E-AdóTanácsadó Szakmai folyóirat 2014. január X. évfolyam 1. szám Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai ÁFA A fizetendő áfa csökkentésének elszámolása Írta: Bonácz Zsolt adószakértő A Magyar Közlöny 2013. évi 199. számában 2013. november 29-én jelent meg a 2013. évi CC. törvény továbbiakban: módosító törvény, amely az egyes adótörvényeket, többek között az Áfa. tv.-t is módosította. Az előző számban röviden összefoglaltuk az Áfa. tv. 2014. évi változásait, amelyeket mostani és a következő számokban részletesen is bemutatjuk. Többek között 2014-től módosulnak a befizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolásával kapcsolatos szabályok is. A változás bemutatásához tekintsük át, hogy a jelenleg hatályos Áfa. tv. hogyan rendelkezik abban az esetben, ha a számlában az egyenes adózás szabályai szerint felszámított áfa utólag csökken. Az Áfa. tv. 77. -a felsorolja azokat az eseteket, amely következtében az adó alapja a teljesítést követően csökken. Ezek a következők: a) a felek az ügylet érvénytelensége folytán az ügylet kötése előtt fennállott helyzetet állítják helyre; vagy b) a felek az ügylet érvénytelensége miatt az ügyletet az érvénytelenítő határozat meghozataláig terjedő időre hatályossá nyilvánítják; vagy c) a felek az ügylet érvénytelensége következtében az ügyletet az aránytalan előny kiküszöbölésével érvényessé nyilvánítják; vagy Tartalom 1 ÁFA A fizetendő áfa csökkentésének elszámolása 4 ART Az adóeljárás 2014. évi változásai 7 SZJA A családi kedvezmény 2014 11 JÁRULÉKOK A családi járulékkedvezmény 2014. 15 HELYI ADÓK Helyi adókról szóló törvény módosításai 15 OLVASÓI KÉRDÉSEK Teljesítés helyének áfa szerinti megítélése Szerzők: Bonácz Zsolt adószakértő dr. Kovács Ferenc adószakértő Kopányiné Mészáros Edda NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! Az Adóellenőrzési tanácsadó szakmai folyóiratunkat 2014 januárjától AdóTanácsadó szakmai folyóirat néven, a jól megszokott terjedelemben és minőségi tartalommal küldjük ki ügyfeleinknek. Honlapunkról - www.forum-szaklapok.hu - a JOG- SZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2014 Az Ön jelszava: segedletek057 A kézirat lezárásának dátuma: 2013. december 2. Üdvözlettel: Szabó Attila Termékmenedzser 1 E-AdóTanácsadó szakmai folyóirat 2014. január, X. évfolyam 1. szám
d) az ügylet hibás teljesítése miatt a jogosult eláll az ügylettől; vagy e) az ügylet hibás teljesítése folytán a jogosult árvagy díj leszállítást kap; vagy f) a teljesítést követően válik nyilvánvalóvá, hogy tévesen, a szerződő felek által megállapodottnál magasabb ellenérték került számlázásra; vagy g) a teljesítés hiánya miatt a teljesítésre kötelezett az előleget részben vagy egészben visszafizette; vagy h) a termék 10. a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése akár az ügyletben érintett bármely félnek felróható okból, akár a tevékenységi körükön kívül eső elháríthatatlan okból meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik; vagy i) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik; vagy j) a teljesítést követően adnak az Áfa. tv. 71. (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint árengedményt. A felsorolt esetekben az adóalap csökkentése folytán a fizetendő adó is csökken, ha az ügyletet áfa terhelte. Ezekben az esetben a fizetendő adó csökkentésének elszámolására feltéve, hogy számla kibocsátására került sor, illetve kellett volna sor kerülnie az Áfa. tv. 78. (3) bekezdés a) pontja az irányadó, mely szerint a korábban bevallott adót csökkentő különbözetet fizetendő adót csökkentő tételt legkorábban abban az adómegállapítási időszakban lehet figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a címzett személyes rendelkezésére áll. A 2013-ban hatályos Áfa. tv. 78. (4) bekezdése megengedi az Áfa. tv. 78. (3) bekezdése b) pontja szerint elszámolást, ha a) az adó alapjának utólagos csökkenése azért nem eredményez fizetendőadó-csökkenést, mert az ügylet e törvény rendelkezései szerint mentes az adó alól, vagy b) a fizetendő adó csökkenését nem az adóalap utólagos csökkentése eredményezte. A 2013-ban hatályos szabályozással kapcsolatban az a probléma vethető fel, hogy az Áfa. tv. 77. -a taxatív jellegű szabályt fogalmaz meg. Ebből adódóan, ha az adó alapjának csökkenése nem az Áfa. tv. 77. -ában említett okok folytán következett be, akkor az Áfa. tv. 78. (3) bekezdés a) pontja nem irányadó, ezért a fizetendő adó csökkentését is önellenőrzés útján lehet elszámolni, feltéve, hogy az eredetileg megállapított fizetendő adó korábban bevallásra került. Előfordulhatott, hogy nem történt hibás teljesítés, valamint az eredetileg számlázott összeg is megfelelt a szerződésben foglaltaknak, de a szerződés utólagos módosítása folytán az adóalap, ezért a fizetendő adó is csökkent. Ezekben az esetekben a teljesítő fél kénytelen (volt) a fizetendő adó csökkentését önellenőrzés útján elszámolni, mivel az Áfa. tv. 78. (3) bekezdés a) pontja nem lehet irányadó, hiszen az adóalap utólagos csökkenése nem az Áfa. tv. 77. -ában említett valamely ok eredményezte. A módosító törvény az Áfa. tv. 77. -át 2014. január 1-jei hatállyal módosította a következők szerint. Az Áfa. tv. 77. (1) bekezdése magában foglalja az a)-g) pontok szerinti tényállásokat, valamint minden más esetet is, amely következtében az adóalap utólag csökken. Az Áfa. tv. 77. (2) bekezdése a h) és i) pontban említett eset mellett kifejezetten az Áfa. tv. 58. -ához kapcsolódó tényállást is magában foglal. E szerint az Áfa. tv. 58. -ának hatálya alá tartozó ügyletnél az adó alapja csökken, ha az elszámolási időszakra vonatkozóan fizetett ellenérték meghaladja a megállapított ellenértéket, s ezért a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója a különbözetet visszatéríti a vevőnek (megrendelőnek). E rendelkezés szerint az adó alapjának csökkenését a visszatérítés ténye alapozza meg. Az Áfa. tv. 77. (3) bekezdése a j) pontban említett tényállást rendezi továbbra is, csupán a törvényszöveg pontosítására került sor. 2 2014. január, X. évfolyam 1. szám E-AdóTanácsadó szakmai folyóirat
A szabályozás abban a tekintetben nem változik 2013. december 31. után, hogy a fizetendő adó csökkenésének elszámolásához a kibocsátott számla érvénytelenítése, illetve módosítása szükséges. 2014. január 1-jétől a számlát akkor kell érvényteleníteni, ha az előleg vagy az ellenérték teljes összege visszatérítésre került, minden más esetben a kibocsátott számlát módosítani kell [Áfa. tv. 78. (1) bekezdés]. 2014. január 1-jétől a jelenleg hatályos Áfa. tv. 78. (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerülnek. 2014. január 1-jétől hatályos Áfa. tv. az adóalap vagy a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolását a 153/B. -ában szabályozza. Az Áfa. tv. 153/B. (1) bekezdése szerint, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, akkor az adóalany a különbözetet fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult (címzett) személyes rendelkezésére áll. Az Áfa. tv. 2014. január 1-jétől hatályba léptetett 153/B. (1) bekezdése magában foglalja a 2013. december 31-ig hatályos Áfa. tv. 78. (4) bekezdésében foglalt tényállást is, s azzal azonos módon rendelkezik. A fentiek alapján leszögezhető, hogy 2014. január 1-jétől bármely ok folytán utólag csökken az adóalap, s ennek következtében csökken a fizetendő adó is, valamint ha az adóalap változatlansága mellett a fizetendő adó csökken, akkor a különbözet elszámolása érdekében nem szükséges önellenőrzést benyújtani. Az Áfa. tv. 153/B. (1) bekezdésének általános megfogalmazása szerint akkor sem szükséges önellenőrzés a bevallott fizetendő adó csökkentésének elszámolására, ha a számla kibocsátója az Áfa. tv. 142. -a szerinti fordított adózású ügyletet tévesen áfásan számlázta. Abban a tekintetben nem változott a szabályozás, hogy az Áfa. tv. 153/B. -a [2013. december 31-ig a 78. (3) bekezdés a) pontja] akkor irányadó, ha már bevallott fizetendő adó utólagos csökkentéséről van szó. A 2013-ban hatályos Áfa. tv. 55. (2) bekezdése értelmében adófizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik, amely a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyt terheli, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette, és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik, illetőleg nevében, de más által kiállított számla esetében az a) vagy b) pontban meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, szervezetet. Az Áfa. tv. 55. (1)-(2) bekezdése változatlan szövegezéssel hatályos marad 2013. december 31-ét követően is. A 2014. január 1-jétől hatályba léptetett 153/B. (2) bekezdése kizárja a 153/B. (1) bekezdésének alkalmazását, ha a számla érvénytelenítésére az 55. (2) bekezdésében foglaltak szerint került sor. Tehát az érvénytelenítő számla alapján a fizetendő adó csökkentését abban a bevallási időszakban kell elvégezni önellenőrzés útján, amelyben az érvénytelenített számlában felszámított áfa bevallásra került. Amenynyiben a számla érvénytelenítésére a bevallás benyújtására előírt időpontig sor került szükséges esetben a tájékoztatás is megtörtént, akkor az érvénytelenített számlában felszámított adót nem kell bevallani. Ha az érvénytelenített számlában felszámított adó nem került bevallásra, akkor az érvénytelenítő számla alapján bevallási, és adófizetési kötelezettség nem keletkezik. 3 E-AdóTanácsadó szakmai folyóirat 2014. január, X. évfolyam 1. szám
Nem változik az a szabály sem, hogy az áthárított adó bármely okból történt növekedése esetén a különbözetet azon időszakra benyújtott önellenőrzés útján kell elszámolni, amelyben az eredetileg áthárított adó fizetendő adóként bevallásra került. ADÓZÁS RENDJE Az adóeljárás 2014. évi változásai II. rész Írta: dr. Kovács Ferenc adószakértő Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (Art.) érintő 2014. évi jogszabály-módosításokról szóló cikksorozat második, befejező részében folytatjuk az új rendelkezések ismertetését. Kézbesítési szabályok, hatósági eljárás Új rendelkezés, hogy adóügyekben az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be. A Magyar Állam öröklése esetén mind a mögöttes felelőst kötelező, mind pedig a tartozás, a túlfizetés törléséről szóló határozat meghozatala mellőzendő, ezzel összefüggésben változik az adó soron kívüli megállapításának szabályrendszere. Feltételes adómegállapítás A módosítás szerint a feltételes adómegállapítás iránti kérelem a továbbiakban csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatja meg az adókötelezettséget vagy annak hiányát. A feltételes adómegállapítás ügyintézési határideje kis mértékkel (60-ról 75 napra, sürgősségi eljárásban 30-ról 45 napra) megemelkedik, illetve az erre vonatkozó rendelkezések pontosításra kerülnek. A feltételes adómegállapítás díjának megállapítása jelentős mértékben egyszerűsödik. Az új szabályok szerint a díj 5 millió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 8 millió forint, tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén 8 millió forint, a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint. Bevezetésre kerül az ún. előzetes konzultáció, amely jogi keretek között szabályozott lehetőséget biztosít az adózóknak a jelentős költséggel járó feltételes adómegállapítás iránti eljárás előtti konzultációra. Ennek díja 100 ezer forint. A feltételes adómegállapítás 2014-től egyfokú eljárás, amely során hozott döntés bírósági felülvizsgálata kérhető. Jogorvoslatok Az Art. új 136/B. -a biztosítja a mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában folyó eljárás keretében az Alkotmánybíróság által hiányolt érdemi jogorvoslatot a helytállási kötelezettség alapját képező utólagos adómegállapításról hozott határozattal szemben. E rendelkezések alapján az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító elsőfokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésben vitathatja a helytállási kötelezettségét megalapozó, a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott határozatot, amennyiben azt bíróság nem vizsgálta felül. Ez a jogosultság akkor is megilleti az adó megfizetésére kötelezettet, ha a felszámolással megszűnt adózóval szemben az 4 2014. január, X. évfolyam 1. szám E-AdóTanácsadó szakmai folyóirat
adómegállapításhoz való jog már elévült. Az adóhatóság a fizetési kötelezettséget megállapító elsőfokú határozat közlésével egyidejűleg az adó megfizetésére kötelezettnek megküldi a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első és amennyiben másodfokú határozat meghozatalára sor került a másodfokú határozatot, valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet. Amennyiben az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megalapozó utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatot a fellebbezésben vitatja, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság elsőként az utólagos adómegállapítás jogszerűsége kérdésében dönt. Amennyiben a felettes szerv megállapítja, hogy az utólagos adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, a fellebbezést benyújtó adó megfizetésére kötelezettel szemben a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti. Az utólagos adómegállapítás jogszerűsége, a végrehajtási jog korlátozása és az adó megfizetésére kötelezés tárgyában a másodfokú adóhatóság egy határozatban dönt. Végrehajtható okiratok 2011. január 1. napjától hatályos jogszabályváltozás következtében az adóigazgatási eljárásban kizárólag a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat minősül végrehajtható okiratnak, azonban a bíróságok a legtöbb esetben továbbra is csak megkereséssel élnek az adóhatóság felé a bírósági illeték előírása, nyilvántartása és végrehajtása érdekében. A módosítás alapján ezért végrehajtható okiratnak minősül a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés is. Végrehajtási cselekmények Az Art. módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy a NAV hivatásos állományú tagjai a vámhatósági eljárásokban feltárt ingó vagyont a fennálló tartozás fejében lefoglalhassák. A pénzügyőrök ugyanis akár a vámeljárás során, akár egy mélységi ellenőrzés keretében tárhatnak fel olyan ingó vagyont, amely a fennálló, akár adótartozás, akár vámtartozás, akár az állami adóhatóság által nyilvántartott adók módjára behajtandó egyéb köztartozás fedezetéül szolgálhatna, és amely vagyon azonnali lefoglalása szükséges a végrehajtás eredményessége érdekében. A korábbi gyakorlat szerint a pénzügyőrök ilyen esetben értesítik a NAV adóztatási szervét a lefoglalás foganatosítása érdekében. A módosítással a NAV-on belüli munkamegosztás költséghatékonyabban megoldható, továbbá az az eljárások gyorsítását és a költségvetési bevételek biztosítását hatékonyabban szolgálja. Helyszíni eljárás keretében végrehajtási cselekmények munkanapon, reggel 6 óra és este 10 óra között foganatosíthatók. A végrehajtó a végrehajtást foganatosító adóhatóság vezetőjének írásbeli engedélye alapján az előzőekben rögzített időbeli korlátozásra tekintet nélkül bármikor foganatosíthat végrehajtási cselekményt. A végrehajtó a szállítás alatt álló ingóságot erre irányuló külön engedély nélkül is bármikor lefoglalhatja. További új rendelkezés, hogy a végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, illetve követelésfoglalás hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is (kiterjesztés), amely tényről az adóhatóság az adózót értesíti. A gyakorlatban a téves inkasszó esetén az adóhatóság számára biztosított kamatmentesség csak elvétve alkalmazható. Többször előfordult, hogy a hatósági átutalási megbízás kiadása napján az adózó befizetése már 3 nappal korábban megtörtént (azaz az adózó számláját az azt kezelő pénzforgalmi szolgáltató megterhelte), de a könyvelése még nem látható az adófolyószámlán. A módosítás szerint a visszafizetési határidőt nem az önkéntes befizetéstől, hanem a beszedéstől (jogosulatlan inkasszálástól) kell számítani, ez esetben nem okoz nehézséget 8 napos határidő betartása. 5 E-AdóTanácsadó szakmai folyóirat 2014. január, X. évfolyam 1. szám
Nem elektronikus ingatlanárverés A Vht. 2012. szeptember 1-jétől hatályos átfogó módosítása folytán a bírósági végrehajtásban ingatlanok esetében megszűnt a hagyományos árverés intézménye, és az elektronikus ingatlanárverés vált kizárólagossá. Ennek eredményeként az adóeljárásban a hagyományos ingatlanárverések elvi lehetősége ugyan továbbra is adott, azonban a szükséges háttérszabályozás hiányában a gyakorlatban nem alkalmazható e jogintézmény. A módosítás a hatályos Vht.-ből jelenleg hiányzó, feltétlenül szükséges eljárási rendelkezéseket emeli be a törvénybe, az itt nem szabályozott kérdések tekintetében továbbra is a Vht. marad a mögöttes jogszabály. Elektronikus árverés Az elektronikus árverésen az 5000 forintos minimumlicitnek az elektronikus árverésen részt vevő egyes adózók visszajelzése, véleménye alapján versenyt kizáró, illetve a licitálási kedvet csökkentő hatása van. Ezt a helyzetet orvosolja a módosítás oly módon, hogy a minimumlicit összegét lecsökkenti 1000 Ft-ra. Ha az elektronikus árverés tényleges lebonyolítása csak a hetedik hónapban várható, az idő múlása jelentős értékvesztést eredményezhet a lefoglalt vagyontárgy tekintetében (gépjárművek, műszaki cikkek, gépek esetében), továbbá az ingó vagyontárgyak jellemzően gépjárművek ilyen hosszú időn át tartó megőrzése jelentős tárolási kapacitást kötne le, és magas költséget indukál. Ezt a helyzetet orvosolja a módosítás oly módon, hogy az újbóli árverés lehetséges 30 nap elteltével. Végrehajtási kifogás A Javaslat nyomán az elkésett végrehajtási kifogás elutasítására vonatkozó szabályok összhangba kerülnek az elkésett fellebbezés elutasítására vonatkozó, Art. 136. (6) bekezdésében foglalt rendelkezéssel. Tehát az elkésett vagy nem a jogosulttól származó végrehajtási kifogást az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. Elévülés Az adótartozások érvényesítése érdekében harmadik személyekkel szemben indított polgári peres eljárások lefolytatása alatt az adótartozások végrehajtásához való jog elévülhet, és ezáltal az adóhatóság jogerős bírósági ítéletben megállapított követelését érvényesíteni nem tudja. Ennek a helyzetnek az orvoslására vonatkozó rendelkezést tartalmazza a módosítás oly módon, hogy ezen időszak alatt a végrehajtás szünetel. A korábban hatályos szabályok szerint az elévülés csak azokban az esetekben tolódik ki a büntethetőség elévüléséig, amikor a büntető ítélet jogerőre emelkedése előtt még nem telt le az általános ötéves adójogi elévülés időtartama. Amennyiben azonban a bíróság az általános adójogi elévülést követően hozza meg döntését, adójogi megállapításra már nincs lehetőség. A módosítás szerint valamennyi olyan esetben, amikor adóra, járulékra, költségvetési támogatásra csalást, költségvetési csalást stb. követtek el, akkor ezen magatartás adójogi következményei (szankciói) is megállapíthatóak legyenek akkor is, ha az általános adójogi elévülési idő már eltelt, de az adott bűncselekmény büntethetősége még nem évült el. Mulasztási bírság, intézkedések A feltöltési kötelezettség teljesítése során az árfolyam-különbözetre tekintettel az adózó önhibáján kívül elmulaszthatja feltöltési kötelezettségének jogszabályszerű teljesítését, amely helyzetet rendezi az új mentesítési szabály. Eszerint a mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam-különbözetet, ha az adóalapot képez. Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapíthat meg, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét meg- 6 2014. január, X. évfolyam 1. szám E-AdóTanácsadó szakmai folyóirat
szegte. A jogsértés ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítő bírságot minden alkalommal meg kell állapítani. A kiszabható bírság felső határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint. Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja akkor is, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte. Egyéb változások Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezéssel kapcsolatos nyilvántartás-vezetési kötelezettség teljesítésének adó megfizetését, költségvetési támogatás igénybevételét, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését biztosító részletes szabályait és műszaki követelményeit. A társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtásának határideje a társasági adó bevallásának határidejéhez igazodik. A külföldi személy adójának megállapításánál a módosítás a jövőben megengedi, hogy az állami adóhatóság ne követelje meg a külföldi adóhatóság által kiállított okirat angol nyelvű példányának bemutatását, hiszen a külföldi adóhatóságok amennyiben nem anyanyelvük az angol, akkor nem állítanak ki angol nyelvű illetőségigazolást. SZJA A családi kedvezmény 2014 Írta: Kopányiné Mészáros Edda NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Sok különösen nagy családban problémát okozott, hogy nem tudták maradéktalanul érvényesíteni a gyerekek után a családi kedvezményt, miután a szülők összevont adóalapba tartozó jövedelme kevesebb, mint az érvényesíthető kedvezmény. A probléma megoldásaképpen 2014. január 1-jétől módosulnak a családi kedvezmény érvényesítésének szabályai. A változások érintik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit. A következőkben a teljesség igénye nélkül példák segítségével bemutatásra kerülnek azok az új szabályok, amelyek alapján akár mind a két törvény szerint érvényesíthető a kedvezmény. Nem változott a szabály, miszerint a családi kedvezmény továbbra is az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető, a jogosultsági hónapokra tekintettel, az összevont adóalapot csökkentő kedvezményként. A kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként: egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok a szülők, akik a három kiskorú gyermeküket nevelik, havonta (3 206 250=) 618 750 forint kedvezményt érvényesíthetnek. Azonban ha a szülők együttes havi jövedelme ezt az összeget nem éri el, akkor 2013. évben nem tudták a kedvezményt maradéktalanul érvényesíteni. A 2014. évtől hatályos Tbj. szerint azonban a szülőknek lehetőségük van járulékkedvezményt érvényesíteni. Családi járulékkedvezmény A Tbj. új rendelkezése szerint az a biztosított, aki jogosult az Szja. törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére az igénybe nem vett családi kedvezmény 16 százalékát levonhatja az őt terhelő 7%-os egészségbiztosítási járulékból és a 10%-os nyugdíjjárulékból. 7 E-AdóTanácsadó szakmai folyóirat 2014. január, X. évfolyam 1. szám
A kedvezmény az adóelőleg megállapításakor és év végén az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban is igénybe vehető. A kedvezmény igénybevételének első lépéseként meg kell határozni, hogy a magánszemély milyen összegű családi kedvezményre jogosult az Szja. törvény 29/A. szabályai szerint. Amennyiben a magánszemély egyedül kívánja az őt megillető családi kedvezményt, családi járulékkedvezményt érvényesíteni, akkor a megállapított öszszegből le kell vonni az Szja. törvény szerinti ténylegesen érvényesített adóalap-kedvezményt. Közös igénybevétel, megosztás esetén ebből az említett összegből le kell vonni a biztosított által vagy az Szja. törvény szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezmény összegét. Járulékkedvezményként a fennmaradó rész 16 százaléka érvényesíthető, de legfeljebb a jogosultat közös igénybevétel, megosztás esetén a jogosultat és a házastársát, élettársát együttesen terhelő egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegére. A leírtak példákon keresztül szemléltetve: 1. példa Egy anya egyedül neveli két kiskorú gyermekét. A havi bérjövedelme 100 ezer forint. A magánszemélyt megillető családi kedvezmény összege (2 62 500) 125 000 A havonta érvényesíthető családi kedvezmény 100 000 A magánszemély által családi kedvezményként nem érvényesíthető összeg (125 000-100 000) 25 000 A magánszemély bérjövedelmét terhelő járulék (100 000 17%) 17 000 Járulékkedvezményként érvényesíthető összeg ( 25 000 16%) 4 000 Miután az anya bérjövedelméből nem tudja teljes mértékben a családi kedvezményt érvényesíteni, ezért a megmaradt összeg 16 százalékát teljes egészében járulékkedvezményként érvényesítheti, mivel az őt terhelő (10%+7%) 17 százalék járulék öszszege magasabb az igénybe vehető összegnél. 2. példa A szülők közösen nevelik három kiskorú gyermeküket. Az apa rendszeres bérjövedelme 200 ezer forint, az anya bére 150 ezer forint. A szülőket megillető családi kedvezmény összege 3 206 250= 618 750 forint, amelyet úgy osztanak szét egymás között, hogy 300 ezret az anya, a maradék 318 750 forintot pedig az apa kíván igénybe venni. A kedvezmény igénybevételéről és a közös igénybevételről nyilatkoznak a munkáltatójuknak. Anya Apa 1. A családi kedvezmény megosztása 300 000 318 750 2. A szülők havi bérjövedelme 150 000 200 000 3. Az érvényesíthető családi kedvezmény 150 000 200 000 4. A fel nem használt családi kedvezmény keret (1.-4.) 150 000 118 750 5. A fel nem használt keret 16 %-a (4. 0,16) 24 000 19 000 6. A szülők bérjövedelmét terhelő járulék (2. 17%) 25 500 34 000 Hasonlóan az előző példában leírt esethez, a szülők a bérjövedelmük után nem tudják a családi kedvezményt maradéktalanul érvényesíteni, viszont a fennmaradó összeggel a fizetendő járulék csökkenthető. Az új szabálynak köszönhetően a család havi nettó jövedelme (24 000+19 000=) 43 ezer forinttal emelkedik a 2013. évihez képest. Fontos megjegyezni, hogy a családi járulékkedvezmény több jogosult esetén is hasonlóan az Szja. törvény szabályaihoz csak egyszeresen érvényesíthető. A közös igénybevétel esetén az érintett biztosított magánszemélyeknek nyilatkozniuk kell a közös igénybevételről, megosztásról. Miután a kedvezményt megosztani csak az adóbevallásban lehet, ezért év közben, az adóelőleg megállapításhoz tett nyilatkozaton a közös érvényesítésről lehet nyilatkozni. Azonban az adóbevallásban, illetve a munkáltatói adómegállapításban a közös igénybevételről és a megosztásról is lehet nyilatkozni. Mind az adó- 8 2014. január, X. évfolyam 1. szám E-AdóTanácsadó szakmai folyóirat
előleg-megállapításhoz, mind az adóbevalláshoz tett nyilatkozaton fel kell tüntetni a másik fél adóazonosító jelét és a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket is. Az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozaton abban az esetben lehet a járulékkedvezmény igénybevételéről nyilatkozni, ha a juttató adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg. Abban az esetben, ha a jogosult magánszemély által érvényesíthető családi járulékkedvezmény összege több, mint amennyit év közben érvényesített, akkor a különbözetet az adóbevallásban visszaigényelheti. Munkáltatói adómegállapítás esetén az említett különbözet tekintetében a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok Szja. törvény 14. (2) bekezdés szerint kell eljárni. Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt öszszegét úgy érvényesítette, hogy arra nem volt jogosult, a túlzottan igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő összegű különbözeti bírság fizetésére is köteles, ha a különbözet több 10 000 forintnál. Családi kedvezmény szabályainak változása Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély családi járulékkedvezményt érvényesített, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, munkáltatói adómegállapításban a jogosult és házastársa, élettársa által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (625 százaléka). Ez a szabály azt jelenti, hogy amennyiben a magánszemély év közben családi járulékkedvezményt érvényesített, azonban év végén a bevallásban szja-fizetési kötelezettséget állapít meg, akkor ez a szabály biztosítja, hogy azt a kedvezménykeretet, amelyet már járulékkedvezmény formájában érvényesített, ismételten ne lehessen levonni az adóalapból, azaz a személyi jövedelemadót meg kelljen fizetni. A leírtak példán keresztül bemutatva 2014-ben egy magánszemély két gyermeket nevel. A havi bérjövedelme 110 ezer forint. A munkáltatójának nyilatkozott arról, hogy a gyermekek után a családi kedvezményt érvényesíteni kívánja, így havonta 110 ezer forint családi kedvezményt és 2 400 forint családi járulékkedvezményt érvényesíttet. Év közben önálló tevékenységből összesen 500 ezer forint jövedelmet szerzett. A magánszemély éves bérjövedelme (110 000 12) 1 320 000 Önálló tevékenység 500 000 Összevont adóalap (1 320 000+500 000) 1 820 000 Év közben érvényesített családi kedvezmény 1 320 000 Év közben érvényesített családi járulékkedvezmény keret (2 400 12) 28 800 Az adóévre megállapított családi kedvezmény (2 62 500 12) 1 500 000 Az év közben igénybe vett járulék kedvezmény 625 %-a (28 800 6,25) 180 000 Érvényesíthető családi kedvezmény (1 500 000 180 000) 1 320 000 Összevont adóalap (1 820 000 1 320 000) 500 000 Személyi jövedelemadó (500 000 0,16) 80 000 Szintén új szabályt tartalmaz az Szja. törvény 29/B. (2a) bekezdése: A családi kedvezmény a) több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy b) adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása esetén a bevallásban, munkáltatói adómegállapításban a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány 9 E-AdóTanácsadó szakmai folyóirat 2014. január, X. évfolyam 1. szám