Székesfehérvári SZC I. István Szakgimnáziuma Pedagógiai programja

Székesfehérvári SZC I. István Szakgimnáziuma Pedagógiai programja ELFOGADVA: 2016. OKTÓBER 15. MÓDOSÍTVA: 2018. OKTÓBER 24.

Tartalom 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 8 1.1. Céljaink... 8 1.2. A fenti célok megvalósításának stratégiája:... 8 1.3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai... 9 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 9 3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 10 3.1. Az egészségfejlesztés általános elvei... 10 3.2. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok... 11 3.3. A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok... 12 3.4. Drogprevenciós stratégia... 12 4. A közösségfejlesztés feladatai és az együttműködés formái... 12 4.1. A közösségfejlesztés feladatai... 12 4.2. Együttműködési formák... 14 5. Közösségi szolgálat... 14 5.1. Az iskolai közösségi szolgálat irányítása... 15 5.2. A közösségi szolgálat dokumentálása... 15 6. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma... 16 6.1. A pedagógus feladatai... 16 6.2. A pedagógusok helyi feladatai... 16 6.3. Az osztályfőnöki munka tartalma... 17 6.4. Az osztályfőnök feladatai:... 17 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 18 7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 18 7.2. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 18 7.3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 19 7.4. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 19 8. A tanulók részvételi joga az intézmény döntési folyamatában... 20 9. Az intézmény és partnerei kapcsolattartásának formái... 20 9.1. A szülők részvétele a nevelési folyamatban... 20 9.2. Szülői szervezet... 20 9.3. A pedagógusok és a szülők... 20 1

9.4. A pedagógusok és a tanulók, diákönkormányzat... 21 9.5. Az iskola és a partnerei kapcsolattartásának formái... 21 10. A tanulmányok alatti vizsgák típusai és szabályai... 22 10.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusai... 22 10.2. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 23 11. A felvétel és az átvétel szabályai... 23 11.1. Felvétel a kilencedik évfolyamra... 23 11.2. Felvétel szakképző évfolyamra... 25 11.3. Átvétel más iskolából... 25 12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 25 13. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása.. 27 13.1. A pedagógiai feladatok helyi megvalósítási módjai... 27 13.2. A választott kerettanterv megnevezése... 29 13.3. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai... 29 13.4. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése... 30 13.5. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei, az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez alkalmazott követelmények... 31 13.6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 31 13.7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 32 14. Az iskolai beszámoltatás követelményei és formái, az értékelés elvei... 32 14.1. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzésének célja, módjai, formái... 32 14.2. A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái... 34 14.3. Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái... 36 15. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 36 15.1. A magatartás értékelésének elvei... 37 15.2. A szorgalom értékelésének elvei... 37 16. A jutalmazás iskolai elvei... 39 17. A fegyelmezés iskolai elvei... 39 18. Az otthoni felkészülés szabályai... 40 19. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése... 41 20. Az iskola egészségnevelési elvei... 41 21. Az iskola környezeti nevelési elvei... 42 22. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 43 23. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek... 46 2

24. Közismereti tartalommal rendelkező képzéseink órahálói... 46 24.1. 2016. szeptember 1-jétől XXIV. Közgazdaság ágazat órahálója és ágazati kompetencia fejlesztési tantárgyi tartalom... 46 24.2. 2016. szeptember 1-jétől IV. Pedagógia ágazat órahálója és ágazati kompetencia fejlesztési tantárgyi tartalom... 48 24.3. 2016. szeptember 1-jétől XXVIII. Turisztika ágazat órahálója és ágazati kompetencia fejlesztési tantárgyi tartalom... 50 24.4. 2016. szeptember 1-jétől XL. Közlekedés, szállítmányozás, logisztika ágazat órahálója és ágazati kompetencia fejlesztési tantárgyi tartalom... 52 24.5. 2017. szeptember 1-jétől XL. Közlekedés, szállítmányozás, logisztika ágazat órahálója és ágazati kompetencia fejlesztési tantárgyi tartalom... 54 24.6. 2018. szeptember 1-jétől XXIV. Közgazdaság ágazat órahálója és ágazati kompetencia fejlesztési tantárgyi tartalom... 57 24.7. 2018. szeptember 1-jétől XXVI. Kereskedelem ágazat órahálója és ágazati kompetencia fejlesztési tantárgyi tartalom... 59 24.8. 2018. szeptember 1-jétől XXVIII. Turisztika ágazat órahálója és ágazati kompetencia fejlesztési tantárgyi tartalom... 61 24.9. 2018. szeptember 1-jétől XL. Közlekedés, szállítmányozás, logisztika ágazat órahálója és ágazati kompetencia fejlesztési tantárgyi tartalom... 63 25. Általános információk... 67 25.1. Elméleti és gyakorlati képzés... 67 25.2. A szakmai képzés ingyenessége... 67 1.1. Felvétel rendje a szakképző évfolyamra... 67 1.2. Szakképző évfolyamra történő felvétel/ besorolás elvei... 68 1.3. Szakképző osztályok kialakításának elvei... 68 1.4. Szakképzési évfolyamok száma... 68 1.5. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények... 69 1.6. Hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon... 69 1.7. Előzetes tudás beszámításának feltételei a szakképző évfolyamon... 69 26. A felnőttoktatásra vonatkozó követelmények... 70 27. Felnőttképzésre vonatkozó követelmények... 70 28. Az iskolánkban alkalmazott szakképzési kerettantervek:... 71 28.1. 2013. szeptember 1-jétől 2016. augusztus 31-ig indított szakképzésekre érvényes kerettantervek... 71 28.2. Érvényes: 2016. szeptember 1-től indított szakképzésekre felmenő rendszerben. 71 28.3. Érvényes: 2017. szeptember 1-től indított szakképzésekre felmenő rendszerben. 71 3

28.4. Érvényes: 2018. szeptember 1-től indított szakképzésekre felmenő rendszerben. 71 29. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek... 73 29.1. Kötelezettségvállalás... 73 29.2. A Házirend szabályai alóli eltérések a szakképzésben... 73 29.3. Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények... 73 29.4. Munkaruha, munkavédelmi cipő:... 73 29.5. Pályázatok:... 74 30. Záró rendelkezések:... 74 4

Jogszabályi környezet 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 5

Amit az iskolában tanulunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad. (Eötvös József) ISKOLATÖRTÉNET Az I. István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola a Dolgozók Önálló Gimnáziumának jogutódjaként jött létre 1988-ban. 2008-tól az iskola életében jelentős változást hozott az, hogy másik három középiskolával összevonta a fenntartó önkormányzat. Iskolánk lett a székhelyintézmény, ami egyértelműen az itt folyó munka elismerése volt. Nagy jelentőségű volt az ECDL központ akkreditációja, amely tanulóinknak lehetőséget biztosít, hogy az itt töltött négy év alatt megszerezzék az ECDL bizonyítványt. A korszerű ismereteknek ma már elengedhetetlenül része az informatikai tudás. A vizsgákra történő felkészítés részben a tanórák keretében, részben az ingyenes délutáni felkészítő órákon történik. 2016 tavaszától intézményünk a BME akkreditált nyelvvizsgahelye. Angol és német nyelvből alap- és középfokú nyelvvizsgát szervezünk, ösztönözve ezzel is diákjainkat az idegennyelvi kompetenciák fejlesztésére. A diákélet az indulás óta sokat színesedett, változatosabb lett. A hagyományos programok a gólyák bemutatkozása, szalagavató, iskolai gála. Nagy sikere van a 10 órás vetélkedőnek, amely az iskola fennállásának 20. évfordulóján annak tiszteletére 20 órás volt. Nagyon jó hangulatúak a 24 órás röplabda versenyek. 1991-től folyamatosan jelen van az iskola életében a nyári tábor, ahol a tanulás mellett a szórakozás is nagy szerepet kap. Az utóbbi években a táborlakók elsősorban a leendő istvánosok. Felvételi után, az első óra kezdete előtt lehet ismerkedni, barátkozni egymással, és a felsőbb évfolyamos istvánosokkal is. Ma már senki nem tartja furcsa ötletnek a 3 fordulós iskolai történelemversenyt, a földrajz, biológia, matematika, közgazdász versenyt. A tanulók szívesen és nagyon eredményesen vesznek részt az országos, megyei, városi versenyeken. Jelentős lépés volt az iskolai marketinges csapat megjelenése az iskolai marketingmunkában. Az iskola népszerűsége nekik is köszönhető. Büszke az iskola a sportolóira, azokra, akik a sportolást és tanulmányi kötelezettségeik teljesítését össze tudják hangolni. Sikeres sportolók jártak ide az elmúlt évtizedekben, s reméljük a jelenlegi tehetségek hasonlóan szép utat járnak majd be. Működik diákönkormányzat is, tagjai nagyon tevékenyek a változatos, diákcsalogató programok szervezésében. A diákönkormányzat aktivitása az elmúlt években sokat emelkedett, újabb és újabb programok szervezésével vették ki részüket az iskolai munkából. Az iskola megalakulása óta minden évben sokat tett mindenki azért, hogy ez az iskola jó legyen, hogy a tanulók úgy érezzék, érdemes istvánosnak lenni. Az iskola 2015. július 1-től a Székesfehérvári Szakképzési Centrum tagintézményeként folytatja működését. 6

Nevelési program 7

1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI 1.1. Céljaink (1) Az iskolai nevelőmunka célja olyan értékek közvetítése illetve megerősítése, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységen keresztül pedig kedvezően hatnak a családra, a szűkebb és tágabb környezetre. (2) Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, az osztályzást, a jutalmazást. (3) A tanuló személyiségének átfogó fejlesztése az iskola pedagógiai folyamataiba beépíthető tevékenységek, módszerek és eszközök segítségével, az értelem kiművelése, a szociális kompetencia fejlesztése, a személyes kompetencia fejlesztése, a speciális kompetenciák kialakítása: kiemelten a digitális és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése. (4) Az egységes tartalmú és követelményrendszerű képzés a következő célok elérését szolgálja: biztosítani az általános műveltséget jelentő tananyag elsajátítását; felkészíteni a közismereti és szakmai érettségi vizsgára; átadni korszerű szakmai és informatikai ismereteket; piacképes idegen nyelvi tudást biztosítani; színvonalas oktatással biztosítani a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelő pályaválasztást, továbbtanulást (kiemelten a szakirányú továbbtanulás); segíteni a személyiség teljes körű kibontakoztatását (tehetséggondozás és felzárkóztatás); továbbfejleszteni a tanulók eddig megszerzett készségeit és jártasságait; biztosítani az esélyegyenlőséget; gyermekközpontúságot kialakítani a nevelő-oktató munkánk során; klasszikus értékeket közvetíteni a műveltség és az erkölcs területén; elfogadtatni a tudatos életvitelt, harmonikus személyiségfejlesztést; egészséges életmódra és tudatos környezetvédelemre nevelni; segíteni a tudatos fogyasztóvá válást. 1.2. A fenti célok megvalósításának stratégiája: a tananyagot magas szinten átadni valamennyi képzési szakaszban; megismertetni a tanulókkal az egyetemes emberi értékeket; erősíteni a közösségi érzést, hazaszeretetet, a humanizmust; kialakítani a másik ember iránti tiszteletet, a felelősségérzetet, a felelősségvállalást; megismertetni az egyetemes kultúrát és kialakítani az európai azonosságtudatot; megtanítani őket a hagyományok tiszteletére, a hagyományok továbbvitelére; 8

megismertetni őket a kulturált szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltésének módjával; kialakítani bennük a környezet, a természet védelmének, szeretetének fontosságát; megismertetni őket az egészséges életvitel jelentőségével, az önpusztító magatartás következményeivel (felvilágosítani a tanulókat a drog, az alkohol, a dohányzás káros hatásairól), az élet szeretetére nevelni; megismertetni a különböző családmodelleket, felkészíteni a családi szerepekre. 1.3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését előmozdító szervezési megoldások előnybe részesítése; az infokommunikációs eszközök használata; tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, önálló és kooperatív tanulási technikákkal; sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákkal; tehetséggondozás elősegítése; az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskola információs és tanulási forrásközpontjaként működik; az iskolai könyvtár az iskola működéséhez, neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumokat rendszeresen gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja, az önálló ismeretszerzés érdekében szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve megvalósítja a tanulók könyvtárhasználati felkészítését. 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK (1) Az oktatási célkitűzések mellett nagy figyelmet fordítunk a közösség számára értékes, és egyénileg is eredményes ember formálására. Sajátos képzési feladataink megvalósítása során az oktatás minőségének magas színvonalával egyenrangú követelménynek tekintjük az emberi személyiség fejlesztését is. Ennek érdekében szervezzük iskolánkban a közösségi szolgálat teljesítését a tanulók számára. (2) Első feladatunk a tanulók személyiségének megismerése, a középiskola életébe való integrálása, és megfelelően történő aktivizálása. Ez a feladat nemcsak az osztályfőnökök munkájának része, hanem minden szaktanáré is. (3) Célunk, hogy tanítványaink figyelmét felhívjuk a szorgalom, a küzdeni tudás és a kitartás fontosságára. (4) Kiemelten fontos céloknak tekintjük a következőket: az emberi méltóság tiszteletére nevelést; 9

a konfliktusok megoldására nevelést; a becsületre nevelést; az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítását; a kommunikációs képességek továbbfejlesztését; az egészséges életmódnak szükségletté válását; a szabadidő igényes, kulturált eltöltési formáinak megmutatása (természetjárás és országismeret, színház-, kiállítás-, múzeum- és könyvtárlátogatás, az iskola által szervezett kulturális és sportprogramokon való részvétel, szakkörökön való részvétel, kézműves tevékenység). 3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 3.1. Az egészségfejlesztés általános elvei (1) A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tanórák, a faliújságokon, honlapokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk). (2) A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megvalósításában. (3) Az iskola diákönkormányzata segíti az egészségnevelést az aktuális információk továbbításával és a pályázati és versenykiírások figyelésével, továbbításával. Támogatja a tanulók részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és a káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó segítő képzéseken. (4) Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségnevelési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak és az osztályfőnöki órák anyagába beépítjük az egészségnevelési témákat. (5) Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmód, korszerű táplálkozás figyelembevételével javasoljuk kialakítani. (6) A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus segítségével bekapcsolódunk a drogprevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a családsegítő központtal, segítjük a mentálhigiénés prevenció megvalósulását. (7) Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Biztosítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való megjelenést. (8) Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (ifjúsági bűnözés prevenciója), a Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségnevelési csoporttal, a Család- és Nővédelmi Központtal. (9) Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók, az intézmény dolgozóinak és segítőinek saját egészségi magatartásának és életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, va- 10

lamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Motiválja a program az egészséges életmód kialakítására, és segítse őket e magatartásforma megtartásában. (10) Legfontosabb alapelveink: Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára az egészséges életmód kapcsán. Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét. Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását. (11) Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken: Évente az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a 9-12. évfolyamon. Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szűrő- és általános vizsgálatot a 10. és 12. évfolyamos tanulóknál. Az érettségi utáni szakképzés megkezdése előtt a tanulók pályaalkalmassági orvosi vizsgálatokon vesznek részt. Szakképzésben a gyakorlatok előtt kötelező orvosi vizsgálatokon vesznek részt, melyeknek iránya a képzés fajtájától függ. Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket. Kilencedik évfolyamra csak az a tanuló nyerhet felvételt, aki a kötelezően előírt pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton megfelelt. (12) Az alapelvek megvalósítását segítő programok: beszélgetések; előadások; szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.); írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtótermékek, kiadványok stb.); sportprogramok; vetélkedők; részvétel a városi egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken; fotó- és rajzpályázatokon való részvétel; szenvedélybetegség megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások. 3.2. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok személyi higiénére nevelés; táplálkozás higiénéjének kialakítása; a baleset megelőzése; testtartásjavítás; testi nevelés; környezeti higiéné biztosítása; szabadidő helyes eltöltésére nevelés; szexuális nevelés. 11

3.3. A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok elősegíteni az érzelmi fejlődést; elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást; fejleszteni az akaraterőt; fenntartani a harmonikus egyensúlyt önmaga és a környezete között; felismerni a szocializációs zavarokat, elősegíteni a beilleszkedést. 3.4. Drogprevenciós stratégia (1) Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak formálása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drogprevenciót tartjuk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szülőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint meg kell szervezni az öntevékeny kortárs segítő csoportot, fejleszteni kell a tanulók önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók helyes egészségmegőrző szokásait. Fel kell használni a közösségépítés adta lehetőségeket. (2) Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakemberhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal, hogy segítséget kérhessenek tőlük. (3) A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusoknak, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöknek, iskolai diákönkormányzat tagjainak és az iskolai védőnőnek a bevonásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget, a témakört érintő cikkeket, szórólapokat helyezünk el a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAI ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI 4.1. A közösségfejlesztés feladatai (1) A közösségfejlesztés feladata az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése. (2) Kihasználjuk az iskolai rendezvények összetartó erejét. Tanulóink legyenek aktív résztvevői az iskolai rendezvényeknek, házigazdái a nyílt napoknak, a pályaválasztási kiállításnak, Szakmák éjszakájának. (3) Szeretnénk még jobban erősíteni a közösségi tudatot, tanulóink legyenek büszkék az iskolájukra. Arra törekszünk, hogy legyen lehetőségük tenni az iskoláért, éljék meg az azonosulás örömét. (4) Az iskola közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatrendszerének főbb elemei a következők: A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, múltját, értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar történelmi személyek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. 12

Legyenek jól tájékozottak hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ez az ismeret alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. A tanulók legyenek nyitottak, megértőek, elfogadóak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, népek, vallások, a másság iránt. Alakuljon ki a tanulókban pozitív hozzáállás a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrejött eredményeket, s ebben Magyarország szerepét. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak életében. Tanulóinkat aktív állampolgárrá kell nevelni. Fel kell készíteni őket arra, hogy a közéletben, a civil társadalomban, a lakóhelyi, a szakmai, a kulturális közösség életében erőszakmentesen, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartásával, az emberi jogok és a demokrácia értékeinek tiszteletben tartásával hatékonyan, építő módon vegyenek részt. A tanulókban ki kell alakítani a környezettudatos magatartást és életvitelt annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Ki kell alakítani a tudatos fogyasztói szokásokat. Fejleszteni kell a tanulók kommunikációs kultúráját, amely részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megismerésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés és véleményformálás áll. Mindezek az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják, de idetartozik a metakommunikáció alkalmazásának ismerete is. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon felhasználó fiatalokat kell nevelni. Fontos cél az egészséges életmódra nevelés. Fel kell készíteni a diákokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Szükséges foglalkozni a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel is. Fejlesztenünk kell a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást. 13

4.2. Együttműködési formák A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: (1) A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. (2) Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatja a diákokat. (3) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. (4) A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: (1) szülői értekezlet; (2) fogadóóra; (3) nyílt tanítási nap; (4) írásbeli és elektronikus tájékoztató; (5) előadások szervezése; (6) pályaválasztási tanácsadás. A szülők részéről a következőkre számítunk: (1) aktív részvétel az iskolai rendezvényeken; (2) ötletnyújtás az előadások (nevelési, közösségi stb.) témáihoz; (3) őszinte véleménynyilvánítás; (4) együttműködő magatartás; (5) nevelési problémák őszinte megbeszélése, a közös megoldásra való törekvés; (6) szponzori segítségnyújtás. 5. KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. (4) bekezdésének értelmében 2016. január 1-jétől az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Iskolánk a közösségi szolgálattal igyekszik a diákok látókörét bővíteni, szociális kérdésekben érzékenyíteni, empatikus készségét, kapcsolatok kialakításának képességét fejleszteni. (2) A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. (3) Az iskolai közösségi szolgálat olyan fogadó szervezeteknél végezhető, amelyekkel az iskola együttműködési megállapodást kötött. (4) Az iskola is szervezhet olyan tevékenységet, amely alkalmas közösségi szolgálat teljesítésére. (5) A tanulót fogadó intézménynek az egészségügyi és a bűn- és baleset-megelőzési tevékenységi területen minden esetben, a szociális és jótékonysági területen meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. 14

(6) A közösségi szolgálat helyszínén a tevékenység a mindenkor hatályos jogszabály szerint meghatározott időkeretben végezhető. A helyszínre utazás és a hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. 5.1. Az iskolai közösségi szolgálat irányítása (1) A középiskola intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért. Gondoskodik arról, hogy az intézményben folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizonyítványban és a naplóban. Az intézményvezető jelöli ki a közösségi szolgálat iskolai koordinátorát, valamint megbízza az érintett osztályok osztályfőnökeit, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére végezzék el a közösségi szolgálat egyes koordinációs és adminisztratív feladatait. (2) Az iskolai koordinátor a tanulók igényeit figyelembe véve felméri, milyen helyi állami, társadalmi és civil szervezetek lehetnek partnerei az iskolának a közösségi szolgálat megszervezésében. Ezekkel a szervezetekkel (fogadó helyekkel) kapcsolatot tart, az együttműködés mibenlétét írásban dokumentálja. Az iskolai koordinátor az intézményen belül is szervezhet olyan tevékenységet, amely alkalmas a közösségi szolgálat teljesítésére. A koordinátor felelős a tanulók felkészítéséért, a pedagógiai feldolgozásért, a dokumentáció előkészítéséért, a tevékenységek elismeréséért. Az ötven órán belül legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart vagy szervez. Segíti az osztályfőnököket a közösségi szolgálattal kapcsolatos feladataik ellátásában. (3) Az osztályfőnök megosztja a tanulókkal a közösségi szolgálattal kapcsolatos információkat, tájékoztatja a szülőket. Nyilvántartja a közösségi szolgálattal összefüggő tevékenységet a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban (naplóban, a bizonyítványban és a törzslapon). Részt vesz a tanulók felkészítésében, a közösségi szolgálat során szerzett tapasztalatok feldolgozásában. 5.2. A közösségi szolgálat dokumentálása (1) A tanuló a közösségi szolgálat során naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A naplóban az osztályfőnök vagy az iskolai koordinátor aláírásával igazolja a teljesítés tényét. A naplót a tanuló köteles megőrizni az érettségi vizsga befejezéséig. (2) A tanuló a tanév kezdetén jelentkezési lapot tölt ki, melyhez a szülő egyetértő nyilatkozata kapcsolódik. A jelentkezési lapokat a jogszabályban előírt ideig az iskola őrzi. (3) Az osztálynaplóba az osztályfőnök bejegyzi, melyik tanuló hány órát teljesített. A törzslapra és a bizonyítványba tanév végén (június 15-ig) jegyzi be a teljesített órák számát. (4) Abban az esetben, ha a tanuló valamilyen okból intézményt vált, vagy másik intézményben érettségizik, az iskola közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad. (5) A közösségi szolgálat elvégzése a bizonyítványban rögzítésre kerül. Amennyiben a tanuló középiskolai bizonyítványában nem szerepel az 50 órás közösségi szolgálat igazolása, a tanuló nem kezdheti meg az érettségi vizsgát. 15

6. A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA 6.1. A pedagógus feladatai A pedagógus alapvető feladatai a mindenkor hatályos jogszabályokban rögzítettek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről). 6.2. A pedagógusok helyi feladatai a tanítási órák megtartása; a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása; osztályfőnöki feladatok ellátása; iskolai sportköri foglalkozások; szakkörök vezetése; differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.); könyvtárosi feladatok; a tanulók munkájának rendszeres értékelése; érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása; kísérletek összeállítása; a tanulmányi versenyek lebonyolítása; tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok; felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken; iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése; a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása; az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása; szülői értekezletek, fogadóórák megtartása; részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken; a tanulók felügyelete óraközi szünetekben; tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése; iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, és ezeken való felügyelet ellátása; részvétel a munkaközösségi értekezleteken; tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés; részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében; szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása; osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása; helyettesítő tanári feladatok ellátása; intézmény-vezetői utasításra a tanulók kíséretének ellátása; a diákmozgalom tevékenységének segítése; a pályaválasztási tevékenység, pályaorientáció segítése. 16

6.3. Az osztályfőnöki munka tartalma (1) Az osztályfőnök pedagógiai munkája során céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. (2) Az osztályfőnökök feladatkörébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődésből adódó kötelezettségek elvégzése, megtartása. A tanulók megismerésére és az osztályközösség arculatának formálására kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színházés múzeumlátogatások stb. (3) Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. (4) Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. (5) Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen színtere. (6) Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők is, és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök akinek célja a tanuló sokoldalú megismerése és fejlesztése élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a tanulók autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a tanulóknak, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyanoknak, amilyenek, hisz élettapasztalatukat, mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. 6.4. Az osztályfőnök feladatai: együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti az osztályközösség kialakulását; koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját; aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (iskolaorvos, védőnő, gyermekés ifjúságvédelmi felelős); figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére; minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban tanító tanárok közössége, majd a nevelőtestület elé terjeszti 17

szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján, vagy esetleg elektronikus formában, fogadóórán rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről; ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, a közösségi szolgálatot jogszabályban előírt módon dokumentálja; figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát; tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében; az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére; részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét; megismerteti az osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének értékeit, felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért, ezeknek előkészítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz; felelős az osztály termének dekorációjáért, arra törekszik, hogy a terem megjelenése legyen szinkronban az iskola által közvetített értékekkel; figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű tanulókat; közreműködik az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv megvalósításában; rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Kiemelt cél a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. 7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység a kiemelkedő képességek feltérképezése, további fejlesztése; az eddig rejtve maradt képességek feltárása és továbbfejlesztése; a reális önértékelés kialakítása; a szorongás feloldása. Ezek kibontakozását szolgálják: a szakkör; az iskolai kulturális, szakmai és sportversenyei; a diákgála; iskolarádió szerkesztése; az iskolán kívüli kulturális, tudományos, sportrendezvények. 7.2. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység (1) Az iskolába járó tanulók közül sokan olyan veszélyeknek vannak kitéve, amelyek nehezítik, akadályozzák az egészséges életvitelt, illetőleg az információ átadását. 18

(2) Azok a diákok, akik úgy érzik, és úgy viselkednek, mintha kirekesztenék őket az osztályközösségből; nem szeretik az iskolai tevékenységeket; feltűnően sokat hiányoznak, csavarognak; súlyosabb tanulmányi és viselkedési gondjaik vannak; sok iskolai, tanulási kudarc éri őket; feltétlenül az osztályfőnökök, a szaktanárok figyelmére, sajátos gondoskodására szorulnak. (3) Az iskolába belépő tanulók osztályfőnökei erre vonatkozó tapasztalataikat folyamatosan jelzik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó tanárnak, és szükség esetén keresik az együttműködés lehetőségét a szülővel és a megfelelő szakemberekkel, valamint az érintett tanulók iskolai keretek között felzárkóztató foglalkozásokon vehetnek részt. 7.3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység (1) A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünkkel a tanulók esélyegyenlőtlenségét kívánjuk mérsékelni. Szükségesnek tartjuk a területre vonatkozó naprakész információk meglétét, ezért rendszeresen felhasználjuk a gyermekvédelmi rendszerünk működésének eredményeit, folyamatos megfigyeléseket végzünk, tájékozódunk a tanulók körülményeiről. (2) A szociális hátrányok enyhítését segítő legfontosabb tevékenységeink: Elősegítjük, és a gyermekek körében szorgalmazzuk, hogy ismerjék meg, és éljenek azokkal a kulturális és technikai lehetőségekkel, amelyeket családjuk nem, de intézményünk biztosítani tud. Lehetőség szerint segítjük a családokat az alábbi területeken: tájékoztatjuk az érettségi utáni pályaválasztási lehetőségekről; a helyi, regionális és országos támogatások felhasználásával ösztöndíjak elnyerése, pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon; a pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolat. Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése tanórákon és tanórán kívüli foglalkozások keretében (felzárkóztató órák, felzárkóztató foglalkozások tartása, tehetséggondozó foglalkozások indítása, próbavizsga). Hiányzások fokozott figyelemmel kísérése. Felvilágosító munka a szociális támogatás lehetőségeiről. 7.4. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemben való közreműködés minden pedagógus alapvető feladata és kötelessége. Az intézményben folyó ifjúságvédelmi munkát az intézmény-vezető közvetlen irányítása alatt az intézményben dolgozó gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógus végzi szorosan együttműködve az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. Az iskola a mindenkor hatályos gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó törvények alapján működik, jár el. 19

8. A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGA AZ INTÉZMÉNY DÖNTÉSI FOLYAMATÁBAN (1) Iskolánkban tanuló valamennyi diák joga, hogy személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő iskolai döntések meghozatalában, jogszabályban meghatározottak szerint. (2) A Székesfehérvári SZC I. István Szakgimnáziumának egészét érintő alapdokumentumok pl. Házirend, PP, SZMSZ elkészítésekor, módosításakor a jogszabály adta diákjogokat (véleményezési jog) úgy gyakorolják, hogy osztályonként 1-1 főt küldenek az intézményi szintű DÖK-megbeszélésekre, és ők a véglegesítés előtt két héttel az átvett dokumentumot megismerve, véleményükkel, állásfoglalásukkal képviselik diáktársaikat. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (3) A diákönkormányzat véleményét kikérjük az alábbi ügyekben: a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál; a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához; a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez; az iskolai DSE működési rendjének megállapításához; az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához; a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához; az intézményi SZMSZ-ben meghatározott esetekben. 9. AZ INTÉZMÉNY ÉS PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 9.1. A szülők részvétele a nevelési folyamatban (1) A szülő szorosan együttműködik a nevelőtestülettel a tanuló eredményes nevelése és tanítása érdekében. A kapcsolatok klasszikus formáin túl szülői értekezlet, fogadóóra a szülők a tanárokkal bármikor találkozhatnak előzetes egyeztetés alapján. (2) Az iskolát választani szándékozó tanulóknak és szüleiknek a hagyományoknak megfelelően nyílt napokat tartunk. Itt ismertetjük meg az iskola működésének jellegzetességeit. Részt veszünk a városi pályaválasztási kiállításon, kérésre tájékoztatót tartunk az általános iskolákban szervezett pályaválasztási szülői értekezleten. 9.2. Szülői szervezet (1) Iskolánkban önálló szülői munkaközösség (a továbbiakban szülői szervezet) működik. Ezen szervezetek jogait törvény szabályozza. (2) Az intézményi szülői szervezettel az igazgató tartja a kapcsolatot. (3) A szülői szervezet megkeresésére az igazgató, a szükséges tájékoztatást, információt kötelesek megadni. (4) A szülői szervezetek képviselőit meg kell hívni azon testületi ülésekre, értekezletekre, ahol jogszabály szerint egyetértési vagy véleményezési jogosultságuk van. 9.3. A pedagógusok és a szülők (1) Az intézmény életéről, az aktuális feladatokról az igazgató a szülői szervezet választmányi ülésein és az intézmény hirdetőtábláin keresztül, az osztályfőnökök az osztály szülői értekezletein tájékoztatják a szülőket. 20

(2) Az intézményvezető tájékoztató szülői értekezletet tart június hónapban a 9. évfolyamra felvett tanulók szüleinek. Valamennyi szülő írásban kézhez kapja az iskola házirendjét. A szülői értekezleten ismertetni kell a pedagógiai program legfontosabb elemeit. (3) A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek; fogadó órák; nyílt napok; írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben és/vagy elektronikus naplóban. (4) A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. (5) A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőtestülettel. 9.4. A pedagógusok és a tanulók, diákönkormányzat (1) A diákönkormányzat és az intézmény vezetőinek kapcsolattartását, a tanulók rendszeres tájékoztatását, a tanulók véleménynyilvánításának formáit a Házirend tartalmazza. (2) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény, az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. (3) A diákvezetők előzetesen egyeztetett időpontban és témában megkereshetik az igazgatót. Az erre vonatkozó igényt a titkárságon kell bejelenteni. (4) Az intézményvezető részt vesz az évi rendes diákközgyűlésen. 9.5. Az iskola és a partnerei kapcsolattartásának formái (1) Az iskolát a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. (2) A fenntartó előtt az intézményvezető képviseli az iskolát. A fenntartóval való munkakapcsolat a Székesfehérvári Szakképzési Centrumon keresztül valósul meg. (3) Ezen kívül az iskola rendszeres kapcsolatot tart: a kollégiummal; a szülői szervezettel; az iskolát támogató intézményekkel, jogi személyekkel; a kamarákkal; a gyermekjóléti szolgálattal, iskolaorvossal; az oktatási intézményekkel; a pedagógiai szakmai szolgáltató intézménnyel; a közösségi szolgálat külső helyszíneivel; a szakmai gyakorlati helyekkel. 21

(4) A Gyermekjóléti Szolgálattal elsősorban a gyermek- és ifjúságvédő tartja a kapcsolatot. A kapcsolat felvétele szükség esetén az osztályfőnök feladata. (5) Ha a tanulónak személyes adottságai, állapota miatt különleges gondozásra van szüksége, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben kaphat segítséget. (6) Rendszeres munkakapcsolatban vagyunk a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával (pályázatok, szakmai versenyek), a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával (munkaerő gazdálkodási információk), valamint az iskola szakmai profiljába eső tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel, szakmai szervezetekkel. Ennek formái: szakmai bemutatók tartása, továbbképzések szervezése, stb. (7) Tanítványaink nevelésében együttműködünk a székesfehérvári kollégiumok nevelőtestületével. (8) Az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a városi Ifjúságorvosi rendelő szakszemélyzete végzi. A belgyógyászati, szemészeti, fogászati szűrővizsgálatokat évente egyszer egyeztetett időpontban végzik. (9) Amennyiben a tanulók - fiatalkorú tanuló esetén szülői engedéllyel - igénylik az államilag elismert egyházak hitoktatói által szervezett fakultatív hittan-oktatást. (10) Honvédelmi nevelés céljából együttműködünk a MATASZ FMSZ-szel (iskolai kiállítások, versenyek, előadások, szakkör). 10. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK TÍPUSAI ÉS SZABÁLYAI 10.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusai Intézményünkben háromféle tanulmányok alatti vizsgát szervezünk. (1) Osztályozó vizsga a tanuló félévi vagy év végi osztályzatának megállapítására szolgál abban az esetben ha a tanulót felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól (pl. magántanuló); engedélyezték, hogy a tanuló egy vagy két tantárgy követelményeinek egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (pl. előrehozott érettségi miatt); a tanuló jogszabályban meghatározott időnél (egy tantárgyból legalább a megtartott órák számának 30%-t vagy egész tanévben legalább 250 órát) többet mulasztott és a nevelőtestület engedélyezte számára az osztályozó vizsgát. (2) Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. (3) Különbözeti vizsgára a tanuló másik intézményből való átvételekor kerülhet sor, ha valamely tantárgy követelményei nem egyeznek meg az átadó iskola követelményeivel. (4) Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén legfeljebb három tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, vagy osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható ok miatt késik, távol marad vagy engedély nélkül távozik. 22

(5) Mindhárom vizsgafajtából lehetőség van pótló vizsga letételére, ha a vizsgázó a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad vagy megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik a válaszadás befejezése előtt. 10.2. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai (1) A tanulmányok alatti vizsgákat a mindenkor hatályos jogszabályok alapján szervezzük: A vizsga ideje Szervezi és megbízást ad Vizsgabizottság Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Iratai Osztályozó vizsga január 3-31. között április 1-30. között (végzős tanulók és előrehozott érettségi miatt) június 1-30. között 23 Különbözeti (beszámoltató) vizsga Az átvétel során keletkező tanulói jogviszony létrejöttét követő 6-8 héten belül. Jelentkezés egy hónappal a vizsga kezdete előtt az iskola igazgatójának írásban benyújtott kérelem alapján. Jelentkezéskor a tanulót írásban tájékoztatni kell a vizsgák időpontjáról. Naponta 8-17 óra között igazgató Javítóvizsga augusztus 15-31. között Tájékoztatás az időpontról tanévzárón, illetve postai küldeményben. elnök és legalább 2 tag (legalább 2 fő, szakképzettsége alapján jogosultak az adott tantárgy oktatására kérdező tanár) 1 vizsganapon 1 vizsgázó vonatkozásában maximum 3 vizsga rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként 60 perc tantárgyak között pihenőidő (t) 10 perc t 30 perc 1 vizsganapon 1 vizsgázó vonatkozásában maximum 3 vizsga felkészülési idő minimum 30 perc feleltetési idő maximum 15 perc póttételt elnök húzathat pontszám feleződik következő tantárgyból történő tételhúzás előtt minimum 15 perc pihenőidő jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgáról, osztályozóív tanulmányok alatti vizsgákhoz, majd eredményt törzslapon, bizonyítványban rögzíteni (2) A tanulmányok alatti vizsgák tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv 4. melléklete tartalmazza. 11. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI A felvételről vagy átvételről az iskola vezetője dönt. 11.1. Felvétel a kilencedik évfolyamra (1) A 9. osztályra a tanulók felvétele a jogszabályokban előírt módon és ütemezéssel történik.