát, a közhasznúsági jelentés egyszerű másolatát. Ezen túlmenően iránymutatásokat tartalmaz az internetes pályázatkezelő rendszeren keresztül történő kérelembenyújtásról. A jogszabály feltételeket ír elő az Alapprogramból való kizárás valamint arra az esetre, ha az Alapprogram támogatására nem jogosult a civil szervezet. Hatálybalépés: a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 19. szám (2008. február 7.) OKM rendelet a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatok támogatásáról A rendelet száma és címe: Az oktatási és kulturális miniszter 4/2008. (II. 19.) OKM rendelete a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről. A rendelet lényege: A megjelölt célokra adható támogatás öt részből áll.
Az első a nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához igényelhető kiegészítő támogatás; ezt az intézmények fenntartói igényelhetik az intézmény, többcélú kistérségi társulás, ill. intézményi társulás esetén a kisebbségi nevelést, oktatást biztosító székhely település intézménye, tagintézménye működési feladatainak megvalósítása céljából, amennyiben a nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A második a kisebbségi nyelv és irodalom, népismeret, valamint a kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek beszerzésének térítése ebben az esetben a támogatás tankönyvek és munkafüzetek beszerzéséhez adható. A harmadik a nemzetiségi nevelést, oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások támogatása amennyiben a szolgáltatást az országos szakértői névjegyzékben szereplő, vagy az országos kisebbségi önkormányzat által javasolt szakember végzi. A negyedik a kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban szereplő közoktatási feladatok támogatása az oktató-nevelő munkához szükséges elemi tárgyi feltételek biztosításával. Az ötödik terület az anyaországi kapcsolattartás feladatainak támogatása; ez az anyaországban, anyaországi partnerintézménnyel, testvériskolával kötött megállapodás alapján megvalósuló anyanyelvi, népismereti, művészeti, hagyományőrző stb. táborok utazási, szállás- és étkezési költségeinek kiegészítésére vonatkozik. Hatálybalépés: 2008. február 27. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 26. szám (2008. február 19.) Az általános működési támogatás összegéről A jogszabály száma és címe: A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közleménye a települési és területi kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott általános működési támogatás éves összegéről A jogszabály lényege: a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007 (XII.23.) Korm. rendelet 2. -ának (3) bekezdésében foglaltak alapján az általános működési támogatás éves összege 1. települési kisebbségi önkormányzat esetén évi 555 000 forint, 2. területi kisebbségi önkormányzat esetén évi 867 000 forint. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 14. szám (2008. január 30.) 4
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa állásfoglalása Koncepció a kisebbségek parlamenti képviseletéről Dr. Kállai Ernőt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, mint a kisebbségi közösségek szószólóját, felkérték az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Elnökei, hogy a velük közösen kidolgozott, a kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló koncepciót, adja át a kormány képviselőjének. A kisebbségi ombudsman az idén első alkalommal hívta össze a II. Kisebbségi Kerekasztalt, amelynek ez alkalomból volt meghívott vendége Gémesi Ferenc a MEH kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkára. A kisebbségi közösségek ezúton kérik a kormányt, hogy kezdje el, a több mint másfél évtizede fennálló mulasztásos alkotmánysértést orvosló törvényjavaslat kidolgozásához szükséges egyeztető tárgyalásokat. A koncepció szövege A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét szabályozó törvény koncepciója A magyarországi kisebbségpolitika legnagyobb adóssága, hogy nem sikerült megvalósítani a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét. E mulasztás következtében a kisebbségi közösségek nem tudnak intézményesített módon részt venni a törvényhozás munkájában. A kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítása nem a részükre juttatott kiváltság, hanem az egy alkotmányos jog érvényre juttatását szolgálja. Annak érdekében, hogy az Országgyűlés még ebben a választási ciklusban eleget tudjon tenni jogalkotási kötelezettségének, az alábbiakban ismertetem a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítására vonatkozó - a 13 országos kisebbségi önkormányzat vezetőjével egyeztetett - javaslataimat. A törvényi szabályozást akkor tartom alkotmányossági és kisebbségi jogi szempontból elfogadhatónak, ha eleget tesz az alábbi követelményeknek: - az alkotmányos keretek figyelembe vétele mellett mind a 13 kisebbségi közösség számára reális esélyt kínál az országgyűlési képviselői mandátum megszerzésére; - a kisebbségi országgyűlési képviselőket a kisebbségi választópolgárok választják a törvényben meghatározott kedvezmények igénybevételével; - a kisebbségi országgyűlési képviselőket ugyanazok a jogok illetik meg, mint az általános szabályos szabályok szerint megválasztott országgyűlési képviselőket, azzal az eltéréssel, hogy csak a kisebbségi jelölő szervezetek (pártok) által létrehozott képviselőcsoporthoz csatlakozhatnak. E követelmények érvényesítése érdekében szükségesnek tartom az Alkotmány rendelkezéseinek módosítását. Az Alaptörvényben ki kell mondani, hogy: A kisebbségek képviselethez való jogának érvényesülése érdekében a Magyar Köztársaság törvényei az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselők választása során kedvezményeket biztosítanak. A kisebbségi országgyűlési képviselőket a kisebbségi választópolgárok választják. 1. A választójogosultak köre
A választás és a választhatóság jogával a kisebbségi közösségek azon tagjai rendelkeznek, akiknek - az általános szabályok szerint - az országgyűlési képviselők választásán választójoga van. Abban az esetben, ha a kisebbségi képviselők választásában a többségi társadalom tagjai is részt vehetnek, létszámukból adódóan döntően befolyásolhatják a választás eredményét. Amennyiben egy kisebbségi párt az általános szabályok szerint vesz részt a választásokon, ez nem érinti a kisebbségek kedvezményes országgyűlési képviseletének kérdését. Ezzel szemben a kisebbségi párt mandátumszerzésének megkönnyítését szolgáló kedvezményeket csak a többségi állam asszimilációs nyomásának ellensúlyozása érdekében előnyben részesíteni kívánt kisebbségi közösségek tagjai vehetik igénybe. Ebből következően alkotmányossági követelmény, hogy a kedvezményes szabályok szerint megválasztott kisebbségi képviselők ne a választópolgárok teljes körétől kapják a mandátumszerzéshez szükséges legitimációt, hanem e felhatalmazásnak a nemzeti vagy etnikai kisebbségi választóktól kell származnia. A kisebbségi választópolgárok nyilvántartása érdekében kisebbségi választói jegyzéket kell létrehozni. Ezt célszerű valamilyen módon összekapcsolni a kisebbségi önkormányzati választásokra készített jegyzékkel. A jegyzékbe a kisebbségi választópolgárokat kérelmükre veszik fel. A kisebbségi közösség által választott bizottság kontrollt gyakorol a jegyzék összeállítása fölött. A bizottságot fel kell ruházni azzal a jogosultsággal, hogy megítélje: a kérelmező az adott kisebbség tagjai közé tartozik-e. Törvényben szabályozott eljárási rendben elutasítható a jegyzékbe vétel, ha az egyén nyilatkozata nem valós identitáson alapul, hanem a választási visszaélés szándékával történik. A bizottság minél megalapozottabb döntése érdekében meg kell határozni a kisebbségi közösséghez tartozás objektív kritériumait, és a jegyzékbe vételi eljárás során ezeket kell alkalmazni. A kisebbségi választói jegyzékbe felvettek névsorát nyilvánosságra kell hozni. A kisebbségi választói jegyzék titkossága" megakadályozza, hogy a közösségek fel tudjanak lépni az önkormányzáshoz, illetve az önazonossághoz való kollektív jogot sértő cselekményekkel szemben. A jegyzékbe vétel ügyében hozott döntés kapcsán biztosítani kell a bírói jogorvoslat lehetőségét. 2. A jelöltállítás A választáson a kisebbségi jelölő szervezetek (pártok) listát állítanak. A listára történő szavazás indoka, hogy jobban koncentrálja a választópolgárok szavazatait, mintha egyéni jelöltek indulnának. A mandátum megüresedése esetén nincs szükség időközi választásra, a kiesett képviselő helyébe a listán soron következő jelölt lép. A kisebbségi szervezet (párt) listaállításához a kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok 10 %-ának, de legalább 500 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A jelöltállítás jogát - mivel a kedvezményes képviselet közösségi jog - kizárólag azon kisebbségi szervezetek (pártok) számára indokolt biztosítani, amelyek valós közösségi támogatottsággal rendelkeznek. Ennek hiányában fennáll annak a lehetősége, hogy szétforgácsolódnak" a kisebbségi szavazatok, ami ellehetetleníti a mandátumszerzést. 3. A választási eljárás A Magyar Köztársaság területe kisebbségenként egy-egy választókerületet alkot. 6
A nemzeti és etnikai kisebbségek szórványban élnek, ezért egyetlen egyéni vagy területi választókerületben sincsenek többségben. Ennek a hátránynak a kiegyenlítését szolgálja a 13 kisebbségi választókerület. 4. A szavazás A kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok az egyéni képviselőjelölt mellett vagy a kisebbségi listára vagy a területi párlistára szavazhatnak. A kisebbségi választópolgárok két szavazattal rendelkeznek, vagyis el kell dönteniük, hogy a kisebbségi listán vagy a pártok által állított területi listán szereplő jelölt mandátumszerzését kívánják támogatni. A kisebbségi listára csak a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgár szavazhat. A kisebbségi választópolgár azonban dönthet úgy is, hogy nem a kisebbségi listára adja le a szavazatát, hanem a területi listára. Ennek megfelelően vagy a kisebbségi lista vagy a területi választókerületi lista szavazólapját veheti át. A kisebbségi választópolgár az egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazatával kifejezheti politikai preferenciáját. A politikai meggyőződésének szabad kinyilvánításához való joga tehát akkor sem sérül, ha a kisebbségi listára szavaz, és így nem támogathatja a területi lista mandátumszerzését. 5. A választás eredményének megállapítása A kisebbségek számára biztosított választójogi kedvezmények célja a számarányukból adódó esélyegyenlőtlenség kiküszöbölése. Ennek hiányában a kisebbségi közösségeknek nincs reális esélyük a képviselethez szükséges szavazatszám elérésére. A hatályos szabályozás értelmében a politikai pártok az országos listáról arányosan, egy törvényben meghatározott számítási mód alapján jutnak képviselői mandátumhoz. A kisebbségi képviselet biztosítása érdekében az alábbi kedvezményeket javaslom: A isebbségi lista ugyanolyan szavazatszámmal szerezhessen mandátumot az országos listáról, mint a nem kisebbségi pártok listája, azzal az eltéréssel, hogy ennek ne legyen feltétele az 5 %-os választási küszöb átlépése. Ez a megoldás azonban csak a nagyobb létszámú kisebbségek esetében tenné lehetővé a mandátumszerzést. Kiegészítő szabályként ezért javaslom: amennyiben a fenti módon nincs lehetőség a mandátumszerzésre, kisebbségenként egy kedvezményes mandátumra legyen jogosult a legtöbb, de legalább 1000 szavazatot elérő jelölő szervezet. Az országos kisebbségi önkormányzatok többsége a választópolgáraik létszámára figyelemmel 1000 szavazathoz szeretné kötni a mandátumszerzést. Ez a szavazatszám lényegesen alacsonyabb, mint amennyi az általános szabályok szerint a mandátumszerzéshez szükséges. Ennek ellenére azért tartom mégis elfogadhatónak, mert a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 61. (2) bekezdése értelmében egy közösség akkor ismerhető el nemzeti vagy etnikai kisebbségként, ha legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozónak valló személy azt az Országgyűléstől népi kezdeményezésben kéri, vagyis legalább 1000 választópolgárral rendelkezik. Forrás: www.obh.hu 7
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI Megjelentek a Kisebbségekért Közalapítvány 2008. évi pályázatai Az idei célpályázatok kiírásáról döntött a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Kuratóriuma (MNEKK) 2008. január 31-én, Budapesten tartott ülésén. A testület ülését Németh Erika kuratóriumi elnök, a MeH főigazgatója vezette. Az MNEKK az idei évben 500 millió forinttal támogatja a kisebbségi kulturális programokat. A Közalapítvány pályázataival kapcsolatos részletes információk a www.mnekk.hu honlapon érhetők el. Az MNEKK a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, önazonosságának megőrzéséért, fejlesztéséért végzett tevékenység támogatására hét célpályázatot hirdetett meg. Az anyanyelvű kulturális és hitéleti programok és a népismereti ifjúsági táborok támogatására kiírt pályázatok beadási határideje: 2008. március 10. A kisebbségek tudományos rendezvényei szervezéséhez, a közgyűjtemények gyarapítására, a regionális, vagy helyi anyanyelvű elektronikus média, és a nemzetiségi színházi és kiadói tevékenységek anyagi támogatása érdekében 2008. április 18-ig nyújtható be pályázat. A Közalapítvány megjelentette a kisebbségek országos terjesztésű írott sajtója 2008. évi támogatására kiírt pályázatát is. A pályázat postára adásának határideje: 2008. február 29-e 24.00 óra (1387 Bp. 62., Pf. 25), míg a személyes benyújtás határideje: 2008. március 3-a 16.00 óra (Budapest, V. Október 6. u. 17. I. emelet) volt. 8
BELFÖLDI HÍREK A kisebbségek kidolgozták parlamenti képviseletükre vonatkozó javaslataikat Kidolgozták a nemzetiségek parlamenti képviseletük megteremtésére vonatkozó egységes álláspontjukat, amit Kállai Ernő ombudsman átadott a kormánynak; a javaslat a jelöltállítás, a választási eljárás és a szavazás menetét is szabályozza. A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa még tavaly szeptemberben hívta életre a 13 nemzeti és etnikai kisebbség képviselői között a II. Kisebbségi Kerekasztalt, hogy kidolgozzák a parlamenti képviseletük megteremtésére vonatkozó egységes javaslataikat. A javaslatot azzal a céllal dolgozták ki, hogy az Országgyűlés még ebben a választási ciklusban eleget tudjon tenni jogalkotási kötelezettségének. A parlament több mint másfél évtizede fennálló mulasztásos alkotmánysértést követ el, így a kisebbségi közösségek nem tudnak intézményesített módon részt venni a törvényhozás munkájában - mondta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman az MTI-nek. A kidolgozott koncepció szerint a választás és a választhatóság jogával a kisebbségi közösségek azon tagjai rendelkezhetnének, akiknek választójoga van, és szerepelnek az e célra készített kisebbségi választói jegyzékben. A névsort nyilvánosságra hoznák, a névjegyzéket összeállító bizottság rendelkezne azzal a jogosultsággal, hogy megítélje: a kérelmező az adott kisebbség tagjai közé tartozik-e, így kizárható lenne a nem valós identitáson alapul, hanem a választási visszaélés szándékával történő regisztráció. Az országgyűlési biztos közlése szerint a választáson a kisebbségi jelölő szervezetek (pártok) állíthatnának listát, és ehhez a választói jegyzékbe felvett választópolgárok 10 százalékának, de legalább 500 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Az ország területe kisebbségenként egy-egy választókerületet alkotna, tekintettel arra, hogy a 13 nemzeti és etnikai kisebbség szórványban él. Az ombudsman tájékoztatása szerint a kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok az egyéni képviselőjelölt mellett vagy a kisebbségi listára, vagy a területi párlistára szavazhatnak. A kisebbségi választópolgárok két szavazattal rendelkeznek, vagyis el kell dönteniük, hogy a kisebbségi listán vagy a pártok által állított területi listán szereplő jelölt mandátumszerzését kívánják támogatni. A kisebbségi listára csak a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgár szavazhat. A kisebbségi választópolgár azonban dönthet úgy is, hogy nem a kisebbségi listára adja le a szavazatát, hanem a területi listára. Ennek megfelelően vagy a kisebbségi lista vagy a területi választókerületi lista szavazólapját veheti át. A kisebbségi választópolgár az egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazatával kifejezheti politikai preferenciáját. A politikai meggyőződésének szabad kinyilvánításához való joga tehát akkor sem sérül, ha a kisebbségi listára szavaz, és így nem támogathatja a területi lista mandátumszerzését - magyarázta Kállai Ernő. A kisebbségi önkormányzatokkal egyeztetett javaslatot Kállai Ernő ombudsman átadta Gémesi Ferencnek, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkárának, hogy a koncepciót terjessze a kormány elé. Forrás: MTI Már Európa előtt is kínos Lehet, hogy külföldi nyomásra sikerül kimozdítani a holtpontról a kisebbségek országgyűlési képviseletének ügyét. Koncepció már van. A magyar parlament tizenöt éve kötelezettséget vállalt, hogy törvényt alkot a kisebbségek parlamenti képviseletéről. Eddig ez nem történt meg. A félretolt akták között porosodó ügyről lefújták a port. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman - miután egyeztetett a tizenhárom magyarországi kisebbség vezetőivel - koncepciót készített a képviselet megvalósításáról. Fontos kérdések még tisztázásra várnak, így az is, hogy a kisebbségi választók külön névjegyzékben szerepeljenek-e, de a legfontosabb alapelvekben sikerült megegyezni. Többek 9
egybehangzó közlése szerint a kisebbségek egyetértenek abban, hogy csak a teljes értékű, szavazati joggal felruházott mandátum elfogadható számukra, és nincs vita arról sem, hogy a kisebbségi képviselők választás útján kerüljenek a parlamentbe. A Miniszterelnöki Hivatalban létrehozott közjogi munkacsoport is hasonló következtetésre jutott, mint a kisebbségi ombudsman - nyilatkozta Gémesi Ferenc államtitkár. Pillanatnyilag a koncepciók összecsiszolása zajlik. A forgatókönyv szerint a végleges indítvány rövidesen a kormány asztalára kerül, és kedvező döntés esetén indulhat az ötpárti egyeztetés a szövegszerű törvényjavaslatról. Ha minden jól megy, akkor a kisebbségek 2010-ben már saját képviselőket küldhetnek az Országgyűlésbe - bizakodott Gémesi Ferenc, hozzátéve: nehéz megjósolni, valóban így lesz-e. Tényleg nehéz. Az új törvényhez kétharmados parlamenti többség kell - a kisebbségi ombudsman szerint az alkotmány módosítására is szükség lenne -, miközben a Fidesz a jelenlegi 386-ról kétszázra szeretné csökkenteni az országgyűlési képviselők számát. Gémesi államtitkár óvatos optimizmusát szondázandó, nevének mellőzését ígérve megkérdeztünk egy "kormányhoz közeli szakértőt", aki kijelentette: semmi realitása nincs annak, hogy a pártok elfogadják a jogszabályt. Kállai Ernő nem ennyire borúlátó. A közelmúltban sorra látogatta a frakcióvezetőket, és úgy látja, arra mindenképpen van esély, hogy politikai vita kezdődjön. Bár a politikusok egy része fenntartásokkal fogadja azt a lehetőséget, hogy 13 kisebbségi képviselővel növekedjen a parlament létszáma, mindenki érzi, hogy "valamit végre mondani kell" - összegezte a konzultációk tapasztalatait. A pártok hozzáállását erősen befolyásolhatja, hogy "Európa előtt is kínos" a törvényhozói mulasztás. Ennek igazolására Kállai Ernő egy négyszemközti beszélgetés idevágó részletét idézte: az egyik közjogi méltóság elmesélte, hogy külföldi útjai során az első kérdés mindig a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozik. Forrás: Népszabadság Gémesi: több támogatást kaphatnak a kisebbségi önkormányzatok Gémei Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint az új támogatási rendszerben az eddig feldolgozott pályázatok és az első modellszámítások alapján a kisebbségi önkormányzatok több állami támogatást kapnak feladataik ellátásához, mint a korábbi években. Emlékeztetett arra, a kormány év elejétől az elvégzett feladatok alapján, differenciáltan támogatja a kisebbségi önkormányzatokat. A feladatokhoz kötött szubvenció elnyeréséhez február 1-jéig kellett benyújtaniuk pályázataikat. Gémesi hangsúlyozta: az általános működési támogatást ezentúl is automatikusan megkapják a kisebbségi önkormányzatok, ezen felül pályázhatnak a kiegészítő támogatásra, ha kisebbségi közösségi érdekvédelmi, oktatási, kulturális, illetve esélyegyenlőségi feladatokat vállalnak és teljesítnek. A pályázatok pontozásánál is ezeket a szempontokat vettük figyelembe tette hozzá. Tájékoztatása szerint a kisebbségi önkormányzatok háromnegyede nyújtott be pályázatot, amelyek feldolgozása folyamatosan zajlik. Mint mondta, a korábbi aggályok ellenére nincs aránytalanság, a beadott pályázatok tükrözik a kisebbségi arányokat. Darabszámra a legtöbb pályázatot cigány kisebbségi önkormányzatok adták be közölte. A szakállamtitkár kitért arra: az eddig elvégzett modellszámítások alapján egy átlagosnál jobb színvonalú pályázattal a korábbi 640 ezer helyett 940 ezer forintnyi támogatást lehet elnyerni. A támogatás összegéről az öt tagból álló kisebbségi költségvetési bizottság április 15-ig dönt, az elnyert összeget két egyenlő részletben május 15-ig, illetve augusztus 15-ig kapják meg az érintettek. Forrás: MTI 10
Az esélyegyenlőségi hálózaton keresztül is megkereshető a kisebbségi ombudsman Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter és dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa együttműködési megállapodást írt alá 2008. január 24-én. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által működtetett Országos Esélyegyenlőségi Hálózaton keresztül a vidéken, kistelepüléseken élő valamelyik kisebbségi közösséghez tartozó emberek sérelmeikkel bátran és közvetlenül fordulhassanak a kisebbségi biztoshoz. A megállapodás értelmében az Országos Esélyegyenlőségi Hálózatot alkotó megyei Esélyek Házai, hetente legalább két alkalommal ügyfélfogadást biztosítanak a kisebbségi biztos hatáskörébe tartozó ügykörben. A panaszokat továbbítják az ombudsman felé. Az új szolgáltatásról, valamint az ombudsmanok tevékenységéről a helyi civil szervezetek részletes tájékoztatást nyújtanak. Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat célja a hátrányos helyzetű csoportok (romák, fogyatékossággal élők, gyermekek, idősek, nők, hátrányos helyzetű térségben élők) társadalmi integrációjának elősegítése, az esélyteremtő programok támogatása. Az együttműködés azért is fontos előrelépés, mert a kisebbségi biztoshoz beérkező panaszügyek területi megoszlása szembetűnő egyenlőtlenségeket mutat. A panaszok általában csak városokból, főként Budapestről érkeznek. Nagy valószínűséggel sok (potenciális) panaszos számára a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, és annak hivatala - részben az utazás nehézségei és költségei, részben a hivatal ismertségének hiányosságai miatt - nem elérhető. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme érdekében bárki fordulhat az országgyűlési biztoshoz, ha megítélése szerint valamely hatóság (közszolgáltató) eljárása, ennek során hozott határozata, intézkedése vagy azok elmulasztása következtében nemzeti és etnikai kisebbségi jogaival összefüggésben sérelem érte vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn. Ezért is fontos, hogy a panaszosok számára megteremtsük azt a lehetőséget, hogy lakóhelyük, munkahelyük közelében valóban élhessenek ezzel a jogukkal. Kapcsolódó dokumentum: OEH-OBH megállapodás (pdf) Forrás: SZMM Hiller István: Az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás Az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás. (...) Mostantól a legfontosabb cél a közművelődés, a magyar közkultúra megerősítése" - hangsúlyozta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Kultúra Napján, a Néprajzi Múzeumban megtartott ünnepségen, a kitüntetések átadásakor. Az OKM 2008-ban - a már korábban közzétett kulturális modernizációs programja alapján - a sikeres költségvetési tárgyalásoknak köszönhetően hozzáfog a közművelődés forrásbővítéséhez. A kultúra - Magyarország névjegye" A kultúra - Magyarország névjegye" - kezdte Hiller István a Magyar Kultúra Napján tartott beszédét. Ahogy fogalmazott: az Oktatási és Kulturális Minisztérium megerősítette, és új rendszerbe foglalta a magyar kultúra külföldi megjelenítését. Tavaly befejeződött a Római Magyar Akadémia rekonstrukciója, kibővült a Párizsi Magyar Intézet, új és korszerű környezetbe került a Varsói Magyar Kulturális Központ, év végén pedig megnyílt az új Collegium Hungaricum Berlinben. Sikeres volt a németországi magyar kulturális évad (Ungarischer Akzent), együttműködések terén is eredményt hozott a kulturális évad Kínában, és nemrég Magyar Masala" címmel Indiában is bemutatkozott a magyar kultúra. Továbbá létrejött a magyar kulturális diplomácia központi intézete, a Balassi Intézetet, és a kulturális szakdiplomata hálózat. Ennek részeként az OKM kulturális és oktatási szakdiplomatákat delegált Pekingbe, Sanghajba, Tel-Aviv-ba, Belgrádba és Zágrábba. 11
Hiller István eredményesnek ítélte az európai és világkultúra hazai bemutatását is. A rendszerváltás óta a leglátogatottabb kiállítást rendeztük meg az immár megszokott, nagy kiállítások sorában. A Van Goghtárlatot a Szépművészeti Múzeumban 483 ezren látták. Örömmel fogadtuk, hogy a múzeumi boom vidéken is eredményt hozott. Ezúton is gratulálunk Debrecen városának a nagyszerű Leonardokiállításhoz. Útjára indítottuk a Reneszánsz Évet, amely 2009. január 22-ig tart. Másnap, január 23-án, a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjével a Carnegie Hall-ban elindul a New-York-i Magyar Évad" - tette hozzá a tárcavezető. Mostantól a legfontosabb cél a közművelődés, a magyar közkultúra megerősítése." Beszédét úgy folytatta: Mostantól azonban a legfontosabb cél a közművelődés, a magyar közkultúra megerősítése. Az esélykülönbségek csökkentése, a tehetséggondozás, a közkultúra színvonalemelése csak forrásbővítéssel lehetséges." Miként Hiller István mondta, a tárca célja, hogy a költségvetésnek a közművelődésre biztosított támogatását minden évben reálértékében növelje, és elérje: a következő költségvetéstől kezdődően a közművelődés támogatása legalább a mindenkori infláció+5%-kal bővüljön, s így a közművelődés mozgástere is. Másrészt korszerűsíteni kell a Nemzeti Kulturális Alap forrásbázisát. Az elmúlt tíz évben jelentősen átalakult a magyar társadalom kulturális fogyasztási szokásrendje. Értéküket veszítették olyan járulékforrások, amelyek korábban jelentősebb bevételt hoztak az NKA-nak, a technika korszerűsítésével egyszerűen kimentek a divatból". Ugyanakkor megjelentek olyan termékek és szolgáltatások a kulturális piacon, amelyek egy évtizede még nem is léteztek, ezért nem is lehettek részei az NKA rendszerének. Ezért korszerűsítés szükséges, illetve a Nemzeti Kulturális Alap lehetőségeinek a megerősítése - még ebben a félévben. Az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás" Az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás" - hangsúlyozta Hiller István. Az OKM 2008- ban - a már korábban közzétett kulturális modernizációs programja alapján - hozzáfog a közművelődés forrásbővítéséhez folyamatosan gyorsuló ütemben. A kezdeti feltételeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium elért költségvetési pozíciója, s főként a tárca költségvetésének valamivel nagyobb mozgásteret biztosító belső szerkezete teszi lehetővé. A hagyományos támogatási formák mellett ezt a célt biztosítja a Reneszánsz Év bázisa. A Reneszánsz Év költségvetéséből a színvonalas megemlékezések és programok mellett 2,4 milliárd forintot biztosít az OKM kulturális fejlesztésre, mindenekelőtt a közművelődés és a művészetek külön támogatására. Ezen belül az OKM megerősíti a Közkincs programot, a magyar vidék és közművelődés programját; 730 millió forintot fordít 2008-ban az élő népi kultúra és hagyományőrzés, a kistérségi kultúrafejlesztés ügyére, 470 millió forintot pedig a vidéki muzeális és levéltári értékek megőrzésére. Irodalmi emlékházak, tájházak felújítására külön pályázatot ír ki a tárca, és ugyancsak külön lehetőséget biztosít levéltári fejlesztésekre és az egyházi gyűjtemények méltó karbantartására. Az OKM 220 millió forinttal pedig hozzájárul ahhoz, hogy könyvtárakban őrzött értékeink, és azok digitalizálása gyorsabban, a modern kor kihívásainak megfelelően folytatódjék. Színházi törvény Hiller István kitért arra is: idén, az év első felében befejeződnek a Színházi Törvény" szakmai és kormányzati, politikai egyeztetései, és a terveik szerint még 2008-ban a Parlament elé kerül a törvénytervezet. Kitüntetések 12
A miniszter végezetül kitüntetéseket adott át a Magyar Kultúra Napján. Nemcsak kulturális, közművelődési teljesítményeket kívánunk elismerni, hanem a magyar oktatásügy számos kitűnőségét is. Kultúra és oktatás, közművelődés és közoktatás érdekei és céljai egy és ugyanazok. Ahogy egy jó tanító nemcsak leckéket tanít meg és oktat, hanem nevel is, előbbre viszi a közkultúrát, úgy a jó közművelődési szakember gyarapítja az ismereteket és tanít is" - zárta beszédét Hiller István. Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium Pontosította törvényalkotási tervét a kormány A tavaszi ülésszak indítványai között már nem szerepel a közteherviselés átalakítása, illetve az új polgári törvénykönyv és az új büntető törvénykönyv általános részének benyújtása - derül ki az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentumból. A decemberben előre jelzett tervben a miniszterelnök - a konkrét törvényjavaslatok mellett - 14 témakört jelölt meg, amelyben megfogalmazása szerint a kabinet tavasszal "törvénykezdeményezéssel kíván élni". A házelnöknek erről decemberben elküldött levelében Gyurcsány Ferenc arról is írt, hogy a témaköröket kibontó javaslatokról, illetve ezek benyújtási idejéről januárban küld majd részletes tájékoztatást. A témakörök között szerepelt, hogy megerősítik a közrendet és a közbiztonságot, átalakítják a közteherviselést, valamint javítanak a versenyképességen. Emellett tervezték, hogy a költségvetési szervek jogállásáról, illetve gazdálkodásáról szóló törvény megalkotásával továbbviszik a közpénzügyi reformot, valamint gyorsabbá, rugalmasabbá teszik a közbeszerzési eljárást, és változtatnak a közigazgatási hatósági eljárás jelenlegi szabályain is. Átalakítják a szociális ellátások rendszerét A listán szerepel többek között a szociális ellátások, szolgáltatások átalakítása, a közszolgáltatások versenyképességének javítása, a fogyasztóvédelem garanciális szabályainak új alapokra helyezése. Ide tartozott még az új titoktörvény megalkotása, az új Btk. és az új Ptk. általános részének benyújtása. A miniszterelnök január 31-i dátummal újabb levelet küldött a házelnöknek a tavaszi ülésszak törvényalkotási menetrendjéről, és ebben nem szerepel a közteherviselés átalakítása, illetve az új polgári törvénykönyv és az új büntető törvénykönyv általános részének benyújtása. Áprilisra jelezve szerepel a tavaszi törvényalkotási tervben a versenyképesség javítására irányuló törvénymódosítás, valamint több fogyasztóvédelmi indítvány és közpénzügyi javaslat. Benyújtják az új titoktörvényt A miniszterelnök levele szerint áprilisra elkészül egy új törvény az állam jogérvényesítésének elősegítésére. A kormány arra is kísérletet tesz, hogy módosítsa a népszavazásról, illetve a választásról szóló törvényeket, és benyújtsa az új titoktörvényt. Ezek csak akkor részei a törvényalkotási tervnek, ha elfogadásukhoz megvan a kétharmados támogatás. Gyurcsány Ferenc már decemberben jelezte, hogy tavasszal napirendre kerül a földgázellátásról szóló törvény: az előterjesztést már benyújtotta az Országgyűléshez a gazdasági tárca. Forrás: MTI 13
Két év is járhat gyűlöletbeszédért Az Országgyűlés elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását, amely lehetővé teszi a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A szocialista képviselők kezdeményezte törvénymódosítást 174 igen, 127 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A Ptk. után a Btk.-t is szigorították Az elfogadott módosítás alapján két évig tartó szabadságvesztéssel büntetik a gyűlöletbeszédet. A módosítást az ellenzék nem támogatta. A kormánypártok először a Polgári törvénykönyvet módosították, még tavaly októberben. Eszerint akkor is pert lehet indítani, ha nem meghatározott és beazonosítható személy ellen irányul a jogsértés, hanem egy társadalmi csoport ellen. Az MSZP már akkor jelezte: ezt a kérdést a büntető törvénykönyvben (Btk.) is szabályozni fogják. Ezt a módosítást szavazták meg. A TASZ óva int A Btk. módosítása ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Sólyom Lászlóhoz fordul, arra kérve az elnököt, hogy aláírás előtt küldje meg normakontrollra azt az Alkotmánybíróságnak. A civil szervezet szerint alkotmányossági aggályokat vet fel ugyanis a gyűlöletbeszédet a gyalázkodás elnevezésű bűncselekményt szankcionáló törvényjavaslat. A TASZ álláspontja szerint a törvényjavaslat szükségtelen és aránytalan mértékben korlátozza a vélemény-nyilvánítási szabadságot. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban következetesen alkotmányellenesenek minősítette a mostani Btk-módosítás szellemében született jogszabályhelyeket hangsúlyozza lapunkhoz eljuttatott közleményében a civil szervezet. A törvénymódosítás következtében a TASZ álláspontja szerint a jövőben büntetőeljárások tömege indulhat olyan kijelentések, nyilatkozatok megtételéért, melyek egy demokratikus társadalomban, ahol a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadsága valóban biztosítva van, tetszik vagy sem, részét képezik a társadalom különböző csoportjai által hangoztatott véleményeknek. Forrás: Figyelőnet, MTI OVB jelentés a területi és országos kisebbségi képviselők választásáról Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága 2008. február 26-ai ülésén megtárgyalta az Országos Választási Bizottság beszámolóját a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2007. március 4-én megtartott választásáról. A bizottsági ülésen dr. Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke ismertette a J/4369. számú jelentés legfontosabb megállapításait, majd válaszolt a felvetett képviselői kérdésekre. A bizottság a jelentést 10 igen és 9 nem szavazattal elfogadta. A jelentés letölthető az Országgyűlés honlapjáról: http://www.parlament.hu/irom38/04369/04369.pdf Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz Megjelent az oktatási és kulturális miniszter 4/2008. (II. 19.) OKM rendelete a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről. 14
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési törvény 5. számú mellékletének 6. pontja 1,1 milliárd Ft-os előirányzatot tartalmaz a nemzetiségi oktatási, nevelési feladatok kiegészítő támogatására. A rendelet szerint e keret terhére az alábbi feladatok ellátására igényelhető támogatás: Nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartása, A kisebbségi nyelv és irodalom, népismeret, valamint a kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek beszerzésének térítése, Nemzetiségi nevelést, oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások, Kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban szereplő közoktatási feladatok, Anyaországi kapcsolattartás feladatai. A támogatási igények benyújtásának határideje (postára adás és elektronikus igénylés dátuma): 2008. március 20., a határidő elmulasztása jogvesztő. A rendelet letölthető az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapjáról (http://www.okmt.hu/main.php?folderid=747). Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján (http://www.okm.gov.hu) megtalálható a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló 8/2007. (II.15.) OKM rendelet alapján támogatást elnyert intézményfenntartók listája. A 33/2007. (VIII. 31.) OKM rendelettel módosított 8/2007 (II. 15.) OKM rendelet 6/A -a alapján nemzetiségi feladatokhoz igényelhető pótlólagos támogatások eredménye a http://www.okm.gov.hu/main.php?folderid=410&ctag=articlelist&articleid=230377&iid=1 honlapon megadottak szerint alakult. Forrás: MTI Magyarország a visegrádi országokkal közösen állítana jelöltet a Bölcsek Tanácsába Magyarország kezdeményezi, hogy a visegrádi négyek közös jelöltet állítsanak az Európai Unió jövőjével foglalkozó Bölcsek Tanácsába. A magyar javaslat azon a megfontoláson alapul, hogy a közös jelölt hatékonyabban képviselheti a régió országait és egyben szorosabbá tenné Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködését az Unió jövőjének alakításában. A magyar kormány támogatja a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk felvetését, hogy Lech Wałęsa, a Szolidaritás mozgalom egykori vezetője, Lengyelország volt elnöke legyen a visegrádi országok közös jelöltje. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben kezdeményezte a négy ország egyeztetését a közös jelöltállításról. A Nicolas Sarkozy francia elnök kezdeményezésére létrejött Bölcsek Tanácsa - amelynek mandátumát az Európai Tanács 2007. decemberi ülésén fogadták el az állam- és kormányfők - arra kapott felkérést, hogy határozza meg azokat a kulcskérdéseket és fejleményeket, amelyekkel az Uniónak a jövőben szembe kell néznie, valamint elemezze, hogy azokat milyen módon lehet kezelni. Forrás: Miniszterelnöki Hivatal 15
Kulturális menedzserek kerestetnek Közép-, Kelet-Európában A Robert Bosch Alapítvány programjának új pályázata 12 fiatal kultúrmenedzser Közép-, Kelet-Európa országaiból egy éven keresztül tapasztalatokat gyűjthet német kulturális intézményekben. A Robert Bosch Alapítvány által meghirdetett program lehetővé teszi az ösztöndíjasok számára, hogy hazájuk kultúráját és művészetét Németországban bemutassák és ilyen módon Európa népei között összekötő kapoccsá váljanak. A németországi tanulmányút részét képezi egy gyakorlatorientált továbbképzés a nemzetközi kultúrális menedzs ment témakörében. Az ösztöndíjasok ennek során elmélyíthetik tudásukat olyan témákban, mint pl. projekttervezés, csapatmunka, forrásszervezés (fundraising), tárgyalási technikák, sajtó és pr-munka, valamint kulturális marketing. A programot a MitOst e.v. szervezete bonyolítja le. A programban minden évben résztvesz 12 neves kulturális intézmény is az ország minden tartományából Berlin kivételével. A 2007/2008-as programévben vendégintézményként vett részt a munkában többek között a Kölni művészeti egyesület, a rövidfilmes csoport német rövidfilmek szövetségi egyesülete Drezda valamint Bonn városának kulturális hivatala. A programhoz olyan fiatal kulturmenedzserek kerestetnek, akik állandó jelleggel Közép-, Kelet-Európában élnek és a következő kvalifikációval rendelkeznek: projekt-, vagy szakmai tapasztalat a kulturális menedzsment területén, kapcsolódás a hazájuk fiatalságának művészeti és kultúrá lis életéhez, jó német nyelvtudás és átlagon felüli bevethetőségi készség és önállóság. A pályázóknak rendelkezniük kell felsőoktatási végzettséggel és nem lehetnek 30 évnél idősebbek. A programmal 1000 /hó ösztöndíj, útiköltség átvállalása és baleset-, beteg-, valamint felelőségbiztosítás jár. Pályázni lehet interneten keresztül 2008. március 31-ig a www.moe-kulturmanager.de címen. Az érdeklődők ezen a címen további tájékoztatást is találnak a programról. A Robert Bosch Alapítvány egyike azoknak a nagy, németországi alapítványoknak, amelyek szorosan kötődnek a vállalati szférához. Az alapítvány négy területen tevékenykedik, amelyek a következők: a népek közötti megértés támogatása, az oktatásügy, a tudományok és az egészségügy. A MitOst e.v. elnevezésű egyesület a közép-, kelet- és délkelet-eur ópai kultúrális és idegennyelvi kapcsolatok eszközeként és támogatójaként látja magát. Az egyesületet 1996-ban alapították a Robert Bosch Alapítvány olyan egykori ösztöndíjasai, akik az egy-, illetve kétéves közép-, kelet-európai tevékenységük befejeztével továbbra is ezen a területen kívántak dolgozni. Kapcsolatfelvételi lehetőség: MitOst e.v. Programmleitung: Darius Polok, Schillerstraße 57D, 10627 Berlin; Telefon: + 49 (0)30 31 51 74 87; E-Mail: info@moe-kulturmanager.de Forrás: MTI A Nyelvek Nemzetközi Évének megnyitója 2008. február 21-én indítja el hivatalosan a Nyelvek Nemzetközi Évét az UNESCO. (UNESCO) Hivatalosan is megnyitják a Nyelvek Nemzetközi Évét Párizsban (Franciaország), az UNESCO székhelyén, 2008. február 21-én, mégpedig a 2000 óta ünnepelt Nemzetközi Anyanyelvi Nappal összekötve. A nemzetközi év elindítását az ENSZ kezdeményezte 2007-es éves közgyűlésén, irányításával pedig az UNESCO-t bízta meg. A kezdeményezés szlogenje, vagyis a Languages matter! (A nyelvek számítanak!) jelentése Koichiro Matsuura, az UNESCO főtitkára szerint arra utal, hogy az anyanyelvünket nem a szakértők elemzéseiben kell keresni, hanem a társadalom, a gazdaság és a kulturális élet szívében. 16
A Nyelvek Nemzetközi Éve hangsúlyozni kívánja a nyelvi sokszínűség fontosságát, támogatja az anyanyelvek használatát, valamint fel akarja hívni a figyelmet arra, hogy a nyelveknek közel sincsenek egyenlő esélyeik. Ugyanis a világon beszélt 6700 nyelv mintegy 50 százalékát kihalás fenyegeti már hosszú ideje, átlagosan minden két hétben megszűnik egy beszélt nyelv, valamint a nyelvek 96%-át csak a Föld népességének 4%-a beszéli. A megnyitó napján egyúttal szemináriumot is rendeznek, ahol a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, valamint a 2003-ban aláírt, a szellemi kulturális örökség védelméről szóló egyezmény megvitatásán kívül többek között a magyarországi nyelvpolitikáról is szó lesz. Forrás: Kulturpont.hu Reneszánsz Év 2008: elindulnak az első pályázatok Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Kultúra Napján - 2008. január 22-én - jelentette be, hogy a közművelődés nélkülözhetetlen forrásbővítéséhez hozzájárul a Reneszánsz Év bázisa is, a hagyományos támogatási formák mellett. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2008. február 12-én a Reneszánsz Év - 2008 keretében elsőként a közművelődési, közgyűjteményi pályázatokat hirdeti meg 1.260.000.000 forint összértékben. Az OKM által elindított Reneszánsz Év - 2008 a hagyomány tiszteletéről és a nyitottságról, a tradícióról és az innovációról, az értékőrzésről és az értékteremtésről is szól. Nemcsak igényes programok, fesztiválok, tudományos konferenciák és gasztronómiai események népes sorát foglalja magában, hanem célja az is, hogy középpontba állítsa a magyar közművelődést. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium ezért olyan pályázatokat is elindít, amelyek megszólítják a kistelepüléseket, az önkormányzatokat, hátrányos helyzetű térségeket. Új perspektívát kínálunk a hazai könnyűzenének éppúgy, mint a népművészetnek. A Reneszánsz Év - 2008 pályázatai révén - többek között - megújulhatnak a tájházak, és digitális formában, bárki számára elérhetővé válnak a könyvtárakban őrzött értékek. Régi ismerősök, új részletek A tavalyi támogatási összeget csaknem megduplázva, 320.000.000 Ft összértékben hirdeti meg a tárca a KÖZKINCS - térségi szintű programot, amelynek célja a közösségi értékek ápolása, a hátrányos helyzetű térségek és rétegek kulturális esélyegyenlőségének javítása. A program a kulturális szolgáltató központok reneszánszát is eredményezheti, hiszen összesen 225 millió forintot fordíthatnak arra, hogy a kulturális javakhoz történő hozzáférést javítsák a közművelődési szakmai tanácsadás, szolgáltatás, a múzeumi feladatellátás kistérségi szintű vállalásának, a települési könyvtárak fejlesztésének támogatásával. 210.000.000 Ft összértékben írja ki az OKM a TENGERTÁNC pályázatot, melynek célja a népművészet támogatása, a magyarországi helyi közösségek lehetőségeinek szélesítése és fejlesztése, a fiataloknak szóló, igényes kulturális kínálat színesítése, a népi kultúra erősítése, értékeinek megújítása. Az eddigiekhez képest újdonság, hogy a Reneszánsz Évben a hagyományos kézműves termékek bemutatásához, értékesítéséhez szükséges technikai és tárgyi feltételek megújítására is lehet pályázni. Összesen 200.000.000 forintra lehet majd pályázni idén a PANKKK-program keretében, amely a könnyűzene, a komolyzene, a jazz és a népzene kortárs előadásainak az ifjúsági korosztályhoz való eljuttatását segíti a kortárs zenei törekvések piacra segítésével, és a klubhálózat támogatásával a bemutatkozási lehetőségek bővítésével. Új elem a programban a cserekoncert (HungaroConnections és Retour) pályázat, amely a PANKKK céljaival azonosuló zenei és gazdasági szervezetek támogatásának 17
ösztönzésére szolgál, és a régión belül közös forrásokat nyit zenei programok cseréjéhez, ezzel is segítve, hogy az előadókat szélesebb közönségkör ismerhesse meg. Új lehetőségek 220.000.000 Ft összértékben hirdeti meg a minisztérium a MAGYAR DIGITÁLIS KÉPKÖNYVTÁR nevű pályázatot, amellyel a könyvtárakban őrzött magyar képörökség digitalizálását és a lehető legszélesebb körű hozzáférését támogatja. A Reneszánsz Évben 100.000.000 forint összértékben lehet pályázni a FÓKUSZBAN A KÖZMŰVELŐDÉS programra, amely a leghátrányosabb 8000 fő alatti települések közművelődési tevékenységének ad lendületet - hozzájárulva a népességmegtartó képességük fejlesztéséhez. A pályázaton olyan tartós közművelődési programokhoz, tevékenységekhez lehet támogatást nyerni, amelyek a helyben élőket kulturális hagyományaik feltárásához, megőrzéséhez segítik hozzá, biztosítják művelődési közösségek bemutatkozását, és művelődési folyamatokat generálnak. A reneszánsz fogalmának megújító szellemiségére építve, a kulturális vidékfejlesztés prioritásaival összhangban, 2008-ban a vidéki örökség értékeinek megújítására teremt lehetőséget a 110.000.000 Ft összértékű TÁJHÁZAK A KÖZÖSSÉGÉRT nevű program, amelynek célja a kulturális vidékfejlesztés, a tájházak felújítása. A program újszerűsége, hogy - az eddigi örökségvédelmi támogatásoktól eltérően - olyan komplex fejlesztésekre koncentrál, amelyek a tájházakban őrzött tárgyi és szellemi örökség széleskörű bemutatását, illetve ehhez kapcsolódó korszerű, többfunkciós kulturális színterek megteremtését teszik lehetővé. A program előreláthatóan a működési engedéllyel rendelkező tájházak mintegy felénél biztosít 2008-ban jelentős, minőségi fejlesztést. A Reneszánsz Év keretében a MEGÚJULÓ GYŰJTEMÉNYEK pályázaton összértékben 100.000.000 Ft támogatás nyerhető az egyházi közgyűjteményekben fellehető, a magyar és az egyetemes kultúra részét képező könyvtári dokumentumok és múzeumi tárgyak állományvédelmére, ezen belül megelőző dokumentum és műtárgyvédelemre, restaurálásra, különös tekintettel az őrzés biztonságos feltételeinek javítására, valamint a nyilvános magánlevéltárként bejegyzett egyházi levéltárak elektronikus tartalomszolgáltatásának fejlesztésére. Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium Regionális turisztikai pályázatok 2008-ban Dr. Ujhelyi István az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára az Utazás 2008. Nemzetközi Turisztikai Kiállítás és Vásár megnyitóján meghirdette a turisztikai rendezvények, valamint a marketingeszközök támogatására szolgáló regionális turisztikai pályázatokat. A pályázatok keretösszegét a 2008. évi turisztikai célelőirányzatból biztosítja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. A Turisztikai Célelőirányzat 2008. évi keretéből 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a regionális turisztikai pályázatok támogatására. A Balatoni, valamint a Budapest-Közép-dunavidéki turisztikai régió 190-190 millió forintos, a további 7 turisztikai régió pedig 160-160 millió forintos pályázati kerettel rendelkezik. A pályázatok átfogó célja a turizmus szezonális ingadozásának csökkentése, az egy turistára jutó bevétel emelése és a turizmusból származó hazai bevételek növelése. A regionális turisztikai pályázatok jelentősége, hogy lehetőséget biztosítanak olyan fejlesztések támogatására, amelyek a térség turizmusa számára fontosak, ugyanakkor volumenükben nem elegendőek ahhoz, hogy a Regionális Operatív Programok pályázatai között szerepeljenek. A pályázatok meghirdetése két részletben történik: 2008. február 28-án a rendezvények és a marketingeszközök támogatására 18 pályázati felhívás jelenik meg, összesen 1.263 millió Ft 18
keretösszeggel. Ebből a rendezvények támogatására elkülönített keret 790 millió Ft, míg a marketing eszközök támogatására 473 millió Ft jut. Pályázati felhívások meghirdetése: Február 28. (csütörtök) Útmutatók, formanyomtatványok megjelenése: Március 7. (péntek) Pályázatok beadásának kezdete: Március 10. (hétfő) Pályázatok beadásának határideje: Április 15. (kedd) Közzététel helye: ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának honlapja (www.otm.gov.hu illetve www.mth.gov.hu ), Magyar Turizmus Zrt. honlapja (www.itthon.hu), Magyar Turizmus Zrt. regionális marketing igazgatóságainak honlapjai 2008. április folyamán a turisztikai termékek fejlesztését célzó pályázatok kerülnek közzétételre. Forrás: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 19
KÜLFÖLDI HÍREK Nem kisebbségbarátok az EU-intézmények Az Európai Unió intézményei nem éppen a kisebbségek iránti barátságukról híresek, a romániai magyar képviselőknek Brüsszelben az érzelmi megközelítésektől távoli tényekkel, konkrét elképzelésekkel kell kommunikálniuk, általában a frakciók politikai színezetének megfelelő érveket kell találniuk - mondta Winkler Gyula EP-képviselő a romániai Új Magyar Szóban. Az európai honatya első brüsszeli tapasztalatairól számolt be a bukaresti lapnak adott interjújában, s egyebek között elmondta, hogy Brüsszelben mindig kiegészítő információkkal kell szolgálni, ha a romániai, erdélyi, székelyföldi regionális kérdésekről kívánnak tárgyalni. Azt, hogy létezik egy fontos, lélekben nagyszámú erdélyi magyar közösség vagy romániai magyar kisebbség, nagyon sokan tudják, azt már kevesebben, hogy az erdélyi régión belül létezik egy székelyföldi régió, és létezik szórványmagyarság. Nem hallgatom el, hogy az EU intézményei nem éppen kisebbségbarátságukról híresek" - állapította meg a politikus, rámutatva, hogy Brüsszelben nincs is túl sok információ az erdélyi magyarságról. A jól értesült képviselők kisebbségben vannak, akik pedig csak halvány ismeretekkel rendelkeznek, azoknak kiegészítő információkat kell szállítani - mondta. Tekintettel arra, hogy a honatya politikailag kényes regionális kérdésekkel is foglalkozik, a lap felveti, hogy ez mennyire hat vissza a bukaresti román kollégákra. Nem könnyű a dolgunk, mert a demokrata-liberális kollégákkal szemben Sógor Csabával (a másik RMDSZ-es EP-képviselővel) kisebbségben vagyunk. Az arány tizenhat a kettőhöz" - mondta Winkler, aki szerint a romániai politikai élet nagyon rányomja bélyegét a brüsszeli tevékenységre. Forrás: MTI Indulnak a határon átnyúló európai uniós programok Hamarosan indulnak a határon átnyúló európai uniós programok Magyarországon - mondta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter Budapesten tartott sajtóbeszélgetésen. Utalt arra, hogy az Európai Unió már jóváhagyta az Európai Területi Együttműködés (ETE) keretében a magyar-osztrák, a magyar-szlovák, a magyar-szlovén, a magyar-román operatív programokat, jóváhagyásra várnak a magyar-horvát, a magyar-szerb, a magyar-ukrán-szlovák-román operatív programok. Elhangzott: Magyarország számára a 2007-2013 közötti uniós tervezési ciklusban a határon átnyúló közös programokra mintegy 200 milliárd forint áll rendelkezésre. Magyarország további 54 milliárd forintot használhat fel a 16 ország részvételével megvalósuló Dél-kelet-európai Együttműködés keretében. Bajnai Gordon elmondta: a határon átnyúló európai uniós programok új távlatokat nyitnak a szomszédsági kapcsolatban. A miniszter nemzetközi elismerésként értékelte, hogy a magyar-osztrák és a magyar-szlovén program kivételével Magyarország adja a programok irányító hatóságát. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter elmondta: a programokat indító konferenciákon mutatják be az érintett térség képviselői számára. Várhatóan az év második negyedévében írják ki az elfogadott operatív programokban a pályázatokat. Minden program támogatható tevékenység a gazdaságfejlesztés, a turizmus, a környezetvédelem, a helyi érdekeltségű közlekedés, a kultúra fejlesztése. A tájékoztatón elhangzott: minden programnak határon átnyúló hatással kell rendelkeznie. A programban résztvevők konzorciumot hoznak létre, amelynek vezetőjével támogatási szerződést köt az irányító hatóság. Forrás: MTI