ISBN szám: Szerkesztôk: Árvai Zsuzsa, Braun Orsolya, Erdélyi Erika, Hild Csorba Bernadett, Sárossy Péter, Dr. Siklódi Csilla Felelôs kiadó: Dr.

ISBN szám: Szerkesztôk: Árvai Zsuzsa, Braun Orsolya, Erdélyi Erika, Hild Csorba Bernadett, Sárossy Péter, Dr. Siklódi Csilla Felelôs kiadó: Dr. Virágos Gábor fôigazgató

Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2007 Budapest, 2008

4 Tartalomjegyzék BEKÖSZÖNTÔ 5 RÉGÉSZET 8 LABOR 14 GEODÉZIA 15 KUTATÁS 16 ÉPÍTÉSZET 19 KERT 28 RESTAURÁLÁS 31

5 Beköszöntô Tisztelt Olvasó! A jelen kiadvány a magyarországi kulturális örökségvédelem gyakorlati feladatokat ellátó, szolgáltatásokat nyújtó intézményének 2007. évi tevékenységét hivatott bemutatni rövid, szemléletes formában. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (K. Ö. SZ.) a régészeti lelôhelyek feltárásának szabályairól szóló miniszteri rendelet 2007. április 3-án életbe lépett módosítását követôen az Állami Mûemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) átalakításával jött létre. Az intézmény jogelôdjének tevékenységi köre a mûemlékvédelem komplex feladatainak ellátására terjedt ki, alaptevékenységként a kiemelt jelentôségû vagy veszélyeztetett helyzetû mûemlékek és környezetük együttes, mintaértékû kutatását elsôsorban azok régészeti feltárását és falkutatását, valamint építészeti tervezését és restaurálását végezte el. E feladatok ellátását az intézmény a mindenkori Alapító Okiratával összhangban 2007-ben továbbra is biztosította, mint tapasztalatokkal, referenciákkal rendelkezô, komplex mûemlékvédelmi szolgáltatást nyújtó mûhely. Pályázatok, fejlesztések, felújítási szándék esetén továbbra is egységes szervezésben tudjuk biztosítani a komplex örökségvédelmi feladatok ellátását. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat néven megújult és átalakított intézmény elsôdleges feladata azonban 2007 áprilisától a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelôzô régészeti feltárások elvégzése, illetve koordinálása lett. Mivel az autópálya-építések és más állami infrastrukturális fejlesztések, az EU-s projektek, illetve a fejlesztésekhez kapcsolódó egyéb beruházások miatt a régész szakma a korábbiakhoz képest nagyságrendekkel több feladattal találta magát szembe, az Oktatási és Kulturális Miniszter indokoltnak találta a felmerült problémák kezelésére egy országos illetékességû szolgáltató intézmény felállítását. A Szakszolgálat egyik legfôbb feladata a feltárásra és dokumentációra vonatkozó egységes standardrendszer kidolgozása és az eredmények feldolgozásának egységesítése. Hatásköre a 2007. évben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztô Zrt. által végzett, illetve a Vásárhelyitervhez kapcsolódó 100 millió forint nettó értékhatár feletti beruházásokra, valamint az 1,5 milliárd forint feletti egyéb fejlesztésekre terjedt ki. Más beruházások esetében a feltárási feladatok egyelôre továbbra is a területileg illetékes múzeumok hatáskörében maradtak. A K.Ö.SZ. az egyes feltárásokat projektrendszerben végzi, az adott beruházásokhoz állítja fel a munka elvégzéséhez szükséges csapatokat, illetve von be feltáró intézményeket a szakmai feladatellátásba. Alapmûködésének anyagi forrásai a központi költségvetésbôl származnak, a feladatok eseti költségeit pedig a beruházási projektek biztosítják. Ebben a rendszerben a feltárások költségei a beruházók számára is jobban kalkulálhatók, mivel az egyes szolgáltatások költségszámítási tételei elôre meghatározott, az intézmény honlapján közzétett adatok. Az egyes projektekbe az adott feltárást végzô intézményeket illetékességük, kutatási terveik és kapacitásuk alapján vonjuk be. A döntések meghozatalában, a szakmai alapelvek lefektetésében és a standardok kialakításában egy 8 fôs, a régészettudomány nemzetközileg elismert tudósaiból álló és Dr. Szabó Miklós akadémikus elnökletével dolgozó független tudományos tanácsadó testület is segítséget nyújtott. Remélem jelen kiadvány révén Ön is áttekintést nyer a Szakszolgálat munkájáról, amelynek célja mindannyiunk közös ügye, nemzeti kulturális örökségünk védelme. Dr. Virágos Gábor fôigazgató BEKÖSZÖNTÔ

6 BEKÖSZÖNTÔ Krúdy-ház A Dugovics Titusz tér 13-17. sz. háztömb (az OMF, majd az ÁMRK, jelenleg pedig a K. Ö. SZ. székhelye) egykor három ingatlanból állt. A középsô rész elsô tulajdonosai a 18. század utolsó negyedéig követhetôk vissza. Az épületet Zenkl György építette át 1901-ben eklektikus stílusban. 1930-ban a Fôvárosi Közmunkák Tanácsa ajánlott fel itt lakást Krúdy Gyulának és családjának. Krúdyék az év május 28-án költöztek az akkori Templom utca 15-be. Az író óbudai új magányába mást nemigen hozhatott magával, mint megroppant egészségét és jelentôs anyagi gondjait. Ki más tudná jobban kifejezni ekkori lélekállapotát, mint az ô melankolikus hangulatait egész életében mélyhegedû-hangon kísérô Szindbád, a keleti hajós, aki útrakelések és visszatérések közé esô élete során folyton megismétlôdô, elmaradhatatlan hajótörései közül az utolsót az óbudai parton szenvedi el? Szindbád olyanformán vetôdött az óbudai partra (a hajógyári sziget környékén), mint egy hajótörött, akinek nem volt válogatnivalója a menekülés módjában. A margitszigeti csodás éden után, mint lánya, Krúdy Zsuzsa írja, új lakásuk sivárnak tûnt: három szoba, sötét fürdôszoba, köves, szûk udvar. Az utcafront felôli dolgozószoba, amelynek ablakában az írót a képen is láthatjuk, a szombat-vasárnapi össztánctól zajos Korona-kávéházra nézett. Késôbb, hogy zavartalanul jöhessen-mehessen e (fél) világ és otthona között, ajtót vágatott itt a kapualj felé. Mégis, a vadevezôs leginkább megtérni akart az Ódonságok városában, nyugodtan alkotni, és ez a reménye gyönyörûen szövi át prózáját: Azon a területen, ameddig délben tizenkét órakor a plébániatemplom árnyéka ér, semmi hatalma sincs az ördögnek, akármilyen közel jönne a városba az erdôbôl. Tehát a torony árnyékába kell költöznünk mondá Szindbád, akinek ekkor az volt a Fotó: Petôfi Irodalmi Múzeum, Mûvészeti és Relikvia Gyûjtemény, ltsz. 2702

7 célja, hogy hátralevô életét lehetôleg távol töltse az ördögtôl Idézzük meg ebben az alkotói csendben lánya emlékképével: napközben néha lepihent szürkés-zöldes plüsshuzatú díványára, vagy Móric-székében (szabályozható hátú karosszék) olvasgatott. És írt szakadatlanul: a toronyóra rabja életének ebben az utolsó rövid, de jelentôs korszakában bôbeszédûen és Szép Ernô szavaival csodálatos, festhetetlen színnel, amely a régi fotográfiákon teszi nemesebbé az arcokat eleveníti meg a korabeli Óbudát. A plébániatemplom, a köré szervezôdô zegzugos utcák, boltíves kapualjak, kis udvarok, kocsmák és kávéházak, a megszólaló Flórián-szobor és a panaszkodó öreg kôszentek díszletei közt légiesen járkálnak valós és képzeletbeli hôsei az öreg gitárostól a rossz kövezeten tipegô óbudai kisasszonyokon át Mária királynéig. Múlt, jelen, volt és sosem volt a legtisztább irodalommá desztillálódik e kései mûvekben: A világ képe egy vízcsöppben is obszerválható. Egy kis házikóból éppen úgy megláthatni az életet magasztosságaiban, mint egy toronyból; tinta és papíros pedig elfér a legkisebb asztalkán is, hogy az erkölcsök megjavítása, fiatalok okulása, öregek mulattatása céljából soha be nem fejezhetô élettörténeteket lehessen írogatni, akár csak ilyen formában: Tegnap zivatar volt Óbudán, de mára kisütött megint a nap. Épp ennyi, egy vízcsöppnyi maradt Krúdy Óbudájából. A százesztendôs házikó körül ma már csak a modern világ képe obszerválható. Az óbudai mûemléki rezervátum részeként igaz, jelentôs változtatások után mégis visszaidéz még valamit az egykori idôkbôl. Homlokzatán tábla ôrzi Krúdy Gyula emlékét, lakásának szobái pedig ma könyvtárunknak adnak helyet, amely méltó funkció az író intellektuális nagyságához. Sárossy Péter BEKÖSZÖNTÔ

8 RÉGÉSZET RÉGÉSZETI IGAZGATÓSÁG A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat létrehozásával a nagyberuházások földmunkái során bolygatással, elpusztítással fenyegetett régészeti emlékanyag megmentése (felderítése, feltárása, rendsszerezése, feldolgozása) volt a cél, és hogy mindez az egyre növekvô kihívásoknak megfelelni képes, korszerû módon történjen. A szakmának szembe kellett néznie azokkal a tényekkel, amelyet egyrészt az utóbbi két évtizedben számban, és az érintett terület nagyságának tekintetében ugrásszerûen megnövekedett beruházások, másrészt az adott idôszakban képzett régészek számának csak kisméretû emelkedése és a megyei múzeumokban folyamatosan alkalmazott régészek számának csökkenô tendenciája jelent. Az ellentétek feloldását a munkaszervezés javítása jelentheti. A régészeti igazgatóság szervezeti felépítését a munkafolyamatokhoz való alkalmazkodás határozza meg. A topográfiai csoport a tervezés idôszakában támogatja a beruházókat, míg a megvalósuló projektekhez kapcsolódó, KÖH által meghatározott mértékû feltárási és régészeti szakfelügyeleti munka elôkészítését, koordinálását is külön csoport végzi. Regionális felosztásban minden területnek megvan a felelôse, aki a terepi munka hátterét ( adminisztratív, szervezési és kiszolgáló tevékenység) biztosítja, akár a helyi múzeumi szakemberek, akár a KÖSZ saját feltáró csapatai végzik az ásatást. A régészeket jogászok, mûszaki és gazdasági szakemberek segítik. A feltárások során adódó feladatokkal és az elôkerült emlékanyaggal a Feltárási- és feldolgozási csoport foglalkozik, amelyhez restaurátor mûhely és anyagvizsgálatokat végzô laboratórium tartozik. * A jelen ismertetô a KÖSZ saját ásatásairól ad áttekintést, a partner intézmények munkáját másik kiadványban foglaljuk össze.

9 Topográfiai csoport A 2007 ôszén létrehozott Topográfiai Csoport feladata a nagyberuházások és nyomvonalas beruházások esetén, még a beruházás elôkészítésének szakaszában az érintett területeken örökségvédelmi hatástanulmányok elkészítése, illetve partnerintézmények bevonásával ezek koordinálása. Feladatunk tehát ennek megfelelôen a beruházás miatt pusztulással fenyegetett kulturális örökségvédelmi elemek feltérképezése és hatásvizsgálata. Magyarország régészeti öröksége rendkívül gazdagnak mondható. Azonban szisztematikus kutatás hiányában nem tudjuk pontosan, hány régészeti lelôhely lehet az ország területén. Becslések szerint ez a szám mintegy 300 ezerre tehetô. Ebbôl azonban ma hozzávetôleg 70 ezer régészeti lelôhely ismert, ezeknek pontos, koordinátákkal meghatározott helyzete sokszor kérdéses, töredékét mérték csak fel térinformatikai módszerekkel. A Topográfiai Csoport mûködése a lelôhely-azonosítás terén tehát a régészeti kutatás számára is jelentôs eredményeket hoz. A terület kulturális örökségének feltérképezésekor összegyûjtjük az összes ismert szakirodalmi és adattári adatot. A beruházással érintett területen extenzív terepbejárást végzünk, és az összes örökségi elemet térinformatikai módszerrel a helyszínen rögzítjük, és térképre visszük. Az érintett területen lévô örökségi elemeket, amennyiben a régészeti jelenségek a felszínen is lokalizálhatóak, öt méteres pontossággal feltérképezzük, illetve a nem vizsgálható, de valószínûsíthetô helyzetekre is felhívjuk a figyelmet. Szükség esetén a mûszeres kutatást és légifotózást is bekapcsoljuk a kutatásba. Az elvégzett vizsgálatok alapján, a jogszabályi elôírások figyelembe vételével a hatástanulmány örökségvédelmi ajánlásokat fogalmaz meg a beruházások által a kulturális örökségben okozott károk hatáscsökkentésére. Ennek jelentôsége abban rejlik, hogy az esetek nagy részében már a terepbejárás során fény derül olyan örökségi elemek létére, amelyek a beruházás alatt vagy elpusztulnának, vagy csak a régészeti szakfelügyelet végzése során kerülnének elô, és feltárásuk a beruházás számára kiszámíthatatlan anyagi és idôbeli kockázatot jelentene. RÉGÉSZET

10 RÉGÉSZET A Bátaszék, Kálvárián (56. sz. fôút rekonstrukció/1. lelôhely) végzett megelôzô feltárás Bátaszék határában az 56. számú fôút rekonstrukciójához kapcsolódó megelôzô feltárások 2007 augusztusában kezdôdtek, 27. 010 m² nagyságú felületen. A lelôhelyen rézkori, bronzkori, római császárkori és középkori települési objektumok kerültek elô. A viszonylag kevés rézkori objektum a felületen megfigyelt egykori vízfolyás medrébe ásva, illetve annak közvetlen közelében került elô. A rézkori objektumok kis száma alapján egy kisebb közösség rövid ideig használt települése rekonstruálható. A telepobjektumok között néhány rézkori sír is elôkerült. A bronzkor idôszakát több különbözô kultúra és idôszak leletanyaga reprezentálta. A jellegzetes seprûdíszes kerámia a lelôhely kora bronzkori (Kr.e. 2500-2000) lakottságát, a mészbetétes töredékek a középsô bronzkori (Kr.e. 2000-1500) megtelepedést bizonyítják. A lelôhely déli részén (2. és 3. felület), az 56-os út mindkét oldalán egy késô bronzkori, a Kárpát-medence szinte teljes területére kiterjedô, úgynevezett halomsíros kultúra szórt szerkezetû, falusias települését lehetett megfigyelni, amely a Kr. e. 1300-1200 közötti idôszakra keltezhetô. A lelôhely középsô részén egy, még a kelták által alapított, de a római császárkorban is továbbélô, nagy kiterjedésû, sûrûn lakott település nyomait lehetett megfogni. A feltárás során lakóépületként, illetve gazdasági épületként funkcionáló, földfelszínre épített, oszlopos szerkezetû és félig földbe mélyített alapú épületek (ún. veremházak) nyomait, hulladék- és gabonatároló gödröket, edényégetô és sütôkemencéket, kutakat azonosítottunk. A település virágkora a Kr. u. 1-2. századra tehetô, de egy szórványként elôkerült késô római kori hagymafejes bronzfibula (ruhakapcsoló tû) és egy hasonló korú Constantinus-érme alapján - valószínûsíthetô, hogy még a 4. században is lakott volt. A lelôhely déli részén, az 56-os út nyugati oldalán (2. felület) Árpád-kori falusias település nyomait figyeltük meg. A faluhely közelében, egymástól mintegy 140 méterre két nyugat-kelet tájolású, háton fektetett, nyújtott helyzetû, melléklet nélküli, valószínûleg a középkori falu temetôjéhez tartozó csontvázas temetkezést tártunk fel. Czifra Szabolcs, Magyar Zsolt

11 Megelôzô régészeti feltárások a MOL Százhalombatta Perbál közötti gázvezetékének nyomvonalán 2007. november - decemberben a gázvezeték-fektetése elôtt megelôzô feltárást végeztünk a Pest megyei Tök község és Pilisvörösvár külterületén. A korábbi terepbejárások mindkét lelôhelyen Árpád-kori települést azonosítottak, ezeket a gázvezeték nyomvonala 5 m szélességben érintette, így kutatásaink is erre a sávra koncentrálódtak. Tök Dézsér-táj nevû határában feltártunk két földbe mélyített házat, négy árkot és két tûzhely átégett maradványát. A két, egymáshoz közel elhelyezkedô ház a korra jellemzôen félig földbe mélyített, ún. veremház. Nagyságuk 380 x 240, illetve 380 x 330 cm, de széles sátortetôjük miatt alapterületük nagyobb volt. A tetôt tartó gerendák cölöplyukait az épületek hosszabbik oldalának közepén találtuk meg. Padlójuk ledöngölt agyagpadló. Mindkét ház K-i sarkában kör alakú, nagyméretû kövekbôl kirakott kemence állt. Ezek keményre átégett, többször megújított sütôfelületét kerámiatöredékekkel tapasztották ki. A nagyobb épület DNy-i, keskenyebb oldalából sekélyebb, 1, 5 m hosszú árokszerû mélyedés, ún. nyél indul. Ez megfelel a korszakban gyakori nyeles veremházak típusának. Mindkét házban több kisebb gödör is volt. Az épületekben több összeilleszthetô fazéktöredéket és viszonylag jó állapotú vastárgyat köztük vaskést, kézifúrót találtunk. Az árkok a házaktól távolabb kerültek elô, az egyiknek lekerekített, derékszögben meghajló sarkát is megtaláltuk. A kerámia alapján a falut a tatárjárás elôtt, a 12-13. században lakták. Pilisvörösvár Keréktanya nevû határrészén mely valószínûleg a középkori Kürt faluval azonosítható két téglalap alakú veremházat, egy nagyobb kemencét, a hozzá kapcsolódó munkagödrökkel és egy árkot tártunk fel. A nagyobb háznál a kemencét a DNy-i, hoszszabbik oldal falába ásták. Elôtte a padlóba nyújtott formájú gödröt mélyítettek, melybe a kemence hamuját húzták. A külsô, ovális kemencét és a hozzá kapcsolódó hosszúkás gödröt, melynek K-i oldalába kisebb, mélyebb gödröt, fülkét ástak, valószínûleg mûhelynek használták. Más Árpád-kori településekhez képest viszonylag kevés leletanyag került elô. Különlegesnek számít egy grafitos szürke import osztrák kerámia oldaltöredéke. A falut a késô Árpád-korban, a 13-14. században lakták. Koller Melinda, Stibrányi Máté RÉGÉSZET

12 RÉGÉSZET Megelôzô régészeti feltárás az M31 autópálya nyomvonalán (Nagytarcsa, Urasági-dûlô) A dombháton húzódó, mintegy 16. 000 m² kiterjedésû területen Kr. u. 2-4. századra tehetô szarmata település részét tártuk fel, amely a mai felszín alatt 60-350 cm közötti mélységben volt. A település objektumai között több rézkori sír, bronzkori és vaskori gödrök továbbá egy Árpád-kori kemence is volt, jelezve, hogy a terület több korszakban is lakott volt. A szarmata település egy patak melletti lankán alakult ki. A falu több veremházát, több száz gödrét, vermét, kemencéit és azok munkagödreit tártuk fel. A veremházak változó kialakításúak és méretûek voltak, belsô területükön cölöplyukakkal. A terület déli részén két tucat, jó kialakítású többrétegû kemencét találtunk, északi részén egy nagyméretû kút volt. A szarmata telep objektumait rendkívül változó méretû árkok választották el, amelyek arasznyi mélységtôl és szélességtôl a két-három méterig terjedtek. A megfigyelések szerint a szarmata falunak az autópálya nyomvonalába esô északi része lakóhely lehetett, míg a sûrûbb objektumrendszerrel fedett rész munka- és mûhelyterület volt, vagyis a telep részei funkcionálisan elkülönültek. A kiemelt kerámia- és csontleletanyag között számos fibula és karperec volt, továbbá azonosíthatók voltak a 2001-2005-ben az M0 autópályához kapcsolódó ásatások során, az Üllô 5. lelôhelyen feltárt nagyméretû szarmata fazekastelep gyártmányai is. Ez utóbbi megyfigyelés is utal arra, hogy a lelôhely részletes tudományos feldolgozás után szervesen beilleszthetô lesz a tágabb környezetében korábban végzet feltárások sorába, így pontosabban rajzolva ki a mikrorégió régészeti-történeti képét. Mészáros Orsolya

13 Római kori villagazdaság Biatorbágy és Törökbálint határában a Tópark nagyberuházás területén Az M1-es autópálya mellett, a Hosszúréti-patak partján mintegy 1600 négyzetméteres felületen több periódusban épült római kori épületegyüttest tártunk fel. A Kr. u. 2-3. századra datálható villa fôépületének jelenleg hét helyisége azonosítható, korabeli átépítésekkel, áthelyezett falakkal, agyagpadlókkal. Padlófûtéssel, falfûtéssel ellátott volt, fûtôkamrája az épület hátsó falához csatlakoztatva található. Leégett tetôomladékának paticsmaradványai alapján a tetô lejtése itáliai mintára lapos, 14-15º-os volt. Az épület homlokzata fehér alapon piros indadíszes falfestéssel és stukkóval díszített volt, amelyet egyszer megújítottak. Egy oszloptöredék alapján díszített bejárati kapu, úgynevezett portikusz feltételezhetô. A falak egy részének alsó alapozási kôsora maradt meg több méteres hosszban, esetenként pedig mintegy 60-80 cm magas falmaradványok ôrzôdtek meg. A fôépület körül a villához kapcsolódó gazdasági épületek több helyisége azonosítható. Falaikat jelentôs részben visszaszedték, vonalukat gyakran csak egy omladékos kôsor jelzi. A kôfalak mellett több helyen agyagfalú épületek nyomait is megfigyeltük. Az egyik falomladék alól került elô egy háborús támadás elôl agyagedényben elrejtett 247 darabból álló ezüst éremkincs, amelynek záróveretei Kr. u. 260-ra keltezhetôk, egyben meghatározva a villagazdaság pusztulási idejét. A pusztulást követôen pár évtized múlva a romokat elplanírozva újra használatba vették a területet. A villa fôépületének homlokzata elôtt, részben rajta mintegy egy méter széles, agyagba rakott kövekbôl álló falak mutatkoznak, amelyekhez fûtôcsatorna is kapcsolódik, egy újabb, a Kr.u. 4. századra datálható gazdaság nyomai. A villaépület környezetében található további római kori épületek és a nagyszámú római építészeti emlék alapján valószínûsíthetô, hogy a lelôhelyen a villagazdaságok mellett egy római kori polgári település (vicus) is kialakult. Miklósity Szôke Mihály RÉGÉSZET

14 LABOR Természettudományos Laboratórium A Laboratóriumban eddig a mûemlékekkel kapcsolatos épületdiagnosztikai vizsgálatok, a restaurátorok kutatásai során felmerülô és e kutatásokat támogató laborvizsgálatok, illetve a magyarországi építôkövek anyagvizsgálatai zajlottak (pl. budapesti fürdôk, Mátyás templom, Lónya, református templom). 2008-tól lehetôség van földtani, talajtani, kerámia- és csontvizsgálatokra is. A terepi földtani és talajtani megfigyelésekkel rekonstruálhatók az egykori üledékképzôdési környezet, a növényzettel, vízföldtani és éghajlati viszonyokkal összefüggô talajképzôdési folyamatok, illetve az egykori domborzat. A laboratóriumi rutin üledékföldtani és talajtani vizsgálatok mellett mikroszkópos elemzést végzünk, amivel a folyamatok sorrendje is megállapítható. Az ásatáson gyûjtött kôzetpéldányokat azonosítva az ásatáshoz közel esô természetes elôfordulások megadhatók. Az eredmények 2-3 D szelvényeken ábrázolhatók. A petrográfiai vizsgálat során a kerámiából készített 0, 03 mm-es vékonycsiszolatot vizsgáljuk polarizációs mikroszkóppal. A vizsgálattal a kerámiák nyersanyagáról kapunk információt, valamint megismerjük a kerámia szövetében lévô nem plasztikus elegyrészek típusát, mennyiségét és méretbeli eloszlását. Azonosítható a felhasznált nyersanyagok közül a szándékosan a nyersanyaghoz adott soványítóanyag, aminek ezáltal többé-kevésbé pontosan lehatárolható lehet a származási helye. Ezen túlmenôen a gyártástechnológiai viszonyokra is értékes információk nyerhetôk. Az archeozoológia az ásatásokon lelt gerinces állatmaradványok meghatározásával, elemzésével, természet- és társadalomtudományi értelmezésével foglalkozik. Információkat ad az ember-állat közötti viszonyra (ethnozoológia), a táplálkozási szokásokra, életmód jellemzôire. A laborban elvégzésre kerül az állatcsontok szakszerû mosása, szükség esetén restaurálása, archeozoológiai feldolgozása és rövid értékelése a lelôhely régészeti korszakai és fajok szerint.

15 Geodéziai Csoport A mûemlékvédelem feladatai között a helyreállítást, a feltárást és a tervezést megelôzô elôkészítô munkáknál, majd az ezeket követô dokumentáció készítésénél kap fontos szerepet a geodézia. Az általunk elkészített rajzi és elektronikus dokumentáció alapja a mûemléki helyreállítás többi résztvevôje régész, mûvészettörténész, restaurátor, építész, statikus, villamos tervezô, gépésztervezô, táj- és kertépítész, épület-diagnoszta munkájának, valamint egyéb, a munkákat érintô számításoknak (földtömeg, terület, térfogat, kihajlás, sülylyedés) és ábrázolásoknak (szintvonalas helyszínrajz, szelvényezés, térmodell készítés). Az azonos rendszerben történô mérés a több éven keresztül tartó helyreállítások és kutatások egységes rendszerbe foglalható dokumentálását teszi lehetôvé. A mûemlék-helyreállítási tevékenységbe 1993 óta bekapcsolódó Geodéziai Csoport az elmúlt évek során a mûemléki társszakmák munkatársainak köszönhetôen olyan tapasztalatokkal gazdagodott az általános geodéziához képest, amelyeknek köszönhetôen szakmailag elfogadottan, teljes mértékben eleget tudunk tenni a helyreállításokhoz kapcsolódó feladatoknak. Munkánk során ásatási felméréseket (Városlôd, római katolikus templom; Veszprémvölgy, apácakolostor; Vác, fôtér; Mihályi, Dôrykastély; Fertôd, Bábszínház; Bakonyszentlászló, római katolikus templom), építészeti felméréseket épületfelmérést, homlokzatmérést (Szécsény, kastély és várfal; Siklós, vár; Budapest, Divatcsarnok, Szépmûvészeti Múzeum; Tiszaszentmárton, római katolikus templom; kastélyok, kúriák, lakóépületek, templomok, várak, várromok), táj- és kertépítészeti felméréseket (Visegrád, palota kert; Budai vár, Savanyúleves-bástya, Déli kertek; Budaörs, temetô; Szabolcs, földvár) és egyéb szakági felméréseket (csatornahálózat, villamos vezetékek) végzünk. Az elmúlt tizenöt évben több száz mûemlék-helyreállításnál voltunk jelen. GEODÉZIA

16 KUTATÁS Kutatási Igazgatóság Épületkutatás alatt összefoglalóan mûemléképületek építészettörténeti kutatását, falkutatását és régészeti ásatását értjük (az utóbbi esetben tevékenységünk nagyrészt elkülönül a nagyberuházásokhoz kötôdô feltárásoktól). Részlegünkön mûvészettörténészek, régészek, rajzolók dolgoznak. Megrendelôink széles körbôl kerülnek ki: mindazok a mûemlék tulajdonosok (egyházak, önkormányzatok magánszemélyek, társaságok stb.), akik szeretnék (vagy kénytelenek) mûemléküket felújítani. Mivel e felújításokhoz ma már alapkövetelmény sokszor törvényi elôírás is, hogy valamilyen tudományos anyag álljon rendelkezésre, általában minket keresnek meg problémáikkal. Az álló mûemléképületek kutatása az épület jellegétôl, értékeitôl és a beavatkozás mértékétôl függôen széles skálán mozoghat. Mindenekelôtt ha mód van rá igyekszünk elvégezni a szükséges forráskutatást, ami a föllelhetô írott, képi források, esetleges tervanyag összegyûjtését jelenti. Szükség lehet értékleltárra (az épület jelenlegi állapotának helységrôl helyiségre készített, inventarizált leírására) is. Egy ilyen értékfelmérés az építésznek is számtalan információval szolgál a tervezési folyamat során. Gyakran elôírás, hogy a felújítást szondázó falkutatásnak kell megelôznie, mely a korábbi építészeti periódusok, építészeti elemek, színezés meghatározására irányul, különösen, ha azok eredményei beépíthetôk a készülô tervekbe. Sok esetben a kivitelezés közben is kell megfigyeléseket végezni, hiszen a felújítás során is kerülhetnek elô olyan részletek, amelyek dokumentálása az utókornak fontos, számtalan esetben pedig az építészt is segítheti a mûvezetésben egy-egy konkrét kérdés eldöntésében. Olykor szükségessé válhat, hogy a mûemléképületben régészeti feltárást folytassunk, különösen, ha a mûemlék egyben nyilvántartott régészeti lelôhely is. Speciális csoportját képezik ennek a körnek a várromok, melyek idegenforgalmi jelentôségét napjainkban kezdik ismét felfedezni. A régészet eredményei természetszerûleg szorosan összekapcsolódnak a felmenô falak falkutatásával, így azok nem választhatók szét, hiszen egyazon emlék kétféle megközelítéssel végzett, egymást kiegészítô vizsgálatáról és értékelésérôl van szó. Részlegünk e kettôt egymással összekapcsolva végzi.

17 Regéc, vár A Zempléni-hegység egyik nyugati hegygerincén emelkedô regéci vár magját az Aba nemzetség tagjai emelték 1300 körül. A rozgonyi csata után királyi vár lett. 1464 elôtt Regéc várát a Szapolyaiak szerezték meg, s birtokolták is 1541-ig. Ezután birtokosai sûrûn váltották egymást. 1635-ben Esterházy Miklós kapott rá adománylevelet. Tôle I. Rákóczi György ostrommal vette el 1644-ben, s ezután már a vár Rákóczi-kézen is maradt pusztulásáig. A Thököly-felkelés idején is komoly szerepet játszó várat 1686-ban rombolták le a császári csapatok. A régészeti kutatás 1999-ben kezdôdött el, a vár mintegy harmada lett feltárva, már eddig is igen gazdag, elsôsorban 17. századi leletanyag került itt elô, mely jól reprezentálja egy fejedelmi rezidencia egykori mindennapi életét. Különösen kiemelkedôek a közelmúltban felfedezett török falicsempék, a bokályok, melyek pontos párhuzamai egyelôre csak Sárospatakról és Kairóból ismertek. Simon Zoltán Siklós, vár Az 1960-as években már helyreállított vár új funkciójához kötôdô tervezett felújításokat megelôzôen mûemléki és régészeti kutatást végeztünk a területen. Ennek során minden eddiginél teljesebb képet alkothattunk a vár építéstörténetérôl. A vár a 13. század elejétôl a Siklósi család kezén volt, majd a 14. század végén Garai Miklós nyerte adományul. A legújabb kutatások során alapos feltárásokat végezhettünk a Garaiak 15. századi palotájában, amely a Siklósiak korábbi várának elbontásával több lépésben jött létre. Az U alaprajzú, toronnyal megerôsített épületegyüttest ülôfülkés ablakok, díszes párkányok és festett nyíláskeretek díszítették. Kiemelkedô mûvészi teljesítmény a vár déli homlokzatán látható Garaicímeres zárterkély. Perényi nádor építette a várkápolna késô gótikus szentélyét. Az ásatásokon elôkerültek a reneszánsz loggia alapozásai is, melyek a készülô rekonstrukcióhoz szolgálhatnak alapul. Bartos György, Juan Cabello Budapest, Császár-fürdô Egyik nagy léptékû, idén is folytatódó munkánk a budapesti Császár-fürdô rekonstrukciója. Az Irgalmas Rend által fenntartott fürdôt 1574-ben emelte Szokollu Musztafa budai pasa. Jóllehet, a korábbi felújítások során folytattak itt szondázásokat, teljes körû falkutatásra csak most nyílott lehetôség (az ásatást a Budapesti Történeti Múzeum régésze, Papp Adrienn végzi). A munkák eredményeképpen rengeteg új ismeretet szerezhettünk e fürdôk építészeti képével (pl. vízellátásával) kapcsolatban. A Császárfürdô ugyanakkor jó példa arra, milyen szorosan összekapcsolódik a falkutatás, a régészet, a restaurálás és a természettudományos vizsgálatok. G. Lászay Judit KUTATÁS

18 KUTATÁS Gyepükaján, Nagykeszi A Balatonfelvidéken található egykori Nagykeszi falu (Gyepükaján közelében) elsô említése 1230-ból ismert. A templomot igen késôn, 1450-ben említik elôször, ma már csak romjai állnak, ugyanis a falu a török korban - összes épületével együtt - elpusztult. Romos középkori plébániatemplomán a közelmúltban végeztek romkonzerválást, a kivitelezés közben régészeti megfigyelést végezhettünk a területen. A feltehetôen egyenes szentélyzáródású, törtkôbôl épült templom nyugati homlokzata és elôtte a kissé északra eltolt torony maradt meg jobb állapotban. A toronytól délre a nyugati homlokzaton nyílt a hajóba a középkori bejárat, melynek környezetére kiterjedt a helyreállítás. A munka jó példa arra, hogy kis költségvetéssel és nagy odafigyeléssel e romemlékek élettartama is jelentôsen meghosszabbítható, és az ilyen típusú helyreállítások ugyanúgy hozzátartoznak a mûemlékvédelem napi feladataihoz, mint az országos jelentôségû mûemlékekkel való foglalatoskodás. Koppány András Bakonyszentlászló, evangélikus templom A kutatás elôtt a templom a késô barokk evangélikus templomépítészet jellegzetességeit viselte magán, melynek középkori eredete részleges korábbi kutatásokból már ismert volt. A falkutatás nyomán a középkori templom minden lényeges eleme megismerhetô volt: a falpillérek mérete, kiülése, a boltozatindítások, párkány-formák, a szentély szentségtartófülkéje és ülôfülkéje, az utóbbi kifestés részleteivel, az ablakok helye és mérete, a déli kapu, melynek falazata részben, eredeti faragott kövei nagy arányban fennmaradtak, s kutatás során külön meglepetést okozott a nyugati karzat töredékeinek feltárása. Az oszlopok kôtöredékei a belsô szondázó ásatás során kerültek elô. A templom környezetének szondázó ásatása a körítôfal, egy feltételezhetô kápolna és az újkori harangtorony maradványait hozta felszínre. László Csaba, Rácz Miklós, Koppány András Budapest, József Nádor tér 1. volt Postabank-székház 2007-ben készítettük el Budapesten a József Nádor tér 1. sz. klasszicista épület (volt Postabank-székház) értékleltárát. A Hild József által tervezett épület jó pár átalakításon, funkcióváltáson átment, mégis maradtak meg olyan nyílászárók, vasalatok, melyek a 19. század elsô felének jellegzetes, nívós darabjai, ezért dokumentálásra feltétlen érdemesek. Közülük több asztalos szerkezet (pl. a Hild által elôször városi lakóházakon alkalmazott, ablakkávába simuló spaletta stb.) a korszak legmodernebb megoldásai közé tartozott. Érdekesség, hogy több esetben készültek jó minôségû másolatok az eredeti klasszicista szerkezetekrôl. A dokumentáció, mely helyiségrôl helyiségre veszi sorra az értékeket, mind az építtetô, mind a tervezô, és a hatóság számára is alapvetô információkkal szolgál a felújítással kapcsolatban G. Lászay Judit, Fülöp András, László Csaba Koppány András, Thúry László,

19 ÉPÍTÉSZET A Tervezési Igazgatóság a mûemlék-helyreállítások több évtizedes szakmai múltra visszatekintô (OMF-ÁMRK) komplex tervezésével foglalkozik; alaptevékenysége a kiemelt jelentôségû, vagy veszélyeztetett helyzetû mûemlékek és környezetük mintaértékû kutatása, tervezése és restaurálása. Kollégáink az állapotfelméréstôl a kivitelezésig részt vesznek a helyreállítási folyamatban, összehangolva a szerteágazó kutatásokat (építész, mûvészettörténész, régész, szakági tervezôk, kert- és tájtervezôk, kô-, festô-, farestaurátorok, épületdiagnosztikai kutatások), majd a vizsgálatok és feltárások eredményeire építve a mûemléki értékfeltáró bemutatás tervezésén keresztül a megvalósulásig irányítják a helyreállítás folyamatát. Az elmúlt években munkáink többségét állami feladatok képezték, emellett együttmûködtünk az országos vagyonkezelô szervezetekkel is (pl. KVI, MÁG). Partnereink voltak az önkormányzatok, egyházak, és mindazok, akik mûemlékekkel rendelkeznek. Szakértésekkel, helyszíni kutatásokkal, szemlékkel segíttettük a KÖH felügyeleti munkáját, részt vállalva az ott folyó állományrevíziós és topográfiai (pl. Kôszeg) munkálatokban is. Intézményünkhöz köthetô számtalan vár (pl. Csesznek, Ozora, Szigliget, Füzér, Komárom, Nagyvázsony, Siklós, stb.) kastély (pl. Pápai Esterházy-, Körmendi Batthyány-, Hatvani Grassalkovich-kastély), városi palota (pl. Festetics-palota német nyelvû egyetem; Soproni Esterházy-palota Erdészeti Múzeum), lakóház, illetve különbözô felekezetû templom helyreállítása. A határon túli mûemlékek közül munkatársaink készítették a kárpátaljai Csetfalva református templomának, a nagyszôlôsi ferences rendház felújításának szakértôi és tervezési munkáit, a horvátországi Hercegszôlôs református templom és a szlovákiai Borsi Rákóczi-kastély kutatási és építészeti tervezési munkáit. Szakmai munkánkat több hazai és külföldi elismerésben részesítették. Az Európai Unió hivatalos szakmai elismerésében, Europa Nostra-díjban részesült az ócsai, a sonkádi és a gyügyei református templom, a fertôdi Eszterházy-kastély kápolnájának helyreállítása, valamint a New York Palota és a Ferihegy I. terminál rekonstrukciója. Budapest építészeti nívódíját nyerte el a New York Palota (2007), Nívódíjat kapott a Ferihegyi Repülôtér I. terminálja, valamint a sárospataki Rákóczi-vár palotaszárny és olaszbástya rekonstrukciója. A jövôre nézve célunk, hogy szakmai munkánkat változatlanul komplex módon folytassuk, és tervezési munkánkkal a pályázati rendszerben többletforrásokhoz segítsük a mûemlékeket. Szükségesnek látjuk, hogy szakmai szerepvállalással tapasztalatcseréken keresztül széles látókörû szakembereket képezzünk, illetve a mûemlékvédelmi gyakorlat tapasztalatairól a Magyar Építészkamara oktatási programjába illeszkedô konferenciák szervezésével a tágabb értelemben vett szakmai közönséget is megismertessük a mûemlékvédelem komplex feladataival. ÉPÍTÉSZET

20 VÁROSI MÛEMLÉKEK Pécs, Nick-udvar Pécs belvárosában a Széchenyi tér és a Király utca találkozásánál négy épületbôl álló együttes alkotja a Nick-udvart. A bonyolult szövetet alkotó épületegyüttesben olyan funkciókat és szerkezeteket alakítottunk ki, amelyek a mûemléki értékeket megôrzik, és lehetôség szerint be is mutatják azokat. A kutatás a Király utcai épületben középkori falmaradványokat és kôkeretes nyílásrészleteket tárt fel, amelyeket a kapualjban bemutatunk. Az épületegyüttes a passzázs 1930-as évekbeli tulajdonosáról kapta nevét. A vas - üvegszerkezetes lefedés eredeti formáit nem ismerjük, ezért itt a tetôtérben újonnan kialakítandó étteremhez is igazodó, modern acél- üveg szerkezetet terveztünk. A belsô udvarba visszakerülhetnek az egykori funkciók: kisebb üzletek, cukrászda, étterem. Az új, szállodai funkciót korszerû formavilágú épületszárnyban, a Széchenyi tér 16. sz. épület telkének végében helyeztük el. Máté Zsuzsanna, Szécsi Zsolt Székesfehérvár, tervezett Bazilika Történeti Múzeum A romkert közvetlen szomszédságában az egykori bazilika történetének és tárgyi emlékeinek bemutatására múzeumot terveztünk. A Koronázó tér 3. és 4. sz. ház mutatkozott a legcélszerûbb helyszínnek a múzeum létrehozására. Az eredetileg barokk stílusú épületek a középkori város romjaira épültek, a feltárások során több középkori, másodlagosan beépített faragott követ tártak fel az alapokban és a falazatokban. 1912-13-ban a két épület banki funkciót és egységes homlokzati kialakítást kapott Say Ferenc tervei szerint. Elsô ütemben, ideiglenes kiállítás helyszíneként a 3. sz. ház helyreállítása történik meg. A hely szûkössége miatt a pince bôvítésére volt szükség. Ehhez 2007 ôszétôl folynak a régészeti feltárások, és az alapok megerôsítése. Az elsô ütemben a pince, a földszint és I. emelet kerül hasznosításra, a tetôtér beépítése a tetôszerkezet cseréjével a második ütemben történik meg. M. Juhász Ágnes, Erdélyi Erika Eger, Kis Zsinagóga A Kis Zsinagóga Eger belvárosának jelentôs épülete. Mai formája egy kisebb barokk épület emeletes tímárház bôvítésével 1845-ben alakult ki. Sajátos karaktert ôriz a nagyterem belsô festése. A helyreállítás problémája volt, hogy ki kellett cserélni e festést hordozó fafödémet, annak komoly pusztulása miatt. A fôépület belsô térszerkezete és közlekedési rendszere az eredeti használatot követi. Az 1998. évi helyreállítási terv kulturális kamaraterem kialakítását célozta. A fôépület szerkezet-helyreállítási munkái 2000-ben elkészültek. A részben új program és módosított terv alapján a felújított épület a mozgáskultúra oktatás és a táncmûvészet fellegvára lesz. A tervezett melléképület a nagyteremhez kapcsolódik a kiszolgáló funkciók számára. A földszint két helyisége öltözô és iroda funkciókra alkalmas. A pinceszinten terveztük a WC-mosdó csoportot és a nagyobb öltözôt. Albert Tamás, Dr. Dulácska Endre, Graffjódy ZsuzsannaLászló Csaba