A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN Készítette: Kató Norbert Gödöll 2009

A doktori iskola megnevezése: Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola tudományága: Gazdálkodás és Szervezéstudományok vezetje: Dr. Szcs István egyetemi tanár, az MTA doktora SZIE, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Gazdaságelemzési Módszertani Intézet témavezet: Dr. Villányi László egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány kandidátusa SZIE, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet társ-témavezet: Dr. Sikos T. Tamás egyetemi tanár, az MTA doktora SZIE, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet.. Az iskolavezet jóváhagyása A témavezet jóváhagyása A társ-témavezet jóváhagyása ii

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...1 1.1. A TÉMA AKTUALITÁSA ÉS JELENTSÉGE...1 1.2. CÉLKITZÉSEK...3 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...5 2.1. A VILÁG GABONAPIACI HELYZETE...5 2.1.1. A világ gabonatermesztése...5 2.1.1.1 A gabonatermesztés alakulása a világon...5 2.1.1.2 A gabonatermesztés alakulása az Európai Unióban...8 2.1.2. A világ gabona felhasználása...11 2.1.2.1 A gabona felhasználás hagyományos iránya...11 2.1.2.2 A gabona-felhasználás új iránya, a bioenergia elállítás...12 2.1.3. A világ gabona-külkereskedelme...15 2.1.3.1 A gabonakereskedelem alakulása a világon...15 2.1.3.2 A gabonakereskedelem alakulása az Európai Unióban...17 2.1.4. Gabonaárak alakulása a világon...19 2.2. MAGYARORSZÁG GABONAPIACA AZ EU-CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN...21 2.2.1. A mai magyar gabonapiaci szabályozás kialakulása...21 2.2.1.1 Gabonapiaci szabályozás Magyarországon az EU-csatlakozás eltt...21 2.2.1.2 Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája...21 2.2.1.3 Az uniós gabonapiaci rendtartás fejldésének története és értékelése...22 2.2.1.4 Az Európai Unió gabonapiaci szabályozásának mai formája...25 2.2.1.5 Gabonapiaci szabályozás Magyarországon az EU-csatlakozást követen...27 2.2.1.6 A csatlakozás eltti és utáni magyar gabonapiaci szabályozás összehasonlítása..28 2.2.2. Magyarország EU- tagságának gabonapiaci értékelése...30 2.2.2.1 A magyar gabonatermesztés és kereskedelem helyzete az EU-csatlakozás eltt 30 2.2.2.2 Az EU-csatlakozás eltti gabonapiaci várakozások...30 2.2.2.3 A magyar gabonatermesztés, és kereskedelem változásai az EU-csatlakozás után....32 2.2.2.4 Magyarország logisztikai helyzetének gabonapiaci vonatkozásai...34 2.2.2.5 A magyar gabonaárakat befolyásoló tényezk a csatlakozás tükrében...37 2.2.2.6 A magyar gabonatermesztés költség-jövedelem viszonyai...38 2.3. A GABONAÁGAZAT JÖVJE...41 2.3.1. A gabonapiaci szabályozás várható jövbeli alakulása...41 2.3.1.1 A gabonapiaci szabályozás jövje az Európai Unióban...41 2.3.1.2 Az uniós gabonapiaci szabályozás változásának várt magyarországi következményei...43 2.3.2. Gabonapiaci várakozások...45 2.3.2.1 A világ mezgazdaságának kilátásai...45 2.3.2.2 Gabonatermesztéssel kapcsolatos várakozások...46 2.3.2.3 A gabona felhasználásával kapcsolatos várakozások...48 2.3.2.4 A gabona-kereskedelemmel kapcsolatos várakozások...49 2.3.2.5 A gabonakészletekkel kapcsolatos várakozások...51 2.3.2.6 A gabonaárakkal kapcsolatos várakozások...52 2.3.2.7 A genetikailag módosított szervezetek kérdésköre...53 2.3.2.8 Egyéb várakozások a magyar gabonaágazatban...54 3. ANYAG ÉS MÓDSZER...57 iii

4. EREDMÉNYEK...61 4.1. A MAGYAR GABONATERMESZTÉS EURÓPAI UNIÓBAN ÉS VILÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREPE.61 4.2. A MAGYAR GABONAPIAC AZ EU-CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN...65 4.2.1. A magyar gabonatermesztés alakulása 1990-tl napjainkig...66 4.2.2. Magyarország gabona-felhasználásának alakulása...68 4.2.3. Magyarország gabona-külkereskedelme és integrálódása az EU gabonapiacába...71 4.2.4. A magyar gabonaárak alakulása...75 4.2.5. A gabonatermesztés bevételének, költségének és nyereségének elemzése...78 4.2.6. A búza és a kukorica értékesítésének idzítése...81 4.2.7. A csatlakozás hatásait számszersít modell bemutatása...85 4.2.7.1 A modell ismertetése...85 4.2.7.2 Közvetlen támogatások hatása...86 4.2.7.3 Statisztikailag kimutatható árfelhajtó hatás...87 4.2.7.4 Az intervenciós vételárból és raktárbérleti díjból származó többletbevétel...89 4.2.7.5 Többletbevételek haszonélvezi és forrása...90 4.3. A MAGYAR GABONAÁGAZAT SWOT ELEMZÉSE...93 5. ÚJ ÉS ÚJSZER EREDMÉNYEK...97 6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK...99 6.1. KÖVETKEZTETÉSEK...99 6.2. JAVASLATOK...102 7. ÖSSZEFOGLALÁS...105 8. SUMMARY...107 9. MELLÉKLETEK...109 M1. MELLÉKLET- IRODALOMJEGYZÉK...111 JOGSZABÁLYJEGYZÉK...117 TÁBLÁZATJEGYZÉK...119 ÁBRAJEGYZÉK...120 M2. MELLÉKLETEK- TOVÁBBI MELLÉKLETEK...123 M3. MELLÉKLET- HÁTTÉRSZÁMÍTÁSOK...141 10. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS...151 iv

1. BEVEZETÉS 1.1. A téma aktualitása és jelentsége Senki sem boldogulhat addig, amíg meg nem tanulja, hogy a föld felszántásában legalább annyi méltóság van, mint egy költemény megírásában. (Booker T. Washington) Magyarország számára mérföldknek számított az Európai Unióhoz történ csatlakozás, amely jelents változást jelentett a gabonaágazat számára is. Az uniós csatlakozással tagjai lettünk a 450 millió fogyasztót számláló EU-nak, a világ egyik legnagyobb gabonapiacának. Megváltozott a gabonapiaci szabályozási környezet és a támogatási rendszer, életbe lépett a gabonaintervenció, valamint számos kereskedelmi korlátozás megsznt. Mindezek hatására a gabonaágazat jövedelmezsége is nagymértékben változott. A csatlakozás óta eltelt négy gazdasági év a mezgazdaság sajátosságait figyelembe véve ugyan rövid idszaknak számít, de lehetséget ad a csatlakozás magyar gabonaágazatra (különösképpen a búza- és kukoricaágazatra) gyakorolt hatásának vizsgálatára. Bár az idjárás változékonyságából adódó termelésingadozásokat nehéz kiszrni, bizonyos tényezk vizsgálata révén következtetéseket lehet levonni a változások irányára, mértékére vonatkozóan. A változások ismerete irányt adhat a gabonaágazat szereplinek tevékenységük további sikeres folytatásához. Fentiek adják témám aktualitását. Magyarország gabonaágazata (elssorban a búza- és a kukoricatermesztése) nemcsak EU szinten érdemel figyelmet, hanem világviszonylatban is. Magyarország gabonaterm területe 3 millió hektárt tesz ki, amely 0,4 százaléka a világ 700 millió hektáros, és 5 százaléka az EU-27 60 millió hektáros gabonaterm területének. Hazánk a világ 2 milliárd tonnás gabonaterméséhez 13 millió tonnával járul hozzá, miközben az EU-27 270 millió tonnányi gabonatermésének 4 százalékát adja. Magyarország gabona átlagtermése felülmúlja a világ átlagtermését, és közel azonos az EU-27 átlagával. Magyarország két f gabonanövénye a búza és a kukorica. Hazánk a világ búza- és kukoricatermesztésében nagyobb jelentséggel bír, mint a gabonatermesztésbeni súlya. A világ búza- és kukoricaterm-területébl kevesebb mint 1 százalékkal, búza- és kukoricatermésmennyiségébl pedig 1-1 százalékkal részesedünk. Az EU-27 búzaterm területéhez és búza termésmennyiségéhez 4-4 százalékkal járulunk hozzá. Az EU-27 kukoricatermesztésében betöltött szerepünk ugyanakkor kiemelked, hazánk területbeni és termésmennyiségbeni részesedése egyaránt 12 százalék. A magyar gabonaágazat világkereskedelemi súlya nagyobb a termelésben betöltött szerepénél. A világ gabona- és búzaexportjának 1-1 százaléka, kukoricaexportjának mintegy 2 százaléka indult Magyarországról. Hazánk az EU-27 gabona és búzaexportjának 4-4 százalékát, kukoricaexportjának pedig 12 százalékát adja. Hazánk a gabonaexportr országok rangsorában, a nagyfokú koncentráltságnak köszönheten kedvez helyezést ér el. Magyarország a világ 16. gabona-, 12. búza- és 7. kukoricaexportr országa. Fenti számok jól mutatják hazánknak a világ és az EU-27 gabonapiacán belül elfoglalt pozícióját. Magyarország termterület, termésmennyiség és export alapján a világ kicsi, ugyanakkor az Európai Unió közepes méret gabona- és búzapiaci szereplje, miközben az európai kukoricapiacon betöltött szerepe meghatározó. A magyar gabonaágazat súlyát nemcsak a világ és az EU-27 viszonylatában, hanem a magyar mezgazdaságban betöltött szerepe is mutatja. Az ágazat súlyát jelzi, hogy a gabonaágazat a mezgazdaság kibocsátásának mintegy 20 százalékát adja. Gabonaágazatunk külkereskedelmi 1

szempontból is jelents, a teljes mezgazdasági és élelmiszeripari exportnak, illetve az agrárkülkereskedelmi aktívumnak mintegy 20 százalékát adja. A magyar gabonaágazatnak, ezen belül a búza- és kukorica-termesztésnek a világ és az EU-27 gabonaágazatában, valamint a magyar mezgazdaságban betöltött szerepe jól mutatja témám jelentségét. Hazánk az Uniós tagság eltt önállóan bizonyos küls tényezk figyelembevételével, döntött a mezgazdaságot és gabonaágazatot érint kérdésekben. A többi tagállamtól függetlenül hozhatott termelésszabályozó intézkedéseket, alkalmazhatott támogatásokat, avatkozhatott be a gabonapiacba, befolyásolhatta a piaci szereplk döntéseit. Az Európai Unióhoz történ csatlakozás eltt a szakemberek azt valószínsítették, hogy a magyar gabonaágazat a csatlakozás nyertese lesz, a gabonaintervenció és a támogatások felértékelik a gabonaágazatot, az uniós tagság a gabona számára biztosabb és magasabb áron történ értékesítést eredményez, a jövedelembiztonság mellett jövedelmezbbé is válik a gabonatermesztés. Az uniós tagság sok újdonságot hozott a gabonaágazatba, a csatlakozás gabonaágazatra gyakorolt tényleges pozitív és negatív hatásainak megítélése nem egyszer feladat, alapos kutatást és vizsgálatokat igényel a hatások számszersítése. Értekezésem felépítése és gondolatmenete ezen kérdések köré rendezdik. Célkitzéseimet annak érdekében fogalmazom meg, hogy feltárjam, történtek-e változások a magyar gabona, elssorban búza- és kukoricapiacon az EU-csatlakozást követen az azt megelz állapothoz képest, és ha igen, milyenek. Mivel a hazai búza és kukoricaágazat termterületbeli és termésmennyiségbeli súlya alapján a teljes gabonaágazat csaknem 90 százalékát lefedi, a búza és kukoricaágazatra kapott eredményeimbl a teljes hazai gabonaágazatra vonatkozóan is következtetéseket lehet megfogalmazni. Az értekezés elkészítéséhez használt anyag és módszer kiválasztása során arra törekszem, hogy objektív képet kapjak a gabonaágazatban lezajlott folyamatokról. 2

1.2. Célkitzések Értekezésem elkészítése során célom, hogy bemutassam hazánk gabonaágazata, de elssorban a két legnagyobb jelentség gabonaféle, a búza és a kukorica helyzetét a világ és az Európai Unió gabonapiacán belül, valamint meghatározzam a magyar gabonaágazatnak a világ és az EU gabonaágazatában elfoglalt helyét. Ezt azért tartom fontosnak, mert a világ- és az EU szint vizsgálatok alapján nyílik lehetség a magyar gabonaágazati történéseinek, azok okainak alaposabb megismerésére. Célom, hogy a lehet legszélesebb aspektusból megvizsgáljam és bemutassam, milyen folyamatok, változások mentek végbe a magyar gabona, elssorban búza- és kukoricapiacon az elmúlt négy évben. Ennek kapcsán felvázoljam a csatlakozás eltti gabonapiaci helyzetet, szabályozási környezetet, majd értékeljem az EU-csatlakozás hatására bekövetkezett piaci és szabályozási változásokat. Vizsgálataim középpontjában a szabályozásban, termelésben, felhasználásban, kereskedelemben pénzügyi viszonyokban, bekövetkezett változások, és ezen változások okainak feltárása, bemutatása, valamint hatásainak számszersítése áll. A vizsgálható területek skálája természetesen ennél szélesebb, azonban az értekezés keretei nem teszik lehetvé ennél több terület részletes és alapos vizsgálatát. Mindezek alapján az alábbi hét pontban megfogalmazott kérdések megválaszolásával kívánom bemutatni a magyar gabona, elssorban búza- és kukoricapiacon az EU-csatlakozást követen végbement változásokat és kutatásaim eredményeit: Befolyásolta-e az EU-csatlakozás a magyar búza- és kukoricatermeszt terület, termésmennyiség alakulását? Történtek-e változások a hazai búza- és kukorica-felhasználásban EU-csatlakozásunkat követen? Hatással volt-e a csatlakozás a gabonaexportra? Sikerült-e integrálódnunk a közös gabonapiacba? Volt-e hatása EU-csatlakozásunknak a hazai búza- kukorica-felvásárlási árak éven belüli ingadozására, a búza/kukorica árarányra? Változtak-e a magyar gabonatermesztés árbevétel-költség-jövedelem viszonyai? Változtattak-e a magyar termelk a búza- és a kukoricaértékesítés idzítésén? Mekkora többletbevételt jelentett a csatlakozás a hazai búza- és kukoricapiac szerepli számára? 3

4

2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Értekezésem Irodalmi áttekintés cím részében a gabonaágazattal kapcsolatos szakirodalom áttekintését és kritikus elemzését végzem, három szerkezeti egységre bontva, amelyek a világ gabonapiaci helyzete, Magyarország gabonapiaca az EU-csatlakozás tükrében, valamint a gabonaágazat jövje. Az els fejezet részben tartalmazza kutatási eredményeimet is, mivel a világ gabonapiaci helyzetének áttekintését a szakirodalom mellett saját kutatásaimra is alapozom. Kutatási eredményeim egy része annak érdekében kerül jelen fejezetben ismertetésre, hogy értekezésem könnyen áttekinthet legyen, már a dolgozat elején a lehet legteljesebb képet nyújtsa az olvasó számára a gabonapiacról, ezzel leegyszersítse a késbbi fejezetek áttekintését és megértését. 2.1. A világ gabonapiaci helyzete A világ gabonapiaci helyzetének átfogó ismerete ad lehetséget a magyar gabonaágazat reális értékelésére és a magyar gabonaágazat EU-csatlakozás után bekövetkezett változásainak elemzésére. Elsként a világ gabonapiaci helyzetét mutatom be saját kutatási eredményeim alapján, a FAOSTAT adatbázisában az 1990-2006. közötti idszakra rendelkezésre álló adatok (világ országainak gabona, búza, kukorica betakarított területre, termésmennyiségre, felhasználásra, exportra, importra, stb. vonatkozó adatai) elemzése és a vonatkozó szakirodalom segítségével, valamint elhelyezem a magyar gabonaágazatot a világ gabonapiacán belül. Eredményeimet szövegközi ábrákon szemléltetem, a részletes adatokat a melléklet táblázataiban mutatom be. 2.1.1. A világ gabonatermesztése 2.1.1.1 A gabonatermesztés alakulása a világon A világ gabonatermesztését a vetésterületen és a termésmennyiségen keresztül vizsgálom, 1990. és 2006. között, összes gabona, búza, kukorica (ahol szükséges egyéb gabona) szerinti bontásban. (1. ábra, melléklet 12. táblázata) A világon mintegy 700 millió hektáron termesztenek gabonát, a három legnagyobb területen termesztett gabonaféle a búza, a rizs és a kukorica. A teljes terület 32 százalékán búzát, 20 százalékán kukoricát, 48 százalékán pedig egyéb gabonát, fként rizst (22 százalék) termesztenek. Mindhárom kategória vetésterülete meglehetsen stabilnak mutatkozott a vizsgált idszakban, az átlag körül ±1%-os sávban mozgott. Az összvetésterület ennél szélesebb sávban, az 1990. évi érték 93-100 százaléka között mozgott, a mélypontját 2002-ben érte el (93 százalék), 2005-ben, folyamatos növekedést követen, azonban már elérte a 97 százalékot. Átlagosan 2,0 milliárd tonna gabona termett a világban, úgy, hogy a vizsgált idszakban a gabona termésmennyiségében 10 százalékot meghaladó növekedés ment végbe a vetésterület viszonylagos stabilitása ellenére. A termésmennyiség-növekedés az átlaghozamok növekedése mellett valósult meg, a hektáronkénti átlaghozam a 2,7-2,8 tonnáról 3,1-3,3 tonnára növekedett. Annak ellenére, hogy a három legjelentsebb gabonaféle termterületében jelents különbségek vannak, azonos mértékben részesednek a termésmennyiségbl. A teljes gabona termésmennyiség 29 százalékát a kukorica, 28 százalékát a búza és szintén 28 százalékát a rizs adja. Némi átrendezdés is megfigyelhet a gabonafélék között, a búza részesedése a betakarított termésmennyiségbl 2 5

százalékpontot, az egyéb gabonáké 3 százalékpontot csökkent, miközben a kukorica részesedése jelentsen, 5 százalékponttal emelkedett a vizsgált idszakban. 1 000 800 600 400 200 Betakarított búzaterület Betakarított kukoricaterület Betakarított egyéb gabonaterület Búza termésmennyiség Kukorica termésmennyiség Egyéb gabona termésmennyiség 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 1. ábra: A világ betakarított búza, kukorica és egyéb gabonaterülete és termésmennyisége 1990-2006. között (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) A legstabilabb terméseredménye az egyéb gabonáknak volt, az 1990. évi termésmennyiség 94-104 százalék közötti sávban alakult a teljes idszakban, ebben nagy valószínséggel szerepe lehetett annak is, hogy ez egy gyjtkategória, és az egyes gabonaféléknél jelentkez termésingadozások kiolthatják egymás hatását. A búza termésmennyisége közel kétszer ilyen széles sávban (91-110 százalék között) mozgott, hasonlóképpen viselkedett (97-117 százalék között) a teljes gabona termésmennyiség is. Kukorica termésmennyiségét ennél is szélsségesebb ingadozások (99-151 százalék) jellemezték. 0 A világ legnagyobb gabonaterm területtel rendelkez országai millió ha 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 18% 15% 12% 9% 6% 3% 0% világ gabonaterm területének %- ában India Kína EU-27 USA Oroszország Brazília Kanada Nigéria Ausztrália Kazahsztán millió ha A világ legnagyobb búzaterm területtel rendelkez országai 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Kína India EU-27 USA Oroszország Kazahsztán Kanada Ausztrália Törökország Pakisztán 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% világ búzaterm területének %-ában millió ha 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 A világ legnagyobb kukoricaterm területtel rendelkez országai USA Kína Brazília EU-27 Mexikó India Nigéria Dél-Afrika Indonézia Románia 21% 18% 15% 12% 9% 6% 3% 0% világ kukoricaterm területének %-ában 2. ábra: A világ legnagyobb gabonatermeszt területtel rendelkez országai az 1990-2006. évek átlagában (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) 6

India, Kína és az EU-27 rendelkezik a legnagyobb gabonatermeszt területtel, búzát szintén ez a három ország/országcsoport termeszt a legnagyobb területen. A legnagyobb kukoricaterm területe viszont USA-nak, Kínának és Brazíliának van. (Az eredményeket a szövegközi 2. ábra mutatja, a részletes adatokat a melléklet 13. táblázata tartalmazza.) A termesztés koncentráltságát jól mutatja, hogy a világ gabona és búza területének 36-36 százalékát, kukoricaterületének 46 százalékát adja a felsorolt három ország. A legnagyobb termésmennyiség országok/országcsoportok (szövegközi 3. ábra, melléklet 14. táblázata) gabona esetében Kína, USA, EU-27, búzát az EU-27, Kína és India, kukoricát USA, Kína és EU-27 termeszt a legnagyobb mennyiségben. A termésmennyiségben a területnél tapasztaltnál is nagyobb a koncentráltág, hiszen a három legnagyobb adja a gabona és búza termésmennyiség 49-49, a kukorica termésmennyiség 69 százalékát. A világ legnagyobb gabonatermeszt országai a termésmennyiség alapján millió tonna 400,0 300,0 200,0 100,0 20% 15% 10% 5% világ gabonatermésének %-ában 0,0 0% Kína USA EU-27 India Oroszország Franciaország Indonézia Kanada Brazília Németország A világ legnagyobb búzatermeszt országai a termésmennyiség alapján A világ legnagyobb kukoricatermeszt országai a termésmennyiség alapján millió tonna 120,0 90,0 60,0 30,0 0,0 EU-27 Kína India USA Oroszország Franciaország Kanada Törökország Németország Ausztrália 20% 15% 10% 5% 0% világ búzatermésének %-ában 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 USA Kína EU-27 Brazília Mexikó Franciaország Argentína India 3. ábra: A világ legnagyobb gabonatermeszt országai a termésmennyiség alapján az 1990-2006. évek átlagában (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) Magyarország az összes betakarított terület alapján a világ 26 legjelentsebb gabona-, a 25. legjelentsebb búza- és a 16. legjelentsebb kukoricatermeszt országa. A betakarított termésmennyiség alapján az országok rangsorában az elzekkel közel azonos helyezést értünk el, a világ 27. legjelentsebb gabona, a 23. legjelentsebb búza és a 16. legjelentsebb kukoricatermeszt országa vagyunk. Vizsgálataimat a szakirodalom elemzésével egészítem ki. A világ gabonatermesztésének elemzésével több tanulmány foglalkozik. Az OECD (2003) megállapítja, hogy jelenleg a világ legnagyobb gabonatermesztjének az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína és India számít. POPP és POTORI szerk. (2006) az elmúlt éveket vizsgálva rávilágít arra, hogy 2004-ben és 2005-ben a világ búza termésmennyisége átlag feletti volt, megközelítette a 630 millió tonnát, 2006-ban viszont valamivel az átlag alatt alakult. A búzatermesztés koncentráltságát millió tonna Románia Indonézia 40% 32% 24% 16% 8% 0% világ kukoricatermésének %-ában 7

hangsúlyozzák, amikor kimondják, hogy a világ legjelentsebb búzatermeli adták 2005-ben a világ búzatermesztésének 63 százalékát. POTORI és VÖNEKI (2006) részletesen kitér az egyes országok gabonatermesztésének elemzésére. Megállapítja, hogy az Egyesült Államok búzatermesztése évente 40-60 millió tonna, amely a világ búzatermesztésének körülbelül 9 százalékát jelenti. Az USA számára a búza a negyedik legfontosabb szántóföldi növény, több száz fajta van köztermesztésben, önellátottsága 180 százalék, extenzív termelés jellemzi, valamint a termésátlag 3 tonna/hektár körül alakul. Kukoricatermesztésükkel kapcsolatban megállapítja, hogy évente 250-300 millió tonna a termésmennyiség, amely a világ legjelentsebb kukoricatermesztjévé teszi, részesedése a világ kukoricatermesztésébl 42 százalék. Az USA-ban az intenzív kukoricatermesztés a jellemz, a hozamok 8,2-10,2 tonna/hektár között alakulnak, emellett USA számít a legnagyobb génmódosított kukoricatermesztnek is. Ehhez POPP és POTORI szerk. (2006) hozzáteszi, hogy az USA kukorica vetésterülete jelenleg is tovább bvül. POTORI és VÖNEKI (2006) elemzi továbbá Kanada világ búzatermesztésben betöltött szerepét, amely a 20-25 millió tonnás termésével 4 százalékkal részesedik a világ búzatermelésébl. Extenzív termelés jellemz, kevés fajta van a köztermesztésben, önellátottságának mértéke 280-300 százalék, a hozamok 1,8-2,6 tonna/hektár között alakulnak. A szerzk Ukrajnával kapcsolatban megállapítják, hogy a 15-20 millió tonnás búza termésmennyiségével 3 százalékkal részesedik a világ termelésébl. Önellátottságának mértéke 150 százalék, a hozamai ersen ingadoznak 1,5-3,2 tonna/hektár között, a termésátlagok növekedése a szerzk szerint középtávon nem valószínsíthet. Kukoricatermesztése ers ütemben ntt az elmúlt néhány évben, a termésmennyiség 2004-ben elérte a 8,8 millió tonnát. Önellátottságának mértéke 125-170 százalék. 2.1.1.2 A gabonatermesztés alakulása az Európai Unióban Az Európai Unió gabonatermesztését egyrészt az 1990-2006. közötti idszak betakarított gabonaterület és gabona termésmennyiség adatai alapján vizsgálom, EU-15, EU-25, EU-27 szerinti bontásban. Részletes eredményeimet a melléklet 25. táblázata tartalmazza, a szövegközi 4. ábra a nyomon követhetség érdekében csak EU-15, EU-25 és EU-27 szerinti bontásban foglalja össze az eredményeket. Másrészt az EU-27 gabonatermesztését tovább vizsgálom évenként összes gabona, búza, kukorica és egyéb gabona szerinti bontásban. (Eredményeimet az 1. táblázat, 4. és 5. ábra foglalja össze, a részletes eredményeket a melléklet 15. és 16. táblázata tartalmazza.) millió hektár 100 90 80 70 60 50 40 30 EU-15 terület EU-25 terület EU-27 terület EU-15 termés EU-25 termés EU-27 termés 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 400 350 300 250 200 150 100 50 0 millió tonna 4. ábra: Az EU-15, -25 és -27 gabonatermesztése (gabonaterm terület és termésmennyiség) 1990-2006. között (Forrás: Saját szerkesztés EUROSTAT adatok alapján) 8

A vizsgált idszak átlagában az EU-15 gabonaterm területe 37 millió hektár volt, az EU-25-é 52, az EU-27-é meghaladta a 60 millió hektárt. A megtermelt gabona mennyisége a vizsgált kategóriákban 198, 248 és 271 millió tonna körül alakult. Itt is nyomon követhetk a világ gabonatermesztésében tapasztalt tendenciák. A termterület viszonylagos stabilitása mellett (±3 százalékos ingadozás) a termésmennyiségben jelents, 10 százalékot meghaladó növekedés következett be, amely az átlagtermés növekedésének tulajdonítható. A termésátlagok az EU-15-ben 15 százalékkal, az EU-25-ben és az EU-27-ben 13-13 százalékkal nttek. (4. ábra) 80 60 Betakarított búzaterület Betakarított kukoricaterület Betakarított egyéb gabonaterület Búza termésmennyiség Kukorica termésmennyiség Egyéb gabona termésmennyiség 400 300 millió hektár 40 200 millió tonna 20 100 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5. ábra: Az EU-27 betakarított búza, kukorica és egyéb gabonaterülete és termésmennyisége 1990-2006. között (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) Az 1990 és 2006 évek adatainak átlaga alapján megállapítható (5. ábra), hogy az EU-27 legjelentsebb gabonaféléje a búza, amelybl átlagosan 25 millió hektáron 123 millió tonna terem. A vizsgált idszakban nem található kiugró érték. Második helyen az árpa áll (amelyet azért nem ábrázolok az 5. ábrán, mert hazánk szempontjából a termék jelentsége kisebb), amelyet 15 millió hektáron termesztenek, a termésmennyisége 60 millió tonna. A hazánkban nagy jelentséggel bíró kukorica termésmennyisége az EU-27-ben 54 millió tonna, amely 9 millió hektáron, a gabonaterm terület 15 százalékán terem. Kukoricát a vizsgált idszakban csupán 2004-ben termesztették 10 millió hektár feletti területen. Rozsból 11, durumbúzából 9, tritikáléból 7 millió tonna körüli mennyiségeket takarítanak be. A világ második legnagyobb területtel rendelkez gabonaféléjének, a rizsnek a termesztése az EU-ban csekély jelentsséggel bír, 0,4 millió hektáron 2,5 millió tonnát állítanak el belle évente. 1. táblázat: Az EU-27 gabona termésmennyisége az 1990-2006. évek átlaga alapján Gabonaféle Betakarított terület Átlagtermés Termés (millió hektár) (t/ha) (millió tonna) Búza 25,3 4,9 123,2 Árpa 15,0 4,0 60,0 Kukorica 9,1 6,0 54,0 Rozs 3,6 3,0 10,6 Durumbúza* 3,7 2,4 8,8 Tritikálé 1,8 4,1 6,9 Rizs 0,4 6,2 2,5 *: EU-15-ben (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) 0 9

Az Európai Unió legjelentsebb gabonatermesztje (2. táblázat) Franciaország, amely az EU-27 gabonaterm területének 15 százalékán a termésmennyiség közel 24 százalékát állítja el. Lengyelország és Németország következik a sorban, amelyek együtt a teljes uniós gabonaterület 25 százalékán termesztenek gabonát és az uniós termésmennyiség 27 százalékához járulnak hozzá. Az EU gabonatermesztésében ers koncentráció figyelhet meg, a három legjelentsebb gabonatermeszt az EU-27 területének 40 százalékán a gabonatermés 50 százalékát állítja el. Magyarország a 3 millió hektáros átlagos betakarított gabonaterületével a nyolcadik az uniós tagállamok sorában, 13,1 millió tonna átlagos termésmennyiséggel. 2. táblázat: Az EU-27 legnagyobb gabonatermeszt tagállamai a 1990-2006. évek átlaga alapján Tagállam megnevezése Betakarított terület Termésmennyiség millió hektár EU-27 százalékában millió tonna EU-27 százalékában Franciaország 9,1 15,14% 63,9 23,55% Lengyelország 8,4 13,98% 26,8 9,88% Németország 6,9 11,48% 45,9 16,91% Spanyolország 6,6 10,98% 20,0 7,37% Románia 6,0 9,98% 18,0 6,63% Olaszország 4,1 6,82% 20,8 7,67% Egyesült Királyság 3,1 5,16% 21,3 7,85% Magyarország 3,0 4,99% 13,1 4,83% EU-27 60,1 100,00% 271,4 100,00% (Forrás: Saját szerkesztés EUROSTAT adatok alapján) Vizsgálataimat az EU esetében is szakirodalmi elemzésekkel egészítem ki. Az AGRI (2007) tanulmánya kiemeli az EU világ búzatermesztésében betöltött jelentségét. POPP - POTORI szerk. (2006) rávilágít arra, hogy az Európai Unióban 2005-ben 122 millió tonna búzát takarítottak be, az önellátottság 104 százalék körül alakult. POTORI és VÖNEKI (2006) részletesen jellemzi az EU legnagyobb búzatermesztit. A vezet búzatermeszt tagállam Franciaország, ahol a termésmennyiség 30-37 millió tonna között mozog,. Intenzív termelés a jellemz, az átlaghozam 7 tonna/hektár, az önellátottság 165-190 százalék közötti, a malmi búza piacán legalábbis a minség tekintetében nem számít konkurenciának Magyarország számára. Jelents búzatermesztnek tekinti még Németországot, ahol a megtermett búzamennyiség 20-25 millió tonna. Itt is az intenzív termelés a jellemz, az átlaghozamok meghaladják még a franciaországi szintet is. Önellátottsága 125-145 százalék. Az EUROQUALITY (2006) a 2004.-ben csatlakozott országok közül Lengyelországot, Magyarországot, Cseh Köztársaságot és Szlovákiát (a továbbiakban V4) tartja jelents gabonatermesztnek. A tanulmány megállapítja, hogy ezek a tagállamok az EU-25-ök gabonatermesztésének 10-5-3 és 1 százalékát, négyen együtt az EU-10 1 -ek termelésének 90 százalékát adják. A tanulmány megállapítja, hogy búzatermesztésük fluktuált, egyértelm trend nem mutatható ki. A termterület azonban stabil, a hozamok folyamatosan növekednek. A kukorica- és az árpatermesztés azonban egyértelm növekedési trenddel jellemezhet, 1995. és 2006. között a hároméves mozgóátlag kukorica esetében évi 5 százalék, árpa esetében évi 4 százalék növekedést mutat. FEHÉR (2005) a magyar gabonatermesztés múltját illeten megállapítja, hogy az 1990-es évek elején a bizonytalan gazdasági környezet és a változó tulajdonosi struktúra következményeként csökkent a gabonatermeszt terület Magyarországon, majd 1993-tól fejldés mutatkozott a magas világpiaci árakra való válaszként. 1 Értekezésemben a továbbiakban az alábbi rövidítéseket használom: EU-15: Az Európai Unió 2004. eltt csatlakozott 15 tagállama: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország. EU-10: Az Európai Unió 2004-ben csatlakozott 10 tagállama: Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia. EU-25: Az Európai Unió 25 tagállama: az EU-15 és az EU-10 együtt. EU-2: Az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott 2 tagállama: Bulgária, Románia. EU-27: Az Európai Unió 27 tagállama: az EU-25 és az EU-2 együtt. 10

2.1.2. A világ gabona felhasználása A gabona felhasználás hagyományos módjai a takarmányozási, élelmezési, ipari és vetmag célú felhasználás, újabban azonban terjed a gabona bioenergetikai célú felhasználása. A világ gabona felhasználását ennek megfelelen a hagyományos és a bioenergetikai oldaláról ismertetem. 2.1.2.1 A gabona felhasználás hagyományos iránya A világ gabona felhasználását a melléklet 17. táblázata és a szövegközi 6. ábra és 3. táblázat segítségével búza és kukorica szerinti bontásban, a világ legjelentsebb búza és kukorica felhasználó országai segítségével elemzem, az 1990-2006. évek átlaga alapján. millió tonna 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 EU-27 Kína A világ legnagyobb búzafelhasználó országai India Oroszország USA Pakisztán Franciaország Törökország Németország Ukrajna 20% 16% 12% 8% 4% 0% világ búzafelhasználásának %-ában millió tonna 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 A világ legnagyobb kukoricafelhasználó országai USA Kína EU-27 Brazília Mexikó Japán India Románia Olaszország Kanada 6. ábra: A világ legjelentsebb búza és kukorica felhasználó országai az 1990-2006. évek átlaga alapján (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) A világ legjelentsebb búzafelhasználói az EU-27, Kína és India. A felhasználás koncentráltsága itt is megfigyelhet, hárman együtt adják a világ búzafelhasználásának 49 százalékát. Legjelentsebb kukorica felhasználónak az USA, Kína és az EU-27 számít, amelyek együtt 61 százalékban részesednek a világ kukorica felhasználásából. Az els 20 búza és kukorica felhasználó 81 és 84 százalékban részesedik a világ teljes búza és kukorica felhasználásából. Annak érdekében, hogy megállapítsam, mely országok/országcsoportok rendelkeznek búza és kukorica felesleggel, felhasználásukat a saját termelésükhöz viszonyítottam. (melléklet 17. táblázata). Megállapítottam, hogy búza esetében Kanada, Franciaország és USA, kukorica esetében pedig Argentína, Franciaország és Magyarország termel jelents többletet a saját felhasználásához viszonyítva. 3. táblázat: Az EU-27 10 legjelentsebb búza és kukorica felhasználó tagállamai az 1990-2006. évek átlaga alapján Búza Kukorica Tagállam Tagállam megnevezése EU-27 millió tonna megnevezése EU-27 millió tonna százalékában százalékában Franciaország 14,9 16% Olaszország 9,2 18% Németország 13,6 15% Románia 9,2 18% Egyesült Királyság 10,4 11% Franciaország 7,1 14% Olaszország 8,9 10% Spanyolország 5,4 11% Lengyelország 8,0 9% Magyarország 4,4 9% Spanyolország 7,0 8% Németország 3,3 7% Felsorolt o-ok 62,8 68% Felsorolt o-ok 38,6 76% EU-27 91,7 100% EU-27 50,5 100,00% (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) 40% 30% 20% 10% 0% világ kukoricafelhasználásának %-ában 11

Az Európai Unió gabona felhasználását az 1990-2006. közötti idszak adatai átlaga alapján vizsgálom, a világhoz hasonlóan búza és kukorica szerinti bontásban (szövegközi 3. táblázat). Az EU-27 gabona felhasználásában is megfigyelhet a gabonatermesztéshez hasonló koncentráltság, a három legjelentsebb búza-, illetve kukorica-felhasználó az EU-27 felhasználásának 42 illetve 51 százalékát adja. További vizsgálataim szerint az EU-15 évente átlagosan 160 millió tonna gabonát használt fel a vizsgált idszakban, ebbl 70 millió tonna a búza, 30 millió tonna a kukorica. Az 1990-es évek elején a gabona-felhasználás 150 millió tonnát, 2003- ban pedig 190 millió tonnát tett ki, folyamatos emelkedés mellett. A felhasznált búza mennyisége 65 millió tonnáról 90 millió tonnára, a kukorica-felhasználás 30 millió tonnáról 40 millió tonnára ntt. (Az EU-27 esetében nem állnak rendelkezésre ilyen irányú adatok, így hasonló elemzést nem tudok végezni.) Az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy az EU a világ legnagyobb búzatermesztje és búzafogyasztója is. Ezt a tényállást az AGRI (2007) tanulmánya is elemzi. Magyarország búza szempontjából nem tartozik a világ 20 legjelentsebb felhasználója közé, de a világ 18. legjelentsebb kukorica felhasználójának számít, 4,4 millió tonnás bels felhasználásával 1 százalékban részesedik a világ kukorica felhasználásából, amely 71 százaléka a saját termelésnek. Az EU-27-ben pedig az 5. legjelentsebb kukorica-felhasználó tagállamnak számít. A szakirodalomban is találni a gabona felhasználására vonatkozó információt. A szakértk megegyeznek abban, hogy az elmúlt idszakban változás ment végbe a világ élelmiszerfogyasztásában. Az OECD (2003) ezt azzal magyarázza, hogy a növekv populáció az élelmiszerek iránti kereslet növekedését eredményezte, továbbá eltérbe kerültek az élelmiszer tulajdonságainak és minségének a kérdései (OECD-FAO 2006). A világ gabonatermelése nem tud lépést tartani a népesség-növekedés és jövedelem-emelkedés generálta fogyasztás-bvüléssel, amely a globális készletek csökkenését hozza (OECD 2003). POTORI ÉS VÖNEKI (2006) az Egyesült Államok takarmánycélú kukorica-felhasználásának folyamatos emelkedésére hívja fel a figyelmet. Rávilágít arra, hogy 2000. óta a kukorica-felhasználása 144 millió tonnáról 154 millió tonnára emelkedett, emellett izoglükóz és egyéb édesítszerek gyártására, bioetanol- és egyéb ipari termékek elállítására használják fel a növényt. Ez az emelked tendencia az Európai Unióra is igaz. JACKSON (2006) tanulmánya szerint az EU 2000-2002-es gabonafogyasztása 10 százalékkal haladta meg az 1980-84. évekét. A gabona részesedése az állati takarmányokból az 1992. évi 47 százalékról 2002-re 57 százalékra ntt, a gabonafélék energetikai felhasználása elmaradt az olajosnövényekétl. Ugyanakkor az Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok közül Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában csökkent a hazai felhasználás, Lengyelországban változatlan szinten maradt. Az EUROQUALITY (2006) a csökkenést az állatállomány csökkenés miatti takarmány-felhasználás mérsékldése és az élelmezési célú felhasználás stagnálása rovására írja. 2.1.2.2 A gabona-felhasználás új iránya, a bioenergia elállítás A világon egyre nagyobb jelentséggel bír a bionenergia, ezen belül a bioetanol elállítás és felhasználás, amelyben egyre ersödik a gabonafélék szerepe. (POPP POTORI szerk. 2006). FEHÉR (2006) szerint a jelenlegi folyamatok teljesen átformálhatják a gabonafélék piacát, POPP POTORI szerk. (2006) tanulmánya szerint a bioetanol- termelés expanziója jelents hatást fog gyakorolni a kukorica keresletére és világpiaci árának alakulására. A bioenergia felfutásának az az oka, hogy a világ ásványi kolaj iránti kereslete és fogyasztása folyamatosan n, az elrejelzések szerint 2010-re a termelés nem tudja az igényeket kielégíteni. OLAJOS (2005) 2005-ben megállapította, hogy a kolaj ára növekedésnek indult, 2010-re további növekedés prognosztizálható, ami alapján arra következtetett, hogy olajválság van készülben. A világ országai dolgoznak a válság elkerülésén. USA és Brazília már évek óta állít el bioüzemanyagot, Kína is megkezdte a bioetanol gyártást, Európában Németország és Spanyolország jeleskedik e területen. 12

OLAJOS (2005) szerint az USA-ban és Brazíliában mindenféle támogatás nélkül versenyképes tud lenni a biobenzin elállítása. POPP - POTORI szerk. (2006) rávilágít arra, hogy Brazília már évek óta világels a cukornádból elállított etanol mennyiségét illeten. POTORI VÖNEKI szerk. (2006) szerint az USA bioetanol-gyártása folyamatosan bvül. 2004-ben még 34 millió tonna kukoricából nyertek 13,6 milliárd liter bioetanolt, amely 30 százalékkal haladta meg az elz évit, POPP - POTORI szerk. (2006) szerint 2005-ben a kukorica bioenergia célú felhasználása már meghaladta a 40 millió tonnát, 2007-ben pedig SZCS (2007) már 45 millió tonnára teszi az USA bioetanol célú kukorica felhasználását. Az elrejelzések további bvülést jósolnak. POPP - POTORI szerk. (2006) azt prognosztizálja, hogy 2015-ig a felhasznált kukorica mennyisége 85 százalékkal nhet, SZCS (2007) 2010-ben 75 millió tonnával számol. POTORI VÖNEKI szerk. (2006) szerint a fejlesztés azért is sürget USA számára, mert 2012-re azt célirányozta, hogy teljes benzinfogyasztásnak 4,5 százalékát a biobenzin tegye ki. Oroszország és Kína érzékelve lemaradását a bioüzemanyag elállításában, lépéseket tett az ügyben. KEMÉNY (2007) tájékoztatása szerint Oroszország 2007-ben 5-7 millió tonna gabona felhasználására irányuló bioüzemanyag projekt került aláírásra. Törvényi szinten kívánták szabályozni a környezetkímél üzemanyagok gyártását és felhasználását, alapcélként kitzve a hagyományos ft- és üzemanyagok fogyasztási arányának csökkentését. Oroszország továbbá az európai országok bioüzemanyag alapanyag igényét is ki kívánja elégíteni (MVH 2007a). A kínai kormány POTORI UDOVECZ (2006) tanulmánya szerint a nemzeti bioetanol-programra 26 milliárd USD összeget költ. Az MVH (2007a) is beszámolt arról, hogy Kína felépítette a világ legnagyobb bioetanol gyárát. Az ENSZ FAO (2007) ugyanakkor rávilágít arra, hogy Kína az alapvet élelmiszergabonát, a kukoricát nem használja bioüzemanyagok elállítására. Ezzel a döntésével valószínleg gyorsítani fogja a már nem élelmiszerterményekre épül, második generációs etanolgyártási technológia elterjesztését. POPP - POTORI szerk. (2006) az EU-25 bioenergia elállítását tanulmányozva megállapítja, hogy 1,2 millió tonna gabonából és 1 millió tonna cukorrépából közel 0,5 millió tonna bioetanolt állított el 2004-ben, ami a 2002. évi kibocsátáshoz képest 27 százalékos emelkedést jelentett. A 2005. évben 8 tagállamban összesen 27 jelentsebb bioetanol-gyártó üzem mködött, ezek együttes kapacitása megközelítette az 1,4 millió tonnát. A legtöbb bioetanolt gyártó tagállam Spanyolország volt 2004-ben, az EU-25 kibocsátásának 40 százaléka innen származott. SZCS (2007) szerint az EU két legaktívabb bioenergia termel országa Németország és Spanyolország. FEHÉR (2006) úgy gondolja, hogy az elkövetkez idszakban nagymértékben növekedhet a kukorica alapú bioetanol gyártás az EU-ban, mivel jelenleg több ilyen irányú feldolgozói projekt megvalósítása zajlik. JÁMBOR (2007) véleménye megegyezik ezzel, amit arra alapoz, hogy az EU ösztönzi a bioüzemanyag program megvalósítását (2007. július 1-jétl a benzinnek legalább 4,4 százalék bioetanolt kell tartalmaznia, gázolaj esetében 2008. januárjától kellett elérni a 4,4 százalékos biodízel arányt. 2010-re ezek az arányok elérik majd az 5,75 százalékot). Ezzel ellentétes POTORI UDOVECZ (2006) és POPP - POTORI szerk. (2006) véleménye, szerintük az uniós gabonafeleslegek leépítésében a bioetanol gyártás rövid- és középtávon sem játszik meghatározó szerepet, legfeljebb évi 1,5 millió tonnát használ fel 2012-ig. A pesszimista elrejelzés hátterében az áll, hogy az EU magasabb áron képes elállítani az etanolt, mint a brazil vagy az amerikai versenytársak. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az Unió bioetanol kereslete kimagasló, a Bioenergia Direktívában megfogalmazott cél eléréséhez 22 millió tonna etanolra lenne szüksége a közösségnek. A hiány POTORI UDOVECZ (2006) prognózisa szerint etanol behozatallal kerül kielégítésre. PIKÓ ÉS LIPPAI (2007) számításai szerint az EU bioüzemanyag kínálatának 10-30 százaléka 2020-ban importból fog származni. Az EU továbbá annak érdekében, hogy ösztönözze a bioüzemanyagok elterjedését, OLAJOS (2005) szerint adómentesség vagy adókedvezmény biztosítására szólította fel a tagországokat. A COCERAL (2006) (Az EU Gabonakereskedinek Szövetsége, továbbiakban COCERAL) más megközelítésben vizsgálta a kérdést. Szerinte jelenleg túl sok bioüzem épül, amelyek többletkapacitása piaci zavarhoz vezethet. Szerinte bvíteni kellene a bioüzemanyagra felhasználható termékek körét. Számításai szerint az üzemanyag tervezett bio- 13

arányának eléréséhez 40 millió tonna gabona és 14,5 millió tonna növényi olaj szükséges. Az EUROQUALITY (2006) a lengyel bioüzemanyag felhasználás miatt megnövekv gabona felhasználás miatt a kelet-európai gabonapiaci egyensúly megzavarásától tart. Eközben Magyarországon is növekszik a gabona bioenergetikai célú felhasználása. NAGY (2006a és 2006b) örömmel fogadja, hogy hazánkban is elindult a biomassza észszer hasznosítása,. SZCS (2007) a bioenergia elállítást azért tartja kívánatosnak, mert felhasználja a magyar többletgabonát, ezáltal csökkenti az eladhatatlan készletet. Ezzel POPP szerk. (2006) is egyetért. NAGY (2007b) ugyanakkor a kukorica intervenció megszüntetése miatt tartja sürgetnek a bioetanol-program felgyorsítását, amit JÁMBOR (2007) is hangsúlyoz. JÁMBOR (2007) továbbá azt reméli, hogy hazánk a gabona-alapú termékekbl nyert bioüzemanyagok elállítását illeten nagyhatalom lehet. POPP szerk. (2006) szerint Magyarországon a belföldi bioetanol-szükségletet, késbb a remélt exportigényeket elssorban kukoricából lehet kielégíteni. POPP szerk. (2006) véleménye alapján a magyarországi beruházók évi közel 3 millió tonna gabona feldolgozására alkalmas bioetanol-gyártó kapacitás építését/bvítését kezdték meg, amelybl POTORI és UDOVECZ (2006) szerint 600-800 ezer tonna bioetanol állítható el, aminek nagy része az EU piacán lesz értékesíthet. Ezzel a hazai bioetanol gyártás az 5-6 millió tonnás takarmányfelhasználás után a második legfontosabb hasznosítási lehetséggé válhat. POTORI UDOVECZ (2006) továbbá modellszámítást végeztek és megállapították, hogy a kukorica bels felhasználása a bioetanol iránti kereslet várható élénkülésének köszönheten 25 százalékkal nhet 2010-ig. Véleményem szerint a fenti optimista nyilatkozatokat árnyalja, hogy Magyarország ellenezte a megújuló energiaforrások (szél, víz, biomassza stb.) jelenlegi EU-n belüli 6-7 százalékos átlagos felhasználásának kötelez jelleg 20 százalékra való növelését 2020-ra, és kezdeményezte, hogy az EU csak irányadó célként fogadja el a javaslatot. Mindez alapján az Európai Bizottság (EC DG AGRI 2006) pesszimistább véleményével értek egyet, amely szerint hazánk csak 1 millió tonna kukoricát használ majd fel 2013-ban bioetanol gyártásra. A mezgazdasági termények energetikai célú felhasználásának azonban ellenzi is akadnak. SCHUMACHER (2007) rávilágít arra, hogy a bioüzemanyag iparág felfejldése növeli a piaci árakat, kiszámíthatatlanabbá teszi a piacot, a fejld országok számára drágítja az élelmiszert és kezdetét veszi az élelmiszer és az ipar versenye. Az IGC (2007) tanulmánya is a bioüzemanyagok növekv felhasználásának élelmiszerárak emelkedésére való hatására hívja fel a figyelmet. Miközben sok országban igyekeznek egyre több bioüzemanyagot felhasználni a környezet védelmében és a drága fosszilis üzemanyagok kiváltására, az elállításukhoz szükséges gabonafélék és olajos magvak drágulása kezdi éreztetni hatását az élelmiszerek árában. A bioetanol termelése olyan súlyos következményekkel járhat, mint a szegények számának növekedése és az élelmiszer-ellátás biztonságának csökkenése. Az elrejelzések szerint a bioüzemanyag iránti igény jelenlegi ütem növekedése a kukorica árát 2010-ig 20, 2020-ig pedig 41 százalékkal megemelheti, amely kihat a többi gabona árának emelkedésére is. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy az alapvet élelmezési cikkek árának minden 1 százalékos emelkedése 16 millióval növeli azok számát, akik "táplálkozási problémákkal küszködnek". 2025-ig 1,2 milliárd f lehet azok száma, akik rendszeresen éheznek, amely 600 millióval több, mint amivel korábban számoltak. 14

2.1.3. A világ gabona-külkereskedelme A gabona-külkereskedelmet a világ és az Európai Unió exportjának és importjának alakulása alapján vizsgálom. 2.1.3.1 A gabonakereskedelem alakulása a világon A világ gabonaexportját vizsgálva megállapítható, hogy az 1990-2006. évek átlaga alapján évente közel 260 millió tonna gabonát exportálnak a világ országai. A gabona világkereskedelmének élénkülését mutatja, hogy a vizsgált idszak eleji 240 millió tonnáról 280 millió tonnára emelkedett az exportált mennyiség, átlagosan évi két százalékos bvülés mellett. A f exportgabona a búza, amely az exportált mennyiség 43 százalékát teszi ki, a kukorica mennyiségi részesedése 30 százalék, mindkét gabonaféle exportált mennyiségének éves növekedési üteme 2 százalék. Itt érdekességképpen megemlítem, hogy a rizs alacsony részesedéssel bír a világ gabonakereskedelemben, nagy termterülete és termésmennyisége ellenére sem éri el az 1 százalékot. Amelybl az a következtetést vonom le, hogy rizst elssorban önellátásra termelnek. Ugyanakkor a rizs piacán dinamikus, átlagosan évi 21 százalékos növekedés figyelhet meg, szélsséges mennyiségi ingadozások (40 százalékos csökkenés, illetve akár 120 százalékos növekedés) mellett. A világ legnagyobb gabonaexportr országai millió tonna 100 80 60 40 20 0 USA EU-27 Franciaország Kanada Ausztrália Argentína Németország Kína Thaiföld Egyesült Királyság 40% 32% 24% 16% 8% 0% világ gabonaexportjának %-ában millió tonna 30 20 10 0 A világ legnagyobb búzaexportr országai EU-27 USA Kanada Franciaország Ausztrália Argentína Németország Egyesült Királyság Kazahsztán Oroszország 30% 20% 10% 0% világ búzaexportjának %-ában millió tonna 50 40 30 20 10 0 A világ legnagyobb kukoricaexportr országai 65% USA EU-27 Argentína Franciaország Kína Brazília Magyarország Dél-Afrika Ukrajna Németország 7. ábra: A világ gabonaexportjának alakulása az 1990-2006. évek átlaga alapján (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) 52% 39% 26% 13% 0% 15 világ kukoricaexportjának %-ában

A világ két legnagyobb gabonaexportr országa/országcsoportja (szövegközi 7. ábra és a melléklet 18. táblázata) az Amerikai Egyesült Államok és az EU-27, amelyek évente 87, illetve 62 millió tonna gabonát exportálnak. Harmadik és negyedik helyen Franciaország és Kanada áll 30, illetve 22 millió tonnával. A világ legnagyobb búza exportre ugyancsak az EU-27 és az USA 31-29 millió tonnával, majd Kanada 18 millió tonnával. Az USA 47 millió tonnás kukoricaexportja kimagaslóan meghaladja az t követ EU-27 és Argentína 10 és 8 millió tonnás exportját. Az USA ezzel a mennyiséggel a teljes kukoricaexport 60 százalékát adja! A gabonaexportban nagyfokú koncentráltság figyelhet meg, a három legjelentsebb exportr adja a világ gabona- és búzaexportjának egyaránt 69, kukoricaexportjának 84 százalékát. Magyarország a 2,9 millió tonna gabona-, 1,0 millió tonna búza- és 1,3 millió tonna kukoricaexportjával 1-1-2 százalékkal részesedik a világ exportjából, ezzel a világ 16. gabona, 12. búza és 7. kukorica exportr országa. A világ gabonaimportját az exportnál leírt trendek jellemezik, az 1990-2006. évek átlaga alapján évente közel 260 millió tonna gabonát importálnak a világ országai, az importált gabona, búza és kukorica mennyisége évente átlagosan kett százalékkal növekszik. A világ legnagyobb gabonaimportr országai millió tonna 60 40 20 0 EU-27 Japán Kína Dél-Korea Mexikó Egyiptom Olaszország Brazília Spanyolország Hollandia 20% 16% 12% 8% 4% 0% világ gabonaimportjának %-ában millió tonna 16 25 20 15 10 5 0 A világ legnagyobb búzaimportr országai EU-27 Olaszország Kína Brazília Japán Egyiptom Algéria Korea Indonézia Spanyolország 20% 15% 10% 5% 0% világ búzaimportjának %-ában 20 16 12 8 4 0 A világ legnagyobb kukoricaimportr országai Japán EU-27 8. ábra: A világ gabonaimportjának alakulása az 1990-2006. évek átlaga alapján (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) millió tonna Korea Kína Mexikó Egyiptom Spanyolország Malázia Hollandia Kananda A világ legnagyobb gabonaimportre (szövegközi 8. ábra és a melléklet 19. táblázata) az EU-27, amely évente 43 millió tonnát vásárol. A sorban következ Japán és Kína 27 és 14 millió tonna gabonát importált a vizsgált idszakban átlagosan évente. A legnagyobb búzaimportr szintén az EU-27 21 millió tonnával, majd Olaszország és Kína 6-6 millió tonnával. Kukoricából Japán importál a legtöbbet (16 millió tonna), amelyet az EU-27, majd Korea követ 11 és 8 millió tonnával. 25% 20% 15% 10% 5% 0% világ kukoricaimportjának %-ában

Az EU-27 teljes gabona és búza importjával jelentsen kiemelkedik a világ országainak sorából. Az importban az exporthoz hasonlóan jelen van a koncentráltság, azonban kisebb mértékben. Az els három importr ország a teljes gabonaimport 33, a búzaimport 30 és a kukoricaimport 46 százalékát adja. Több szakirodalom elemzi az egyes országok külkereskedelmét, rávilágítva arra, hogy Magyarország számára mely országok jelentenek konkurenciát. POPP szerk. (2006) szerint Dél- Nyugat-Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet kukoricapiacain a magyar árunak a dél-amerikai kukoricával kell felvennie a versenyt. POTORI ÉS VÖNEKI (2006) az USA búzaexportjának elemzésekor kimondja, hogy Magyarország számára elssorban az SRW (téli vörös lágybúza) jelent konkurenciát, aminek legnagyobb vásárlói a magyar búzaexport hatósugarán belül Egyiptom és Marokkó, továbbá a HRW (téli vörös keménybúza), aminek legnagyobb vásárlói többek között ugyancsak észak-afrikai országok. Az USA kukoricaexportjának elemzése során a szerzk rávilágítanak továbbá arra, hogy részesedése a globális kukoricakereskedelmébl 70 százalék, és kivitelének 40 százaléka génmódosított kukorica. Az USA számára Dél-Kelet-Ázsia jelenti a legnagyobb felvevpiacot, ahol egyedül Japán tartózkodik a GM kukorica vásárlásától. Kanada búzaexportja POTORI ÉS VÖNEKI (2006) tanulmánya szerint korábban jelentsebb volt, a belföldi szállítási problémák és a sertéshústermelés felfutása miatt azonban jelenleg évrl-évre csökken. A termesztett minségi osztályok közül a CWRS (nyugati vidékeken termesztett tavaszi vörös keménybúza) a magyar búza legnagyobb vetélytársa, tradicionális vásárlói Európában az Egyesült Királyság és Olaszország. A volt Szovjetunió országainak gabonaexportban betöltött szerepét POTORI ÉS VÖNEKI (2006), POPP szerk. (2006), valamint az MVH (2007b) értékeli. POPP szerk. (2006) Magyarország számára az olcsó takarmánygabonát kínáló, de a vasúti és kiköti kapacitások szk keresztmetszetével küszköd Oroszországot és Ukrajnát tartja konkurenciának. Az MVH (2007b) 10-12 millió tonnára teszi Oroszország gabona exportját, és hangsúlyozza, hogy az export növelésének logisztikai korlátai vannak, ugyanis magasak a vasúti tarifák, és nem épültek ki a megfelel tároló és átrakó kapacitások. POTORI ÉS VÖNEKI (2006) Ukrajna exportjának vizsgálatakor arra a következtetésre jut, hogy a megtermett búza 60-70 százaléka malmi minség, az exportárualap azonban jellemzen közepes vagy gyenge minség takarmánybúza, amit elssorban a Földközi-tenger térségébe szállítanak. Dél-Ázsiában az ausztrál búza expanziója miatt az ukrán búza nem tud piacot szerezni. Az EU közepes és gyenge minség búzára nyitott 3 millió tonnát közelít kedvezményes vámkontingensének egyik haszonélvezje. Kukoricaexportja folyamatosan emelkedik, 2003-ban elérte a 943 ezer tonnát, 2004-ben pedig már meghaladta az 1,2 milliót. Az export elssorban Oroszországba irányul, így a szerzk arra a következtetésre jutnak, hogy jelenleg nem jelent konkurenciát a magyar árunak a Földközi-tenger térségében, a jövben viszont már igen. 2.1.3.2 A gabonakereskedelem alakulása az Európai Unióban A 9. ábrán az EU-27 búza és kukorica exportjának és importjának alakulását mutatom be, az 1990-2006. közötti években. Az ábra oszlopdiagramja pozitív oldalon az exportot, negatív oldalon az importot tartalmazza, a vonaldiagram a külkereskedelem egyenlegét mutatja. Az EU-27 által exportált gabona 50 százaléka búza, 16 százaléka kukorica. A 43 millió tonna importált gabonának szintén 50 százaléka búza, 26 százaléka pedig kukorica. Az EU-27 külkereskedelmének nettó egyenlege gabona esetében mintegy 20 millió tonna kivitel, amibl 10 millió tonna a búza külkereskedelmi aktívumának köszönhet. Kukoricából azonban összességében több mint 1 millió tonna behozatalára szorulnak a tagállamok. 17