C.difficile epidemiolçgiai jelentősäge az

11. Ävfolyam 48. szåm 2004. december 3. C.difficile epidemiolçgiai jelentősäge az egäszsägñgyi intäzmänyekben TÅjÄkoztatÅs tudomånyos döjak ÅtadÅsÅrÇl TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről TÅjÄkoztatÅs engedälyezett fertőtlenötőszerekről Fertőző betegsägek adatai Impresszum

NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ A CLOSTRIDIUM DIFFICILE EPIDEMIOLÇGIAI JELENTŐSÑGE AZ EG ÑSZSÑGÖGYI INTÑZM ÑNYEKBEN BevezetÜs Napjainkban az antibiotikum hasznålattal ÜsszefÑggő, hasmenässel jelentkező megbetegedäsek leggyakoribb okozçja a C.difficile. A spçrakäpző, GrampozitÖv, anaerob, A Äs B exotoxint termelő baktärium az Üsszes, antibiotikumhasznålattal ÜsszefÑggÄsben kialakulç hasmenäs mintegy 25%ÅÄrt tehető felelőssä, de sályos kimenetelű colitis esetän a C.difficile kçroki arånya ennäl magasabb is lehet. A C.difficile szäles kürben megtalålhatç a kürnyezetben, a talajban, felszöni Äs szennyvizekben, kñlünbüző märtäkben az Ållati Äs emberi bältraktusban. EgÄszsÄges felnőttek szäkletäből csak 23%ban izolålhatç, ájszñlütt Äs csecsemőkorban 1663% gyakorisåggal fordul elő a sz Äkletben. A hordozås gyakorisåga 23 Äves korban mår csak nähåny szåzaläk, idős korban ismät magasabb. A toxintermelő baktärium szåmos nem csak kçrhåzi eredetű fertőzäst okozhat, melyek küzütt kñlünbüző sályossågá hasmenäsek, ÄletveszÄlyes colitisek szerepelnek. A C.difficile Åltal okozott legveszälyesebb kçrkäp a pseudomembranosus colitis (PMC). A PMC klinikai kçrkäpät mår 1893ban leörtåk, de csak 1977 utån ismertäk fel a C.difficile toxinjainak szerepät a PMC kialakulåsåban. A C.difficilet Hall Äs O Toole izolålta előszür 1935ben, a baktärium neve a szäkletflçråbçl valç nehäz izolålhatçsågra utal. Ez azzal fñgg Üssze, hogy a baktärium tenyäsztäse csak a sz Äklet aerob/anaerob dás vegyes flçråjåt gåtlç szelektöv tåptalajok alkalmazåsåval vålt ÅltalÅnossÅ (1977től kezdődően). Ebben az időben ismertäk fel azt is, hogy a baktärium toxint termel, s ez våltja ki a mår koråbban leört, antibiotikum adåsåval ÜsszefÑggő hasmenäses megbetegedäst, a mår sok Ävtizede klinikailag ismert PMCt. Felnőttek esetäben a C.difficile a legfontosabb kçrokozçja a nosocomialis hasmenäseknek. äjszñlütt Äs csecsemőkorban a magas arånyá tñnetmentes hordozås ellenäre a baktärium Åltal kivåltott megbetegedäs nagyon ritka. A kürnyezeti hatåsokkal szemben rezisztens, spçrås baktärium szçrçdåsa a kçrhåzi, kñlünüsen a hasmenäses betegek kürnyezetäben jelentősen megnüveli a C.difficile tñnetmentes hordozåsåt. A megbetegedäs kialakulåsåban tübb tänyező jåtszik szerepet: a normål bälflçra kårosodåsa, a toxintermelő C.difficile kolonizåciçja,

a toxintermelő C.difficile elszaporodåsa, Äs a toxinhatås kifejlődäse. A normål bälflçra kårosodåsa elsősorban az alkalmazott antibiotikum hatåsånak küvetkezmänye. Szinte minden antibiotikummal kapcsolatosan leörtåk mår a megbetegedäs kialakulåsåt, leginkább mägis ampicillin, cefalosporinok, clindamycin szerepel az anamnüzisben. A megbetegedäs kialakulhat akår egy nappal az antibiotikum adåst küvetően, de eltelhet 6 hät időintervallum is a betegsäg kifejlődäsäig, kivålthatja egyetlen adag, de hosszá antibiotikumteråpia is. C.difficile Åltal előidäzett colitist leörtak citosztatikus kezeläs sorån is, de ritkån előfordult az is, hogy sem antibiotikum, sem citosztatikus kezeläs nem szerepelt a beteg anamnäzisben. Definàciâk C.difficile által okozott megbetegedüs: olyan hasmenäses megbetegedäs, mely mås okra nem vezethető vissza, Äs az elvägzett C.difficile toxinvizsgålat pozitöv Äs/vagy endoszkçpos vizsgålat PMCt igazolt. C.difficile okozta megbetegedäs jellemzői: az Åpoltnak klinikai tñnetei vannak, Üs laboratçriumi vizsgålat eredmänye: a kçrokozçt Äs/vagy a toxinjåt azonosötjåk. C.difficile járvány: kettő vagy tübb egymåssal bizonyöthatçan ÜsszefÑggő C.difficile eset. C.difficile kolonizåciç (gyakrabban fordul el ő, mint a C.difficile megbetegedäs) az Åpoltnak nincsenek klinikai tñnetei. okozta laboratçriumi vizsgålat eredmänye: a kçrokozçt Äs/vagy a toxinjåt azonosötjåk. Epidemiolâgia A fertőzüs forrása: beteg ill. tñnetmentes hordozç szemäly A C.difficile az egäszsäges felnőtt lakossåg 3%ÅnÅl szäkletből mutathatç ki. A kolonizåciç Äs a fertőzäsi arånyok jelentősen nőnek 65 Äv felett. AngliÅban Äs Walesben ezen korcsoport első szåmá enterålis pathogänje. A hosszá ÅpolÅsi idejű intäzmänyek lakçi küräben a tñnetmentes hordozås 7%os; az akut belgyçgyåszati osztålyokon ellåtott idős betegek küräben 14%, a krçnikus osztålyok idős ÅpoltjainÅl 20% a hordozås arånya. A tñnetmentes hordozås 3 5szÜr gyakoribb, mint a megbetegedäs. TerjedÜsi mâd A kçrokozç a betegről direkt Äs indirekt kontaktus rävän vihető Åt mås szemälyre. Az Åtvitelben szerepet jåtszhatnak a beteg kürnyezetäben talålhatç szennyezett felñletek, berendezäsi tårgyak, valamint a betegek mozgåsa. A

kçrtermek vagy intäzmänyek küzütti betegmozgås is ide Ärtendő. Minden tårgy, eszküz vagy anyag (pl. elektromos rectalis hőmärő, mosdatçtål), mely szäklettel kontaminålçdhat, szçbajühet a C.difficile spçråk terjesztőjekänt. A C.difficile spçråk elsősorban az ÅpolÇszemÄlyzet kezävel kerñlhetnek egyik emberről a måsikra. A tñnetmentes ÑrÖtÄs nem jelent szignifikåns kockåzatot a betegsäg ÅtadÅsÅra vonatkozçan Äs kezeläst sem ig Änyel. A tñnetmentes ÑrÖtÄs megszñntetäsäre irånyulç türekväsek eddig sikertelennek bizonyultak. A tñnetes esetek küzvetlen kürnyezetäben a fertőzäs kockåzata 12%ra tehető. RizikâtÜnyezők Az idős kor mellett a legfőbb rizikçtänyező az antibiotikum expozöciç (elmäletileg minden antibiotikum, de leggyakrabban az ampicillin, az augmentin, a clindamycin Äs a 3. generåciçs cefalosporinok), egyäb rizikçtänyezők: hasisebäszeti beavatkozåsok, daganatos, haematolçgiai megbetegedäsek, immunszupprimålt Ållapot, krçnikus vesebetegsäg, szondatåplålås. Patogenesis A C.difficile okozta hasmenäs kialakulåsåban szerepet jåtszik a bäl termäszetes mikroflçråjånak megvåltozåsa, amely a gazdaszervezet vädekezäsi mechanizmusainak särñläsähez vezet. Az egäszsäges felnőtt vastagbelät legalåbb 500 ismert baktärium species kolonizålja, melynek tübb mint 90%a anaerob. Ezen baktäriumok jelenläte ÅllandÇ vädelmet nyájt mås baktäriumok ellen. Ez az ágynevezett kolonizáciâs rezisztencia. A humorális immunitásnak is fontos szerepe van a fertőzäs kialakulåsånak kivädäsäben. A normål bälflçra särñläsekor a kolonizåciçs rezisztencia megszűnik Äs lehetősäg nyölik a kñlünbüző kçrokozçk, Ögy a C.difficile szaporodåsåra is. Ez az Ållapot leggyakrabban antibiotikumteråpia küvetkezmänye. Klinikai tçnetek: vizes, esetenkänt väresnyåkos hasmenäs, låz, ÄtvÅgytalansÅg, hånyinger, hasi fåjdalmak/tenezmus. A hasmenäs klinikai käpe az enyhe hasmenästől a fulminåns PMCig terjedhet. Az ut Çbbit vizes hasmenäs, låz (az esetek 80%Åban) leukocytosis (az esetek 80%Åban) Äs az endoszkçpia sorån låthatç pseudomembranosus nyålkahårtyakäp jellemzi. C.difficile okozta hasmenässel ÜsszefÑggÄsbe hozhatç szüvődmänyek:

toxikus megacolon, colon perforåciç, väråram fertőzäs, halål (ritka esetben). C.difficile okozta megbetegedüs kezelüse Az Åpoltak 23%ÅnÅl a megbetegedäs megszűnik az antibiotikumkezelüs elhagyását küvető 23. napon. A fertőzäs ÅltalÅban kezelhető a megfelelő időtartamban (kb. 10 nap) adagolt antibiotikummal, nevezetesen orálisan alkalmazott metronidazollal, a nagyon sályos vagy metronidazolra nem reagålç esetekben vancomycinnel. A kezeläst küvetően, amennyiben a betegnäl megszűntek a tñnetek, nem javasolt a laboratçriumi vizsgålat megismätläse, mivel a kolonizåcç tovåbbra is fennållhat. RecidÖva gyakran fordul elől, ebben az esetben prçbålkozni lehet ismätelt metronidazol adåsåval. Laboratâriumi vizsgálatok A C.difficile kätfäle toxint termel: toxin At Äs toxin Bt. A kät toxin szinergista hatåst mutat, a kezdeti szüvetkårosodåst az Atoxin våltja ki, s ez teret enged a Btoxin hatåsånak. MindkÄt toxin enterotoxikus Äs cytotoxikus sajåtsåggal bör, bår a direkt enterotoxikus hatås elsősorban az Atoxinra jellemző, a klinikai tñneteket elsősorban az Atoxin våltja ki. Kifejezett cytotoxikus hatåsa rävän a Btoxinnak is fontos szerepe van a megbetegedäsben, ezt bizonyötja, hogy előfordulnak olyan türzsek, amelyeknäl az Atoxin termeläse nem kimutathatç, de pathogän sajåtsåguk megtartott, tehåt az Atoxin jelenläte nem esszenciålis. äjabban, a molekulåris vizsgålatok bevezetäsävel kimutathatçvå vålt egy tovåbbi toxin a binary toxin CDT is. Nosocomialis jårvånyok esetäben molekulåris vizsgålatokkal (PCRRFLP) toxintöpusok hatårozhatçk meg a türzsek azonosötåsåra. A gyakorlatban a diagnçzis elsődlegesen a toxin A Üs/vagy a toxin B kimutatásån alapul. A legelterjedtebbek a kñlünbüző enzim immunvizsgálatok (EIA) a C.difficile toxin A vagy AB kimutatåsåra küzvetlenñl a szäkletmintåbçl. Ezek az eljåråsok künnyen, gyorsan kivitelezhetőek, 23 ÇrÅn belñl eredmänyt adnak. A legjobb eredmäny akkor vårhatç, ha a minta nähåny ÇrÅn belñl feldolgozåsra kerñl. A toxin lebomlåsa miatt a hűtőben tårolt anyagot 48 ÇrÅn belñl fel kell dolgozni, ha erre nincs lehetősäg, le kell fagyasztani. A vizsgålat 95100%os arånyban specifikus, mög ÄrzÄkenysÄge teszttől fñggően våltozç, 6585%os, tehåt nem tál ÄrzÄkeny. Ennek ellenäre gyakran csak erre a diagnosztikus mçdszerre van lehetősäg. C.difficile cytotoxin assay. A Btoxin citotoxikus hatåsånak kimutatåsa

szüvetkulturåban. Hosszá ideig ezt tekintettäk gold standard nak. Igen specifikus (99100%), szenzitivitåsa is 8090%, azonban csak a B toxint mutatja ki, Äs legkevesebb 48 Çra sz ÑksÄges a diagnçzishoz. A vizsgålç laboratçriumnak szüvetkultáråval, s ezen munkåban gyakorlattal kell rendelkeznie, Ögy csak nähåny helyen vägezhető el. TovÅbbi lehetősäg a C.difficile antigün kimutatás küzvetlenñl a szäkletmintåbçl. Ez latex agglutinåciçs teszt a glutamåt dehidrogenåz egy ÅltalÅnos clostridium protein kimutatåsåra. Ez a vizsgålat nem eläg specifikus Äs ÄrzÄkeny, viszont gyors Äs egyszerű. Mivel csak a baktäriumra specifikus, szçksüges a toxin kimutatás is. Egyes kereskedelmi tesztek pårhuzamosan meghatårozzåk a C.difficile ÅltalÅnos antigänjät Äs a toxin At is. TenyÜsztÜs + toxinkimutatás. SpecificitÅsa 98%os Äs ÄrzÄkenysÄge nagyobb 90%nÅl. A baktärium kçrokozç szerepe a sz Äklet anaerob tenyäsztäsävel, a baktärium izolålåsa csak a kitenyäsztett türzs toxintermelő käpessägänek kimutatåsåval, vagy az előzetesen, küzvetlenñl a szäkletből vägzett toxinvizsgålattal igazolhatç. A tenyäsztäs idő (72 Çra), eszküz Äs munkaigänyes, azonban a teljeskürű vizsgålathoz ÄrzÄkenysÄge miatt hozzå tartozik. A türzsek tovåbbi vizsgålata, a tipizålås jårvånyos előfordulåskor fontos lehet. LehetősÄgek: toxintöpusok meghatårozåsa PCRRFLP vizsgålattal Äs tovåbbi tipizålåsi lehetősäg a türzsek MLST (multilocus sequence typing) analözise. A molekulåris vizsgålatok bevezetäse egy tovåbbi, ájabb lehetősäge a mikrobiolçgiai diagnosztikånak. PCR, Realtime PCR vizsgålatok alkalmasak a toxintermelő C.difficile kimutatåsåra küzvetlenñl a szäkletből. C. difficile okozta megbetegedüsek megelőzüse A megelőzäs alapja az expozöciç, valamint a normål bälflçra kårosodåsånak elkerñläse. BeavatkozÅs kät áton lehetsäges: megfelelő infekciçkontroll mçdszerek alkalmazåsåval, megfelelő antibiotikumpolitikåval. A kät stratägia egyñttes alkalmazåsa a leghatäkonyabb. A felsoroltakon tálmenően korszerű teråpiås mçdszerek is alkalmazhatçk a fertőzäsek elkerñläsäre. Az infekciâkontroll eszkézei a C.difficile okozta megbetegedüsek megelőzüsüben Surveillance A sporadikus C.difficile fertőzäsekre vonatkozç surveillance ak År 70%kal

csükkentheti ezen nosocomialis fertőzäsek incidenciåjåt. KÜzhigiÜne A szemälyzet kontaminålt kezäről szennyeződhet a kürnyezet. BizonyÖtott, hogy a szemälyzet kezänek kontaminåciçjåval egyenes ar Ånyban nő a kürnyezetä is, bår az okokozati ÜsszefÑggÄst nehäz kimutatni. Megfelelő gyakorisåggal vägzett higiänäs käzfertőtlenötäs, vagy alkoholos bedürzsüläs, azon esetekben, ha gyorsan kell beavatkozni Äs a käzen låthatç szennyeződäs nincs. Amennyiben felmerñl a nosocomialis jårvåny veszälye, akkor az alkoholbåzisá bedürzsüläs helyett az egyfåzisá folyäkony käzfertőtlenötőszer vålasztåsa indokolt. Egyszer hasznålatos, nem steril kesztyű alkalmazåsa ÅpolÅsi folyamatok, våladäkokkal (szäklettel) valç ÄrintkezÄs esetän. KérnyezetfertőtlenàtÜs A folyamatos fertőtlenötäs szñksäges a kürnyezetben, kñlünüsen tñnetes beteg kürnyezetäben, a mikrçbaszåm folyamatosan alacsony szinten tartåsa cäljåbçl. A leggyakrabban kontaminålt terñletek/eszküzük: a beteg ÄjjeliszekrÄnye, Ågykeret, värnyomåsmärő, hőmärő, egyäb ÅpolÅsi eszküzük, WCpadozat. A megszokott kürnyezetfertőtlenötäsi/takarötåsi fegyelem lazulåsa a kçrokozç szätterjedäsähez vezethet. Sporocid hatåsá fertőtlenötőszer alkalmazåsa a folyamatos kürnyezetfertőtlenötäshez nem ajånlott. Jelenleg nincs olyan fertőtlenötőszer, amely speciålisan a C.difficile spçråk inaktivålåsåra bevizsgålt. A berendezäsi tårgyak, tübbszür hasznålatos eszküzük szakszerű tisztötåsa Äs fertőtlenötäse, kñlünüsen akkor, ha szennyeződhettek szäklettel, vagy gyakori ÄrintÄsnek voltak kitäve. TisztÖtÅst küvetően klçrtartalmá fertőtlenötőszer alkalmazandç a felñletek fertőtlenötäsäre, a gyårtç előöråsainak megfelelően. Alkohol tartalmá fertőtlenötőszer nem javasolt felñletfertőtlenötäsre. Az eszküzfertőtlenötäst a gyårtç előöråsainak megfelelően kell vägezni. Az antibiotikumhasználat visszaszoràtása Minden antibiotikum, de kñlünüsen a 3. generåciçs cefalosporinok alkalmazåsa nagy szerepet jåtszik a megbetegedäs kialakulåsåban. BizonyÖtott, hogy alkalmazåsuk ágy a tñnetekkel jårç, mint a tñnetmentes ÑrÖtÄs gyakorisågåt nüveli. A Cefotaxim hasznålata a megnüvekedett epe Äs bältraktusban türtänő kivålasztås, valamint a beszűkñlt vesefunkciç miatt az idős betegek esetäben a C.difficile okozta hasmenäs kialakulåsånak kockåzatåt hätszeresäre is nüvelheti, Äs hozzåjårulhat a C.difficile spçråk elházçdç ÑrÖtÄsÄhez is. Bizonyos szerzők szerint a cefalosporinok helyett

alkalmazott piperacillin vagy benzylpenicillin, trimethoprim Äs szñksäg esetän gentamycin akår 50%kal csükkentheti C.difficile okozta hasmenäses megbetegedäsek szåmåt. Kiemelt jelentősäge van a szabålyozott antibiotikumalkalmazåsnak. A megelőzüs együb lehetősügei Probiotikumok alkalmazåsa: a probiotikumok olyan Älő organizmusok, melyek javötjåk a szervezet mikrobiolçgiai egyensályåt. Ilyen päldåul a Saccharomyces boulardii, amely gåtlç hatåst gyakorol a C.difficile toxinokra, csükkenti a relapsus kockåzatåt Äs a hasmenäs idejät. VÜdőoltás kifejlesztäse. VizsgÅltÅk a C.difficile toxoid A Äs B oltçanyag biztonsågåt Äs immunogenitåsåt eg ÄszsÄges felnőttek küräben. Az eredmänyek szerint az oltçanyag biztonsågos, immunogenitåsa megfelelő Äs a vizsgåltak tübb mint 90%Åban erőteljes szärumantitest vålasz alakul ki mindkät toxin tekintetäben. Antitestek Üs immunglobulinok kiprçbålåsåra is sor kerñlt ÅllatkÖsÄrleteket küvetően, egyelőre alacsony esetszåmban, böztatç eredmänyekkel. Nosocomialis járványok A nosocomialis jårvåny megfäkezäsähez szñksäges a gyors, megbözhatç diagnçzis, a betegek mozgåsånak korlåtozåsa, a betegek izolålåsa (kohorsz izolåciç lehetsäges) kñlün szemälyzettel, valamint a käzhigiänäre, a kürnyezet Äs eszküzfertőtlenötäsre vonatkozç előöråsok betartåsa. A fertőzäs ÅtvitelÄnek csükkentäse ÄrdekÄben fel kell kutatni a tñnetmentes ÑrÖtőket, de antibiotikus kezeläsñk nem javasolt, mert a hordozås ÅltalÅban tranzitçrikus. A jårvåny kivizsgålåsa Äs az intäzkedäsek meghozatala az éntsz illetäkes intäzetänek, valamint az OEK bevonåsåval kell, hogy türtänjen. Az egüszsügçgyi Üs ápolási intüzmünyekben a C.difficile okozta megbetegedüsek, illetve terjedüsçk megelőzüsüre szolgálâ teendők ésszefoglalása: RacionÅlis antibiotikumfelhasznålås. A kontakt izolåciç szabålyainak betartåsa ismert fertőzäs vagy annak gyanája esetän. 1. A betegek elkñlünötäse izolålç kçrteremben (kohorsz izolåciç lehetsäges). 2. KÄzhigiÄne fontossåga: alkoholbåzisá käzfertőtlenötő szer. 3. KesztyűhasznÅlat a betegåpolås idejän. 4. KÜtÄnyhasznÅlat, amennyiben a ruhåzat szennyeződäse feltätelezhető. 5. Egyedi ÅpolÅsi eszküzük biztosötåsa Äs azok megfelelő kezeläse. 6. FelÑletfertőtlenÖtÄs folyamatos Äs zårçfertőtlenötäs.

7. Ezen feltütelek folyamatos betartása addig, amàg a hasmenüs fennáll. SzerkesztősÅgi megjegyzås: A täjåkoztatäs cålja elsősorban a figyelemfelkeltås a C.difficilere, mint egyre nagyobb jelentősåggel bérñ nosocomialis kñrokozñra, amely sölyos, akär halälos kimenetelű kñrformäkat is előidåzhet. A C.difficile megbetegedås kezelåse jelentős gazdasägi vonzattal is järhat. A klinikai tánetek Ås kockäzati tånyezők tákråben mind a klinikusoknak, mind az epidemiolñgusoknak gondolni kell a C.difficile esetleges kñroki szerepåre. A laboratñriumi vizsgälattal igazolt diagnñzishoz elengedhetetlen a kñrokozñ jellemzői alapjän kidolgozott protokoll, mely magäba foglalja a megfelelő mintavåtelezåst, täroläst Ås szällétäst. NagyBritanniÄban 2004. januär 1től a C.difficile Ältal okozott megbetegedåsek az egåszsågágyi ellätässal àsszefággő fertőzåsek nemzeti surveillanceänak råszekånt a kàtelezően bejelentendő fertőzåsek kàzå keráltek besoroläsra. Az ànkåntes jelentåsek alapjän 2002ben a bejelentåsek szäma tàbb mint 50%al nàvekedett 1999hez kåpest. Az ismert esetek 82%a a 65 Åv feletti korosztälyt Årintette. A fentiek miatt NagyBritanniÄban 2003 februärjäban låtrehoztak egy, a C.difficile Ältal okozott megbetegedåsek tåmakàråvel foglalkozñ munkacsoportot, mely 2004ben kàzlemånyt jelentetett meg. A munkacsoport Ältal kiadott kàzlemånyben meghatäroztäk a megbetegedås definéciñjät, a standard laboratñriumi diagnosztikai mñdszereket, Ås a száksåges infekciñkontroll tevåkenysåget. MagyarorszÄgon a fertőző betegsågek Ås järvänyok megelőzåse ÅrdekÅben száksåges järvänyágyi intåzkedåsekről szñlñ 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben az enteritis infektiosa szindrñma be Ås kijelentåsre kàtelezett. Az enteritis infektiosa kñrokozñi kàzàtt mint fakultatév pathogån baktårium szerepel a C.difficile is. A fertőző betegsågek jelentåsånek rendjåről szñlñ 63/1997. (XII. 21.) NM rendelet szerint ugyancsak jelentendő a järvänyos formäban előfordulñ C.difficile Ältal okozott halmozñdäs is. Az elmölt téz Åvben, hazänkban àsszesen härom egåszsågágyi intåzmånyben lezajlott C.difficile Ältal okozott esethalmozñdäst jelentettek. Az elsőt 2001ben, egy halmozñdäst 2003ban Ås egy bejelentåst 2004ben regiszträltunk. A järvänyokban Årintett betegek szäma àsszesen 24 fő, a järvänyok Ätlagos időtartama 18,7 nap volt. Az exponältak 42,9%ÄnÄl jelentkeztek enterälis tánetek. MagyarorszÄgon a C.difficile tenyåsztåse 1981ben indult az ântsz VeszprÅm Megyei IntÅzetÅnek laboratñriumäban. Ezt kàvetően a SZTE Klinikai MikrobiolÑgiai laboratñriumäban a kitenyåsztett tàrzsek toxintermelåsåt hatäroztäk meg szàvetkultöräban a Btoxin cytotoxikus sajätsägänak kimutatäsäval. Az ajkai kñrhäz belgyñgyäszati osztälyän fordult elő az első igazolt, exitussal vågződő toxikus megacolon eset, amelyet C.difficile okozott. Ahogy az anaerob tenyåsztås feltåtelei megteremtődtek, egyre tàbb laboratñriumban kezdtåk kitenyåszteni a kñrokozñt, s ahogy a toxinkimutatäsra hasznälhatñ EIAtesztek megjelentek, ki tudtäk mutatni az A toxint vagy az A/B toxinokat is. Az izolält tàrzsek szämänak nàvekedåse a FehÅr

fázetek ben jñl kàvethető. A 2002. Åvi kàrvizsgälatok sorän igazolñdott, hogy egy kivåtellel az ântsz minden laboratñriuma kitenyåsztette a kñrokozñt, s minden laboratñrium kimutatta vagy a toxint kàzvetlenál a szåkletből, vagy a tàrzs toxintermelő kåpessågåt. Meglepően sok kñrhäzi laboratñrium is igazolni tudta a hasmenåses megbetegedåst a toxin direkt kimutatäsäval. E vizsgälat eredmånye azt igazolja, hogy a bakteriolñgiai laboratñriumok tàbbsåge felkåszált a C.difficile diagnosztikäjära. Felhasznált irodalom: 1. Barett, S.: Clostridium difficile the next step in mandatory reporting. J Hosp Infect 2004; 56:8385 2. Berrington, A. Üs mts.: National Clostridium difficile standards group report to the department of health february 2003. J Hosp Infect 2004; 56 Suppl.1:138. 3. Bignardi, G.E.: Risk factors for: Clostridium difficile infection. J Hosp Infect 1998; 40:115. 4. Bouza, E., Peláez, T. Üs mts: M. Second look cytotoxicity: an evaluation of culture plus cytotoxin assay of Clostridium difficile isolates in the laboratory diagnosis of CDAD. J Hosp Infect 2001;48:233237. 5. Brazier, J.S., Duerrden, B.I.: Guidelines for optimal surveillance of Clostridium difficile infection in hospital. Commun Dis Public Health 1998;I:229230. 6. Cassandra, D., Salgado, Eve.T. Giannetta Üs mts: Failure to develop vancomycinresistant Enterococcus with oral vancomycin treatment of Clostridium difficile. Infection Control and Hospital Epidemiology 2004;25:413417. 7. CDC. Guidelines for enviromental infection control in healtcare facilities. MMWR 2003;52: 142. 8. Djuretic, T., Wall, P.G., Brazier, J.S.: Clostridium difficile: an update on its epidemiology and role in hospital outbreaks in England and Wales. J Hosp Infect 1999;41:213218. 9. HerszÜnyi L.: Antibiotikumok által okozott colitisek. Hippocrates II. Üvf. 4. sz ám 261. el Ürhet ő www.medlist.com/hippocrates/ii/4/261.htm 10. Magee, J.T., Emma L., Pritchard Üs mts.: Antibiotikum rendelüs Üs antibiotikumrezisztencia a háziorvosi gyakorlatban. Az 199698 kézétti id őszak retrospektàv elemzüse. BMJ Magyar kiadás 2000;2:9596. 11. Országos Epidemiolâgiai Kézpont. 2003. Üvi nosocomi ális járv ányok. Epinfo 2004;17:185190. 12. Szalka A.: Gastroenterocolitis. Hippocrates I. Üvf. 3. sz ám 140. el Ürhet ő www.medlist.com/hippocrates/i/3/140.htm 13. Wullt, M., Odenholt, I. Üs mts: Activity of three disinfectants and acidified nitrite against Clostridium difficile spores. Infection Control and Hospital Epidemiology 2003;24:765768.

TÅJÑKOZTATÅS TUDOMÅNYOS DëJAK ÅTADÅSÅRÇL A Johan BÄla OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÜzpont TudomÅnyos TanÅcsadÇ TestÑletÄből alakult bizottsåg ez Ävben a Takátsy dàjat dr. Mezey Ilonának, a Rudnai dàjat dr. Molnár Zsuzsannának adomånyozta. Dr. Mezey Ilona osztályvezető főorvos, a KiçtÜses vàrusbetegsügek Nemzeti Referencia Laboratâriumának vezetője Ävtizedek Çta oktat (ELTE, SOTE, HOT) Äs tovåbbkäpzäseket vezet. A hazai rubeola, cytomegalo Äs kanyarçvörus vizsgålatok bevezetäsäben, tovåbbfejlesztäsäben, az optimålis csalådtervezäsi programok vöruslaboratçriumi håtteränek biztosötåsåban, szeroepidemiolçgiai szűräsek lebonyolötåsåban, áj kçrkäpek leöråsåban elävñlhetetlenek az Ärdemei. Dr. Molnár Zsuzsanna főtanácsos NÇgrÅd megyäben szerzett gyakorlati tapasztalatait a JÅrvÅnyÑgyi osztåly epidemiolçgusakänt remekñl kamatoztatja. Feladatai (konzultåciç, oktatås, vädőoltåssal megelőzhető fertőző betegsägek felñgyelete) mellett nagy szerepet vållalt az EFRIRfejlesztÄsben, Äs bekapcsolçdott a nemzetküzi surveillance munkåba.

TÅJÑKOZTATÅS SZAKMAI RENDEZVÑNYEKRŐL A BIOTERRORIZMUS ELLENI VÑDEKEZ ÑSSEL KAPCSOLATOS TOVÅBBKÑPZ Ő KONFERENCIA Ideje: 2004. december 14. (kedd) 10.30 âra Helye: OKK Fodor terem, Budapest, IX., Nagyvárad tür 2. Megnyitâ: dr. Bujdosâ Lászlâ orszågos tisztifőorvos Előadások 1. Korunk kihàvása: a bioterrorizmus ElőadÇ: Dr. Faludi Gábor főigazgatç (Magyar HonvÅdsÅg EgÅszsÅgvÅdelmi IntÅzet) 2. A bioterrorizmus klinikai vonatkozásai ElőadÇ: Dr. Râkusz Lászlâ főinfektolçgus (Magyar HonvÅdsÅg) 3. Magyar tapasztalatok az athüni olimpia ABV biztosàtásában ElőadÇ: Prof. dr. FűrÜsz Jâzsef tudomånyos igazgatç (Magyar HonvÅdsÅg EgÅszsÅgvÅdelmi IntÅzet) 4. A Johan BÜla Országos Epidemiolâgiai Kézpont Mikrobiolâgiai Felderàtő Csoportjának bemutatása ElőadÇ: Bognár Csaba, a csoport vezetője KÅrdÅsek, hozzçszélçsok Zárszâ: Dr. Vass Ådám főosztályvezető (OTH) *** A Johan BÜla Országos Epidemiolâgiai Kézpont munkaürtekezlete epidemiolâgusok rüszüre 2004. december 16án (csçtérték) 10 ârakor kerçl megrendezüsre. Helye: OKK A ÄpÑlet Nagytanterem, Budapest, IX., GyÅli át 26.

TÅJÑKOZTATÅS ENGEDÑLYEZETT FERTŐTLENëTŐSZEREKRŐL 2004. oktâber hânapban engedülyezett fertőtlenàtőszerek listája Fertőtlenàtőszer Felhasználási Alkalmazási Behatási Forgalmazâ neve terçlet koncentráciâ idő 0,5 % 60 perc 1,0 % 30 perc DESCOCID Pannon Diagnosztika Kft. felñletfertőtlenötäs 2,0 % 15 perc 1195 Budapest, érpåd u.3/b. 3,0 % 5 perc BIG spray neu felñletfertőtlenötäs cc. 5 perc B, F, V, T hagyni OPAQUA käzfertőtlenötäs cc. råszåradni B, F OPGENERAL UltragÄl Kft. 1117 Budapest, Budafoki át 64. felñletfertőtlenötäs OPSEPT käzfertőtlenötäs cc. SANALKCLEAN SANALKCLEAN forte UNICLEAN Kft. 1162 Budapest, NagyvÅrad u.26. felñletfertőtlenötäs felñletfertőtlenötäs 2,0 % 1,5 % 0,5 % 2,0 % 4,0 % 1,0 % 0,5 % 15 perc 30 perc 60 perc 30 perc 15 perc Antimikrobiális spektrum B, F, V (HBV/HIV, Rota) B(MRSA), F, V B(MRSA), F, V, T 30 mp B, F, 1 perc V 30 perc 60 perc B(MRSA), F, V 1,0 % 60 perc B(MRSA), F, V, T 1,0 % 0,5 % 0,25 % 1 % 0,5 % 1015 perc 30 perc 60 perc 30 perc 60 perc B(MRSA), F, V B(MRSA), F, V, T Jelmagyarázat: B = baktericid, F = fungicid, V = virucid, T = tuberkulocid TájÜkoztatást adta: dr. Milassin Márta főtanácsos OEK Dezinfekciâs osztály

A HAZAI JÅRVÅNYÖGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZÑSE A 2004. november 2228. küzütti időszakban a bejelentett fertőző megbetegedäsekre vonatkozç adatok alapjån az orszåg jårvånyñgyi helyzete az alåbbiakban foglalhatç Üssze: Az enterális fertőző betegsügek küzñl a salmonellosis Äs az enteritis infectiosa esetek szåma märsäkelten emelkedett az előző hetihez käpest. A salmonellosis, campylobacteriosis Äs enteritis infectiosa megbetegedäsek szåma jelentősen meghaladta az 19982002. Ävek azonos hetät jellemző mediånt. A häten hårom küzüssägi Äs kettő terñleti gastroenteritis járványrçl Ärkezett jelentäs. A vàrushepatitisek szåma a duplåjåra emelkedett az előző hetihez käpest, az esetek szåma azonban nem haladta meg az 19982002. Ävek azonos hetät jellemző küzäpärtäket. Az esetek felät a fővårosban illetve BorsodAbaáj ZemplÄn megyäben diagnosztizåltåk. A lügìti fertőző betegsügek küzñl a scarlatina esetek szåma märsäkelten emelkedett az előző hetihez käpest, morbillit Äs rubeolát nem jelentettek. A skarlát, a bárányhimlő, a kanyarâ Äs a rubeola jårvånyñgyi helyzete kedvezően alakult. A häten hårom, utçlag regisztrålt pertussis megbetegedäs adatai kerñltek a nyilvåntartåsba. Az oltåsi koron aluli csecsemők jårvånyñgyi mikrobiolçgiai vizsgålata kät esetben igazolta a klinikai diagnçzist. Az idegrendszeri fertőző betegsügek küzñl a gennyes meningitisek szåma alig våltozott az előző hetihez käpest, kät megbetegedäst Streptococcus okozott. A virålis eredetű idegrendszeri megbetegedäsek sz Åma az előző heti 9ről 13ra emelkedett. A 10 encephalitis infectiosa eset kilenc terñleten fordult elő. TovÅbb csükkent a Lymekâr megbetegedäsek szåma az előző kät hetihez viszonyötva. A 15 eset nyolc terñleten fordult elő.

EGÑSZSÑGÖGYI MINISZTÑRIUM Eng.sz.: 87104/1975 MINISTRY OF HEALTH OF THE HUNGARIAN REPUBLIC A tárgyhüten régzàtett fertőző megbetegedüsek Magyarországon (+) Cases of notified communicable diseases recorded current week in Hungary (+) 48/2004.sz.heti jelentäs (weekly report) (2004.11.22 2004.11.28.) 2004.11.28. a 48. hüten (week) BetegsÜg Disease 2004.11.22 2003.11.24 2003.11.30. Medián 1998 2002 az 1 48. hüten (week) 2004. 2003. Medián 1998 2002 Typhus abdominalis 1 Paratyphus Salmonellosis 215 114 107 4818 6330 7991 Dysenteria Dyspepsia coli 1 7 9 1 148 50 135 79 375 117 EgyÜb E.coli enteritis 1 47 71 84 Campylobacteriosis Yersiniosis 163 2 150 1 111 3 5665 54 5265 75 5777 88 Enteritis infectiosa 1055 833 599 33398 38205 32693 Hepatitis infectiosa AIDS 23 21 25 776 13 870 23 935 23 Poliomyelitis Acut flaccid paralysis Diphtheria 14 15 12 Pertussis 3 2 39 19 1 Scarlatina Morbilli 100 72 142 2675 2 1647 3 4589 8 Rubeola 1 3 53 75 120 Parotitis epidemica Varicella 2 788 3 738 7 963 176 43074 181 32465 256 34623 Mononucleosis inf. 32 22 24 1344 1344 1230 Legionellosis Meningitis purulenta 2 4 6 2 4 71 224 115 234 34 232 Meningitis serosa 3 2 2 106 128 146 Encephalitis infectiosa 10 3 164 118 109 CreutzfeldtJ. 10 betegsüg 8 Lymekâr Listeriosis 15 9 14 1119 8 1132 7 1017 4 Brucellosis 1 3 Leptospirosis Tularemia 1 2 1 3 34 21 32 37 67 84 Tetanus 1 5 10 Vàrusos haemorrh. láz Malaria* 5 5 4 8 6 14 Toxoplasmosis 2 1 8 104 145 225 (+) előzetes, räszben tisztötott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) ( ) nincs adat (no data available) A statisztika käszötäs ideje: 2004.11.30

EGÑSZSÑGÖGYI MINISZTÑRIUM Eng.sz.: 87104/1975 MINISTRY OF THE HUNGARIA A tárgyhüten régzàtett fertőző megbetegedüsek Magyarországon (+) Cases of notified communicable diseases recorded current week in Hungary (+) 48/2004.sz.heti jelentäs (weekly report) (2004.11.22 Terçlet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Lymekâr Budapest 37 33 107 7 25 76 9 1 2 Baranya 6 7 19 1 1 13 2 BácsKiskun 9 8 34 2 21 1 BÜkÜs 2 45 4 74 BorsodAbaìjZemplÜn 9 2 20 5 3 73 1 Csongrád 5 6 141 67 FejÜr 3 5 41 9 37 2 GyőrMosonSopron 11 12 14 3 22 1 4 HajdìBihar 9 16 16 1 7 53 Heves 40 1 63 3 21 2 1 1 JászNagykunSzolnok 5 7 185 2 56 1 KomáromEsztergom 1 1 23 2 3 15 Nâgrád 3 2 53 1 12 1 1 Pest 18 13 62 3 21 93 2 1 Somogy 2 8 36 1 2 63 2 1 SzabolcsSzatmárBereg 5 13 6 1 3 14 2 1 Tolna 6 19 54 1 4 2 Vas 39 6 20 6 42 5 VeszprÜm 4 4 101 2 9 1 1 Zala 1 15 4 23 3 Ässzesen (total) 215 163 1055 23 100 788 32 4 15 Előző hüt (previous week) 194 5 155 884 11 85 812 38 5 19 (+) előzetes, räszben tisztötott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszötäs ideje: 2004.11.30

A Johan BÅla OrszÇgos EpidemiolÉgiai KÜzpont (OEK) kiadvçnya. A kiadvånyban szereplő küzlemänyek szakmai egyeztetäst küvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÜsszeÅllÖtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÜzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvänyt a Johan BÅla OrszÇgos KÜzegÅszsÅgágyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai Kàzàs AlapnÄl elnyert pälyäzat Ältal biztosétott egyáttműkàdås råvån fejlesztettåk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerñl poståzåsra Äs az Internetre. Internet càm: www.antsz.hu/oek A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, küzläsi sz ÅndÄkkal sz ÖveskedjÄk az Epinfo főszerkesztőjühez fordulni: Johan BÜla Országos Epidemiolâgiai Kézpont 1966 Budapest, Pf. 64. Telefon: 4761153, 4761194 Telefax: 4761223 Email: epiujsag@oek.antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatçk Äs felhasznålhatçk, azonban a kiadvåny forråsk Änt valç hasznålatånål hivatkozni kell az al Åbbi mçdon: OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÜzpont. A küzlemäny cöme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÜzpont. 10 Äves az Epinfo. Epinfo 2003;1:12.) Országos tisztifőorvos: dr. Bujdosâ Lászlâ ISSN 1419757X