EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.14. C(2012) 9330 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.14.) a tagállamok illetékes hatóságai által a személyek határokon történő ellenőrzése során használandó közös Határőrök gyakorlati kézikönyve (Schengeni kézikönyv) létrehozásáról szóló ajánlás (C (2006) 5186 végleges) módosításáról HU HU
A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.14.) a tagállamok illetékes hatóságai által a személyek határokon történő ellenőrzése során használandó közös Határőrök gyakorlati kézikönyve (Schengeni kézikönyv) létrehozásáról szóló ajánlás (C (2006) 5186 végleges) módosításáról AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére, mivel: (1) A 2006. november 6-i bizottsági ajánlás (C(2006) 5186 végleges) létrehozta a Határőrök gyakorlati kézikönyvét (Schengeni kézikönyv), amely közös iránymutatásokat, bevált gyakorlatokat és ajánlásokat tartalmaz a határellenőrzésre vonatkozóan. (2) A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy gondoskodik a Határőrök gyakorlati kézikönyvének rendszeres frissítéséről. (3) A schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Liechtensteini Hercegségben történő teljes körű alkalmazásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/842/EU tanácsi határozat 1 elfogadására tekintettel a gyakorlati kézikönyvet ki kell igazítani. (4) A gyakorlati kézikönyvnek tisztáznia kell a szülő útlevelében szereplő, gyermekekre vonatkozó bejegyzések érvényességével kapcsolatos helyzetet, miután a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló 2252/2004/EK tanácsi rendelet 2 módosításáról szóló, 2009. május 6-i 444/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 3 meghatározott átmeneti időszak 2012. június 26-án lejárt. (5) A gyakorlati kézikönyvnek iránymutatást kell adnia a biometrikus útlevélben tárolt adatok valódiságának ellenőrzésére vonatkozóan. (6) Az Európai Közösségek Bírósága által a C-228/06. sz., Mehmet Soysal és Ibrahim Savatli ügyben 2009. február 19-én hozott ítélet figyelembevétele érdekében a 2009. szeptember 29-i bizottsági ajánlás (C(2009) 7376 végleges) módosította a határőrök gyakorlati kézkönyvét, és kiegészítette azt az Iránymutatás az uniós tagállamok külső határait az Unión belüli szolgáltatásnyújtás céljából átlépő török állampolgárok mozgásáról című résszel. A hollandiai Raad van State (általános hatáskörű legfelsőbb közigazgatási bíróság) 2012. március 14-i ítélete következtében indokolt, hogy a 1 2 3 HL L 334., 2011.12.16., 27. o. HL L 385., 2004.12.29. HL L 142., 2009.6.6., 1. o. HU 2 HU
Törökországban lakóhellyel rendelkező és tevékenységet folytató török állampolgárok szolgáltatások nyújtása céljából Németországhoz és Dániához hasonlóan Hollandiába is rövid idejű tartózkodásra jogosító schengeni vízum nélkül beléphessenek. Ezért a gyakorlati kézikönyvet az ítéletnek megfelelően módosítani kell, AJÁNLJA, HOGY: 1. A 2009. szeptember 29-i ajánlással (C(2009) 7376 végleges) módosított, 2006. november 6-i ajánlás (C(2006) 5186 végleges) melléklete az ezen ajánlás mellékletében meghatározottak szerint módosuljon. 2. A tagállamok továbbítsák a Határőrök gyakorlati kézikönyvének ezen ajánlásban tett módosításait a személyek határellenőrzéséért felelős nemzeti hatóságaiknak. Kelt Brüsszelben, 2012.12.14.-én. a Bizottság részéről Cecilia MALMSTRÖM a Bizottság tagja HU 3 HU
MELLÉKLET (1) A tartalomjegyzékből a 9.3. pontot törölni kell, emellett a tartalomjegyzék a következő új 14. és 15. ponttal egészül ki: 14 A biometrikus útlevélben tárolt adatok valódiságának ellenőrzése 15 A szülő útlevelében szereplő, gyermekekre vonatkozó bejegyzések érvényessége (2) Az első rész 1. pontja helyébe a következő szöveg lép: 1. SCHENGENI ÁLLAMOK (azon államok, amelyek a schengeni vívmányokat teljes körűen végrehajtják, és belső határaikon a határellenőrzést megszüntették) 4 : 1. Ausztria 10. Magyarország 19. Norvégia 2. Belgium 11. Izland 20. Lengyelország 3. Cseh Köztársaság 12. Olaszország 21. Portugália 4. Dánia 13. Lettország 22. Szlovákia 5. Észtország 14. Liechtenstein 23. Szlovénia 6. Finnország 15. Litvánia 24. Spanyolország 7. Franciaország 16. Luxemburg 25. Svédország 8. Németország 17. Málta 26. Svájc 9. Görögország 18. Hollandia (3) A második rész I. szakaszának 9.3. pontját törölni kell, emellett a szöveg a következő új 14. és 15. ponttal egészül ki: 14. A biometrikus útlevélben tárolt adatok valódiságának ellenőrzése A határellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében a biometrikus útlevelek vizsgálatakor ellenőrizni kell a mikrocsipen tárolt adatok valódiságát és sértetlenségét. A csip tartalmának passzív hitelesítés útján történő ellenőrzésével kell meggyőződni arról, hogy a csipen tárolt adatokat erre jogosult hatóság rögzítette-e, és az adatokat nem manipulálták-e. Az okmány előállítójának tanúsítványát össze kell vetni a kiállító ország vonatkozó gyökértanúsítványával. A csip hitelesítésekor lehetőség szerint a csip eredetiségét is ellenőrizni kell. 4 Bulgária, Ciprus és Románia még nem teljes mértékben schengeni államok, azonban alkalmazzák a külső határellenőrzésre vonatkozó közös szabályokat. HU 4 HU
15. A szülő útlevelében szereplő, gyermekekre vonatkozó bejegyzések érvényessége A 444/2009/EK rendelet 5 értelmében a 2012. június 26-án lejáró hároméves átmeneti időszak végén a következő szabályok vonatkoznak a schengeni államok által kiállított útlevelek birtokosaira: 1. 2012. június 26-tól kezdve életkortól függetlenül valamennyi gyermeknek saját útlevéllel kell rendelkeznie; 2. Ezt követően a gyermekek nem utazhatnak pusztán a szüleik útlevelében szereplő bejegyzés alapján; 3. A szülő útlevele 2012. június 26. után is érvényes marad saját maga (a birtokos) vonatkozásában, még akkor is, ha abban szerepel a gyermekek nevének bejegyzése. A 444/2009/EK rendelettel módosított 2252/2004/EK rendelet 6 nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra és Írországra. Nem alkalmazandó továbbá az EU-n és a schengeni térségen kívüli országok által kiállított útlevelekre. A 2004/38/EK irányelv 7 előírásait akkor kell alkalmazni, ha az uniós családok egyik tagállamból a másikba utaznak (akár schengeni államok között anélkül, hogy a belső határok átlépésekor határellenőrzésen kellene átesniük, akár egy schengeni és egy nem schengeni állam között), harmadik országba utaznak, vagy egy harmadik országból visszatérnek valamelyik tagállamba. Az irányelv 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a szülei útlevelében feltüntetett gyermek külön útlevelének hiánya nem eredményezheti automatikusan a tagállam területéről történő kiutazásra, illetve az oda történő beutazásra irányuló kérelem elutasítását. Amennyiben a szülei útlevelében feltüntetett gyermek személyazonosságával és állampolgárságával kapcsolatban nem merül fel ésszerű kétség, úgy a szülő útlevelének bemutatását főszabály szerint bizonyítéknak kell tekinteni arra vonatkozóan, hogy az érintett gyermeket uniós polgárként megilleti az irányelv szerinti szabad mozgás joga. Az uniós polgárokat életkoruktól függetlenül megillető, szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog azonban nem használható fel a 444/2009/EK rendeletben foglaltak megkerülésére. (4) A IV. rész (A vonatkozó jogi aktusok listája) a következő ponttal egészül ki: A Tanács 2011. december 13-i 2011/842/EU határozata a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Liechtensteini Hercegségben történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 334, 2011.12.16., 27. o.) 5 6 7 HL L 142., 2009.6.6., 1. o. HL L 385., 2004.12.29., 1. o. HL L 158., 2004.4.30., 77. o. HU 5 HU
(5) Az Iránymutatás az uniós tagállamok külső határait az Unión belüli szolgáltatásnyújtás céljából átlépő török állampolgárok mozgásáról című rész helyébe a következő szöveg lép. HU 6 HU
IRÁNYMUTATÁS AZ UNIÓS TAGÁLLAMOK KÜLSŐ HATÁRAIT AZ UNIÓN BELÜLI SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS CÉLJÁBÓL ÁTLÉPŐ TÖRÖK ÁLLAMPOLGÁROK MOZGÁSÁRÓL 1 Ezen iránymutatás célja magyarázatot nyújtani a Törökországban lakóhellyel rendelkező és tevékenységet folytató olyan török állampolgárokra vonatkozó rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumkötelezettség tekintetében, akik azért kívánnak a tagállamok területére lépni, hogy ott szolgáltatásokat nyújtsanak (a továbbiakban: török állampolgárok). Erre az értelmezésre az Európai Közösségek Bírósága által a C-228/06. sz., Mehmet Soysal és Ibrahim Savatli ügyben 2009. február 19-én hozott ítélet miatt van szükség, amelyben a Bíróság kimondta, hogy a Törökországban élő és a tagállamokba Törökországban letelepedett vállalkozás nevében szolgáltatások nyújtása céljából érkező török állampolgárok vízummentesen léphetnek be az érintett tagállam területére, amennyiben az adott tagállam nem írt elő ilyen vízumkötelezettséget az EGK és Törökország közötti társulás létrehozásáról szóló, 1963. szeptember 12-i megállapodáshoz fűzött, 1970. november 23-i kiegészítő jegyzőkönyv e tagállam vonatkozásában történt hatályba lépésének időpontjában 2. A vízumkötelezettség alóli korlátozott mentesség A török állampolgároknak főszabály szerint vízummal kell rendelkezniük, ha rövid időre egy vagy több tagállam területére kívánnak belépni (bármely hathónapos időszak alatt legfeljebb három hónapra). Mindazonáltal a Törökországban lakóhellyel rendelkező és tevékenységet folytató török állampolgárok csak akkor léphetnek vízum nélkül valamely tagállam területére az érintett tagállam területén történő szolgáltatásnyújtás céljából, ha a következő feltételek mindegyike teljesül: 1. Vízummentes belépés csak a következő tagállamokba lehetséges: Németország, Dánia és Hollandia 3. Mindazonáltal, ha egy török állampolgár e három tagállam egyikének területére egy vagy több további tagállam területén keresztül kíván belépni, az ezen utóbbi tagállamok területén történő áthaladáshoz mégis vízumra van szüksége. 2. A látogatás célja a kiegészítő jegyzőkönyv standstill klauzulájának hatálya alá tartozik, azaz olyan esetekre vonatkozik, amelyeknél az érintett tagállamok a kiegészítő jegyzőkönyvnek a Németország/Dánia és Hollandia vonatkozásában történő 1 2 3 Ez az iránymutatás a 2009. szeptember 29-i (C(2009) 7376 végleges) bizottsági ajánlással beillesztett linken érhető el. Ezen iránymutatás az említett bírósági ítéletre adott ideiglenes válasz. Nem befolyásolja előzetesen a bírósági ítélet teljes körű elemzésének eredményét, és nem is vizsgálja részletesen az utazás kérdését a letelepedés szabadságának, illetve a szolgáltatások igénybevevőjének tekintetében. A munkavállalási engedélyre vonatkozó bármely kötelezettség sérelme nélkül alkalmazandó. Ennek oka az, hogy a kiegészítő jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjában e három tagállam tekintetében nem volt követelmény, hogy a területükre szolgáltatásnyújtás céljából érkező török állampolgárok vízummal rendelkezzenek (a következő 2. pontban említett feltételek mellett). HU 7 HU
hatálybalépésekor nem írtak elő vízumkötelezettséget a területükre szolgáltatásnyújtás céljából lépő török állampolgárok számára. Németország esetében: olyan esetek, amelyeknél a Törökországban lakóhellyel rendelkező és tevékenységét kifejtő török állampolgár Németország területére legfeljebb kéthónapos tartózkodás céljából érkezik szolgáltatások jogszerű nyújtása céljából, Törökországban letelepedett munkaadó olyan utazó munkavállalójaként (gépjárművezetőként), aki személyek vagy áruk határokon átnyúló szállítását végzi (a házaló kereskedelem kivételével), illetve összeszerelési, karbantartási vagy javítási munkát végez szállított ipari létesítményeken és gépeken; vagy olyan szolgáltatások jogszerű nyújtása céljából érkezik, amelyeket díjazással járó előadások, különleges művészeti vagy tudományos értékű előadások, illetve fizetett sportbemutatók alkotnak. Dánia/Hollandia esetében: olyan esetek, amelyeknél a Törökországban lakóhellyel rendelkező és tevékenységét kifejtő török állampolgár Dánia/Hollandia területére egy vagy több, három hónapot meg nem haladó időtartamú látogatás céljából érkezik, hogy jogszerűen, átmeneti alapon szolgáltatásokat nyújtson saját nevében (önálló vállalkozói tevékenységet kifejtő török állampolgárok), illetve Törökországban letelepedett vállalkozás nevében (ilyen vállalkozás által jogszerűen alkalmazott olyan török állampolgárok, akiket munkaadójuk ideiglenesen, szolgáltatások nyújtása céljából Dániába/Hollandiába küld). Például Törökországban lakóhellyel rendelkező, Dániába/Hollandiába utazó török kamionsofőr, aki Dániában letelepedett vállalkozás számára árut szállít, az említett tagállamban szolgáltatást nyújtónak kell tekinteni. Hasonlóképpen, a török építész- és építőmérnökök, jogászok, informatikusok, kereskedelmi ügynökök, tudósok és előadók, művészek, gépek beszerelését vagy javítását végző, illetve ezek használatát ismertető szerelők és oktatók, hivatásos sportolók és edzők stb., akiknek a lakóhelye Törökországban található, és azért utaznak Dániába/Hollandiába, hogy szerződés keretében nyújtsanak szolgáltatást, szintén szolgáltatást nyújtónak tekintendők. Mindenesetre amikor török állampolgárok vízum nélkül jelennek meg azon tagállam külső határán, ahol szolgáltatást kívánnak nyújtani, bizonyítani kell tudniuk, hogy megfelelnek a szolgáltatókra fent meghatározott, vízummentességet biztosító feltételeknek. A török állampolgárnak bizonyítania kell, hogy jogszerűen letelepedett Törökországban (például a kereskedelmi kamara által kibocsátott igazolással, illetve bármely egyéb bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy ténylegesen Törökországban végez szolgáltatási tevékenységet), valamint szükség szerint azt, hogy olyan munkaadó alkalmazza, amely jogszerűen letelepedett Törökországban, továbbá hogy ő maga jogszerűen áll alkalmazásban és azért utazik, hogy ideiglenesen az érintett tagállamban szolgáltatást nyújtson (például a szolgáltatást igénybevevővel között szerződést bemutatásával). Az egyes tagállamok feladata további részletes utasításokat nyújtani illetékes hatóságaik számára arról, milyen okmányokat kell a szolgáltatónak bemutatnia. HU 8 HU
Gyakorlati utasítások 4 1. eset: Belépés egy tagállam területére harmadik országból (ideértve az Egyesült Királyságot és Írországot is) 1.1. Lengyelországba (illetve bármely egyéb, vízummentes beutazást nem engedélyező tagállamba) repülővel vagy hajóval, szolgáltatásnyújtás céljából beutazó török állampolgár A Lengyelországba (illetve bármely egyéb, vízummentes beutazást nem engedélyező tagállamba) történő beutazáshoz vízum szükséges. 1.2. Németországba/Dániába/Hollandiába (vízummentes beutazást engedélyező tagállamokba) repülővel vagy hajóval, szolgáltatásnyújtás céljából beutazó török állampolgár Amennyiben a török állampolgár schengeni vízum nélkül jelenik meg a német/dán/holland határon, az illetékes hatóságok a bemutatott dokumentumok alapján megállapítják, hogy a török állampolgár utazása céljának megfelelően eleget tesz-e a vízummentesség feltételeinek. Amennyiben így van, a határőrök engedélyezik számára a Németország/Dánia/Hollandia területére történő, vízummentes belépést. Amennyiben a török állampolgár a német/dán/holland konzuli hatóságoktól rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot igényel, e hatóságok tájékoztatják arról, hogy Németország/Dánia/Hollandia területére vízummentesen is beléphet, és ennélfogva tartózkodnak a számára történő vízumkiadástól. 2. eset: Valamely tagállamba egy vagy több egyéb tagállamon keresztüli utazással történő belépés 2.1. Lengyelországba (illetve bármely egyéb, vízummentes beutazást nem engedélyező tagállamba) többek között Németországon keresztül, Lengyelországban szolgáltatásnyújtás céljából beutazó török állampolgár A Lengyelországba történő beutazáshoz vízum szükséges. A Lengyelország által fő úticélként kibocsátott schengeni vízum lehetővé teszi birtokosa számára, hogy valamennyi egyéb schengeni államon, továbbá Bulgárián, Cipruson és Románián keresztülutazzon (lásd a kézikönyv második része I. szakaszának 9.2. pontját). 2.2. Németországba/Dániába/Hollandiába (vízummentes beutazást engedélyező tagállamokba) Bulgárián, Magyarországon és Ausztrián (vízummentes beutazást nem engedélyező tagállamok) keresztül, Németországban/Dániában/Hollandiában történő szolgáltatásnyújtás céljából beutazó török állampolgár Noha a török állampolgárok Németország/Dánia/Hollandia területére lépéskor mentesülnek a vízumkötelezettség alól, ha például azért érkeznek, hogy német/dán/holland vállalkozás számára vezessenek tehergépkocsit vagy szállítsanak árut, mégis vízumra van szükségük a Bulgárián, Magyarországon és Ausztrián történő átutazáshoz. 4 Ezen esetek lefedik a leglényegesebb példákat, de nem kimerítő jellegűek. HU 9 HU
Amennyiben a török állampolgár a német/dán/holland konzuli hatóságoktól rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot igényel, e hatóságok tájékoztatják arról, hogy Németország/Dánia/Hollandia területére vízummentesen is beléphet, és ennélfogva tartózkodnak a számára történő vízumkiadástól. Mindazonáltal arról is tájékoztatják, hogy utazása egy részéhez vízumra van szüksége. Mivel nem kell vízummal rendelkeznie a fő úticélját képező tagállamba történő belépéshez, viszont az egyéb tagállamokon való átutazáshoz igen, a török állampolgárnak a schengeni térségbe történő első belépés helye szerinti tagállam (ebben az esetben Magyarország) konzuli hatóságainál rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kell igényelnie. Amennyiben a török állampolgár például a magyar határon vízum nélkül jelenik meg, a határőrök megtagadják a schengeni térségbe történő beléptetését 5. Kivételes esetekben 6 vízumot adhatnak ki számára a határon (lásd a kézikönyv második része I. szakaszának 7. pontját). Bulgária és Románia nem bocsát ki schengeni vízumot, de schengeni vízum birtokosa számára lehetővé teszi a területén történő átutazást (lásd a kézikönyv második része I. szakaszának 9.2. pontját). 3. eset: Belépés valamely tagállamba másik tagállamban történő tartózkodást követően Németországban (vízummentes beutazást engedélyező tagállamban), a szolgáltatásnyújtás helyén vízummentesen jogszerűen tartózkodó és Dániába/Hollandiába (vízummentes beutazást engedélyező tagállamba) vagy Ausztriába (illetve bármely egyéb, vízummentes beutazást nem engedélyező tagállamba) szolgáltatásnyújtás céljából beutazó török állampolgár Ilyen körülmények között a török állampolgárok vízummentesen utazhatnak be Dániába/Hollandiába. Másrészről továbbra is fennáll a vízumkötelezettség az Ausztriába történő beutazásnál; a török állampolgárnak a Németországba történő utazást megelőzően vízumot kell igényelnie, amennyiben a tervek szerint Ausztriába is beutazik, illetve legkésőbb Németországban kell vízumot igényelnie, mielőtt megérkezik az osztrák határhoz. A vízumkérelem vizsgálatáért felelős tagállam a schengeni térségbe a németországi/dániai/hollandiai tartózkodását követő első beutazás szerinti tagállam (ebben az esetben Ausztria). A Németországban közvetlenül, repülővel, vízum nélkül érkező olyan török állampolgárnak, aki például másik, Németországban megbetegedő közúti gépjárművezető helyébe lép és a tehergépkocsit visszaviszi Németországból Törökországba, vízumra van szüksége ahhoz, hogy a törökországi visszaút során más tagállamokon keresztülhajthasson. Ebben a helyzetben szintén mentesül a tehergépkocsi Dánián/Hollandián történő átvezetése során a vízumkötelezettség alól, amennyiben valamennyi egyéb feltétel teljesül. 5 6 A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. és 13. cikke alapján. A Tanács 415/2003/EK rendelete (2003. február 27.) a vízumok, köztük az átutazó tengerészek számára kibocsátandó vízumok határon történő kiadásáról. HU 10 HU