DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI *HRUJLNRQ0H] Veszprémi Egyetem JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU.HV]WKHO\ Növénytermesztési és kertészeti tudományok Doktori Iskola 7pPDYH]HW N Dr. Debreczeni Béláné MTA doktora Dr. Neményi Miklós MTA doktora KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAPBÓL KÉSZÜLT.20326=7+$7È6$$1g9e1<,)(-/ BELTARTALOMRA 'e65(e6 Készítette: Petróczki Ferenc Keszthely 2004
$.87$7È6(/ =0e1<(,&e/.,7 =e6(. $ WDODM WHUP NpSHVVpJpW QDJ\PpUWpNEHQ PHJKDWiUR]y V]HUYHVDQ\DJ tartalom és -PLQ VpJMHOHQW VpJpWPiUD] VLFLYLOL]iFLyNLVIHOLVPHUWpNpV a talajhasználattal csökkentett szervesanyagot igyekeztek pótolni. A középkortól a XX. század kezdetéig a talaj szervesanyag tartalmának V]LQWHQ WDUWiViW D] XJDURV P YHOpV PDMG D] LVWiOOyWUiJ\D pv D] RNV]HU vetésváltás biztosította. $ P WUiJ\i]iV PHJMHOHQpVH D KR]DPRN ioodqgy Q YHOpVH D] HO iootwrww ELRPDVV]D HJ\UH FV NNHQ KiQ\DGiQDN YLVV]DMXWWDWiVD D WDODMED D SHV]WLFLGHN HJ\UH V]pOHVHEE N U DONDOPD]iVD D] LVWiOOyWUiJ\D használat visszaszorulása azonban az 1900-as évek második felére oda vezetett, hogy mindegyik genetikai talajtípuson a szervesanyag tartalom degradációja következett be. A XXI. század elejére nyilvánvalóvá vált, hogy sem a technológia uniformizálásával, sem a mesterséges inputok növeopvpyho D] LSDUV]HU Q YpQ\WHUPHOpV KRVV]~ WiYRQ QHP KDWpNRQ\.LXWDW QDSMDLQNEDQ D IHQQWDUWKDWy PH] JD]GiONRGiVL VWUDWpJLiN V]pOHVN U J\DNRUODWL DONDOPD]iVD NtQiO (QQHN HJ\LN IRQWRV HOHPH D talajtermékenység és a talaj szervesanyag tartalmának megóvása. $ V]HUYHVWUiJ\i]iV PLQGHQ OHKHWVpJHV PyGMD D]pUW LV NLHPHONHG MHOHQW VpJ PHUWQHPFVXSiQWiSDQ\DJRWMXWWDWXQNDWDODMEDKDQHPiOWDOD javul a talaj szerkezete, hasznos mikrobiológiai folyamatokat indukálunk. Napjainkban ezért is létfontosságú, hogy a szervestrágyázás minden OHKHWVpJHV PyGMiW D WDODMWHUPpNHQ\VpJ PHJ U]pVpQHN V]ROJiODWiED állítsuk. Sajnos hosszú ideje hiányunk van az egyik legfontosabb szerves WUiJ\DIpOHVpJE OD]LVWiOOyWUiJ\iEyO 1
$ Yt]KDV]QiODWRN N YHWNH]WpEHQ PLQG D WHUPHO PLQG D IRgyasztási V]IpUiEDQ NHOHWNH]LN V]HQQ\Yt] DPHO\QHN VV]HJ\ MWpVpU O HOYH]HWp- VpU O NH]HOpVpU O D V]HQQ\Yt]WLV]WtWiV VRUiQ NpS] G LV]DS OHKHW VpJ szerinti hasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról az emberi egészség és a környezeti elemek védelme érdekében gondoskodni kell. Hasznosításuk módjainak megtalálása napjainkban már létszükséglet, nem pedig gazdaságossági kérdés. A fenti tényeket figyelembe véve a szennyvíz- LV]DSPH] JD]GDViJLKDV]QRVtWiVLOHKHW VpJHLQHNYL]VJiODWiED kezdtünk. Doktori értekezésem célja olyan módszerek megtalálása és értékelése volt, melyek segítségével hozzájárulhatok súlyos környezetvédelmi SUREOpPiNMHOHQHVHWEHQDV]HQQ\Yt]LV]DSYpJV HOKHO\H]pVpQHNNpUGpVH és növénytáplálási kérdések megoldásához. Közvetlen kutatási tevékenyvpjhp D N O QE ] V]HUYHV WUiJ\i]yV]HUHN HOV GOHJHVHQ D V]HQQ\Yt]LV]DS pv D NRPSRV]WiOW szennyvíziszap tápanyag-szolgáltatásának, a talaj ammónia-, a nitrát- és össznitrogén-, szervesanyag tartalom változásának, valamint a toxikus elemek növényben, talajbdq W UWpQ DNNXPXOiFLyMiQDN YL]VJiODWiUD LUiQ\XOW &porp D V]HQQ\Yt]LV]DS PH] JD]GDViJL V]HPSRQWEyO NHGYH] optimális- LOOHWYH D QHP NHGYH] ~J\QHYH]HWW WHUKHOpVL DGDJMiQDN meghatározása volt. ANYAG ÉS MÓDSZER A szennyvíziszap, a szennyvíziszap komposzt és néhány szerves WUiJ\i]yV]HU Q YpQ\L IHMO GpVUH pv EHOWDUWDORPUD J\DNRUROW KDWiViQDN vizsgálatára tenyészedényes-, valamint szabadföldi kisparcellás kísérleteket végeztünk. 2
Az egykori Pannon Agrártudományi Egyetem (ma Veszprémi (J\HWHP *HRUJLNRQ 0H] gazdaságtudományi Kar Agrokémiai Tanszékének üvegházában, Keszthelyen egymással párhuzamosan tenyészedényes kísérleteket állítottunk be. Szabadföldi kisparcellás kísérleteinket a Beta-.XWDWy pv )HMOHV]W Kft., valamint a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai,QWp]HWpQHNN ]UHP N GpVpYHO6RSURQKRUSiFVRQYpJH]W N Tenyészedényes kísérletek hyhjki]l N U OPpQ\HN N ] WW pyhv NpWWpQ\H] V 17 kezeléses, 4 ismétléses, véletlen blokk elrendezéses tenyészedényes kísérletet állítottunk be Keszthelyen, 1999-ben. A kísérlethez Alsópáhokról V]iUPD]y V]iQWRWW UpWHJE O YHWW YiO\RJ WtSXV~ DJ\DJEHPRVyGiVRV EDUQD HUG WDODMW KDV]QiOWXQN PHO\QHN I EE MHOOHP] L 9. S+H2O = 7,89; ph KCl = 7,50; K A = 42; humusz = 0,75 %; összes N = 0,1 %; ALoldható P 2 O 5 = 167 mg/kg; AL-olható K 2 O = 97 mg/kg. A kísérleti növény a Nóra fajtájú tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.) volt. (GpQ\HQNpQW NJ WDODMW PpUW QN EH $ WHQ\pV]HGpQ\HNEH HO V] U IHUGpQ NDYLFVRW WHUtWHWW QN V]LWiYDO OHWDNDUWXN pv OHYHJ ]WHW FV YHO LV elláwwxn $] HOV NtVpUOHWL pyehq NHYHUW N D WDODMED D N O QE ] WUiJ\i]y szereket. Edényenként 100 200 400 800 g 40 %-os QHGYHVVpJWDUWDORPUD NRUULJiOW V]HUYHV DQ\DJ NLMXWWDWiViYDO HJ\HQpUWpN gombaföldet, virágföldet, komposztált szennyvíziszapot és kommunális, víztelenített szennyvíziszapot adagoltunk. Edényenként 50 db árpaszemet vetettünk. A növényeket teljes érésig neveltük. A növények öntözése a 3
WHQ\pV]LG DODWWDV]iQWyI OGLYt]NDSDFLWiV-ára történt, melyet súlyra öntözéssel valósítottunk meg. $NtVpUOHWPiVRGLNpYpEHQDWUiJ\iNXWyKDWiViW YL]VJiOWXN$]HO ] évhez hasonlóan edényenként 50 db Nóra fajtájú tavaszi árpát vetettünk. $]HGpQ\HN QW ]pvhdwhq\pv]lg DODWWDYt]NDSDFLWiV-ára történt. A növényeket teljes érésig neveltük. A földfeletti részek betakarításakor mindkét évben a növényt a talajfelszín közelében levágtuk, a tenyészedényenkénti mintakévéket légszáraz állapotig szárítottuk. Mértük a mintakévék tömegét, a kalászok számát, tömegét, a szemek tömegét és az ezerszemtömeget. A növényminták darálása után vizsgáltuk a szemtermést, valamint a szalma és pelyvarészeket. A növényanalízist cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 roncsolás után ICP készülékkel 21 makro- és mikroelemre végeztük. A betakarítást követ HQ PLQGNpW pyehq WDODMPLQWiW YHWW QN 7HQ\pV]HGpQ\HQNpQW iwodjplqwindw DODNtWRWWXQN NL PHO\HNE O meghatároztuk a Lakanen és Erviö (1971) szerinti NH 4 -acetát + EDTA- ROGKDWy IHOYHKHW HOHPWDUWDOPXNDW YDODPLQW FF. HNO 3 + cc. H 2 O 2 feltárással az összes készletet. A tenyészedényes kísérletben alkalmazott szerves trágyázó szerek hatásának összehasonlító vizsgálatára 2000-ben, üvegházi körülmények között olyan kísérletet is végeztünk, melyben a gombaföld, a virágföld, a komposztált- és a víztelenített szennyvíziszap N-P-K tartalmával PHJHJ\H] KDWyDQ\DJ~NDUEDPLG1V]XSHUIRV]IiW32O 5 ) és kálium-klorid (60 % K 2 2P WUiJ\iNDWKDV]QiOWXQN $ P WUiJ\iNNDO NH]HOW WHV]WNtVpUOHW WDODMD PHJHJ\H]HWW D tenyészedényes kísérletben felhasznált talajjal, a vizsgált növény szintén a Nóra fajtájú tavaszi árpa volt. A kísérleti elrendezés is azonos volt. 4
$ WHQ\pV]HGpQ\HNEH HO V] U IHUGpQ NDYLFVRW WHUtWHWW QN V]LWiYDO OHWDNDUWXNpVOHYHJ ]WHW FV YHOLVHOOiWWXN(]WN YHW HQPLQGHQHGpQ\EH 5 kg talajt mértünk be, mdmgiro\pnrq\irupiedqnldgdjrowxnd]ho ]HWHV vizsgálatok alapján kiszámított, a szerves trágyázó szerekkel analóg N-P-.KDWyDQ\DJWDUWDOP~P WUiJ\iNDW Edényenként 25 db árpaszemet vetettünk. Az árpaszemek elvetése XWiQDQ YpQ\HN QW ]pvhdwhq\pv]lg V]akban a szántóföldi vízkapacitás 65 %-ára történt, melyet súlyra öntözéssel valósítottunk meg. A növényeket teljes érésig neveltük. A tesztkísérlet betakarítása, a mintavétel, a talaj és növényvizsgálatok a már ismertetett módon történtek. Szabadföldi kisparcellás kísérlet A kísérlettel a mosonmagyaróvári kommunális, víztelenített V]HQQ\Yt]LV]DS YDODPLQW D] $7(96=2/* 5W J\ UL WHOHSpQ HO iootwrww állati hulladék komposzt tápanyaghatását és talajterhelését kívántuk vizsgálni. A 2000-EHQ LQGXOW pyhv NpWWpQ\H] V 10 kezeléses, 4 ismétléses, véletlen blokk elrendezéses kísérlet színhelye a sopronhorpácsi Beta-Kutató Kft. VR kódú táblája volt. A kísérlet EHiOOtWiViW PHJHO ] HQ D IHOV PHJP YHOW UpWHJE O WDODM-mintavétel W UWpQW $] DJ\DJRV YiO\RJ WtSXV~ UpWL QWpV WDODM I EE WDODM-vizsgálati adatai: ph H2O = 6,6; ph KCl = 5,7; K A = 45; humusz = 2,0 %; összes N = 0,1 %; AL-oldható P 2 O 5 = 158 mg/kg; AL-olható K 2 O = 76,5 mg/kg. A tábla kiválasztásánál figyelembe vettük, hogy a területen a korábbi pyhnehq PHV]H]pV V]HUYHV WUiJ\i]iV QDJ\ DGDJ~ P WUiJ\i]iV N O QOHJHV P YHOpVL HOMiUiV nem történt. A földterületen, a táblatörzs- 5
könyv adatai szerint az 1998-99-HV JD]GDViJL pyehq V]L E~]iW termesztettek. $ NtVpUOHWL LG V]DNRW MHOOHP] PHWHRUROyJLDL DGDWRN N ] O D] iwodjk PpUVpNOHW D FVDSDGpNRV QDSRN pv D QDSV WpVHV yuin V]iPD igazodott a sokéves átlaghoz, ellenben a lehullott csapadék mennyisége jóval alatta maradt. A 2000. évben 584,0 mm; 2001-ben pedig mindössze PPFVDSDGpNKXOORWWUiDGiVXODWHQ\pV]LG V]DNEDQFVDNPP HV HVHWWHQQHNLVPLQWHJ\-a (114,3 mm) 10 nap alatt. A kísérleti parcellákat, a tábla méreteihez igazodva, bruttó 40 m 2 -re méreteztük. A kísérletben alkalmazott szennyvíziszap- és komposzt adagokat N-tartalmuk figyelembe vételével határoztuk meg. A 25, 50, pv WKD PHQQ\LVpJQHN PHJIHOHO DGDJRNDW YHWpV HO WW NRUD tavasszal juttattuk ki, amint a talaj felengedett, majd kompaktor VHJtWVpJpYHOGROJR]WXNDWDODMIHOV -20 cm-es rétegébe. $] HOV pyehq D WUiJ\DV]HUHN KDWiViW *LQD IDMWiM~ FXNRUUpSD Beta vulgaris L. var. saccharifera Alef.) növénynél vizsgáltuk. Hektáronként 2,8 U-QDN PHJIHOHO PDJRW YHWHWW QN FP-es sortávolsággal. Május közepén, a növények 6- OHYHOHV ioodsrwiedq D W V]iPRW Np]L HJ\HOpVVHO 80- H]HU W KD-QDN PHJIHOHO PHQQ\LVpJ UH iootwrwwxn EH Betakarításkor növénymintákat vettük, a nettó kísérleti parcellákból 20-20 növény kiemelésével. A szükséges mérések (a répatest és a földfeletti részek tömegének mérése) elvégzése után a mintanövényeket cukoripari vizsgálatoknak vetettük alá, a holland VENEMA-módszer szerint. Mértük a hektiurqnpqwl WHUPpVW D FXNRUWDUWDOPDW D NLQ\HUKHW FXNRUWDUWDOPDW pv FXNRUKR]DPRW D FXNRU NLQ\HUKHW VpJpW URQWy VV]HWHY NHW -amino-nitrogén-, nátrium- és káliumtartalom) és a NLQ\HUKHW VpJLNYyFLHQVWD]D]DV U OpWLV]WDViJLKiQ\DGRVW 6
A kísérlet 2. évében utóhatás vizsgálat történt. 2001-ben Jubilant fajtájú tavaszi árpát (Hordeum vulgare L.) vetettünk. A vetéskor II. fokú, FViYi]RWW YHW DQ\DJRW KDV]QiOWXQN KHNWiURQNpQW NJ PHQQ\LVpJEHQ $ WHOMHV pupvehq EHWDNDUtWRWW Q YpQ\HNE O QHWWy SDUFHOOiQNpQW 4-4 folyóméternyi mintát vettünk (a 4 fm 0,5 m 2 -t reprezentál), melyeket a tenyészedényes kísérleteknél már ismertetett módszerek szerint vizsgáltunk. Az eredmények statisztikai értékelése A kísérletek során kapott mérési eredmények feldolgozásához Microsoft Excel 2002 programot használtunk. Az adatokat Sváb (1981) DODSMiQ NpWWpQ\H] V YpOHWOHQEORNN HOUHQGH]pV pv Ø kontrollal NLHJpV]tWHWW YpOHWOHQEORNN HOUHQGH]pV YDULDQFLDDQDOt]LV VHJtWVpJpYHO elemeztük. EREDMÉNYEK Tenyészedényes kísérlet A tenyészedényes kísérlet tavaszi árpa mintáinak száraz tömegét, a tenyészedényenkénti kalász számot, a kalász tömeget és a szem tömeget YL]VJiOYDPHJiOODStWKDWyKRJ\ D] HOV pyehqdohjmreedndnrpsrv]wiow szennyvíziszap és a gombaföld nagy adagú kezelései, valamint a kis adagú víztelenített szennyvíziszappal történt kezelések voltak. Hatásukra háromszoros, négyszeres növenhgpv ILJ\HOKHW PHJ D NRQWUROOKR] viszonyítva. A vegetatív tömeget a víztelenített szennyvíziszap, a 7
hozamot a gombaföld növelte a legnagyobb mértékben. A nagy adagú víztelenített szennyvíziszap depresszív hatású volt. Az ezerszemtömeg vizsgálatakor a szennyvíziszap komposzt, a gombaföld és a virágföld PLQ VpJMDYtWy pv a Yt]WHOHQtWHWW V]HQQ\Yt]LV]DS HU WHOMHV PLQ VpJURQWy hatását állapítottam meg. A szem és a szalma beltartalmi vizsgálata során megállapítható, hogy D] DGDJRN Q YHOpVpYHO HJ\LGHM OHJ Q WW D IHOKDOPR]yGy PLNURHOHPHN köztük a nehézfémek mennyisége is, akkumulációjuk azonban nem V]iPRWWHY $ YL]VJiOW HOHPHN PLQGHJ\LNH HOV VRUEDQ D YHgetatív V]DOPD UpV]HNEHQ KDOPR]yGRWW IHO $ OHJMHOHQW VHEE IHOKDOPR]yGiVW D nagy adagú víztelenített szennyvíziszappal kezelt növénymintákban tapasztaltam. Az utóhatás vizsgálatakor, 2000-ben a nagy adagú víztelenített szennyvíziszap bizonyult a legjobbnak, de a szennyvíziszap komposzt és a gombaföld legnagyoee DGDJMDLQDN KDWiVD LV MHOHQW V 0LQGHJ\LN vizsgált paraméter esetében a maximális adagú víztelenített szennyvíziszap trágyázás bizonyult legjobbnak. A szennyvíziszap komposzt és a gombaföld legnagyobb adagjainak javító hatását fontos külön is NLHPHOQL PHUW PiU D] HOV bizonyultak, fitotoxikus hatás nélkül. pyehq LV NLYiOy WUiJ\DV]HUQHN A kísérlet talajvizsgálati eredményei szerint a talaj ásványi nitrogén tartalmát mindkét évben a víztelenített szennyvíziszap növelte a legjobban. Az össznitrogén-, illetve a szervesanyag tartalmat a virágfölddel történt kezelések növelték a legnagyobb mértékben, de a nagyobb adagú szennyvíziszap NRPSRV]W JRPEDI OG V W D víztelenített szennyvíziszap alkalmazásának hatására is statisztikailag igazolható növekedést sikerült kimutatni. A tenyészedények talajának foszfor 8
tartalmát a víztelenített szennyvíziszap, kálium tartalmát a gombaföld növelte a legnagyobb mértékben. A talaj foszfor és a kálium mennyisége a kísérlet PiVRGLNpYpUHD]pYLPHQQ\LVpJHNIHOpUHKDUPDGiUDV a gombafölddel kezelt edényekben ötödére esett vissza. W Tesztkísérlet A tesztkísérlet növénymintáinak értékelésekor megállapítottam, hogy a kezelések statisztikailag is igazolható eltéréseket eredményeztek. A kis pv N ]HSHV DGDJ~ NH]HOpVHN KR]DPQ YHO KDWiV~DN YROWDN D] DGDJRN növelésével azonban a növények produktivitása csökkent, fitotoxikus hatások mutatkoztak. A legjobb kezelésnek mindegyik vizsgált növényi paraméter esetén a 200 g-os gombaföld N-P-. WDUWDOPiYDO PHJHJ\H] P WUiJ\D DGDJ EL]RQ\XOW (QQHN YDOyV]tQ PDJ\DUi]DWD KRJ\ H] D kezelés közelítette meg leginkább a tavaszi árpa optimális (N 60-80, P 2 O 5 46, K 2 O 140 kg/ha) tápanyag-igényét. A tesztkísérlet tenyészedényeinek talajvizsgálatai során a szervesanyag tartalom tekintetében nem sikerült statisztikailag is igazolható eltéréseket kimutatni. Ezzel ellentétben a talajok foszfor és kálium tartalma szignifikánsan emelkedett a kontrollhoz képest. A nagy adagú kezelések hatására a talajok P 2 O 5 és K 2 O tartalma több mint GXSOiMiUD V W HJ\HV HVHWHNEHQ KiURPV]RURViUD HPHONHGHWW D NRQWROOKR] viszonyítva és ez a nagy mérték VyNRQFHQWUiFLy YiOWR]iV PiU WR[LNXV hatású volt. 9
Szabadföldi kisparcellás kísérletek A szabadföldi kísérlet éveit csapadékhiány jellemezte. A kontroll SDUFHOOiNRQ PiU D] HOV NtVpUOHWL pyehq HOV]iUDGiV pv W V]iPKLiQ\ YROW PHJILJ\HOKHW PtJDNH]HOWSDUFHOOiNRQDNHGYH] WOHQLG MiUiVHOOHQpUHD FXNRUUpSD MyO IHMO G WW $ Q YHNY DGDJRN KDWiViUD NLDODNXOy 1-terhelés N YHWNH]WpEHQDJ\ NpUWHUPpVQ WWDPLQ VpJLPXWDWyNURPORWWDN A kezelések hatására a répatermés növekedése statisztikailag igazolható volt. A 100 t/ha-os komposzt, valamint a legnagyobb (200 t/ha-os) víztelenített szennyvíziszap- és a komposztkezelések indukálták D OHJMHOHQW VHEE KR]DPQ YHNHGpVW $ FXNRUWDUWDORP GLJHVWLR pv D NLQ\HUKHW FXNRUWDUWDORPDPHO\DFXNRUWDUWDORPEyOpVDPLQ Véget rontó SDUDPpWHUHN HUHGPpQ\HLE OV]iPROKDWyNLV]HPSRQWMiEyODNRPSRV]WWDO történt kezelések nem okoztak szignifikáns eltéréseket. A víztelenített szennyvíziszap Q YHNY adagú alkalmazása azonban negatív hatású volt, mert mindkét paraméter esetében jeohqw V V]LJQLILNiQV FV NNHQpVW figyelhettem meg. $ NLQ\HUKHW FXNRUWHUPpVW DPHO\ D NLQ\HUKHW FXNRUWDUWDORP pv D répatermés szorzata) vizsgálva megállapítható, hogy csak a 25 t/ha-os víztelenített szennyvíziszapos kezelés hatására emelkedett szignifikánsan, az ennél nagyoee DGDJRN DONDOPD]iVD HVHWpQ D KDWiV FV NNHQ tendenciájú. A komposzt nem okozott termésdepressziót, de pozitív szignifikáns különbségek csak a nagy adagú kezelések esetén voltak PHJILJ\HOKHW N $ FXNRU NLQ\HUKHW VpJpW URQWy VV]HWHY N YLzsgálatakor a nátrium-tartalomban statisztikailag igazolható különbség nem volt PHJILJ\HOKHW HOOHQEHQ D] -amino-nitrogén és a káliumtartalom esetében is szignifikáns eltérések mutatkoztak. A nagyobb kezelések 10
KDWiViUDPLQGNpWWpQ\H] MHOHQW VQ YHNHGpVWPXWDWRWW$NLQ\HUKHW VpJL NYyFLHQV V U Op WLV]WDViJL KiQ\DGRV 4 %) értéke mindkét trágyázószer hatására szignifikánsan csökkent. A második kísérleti évben, 2001-ben a tavaszi árpa vizsgálatakor a csapadékhiány következtében kialakuló aszály hatására sülevényes foltok NHOHWNH]WHN D Q YpQ\HN YLVV]DPDUDGWDN D Q YHNHGpVEHQ IHMO GpVEHQ $ mért értékek nagy szórása mellett statisztikailag igazolható, szignifikáns különbségeket a száraz tömeg, a kalász- és a szem tömeg, valamint a kalász szám esetében sem sikerült kimutatni. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK $ NtVpUOHWHN HUHGPpQ\HL DODSMiQ PHJiOODStWKDWy KRJ\ PHJIHOHO csapadékmennyiség és -eloszlás mellett a növényekre károsodás nélkül kijuttatható víztelenített szennyvíziszap maximális dózisa 40-50 t/ha körül alakul. Igazolható, hogy a 20-25 t/ha mennyiségben felhasznált víztelenített szennyvíziszap pozitív hatást gyakorol a növények növekedésére, IHMO GpVpUHPpJDULGN U OPpQ\HNN ] WWLV Bizonyítást nyert, hogy a növények számára a szennyvíziszap komposztált formájú felhasználása jobb, mint a víztelenített V]HQQ\Yt]LV]DSSDOW UWpQ WiSDQ\DJ-utánpótlás. $ N O QE ] NRPSRV]WRN DPHQQ\LEHQ QHKp]IpP WDUWDOPXN QHP KDODGMD PHJ D MRJV]DEiO\RNEDQ HO Gy]LVEDQ LV IHOKDV]QiOKDWyN D PH] károsodása nélkül. tuw PpUWpNHW DNiU -200 t/ha-os JDzdasági területeken a növények 11
%HEL]RQ\RVRGRWW KRJ\ D Q YHNY WUiJ\DDGDJRN KDWiViUD D növényekben a P, K, Ca, Mg, Na, Cu, Zn, Mn, B, Mo, Se IHOKDOPR]yGLN $] HOHPHN HOV VRUEDQ D szalma részekben akkumulálódtak. $ OHJMHOHQW VHEE PpUWpN felhalmozódás adott körülmények között a víztelenített szennyvíziszap hatására tapasztalható. Az As, Pb, Co, Cd nem akkumulálódott a tavaszi árpában. Ezek a toxikus elemek a szem és a szalma mintákban sem voltak kimutathatók. A cukorrépa cukoripari vizsgálatával megállapítható, hogy amíg a Q YHNY V]HQQ\Yt]LV]DS DGDJRN KDWiViUD D WHUPpVKR]DP IRO\DPDWRVDQQ WWDFXNRUWDUWDORPpVDNLQ\HUKHW VpJLPXWDWyNHJ\UH URPORWWDN $ Q YHNY KR]DP D]RQEDQ D NHGYH] WOHQ KDWiVRNDW kompenzálta és még a 100 t/ha-os szennyvíziszap-kezelés is cukorhozam növekedést eredményezett. A kísérleti eredmények bizonyítják, hogy a víztelenített V]HQQ\Yt]LV]DS KDWiViUD D FXNRU NLQ\HUKHW VpJpW DODSYHW HQ FV NNHQW -amino-nitrogén- pv NiOLXPWDUWDORP MHOHQW VHQ emelkedett. JAVASLATOK A szerves trágyaszerek, köztük a szennyvíziszap- pv WHUPpNHLE készült trágya értékes tápanyagforrás és a talaj szervesanyag tartalmának növeléséhez is hozzájárul. Nagy térfogatuk, szállításuk, NLMXWWDWiVXN QHKp]VpJHL IRO\WiQ HOV VRUEDQ KHO\L MHOHQW VpJ Hk lehetnek, alkalmazásuk csak megtermelésük helyének közvetlen közelében lehet gazdaságos. Ennek ellenére alkalmazásuk O 12
kifejezetten javasolt, mert fontos forrásai a tápanyagoknak, így a Q YpQ\L IHMO GpVQHN Q YHNHGpVQHN gvv]hwhww IRUPiMXN UpYpQ VRN egyéb, a növények számára rendkívül fontos makro- és mikroelemeket is tartalmaznak, melyek a N-P-. P WUiJ\iNEDQ QHP IRUGXOQDNHO A kísérleti eredmények elemzése alapján elmondható, hogy a víztelenített szennyvíziszap 25-40 t/ha-os adagja adott szántóföldi körülmények között javasolható, a komposztok pedig akár 150-200 t/ha-os mennyiségben is felhasználhatók a növények károsodásának YHV]pO\HQpON O$NHGYH] DGDJYpJV PHJiOODStWiViKR]ILJ\HOHPEH kell azonban venni a szennyvíziszap értekezésemben is bemutatott PLQ VpJL SDUDPpWHUHNUH J\DNRUROW URQWy KDWiViW pv D V]iQWyI OGL NLMXWWDWiV MRJV]DEiO\RNEDQ HO tuw WHU OHWL WDODMWDQL N ]- és állategészségügyi, növényi, stb. feltételeit, melyek betartása elengedhetetlen a hosszú távú felhasználás biztonságos kivitelezéséhez. Az alkalmazandó mennyiség környezetanalitikai és PLNURELROyJLDL V]HPSRQWEyO W UWpQ UpV]OHWHV V]DNKDWyViJL YL]VJiODWD és engedélyeztetése tehát mindenképpen javasolt. $V]HQQ\Yt]LV]DSRNPH] JD]GDViJLHOKHO\H]pVpQHNDODSYHW IHOWpWHOH járványhigiéniai veszélytelenségük. Eléréséhez költségtakarékos PHJYDOyVtWiVL OHKHW VpJ D NRPSRV]WiOiV $ NRPSRV]WEDQ OpY tápanyagok ráadásul kötött formájuk miatt csak lassan, fokozatosan ásványosodnak, így hosszabb távon a növény rendelkezésére állnak, kimosódásuk veszpo\hfv NNHQ (]HQNHGYH] WXODMGRQViJRNPLDWW D PH] JD]GDViJL KDV]QRVtWiVUD NHU O V]HQQ\Yt]LV]DS NRPSRV]WiOiVD javasolt. 13
Mivel a tenyészedényes kísérletben vizsgált talaj foszfor és a kálium WDUWDOPD D NtVpUOHW PiVRGLN pypehq D] HO ] pyl PHQQ\LVpJHN IHOére, KDUPDGiUD V W HJ\HV HVHWHNEHQ W GpUH HVHWW YLVV]D H]pUW DGRWW WHUP KHO\L N U OPpQ\HN N ] WW D] pyhqnpqwl 3 pv. SyWOiV javasolható. (J\HV iowdodp YL]VJiOW SDUDPpWHUHN HVHWpEHQ PHJOHKHW VHQ QDJ\ inhomogenitás mutatkozott. Ezért a kísérleti hiba csökkentésének érdekében ajánlott a kísérleti kezelések hatásának vizsgálata során az ismétlések számának növelése, mind a tenyészedényes, mind a szabadföldi kísérletek esetén. $=e57(.(=e67e0$.g5e% /Ë5778'20È1<26 KÖZLEMÉNYEK Tudományos szaklapban megjelent cikkek magyar nyelven: Petróczki, F. Késmárki, I. $ NRPSRV]WiOiV MHOHQW Agronomica Óváriensis 45 (2) 203-212. VpJH $FWD Petróczki, F. (2004): A víztelenített szennyvíziszap és a szennyvíziszapból készült komposzt hatása a tavaszi árpa IHMO Gésére. Acta Agronomica Óváriensis. (In press) Tudományos szaklapban megjelent cikkek idegen nyelven: Petróczki, F. (2004): Agricultural recovery of municipal waste water and sewage sludge in Hungary. Hungarian Electronic Journal http://heja.szif.hu/env/ 14
Teljes terjedelemben megjelent konferencia közlemények magyar nyelven: Szakál, P. Petróczki, F. (1997): Ipari hulladékok réztartalmának hasznosítása a növénytermesztésben. VI. Országos Agrárkörnyezetvédelmi Konferencia. Budapest. Szakmai Kiadvány. 31-34. Szakál, P. Schmidt, R. Pecze, Zs. Petróczki, F. (1997): Hulladékból HO iootwrww =Q-komplex hasznosítása a cukorrépa termesztésben. VI. Országos Agrár-környezetvédelmi Konferencia. Budapest. Szakmai Kiadvány. 34-37. Szakál, P. Petróczki, F. (1997): A hulladékból kinyert réz-amin- NRPSOH[ KDWiVD D] V]L E~]D KR]DPiUD PLQ VpJpUH pv QLWURJpQfelvételére. XI. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás. Siófok. Szakmai Kiadvány. 175-183. Pecze, Zs. Neményi, M. Petróczki, F. (1998): AgráUP V]DNLIHODGDWRN D WpULQIRUPDWLNDL DGDWEi]LV IHOYpWHOpQpO LOOHWYH DQQDN E YtWpVpQpO 9,, 7pULQIRUPDWLND D )HOV RNWDWiVEDQ 6]LPSy]LXP %XGDSHVW Szakmai kiadvány. 94-98. Debreczeni, Bné. Petróczki, F. (2000): Szerves hulladék anyagok és komposztok hatása a tavaszi árpa növekedésére. XIV. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás. Siófok. Szakmai kiadvány. 235-237. Debreczeni, Bné. Petróczki, F. Neményi, M. (2000):. O QE ] komposztok és a szennyvíziszap hatása a tavaszi árpa növekedésére. Analitikai és Környezetvédelmi Konferencia. Mosonmagyaróvár. Szakmai kiadvány. 78-80. 15
Petróczki, F. Debreczeni, Bné. (2003): Szerves trágyaszerek hatása a Q YpQ\LIHMO GpVUHpVEHOWDUWDORPUD,QCsorba, Zs. Jolánkai, P. 6] OO VL * (szerk.) (2003): Szántóföldi növények tápanyag- HOOiWiVD,,, 1 YpQ\WHUPHV]WpVL 7XGRPiQ\RV 1DS * G OO Szakmai kiadvány. ISBN 963 9483 24 9. 248-251. 0DJ\DUpVLGHJHQQ\HOY NLYRQDWRN VV]HIRJODOyN Petróczki, F. (1997): Réztartalmú galvánhulladékok újrahasznosítása a E~]D PLQ VpJpQHN pv KR]DPiQDN MDYtWiViUD,,, 1HP]HWN ]L. UQ\H]HWYpGHOPL 6]DNPDL 'LiNNRQIHUHQFLD 0H] W~U 6]DNPDL kiadvány. 47-48. Debreczeni, K. Petróczki, F. Neményi, M. (2000): Effect of waste water sludge and different composts on spring barley growth. Analytical and Environmental Conference. Mosonmagyaróvár. 11.,VPHUHWWHUMHV]W V]DNODSRNEDQPHJMHOHQWN ]OHPpQ\HN Késmárki, I. Petróczki, F. (2003): Komposztálás-zöldtrágyázás. Agro napló 7 (7) 11-13. Késmárki, I. Petróczki, F. (2003): Szántóföldi melléktermékek és KDV]QRVtWiVXNOHKHW VpJHL$JURQDSOy7 (10) 15-17. Késmárki, I. Petróczki, F. (2003): Az energianövények termesztése, MHOHQW VpJHSUREOpPiL$JURQDSOy7 (11) 11-14. Petróczki, F. (2004): A talajtermékenység és a növénytáplálás összefüggései. Agro napló 8 (1-2) 47-49. 16
Egyéb tudományos dolgozatok: Petróczki, F. (1994): Galvánhulladékok és újrahasznosításuk. Kari TDK. Mosonmagyaróvár. Petróczki, F (1995): Mikroelem-tartalmú galvánhulladékokból mikroelem kinyerési lehhw VpJHN (XUySiEDQ pv 0DJ\DURUV]iJRQ Kari TDK. Mosonmagyaróvár. Petróczki, F..tVpUOHWHN JDOYiQLV]DSRN PH] JD]GDViJL újrahasznosítására. Egyetemi TDK. Kaposvár. Petróczki, F..tVpUOHWHN JDOYiQLV]DSRN PH] JD]GDViJL újrahasznosítására. OrszáJRV7'.0H] W~U Petróczki, F. $ Up]WDUWDOP~ KXOODGpNRN PH] JD]GDViJL újrahasznosítása. Kari TDK. Mosonmagyaróvár. Petróczki, F. Nacsa, J. (1997): Galvánipari réztartalmú hulladékok ~MUDKDV]QRVtWiVD D PH] JD]GDViJEDQ.DUL 7'. 0RVRQPDJ\DUóvár. Petróczki, F. (1997): Réztartalmú hulladékok hasznosítása a búza PLQ VpJpQHNMDYtWiViUD2UV]iJRV7'..HV]WKHO\ 7XGRPiQ\RVIyUXPRNRQPHJWDUWRWWHO DGiVRN Petróczki, F. (1997): Réztartalmú galvánhulladékok újrahasznosítása a E~]D PLQ VpJpQHN pv KR]DPinak javítására. III. Nemzetközi. UQ\H]HWYpGHOPL6]DNPDL'LiNNRQIHUHQFLD0H] W~U Szakál, P. Petróczki, F. (1997): A hulladékból kinyert réz-amin- NRPSOH[ KDWiVD D] V]L E~]D KR]DPiUD PLQ VpJpUH pv QLWURJpQ- 17
felvételére. XI. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás. Siófok. Debreczeni, Bné. Petróczki, F. Neményi, M.. O QE ] szerves trágyák és hulladék anyagok vizsgálata és hatása a tavaszi árpa növekedésére. Talajszennyezések felmérése és tisztítási OHKHW VpJHL$QNpW%XGDSHVW Debreczeni, Bné. Petróczki, F. (2000): Szerves hulladék anyagok és komposztok hatása a tavaszi árpa növekedésére. XIV. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás. Siófok. Debreczeni, K. Petróczki, F. Neményi, M. (2000): Effect of waste water sludge and different composts on spring barley growth. Analitikai és Környezetvédelmi Konferencia. Mosonmagyaróvár. Petróczki, F. Debreczeni, Bné. (2003): Szerves trágyaszerek hatása a Q YpQ\L IHMO GpVUH pv EHOWDUWDORPUD,,, 1 YpQ\WHUPHsztési TudoPiQ\RV1DS* G OO 18