Az önkormányzatok fejlesztéseit segítô támogatások Mentôöv A helyi önkormányzatok fejlesztéseikhez már nem csak hazai, de európai uniós támogatásokat is igénybe vehetnek. A cél az, hogy a hazai fejlesztési pályázatok elsôsorban olyan beruházások megvalósítására adjanak támogatást, amelyekre uniós források nem vagy nem elegendô mértében állnak rendelkezésre. Az adatok felvillantásával próbáljuk érzékeltetni, hogy az önkormányzatok túlnyomó többsége a település és az intézmények fejlesztésére, különösen a nagyobb költségigényû beruházások megvalósítására központi költségvetési, majd immár uniós támogatások nélkül képtelen lenne. Érdemi lépés 2004-ben történt a decentralizáció felé: az eddig különbözô minisztériumok által kezelt fejlesztési források egy részérôl a regionális fejlesztési tanácsok döntöttek. A folyamat 2005-ben felgyorsult, amikor a regionális fejlesztési tanácsok már dönthettek önkormányzati fejlesztési elôirányzatok odaítélésérôl: a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújításának támogatásáról; a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatásáról; a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási elôirányzatán belül a 2005. évi új induló beruházások céltámogatásáról. A következôkben a támogatásfajták 2004. évi alakulását mutatjuk be, a régiónkénti megoszlást is vizsgálva. Hazai forrásból finanszírozott fejlesztési támogatások címzett támogatás céltámogatás helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása fejlesztési célú központosított elôirányzatok Európai uniós támogatások elôcsatlakozási alapok operatív programok: Regionális Operatív Program (ROP), Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), Humán Erôforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP), 1. ábra Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP). Címzett támogatások A hazai finanszírozású fejlesztési támogatások közül a legnagyobb súlyt a címzett támogatás képezi, amelyet az 1991. évi költségvetési törvény életbe lépése óta igényelhetnek az önkormányzatok. A hazai források közül címzett támogatásból valósulnak meg a legnagyobb összköltségû önkormányzati beruházások. A támogatás igénybevételének feltételeit a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérôl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005. (II.11.) kormányrendelet szabályozza. Igényelhetô: céltámogatási körben nem támogatható egészségügyi fekvô- és járóbeteg-szakellátási célú, szociális, közoktatási és kulturális, valamint vízgazdálkodási beruházások megvalósítására 250 millió forint felett; szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló, 1 milliárd forint feletti összköltségû beruházásokra; válsághelyzetek problémáinak kezelésére, az elôzôektôl eltérô körben is. A támogatás odaítélésérôl az Országgyûlés dönt. Az 1. ábrán az egyes években megkezdett beruházásokra jóváhagyott címzett támogatás nagyságát követhetjük nyomon, függetlenül attól, hogy melyik évben történt a támogatás odaítélése. A 2. ábra az 1991. évtôl megkezdett beruházásokhoz tartozó támogatások és saját források nagyságát mutatja. Jogszabály a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházások kivételével nem határozza meg a támogatási intenzitás maximális mértékét. A 2004. évi címzett támogatások esetében a támogatási intenzitás 81 százalék volt. 2005-tôl új szabály lépett életbe, amely szerint a települések társadalmi, gazdasági, infra- Adott évben megkezdett beruházáshoz jóváhagyott címzett támogatás alakulása (millió Ft) 11
2. ábra 3. ábra Címzett támogatással megvalósuló beruházások volumenének, forrás összetételének alakulása, göngyölítve (millió Ft) A 2004. évben odaítélt címzett támogatás megoszlása a régiók között strukturális mutatóinak függvényében a saját forrásnak 5, 10, 15 százaléknak kell lennie. A 3. ábrán a címzett támogatások régiónkénti megoszlását követhetjük nyomon 2004-ben. A legnagyobb volumenû támogatást a 2003., illetve a 2004. években megkezdett beruházásokhoz ítélte oda az Országgyûlés. Az egy beruházásra esô költség 2003-ban 999 millió, míg egy évvel késôbb 824 millió forint volt. 2004-ben, az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi, leginkább elmaradott régiókban található beruházásokhoz nyújtották a támogatások 40 százalékát. 4. ábra Adott évben megkezdett beruházásokhoz tartozó összes céltámogatás alakulása (millió Ft-ban) Céltámogatások A címzett támogatásoknál említett jogszabályok a céltámogatás igénybevételének feltételeit is meghatározzák. Új szabály az idei évtôl, hogy a döntéshozó szervek a regionális fejlesztési tanácsok. Igényelhetô: szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló 1 milliárd forint, illetve az alatti beruházási összköltségû önkormányzati beruházásokra; mûködô kórházak és szakrendelôk 1 millió forint feletti gépmûszer beszerzéseire. A törvény alapján a rendelkezésre álló éves keret legalább 80 százaléka szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházásokra, legfeljebb 20 százaléka fordítható mûködô kórházak és szakrendelôk gép-mûszer beszerzéseire. A 4. ábrán az adott évben megkezdett beruházásokhoz odaítélt céltámogatás összességét mutatja, függetlenül attól, hogy a beruházáshoz melyik ütemévében történt a támogatás jóváhagyása. 12 ÖN KOR KÉP 2005. december
Az 5. ábra göngyölítve mutatja az 1991. évtôl megkezdett beruházásokhoz tartozó támogatások adatait, valamint kitûnik a beruházás forrásösszetételének alakulása is a saját erô megjelenítése alapján. A 6. ábra a céltámogatás régiónkénti megoszlását mutatja 2004-ben. Céltámogatást a 2000. évben induló beruházásokhoz ítéltek oda a legnagyobb mértékben, amely meghaladta a 60 milliárd forintot. A 2004. évi ugyanezen adat a 2000. évinek csupán hatoda, azonban figyelembe kell venni azt, hogy az ezredfordulón 229, míg négy évvel késôbb 88 beruházás indult. A régiók közötti megoszlást vizsgálva az Észak-alföldi, valamint a Középmagyarországi régiók részesültek a legnagyobb mértékû céltámogatásban 2004-ben. A támogatott célok közül prioritásként emelhetô ki a szennyvízhálózat kiépítése, 1991 és 2004 között az idôszak egészére jellemzô módon. Helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása 5. ábra 6. ábra Céltámogatással megvalósuló beruházások volumenének, forrásösszetételének alakulása, millió Ft-ban A 2004. évben odaítélt céltámogatás megoszlása a régiók között A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás (TEKI) és a céljellegû decentralizált támogatás (CÉDE) öszszevonásából jött létre a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása. Igénybevételének feltételeit a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elôirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 27/2005. (II.14.) kormányrendelet szabályozza. 7. ábra TEKI-támogatás megoszlása a régiók között 13
8. ábra 9. ábra CÉDE-támogatás megoszlása a régiók között a 2004. évben Vis maior támogatás megoszlás a régiók között a 2004. évben A 2004. évben összesen 470 vis maior eseményre, közel 2 milliárd forintot ítéltek oda. A területfejlesztési tanácsok rendelkezésére álló megyei keretekbôl 234, 1,2 milliárd forint összegû igényt elégítettek ki, míg 236 igénylés esetében a központi költségvetés vis maior tartalékkeretébôl összesen 0,8 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok a támogatás jelentôs részét a tavaszi hóolvadás, a zempléni esôzés, valamint a Hernád folyó áradása okozta károk helyreállítására használták fel. A 9. ábra a régiónkénti megoszlást szemlélteti. Fejlesztési célú központosított elôirányzatok A TEKI 1996-tól, a CÉDE 1998-tól van jelen az önkormányzati fejlesztési elképzelések támogatásainak sorában. Míg a TEKI-re pályázók köre jogszabályok által nevesített, addig a CÉDE részre valamenynyi önkormányzat benyújthatja pályázatát. A támogatások odaítélésérôl a megyei területfejlesztési tanácsok döntenek. Az éves támogatási keret amelyet ez évtôl régiónként határoznak meg két részbôl tevôdik össze: a keret 63 százaléka a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérôl szóló 64/2004. (IV. 15.) kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentôsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérôl szóló 7/2003. (I. 14.) kormányrendeletben meghatározott településeken területi kiegyenlítést szolgáló beruházásokra; 37százaléka a helyi önkormányzatok felhalmozási, felújítási és vis maior feladatainak támogatására területi kötöttség nélkül használható fel. A TEKI esetében a támogatás aránya a beruházás összköltségének maximálisan 70-100 százalékáig terjedhet. Az országos átlagos támogatási intenzitás 32 százalék volt 2004-ben. Az egyes régiók támogatási aránya jelentôsen szóródik az országos átlag körül. Az eltérés eredôi a megyék egyedi jellemzôiben keresendôk. A 8. ábra CÉDE támogatás régiónkénti alakulását szemlélteti 2004-ben. Vis maior támogatás nyújtható az önkormányzati tulajdont sújtó, elôre nem látható természeti, vagy más károkból adódó többletkiadások részbeni vagy teljes támogatására, a biztosításból vagy egyéb módon megtérülô károk figyelembevételével. A döntést a megyei keret esetében a megyei területfejlesztési tanácsok, központi keret esetében a Belügyminisztérium hozza. E jogcím 1993 óta nevesített a költségvetési törvényekben. A mindenkori éves költségvetési törvény 5. számú melléklete nevesíti a központosított elôirányzatokat, amelynek egy része fejlesztési célt szolgál. A 2004. évben a fejlesztési célú központosított elôirányzatok az alábbiak voltak: lakossági közmûfejlesztés támogatása; kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása; települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása; ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása; pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak támogatása; a 2003. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatá- 14 ÖN KOR KÉP 2005. december
sa; önkormányzatok EU-s fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása; kistérségi fejlesztések és kistérségi társulások ösztönzése. Megjegyzendô az európai uniós, valamint hazai fejlesztési pályázatok forráskiegészítô támogatásánál, hogy erre az önkormányzatok 954 pályázatot nyújtottak be a Belügyminisztériumba. Idôközben 78 pályázatot viszszavontak, 68-at elutasítottak, 808 esetben pedig úgynevezett ígérvényt adott ki a minisztérium. Ezen ígérvények akkor válthatók forintra, ha a pályázó önkormányzat megnyeri az uniós támogatást. Az ígérvényes pályázatok 156,7 milliárd forintnyi beruházási összköltségéhez az Európai Unió különbözô alapjaitól 121,4 milliárd forintot, saját forrásból 20,8 milliárd forintot, hitelbôl 2,6 milliárd forintot, lakossági hozzájárulásból és egyéb támogatásokból 3,5 milliárd forintot, míg a fent említett EU Önerô Alap pályázati lehetôségbôl 8,4 milliárd forintot igényelnek az önkormányzatok. A beruházási összköltséghez viszonyítva ez utóbbi mintegy 5,4 százalékos támogatási mértéket jelent. A 2004. évben a legnagyobb elôirányzott összeggel, a Kistérségi fejlesztések és kistérségi társulások ösztönzése címén kaphattak támogatást az önkormányzatok. A kistérség határain belül létrehozott többcélú kistérségi társulás kiadásaira lehetett igényelni, amely közszolgáltatásokat 10. ábra 11. ábra 12. ábra Fejlesztési célú központosított elôirányzatok megoszlása jogcímenként a 2004. évben Fejlesztési célú központosított elôirányzatok megoszlása a régiók között a 2004. évben A 2004. évben odaítélt támogatások megoszlása jogcímenként (a 2004. évi ütem) 15
13. ábra 14. ábra 15. ábra A 2004. évben odaítélt támogatások megoszlása régiónként (2004. évi ütem) A 2004. évben odaítélt támogatások megoszlása régiónként (2004. évi ütem) Megítélt támogatások megoszlása az operatív programok között (Egységes Monitoring Információs Rendszer adatok: 2004 2005. szeptember 16-ig) (például: közoktatás, szociális, egészségügyi ellátás, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás) vagy területfejlesztési feladatokat lát el. A közszolgáltatások reformjának elsô lépéseként ezzel is ösztönzik a kistérségi együttmûködéseket. Az együttmûködés lényege, hogy azok a lakossági közszolgáltatások, amelyek az ország valamennyi településén nem, vagy nem megfelelô színvonalon biztosítottak, társulás keretében mûködjenek. A 2005. évben már a megalakulást segítô elsôsorban fejlesztési célú támogatás mellett normatív mûködési támogatást is igényelhettek a 2004. november 30-áig megalakult társulások. A 2003. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása címen, az elvonással érintettek a véglegesen beszámított összeg 25 százalékát, de maximum az önkormányzat saját forrásából beruházásra fordított összeget kapták vissza a központi költségvetésbôl. Összességében a részletezett támogatásfajták alakulása 2004-ben a következô: Támogatás típusa Támogatás összege ezer Ft-ban Címzett 6 020 984 Cél 4 981 183 TEKI 7 418 864 CÉDE 3 179 861 Vis maior 1 976 490 Fejlesztési célú központosított elôirányzat 9 807 123 Összesen: 33 384 505 16 ÖN KOR KÉP 2005. december
Ugyanezen adatokat régiónkénti megbontásban a 12. ábra szemlélteti. A támogatás fajták régiónkénti megoszlása hûen tükrözi az egyes régiók között meglévô társadalmi, gazdasági, infrastrukturális különbséget. A fejlettebb régiók kisebb, míg a fejletlenebb régiók magasabb arányban részesültek a támogatásokból. Európai uniós támogatások Elôcsatlakozási alapok Magyarország Európai Unióhoz történô csatlakozását megelôzôen álltak rendelkezésre az ún. Elôcsatlakozási Alapok (ISPA, PHARE, SAPARD). A csatlakozást követôen ezen forrásokra már nem lehet pályázni, de a még futó projektek finanszírozása 2006-ig folyamatos. Operatív Programok A nemzeti fejlesztési terv keretein belül az alábbi, Európai Unió által finanszírozott programok mûködnek: 16. ábra Megítélt európai uniós támogatások megoszlása a régiók között (Egységes Monitoring Információs Rendszer adatok: 2004 2005. szeptember 16-ig) Regionális Operatív Program (ROP) jogcímek: turisztikai vonzerôk fejlesztése; turisztikai fogadóképesség javítása; úthálózat-fejlesztés; település-rehabilitáció és barnamezôs területek hasznosítása; helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése; hátrányos helyzetû csoportok foglalkoztatásának elôsegítése; felsôoktatási intézmények együttmûködésének erôsítése a regionális gazdasági szereplôkkel és a helyi közösséggel, régióspecifikus szakmai képzések támogatása. Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) jogcímek: vízminôség javítása; hulladékgazdálkodás fejlesztése; felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme; uniós források a természetvédelemért és a tiszai árvizek ellen; levegôszennyezés és a zajterhelés mérése; energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése; a fôúthálózat mûszaki színvonalának fejlesztése. Humán Erôforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) jogcímek: munkanélküliség megelôzése és kezelése, nôi munkavégzés támogatása; hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlôsége, társadalmi beilleszkedés; romák foglalkoztatásának elôsegítése; egész életen át tartó tanulás szakképzés, felnôttképzés; oktatási infrastruktúra fejlesztése stb. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) jogcímek: ipari infrastruktúra megteremtése; kis- és középvállalkozások mûszaki-technológiai hátterének fejlesztése; kutatás-fejlesztés támogatása stb. Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) jogcímek: mezôgazdasághoz kötôdô infrastruktúra fejlesztése; falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megôrzése; alapvetô szolgáltatások a vidéki vállalkozók és a lakosság számára; különbözô agrártámogatások. A megítélt támogatások megoszlása operatív programonként a 15. ábrán követhetô. Szándékosan nem tértünk ki azokra a fejlesztési célú támogatásokra, átvett pénzeszközökre, fejlesztési hitelekre, amelyekkel, mint egyéb forráskiegészítéssel számolhatnak az önkormányzatok egy-egy fejlesztés megvalósítása során. Ezen források is jelentôs szerepet töltenek be a fejlesztések finanszírozásában, még ha egy-egy fôleg kisebb önkormányzat esetében nagyságuk elenyészô is. Az önkormányzati beruházások igen fontos lakossági igények kielégítését szolgálják. Ennek tudható be, hogy a beruházások egy részét a lakosság anyagi eszközökkel is támogatja. A helyi infrastrukturális ellátás javítása nemzetgazdasági cél. Ha az önkormányzatok nem jutnának hozzá ezekhez a fejlesztési támogatásokhoz, a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, települések helyzete romlana, tovább növekednének az ellátottságbeli különbségek. Soós Ánges 17