Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság H-2800 Tatabánya I., Ságvári E.u.18. Tel, fax: (06-34)512-070 Igazgató: (06-34)310-817, e-mail: komarommki@katved.hu E L Ő T E R J E S Z T É S A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium 2007. december 6-i ülésére A prevenció helye, szerepe a katasztrófavédelemben. Az önkormányzati vezetők és a lakosságfelkészítés helyzete, aktuális feladatok. Előterjesztő: CZIBIK JÓZSEF tűzoltó ezredes főtanácsos igazgató 2007
2 Az eurointegrációs folyamat részeként a katasztrófavédelem területén jelentős az elvárás Magyarországgal szemben. Ennek sarkalatos pontja a lakosságfelkészítés rendszerének hatékony működése, folyamatos fejlesztése. Magyarországon a katasztrófák elleni védekezést, ezen belül a lakosságfelkészítést az alábbi jogszabályok szabályozzák: - 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről - Az 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről - A polgári védelmi felkészítés követelményeiről szóló 13/1998. (III. 6.) BM rendelet módosítására kiadott 8/2005. (III. 8.) BM rendelet Minden állampolgárnak joga van megismerni az őt körülvevő veszélyeket, azok elkerülésének lehetőségeit, valamint kialakult veszélyhelyzetben a legfontosabb magatartási szabályokat, a meghozott intézkedéseket. Joga van továbbá megismerni az önvédelem és mások segítésének alapvető vonatkozásait, valamint a veszélyhelyzet elhárítását követő helyreállítási időszak őt érintő aspektusait. De egyben kötelessége is közreműködni a katasztrófavédelemben. Ilyen értelemben a lakosság felkészítése, tájékoztatása ugyan olyan szerves és fontos részét képezi a katasztrófavédelemnek, mint a veszély-elhárítás, veszélyhelyzet-kezelés szakmai területei. A lakosságfelkészítésnek nem szabad csak a már kialakult veszélyhelyzetben történő lakosságtájékoztatásra korlátozódnia, hanem mindinkább el kell tolódnia a preventív lakosságfelkészítés irányába. A preventív felkészítési folyamatban az állampolgárok a kialakult veszélyhelyzetet megelőzően, nyugodt körülmények között ismerkedhetnek meg lakóhelyük veszélyeivel, egyéni felelősségükkel, teendőikkel. A lakosságfelkészítés egyaránt érinti a döntéshozókat, a katasztrófavédelemmel munkakörüknél fogva kapcsolatba kerülőket, és a lakosság szélesebb rétegeit is. A célcsoportok különbözőségénél fogva a felkészítés célja és módszerei is különbözőek. Hogyan történik a felkészítés? 1. A polgármestere, közigazgatási vezetők felkészítése országos és megyei szinten az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, míg helyi szinten a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok szervezésében kerül végrehajtásra. 2. A polgári védelmi kötelezettség alapján megalakított polgári védelmi szervezetek felkészítése pénz és kapacitás hiányában csak részlegesen történik meg. Főleg azokon a területeken kerül rá sor, ahol közvetlen veszélyhelyzet alakulhat ki. 3. Önkéntes felkészítők, polgármester-segítők felkészítése a megyei polgári védelmi szervezetek (egyesületek) szervezik a hivatásos katasztrófavédelmi szervek munkatársainak közreműködésével. Anyagi fedezetet a nyertes pályázatok biztosítanak végrehajtására.
3 4. Prevenciós Program az önkormányzati fenntartású intézmények veszélyhelyzetekre való felkészülését elősegítő program, amelyet az intézmény vezetői a polgári védelmi kirendeltségek munkatársaival közösen valósítanak meg. 5. A lakosság szélesebb körének felkészítése erre nincs egységes irányelv, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és azok helyi szervei végzik előadások tartásával, tájékoztató anyagok készítésével a helyi újságok, rádiók, televíziók segítségével. 6. A tanuló ifjúság felkészítése a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok a közoktatási intézményekkel szorosan együttműködve - helyi szerveik útján hajtják végre. Főbb területei: tanórán belüli képzés, tanórán kívüli képzés, ifjúsági versenyek, nyári táborok, pályázatok stb. A továbbiakban a fenti hat fő területnek a gyakorlati megvalósulását szeretném bemutatni a Közép-Dunántúli Régió megyéiben. 1. A polgármestere, közigazgatási vezetők felkészítése A felkészítés két lépcsőben kerül végrehajtásra. Az általános felkészítés a helyi védelmi bizottsági ülések keretén belül valósul meg. Ez a helyi választásokat követően az új polgármesterek hivatalba állásakor - kiemelt feladatként jelentkezik az igazgatóság és a polgári védelmi kirendeltségek feladatrendszerében. Az általános felkészítés célja, hogy a résztvevők megismerjék a katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendjét, általános szabályait. Az általános felkészítés fő témakörei: a katasztrófa fogalma, fajtái, csoportosítása, a védelemigazgatás és ezen belül a katasztrófavédelem jogi háttere, szervezeti felépítése, a polgármesternek a katasztrófák elleni védekezésével kapcsolatos jogai, kötelességei, fő feladatai, az adott terület veszélyeztetettsége, az ebből adódó feladatok és azok végrehajtásának módja. A felkészítés másik területe a településre jellemző veszélyhelyzetek áttekintése. Célja, hogy a település közigazgatási vezetői pontosan ismerjék lakókörnyezetük veszélyeztető tényezőit, egy esetlegesen bekövetkező katasztrófa helyzetben tudják feladataikat, ismerjék az együttműködés rendjét, szabályait, a védekezés módját, lehetséges eszközeit. 2. A polgári védelmi kötelezettség alapján megalakított polgári védelmi szervezetek felkészítése Rendszeresen jogszabályi előírás alapján - kerül végrehajtásra a települési polgári védelmi parancsnokságok felkészítése, ahol a települést veszélyeztető katasztrófahelyzetek és az ezzel kapcsolatos feladatok áttekintésére kerül sor. Tatabányán minden évben, a felkészítést követően begyakorló gyakorlatot szerveznek, ahol az elméletben feldolgozott helyzetet gyakorolják. Az elmúlt években volt már földrengés, házomlás, veszélyes anyag szabadba kerülése.
4 Ebben az évben Édes Otthon 2007 címmel egy katasztrófa sújtotta településen élő lakosság befogadása, elhelyezésének, ellátásának megszervezése volt a feladat. Bemutatásra került, a gyakorlat időtartamára berendezett befogadó hely. A résztvevők, mint befogadott állampolgárok lépésről-lépésre megismerték a befogadó helyen végrehajtandó feladatokat. Végrehajtották regisztrációjukat, képletesen átestek a kötelező orvosi felülvizsgálaton, majd elfoglalhatták a tornateremben felállított ágyaikat. Megtapasztalhatták a befogadottak helyzetét, érzéseiket. A város vezetése, a jelenlévő képviselők és a gyakorlaton résztvevők itt szembesültek azzal a ténnyel, hogy milyen lehet 50 100 főnek ideiglenesen egy tornateremben élni! Úgy gondolom, hogy az így felkészített polgármester, közigazgatási vezető elmondhatja, hogy feladatait ismeri, a város lakosságának védelme érdekében, az erre hivatott szervezetekkel megfelelő módon együtt tud működni. Veszélyhelyzet esetén képes feladatait maradéktalanul végrehajtani. 3. Önkéntes felkészítők, polgármester-segítők felkészítése Magyarországon közel 1000 település körjegyzőséghez tartozik, a település nem rendelkezik hivatallal, a polgármester egyedül viseli a felelősséget a veszélyhelyzetekre való felkészülés, a veszélyhelyzet kezelése során. Az ilyen területeken indokolt olyan személyek felkészítése, akik önkéntes alapon vállalják a katasztrófavédelmi feladatokban való aktív tevékenységet, preventív időszakokban végzik a lakosság felkészítését. A veszélyhelyzetek kezelése során a polgármester aktív segítőjeként együttműködnek a hivatásos katasztrófavédelmi, illetve egyéb közreműködő szervekkel. A lakosságfelkészítő rendszernek ez a formája a lakosság tájékoztatásának, informálásának egyik leghatékonyabb módszere. Az önkéntes lakosságfelkészítő rendszer tapasztalatai kedvezőek. Az oktatást és a vizsgáztatást minden évben a Magyar Polgári Védelmi Egyesület a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szakembereivel közösen végzi. Megyénkben a képzés megszervezésének és lebonyolításának feladatát és költségét a Komárom-Esztergom Megyei Polgári Védelmi Egyesület vállalja magára élve a különböző pályázati lehetőségekkel. 4. Az önkormányzati fenntartású intézmények veszélyhelyzetekre való felkészülését elősegítő Prevenciós Program A programot 2002-ben dolgozta ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Ennek megyei, helyi szintű bevezetése 2003-ban kezdődött meg. A program lényege, hogy az önkormányzati fenntartású intézmények rendelkezzenek egy olyan komplex tervvel, amely valamennyi az intézményt veszélyeztető esemény kapcsán jól használható. Tartalmazza a védekezés során végrehajtandó feladatokat, a felelősök nevét, elérhetőségét, az együttműködő, a védekezésben segítséget nyújtó szervezetek pontos nevét, címét, elérhetőségét stb. Az önkormányzati fenntartású intézmények Prevenciós Programjának bevezetése az elmúlt néhány évben folyamatos feladatként jelentkezett.
5 A Közép-Dunántúli Régió megyéiben a 2003-2004-es években a programot a veszélyeztetett települések szinte valamennyi önkormányzati fenntartású intézményének vezetője megismerhette. Ma már vannak olyan települések, ahol az önkormányzati intézmények 100 %-a rendelkezik prevenciós tervvel. Ilyen település például Nyergesújfalu, Tát. Ezeken a településeken az önkormányzati vezetőket nem kellett győzködnünk a program értelméről, hiszen mindkét település évről-évre szembesül az árvíz okozta veszélyekkel, ezen felül Nyergesújfalun található a megye egyik legnagyobb SEVESO hatálya alá tartozó felső küszöbértékű veszélyes üzeme is. Mivel a közintézmények azon köre, ahol a vezetők fogékonyak voltak a program befogadására, már rendelkeznek ilyen tervvel, fő feladatunk ezek naprakészen tartása, gyakoroltatása. A helyi sajátosságoktól függően tapasztalataink szélsőségesek. Vannak területek, ahol a program bevezetését teljes mértékben támogatják, minden területen segítik munkánkat. A programot ismertették a dolgozókkal, tanulókkal, betartásukért felelősséget vállalnak. Más területen főleg ott, ahol közvetlen veszélyeztető tényező nincs - nem érzik át az intézmények vezetői a katasztrófa terv szükségességét. Több intézmény vezetője kétkedéssel fogadta a programot. Sok helyen gondot okozott a törvényi háttér hiánya is. Ennek ellenére ott, ahol még nincs ilyen terv a kirendeltségek feladatuknak érzik az esetleges új vezetők tájékoztatását, a program bevezetésére jelentkezők segítését, a tervek elkészítésébe való aktív részvételt. 5. A lakosság szélesebb körének felkészítése A lakosság szélesebb körének tájékoztatása általában szórólapok, egyéb tájékoztató kiadványok formájában, a helyi média segítségével valósul meg. Azokon a területeken, ahol a SEVESO II. Irányelv hatálya alá tartozó felső küszöbértéket elérő veszélyes üzem található a lakosság tájékoztatását segítik a település polgármesteri hivatala és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kiadott az adott terület veszélyeztetettségét és a szükséges tennivalókat részletesen tartalmazó tájékoztatók a súlyos ipari balesetek elleni védekezésről, amelyek a település valamennyi lakosa részére elérhető. A Közép-Dunántúli Régió mindhárom megyei katasztrófavédelmi igazgatósága rendelkezik önálló internetes honlappal, amely mindenki részére hozzáférhető. Ezeken az oldalakon többek között megtalálható az igazgatóság szervezete, irányítási rendje, elérhetősége, ügyfélfogadási rendje, az ügyintézés menete, az ügyintézők elérhetősége, a megye veszélyeztetettsége, a fontosabb aktuális hírek, rendezvények, az igazgatóságok által kiírt pályázatok és a biztonságot szolgáló tájékoztató információk is. A honlapok folyamatos fejlesztésével, tökéletesítésével jön létre egy modern, interaktív tájékoztatási felület, amely európai szinten is példaként szolgálhat.
6 6. A tanuló ifjúság felkészítése A fiatalok biztonságkultúrájának fejlesztése a lakosságfelkészítés egyik kiemelkedő területe. Ennek oka: Egyrészt az, hogy az összlakosság létszámának 20 %-a az óvodás kortól a felsőfokú oktatásban részesülőkig terjedő létszám. Másrészt a gyermekek, fiatalok sebezhetősége, védtelensége. A felkészítés célja, hogy a gyermekek megismerjék környezetük veszélyforrásait, azok elhárításának szabályait és lehetőségeit, valamint a célszerű magatartási szabályokat. Megyénkben a gyermekek már az óvodában, az általános iskola alsó tagozatában megismerkedhetnek a katasztrófavédelmi ismeretek alapjaival. A kicsik felkészítése még az óvó néni, a tanító néni közvetlen közreműködésével valósul meg. A megyében több olyan jól felkészült óvodapedagógus és általános iskolai tanító van, aki elvégezte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által szervezett akreditált pedagógus továbbképzést, így az ő közreműködésükkel ez a feladata magas színvonalon valósul meg. Az általános képzést segítik az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kiadott felkészítő kiadványok. Ezek az életkori sajátosságokat figyelembe véve korcsoportonként tartalmazzák azokat az általános ismereteket, amelyet valamennyi gyermeknek el kellene sajátítania. A füzetek minél jobb felhasználását, a pedagógusok, a felkészítők munkáját segíti a Kézikönyv a veszélyhelyzeti ismeretek munkafüzet sorozathoz című kiadvány. Az általános iskola negyedik osztályától a gyermekek felkészítésébe aktívan bekapcsolódnak a polgári védelmi kirendeltségek munkatársai is. A képzést itt már a területen működő polgári védelmi kirendeltségek által kidolgozott oktatási programok szerint végzik. A program összeállításakor az általános ismereteken túl figyelembe vesszük a településekre jellemző veszélyhelyzetekből adódó sajátosságokat is. A tanulók felkészítése tanórák keretén belül általában 5-6 órában kerül végrehajtásra. Ezek a felkészítések elméleti ismereteket adnak a gyermekeknek. Itt ismerkedhetnek meg a - Katasztrófa fogalmával, fajtáival, csoportosításával. - A katasztrófavédelem történetével. - Az egyes katasztrófák jellemzőivel, az ellenük való védekezés általános szabályaival. - Külön előadások keretében kerül áttekintésre a lakókörnyezetük veszélyeztetettsége. (Ilyen pl: a Duna parti településeken az árvíz, a veszélyes üzemek közvetlen közelében a veszélyes anyagok által bekövetkezhető veszélyek áttekintése.) Ez minden egyes területen más és más hangsúlyt kap, attól függően, hogy a területnek milyen a veszélyeztetettsége. A felkészítés másik módja a tanórán kívüli képzés, ami - katasztrófavédelmi szakkör és - a felmenő rendszerű ifjúsági versenyre való felkészülés és az azon való aktív részvétel formájában valósul meg.
7 Szakkör Veszprém megyében 2002 óta működik polgári védelmi szakkör a balatonfűzfői Öveges József Szakképző Iskola és Gyakorló Gimnáziumban, a tapolcai Kazinczy Ferenc Általános Iskolában és a Lesencetomaji Általános Iskolában. Komárom-Esztergom megyében ez évben Tatabányán a Hermann Ottó Általános Iskolában indult Katasztrófavédelmi szakkör felső tagozatos általános iskolások részvételével. Jelenleg a szakkört 30-40 diák látogatja heti rendszerességgel. Itt a gyerekek az elméleti ismereteken túl sok gyakorlati tapasztalattal is gazdagodhatnak. A polgári védelmi kirendeltségek munkatársai saját előadásaikat gyakorlati bemutatókkal, a tűzoltóságok, egyéb együttműködő szervezetek bemutatásával, meglátogatásával, a megismert védőfelszerelések gyakorlati kipróbálásával színesítik. Felmenő rendszerű katasztrófavédelmi ifjúsági verseny Itt a gyerekek a saját szabadidejükben a felkészítő tanár és a polgári védelmi kirendeltség munkatársával közösen készülnek a verseny helyi, majd sikeres szereplés esetén a megyei fordulójára. A felkészülés során már nem csak a polgári védelmi, tűzvédelmi kérdésekkel foglalkoznak. A biztonságos életre nevelés keretein belül áttekintenek elsősegélynyújtási, közlekedésbiztonsági, környezetvédelemi kérdéseket is. Fontos ez azért is, hiszen a versenyek lebonyolításába már helyi szinten is részt vesznek a különböző együttműködő társszervek is. Ilyen például a Mentőszolgálat, a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat, a rendőrség helyi, megyei képviselői, a vízügyi igazgatóság munkatársai, a Magyar Honvédség helyi szintű képviselői, a Vám- és Pénzügyőrség, a különböző mentési feladatokat is ellátó önkéntes szervezetek, mint például a Magyarországi Különleges Mentő és Tűzoltó Egyesület. A verseny helyi szintű fordulóját a polgári védelmi kirendeltségek rendezik meg. Az itt legjobb eredményt elérő három csapat jut tovább a megyei döntőbe. Komárom-Esztergom megyében hagyomány, hogy a megyei döntőre minden évben meghívunk egy általános iskolás és egy középiskolás szlovák csapatot is a szomszédos Nyitra kerületből. Veszprém megyében 2006 évtől a fogyatékkal élő fiatalok bevonásával bővítették a versenyen részt vevők körét. A megyei döntőben első helyezést elért általános iskolás és középiskolás csapat jut tovább az OKF által szervezett országos döntőbe. Az évenként megrendezésre kerülő versenysorozatra évről évre nagyobb az érdeklődés. A versenyeken több száz általános és középiskolás diák vesz részt.
8 A gyerekek felkészítése nem ér véget az iskolaévvel. A szabadidő tartalmas eltöltésének egyik legjobb módja a különböző táborok szervezése. Komárom-Esztergom megyében már hagyománnyá vált, hogy a Komáromi Kiképző és Raktárbázison katasztrófavédelmi nyári gyermektábor kerül megszervezésre. A tábor minden évben jó hangulatban, színes programokkal és aktív pihenési lehetőségekkel telik. Veszprém megyében minden évben megrendezik a Nemzetközi diáktábort, amelynek keretében Várpalotán román, Petrozsenyben pedig magyar iskolások tölthetnek 8-8 napot a rendvédelmi szervezetek koordináló tevékenysége révén. 2007-ben első alkalommal került megrendezésre a nemzetközi tűz- és katasztrófavédelmi ifjúsági tábor, melynek keretében 11 sümegi és Sümeg környéki diák utazhatott Lengyelországba, majd a tábor keretében 11 lengyel diák tölthetett el egy hetet Veszprém megyében. Az igazgatóságok által szervezett táboron kívül minden évben részt veszünk a társszervek által szervezett táborok programjaiban. Jellemzően ezek a felkérések egy-két nap programját ölelik fel. Ilyen például a Komárom-Koppánymonostori Közbiztonsági Tábor, amelynek programjában minden évben aktívan részt vesz a Komáromi Polgári Védelmi Kirendeltség is. Pályázatok A tanulók felkészítését, kreativitásuk fejlesztését segítik a különböző témájú pályázati kiírások. Komárom-Esztergom megyében minden évben nagy sikere van a Katasztrófák elleni védekezés világnapja alkalmából kíírt rajzpályázatnak. A pályaművekből kiállítást szervezünk és a kiállítás megnyitójára meghívjuk a nyertes pályaművek elkészítőit és felkészítő tanárait is, akik a megnyitón vehetik át az eredményes munkáért járó díjakat. Összességében a lakosságfelkészítés cél és feladatrendszere, módszerei kidolgozottak, kimunkált programjai alapján az elmúlt időszakban a katasztrófavédelem egyik meghatározó irányává lépett elő. Annak ellenére, hogy pl. az éves költségvetés nem rendel pluszforrást a megyei igazgatóságoknak az ezirányú feladatok végzéséhez a programok megvalósultak, sőt évről évre gazdagabbakká válnak. A prevenciós feladatok minél jobb végrehajtása érdekében figyelemmel kísérjük a különböző pályázati lehetőségeket. A pályázati, támogatói forrásokkal is törekszünk kiegészíteni a lakosságfelkészítési programok finanszírozását, javítani a minőségi feladatvégzést. A Közép-Dunántúli Régió megyéinek a prevencióval kapcsolatos jövőbeni feladata programjaink bővítése, a módszerek fejlesztése, az együttműködések szélesítése, a civil szervezetek felé való nyitás, az internetes világban való interaktív megjelenésünk folyamatos szélesítése.