Útmutató fejlesztő foglalkoztatást biztosító szolgáltatók részére 2019
Összeállította: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Támogatási és Foglalkozási Rehabilitációs Főosztálya a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szakmatámogatási Főosztálya, Támogatáskezelő Főosztálya, valamint a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. közreműködésében. Jelen Útmutató a fejlesztő foglalkoztatást, mint szociális szolgáltatást biztosító szervezetek, intézmények számára került összeállításra, az egységes működés és jogalkalmazás biztosítása érdekében. Az Útmutató tartalmazza a tevékenység folytatására vonatkozó alapvető szabályokat, javasolt eljárásokat. 1
TARTALOM 1. Előzmények... 3 2. A fejlesztő foglalkoztatás bevezetésének célja... 5 3. Fejlesztő foglalkoztatás szereplői... 6 4. A fejlesztő foglalkoztatás alanyai... 7 4.1. A fejlesztő foglalkoztatást nyújtó foglalkoztató (szociális intézmény), munkáltató... 7 4.2. A fejlesztő foglalkoztatásba bevonható személyek... 8 5. A fejlesztő foglalkoztatás jogviszonyai... 11 5.1. Munkaviszonyban történő foglalkoztatás... 11 5.2. Fejlesztési jogviszonyban történő foglalkoztatás... 14 6. A fejlesztő foglalkoztató működésének feltételei... 18 6.1. Tudnivalók a Szolgáltatói Nyilvántartásról... 18 6.2. A nyilvántartásba vételi eljárás menete... 18 7. A fejlesztő foglalkoztatás finanszírozása... 20 7.1. A pályázati úton történő finanszírozás rendszere... 20 7.2. Az állami (SZGYF fenntartásában lévő) intézmények finanszírozása... 23 8. A fejlesztő foglalkoztatást biztosító szolgáltató működéshez kapcsolódó feladatai... 24 8.1. A fejlesztő foglalkoztatás szakmai programjának elkészítése... 24 8.2. Személyi feltételek biztosítása... 25 8.3. Tárgyi feltételek biztosítása... 27 8.4. Pénzügyi erőforrások biztosítása... 27 8.5. A foglalkoztató jelentési kötelezettsége... 27 8.6. Dokumentálás, és az ahhoz kapcsolódó feladatok... 28 9. A fejlesztő foglalkoztatást biztosító szolgáltató szakmai feladatai... 29 9.1. Az egyén állapotát, készségeit, képességeit figyelembe vevő tervezés... 29 9.2. Kompetenciák fejlesztése, kiépítése, fejlesztés, betanítás... 29 9.3. A munkaerőpiacra történő kivezetés előkészítése... 30 9.4. Termeléshez, szolgáltatáshoz kapcsolódó feladatok... 31 10. Ellenőrzés... 33 10.1. Az SZGYF ellenőrzései a pályázati úton finanszírozott fenntartók esetében... 33 10.2. Az SZGYF pénzügyi és szakmai ellenőrzése a fenntartásban lévő foglalkoztatóknál 34 10.3. A MÁK pénzügyi ellenőrzése a pályázati úton finanszírozott foglalkoztatóknál... 35 10.4. A kormányhivatal, mint engedélyező szerv ellenőrzése... 37 11. Partnerségi kapcsolatok kiépítése, jó gyakorlatok... 38 12. Vonatkozó jogszabályok... 40 2
1. ELŐZMÉNYEK A fejlesztő foglalkoztatás bevezetése előtt is fontos társadalmi feladat volt a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő személyek ellátásának, rehabilitációjának, foglalkoztatásának biztosítása és támogatása, egyrészt a munkahelyen, másrészt a szociális ellátásban részülők esetén a szociális intézményen belül. Mérföldkőnek számított a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI.29.) EüM-PM együttes rendelet hatályba lépése, amely szabályozta a megváltozott munkaképességű dolgozók munkáltatói rehabilitációjával kapcsolatos eljárásokat, a munkáltatók és az állami szervek ezzel összefüggő feladatait 1. Ennek alapján a kijelölt célszervezetek és a szociális foglalkoztatók a megváltozott munkaképességű személyek százalékos egészségromlására és a foglalkoztatottak számának függvényében dotációban részesültek. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2006. január 1-jétől tartalmazta az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatására vonatkozó szabályokat 2. A szociális foglalkoztatás bevezetése megteremtette a lehetőséget arra, hogy az intézményekben ellátott fogyatékossággal élő, szenvedélybeteg és pszichiátriai beteg személyek a munkavégzéshez szükséges fejlesztésben vegyenek részt, vagy munkát végezzenek. Az orvosi és szociális rehabilitáció mellett fontos lépés volt a fogyatékos, egészségkárosodott személyek munkavégzési képességének megőrzése, fejlesztése. A szociális foglalkoztatás kétfajta foglalkoztatási formában valósulhatott meg. A munka-rehabilitáció keretében az egyén munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése volt a cél, amelyre az ellátottal az intézményvezető kötött megállapodást az Szt. alapján. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás munkaviszonyban történő foglalkoztatást jelentett, melynek célja az önálló munkavégző képesség kialakítására, helyreállítására, a nyílt munkaerőpiacra történő felkészítésre irányult. Szociális foglalkoztatást biztosíthatott maga az intézmény, vagy az intézménnyel az ellátottak szociális foglalkoztatására megállapodást kötött un. külső foglalkoztató. A szociális foglalkoztatás pályázati úton történő támogatása 2010-től 3 évre szóló támogatási szerződéssel valósult meg a nem állami fenntartók körében, mely finanszírozási időszak több alkalommal is meghosszabbításra került egészen 2017. március 31. napjáig. A pályázati eljárást, a támogatás folyósítását, az ellenőrzést, a szakmai irányító feladatokat a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH) látta el. 1 A szociális foglalkoztatók szervezetéről, működéséről és gazdálkodásáról szóló szabályokat a 22/1983. (Eü.K22) EüM-PM együttes utasítás részletezte. 2 A szociális foglalkoztatást végző intézmények engedélyezésére és a szociális foglalkoztatás támogatására vonatkozó szabályokat a 112/2006. (V.12.) Korm. rendelet tartalmazta. 3
A megyei önkormányzatok fenntartásában működő intézmények 2012-ben az illetékes, újonnan létrejövő megyei intézményfenntartó központokhoz kerültek, majd ezt követően 2013. január 1-jétől a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: SZGYF) fenntartása alatt működtek tovább. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) felkérésére az NRSZH 2016- ban teljes körű hatósági ellenőrzést végzett az NRSZH-val finanszírozási szerződéssel rendelkező szociális foglalkoztatóknál. A helyszíni ellenőrzések tapasztalatairól készült beszámoló olyan összegző megállapításokat tartalmazott, amelyek alkalmasak voltak az ágazati tervezéshez szükséges adatok kiértékelésére és következtetések levonására. Ezek közül az egyik legfontosabb javaslat az egységes joggyakorlat megteremtése érdekében a munkarehabilitációs díjra vonatkozó szabályok átalakítására irányult. A hatósági ellenőrzési tapasztalatokat kiegészítette a területen dolgozó szakemberek számos javaslata a fennálló foglalkoztatási formákkal, gyakorlattal kapcsolatban. Mindezek nagymértékben hozzájárultak az intézményen belüli szociális foglalkoztatás újragondolásához. 4
2. A FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁS BEVEZETÉSÉNEK CÉLJA Az előzetes tapasztalatokra építve, az addigi szociális foglalkoztatás helyett a fejlesztő foglalkoztatás mint önálló szociális szolgáltatás 2017. április 1-jétől került bevezetésre. A fejlesztő foglalkoztatás célja az Szt. szerint a gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint az egyén felkészítése az önálló munkavégzésre vagy a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre, egészségi állapotának, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelő fejlesztési és foglalkoztatási szolgáltatás biztosítása útján. A fejlesztő foglalkoztatás fogalom arra utal, hogy a foglalkoztatás nem éri el az akkreditált foglalkoztatás szintjét/minőségét, de lényegesen különbözik a terápiás célú tevékenységtől. Köztes forma, amely a munkavégzésről szól, figyelembe véve a terápiás szükségleteket. E tevékenységi forma komplex módon nyújt foglalkoztatási és fejlesztési szolgáltatási elemeket az érintettek számára. Az átalakítás egyik fontos szempontja volt, hogy a szociális foglalkoztatásból megmaradjanak azok az elemek, amelyek beváltak és megújításra kerüljenek azok, amelyek jobban segítik az egyének fejlesztését, a foglalkoztatás rugalmasságát és a szolgáltatók együttműködését. 5
3. FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁS SZEREPLŐI Az alábbi ábra a fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltatót középpontba állítva mutatja be az ellátórendszer szereplőit, és azok legfontosabb feladatait. 6
4. A FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁS ALANYAI A fejlesztő foglalkoztatás az Szt. szerint a szociális foglalkoztatáshoz hasonlóan kétfajta jogviszonyban valósulhat meg. Egyrészt az Mt. szerinti munkaviszonyban, másrészt, az Szt. szerinti fejlesztési jogviszonyban, ha az ellátott kompetenciái nem érik el az önálló munkavégzéshez szükséges szintet. E kétfajta jogviszony egyben behatárolja az alanyi kört. Ennek megfelelően a jogviszony alanyai: a fejlesztő foglalkoztató, vagy munkáltató, a fejlesztő foglalkoztatott, vagy munkavállaló. 4.1. A FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁST NYÚJTÓ FOGLALKOZTATÓ (SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY), MUNKÁLTATÓ A fejlesztő foglalkoztatás bevezetése révén a foglalkoztatóvá válás lehetősége kiszélesedett. A 2017. április 1. napjától hatályos szabályozás értelmében fejlesztő foglalkoztató lehet: az intézményi jogviszony alapján szociális szolgáltatást, ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató, aki o a saját ellátottjainak nyújt fejlesztő foglalkoztatást, o több intézménnyel együtt hozott létre fejlesztő foglalkoztatót, o más intézmény ellátottját (is) foglalkoztatja, valamint más, a szolgáltatói nyilvántartásba fejlesztő foglakoztatást nyújtóként bejegyzett egyéb szervezet, amelyik másfajta szociális szolgáltatást, ellátást nem nyújt. Szociális intézmény: az Szt. által szabályozott, állami, nem állami, egyházi fenntartó által működtetett, ápolást, gondozást, rehabilitációt, lakóotthoni, támogatott lakhatást biztosító szolgáltatást, valamint nappali ellátást nyújtó intézmény. A fejlesztő foglalkoztatás szociális szolgáltatásnak minősül, a foglalkoztatást nyújtó szervezet szociális szolgáltató, a fejlesztő foglalkoztatásban részesülő személy pedig igénybevevő, illetve ellátott. Munkáltató: az Mt. szerint az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Jogképes személynek tekintendő az, akinek jogai és kötelezettségei lehetnek: természetes személy (pl. egyéni vállalkozó, magánszemély), jogi személy (pl. gazdasági társaság, Kft. Rt., alapítvány, egyesület, önkormányzat, többcélú társulás, egyház), jogi személyiséggel nem rendelkező társaság (pl. Kkt., Bt.). Amennyiben az ellátott számára szociális szolgáltatást, ellátást nyújtó intézmény fenntartója és a fejlesztő foglalkoztatást biztosító szolgáltató fenntartója különböző, úgy minden esetben szükséges, hogy a két fenntartó megállapodást kössön az ellátott személy fejlesztő foglalkoztatásáról. 7
4.2. A FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁSBA BEVONHATÓ SZEMÉLYEK A fejlesztő foglalkoztatásba az a személy vonható be, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel: a) szociális szolgáltatást, vagy ellátást vesz igénybe, és b) állapota szerint fogyatékossággal élő, vagy pszichiátriai beteg, vagy szenvedélybeteg, vagy hajléktalan személy, és c) megfelel az Szt. szerinti általános feltételeknek. Az a) pontban megfogalmazott feltételnek való megfeleléshez az alábbi szociális szolgáltatások, vagy ellátások valamelyikének igénybe vétele szükséges: közösségi alapellátás, támogató szolgáltatás, nappali ellátás, átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás, ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátás, rehabilitációs intézményi ellátás, lakóotthoni ellátás, támogatott lakhatás. A b) pontban jelölt állapotok fogalmi meghatározása a következő: Fogyatékossággal élő: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény definíciója szerint: fogyatékos személy az, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással illetve ezek bármilyen halmozódásával él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. A fogyatékos személyek meghatározott jogosultsági feltételek megléte esetén fogyatékossági támogatásra jogosultak. A fogyatékossági támogatásban részesülő személy ezen ellátása mellett jövedelem és időkorlát nélkül végezhet kereső tevékenységet, azaz bevonható a fejlesztő foglalkoztatásba. Pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai, a mentális zavarok tartoznak. Hátterükben több tényező állhat, leggyakrabban pszichológiai, szociális, kulturális, vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatása idézheti elő. Mentális és viselkedészavarral élőnek tekinthetők, akik pl. szkizofréniában, hangulatzavarban, depresszióban szenvednek. Az Szt. 71. (1) bekezdése alapján a pszichiátriai betegek otthonába felvehető az a krónikus pszichiátriai beteg, aki az ellátás igénybevételének időpontjában jogszabályban meghatározott szakvélemény alapján nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. Szenvedélybeteg: a szenvedélybetegségek (addikció, kóros szenvedély) kóros viselkedési formákban nyilvánulnak meg, amelyeket az egyén kényszeresen ismétel, amelyekkel nem képes felhagyni, annak ellenére sem, hogy az egészségére az ártalmas. Késztetést érez arra, 8
hogy a káros cselekvést (viselkedést, vagy kémiai függést például drogtól) rendszeresen ismétli. A szenvedélybeteg személyek is részt vehetnek fejlesztő foglalkoztatásban. Az Szt. 71/A. -a szerint a szenvedélybetegek otthonába annak az ápolását, gondozását végzik, aki - jogszabályban meghatározott szakvélemény alapján - szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul. Hajléktalan: az Szt. 4. (3) bekezdése értelmében hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. A legújabb definíciók szerint hajléktalan az, aki életvitelszerűen közterületen élő személy. Az Szt. 74/A. -a alapján a hajléktalanok rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt. Ilyen program lehet a fejlesztő foglalkoztatásban való részvétel. A c) pontban jelölt, Szt. szerinti általános feltételek a következők: A 16. életévét betöltötte az 2019. január 1-jétől hatályos szabályok szerint egységesen kimondásra került, hogy nemcsak az Mt. szerinti foglalkoztatás esetén, hanem az Szt. szerinti fejlesztési jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén is irányadó a 16. életév betöltése. Nem érte el a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerint az általános öregségi nyugdíjkorhatár a 65. életév (1954-ben születettek: 63. életév betöltését követő 183. nap, az 1955-ben születettek: betöltött 64. életév, az 1956-ban születettek: 64. életév betöltését követő 183. nap, az 1957-ben vagy azt követően születettek, a betöltött 65. életév). Más kereső tevékenységet nem végez - 2019. január 1-jétől bevezetett új szabály. Ennek oka, hogy ha a fejlesztő foglalkoztatásban a fejlesztés oly mértékben sikeres, hogy a célok megvalósultak (vagy már a bevonáskor teljesülnek), tehát az egyén a nyílt munkaerőpiacon, vagy akkreditált foglalkoztatónál munkaviszonyban is tud dolgozni, akkor a fejlesztő foglalkoztatásban való részvétel nem indokolt. A fejlesztő foglalkoztatásban való részvételt azok számára szükséges biztosítani, akik más jogviszonyban nem képesek munkavégzésre. Aki számára pedig képességei, készségei alapján reális lehetőség a munkaviszonyban történő foglalkoztatás akár a nyílt munkaerőpiacon, akár védett körülmények között az akkreditált foglalkoztatóknál, akkor őt abban kell segíteni. Tehát 2019. az az ellátott vehet részt fejlesztő foglalkoztatásban, illetve vonható be, aki más egyéb kereső tevékenységet nem végez. Ilyen más kereső tevékenységnek minősül a munkaviszony, de idetartozik az Szt. 4. (1) bekezdés j) pontja szerint minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár. Az egészségi állapot, foglalkoztathatóság vizsgálata 2019. január 1-jétől módosultak a szabályok a fejlesztési jogviszonyba kerülést érintően. 9
A munkaviszonyban történő foglalkoztatást foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat előzi meg. Itt kerül sor az adott munkakörre vonatkozó foglalkoztathatóság vizsgálatára. Amennyiben a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat megállapítja, hogy az ellátott az adott keretek között munkavégzésre nem alkalmas, akkor a 2019. január 1-jétől hatályos szabályok alapján 3 személy együttes döntése szükséges az Szt. szerinti fejlesztési jogviszonyban történő részvételéhez. A döntésben részt vevő személyek: foglalkozás-egészségügyi orvos, munka szakpszichológust, vagy a munka- és szervezet szakpszichológus, szakterületen praktizáló szakpszichológusok diplomáinak megfelelően, a szociális szolgáltatást biztosító intézmény vezetője. Ha a foglalkozás-egészségügyi orvos szerint munkaviszonyban nem foglalkoztatható az intézményi ellátott, akkor tud javaslatot tenni a szakpszichológus és az intézményvezető arra, hogy milyen egyéni fejlesztés ajánlott. Az együttesen kialakított véleményük alapján kerülhet az adott személy fejlesztési jogviszonyba. Az ellátottak (igénybevevők) kiválasztása során az alábbiakat javasolt figyelembe venni: a mindennapi tevékenységekben, egy-egy részfolyamatban (kezdeti időszakban ez történhet szocioterápiás foglalkozás keretén belül) hogyan vesz részt az ellátott; indokolt ismereteket gyűjteni az ellátottak munkavégzési képességéről (kommunikációs készség, együttműködési készség, önértékelés szintje, egészségi állapot, koncentrálási képesség, kitartás, érdeklődés, feladattudat, felelősségtudat, munkamorál, munkakedv, elérhető célok, stb.), hogy a fejlesztés vagy munkavégzés mely elemében tud részt venni, végezhet-e munkát önállóan; hogyan vesz részt egy adott munkafeladat, munkafázis kipróbálása, begyakorlása során, egyéni készségei alapján mire képes, érdeklődési köre mely tevékenység felé irányul; a foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat, illetve a fejlesztő foglalkoztatásban való részvétel vizsgálata során a fentiek figyelembe vételével mit javasoltak, mely jogviszonyban célszerű foglalkoztatni az ellátottat. 10
5. A FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁS JOGVISZONYAI A fejlesztő foglalkoztatás kétfajta jogviszonyban valósulhat meg, a 4. pontban részletezett eljárás eredményétől függően munkaviszonyban vagy fejlesztési jogviszonyban. 5.1. MUNKAVISZONYBAN TÖRTÉNŐ FOGLALKOZTATÁS A fejlesztő foglalkoztatásban alapeset a munkaviszonyban történő foglalkoztatás. (Magyarország Alaptörvénye XII. cikk (1) bekezdés értelmében mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.) Célja az önálló munkavégzést segítő képességek, készségek fenntartása, fejlesztése, új munkafolyamatok megismerése, új szakma elsajátítása, felkészítés a nyílt munkaerő-piacra történő kilépésre. Az Mt. szerinti foglalkoztatáshoz foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat és javaslat szükséges. A foglalkozás-egészségügyi szakember véleményt ad a munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmasságról, valamint (a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998.VI.24. NM rendelet alapján) arról, hogy az adott munkakörben az érintett személy alkalmazható-e. A munkaviszonyban történő foglalkoztatásra alapvetően az Mt. rendelkezései az irányadóak, attól eltérni csak az Szt.-ben felsorolt esetekben lehet. A fejlesztő foglalkoztatónak munkaszerződést kell kötnie az ellátottal, amelyben meg kell határozni a munkavállaló munkakörét, az alapbérét, valamint a munkavégzés helyét. Előfordulhat, hogy a fejlesztő foglalkoztatásba bevonandó ellátott cselekvőképességében korlátozott vagy cselekvőképtelen: cselekvőképtelen személy esetén helyette a törvényes képviselő tehet jognyilatkozatot, cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy esetében a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a munkaszerződés megkötéséhez, módosításához, megszüntetéséhez, vagy kötelezettségvállaláshoz. A munkaviszony az Szt. alapján határozott időre jön létre, de a határozott idejű foglalkoztatás az öt évet meghaladhatja. A határozott idejű foglalkoztatás alatt nem a hónapról hónapra történő hosszabbítás értelmezendő, mert az joggal való visszaélés. A hosszabbítást elsősorban az ellátott egészségi állapota és a munkáltató működése, az elvégzendő feladat befolyásolhatja. A határozott idő nem csupán magának a munkaszerződésnek a hosszabbításáról szól, a helyes értelmezés itt a meg határozott idő. A munkaszerződésben meghatározott idő lejárta előtt ezért meg kell történnie az egyéni foglalkoztatási terv felülvizsgálatának is, s ennek figyelembe vételével kell dönteni a további utakról, lehetőségekről. A munkaidő maximum napi 8 óra (heti 40 óra) lehet, de az egyén egészségi állapotának, felkészültségének függvényében a munkavégzés időtartamát érdemes fokozatosan növelni, a napi 4 órás, 6 órás részmunkaidős munkavégzés megfelelő ellátása esetén célszerű a teljes munkaidős foglalkoztatást szorgalmazni. Ha a munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. 11
Az Mt. szerint, ha a felek a munkaidő tartamában nem állapodtak meg, akkor az teljes munkaidőre, napi 8 órás foglalkoztatásra jön létre. Ezért ügyelni kell arra, hogy már a munkaszerződés megkötésekor a munkaidő hossza egyértelműen meghatározásra kerüljön. Ha teljes munkaidős foglalkoztatásról részmunkaidősre kívánnak átállni, ehhez is a felek közös megegyezése szükséges, a munkaszerződést módosítani kell. Lehetőség van havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen napi munkaidő-beosztás szerint is meghatározni a munkaidőt. Ezáltal a fogyatékos, pszichiátriai beteg, szenvedély beteg, hajléktalan személy munkavégzéssel töltött ideje egészségi, mentális állapotához igazodóan rugalmasan változtatható. Az ellátott, mint munkavállaló a munkaviszonyban rendkívüli és többműszakos munkavégzésre, ügyeletre, készenlétre nem vehető igénybe. A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén legalább a minimálbért köteles biztosítani a munkáltató. Részmunkaidőben történő munkavégzés esetén a munkaidő arányában kell a munkabért is arányosítva meghatározni. A munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani: a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja; a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni; a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani; köteles folyamatos felügyelet mellett biztosítani - az ellátott speciális szükségleteinek megfelelően - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szakmai és műszaki feltételeit; a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni; a munkavállaló számára az esetleges szakmai előrelépés lehetőségét biztosítani, melyhez: o figyelembe kell venni az alkalmazott személyes rehabilitációs tervében meghatározott pályatervet; o gondoskodni kell arról, hogy a foglalkoztatott az előrelépéséhez szükséges tapasztalatot, gyakorlatot megszerezze; o lehetőséget kell biztosítani arra, hogy képzések, továbbképzések keretében a foglalkoztatott megszerezze azt a tudást, képesítési feltételt, amelynek alapján megszerezheti a szakmai előrelépéshez szükséges végzettséget; o lehetővé kell tenni az alacsonyabb óraszámú foglalkoztatásból magasabb óraszámban történő munkavégzést; o biztosítani kell a magasabb szintű munkakörbe való továbblépést a megszerzett munkatapasztalatnak, valamint végzettségnek megfelelően. A munkavégzéssel összefüggésben a cselekvőképtelen munkavállaló egészségi állapotára tekintettel az Mt. 212. -a speciális szabályokat határoz meg, melynek betartására fokozottan ügyelni kell a fejlesztő foglalkoztatás során is. 12
Ezek a következők: A cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására. A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa. A munkavállalóra a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók azzal, hogy kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére nem kötelezhető. Fiatal munkavállaló például csak egy heti munkaidőkeretben foglalkoztatható, tehát a cselekvőképtelen fejlesztő foglalkoztatásban résztvevő személy is. A munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor is az Mt. általános rendelkezései az irányadóak. A fejlesztő foglalkoztatás keretében létesített munkaviszony alapvetően a határozott idő lejártával szűnik meg, de felmentéssel is meg lehet szüntetni, ha a munkáltató felszámolási, vagy csődeljárás alatt áll, vagy a munkavállaló képességeire tekintettel, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső okból lehetetlenné válik. Speciális megszűnési ok az Szt. szabályai szerint az intézményi jogviszony megszüntetése. Tekintettel arra, hogy a fejlesztő foglalkoztatásba, ezen belül munkaviszonyba az a személy vonható be, aki intézményi jogviszonnyal rendelkezik, ezért ha az intézményi jogviszonya az ellátottnak megszűnik, akkor a munkaviszonya is megszűnik. Munkaviszonyban az Mt. általános szabályaitól eltérően az alábbi szabályokat nem kell alkalmazni fejlesztő foglalkoztatás során az ellátottra: az 53. -át (munkaszerződéstől eltérően nem foglalkoztatható), a 94. -át (4 hónapi munkaidőkeret nem állapítható meg), a 98. -át (elszámolási időszak nem alkalmazható), a 100. -át,(osztott napi munkaidőben nem foglalkoztatható), a 103. (1)-(2) és (6) bekezdését (a munkaközi szabályra vonatkozó rendelkezések egy része nem alkalmazható), VI. fejezetét (a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás szabályai nem alkalmazhatók), a XV. fejezetét - kivéve a 192. (1) bekezdését és a 212. -t - (a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó szabályok, az un. atipikus foglalkoztatásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók), a XVI. fejezetét (munkaerő-kölcsönzés keretében nem foglalkoztatható) a XVIII. fejezetét (a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodásokra vonatkozó szabályok). A fejlesztő foglalkoztatást végző munkáltatóra Mt. szerinti foglalkoztatás esetén a járuléklevonás szempontjából az általános adózási szabályok az irányadók. 13
Kiemeljük, hogy szociális hozzájárulás fizetési kedvezmény illeti meg a munkáltatót, a szociális hozzájárulásról szóló 2018. évi LII. törvény 13. -a alapján, ha például komplex minősítéssel rendelkező megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat. A kedvezmény jelenleg, hogy a minimálbér kétszereséig terjedő jövedelem után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. 5.2. FEJLESZTÉSI JOGVISZONYBAN TÖRTÉNŐ FOGLALKOZTATÁS A fejlesztési jogviszonyban történő foglalkoztatás célja az egyén testi és szellemi képességeinek és a munkavégzéssel összefüggő készségeinek a helyreállítása, megőrzése, fejlesztése és felkészítése az önálló munkavégzésre. Az e jogviszonyban történő foglalkoztatásra akkor van szükség, amikor az ellátott kompetenciái nem érik el az önálló munkavégzéshez szükséges szintet. A fejlesztő foglalkoztatásba történő bevonás folyamata: Jelentkezés fejlesztő foglalkoztatásba Foglalkozás-egészségügyi orvos vizsgálata Munkavégzésre alkalmas Munkavégzésre nem alkalmas Folg. eü. orvos, munka- és szervezetpszichológus, szakpszichológus vizsgálata, közös döntés az intézményvezetővel Mt. szerinti foglalkoztatás Foglalkoztatás fejlesztési jogviszonyban 14
Az általános feltételeken túl, fejlesztési jogviszonyban való részvételhez szükséges szakvélemények: a foglalkozás-egészségügyi orvos, a munka-szakpszichológus vagy munka- és szervezet-szakpszichológus, valamint a szociális szolgáltatást biztosító intézmény vezetőjének együttes javaslata (részletezve a 4.2. pontban), vagy rehabilitációs alkalmassági vizsgálat eredményeképpen kiadott, hatályos, munkarehabilitációt javasló szakvélemény (2017. április 1-jét megelőzően készített korábbi, de még hatályos szakvélemény). Abban az esetben, ha az ellátott rendelkezik az NRSZH által korábban kiadott, érvényes munkarehabilitációt javasló szakvéleménnyel, az annak érvényességi idején belül az új foglalkoztatási formánál elfogadható. Amennyiben az ellátottnak kizárólag fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra vonatkozóan volt szakvéleménye, az nem megfelelő, ebben az esetben 2017. április 1-jétől kérni kellett a munka- és szervezetpszichológusi véleményezést, vagy 2019. január 1-jétől az együttes javaslatot. Utóbbi, együttes javaslat kiállítása abban az esetben szükséges, ha a foglalkoztatott szakvéleménye lejárt, vagy újonnan került bevonásra a fejlesztő foglalkoztatásba. A javaslatnak megfelelőn az ellátottal Szt. szerinti fejlesztési jogviszonyt lehet létesíteni, amely a fejlesztési szerződéssel jön létre, amit az ellátott, illetve törvényes képviselője írásban köt meg a fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, vagy intézmény vezetőjével. A fejlesztési szerződésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a fejlesztő foglalkoztatás keretében végzett tevékenység részletes leírását, a fejlesztő foglalkoztatás időbeosztását és helyét azzal, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 6 órát és a heti 30 órát, de az ellátott az egyéni szükségleteire tekintettel egyenlőtlen napi munkaidő-beosztással is foglalkoztatható, a fejlesztési foglalkoztatási óradíj összegét, az ellátott szándéknyilatkozatát arra nézve, hogy testi és szellemi képességeihez mérten elvárható módon közreműködik a fejlesztő foglalkoztatásban, és a fejlesztő foglalkoztató munkavégzéssel összefüggő kötelezettségeit. A fejlesztési jogviszonyban nincs önálló munkakör, nem minősül önálló munkavégzésnek. Az ellátott részt vehet például fejlesztési tevékenységben, vagy betanulhat egyes munkafázisokat, de a foglalkoztatás keretében csak olyan feladatot végezhet, amelyet egészségi állapota és értelmi képességei alapján tartósan és folyamatosan képes ellátni. A fejlesztésben részt vevő ellátott fejlesztési foglalkoztatási díjra jogosult, az Szt. szerint a fejlesztési foglalkoztatási óradíj összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb órabér 30%-ánál. Kiemeljük, hogy ez a minimum összeg, amelyet legalább kötelező megfizetni az ellátottnak, de javasolt, hogy a fejlesztő foglalkoztatásban részt vevő személyek képességeinek, az elvégzendő fejlesztési feladatoknak a függvényében a fejlesztési díj differenciáltan kerüljön meghatározásra. Annak mértéke lehetőség szerint érje el a szociális foglalkoztatásban a munka-rehabilitációs foglalkoztatás keretében meghatározott mértéket, illetőleg megfeleljen a finanszírozási szerződés megkötéséhez előírt feltételnek. 15
Az elszámolás a teljesített órák alapján történik, azaz a havi fejlesztési díj az órák összesítése alapján kerül meghatározásra. Fejlesztési jogviszonyban a foglalkoztatás napi időtartamára vonatkozóan nincs minimum előírás, a jogszabály arról rendelkezik, hogy az a napi 6 órát és a heti 30 órát nem haladhatja meg. A fejlesztési jogviszonyban a munkaviszonyban történő foglalkoztatástól eltérően alakul a járulékfizetés: a szolgáltató foglalkoztatónak minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. -a szerint: 10. az Szt. szerinti fejlesztési jogviszony keretében fejlesztési foglalkoztatási díjat folyósító fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, intézmény, nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség terheli a fejlesztési díjat a Tbj. 26. (1) bekezdése alapján, a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, fejlesztési foglalkoztatási díjban, rehabilitációs járadékban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban, rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban, részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék, ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet, nyugdíj alapjául szolgáló keresetként kell figyelembe venni a fejlesztési díjat a Tny. 22. (1) bekezdésének h) pontja alapján Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni: h) az Szt. szerinti munka-rehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat, szolgálati időnek minősül a Tny. 38. (1) bekezdésének h) pontja értelmében: h) az Szt. szerinti munka-rehabilitáció keretében vagy fejlesztési jogviszonyban foglalkoztatott személy tekintetében a munka-rehabilitációs díj, illetve a fejlesztési foglalkoztatási díj folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. adómentes a fejlesztési díj, az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 4.10. pontja alapján: 4.10. az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom, valamint az Szt. szerinti fejlesztési foglalkoztatási díj; 16
jövedelemnek minősül az intézményi térítési díj megállapításánál, mivel a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 26. (1) bekezdése az alábbiak szerint nem teszi a kivételek közé a fejlesztési díjat. a) foglalkoztatásából származó munkajutalma, b) tanulmányi ösztöndíja, c) költőpénze. A fejlesztési jogviszony megszűnésének esetei: az ellátott intézményi jogviszonya megszűnik, felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy az ellátott egészségügyi, mentális, fizikai állapota okán nem foglalkoztatható tovább, az ellátott vagy törvényes képviselője kéri jogviszonyának megszüntetését, egyéb indokolt esetben. A továbblépés lehetőségének biztosítása: amennyiben az ellátott oly mértékű fejlődést mutat, hogy munkaviszonyban történő foglalkoztatására is sor kerülhet, akkor a foglalkoztatónak munkaköri alkalmassági vizsgálatra szükséges küldenie, és foglalkozás-egészségügyi orvosi vélemény alapján foglalkoztathatja az érintett személyt munkaviszonyban. 17
6. A FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI Fejlesztő foglalkoztatást csak szociális szolgáltatóként bejegyzett intézmények folytathatnak, melynek alapja a bejegyzési engedély megszerzése, vagyis a Szolgáltatói Nyilvántartásba vétel, amennyiben az érintett szervezet/intézmény még nem szerepel benne. A fejlesztő foglalkoztatás már működő engedélyeshez történő integrálása esetén adatmódosításra irányuló kérelmet kell benyújtani. A fejlesztő foglalkoztató a tevékenységét akkor kezdheti meg, ha a bejegyzés véglegessé vált. 6.1. TUDNIVALÓK A SZOLGÁLTATÓI NYILVÁNTARTÁSRÓL A fejlesztő foglalkoztatást vállaló szervezet elsődleges feladata, hogy kérelmezze a Szolgáltatói Nyilvántartásba történő bejegyzését, melynek vezetésére 2017. november 1- jétől a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) központi szerve került kijelölésre. A Szolgáltatói Nyilvántartás: a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok közhiteles hatósági nyilvántartása, mely 2013. december 1-től került kialakításra; lényege, hogy a korábbi, papír alapú engedélyezés elsődlegessége helyett a Szolgáltatói Nyilvántartásba történő bejegyzés alapozza meg a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, a hálózatok, intézmények működését; felhasználói az engedélyes bejegyzésére, adatmódosítására, törlésére kérelmet benyújtó fenntartók, valamint a megyei (fővárosi) kormányhivatalok működést engedélyező szervei; fejlesztő foglalkoztatás esetén a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Sznyr.) 1. sz. melléklete szerinti adatokat tartalmazza, így az általános intézményi adatokon túlmenően a foglalkoztatási hely címét, helyrajzi számát, az egyes foglalkoztatási helyeken foglalkoztatható személyek számát, az arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási hely bejegyzése határozatlan időre, vagy határozott időre vagy ideiglenes hatállyal történt-e, továbbá határozott idejű bejegyzés és ideiglenes hatályú bejegyzés esetén a bejegyzés hatályának záró időpontját. 6.2. A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELI ELJÁRÁS MENETE Az engedélyes (fenntartó) bejegyzésére az Sznyr.-ben foglalt feltételek teljesülése esetén kerülhet sor. Az eljárásra a fővárosi/megyei kormányhivatalok jogosultak. A Szolgáltatói Nyilvántartás használatának első lépéseként regisztrálni szükséges az internetes felületen (https://idp.nrszh.hu/idp/). Az ehhez szükséges tudnivalók, meghatalmazás, felhasználói kézikönyvek letölthetők a http://szocialisportal.hu/mukeng oldalról, amelyek lépésről-lépésre bemutatják a tennivalókat. 18
Ezt követi a Szolgáltatói Nyilvántartásba történő bejegyzési kérelem elektronikus benyújtása. A kérelmet be lehet nyújtani csak a székhelyre is, (a foglalkoztatási helyek nem kötelezően önálló engedélyes telephelyek, ekkor a fejlesztő foglalkoztatás szolgáltatás hatósági bejegyzésében kerülhetnek felsorolásra a különböző telephelyek) de a foglalkoztató dönthet úgy is, hogy minden telephelyre külön kéri a nyilvántartásba vételt. Abban az esetben, ha a munkavégzés helyszíne (például takarítás, vagy kertészeti munka miatt) a munka jellegéből adódóan változó, akkor ezeket a helyszíneket nem kell telephelyként engedélyeztetni. A nyilvántartásba vételi kérelmen értelemszerűen ezek helyszínként nem szerepelnek, de ügyelni kell arra, hogy ezeken a külső helyszíneken is különös figyelmet fordítsanak a foglalkoztatottak szocializációs és egyéb képességeinek fejlesztésére. A működést engedélyező szerv helyszíni szemlét tart, ha a módosítás célja foglalkoztatási hely bejegyzésére irányul. A szolgáltatói nyilvántartásba vételi eljárás során a foglalkoztatási hely címe szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság kerül kijelölésre szakhatóságként. Az Sznyr. szerint az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni a kérelemhez: a foglalkoztatási hely tulajdoni lapjának másolatát, továbbá ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja a használati jogcímet bizonyító egyéb okirat másolatát, az előzetes szakhatósági hozzájárulást, ha a fenntartó beszerezte, a fejlesztő foglalkoztatás keretében végzett tevékenység megkezdéséhez szükséges hatósági engedély másolatát vagy a bejelentés teljesítését igazoló okirat másolatát, ha a tevékenység csak hatósági engedéllyel vagy bejelentési kötelezettség teljesítése esetén végezhető. Az Sznyr. értelmében engedélyes: telephellyel nem rendelkező szolgáltató esetén a szolgáltató székhelye, telephellyel rendelkező szolgáltató esetén a szolgáltató minden egyes telephelye és - ha a székhelyet szolgáltatás nyújtására is használják - a szolgáltató székhelye. A tevékenység csak hatósági engedéllyel vagy bejelentési kötelezettség teljesítése esetén végezhető. A szolgáltatói nyilvántartásba vétel egyik fontos feltétele a szakmai program megléte, melyet elektronikus úton fel kell tölteni a rendszerbe az engedély megszerzéséhez. A szakmai programot a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet) 110/K. -ában foglaltak figyelembe vételével kell összeállítani. A Szolgáltatói Nyilvántartásba történő bejegyzésről tanúsítvány kerül kiállításra, ami nem más, mint egy hatósági bizonyítvány, amely tartalmazza a fenntartónak a Szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyezett szolgáltatói tartalmakkal. Az engedélyezési eljárásra 60 nap áll rendelkezésre. 19
7. A FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁS FINANSZÍROZÁSA A fejlesztő foglalkoztatás költségvetési támogatása két módon történhet: pályázati úton történő finanszírozás keretében, az állami fenntartású intézmények, szolgáltatások esetében az intézményi költségvetés keretében. A fejlesztő foglalkoztatás működési támogatása a fenntartónak jóváhagyott feladatmutató és az egy feladategységre (az egy foglalkoztatott által ledolgozott egy munkaóra) jutó támogatás szorzata. Az egy feladategységre jutó támogatás minden szolgáltató esetében megegyezik. 7.1. A PÁLYÁZATI ÚTON TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁS RENDSZERE A pályázati úton történő befogadás és állami támogatás (ide nem értve SZGYF fenntartásában lévő intézmények körét) általános szabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szabályozza, míg a különös szabályokat, így pl. a pályáztatás folyamatát, a finanszírozási szerződés megkötésének szabályait, illetve az elszámolás és a Magyar Államkincstár helyszíni ellenőrzésének rendszerét a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tkr.). A pályázatot 3 évre a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium írja ki. A pályáztatással kapcsolatos feladatokat az SZGYF látja el. Finanszírozási időszaknak minősül az Szt. és a Tkr. rendelkezései alapján az általános pályázati eljárás lefolytatását követő év január 1-jétől az azt követő harmadik év december 31- ig terjedő időszak. A finanszírozási szerződés megkötésére azonban évente kerül sor. A pályázatok típusai: Általános pályázat: a Tkr. alapján általános pályázat mindig a korábbi finanszírozási időszak utolsó évében, legkésőbb július 31-ig kerül kiírásra. A pályázat benyújtásának határideje a pályázati kiírásban úgy kerül meghatározásra, hogy a pályázat beadására a pályázat közzétételét követően legalább 30 nap álljon rendelkezésre. Kapacitásbővítés: az általános pályázat elbírálását követően ellátatlanul vagy részben ellátatlanul maradt területekre külön is kiírható pályázat. Meghívásos pályázat: ha az általános pályázat elbírálását követően ellátatlanul vagy részben ellátatlanul maradt területek ellátása, illetve a kapacitásbővítés fenti pályázat útján sem biztosítható, a szolgáltató meghívásos pályázat útján is kiválasztható. Fejlesztési pályázat: az általános pályázat elbírálását követően ellátatlanul vagy részben ellátatlanul maradt területek ellátása, illetve kapacitásbővítés, a működési feltételek javítása érdekében irható ki. A fejlesztési pályázat keretében a működési támogatáson túl fejlesztési támogatás is nyújtható. 20
A pályázat benyújtására vonatkozó szabályok: Pályázatot valamennyi esetben kizárólag a fenntartó nyújthat be, aki rendelkezik Magyarország területén fejlesztő foglalkoztatásra vonatkozó nyilvántartásba vétellel (bejegyzéssel), vagy amely esetében a megfelelő bejegyzés, vagy adatmódosítás iránti kérelmet benyújtották. A pályázat benyújtásával kapcsolatos általános szabályokat a Tkr., a részletes információkat pedig a Pályázati felhívás, valamint a Pályázati útmutató tartalmazza. A befogadást nyert pályázókkal az SZGYF finanszírozási szerződést köt, amely tartalmazza többek között a foglalkoztatási hely címét, az elnyert feladatmutatót, a működési támogatás folyósításának határidejét, módját, feltételeit, a működési támogatás felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének rendjét, a fenntartó bejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit, valamint a működési támogatás visszafizetésére vonatkozó szabályokat. Amennyiben év közben a fejlesztő foglalkoztatás finanszírozását biztosító fejezeti kezelésű előirányzaton a forrás megemelésre kerül, akkor lehetőség van a megállapított feladatmutató, vagy az egy feladategységre jutó támogatás megemelésére, és ha a szolgáltató elfogadja az emelést, az finanszírozási szerződés módosítás keretében kerül átvezetésre. A Tkr.-ben rögzítettek szerint, az SZGYF felhívására a Fenntartó igényt nyújthat be az elnyert feladatmutató év közbeni megemelésre naptári évenként egy alkalommal, továbbá félévente egy alkalommal kérelmezheti a jóvá hagyott feladatmutató csökkentését. A Tkr. alapján pályázati eljárás lefolytatása nélkül is köthető finanszírozási szerződés, ha az SZGYF az engedélyesét (fejlesztő foglalkoztatást végző szolgáltatóját) más fenntartó fenntartásába adja át. Az elnyert támogatásból az Szt. szerint elszámolható költségek: fejlesztési foglalkoztatási díj, bérjellegű kifizetések, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadások, valamint tárgyieszköz-beszerzés, beruházás, fejújítás és munkahelyteremtés (felhalmozási célú átcsoportosítási engedély alapján). A költségek közé az alábbi juttatások, működési és fenntartási költségek tartoznak: személyi juttatások, amelyek a foglalkoztatottaknak kifizetett illetményből, munkabérből és más juttatásokból, valamint a nem foglalkoztatott természetes személyeknek juttatott más jövedelmek megfizetéséből származnak, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, amelyet a kifizetést teljesítő megfizetni köteles, dologi kiadások, amelyek a készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások teljesítéséből származnak, 21
foglalkoztatottak pénzbeli juttatásai, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokból, családi támogatásokból és a természetes személyeknek betegséggel, lakhatással vagy más okból megfizetett ellátási típusú kifizetésekből származnak. Felhalmozásnak minősül a működési támogatásból történő átcsoportosítás tárgyi eszközök megszerzésére, létesítésre, felújítására, üzembe helyezése érdekében felmerült összes költség fedezésére. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésének 4. pontja szerint kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forint áfa nélküli egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6. (6) bekezdése szerint a felhalmozási kiadásoknak minősülnek és azok kiemelt előirányzatai azok közgazdasági jellege szerint: beruházások: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt; felújítások: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától; 22
7.2. AZ ÁLLAMI (SZGYF FENNTARTÁSÁBAN LÉVŐ) INTÉZMÉNYEK FINANSZÍROZÁSA Az állami fenntartásban tehát az SZGYF fenntartásában működő, szociális szolgáltatásként fejlesztő foglalkoztatást biztosító intézmények költségvetésébe bázisként beépített és folyósított támogatásból történik a fejlesztő foglalkoztatás finanszírozása. A támogatás keretösszegét az adott évi költségvetési törvény tartalmazza, míg annak intézményenkénti felosztását az SZGYF saját hatáskörben végzi. Az SZGYF által fenntartott foglalkoztató intézmények vonatkozásában, rendelkezésre álló forrás esetén az SZGYF fenntartói hatáskörben dönt a foglalkoztatási kapacitás bővítéséről. 23
8. A FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁST BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATAI A fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató feladatait az Szt., a Tkr, valamint az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet tartalmazza. 8.1. A FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁS SZAKMAI PROGRAMJÁNAK ELKÉSZÍTÉSE A fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szociális szolgáltatónak, intézménynek, rendelkeznie kell foglalkoztatási szakmai programmal, mely kötelezően tartalmazza: a fejlesztő foglalkoztatásba való bekerülés módját, folyamatát, jogorvoslati lehetőségeket, érdekvédelmi lehetőségeket, a fejlesztő foglalkoztatásban végzett tevékenységek bemutatását: o munkatevékenységek, munkafolyamatok bemutatása, o az egyes tevékenységekben foglalkoztatottak számának rögzítése, munkaidejük tevékenységenkénti leírása. az alábbiak szerint a tevékenységek ellátásához szükséges, rendelkezésre álló személyi, tárgyi feltételeket: o épület, helyiségek, eszközök, szerszámok számbavétele, o bejelentési kötelezettséghez, valamint telephely engedélyhez kötött tevékenység leírása, o munkavédelemmel kapcsolatos szabályozások bemutatása, (anyagok kezelése, veszélyes hulladék kezelésének szabályai), o a foglalkoztatásban részt vevő segítők számát, o a segítők minimum végzettségét, tudását, kompetenciáit, o a segítők által ellátott feladatokat, különös tekintettel arra, hogy az egyes tevékenységekben milyen arányban vesznek részt, milyen arányban segítik a fejlesztő foglalkoztatást. a fejlesztő foglalkoztatáshoz kapcsolódóan a munkafolyamatok betanítására vonatkozó fejlesztő program tematikáját, amelyben be kell mutatni, hogy o milyen munkafolyamatok betanítása történik, o milyen ismeretek, készségek, képességek elsajátítására nyílik lehetőség, o mit fejlesztenek ezek a munkafolyamatok, mi várható ezektől, o és azok hogyan szolgálják a foglalkoztathatóság javítását. az előállított termék, illetve szolgáltatás leírását, melyben célszerű bemutatni: o a termék vagy szolgáltatás előállításával kapcsolatos költségeket, o a termelés, szolgáltatás volumenét, o termékforgalmazási előrejelzést, piaci elemzést, a vevők elérésének stratégiáját, o az árképzés módját, o kiknek kívánja értékesíteni a foglalkoztató a terméket vagy szolgáltatást, 24