AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

5 / KGZDELEM AZ VGHAJLATVZLTOZZS ELLEN ^ AZ EUR`PAI UNI`S FELLVPVS ESZKdZTZRA 5 / KGZDELEM AZ VGHAJLATVZLTOZZS ELLEN ^ AZ EUR`PAI UNI`S FELLVPVS ESZKdZTZRA Az $ghajlatv,ltoz,s elleni k3zdelemhez glob,lis fell$p$s sz3ks$ges, de m$g egy nagyra t<r= nemzetk<zi meg,llapod,s is csak a v,ltoz,s fel$p?t$s$t biztos?tja $s nem annak k<zvetlen megval@s?t,s,t Eur@p,ban. A szakpolitikai struktdr,t az Eur@pai Uni@nak kell biztos?tania, amelyen kereszt3l a tag,llamok megval@s?thatj,k m$rs$kl$si $s alkalmazkod,si er=fesz?t$seiket. A m$rs$kl$s (az 3vegh,zhat,sD g,zkibocs,t,sok (GHG) cs<kkent$se) a katasztrof,lis $ghajlatv,ltoz,s elker3l$s$re <sszpontos?t. Az alkalmazkod,s (a term$szeti rendszerek $s k<z<ss$gek $letk$pess$g$nek a fokoz,sa) kezeli a glob,lis GHG kibocs,t,sok mdltbeli m$rt$k$b=l ad@d@an m,r elker3lhetetlen hat,sokat. Mindkett= egyidejl alkalmaz,sa sz3ks$ges. Eur@p,ban sz,mos szakpolitikai int$zked$s megval@s?t,sa indult el, k3l<n<sen a m$rs$kl$s ter3let$n. A jelenlegi kih?v,sok a k<vetkez=k: a megkezdett int$zked$sek eredm$nyes v$grehajt,s,nak a biztos?t,sa; a lehet=s$gek maximaliz,l,sa Eur@pa gazdas,gainak alacsony sz$nkibocs,t,sd p,ly,ra,ll?t,s,val; Dj mechanizmusok elind?t,sa, amelyekkel tov,bb cs<kkenthet=k Eur@pa kibocs,t,sai $s kezelhet=k alkalmazkod,si ig$nyei.

KIBOCSÁTÁSCSÖKKENTÉS. EURÓPA MÉRSÉKLÉSI ERŐFESZÍTÉSEI Az Eur@pai Uni@ kibocs,t,scs<kkent$si er=fesz?t$seinek,tfog@ c$lja az, hogy a glob,lis felmeleged$s m$rt$k$t 2 C-ra korl,tozza az iparosod,s el=tti,tlagh=m$rs$kletekhez k$pest. Ennek c$lja az, hogy minim,lisra cs<kkents$k egy katasztrof,lis $ghajlatv,ltoz,s kock,zat,t. Eur@pa 3vegh,zhat,sD g,zkibocs,t,sainak f= forr,sai a fosszilis energiahordoz@k el$get$s$b=l sz,rmaz@ energiatermel$s $s annak el$gtelen hat,sfokd fogyaszt,sa. Mik<zben az GHG kibocs,t,sokat az ipari folyamatokkal, a gy,rt,ssal, $p?t=iparral, mez=gazdas,ggal, a hullad$k,rtalmatlan?t,s,val t,rs?tj,k (ezeket a kibocs,t,sokat is minimaliz,lni kell), a karbon intenz?v elektromos,ram felhaszn,l,sunk, flt$s3nk $s a k<zleked$s gyakorolj,k val@j,ban a legnagyobb hat,st (2007-ben 58%-kal j,rultak hozz, Eur@pa GHG kibocs,t,saihoz). Az energiak$rd$s kezel$s$hez h,romszoros er=fesz?t$s sz3ks$ges: fokozott energiahat$konys,g; alacsony sz$nkibocs,t,sd energiaforr,sok fokozott haszn,lata; $s a fosszilis energiahordoz@k cs<kkent felhaszn,l,sa. R<viden, v,ltoztatnunk kell az energiael=,ll?t,s m@dj,n, $s kevesebbet kell fogyasztanunk bel=le. M$g azokban a tag,llamokban is, amelyek,ltal,ban kitlnnek a megdjul@ energia felhaszn,l,s,ban, a megdjul@ forr,sokb@l sz,rmaz@ nagyobb m$rvl energiatermel$s ritk,n p,rosul a fosszilis energiahordoz@k felhaszn,l,s,nak ezzel p,rhuzamos cs<kkent$s$vel. EURÓPA KIBOCSÁTÁSAINAK A KEZELÉSE A jelenlegi jogszab,lyok 20%-os k<telez= kibocs,t,s cs<kkent$si c$l el$r$s$t?rj,k el= 2020-ig Eur@pa sz,m,ra az 1990. $vi kibocs,t,si szintekhez k$pest (amely 30%-ra emelkedik a koppenh,gai nemzetk<zi meg,llapod,s l$nyeg$t=l f3gg=en, l,sd: 4. r$sz). A 27 tag,llammal szembeni k<vetelm$ny az 3vegh,zhat,sD g,zkibocs,t,sok cs<kkent$se ter$n elt$r= szintl az egyes nemzetek viszonylagos j@l$t$t=l $s az eddig meghozott er=fesz?t$seik szintj$t=l f3gg=en. Ennek c$lja az, hogy Eur@pa cs<kkent$si c$lja m$lt,nyosan val@suljon meg. Eur@pa $ghajlatpolitik,ja t<bb mint egy $vtizedes mdltra tekint vissza, melynek keret$ben 2005. janu,r 1. @ta mlk<dik az Eur@pai kibocs,t,skereskedelmi rendszer (ETS) bizonyos,gazatok sz$n-dioxidkibocs,t,sra. Miut,n az $ghajlatv,ltoz,s elleni fell$p$s s3rg=ss$ge megn<vekedett, az Eur@pai Uni@ szakpolitikai amb?ci@ja is megn=tt b,r m$g mindig nincs ar,nyban a hosszdt,von v,rhat@ kibocs,t,scs<kkent$si ig$nnyel. 2008-ban az Eur@pai Tan,cs $s a Parlament $ghajlat $s energia int$zked$scsomagot fogadott el, melynek c$lja az volt, hogy megteremtse az alapj,t a 2020-ig megval@s?tand@ 20%-os cs<kkent$snek. E csomag keret$ben v$gzett er=fesz?t$sek javar$szt az energiatermel$shez, ipari energiafelhaszn,l,shoz $s a k<zleked$shez t,rsul@ kibocs,t,sok cs<kkent$s$re <sszpontos?tanak. E csomag eredm$nyek$nt olyan jogszab,ly sz3letett, amely: - kib=v?ti az EU ETS hat,ly,t $s tov,bbfejleszti azt; - Dj, k<telez= $rv$nyl c$lokat,llap?t meg megdjul@ energi,t el=,ll?t@ technol@gi,k (az energia 20%-,nak ilyen forr,sb@l t<rt$n= el=,ll?t,sa megval@s?t,s,ra az eg$sz Eur@pai Uni@ ter3let$n 2020-ig, konkr$t c$lokkal az egyes tag,llamokra n$zve) $s a bio3zemanyagok (2020-ig minden, k<zleked$sben haszn,lt 3zemanyag 10%-a) elfogad,s,ra;

- meg,llap?tja az Dj technol@gi,k,?gy a CCS, a k<zleked$sben haszn,lt bio3zemanyagok $s biofolyad$kok fenntarthat@ elfogad,s,nak t,mogat,s,ra hivatott szab,lyokat; - k<telez= kibocs,t,s cs<kkent$si c$lokat,llap?t meg az EU nem-ets,gazataira (konkr$t c$lok meg,llap?t,sa tag,llamonk$nt), $s - mechanizmusokat,llap?t meg a k<zdti k<zleked$s sz$nkibocs,t,smentes?t$s$re jobb aut@gy,rt,si technol@gi,k $s 3zemanyagok alkalmaz,s,val. H,rom kulcsfontoss,gd Eur@pai Uni@s jogszab,ly van, amelyek c$lja a hat$konyabb energiahaszn,l@ term$kek $s haszn,lat t,mogat,sa: az $p3letek energiateljes?tm$ny$r=l, az energi,val kapcsolatos term$kek c?mk$z$sr=l, $s az energi,t haszn,l@ term$kek minimum k<vetelm$nyeir=l sz@l@ ir,nyelvek. E mechanizmusok mindegyike tov,bbi er=s?t$st $s tov,bbfejleszt$st ig$nyel; az,tdolgozott el=terjeszt$sek vizsg,lata jelenleg zajlik az egy3ttd<nt$si elj,r,s szakasz,ban mindh,rom int$zked$s eset$ben. A 2008. $vi csomag kor,bbi Eur@pai Uni@s jogszab,lyokat $s szakpolitik,kat eg$sz?t ki. Ezek c$lja,ltal,ban konkr$t term$kekb=l vagy tev$kenys$gekb=l sz,rmaz@ kibocs,t,sok cs<kkent$se volt. A 2008. $vi csomag nagyr$szt az energiael=,ll?t,s k$rd$s$vel foglalkozik; mik<zben az energiafogyaszt,si mint,ink megv,ltoztat,sa ugyanolyan fontos, az energia hat$konys,g ez id,ig kevesebb rigyelmet kapott. A Bizotts,g 2006. $vi Energiahat$konys,gi Akci@terve <sszehangoltabb er=fesz?t$sre sz@l?t fel ezen a ter3leten, $s meg,llap?tja, hogy 2020- ig 20%-os megtakar?t,s $rhet= el. V,laszul azonban csak egy nem k<telez= $rv$nyl, 2016-ig teljes?tend= 9%-os cs<kkent$si c$lt fogadtak el.

VÉGREHAJTÁS ÉS ELLENŐRZÉS Eur@p,t gyakran kritiz,lj,k az$rt, mert bonyolult Eur@pai Uni@s jogszab,lyokat dolgoz ki, $s azut,n elmulasztja teljes?teni az?g$reteket. A 2008. $vi $ghajlat- $s energiacsomag t,rgyal,sa jelent=s politikai teljes?tm$ny volt; most azonban az Eur@pai Uni@nak v$gre kell hajtania a k<telezetts$gv,llal,sait az uni@ mind a 27 tag,llam,ban. A v,ltoz,st 10 $v alatt kell el$rni, hogy a teljes?t$s 2020-ig megt<rt$njen. Ez$rt a tag,llami fell$p$st az eur@pai parlamenti k$pvisel=knek magas szinten kell ellen=rizni3k. A tag,llamok er=fesz?t$seinek eddig elv$gzett elemz$se arra enged k<vetkeztetni, hogy a megdjul@ energiafelhaszn,l,s n<vel$s$re ir,nyul@ c$l$rt$kek k3l<n<sen k$rd$sesek lehetnek. Ezek k<z3l t<bb eset$ben is jelezt$k, hogy v,rhat@an fokozottan t,maszkodnak a megdjul@ h=energi,ra annak ellen$re, hogy ezen a t$ren m$g kev$s helyi tapasztalattal rendelkeznek, $s m$g nem vil,gos, hogy a nyersanyagok $s a sz3ks$ges technol@gia beszerz$se milyen m@dszerrel t<rt$nik. AZ ÖRDÖG A RÉSZLETEKBEN LAKOZIK. A 2008. ÉVI CSOMAG VÉGLEGESÍTÉSE Mind mindenben,?gy a 2008. $vi $ghajlat- $s energiacsomagban is a rinom r$szletek fogj,k meghat,rozni a t<rekv$sek,tfog@ szintj$t. Az egy3ttd<nt$si elj,r,ssal elfogadott ir,nyelv m$g tov,bbi rinom?t,st ig$nyel; tekintettel a jogalkot,si folyamat sebess$g$re, n$h,ny kulcsfontoss,gd vonatkoz,st meghagytak eld<nt$sre a komitol@gia keret$ben. Ugyanakkor a tdls,gosan neh$znek bizonyult k$rd$sek eset$ben a besz,mol@kat $s javaslatokat a k<vetkez= $vre programozt,k be. P$ld,ul a k<vetkez= $vben ismerteti a Bizotts,g az eur@pai bioenergia kereslet,ltal el=id$zett k<zvetett f<ldhaszn,lat v,ltoz,sr@l $s az energia c$lj,ra felhaszn,lt szil,rd biomassza fenntarthat@s,gi k<vetelm$nyeir=l sz@l@ besz,mol@kat $s javaslatokat. Az Dj int$zked$seknek a bio3zemanyagok fenntarthat@s,g,hoz, a megdjul@ energia $s a CCS (a sz$n-dioxid megk<t$se $s t,rol,sa) rinansz?roz,s,hoz, $s az EU ETS rendszer$hez kapcsol@d@ d<nt= k$rd$sei megoldatlanok maradtak az egy3ttd<nt$si elj,r,sban. 2009. szeptember $s 2010. m,rcius k<z<tt komitol@giai elj,r,s keret$ben hat,rozz,k meg azt, hogy e k$rd$sekben hogyan l$pjenek el=re. Ezek nem egyszerlen vitatott elvont, szakmai k$rd$sek, hanem alapjaiban hat,rozz,k meg ezeknek az int$zked$seknek a t<rekv$seit $s eredm$nyess$g$t. Az Eur@pai Parlamentnek meg kell hat,roznia azt, hogy hogyan tudja eredm$nyesen kezelni a karbonsziv,rg,st, a bio3zemanyagok fenntarthat@s,g,t $s a CCS rinansz?roz,s,t. A rendelkez$sre,ll@ v$gleges gyilkos opci@t, amellyel a komitol@gi,val el$rt meg,llapod,sokat ki lehet dobni az ablakon, v,rhat@an nehezen lehet hasznos?tani $s kev$s teret hagy a rinom?t,sra $s a t,rgyal,sra. Az egy3ttmlk<d$s a Bizotts,ggal m,r a korai szakaszban d<nt= jelent=s$gl a komitol@gi,ra benydjtott dokumentumok $s a bizotts,gokban tartott vit,k el=k$sz?t$s$ben, ahelyett, hogy kiz,r@lagosan csak a hivatalos parlamenti elj,r,si Dtvonalra hagyatkozn,nak.

FELKÉSZÜLÉS EGY MEGVÁLTOZOTT VILÁGRA. EGYSÉGES EURÓPAI UNIÓS ALKALMAZKODÁSI MÓDSZER KIALAKÍTÁSA A Teny$szmadarak eur@pai $ghajlati atlasza (amelyet az RSPB $s a Birdlife International adott ki) felt$rk$pezi a lehets$ges v,ltoz,sokat a kontinensen rendszeresen el=fordul@ valamennyi f$szkel= mad,r megoszl,s,ban. Az atlasz bemutatja, hogy e sz,zad v$g$re a madarak specirikus lehets$ges,tlagos megoszl,sa k<zel 550 km-rel $szak-keletre tol@dik. A kedvez= megoszl,sok eltol@d,sa k<vetkezt$ben egy<t<d<s cs<kken$s v,rhat@ az,tlagos fajmegoszl,sban, $s a jelenlegi $s a j<v=beli vad,szter3letek k<z<tt korl,tozott lesz az,tfed$s. Ennek k<vetkezt$ben Eur@pa <sszes f$szkel=madara h,romnegyed$nek a vad,szter3lete v,rhat@an hanyatlani fog. Eur@pa $ghajlat,ban bek<vetkez= v,ltoz,sok a j<v=ben v,rhat@an nagyobb kock,zatok $s kih?v,sok el$,ll?tj,k <korendszereinket $s k<z<ss$geinket. K$tszeres kih?v,s,ll el=tt3nk: el=seg?teni az eur@pai l$tfenntart,s alkalmazkod,s,t e megv,ltozott k<rnyezethez $s hozz,j,rulni term$szeti rendszereink m@dosul,sainak cs<kkent$s$hez Dgy, hogy m$rs$kelj3k azok pusztul,s,t. Term$szeti rendszereink $letk$pess$g$nek fokoz,s,val seg?t3nk meg=rizni azokat a szolg,ltat,sokat, p$ld,ul a v?zgazd,lkod,st, amelyeket azok biztos?tanak k<z<ss$geink sz,m,ra. A konkr$t alkalmazkod,si l$p$sek sk,l,ja a puha $s viszonylag olcs@ int$zked$sekt=l (p$ld,ul a v?zmeg=rz$s, term$sforg@ megv,ltoztat,sa, sz,razs,gtlr= n<v$nyek termeszt$se, a nyilv,nos tervez$s $s a tudatoss,g er=s?t$se) a k<lts$ges v$delmi $s,thelyez$si int$zked$sig terjed (p$ld,ul a t<lt$smagass,g megemel$se, kik<t=k, ipari l$tes?tm$nyek,thelyez$se $s emberek kitelep?t$se az alacsonyan fekv= part menti ter3letekr=l $s,rt$rr=l). 2009,prilis,ban az Eur@pai Bizotts,g elfogadta a Feh$r k<nyvet az alkalmazkod,sr@l. Ehhez tov,bbi er=fesz?t$sek t,rsulnak, t<bbek k<z<tt az Zrv?zkezel$sr=l sz@l@ ir,nyelv; a Bizotts,g k<zlem$nye a v?zhi,nyr@l; $s a Bizotts,g k<zlem$nye a term$szetes $s az ember,ltal el=id$zett katasztr@f,k megel=z$s$r=l.

www.ieep.eu/briefingsonclimate Design: Aloof Design