BÉKÉSCSABAI SZENT LÁSZLÓ UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2018. 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI.4 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi és hatálya..4 1.2. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodása...4 1.3. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai...5 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE..7 2.1.Az iskola igazgatósága 7 2.2.Az intézmény vezetősége 7 2.3.A vezetők helyettesítési rendje 9 2.4.Az iskola dolgozói...9 2.5.A dolgozók munkaköri leírásainak mintája...10 3. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK, ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 10 3.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattatásának rendje...10 3.2.A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje.12 3.3.A diákönkormányzat és működése 12 3.4.A szülői közösség és kapcsolattartás rendje..13 3.5.Az Intézményi Tanács és a kapcsolattartás rendje 15 3.6.A nevelőtestület és működési rendje.16 3.7.A nevelőtestület szakmai munkaközösségei..18 3.8.A nevelőtestület feladatainak átruházása...19 3.9.Belső Ellenőrzési Csoport (BECS)...21 4.AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE...23 4.1.A tanév helyi rendje...23 4.2.A tanítási napok rendje..23 4.3.Az intézmény munkarendje...25 4.4. Az intézményben folyó belsőellenőrzésre vonatkozó szabályok.27 4.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje...28 4.6. Fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai..29 4.7. Az iskolai tankönyvellátás rendje 30 4.8. Az elektronikus úton előállított hitelesített, tárolt iratok kezelése...31 4.9. Intézményi védő, óvó előírások...32 2
4.10.Rendkívüli esemény esetén szüksége teendők..36 5. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 40 5.1.Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások.40 5.2.Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások.42 6. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE 44 6.1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai 44 6.2. A hagyományápolás lehetőségei, feladatai.45 7. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK...46 3
1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi és hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A szabályzat hatálya Az SZMSZ betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A SZMSZ az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a szülői szervezet és a diákönkormányzat jogosítványainak gyakorlása mellett. A szabályzat határozatlan időre szól. A szabályzat azon rendelkezéseinek életbelépéséhez, amelyből a fenntartóra többletkötelezettség hárul a fenntartó egyetértése szükséges. 1.2. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodása Az intézmény jellemző adatai Név: Szent László Utcai Általános Iskola Székhelye: Békéscsaba, Szent László u. 17. Telefon: 66/321-745 06 30 3208359 Típusa: általános iskola OM azonosítója: 028256 Székhelyként működik: 001 Megye: Békés megye Tankerület: Békéscsabai Tankerületi Központ Maximális tanuló létszám: 280 fő 4
Az intézmény jogállása Köznevelési intézményünk a Békéscsabai Tankerületi Központ jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a 4-8. Sz. Általános Iskola általános jogutódja Alapító: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1045 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó és működtető: Békéscsabai Tankerületi Központ 5600 Békéscsaba, Kiss Ernő utca 3. A köznevelési intézmény vezetője a nemzeti köznevelési törvénybe foglaltakkal összhangban az intézmény vezető. Gazdálkodás módja: Az intézmény gazdasági önállósága a fenntartóváltással megszűnt. Önálló költségvetéssel nem rendelkezik, költségvetését, gazdálkodási kereteit a Békéscsabai Tankerületi Központ határozza meg. Vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény fenntartási és működtetési költségeit a Békéscsabai Tankerületi Központ fedezi. A feladat ellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 5600 Békéscsaba, Szent László utca 17. Helyrajzi száma: 4403 Hasznos alapterület: ingyenes használati jog Fenntartó jogköre: ingyenes használat jog 1.3. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai Az intézmény alaptevékenysége: általános iskolai nevelés - oktatás A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján. Köznevelési és egyéb feladatok: 1. általános iskolai nevelés - oktatás - Nappali rendszerű iskolai oktatás - alsó tagozat, felső tagozat - sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi, beszéd fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, érzékszervi fogyatékos- hallási fogyatékos) 5
- integrációs felkészítés - egyéb köznevelési foglalkozás - napközi otthonos ellátás, tanulószoba - iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Az iskola alapdokumentumai Az intézmény jogszerű működését a2013. október 4. napján megjelent szakmai alapdokumentum biztosítja. A szakmai alapdokumentum tartalma az előzőekben megtalálható Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. A tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket a házirend tartalmazza. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos előírásokat. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. Megtalálható benne az intézményvezető és a pedagógusok fogadóórájának helye és időpontja. Az alapdokumentumok megtekinthetők, a szülők és gyerekek számára hozzáférhetők a titkárságon valamint az iskolai könyvtárában. Az intézmény vezetője távollétében helyettese az igazgatói fogadóórán ad tájékoztatást a pedagógiai programról. 6
2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 2.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az intézményvezető/igazgató és a helyettes alkotja. Az iskola felelős vezetője az intézményvezető/igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, és a működtető, valamint az iskola belső szabályainak megfelelően végzi. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Távolléte, vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményekre vonatkozó ügyiratokat a helyettes írja alá. Az igazgató munkáját egy helyettes segíti. A helyettes munkáját a munkaköri leírás alapján az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel helyettesíti. Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek megfelelő gyakorisággal tartanak vezetői megbeszélést, amely a közös iroda miatt adminisztrálása csak speciális esetekben történik meg. 2.2. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai: - az igazgató - az igazgatóhelyettes - munkaközösség vezetők - a BECS vezetője - közalkalmazotti tanács elnöke - a diákönkormányzat vezetője Az iskola vezetősége a teljes iskolai életre vonatkozóan konzultatív, véleményező és javaslattevő jogokkal rendelkező testület. A vezetőség tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezlet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 7
Az intézményvezető jogköre - Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalás jogkör gyakorlása, a közoktatási intézmény képviselete, - együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel, - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, - a döntés az egyetértési kötelezettség megtartásával az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a kollektív szerződés vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: - teljes munkáltatói jogkör gyakorlása (KIVÉVE a közalkalmazotti jogviszony megkötésére, megszüntetésére, illetve a fegyelmi hatáskör gyakorlása) - tanulói jogviszony létesítése, felvétel, felmentés, - az igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök megbízása, - a pedagógusok továbbképzésben való részvétel személyre szóló megállapításakor döntési jogkör gyakorlása, - kötelezettség vállalási jogkör, - a rendkívüli szünetek elrendelése. Az intézményvezető felelőssége - Az intézmény igazgatója a közoktatási törvénynek megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: - szakszerű és törvényes működésért - a pedagógiai munkáért, - az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működtetéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. 8
A vezetőhelyettes jogköre és felelőssége. - a vezetőhelyettes munkáját a munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. - a vezetőhelyettes feladat- és hatásköre kiterjed az egész munkakörükre. - a vezetőhelyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörükre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. - a vezetőhelyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 2.3. A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezető átruházott jogkörét és feladatait távolléte esetén helyettese látja el. A vezetői ügyeleti beosztásnak megfelelően. Az intézményvezető tartós távolléte (legalább kettő hét) esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A helyettesítés további rendje az intézményvezető és helyettesei akadályoztatása esetén: - munkaközösség-vezető, konkrét személyre szóló megbízás alapján - a közalkalmazotti tanács elnöke vagy valamely tagja - a szakszervezeti titkár - esetenként megbízott nevelő. A helyettesítés esetén a közalkalmazott felelőssége az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 2.4. Az iskola dolgozói Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munkatörvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő (NOKS) (iskolatitkár, rendszergazda) vagy közvetetten segítő technikai állományú alkalmazott ( takarítók, fűtő, udvaros). Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírás szerint végzik. A konyhai dolgozók a Gyermekélelmezési Intézmény alkalmazottai, de mivel a tevékenységi területük az iskola, tartoznak annak szabályaihoz, és társaikhoz való alkalmazkodással. 9
2.5. A dolgozók munkaköri leírásainak mintája Az intézmény dolgozói feladatukat munkaköri leírásuk alapján végzik A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: A munkakörrel kapcsolatos adatok: - a dolgozó neve - munkaköre - beosztása - a munkáltató jogkör gyakorlójának megnevezése - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése - a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősséget és feladatot - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősséget és feladatot - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok - a bizalmas információkkal, adatkezelésével kapcsolatos felelősségek és feladatok - az ellenőrzés értékelés feladatai - a dolgozók iskolán belüli, és kívüli kapcsolatai - a dolgozó sajátos munkakörülményei A munkaköri leírás hatályba lépése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma - az intézményvezető aláírása - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről. 3. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 3.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattatásának rendje Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munkatörvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő (NOKS) (iskolatitkár, rendszergazda) vagy közvetetten segítő technikai állományú alkalmazott (takarítók, fűtő, udvaros). A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 10
Az alkalmazotti közösségek jogai - Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. - Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. - Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. - A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. - Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. - Döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje - Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. - A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. Nevelőtestületi értekezletet, a teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Ezen értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. 11
3.2. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az osztályközösségek a tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járók és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletet összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösségek diákjai azokon az órákon, amelyek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulói létszám (idegen nyelv, számítástechnikai órák). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. A diákgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által. illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy- a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskolavezetéshez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 3.3. A diákönkormányzat és működése A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészet érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van. 12
A diákönkormányzat a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata alapján végzi tevékenységét. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helységeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diáktanács képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diáktanács elnöke folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A diákönkormányzat felnőtt megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskolavezetőségi és nevelőtestületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnök feladata 3.4. A szülői közösség és kapcsolattartás rendje A szülői szervezetek A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését a pedagógiai munka eredményességét. a tanuló közösséget érintőbármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az intézményben Szülői Munkaközösség (SZM) működik, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A SZM-t a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választja meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 13
Mivel az intézményben iskolaszék nem működik így a SZM véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik az intézmény egész működésével kapcsolatban különösen a pedagógiai program és a vezető személye vonatkozásában. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy választott elnök juttatja el az intézményvezetőségéhez. Az SZM választmányát az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontban tanévenként legalább egyszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Az SZM választmányának elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart, amely lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor mutatják be az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban behívhatja intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 14
A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet, és írásos bejegyzést a tájékoztató füzetben feltüntetni, az elektronikus naplóba bejegyezni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynaplót. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. A szülők és tanulók az iskola honlapjáról (https://szentlaszloiskola.webnode.hu) kaphatnak információkat az iskola mindennapi életével kapcsolatosan. Iskolánkban lépésekor valamennyi tanuló megkapja a szülői hozzáférést biztosító információs kódot (a tanuló 11 jegyű OM. azonosítója), amely biztosítja a tájékoztatás folyamatosságát, információ szerzést a szülők és tanulók részéről. Az informálás papíralapon tájékoztató füzeten, illetve ellenőrzőn keresztül is biztosított, olyan családok, szülők számára, akik valamilyen oknál fogva nem rendelkeznek internet hozzáféréssel. 3.5. Az Intézményi Tanács és a kapcsolattartás rendje Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Amennyiben a fenti bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjából kell létrehozni. Az intézményi tanács - jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre - székhelye azonos az érintet iskola székhelyével - tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására - elnöknek az választható meg, aki életvitel szerűen az intézménnyel azonos településen lakik - ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki, és fogadja el - működésének támogatására alapítványt hozhat létre 15
Az intézményi tanács dönt: - működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról - tisztségviselőinek megválasztásáról - azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot átruházza Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat: - a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben - Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt - Az intézményi tanáccsal való kapcsolattartás Az intézményi tanács intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatát a delegáltak vagy a választott elnök juttatja el az intézményvezetőségéhez Az intézményi tanács elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. Az intézményvezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza, és továbbítja a fenntartónak. Az intézményi tanács feladatai ellátásához terítésmentesen használja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 3.6. A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott (gazdasági vezető). A nevelőtestület feladata és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. 16
A nevelőtestület döntési jogköre: - a pedagógiai program elfogadása, módosítása, - az SZMSZ és a házirend elfogadása, módosítása - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépés megállapítása, - a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, - a tanulók, fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása - házirend elfogadása A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, - félévi értekezlet, - félévi, év végi osztályozó értekezlet, - nevelési értekezletek, - tanévzáró értekezlet, - alakuló értekezlet, - munka értekezletek. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 17
A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. 3.7. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A munkaközösség célja Az intézményben tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozzanak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül munkaközösség irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt bíz meg az intézményvezető a munkaközösség tagjainak véleményét figyelembe véve. A megbízás visszavonásig érvényes A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munka hatékonyságát, - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására, - szervezi a pedagógusok továbbképzését, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, - összeállítja a vizsgát (különbözeti-, osztályozó-, javító) feladatait, - kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és tanulmányi versenyeket, - végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője, képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. 18
A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai: - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, - összeállítja a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves programját, - beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésekre, munkaközösségi tagok jutalmazására. Az intézmény szakmai munkaközösségei ( 4 db) Alsó tagozaton tanítók szakmai munkaközössége -- szakterület: 1-4. osztály - alsós reál munkaközösség - alsós humán munkaközösség Tanárok szakmai munkaközösségei szakterület: 5-8. osztály - felsős reál munkaközösség - felsős humán munkaközösség - Belső Ellenőrzési Csoport (BECS) - Tagjai az igazgató által felkért BECS tagok 3.8. A nevelőtestület feladatainak átruházása Az egyes feladat és jogkör átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre vagy diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület által létrehozott bizottság, munkacsoportok: A nevelőtestület feladata és jogkörének részleges átadásával állandó bizottságokat hozhat létre tagjaiból. 19
A Fegyelmi Bizottság feladata: - a házirendet súlyosan megsértő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata - érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - az intézményvezető vagy helyettese - az érintett tanuló osztályfőnöke - egy a fegyelmi ügyben független pedagógus - egy a tanuló által felkért pedagógus - diákönkormányzat képviselője. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémái megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén a vezetőség tudtával úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. A nevelőtestület szakmai munkaközösségre ruházott jogai A nevelőtestület az oktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, - taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre javaslattétel, - a határozott időre kinevezett pedagógus véleményezése, - a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése. 20
3.9. Belső Ellenőrzési Csoport (BECS) Megbízását az igazgatótól kapja. A BECS feladatait, jog- és felelősségi körét az iskola igazgatója által jóváhagyott működési szabályzat tartalmazza. SZÜLŐI MK. ISKOLAVEZETÉS DÖK BECS SZÜLŐI KÉPVISELŐK MUNKAKÖZÖSSÉG- VEZETŐK TANTESTÜLET EGYÉB ALKALMAZOTTAK OSZTÁLYOK 21
A pedagógiai tevékenység ellenőrzése során kiemelkedő feladatok az alábbiak: - a pedagógiai program oktatási és nevelési feladatainak végrehajtása, a helyi tanterv megvalósítása - a tanév munkatervi feladatainak megvalósítása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata - a nevelői, oktatói munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, ezzel kapcsolatosan a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata - a tanulók szaktárgyi tanulmányi eredményeinek felmérése, magatartásának, szorgalmának értékelése - az anyakönyvek, haladási naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése; a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása - a napközis nevelőmunka hatékonysága - az osztályozó, javítóvizsgák szabályszerű lefolytatása - az osztály és szaktantermek felszereléseinek, a szertárak berendezéseinek szabályszerű használata - a tanulók egészség- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi oktatása, A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: - igazgató - igazgatóhelyettesek - munkaközösség-vezetők. - BECS tagok Az igazgató általa szükségesnek tartott esetekben - jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit - meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladatokkal megbízni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végzők megjelölését az iskolai munkaterv részét képező ellenőrzési terv határozza meg. 22
4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 4.1. A tanév helyi rendje A tanév rendjének meghatározása A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg és rögzíti saját munkatervében az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját - a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti-) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a munka-, tűz-, és balesetvédelmi előírásokat, az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel. A nyitva tartás és a felügyelet rendjéről is tájékoztatni kell a szülőket. Az intézmény nyitva tartása Az iskola hivatalos munkaideje tanítási napokon 7.00 órától 17.00 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény a tanítási szünetekben a fenntartó által meghatározott ügyeleti rend szerint tart nyitva. 4.2. A tanítási napok rendje A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt termekben. 23
A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 8 órától 14 óráig tart. A tanórán kívüli foglalkozásokat 16.30 óráig be kell fejezni. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik, nulladik óra nem tartható. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására igazgatói engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézmény vezetője adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 15-10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek nem rövidíthetők, legkisebb időtartama 10 perc. Minden szünet ideje alatt - a tanulók egyészsége érdekében a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók egészségük érdekében lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az étkezést lehetőség szerint 12 14.15 óra között kell lebonyolítani. A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével az óraközi szünet eltolásával tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgatóhelyettes, illetve az osztályfőnöki munkaközösség vezetője felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni időszakokra: - reggel: 7.15 órától 7.50 óráig - délután: 16.00 órától 16.30 óráig (szükség esetén) pedagógus felügyel. - A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. 24
4.3. Az intézmény munkarendje Az intézménnyel jogviszonyban a tanulók, a pedagógusok és az oktató-nevelő munkát segítő, nem pedagógus munkakörű alkalmazottak állnak. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy vezetőhelyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezetőhelyettes tesz javaslatot törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusok heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyerekekkel tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetőhelyettes állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusoknak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelenteni kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása estén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. 25
A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét a gazdasági előadó, (kapcsolattartó) állapítja meg a munkáltató intézményvezetőjének jóváhagyásával. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a gazdasági előadót A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét intézményi életének részletes szabályozását a SZMSZ mellékletében megtalálható házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület-intézményvezető (igazgató előterjesztése után az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére Az iskola területére, épületébe a tanulókon és az intézmény alkalmazottain kívül csak a hivatalos ügyet intézők léphetnek be és tartózkodhatnak bent. Kivételt képeznek azok, akik az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Az iskolába érkező szülők, illetve más hivatalos ügyet intéző személyek belépése a Vigasz utca felőli bejárati ajtón keresztül történik, a portási feladatokat is ellátó technikai dolgozó útbaigazításával. A belépők kötelesek megnevezni jövetelük célját. A szülők, hozzátartozók a tanulókra az iskola udvarán várakoznak. A hivatalos ügyek intézése a titkárságon, a vezetői irodákban illetve ezek előterében történik. Dohányzás csak az erre kijelölt helyen lehetséges. Az iskola helyiségeit használók külső igénybevevő csak a megállapodás szerinti időben és helyen tartózkodhatnak. Tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon az intézménnyel jogviszonyban nem állók csak igazgatói engedéllyel vehetnek részt. A tanórák egyéb foglalkozások megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetekben az igazgató és helyettesei tehetnek. 26
Az intézmény reklámtevékenységet nem végezhet, kivéve, ha a reklám az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, a tanulóknak szóló közéleti és kulturális tevékenységgel függ össze. Plakátok, felhívások elhelyezése csak az igazgató engedélyével történhet Amennyiben az intézmény, iskola foglalkozásain a tanuló által készített dolgokat értékesíti, illetve hasznosítja, az elkészítésben résztvevő tanulónak díjazás jár. A tanulónak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg nyolcvan százaléka, amelyet a közreműködők között egyenlő arányban kell felosztani. Az egyes tanulónak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskola diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 4.4. Az intézményben folyó belsőellenőrzésre vonatkozó szabályok Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: - biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzatában előírt) működését - segítse elő az intézményben folyó nevelő, és oktató munka eredményességét, hatékonyságát - segítse elő az intézmény takarékos, hatékony működését - az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről - feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, következményektől való eltérést, illetve megelőzze azt - szolgáltasson megfelelő adatot, és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: - az ellenőrzéshez kapcsolódóan az iskola bármely helyiségébe belépni - az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni - az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni - az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni Az ellenőrzést végző dolgozó köteles: - az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályban és az iskola belső szabályzataiba foglalt előírásoknak megfelelően eljárni - az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megtartani - az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját illetve az ellenőrzött közvetlen felettesével - hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni 27
Az ellenőrzött alkalmazott joga és kötelessége Az ellenőrzött dolgozó jogosult: - az ellenőrzés megállapításait (kérésre írásban) megismerni - az ellenőrzés módjára és megállapításaira vonatkozóan írásban észrevételt tenni és azt eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez Az ellenőrzött dolgozó köteles: - az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kérését teljesíteni - a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásban, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatni. Az ellenőrzés tényét, megállapításait írásba kell foglalni, ham bármelyik érintett fél kéri Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: - a hiányossá megszüntetésére fel kell hívni az ellenőrzött figyelmét - a hiányosságok megszüntetését újra ellenőrizni kell 4.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő-oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát - Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésével kapcsolatosan - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez A nevelő munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: - igazgató - igazgatóhelyettes - munkaközösség vezető - BECS tagok Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 28
A kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során a pedagógusok munka fegyelme a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága a tanterem rendezettsége, tisztasága a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés - a tanítási óra felépítése, szervezése - a tanítási órán alkalmazott módszerek - a tanulók munkája, magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartás a tanítási órán - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése - tanórán kívüli nevelőmunka az osztályfőnöki munka teljesítése a közösségformálás 4.6. Fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló törvény2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési intézmények működésérő lés a köznevelési intézmények név használatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelezettségszegéhez vezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelezettségszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodásra akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelezettségszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. - Az egyeztető eljárás lefolytatásáért az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója felelős. - Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. - Ha a tanuló kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. Tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható. A fegyelmi tárgyalás lefolytatásáért a nevelőtestület döntése alapján az iskola igazgatója felelős. 29