Dr. Polt Péter úr, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze részére Legfőbb Ügyészség B u d a p e s t 1155 Markó u. 16. Fax: 269 2862 Tisztelt Legfőbb Ügyész ú r! Alulírott dr. Jánossy András magánszemélyként s mint a magyarországi környezet és természetvédő mozgalom XIV. Országos Találkozóján a bős nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó feladatok koordinálására létrehozott Tárcaközi Bizottságba tagként megválasztott küldött az Alkotmány 51. (1) bekezdése alapján az alkotmányos rendet sértő cselekmény, valamint a törvényesség egyéb sérelmei köztük: jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogainak sérelme tárgyában fordulok Önhöz, és 1 ső helyen k é r e m az Ön fellépését a Kormánynál: a) az Alkotmány megtartása, közelebbről az alkotmányosságnak megfelelő helyzet helyreállítása érdekében, b) az állami irányítás egyéb jogi eszközének megtartása, közelebbről a jogsértéssel előidézett helyzet megszüntetése érdekében a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény [Ütv.] 3. (1) b) alapján; 2 ik helyen intézkedés végett az Ön Kormányhoz fordulását : a) jogi iránymutatás előkészítésére vonatkozó eljárási szabály megsértésével létrejött jogsértő állapot megszüntetése érdekében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. [Jat.] 43. alapján, az 56. (1) bek. re is tekintettel; valamint b) tekintettel arra, hogy a Kormány mint a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alkotmány 35. (1) bekezdés a) és b) pontjában részletezett kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedéseket nem tette meg, a törvénysértés megszüntetése érdekében az Ütv. 2. alapján, figyelembe véve, hogy a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítására azonnali ügyészi intézkedésre van szükség a jogsértésnek az ország nemzetközi jogi érdekeire nézve hátrányos következményei megelőzése végett, és ezek megtétele az Ön hatásköre.
2. old. Indokolá s és intézkedési javaslatok A) Általános indokolás (Előzetes megjegyzés:) Fenti kérelmeim elintézése nem az ügyészi törvényességi felügyelet gyakorlásával kapcsolatos ügyészségi hatáskör alá tartozik. Valamennyi kérelmem az alkotmányossági felügyelet, illetve a törvényesség védelem gyakorlását igényli, melyeket az ügy alább ismertetendő körülményeire tekintettel a jelen esetben Ön tud csak ellátni. 1./a Az alkotmányosságot sértő helyzet: Az alkotmányosságot sértő helyzet azáltal állt elő, hogy a Dr. Persányi Miklós miniszter úr (illetve a megbízásásából Dr. Erdey György helyettes államtitkár úr) vezetése alatt álló magyar delegáció közjogilag érvényes felhatalmazás nélkül kezdett a szlovák féllel tárgyalásokba 2004. április 13 án, és a megbeszéléseken a minisztérium által a sajtónak adott tájékoztatásból megállapíthatóan olyan megállapodásokat hozott létre a tárgyalási folyamat további menetéről, amelyekre ugyancsak nem volt közjogilag érvényes felhatalmazása. A tárgyalás kezdeményezés, illetőleg a megállapodás kötések olyan kérdésekben történtek, amelyek az Országgyűlés hatáskörébe tartoznak, e cselekmények tehát megsértették az Alkotmányt. (Bővebben: a Részletes Indokolás I. Rész, továbbá II. Rész 1.2. és 1.2.1.) Javasolt ügyészi intézkedés: a1) Kérem, lépjen fel a Kormánynál és kezdeményezze: mindenekelőtt, ha született a tárcaközi bizottság (vagy titkos határozattal a Kormány) részéről tárgyalási felhatalmazás, úgy ennek a hatályon kívül helyezését [az Ütv. 5. (2) b) szerinti jogkörében eljárva], ezenfelül az április 13 i, valamint azon korábbi magyar szlovák megállapodások, jegyzőkönyvek és átadott magyar megállapodás tervezetek (továbbá jogi, természettudományi, gazdasági és pénzügyi értelmezések, értékelések és egyéb dokumentumok) érvénytelenítését [az Ütv. 3. (1) b) alapján eljárva], amelyek olyan ma már részben hatályon kívül helyezett kormányhatározatok alapján jöttek létre (kerültek átadásra), melyek a megszületésükkor nem bírtak a belső jogszabályaink megkívánta közjogi érvénnyel (egyebek között az Országgyűlés előzetes felhatalmazásának hiányában). a2) Kérem, amennyiben a Kormánynál való fellépése nem vezet a kívánt eredményre, úgy indítványozza az Alkotmánybíróságnál [az Ütv. 5. (2) j) szerinti jogkörében eljárva] a magyar delegáció tárgyalási felhatalmazását tartalmazó határozat állami irányítás egyéb jogi eszköze megsemmisítését formai alkotmányellenesség miatt [amennyiben született ilyen felhatalmazás, illetve amennyiben Ön vagy a Kormány az 1122/2003. (XII. 11.) Korm. számú határozatot így értelmezi], ezenfelül
3. old. a fent említett magyar szlovák megállapodások, jegyzőkönyvek, tervezetek, dokumentumok semmisségének (kötelező erő nélküliségének) megállapítását mint érvényesen létre nem jött (átadásra nem került) instrumentumokét, az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának megfelelően, mellyel a hatáskör nélkül megalkotott normák, intézkedések, egyéb eszközök esetében eljár. 1./b Állami irányítás egyéb eszközének sérelme: Jelenleg a magyar delegáció csak a szlovák fél szándékának előzetes megismerése céljával folytatható konzultációkra jogosult, minden olyan lépés, ami e körön túlmenne, alapvető belső jogszabályainkba ütközik. (Bővebben: a Részletes Indokolás II. Rész 1.1.) E konzultációk jogi és koncepcionális alapját azok a jogi iránymutatások képezik, melyeket az Országgyűlés alkotott a két fél szerződéses kapcsolatára, valamint a Duna és a térség rehabilitálására vonatkozólag 1991 től kezdődően. E határozatok egyebek között a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabčíkovo Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt Szerződés [a továbbiakban: `77 es Szerződés] közös megegyezéssel való megszüntetéséről folytatandó kétoldalú tárgyalásokra, illetve a Duna Bécs és Gönyű közötti szakaszára kiterjedő közös nemzeti park létrehozása érdekében folytatandó háromoldalú tárgyalásokra szólítják fel a Kormányt, valamint arra, hogy e park megvalósítása érdekében szükséges természeti rehabilitációs beruházások és ökológiai célzatú fejlesztések végrehajtásáról gondoskodjék. A Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter által az április 13 i, valamint a szlovák kollégájával létrejött korábbi tárgyalásokon képviselt, továbbá a hazai egyeztetések során és a sajtó előtt is hangoztatott álláspont mind a dunai jogvita megoldási iránya tekintetében, mind az érintett (szigetközi és egyéb) térségeknek biztosítandó természetvédelmi oltalom szintje és földrajzi kiterjedése tekintetében ellentétes az Országgyűlés jogi iránymutatásaival. (Háromoldalú közös nemzeti park helyett kétoldalú naturparkot javasol, kisebb területen; a jogászi és tudományos vélemények szerint teljesíthetetlen mert egymással ésszerűen össze nem egyeztethető célokat tartalmazó `77 es Szerződés közös megegyezéssel való megszüntetése helyett annak továbbvitelét, a főlétesítmények listájának új műtárgyakkal való kibővítését stb.) Ez az álláspont, ha a puszta politikai véleménynyilvánításon túlmegy, és kifejezésre kerül miniszteri (tárcaközi bizottsági, kormányzati) tárgyalási vagy egyéb irányelvben (például a tárcaközi bizottság, a magyar tárgyaló delegáció vagy egyéb kormányzati testület munkatervében), avagy a `77 es Szerződést, a hágai Nemzetközi Bíróság [HNB] ítéletét illetőleg más kapcsolódó kiemelkedő jelentőségű nemzetközi jogi dokumentumot vagy elvet értelmező elvi állásfoglalásban, illetve az ilyenek alkalmazásával megalkotott nemzetközi jogi instrumentumban, közvetlenül sérti a törvényességet [nevezetesen a Jat. 1. (2) bekezdésének előírását (amelyet az 56. értelmében a felsoroltakra is alkalmazni kell)], közvetve pedig az Alkotmány 2. (1) bekezdését, valamint a 35. (1) bekezdés a), b) és j) pontját. Javasolt ügyészi intézkedés: Kérem, hogy lépjen fel a Kormánynál, illetve ennek eredménytelensége esetén indítványozza az Alkotmánybíróság eljárását, a fenti az a1), illetve a2) alattiak alkalmazásával a hatályon kívül helyezés és/vagy érvénytelenítés, illetve a megsemmesítés és/vagy semmissé nyilvánítás érdekében.
4. old. 2./a Eljárási szabály megsértése: Bármilyen formában került is rá sor, azon tárgyalási álláspont elfogadása (kialakítása, esetleges jóváhagyása), amelyet a magyar delegáció az április 13 i tárgyalási napon képviselt, illetőleg amit akkor a további magyar szlovák tárgyalások vezérfonalául a partnerével egyetértésben elfogadott vagy alkamazandóként megerősített a formai alkotmányellenességet eredményező okokon (az előzetes országgyűlési felhatalmazás megszerzésére vonatkozó eljárási szabályok megsértésén, illetve az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal való véleményeztetés mellőzésén) túl, megsértette a kormányzati (vagy miniszteri) irányelv előkészítésére vonatkozólag a Jat. 18., 19., 20. 23., 24., valamint 27. 32., ban foglalt előírásokat, továbbá a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet [a továbbiakban Nktvr.] 5. ában, illetve végrehajtási rendeleteként minősülő 2032/1982 (XI. 26.) MT határozat [továbbiakban: vhr.] 6. pontjában foglalt előírásokat. [Amennyiben az 1122/2003. (XII. 11.) Korm. számú határozat értelmezendő tárgyalási felhatalmazást megadóként és (bármilyen közvetett módon) a tárgyalási álláspontot, azaz az alkalmazandó irányelveket jóváhagyó dokumentumaként, úgy ez esetében jött létre a formai alkotmányellenességen túl eljárási jogszabálysértés is az említett jogszabályok vonatkozásában.] Javasolt ügyészi intézkedés: Kérem, hogy forduljon az eljárási jogsértéssel létrehozott állapot megszüntetése érdekében intézkedés végett a Kormányhoz a Jat. 43. alapján. Javasolja a Kormánynak, hogy első lépésként végeztesse el a `77 es Szerződés a HNB ítéletében megállapított hat céljának az ítéletben felhívott nemzetközi környezetvédelmi és vízjogi elvek, valamint ésszerűségi szempontok melletti összeegyeztethetőségének vizsgálatát; majd A) amennyiben az összeegyeztethetőségi vizsgálat (az eddigi vélemények ellenére) pozitív eredménnyel zárul, azaz bizonyítást nyer, hogy a természetvédelmi, vízminőségvédelmi és egyéb követelményeket hosszú távon biztonsággal kielégítő megoldás megtalálása lehetséges, úgy második lépésként a vizsgálatok bázisán végeztesse el új műszaki alternatívák kidolgozását (az eddigiek helyett), az érintett természettudományi területek kutatóinak konszenzusával, továbbá olyan modellvizsgálatok lefolytatását, amelyekkel a felmerült alternatívák várható hatásai megbízatóan előrejelezhetők, majd harmadik lépésként dolgozzon ki a magyar szlovák kétoldalú tárgyalásokon képviselendő magyar álláspontról a későbbiek során majd az Országgyűlés által elfogadandó határozat tervezetet (a Nktvr. És a vhr. vonatkozó szabályai betartásával), és azt Országgyűléshez való benyújtás előtt véleményeztetesse az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény [Kvtv.] 43. 44. nak megfelelően; B) ha azonban az összeegyeztethetőségi vizsgálat az eddigi véleményeket igazoló, azaz negatív eredménnyel zárul, úgy második lépésként kezdeményezze a `77 es Szerződés közös megegyezéssel való megszüntetését, a 26/1991. (IV.23.) OGY számú határozatnak megfelelően (jelenleg hatályban lévő többi országgyűlési határozatot is figyelembe véve); C) átmenetileg, arra az időre, ameddig az összeegyeztethetőségi vizsgálat le nem zárul, a jelenleg hatályban lévő országgyűlési határozatokat alkalmazza a kétoldalú konzultációkon és az ország területét érintő döntések előkészítésében.
2./b Megszüntetendő törvénysértő helyzet: 5. old. Dr. Medgyessy Péter kormányfő semmilyen módon nem vette tekintetbe a Környezet és Természetvédő Szervezetek (Debrecenben, 2004. március 25 28. között megtartott) XIV. Országos Találkozóján [OT] a Dunára tervezett vízlépcsőkről és a magyar szlovák tárgyalásokról elfogadott állásfoglalást amelyet az OT plenáris ülése ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatott, jóllehet ezt két másik, ugyancsak a hazai vizekkel foglalkozó állásfoglalással együtt a környezetvédelmi és vízügyi miniszteren keresztül a Kormányhoz eljuttatták. (A jelen levél írója útján 2004. április 1 én; de valószínűsíthetően más úton is elkerültek a Kormányhoz az állásfoglalások.) Tekintettel a Dunára tervezett vízlépcsőkről és a magyar szlovák tárgyalásokról című dokumentumban foglalt [konkrét jogszabály előkészítési, valamint jogalkotási eljárásbeli szabálysértésekre vonatkozó, a Kormánynak az Alkotmány 35. (1) bekezdés a) és b) pontjában részletezett kötelezettségeit is felhívó] észrevételekre, és az ezek orvoslása végett a kormányfőn át a Kormány intézkedését kérő javaslatokra, a miniszterelnök eddigi magatartása megvalósítja a Jat. 43. ának megsértését, valamint a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény [a továbbiakban: Kbj.] 10. (1) bekezdésének megsértését is, mivel ez a közérdekű bejelentések és javaslatok vizsgálatában és elintézésében eljáró és közreműködő szervek számára előírja, hogy kötelesek az ügy érdemi vizsgálása érdekében haladéktalanul megtenni a szükséges intézkedést. A Jat. megsértése együttesen sérti az állásfoglalás kialakításában és megerősítésében részvett társadalmi szervezetek jogait, még a Kbj. megsértése a magyar környezetvédő mozgalomnak, amely jóllehet a Magyarországon működő környezet és természetvédelmi szerveződések együttműködésének formái és kölcsönösen elfogadott szabályai elnevezéssel alapszabályt alkalmaz, tisztségviselőket és küldötteket választ [a Kvtv. 45. (3) bekezdésének megfelelő, és (e vonatkozásban) a Kormány által is tiszteletben tartott módon] nem jogi személy, hanem jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Javasolt ügyészi intézkedés: Kérem, hogy forduljon az eljárási jogsértéssel létrehozott állapot megszüntetése érdekében intézkedés végett a Kormányhoz a Jat. 43. és az Alkotmány 51. (1) bekezdése alapján. Javasoljon a Kormánynak a Dunára tervezett vízlépcsőkről és a magyar szlovák tárgyalásokról című dokumentum által kifogásolt jogszabály előkészítési, valamint jogalkotási eljárásbeli szabálysértések megszüntetésére konkrét intézkedéseket (a dokumentum 5. pontjában felsorolt javaslatok alkalmas pontosításával és kiegészítésével); továbbá a Kbj. szerint minősülő (azaz a társadalom érdekeit nem közvetlen jogszabálysértés okán sértő vagy veszélyeztető) hibákkal, hiányosságokkal, egyéb körülményekkel kapcsolatos megállapítások, illetve közérdekű javaslatok vonatkozásában érdemi vizsgálatot és a törvény szelleméhez illő mielőbbi intézkedéshozatalt, annak figyelembevételével, hogy a kifogásolt tartalmi és eljárási jogsértések közül több is közvetlen és küszöbön álló (például az uniós csatlakozás 2004. május 1 i napjával bekövetkező) hátrány veszélyét hordozza az ország nemzetközi jogi érdekeire nézve a vízgazdálkodással összefüggő egyes területeken.
B) Részletes indokolás 6. old. Az ismertetésre kerülő jogi észrevételek a 2004. április 9 i beadványom mellékletéből vannak átemelve, amellyel telefaxon Medgyessy Péter miniszterelnök úrhoz fordultam, a magyar szlovák Dunatárgyalások elhalasztása tárgyában. Alább tájékoztatásul idézem magát a beadványt (melyet a miniszterelnök válasz és figyelembevétel nélkül hagyott): Tisztelt Miniszterelnök úr! Az 1987. évi XI. tv. 43. a, valamint az 1977. évi I. tv. 2. a alapján fordulok Önhöz, a Kormány intézkedését kérve az április 13 ára tervezett magyar szlovák tárgyalás elhalasztására addig, ameddig a magyar delegáció közjogilag érvényes felhatalmazása az érdemi tárgyalásokra meg nem születik. Érdemi tárgyalásokra a Kormány 1122/2003. (XII. 11.) számú határozata végrehajtása és a szükséges felhatalmazások megszerzése nyomán van csak mód. Ezen út végigjárása nélkül nem hozható létre szakmailag megalapozott és közjogilag rendezett magyar tárgyalási álláspont. Kellő szakmai előkészítés és érvényes közjogi felhatalmazás nélkül nincs miről és nincs milyen alapon tárgyalni. Így április 13 án csak a belső jogrendszerünket sértő és nemzetközi jogilag is érvénytelen tárgyalást lehetne tartani; avagy jogszerű, de csupán a szlovák fél szándékainak előzetes megismerésére korlátozódó konzultációt lehetne folytatni. A találkozó megtartása politikailag is indokolatlan. Ugyanis a szakmai és jogi hiányosságok ellenére a Duna vita rendezetlenségéért döntően nem a magyar kormányokat terheli a felelősség. Hanem Szlovákiát, amely a Hágában jogsértőnek kimondott állapot folytatódó fenntartásával valójában előfeltételeket teremt a tárgyalások körülményei vonatkozásában, abban a reményben, hogy ezzel azok tartalmi kimenetelét is befolyásolni tudja. Ha ezt feladja, akkor lehet majd értelmesen tárgyalni. A melléklet célja annak bemutatása, hogy a tárgyalás létrehozása az erre tett jelenlegi előkészületek alapján ellentétes nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelettel [a továbbiakban Nktvr.], a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénnyel [Jat.], a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel [Kvtv.], továbbá több ponton az Alkotmánnyal. U gyanakkor a kormányhatározat alapján haladva mindez elkerülhető. Budapest, 2004. április. 9 én. Üdvözlettel: (Aláírás)
7. old. Változtatás nélkül használom alább az ápr. 9 i beadványom mellékletének 1. oldalát, amely már érdemi, a Legfőbb Ügyész úrnak szóló jelen levelem 1./a pontja szempontjából is releváns kifejtést tartalmaz: I. Rész. Főbb megállapítások: Jogérvényesen nemzetközi megállapodást (szerződést) kötni csak a szerződéskötési hatáskörre vonatkozó belső jogi rendelkezések betartásával lehet. E rendelkezések melyeket az Alkotmány, a Nktvr. és más normatív dokumentumok tartalmaznak a szerződéskötés egész folyamatát szabályozzák, az előkészítéstől kezdve a kezdeményezésen, majd a létrehozáson át a Magyarországra nézve kötelező hatályúnak való elismerésig. Ha ezek közül bármely alapvető fontosságú rendelkezést megsértenek, és a jogsértés szemmel látható, akkor a megkötött szerződés utólag is érvényteleníthető a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés 46. cikke (1) bekezdése értelmében. A hágai Nemzetközi Bíróság [a továbbiakban: HNB] bős nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntése végrehajtásához szükséges megállapodásra vonatkozó tézisek ( áll áspont, pozíció vagy bármilyen hasonló funkciójú dokumentum vagy közlés) átadása vagy átvétele illetőleg korábban átadott vagy átvett tézisek tárgyalási vezérfonalként való elismerése, egyáltalán a tárgyalásokra való bármilyen konkrét tartalmú javaslattétel a Nktvr. szerint nem zetközi szerződés kezdeményezésé nek minősül [1. d)], amelyre csak előzetes felhatalmazás alapján kerülhet sor [6. (1)]. Az előzetes felhatalmazást a 7. nak megfelelő határozat útján kell megadni; a határozat előkészítésére és tartalmára a Nktvr. mellett a végrehajtási rendeleteként minősülő 2032/1982 (XI. 26.) MT határozat [továbbiakban: vhr.] előírásait kell alkalmazni. Az alapul veendő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe tartozó dokumentumok, valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó értelmezései alapján tehát a következők állapíthatók meg: 1. Jelenleg sem Persányi miniszter úrnak, sem a Kormány más tagjának vagy általa kijelölt személynek nincs felhatalmazása arra, hogy megállapodást kezdeményezzen. 2. Amennyiben született ilyen tartalmú írásbeli vagy szóbeli felhatalmazás, az ellentétes a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos felhatalmazásra vonatkozó rendelkezésekkel, megsérti a Nktvr. nek és a vhr. nek a nemzetközi szerződések előkészítése tartalmát illetve menetét szabályozó előírásait, továbbá a Jat., a Kvtv. és az Alkotmány több rendelkezését, ezért közjogilag érvénytelen. 3. Jelenleg nem folytathatók szerződés kezdeményezésnek nem minősülő, konkrét tartalmú szerződés létrehozásának vagy megkötésének kötelezettségét a magyar fél számára nem keletkeztető, csupán a szlovák fél szándékának előzetes megismerését célzó tárgyalások vagy egyéb cselekmények sem a magyar részről a múltban átadott (vagy jogilag is hiányos előkészítés mellett most átadni kívánt) dokumentumok alapján, mert ez megsértené a vhr. 6. pontját, az Nktvr. 5. át, és így a Jat., a Kvtv. és az Alkotmány vonatkozó rendelkezéseit.
8. old. II. Rész. Összeegyeztethetetlenség a kormányhatározattal: Ebben a részben az ápr. 9 i beadvány alapján az 1122/2003. (XII. 11.) Korm. számú határozat jogi tartalmát ismertetem, összevetve azzal az interpretációval, amit Dr. Persányi Miklós tulajdonít szóban és cselekedetben a kormányhatározatnak. (Álláspontom szerint tévesen, továbbá jogsértően, mivel azt maga a Kormány sem értelmezheti a nyelvhasználati és jogi összefüggéseitől eltérő jelentéssel, legfeljebb megváltoztathatja.) 1. Nincs felhatalmazás megállapodás kezdeményezésére. 1.1. Főként meghatalmazások születtek. A Kormány 1122/2003. (XII. 11.) számú határozata a tárgyalások kérdése vonatkozásában valójában meghatalmazásokat tartalmaz: Az 1. pont b) alpontja az érintett miniszterek képviselőit hatalmazza meg arra, hogy a magyar küldöttségnek a tagjai legyenek: az arra, hogy a szerződésnek ha majd az előkészítése befejeződik és a kezdeményezése (megfelelő felhatalmazás alapján) érvényesen megtörténik a létrehozásában eljárhassanak; továbbá felhatalmazza a minisztereket, hogy a képviselőiket kijelölhessék. A szlovák fél szándékának előzetes megismerése céljával folytathatók már ezt megelőzően is konzultációk, de csak a Nktvr. 6. (2) bekezdésben és a vhr. 6. pontjában rögzített korlátozások mellett. Ehhez felhatalmazás nem kell. A kormányhatározat 3. pontja az összegzendő információk között említi a szakterületenként is folytatott magyar szlovák tárgyalások eredményeit. Ez jogszerűen csak a felhatalmazást nem igénylő múltbeli vagy ezutáni konzultációkra vonatkoztatható. A 2. a) alpont meghatalmazza a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy amennyiben és amikor maga akarja betölteni ezt a funkciót a magyar küldöttség vezetőjeként léphessen fel. Továbbá felhatalmazza arra, hogy e funkciójában az általa kijelölt személlyel helyettesítse magát, valamint meghatalmazza a helyettest is erre az esetre a delegáció vezetéssel. Az alpont egyúttal kinevezi a minisztert, illetőleg az általa kijelölt személyt a Vízlépcsőrendszer projekt megvalósítását és az elkészült Mű üzemeltetését a magyar fél érdekkörében a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabčíkovo Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt Szerződés [a továbbiakban: `77 es Szerződés] 3. cikk (1) bekezdésének, valamint a többi rendelkezéseinek megfelelően irányító és ellenőrző kormánymeghatalmazottá. (A miniszter által a funkcióra kijelölt Dr. Erdey György helyettes államtitkár [KvVM] a Kormány szándékainak megfelelően ténylegesen egyikét sem gyakorolja a `7 es Szerződésben meghatározott kormánymeghatalmazotti hatásköreinek.) A látszólag kétértelmű megfogalmazás ellenére a kormánydelegáció vezetői meghatalmazás nem vezethető le a kormánymeghatalmazotti kinevezésből, ugyanis kormányközi szintű vitarendezésre a `77 es Szerződés 27. cikke (2) bekezdése értelmében éppen akkor kerül sor, amennyiben a vitás kérdésekben a kormánymeghatalmazottak nem jutnak megállapodásra. Azaz a helyettes államtitkár nem kormánymeghatalmazottként küldöttség vezető, hanem az erre kapott meghatalmazása okán. (Ahogy a miniszter is, valahányszor élni kíván ezzel a lehetőséggel.)
1.2. Az felhatalmazások korlátozottak 9. old. A határozat nem tartalmaz a HNB nak a bős nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntéséből fakadó tárgyalási és megállapodás (szerződés ) kötési kötelezettségek teljesítése tekintetében konkrét szerződés kezdeményezési felhatalmazást (sem államközi, sem kormányközi szerződésre). 1.2.1. A korábbi felhatalmazások státusza: A határozat megszüntette az eddig megszületett valamennyi felhatalmazást, ami szerződés kezdeményezésre jogosított fel, ugyanis a 4. pontjában hatályon kívül helyezte az összes ilyen tartalmú kormányhatározatot. Ennek folytán az e felhatalmazások alapján kelt, a szlovák félnek korábban átadott magyar dokumentumok magyar álláspont, rendezési javaslat és egyéb közlések is a hatályukat veszítették, még ha ezt az erre hivatott magyar apparátus elmulasztotta is közölni a szlovák féllel. Azonban az említett dokumentumok és közlések eddig sem voltak közjogilag érvényesek, mivel az átadásukra adott felhatalmazások sem voltak azok, két, egymástól független okból: a) Tekintettel arra, hogy az ítélet végrehajtása olyan szerződést igényel, amelyben aláíró félként a Magyar Köztársaság szerepel ezen belül a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződések kategóriájába tartozik, ezért a Nktvr. 6. (1) bekezdése értelmében, a 10. (1) (2) bekezdésekre is tekintettel, a kezdeményezésére csak az Országgyűlés előzetes felhatalmazásával kerülhet sor, amelynek magadásához az Nktvr. 7. a) pontja rendelkezésének megfelelően az Országgyűlésnek határozatot kell alkotnia, a vhr. 10. pontjában rögzített tartalommal. [A korábbi két kormány javaslatai a `77 es Szerződés módosítására irányultak amely egy fenti értelemben vett államközi szerződés, és módosítás megerősítését is az Országgyűlésre tervezték bízni. Az ezt megelőző folyamatban azonban sem a szerződés módosítás kezdeményezéséhez, sem a szerződés módosítás tervezett létrehozásához nem kértek előzetes országgyűlési felhatalmazást, ezeket (részben eltérő jogi trükkökkel) kormányhatározati kompetenciává próbálták átalakítani.] Ezért a kérdéses kormányhatározatoknak a szerződéskezdeményezési felhatalmazás tárgykörébe tartozó rendelkezései közvetlenül sértették az Országgyűlésnek az Alkotmány 19. (3) bekezdés f) pontja szerinti hatáskörét így a kormányzás irányának (ezen belül a külpolitika irányának) meghatározására való, a népszuverenitásból eredő jogát, továbbá túlterjeszkedtek a Kormány ez irányú jogosítványaira vonatkozólag az Alkotmány 35. (1) bekezdés j) pontja által szabott határon, amely csupán közreműködői jogkört biztosít a Kormánynak a külpolitika meghatározásában. b) A közjogi érvénytelenség másfelől annak következtében is előállt, hogy a határozati javaslatokat előterjesztő kormánybiztos elmulasztotta (miként az elődje is) a kérdéses javaslatoknak mint a környezetvédelemmel összefüggő döntés tervezeteknek az Országos Környezetvédelmi Tanácshoz való előzetes megküldését és az OKT véleménynyilvánításának kikérését, ahogy ezt a Kvtv. 44. (2) előírja. [Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az OKT olyan közhatalmi szerv, amelynek jogszabályok és az állami irányítás egyéb eszközei körébe tartozó döntések előkészítése során történő ilyen megkerülése, azaz a törvényben előírt véleményeztetési kötelezettség elmulasztása közvetlenül sérti a jogállamiság követelményét, vö. a 30/2000. (X. 11.) AB határozattal]. A Kormány 1122/2003. (XII. 11.) számú határozata 4. pontjának a rendelkezése voltaképp csupán megelőzte a kérdéses korábbi kormányhatározati pontok alkotmánybírósági megsemmisítését.
10. old. 1.2.2. Az új felhatalmazások tényleges tartalma: Az ítélet végrehajtásához jogértelmezéstől és a `77 es Szerződés céljai teljesíthetőségére vonatkozó tudományos értékeléstől függően új szerződést kell kezdeményezni, illetve a `77 es Szerződést kell módosítani vagy megszüntetni. Azt, hogy ezek közül melyik alkalmazandó (és célszerűen milyen tartalommal), a majdani nemzetközi jogi cselekmény előkészítése során kell meghatározni (illetőleg kidolgozni), a Nktvr. és a vhr. erre vonatkozó tartalmi és eljárásbeli előírásainak, valamint az egyéb alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően. Egyelőre az elvi és a tartalmi kérdés is nyitott. Ugyanis eddig a szerződés előkészítés még a puszta szakmai tartalom tekintetében sem történt meg: Mint ismeretes, az előző kormányok dunai kormánybiztosai irányításával kidolgozott koncepciókat sem a tudományos közösség (az Akadémia illetékes munkacsoportja és a véleményezésre felkért többi intézmények), sem a társadalom közreműködésre és együttműködésre jogosult része (az érintett lakosság, illetve a környezetvédő szervezetek) nem fogadták el sem a megoldásaik, sem pedig illetve még kevésbé a színvonaluk tekintetében. Tehát a szakmai tartalom kidolgozása a jövő feladata. A kormányhatározat nemzetközi szerződés előkészítésére adott érvényes felhatalmazást tartalmaz. De nem úgy és nem arra, mint a miniszter és a tárcája véli: a) A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján április 7 én megjelentett tájékoztatás megfogalmazása szerint a miniszter mint a magyar tárgyalási álláspont kidolgozására hivatott tárcaközi bizottság elnöke hívta találkozóra a témakör jeles szakértőit. Ténylegesen a kormányhatározat nem adott felhatalmazást a magyar tárgyalási álláspont kidolgozására a tárcaközi bizottságnak [a továbbiakban: TKB]. Ha a TKB így értelmezi a feladatát, az önkényes értelmezés. A határozat ugyanis belföldi funkcióra hívta létre TKB t: a bős nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos hazai feladatok koordinálására [1. a) pont]. A testület pedig nem adhat önállóan új hatáskört magának. (A TKB vezetésre történt kinevezés is: meghatalmazás.) b) Nem kapott a magyar tárgyalási álláspont kidolgozására felhatalmazást a határozat által [1. b) pont] létrehozott a magyar küldöttség sem meghatalmazásuk a jóváhagyott álláspont képviseletére szól. c) A határozatnak van a tárgyalásokon képviselendő álláspont kérdésével foglalkozó pontja: a 3. Ez megjelöli, hogy mit kell képviselni a tárgyalásokon: a Duna és a térség rehabilitációs koncepcióját (ami a folyó mindkét felét és mindkét partját felöleli); feladatul szabja, hogy a rehabilitációra vonatkozó magyar álláspontot ki kell dolgozni ( el kell készíteni ); megjelöli azt, hogy milyen információk alapján kell elkészíteni ezek (társadalmi, szakmai és tudományos egyeztetésben lezajló) összegzését követően; továbbá megjelöli a feladat elvégzésért felelős 8 minisztert, létrehozva egy újabb testületet, melyet szintén a környezetvédelmi és vízügyi miniszter vezet mint első helyen felelős. Megszabja a határidőt is: 2004. szeptember 15. Arról nem rendelkezik, hogy mely szerv hagyja jóvá a rehabilitációs koncepciót, de ez szükségtelen is, mivel a tárgya a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. f) pontja értelmében vett ki emelt térség, amelyek körét a 6. c) pontja szerint az Országgyűlés határozza meg. E térségek területfejlesztési koncepcióját [amit az 5. m) pont definiál] a 7. g) pontja értelmében a Kormány fogadja el, az Országos Területfejlesztési Tanács [= OTT] javaslata alapján. Így a határidő az OTT elé terjesztendő tervezet elkészítésére vonatkozik. Első tehát az Országgyűlés határozata a térség meghatározásáról, második lépés az OTT javaslat rehabilitációs koncepcióról, amely a harmadik lépésben, a Kormány határozata alapján jön létre, majd egy negyedik lépés, az Országgyűlés erről szóló felhatalmazása nyomán képviselhető a nemzetközi tárgyalásokon.
11. old. Dr. Persányi Miklós tehát a "nemzetközi szerződés előkészítéséért felelős szerv vezetője" [Nktvr. 1. c)] funkció betöltőjének tekintendő. De nem a miniszteri hatásköre alapján, és nem a kormányhatározatban kapott két meghatalmazása alapján, hanem a 3. pont alapján, amely felhatalmazást ad az előkészítésre. 2. Előkészítés helyett jogsértés: Nemzetközi szerződés előkészítése az a tevékenység, amely a nemzetközi szerződéssel kapcsolatos magyar álláspontnak, valamint a szerződés tervezetének kidolgozására irányul, és amely a nemzetközi szerződés kezdeményezéséhez és létrehozásához szükséges felhatalmazás megszerzésére előírt eljárást is magában foglalja [Nktvr. 1. b)]. A kormányhatározat ez utóbbiaknak azaz a szerződés kezdeményezésére és létrehozására vonatkozó előzetes országgyűlési felhatalmazás megszerzése érdekében szükséges (egy vagy két különálló) határozati javaslat kidolgozásának nem szabja meg a menetét és határidejét, de ez egyelőre korai is lenne, hiszen számos közjogi lépés még előtte megteendő. Ezek közül a legelső a kiemelt térség meghatározása (lehatárolása). Erre vonatkozólag azonban van már az Országgyűlésnek határozata, a 28/1991. (IV. 30.) OGY. számú határozat, amely ma is hatályos, három kiemelt nemzeti parknak kijelölt térség földrajzi lehatárolásáról rendelkezik; megjelöli a természetvédelmi oltalom specifikus céljait; intézkedik nemzeti parkok megvalósítása érdekében szükséges természeti rehabilitációs beruházások és ökológiai célzatú fejlesztések végrehajtásáról; továbbá felkéri a Kormányt, hogy határozat által érintett magyarországi területek komplex regionális fejlesztési koncepcióját és rendezési tervét a határozat 1. és 2. pontjában foglaltakból fakadó környezet és természetvédelmi célkitűzések alapul vételével határozza meg; és előírja azt is, hogy a Kormány gondoskodjék a Duna meghatározott szakaszain a kommunális infrastruktúra fejlesztési programjainak maradéktalan végrehajtásáról. A kormányhatározat, mivel átveszi az OGY határozat kifejezéseit, és nem írja elő a földrajzi lehatárolás vagy a rehabilitációs cél megváltoztatását, az OGY határozati feladatok konkretizálásaként értelmezhető. A térséget érintő nemzetközi természetvédelmi szerződés létrehozásáról nem rendelkezik. (A tárgya a HNB ítélet végrehajtásához szükséges megállapodás.) Persányi miniszter úrnak ahhoz, hogy természeti rehabilitáció és védelem helyett a tiltások oldásával, üdülési célú attrakciók fejlesztésével járó natúrparkról kezdeményezhessen szerződést amennyiben a tárgyalásai ez ügyben a szlovák szándékok megismerésének szintjét meghaladták, előbb kérnie kellett volna (előbb kormányzati felhatalmazást szerezve) két országgyűlési és egy megyei közgyűlési határozat megváltoztatását. [Az e kérdésben általa, illetve a tárca más képviselői által a nyilvánosság előtt előadottak kételyt ébresztenek a tekintetben, hogy álláspontja valamennyi lényeges vonatkozás tisztázásán alapulna, ahogy ezt a Nktvr. 5. szerződés előkészítéséhez megkívánja. A szerződés szűken vett tárgyával közvetlenül összefüggő kérdésekben kifejtett tárca nézeteket érdemileg megcáfolják a szlovák környezetvédelmi miniszter által a pozsonyi Új Szónak adott interjú szakmai megállapításai (http://www.ujszo.sk/clanok.asp?vyd=20040414&cl=88419).] Budapest, 2004. április 21. Üdvözlettel : Jánossy András (aláírás, lakcím) Melléklet: a Dunára tervezett vízlépcsőkről és a magyar szlovák tárgyalásokról szóló állásfoglalás
12. old. Környezet és Természetvédő Szervezetek XIV. Országos Találkozója Debrecen, 2004. március 25 28. A Duna szekció á llá sfoglalá sa a Dunára tervezett vízlépcsőkről és a magyar szlovák tárgyalásokró l (az OT plenáris ülése által ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott szöveg) Az Országos Találkozó i 1. Megerősíti a 2002 februárjában elfogadott állásfoglalását, amely a) egyaránt elveti a szigetközi Duna szakasz vízellátására vonatkozóan 1998 februárjában, a Hornkormány alatt átadott műszaki javaslatokat, és azokat a javaslatokat, amelyeket 1999 decemberében az Orbán kormány adott át a szlovák félnek, ugyanis e javaslatok megegyeznek abban, hogy - a vízszintet 6 10 méter magas gátak létesítésével emelnék fel, - lényegesen kisebb vízhozamot irányoznának elő a Duna és a mellékágak számára még annál is, amennyi jelenleg érkezik a folyóba; b) elveti az "áramról való lemondás fejében vizet" koncepciót, mivel az ellentétes - a nemzetközi joggal és magával a hágai ítélet szövegével, továbbá - a józan ésszel is, hiszen mivel a két fél jogszerűen csak olyan megoldásban állapodhat meg, ami ökológiai szempontokból elégséges vízhozamot és vízjárást biztosít a Duna főágának, valamint mellékágainak, azért több víz csere útján való biztosítása felesleges; c) sürgeti a természetvédelmi és vízminőségvédelmi követelményeket hosszú távon bizonyítottan kielégítő megoldás megtalálásához szükséges mindeddig elmaradt vizsgálatok elvégzését, majd ezek bázisán - új műszaki alternatívák kidolgozását (az eddigiek helyett), az érintett természettudományi területek kutatóinak konszenzusával, továbbá - olyan modellvizsgálatok lefolytatását, amelyekkel a felmerült alternatívák várható hatásai megbízatóan előrejelezhetők. 2. Ugyancsak megerősíti a 2003 márciusában elfogadott állásfoglalásait, amelyek értelmében a) a magyar szlovák dunai jogvita az EU Víz Keretirányelve (VKI) által rögzített természetvédelmi, vízgazdálkodási és egyéb szempontrendszer alkalmazásával rendezendő; b) a megegyezés elérésére vagy a hágai eljárás lezárására irányuló erőfeszítéseket azzal a céllal kell folytatni, hogy váljon mielőbb történelemmé a Duna elterelése, és a folyam ismét határfolyóhoz illő méltósággal hömpölyögjön a szigetközi szakaszon; c) összeegyeztethetetlen a VKI kötelezettségekkel, valamint az alkotmányosság előírásaival, hogy a környezetvédelmi és vízügyi tárca kétoldalú vagy esetleg csak a Szigetköz térségére kiterjedő, és csupán a natúrpark szintet elérő természetvédelmi oltalom biztosítása céljával folytat hazai illetve magyar szlovák keretekben zajló előkészületeket, a Bécs és Gönyü közötti teljes Duna szakaszra tervezett osztrák szlovák magyar háromoldalú közös nemzeti park létrehozásának előkészítése helyett,
13. old. annak ellenére, hogy - ennek megvalósítását 1991. április 30. óta országgyűlési határozat írja elő azzal a rendeltetéssel, hogy megfelelő védelmet garantáljon a térség folyóinak, mellékágrendszerüknek, a felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak, - az országgyűlési határozatban előírt természeti rehabilitációs beruházások és ökológiai célzatú fejlesztések végrehajtásával a korábbi vízháztartás helyreállítása mellett a tervezett közös Dunai Nemzeti Park magyar területre eső része a n emzeti park fogalmát szabályozó nemzetközi előírásoknak megfelelő szintűre lett volna és lenne ma is fejleszthető, - ez a területrész a vonatkozó tudományos és természetvédelmi kritériumok alapján a települési és más speciális övezetbe tartozó térségek kivételével teljes egészében Natura 2000 terület ként volna megjelölendő a május elsejéig az Európai Bizottsághoz benyújtandó listán. 3. Elítéli, hogy 2001 et követően a közlekedési kormányzat felvetette az Európai Unió "növekedési kezdeményezés" nek nevezett beruházási csomagjába az úgynevezett "Palkovicovo Mohács projekt" et azaz a Bősi Vízlépcsőhöz eltérített Duna visszatorkollásától a déli országhatárig tartó teljes magyar érdekű Duna szakasz hajózási paramétereinek fejlesztését, továbbá ugyancsak elítéli, hogy az előzetes parlamenti felhatalmazás nélkül tett vállalását a 2003 2015 ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozat elfogadtatásával utólag legitimáltatta (az Országgyűlésnek a határozat tényleges funkciójáról való tájékoztatása nélkül), jóllehet a) a kitűzött projektcél 4 újabb vízlépcső megépítését kívánná meg Nagymarosnál (vagy 9 km rel feljebb, Pilismarótnál), Adonynál, Fajsznál, illetve Mohács térségében a vízmélység biztosításához; b) a szükséges 75 80 % nyi hazai finanszírozási teherhez nem áll rendelkezésre olyan állami erőforrás illetve hitelfelvételi képesség, ami a gazdaság súlyos megrázkódtatása vagy egyéb fejlesztési célok veszélyeztetése nélkül biztosíthatná, hogy e program melyet úgynevezett gyors an indítható, már előkészített projektként jelentettek le a vállalt 2014 es határidőig megvalósulhasson; c) az elmúlt évtizedek természettudományi vizsgálatai és gazdasági számításai ismételten bebizonyították, hogy a dunakanyarbeli és a többi vízlépcső megépítésére hajózási okból nincs szükség és nincsen medervédelmi vagy ökológiai okokból sem, mert mindezek az igények olcsóbban és hatékonyabban oldhatók meg más módon. 4. Elítéli, hogy a gazdasági tárca nemrég elkészült energiakoncepciójának integráns része a vízenergiatermelés sokszorosára bővítése (a sajtónak kifejtett remények szerint ha politika i okok nem gátolják gyors ütemben), aminek megvalósítása szükségessé tenné Nagymaros, majd a többi vízerőmű megépítését, annak ellenére, hogy a) a mérsékelt illetve annál melegebb égövön a síkvidéki vagy nagyméretű erőművekben előállított elektromos áram nem tekinthető megújuló ( tiszta ) energiának, - ugyanis egy ilyen vízerőmű gyakran több akár 3 szor vagy 30 szor több üvegházgázt bocsát ki a tározójában felhalmozódó szerves anyag lebomlása folytán, mint amennyit egy megegyező teljesítményű szenes, azaz legrosszabb klíma hatásfokú erőmű termel (ahogy ezt a "Folyami gátak és fejlődés. A döntéshozatal irányelveinek új rendszere" című, a Világbank és az IUCN közös kezdeményezésére készült jelentés 3. fejezete 2000 ben kimutatta); b) e tényre való tekintettel államok is, továbbá nemzetközi környezetvédő szervezetek, illetve tudományos testületek is kezdeményezték, hogy a nagy vízerőművek építését vegyék ki a Kiotói Egyezmény mechanizmusaiból; c) a síkvidéki vízerőművek vízminőségvédelmi és természetvédelmi káraival, továbbá a kieső ún. ö koszisztéma szolgáltatások miatti gazdasági veszteségekkel kapcsolatos számítások módszertana ismert a kormányzat számára, továbbá ismertek a Bős Nagymarosra vonatkozó számítási eredmények is.
14. old. 5. Felhívja Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy a) érvénytelenítesse az érintett tárcáknak illetve a bős nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó feladatok koordinálására létrehozott Tárcaközi Bizottságnak azokat a nemzetközi és hazai intézkedéseit illetve előkészületeit, amelyek a fentiek értelmében ellentétesek a tudomány eredményeivel, az alkotmánnyal, az EU irányelveivel, a nemzetközi jog és a hágai ítélet rendelkezéseivel, továbbá a kormányfő saját vállalásaival; b) terveztesse át a természetvédelmi szempontoknak megfelelően a táti elkerülő utat, amelyet a jelenlegi elképzelések szerint az ártéren kívánnak megépíteni; c) kormányrendelet útján biztosítsa, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) törvényes jogai hatékonyan érvényesülhessenek; d) a törvényi előírásoknak megfelelően (aláírás előtt) terjessze véleményezésre az OKT elé - a készülő magyar szlovák határvízi egyezmény tervezetét, - a Szigetköz (és a Csallóköz) térségét érintő természetvédelmi megállapodás tervezetét, - a Natura 2000 hálózatok összehangolása tárgyában előkészület alatt lévő megállapodás tervezetet; valamint - azt az álláspontot, amelyet a magyar delegáció az április 13 ával kezdődően újrainduló magyarszlovák tárgyalásokon a hágai ítélet végrehajtása kérdésében képviselni kíván.
i