KLASSZIKUS MAGYAR IRODALOM (I.) (1790 1850)

KLASSZIKUS MAGYAR IRODALOM (I.) (1790 1850) SBANMA 3120/01, SBANMA 3123/00, BALMA 3134/01, BALMA 3135/01 MINDEN TEMATIKÁM ILLETVE DOLGOZATMINTÁK ÉS CÍMLEÍRÁSI ÚTMUTATÓ LETÖLHETŐ AZ ALÁBBI WEBHELYRŐL: www.bdtf.hu/konyvtar/tematika.htm Mottó: Orbán Ottó GONDOLATOK EGY SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉP SZÖVEGSZERKESZTŐ PROGRAMJÁNAK MEMÓRIÁJÁBA ELMENTVE Hová lépsz most, gondold meg, Időutazó, a tizenkilencedik század hírhedett balekjai közé, a honfikörbe, ahol a hímsoviniszta macho férfiak tiszte a rendrakás a világ dolgai közt, miközben a fennkölt eszmék úgy szállonganak fürtös fejük körül akár a pipafüst De röhöghetünk-e elődeink romantikus túlzásain? A stílusukon példának okáért? A csillagászat egy vak koldusasszony condráin méri a világokat? Naná vigyorgunk, nem csak koldusasszony, hanem még vak is! A költészet mindig is nagyon értett ehhez: látomást lobbantani ésszerűalku helyett. Hanem egy őrült világban mi az, hogy ésszerű? És másfél évszázaddal több csalódás bölcsebbé tesz-e? Előre megy-e a világ vagy hátra? Vagy épp egyhelyben áll? Vagy egy adott pont körül kering? Vagy hullámként mozog? Egy-két emberöltő, és láthattunk kipukkadni két utópiát is Két világháború, százmillió halott. Az emberfaj sárkányfog vetemény. A termőtalajt ezután előírás szerint bőven trágyázzuk tudományos kreativitással, s kihajt a történelem szerencsevirága; lottón húzzák ki, pusztít-e, teremt-e? Minden kor megtermi a maga szörnyeit: Hitlert, Caligulát, embernyúzó asszír királyokat (ez nem költői kép: szép asszír szokás volt elevenen megnyúzni a hadifoglyokat) a rossz mindig logikusan következik a világszerkezetből, a jó viszont mindig szabálytalan, kavics a fogaskerekek közt, géphiba

2 Szavakban, költészetben, szappanbuborékban reménytelenül reménykedőknek, mi dolgunk egy legújabb extrákkal szerelt és minden eddiginél tökéletesebb világban, hol hallani már a gének énekét? Kimondani, amit elődeink, a balgák és balekok már annyiszor kimondtak, a hagyományos, közép-európai mégis -t? Világnagy éjszaka. A rádióban Ekhnáton himnusza szól: fordítsd felénk fénylőorcádat, Napvilág! (Megjelent a szerzőostromgyűrűben címűkötetében 2002-ben) AZ ELŐADÁSOK TÉMÁI/KOLLOKVIUMI TÉTELEK 1. Magyar irodalom világirodalom; a korszakolás problematikája 2. Metaforizáció a magyar költészetben Csokonaitól Petőfiig 3. A magyar romantika világképe és beszédmódja 4. Fazekas Lúdas Matyija mint archetípus a korszak magyar irodalmi hőstípusai 5. Csokonai műfajai, modernsége A Magánossághoz 6. A Bánk bán alapkérdései ma 7. Kölcsey: etikum és esztétikum költészettörténeti paradigmaváltás életművében 8. A Berzsenyi-beszédmód poétikája és értékviszonyai 9. A költői utóélet problematikája (Berzsenyi példáján); Levéltöredék barátnémhoz 10. Egy magyar romantikus világképe: Vörösmarty életműve, költészetének irányai 11. Petőfi recepciója és kultusza a XX. században különös tekintettel az általános és középiskolai tankönyvek közvetítette kánonra 12. A korszak magyar prózájának stílusmodulációi (Fogságom naplója, Abafi) A kollokviumon az alább felsorolt (vagy máshonnan vett) szakirodalomból minden tétellel kapcsolatban legalább három szöveg(részlet) ismerete szükséges összesen, a 12 tételre értendően tehát mintegy 300 oldalnyi szakszövegről kell tudni referálni. Az egy vizsgatételre vonatkozó 20-30 oldalnyi szakszöveg nem állítható össze csak a két tankönyv anyagából; legalább egy szakszövegnek máshonnan kell származnia. A vizsgán elsősorban és mindenekelőtt a problémacentrikus tételkifejtésre figyeljenek! Felkészülési időnincs, egy perc koncentráció után kell beszélniük (kollokvium = beszélgetés ).

3 A SZEMINÁRIUMOK TÉMÁI (LEVELEZŐTAGOZATOSOKRA NEM VONATKOZIK!) 1 2. (Akik nem alkirodtud. szp.-sek:) Ismerkedés, bevezetés, gyorsolvasás, folyóiratok, szövegkiadások, kutatásmódszertan, címleírás-szabályzat; a XIX. századi irodalom forrásai, szakirodalomhasználat, irodalomtörténeti dolgozatműfajok, formai szabályok, szövegszerkesztés. (Alkirodtudosoknak:) Orbán Ottó: Gondolatok egy személyi számítógép 3. Az irodalomszakma kialakulása a XIX. században, irodalmi élet a korban (Egyházmegyei Könyvtár) 4. Csokonai- fragmentumok egy Kosztolányi- és egy Parti Nagy-versben (K. D.: Őszi reggeli, P. N. L.: Emlékmű) 5. Arany János Bánk bán-jegyzetei; Sándor Iván: Vég semmiség; Bíró Ferenc: Katona József 6. A Bánk bán operafilmen (részletek ha lesz időerre az órára) 7. Kölcsey elrontott versei (a rossz vers mint műfaj ) Orbán Ottó: Vanitatum vanitas 8. Berzsenyi: Halljuk, miket mond a lekötött kalóz! Parti Nagy Lajos: [A hattyú és a szú] 9 10. Beszámolók (10 perces kiselőadások a dolgozattémákról) 11. A vén cigány retorikája és poétikája Borbély Szilárd: [ahogy most, [ha véget ér a; Kocsis Klára: A vén cigány, még egyszer 12. A Petőfi-kultusz állomásai (az irodalmi kultusz mint jelenség); a kávéház mint az irodalom színtere (Bécsi Kávézó) Kosztolányi Dezső: Költőa huszadik században; Orbán Ottó: A mesterségről; Petri György: Én, [Záróvers] 13. Petőfi, a romantika és a (poszt)modernség (Szili József, Margócsy István, Fried István könyve, Kerényi Ferenc új Petőfi-életrajza és új kritikai kiadása; összehasonlító értelmezés: A XIX. század költői, József Attila Ars poetica, Orbán Ottó: A XX. század költői; Parti Nagy Lajos Petőfi Barguzinban; Sas legyek, ha sasnak vagy virága) 14. A félév zárása (János vitéz, Toldi: memoriter [ha lesz] Falumúzeum) A híres dagerrotípia. Fotó: Gottl Egon 1 Mások szerint: a Petőfiről máig fennmaradt dagerrotípiát Egressy Gábor készíthette lakásán, a Kerepesi (ma Rákóczi) út és a Síp utca sarkán álló Marczibányi-ház második emeletén, mégpedig 1845. júliusában! 2 1 http://jelesnapok.neumann-haz.hu/prod/unnep/petofi_sandor_szuletesnapja 1823 [2008. szept. 8.] A kép forrása: Uo. 2 SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza, Tükör által homályosan. Petőfi dagerrotip arcképe = http://archfoto.atspace.com/carolipet1.html [2008. szept. 8.].

4 KUTATÁSI KISPROJEKT 1. A kis szakkutatás tárgyát a T. Hallgató a korszakhoz szorosan kapcsolódva, az előadások és a szemináriumok témáihoz alkalmazkodva, saját maga határozza és fogalmazza meg (láttamozom és nyugtázom) lásd még a 10. pontot! 2. A kutatási projekt három részből áll: a) vázlat- és bibliográfiakészítés a témából; b) előadás tartása; c) szemináriumi dolgozat beadása a félév végén. 3. A 9 10. órán 6-6 percben, szabad előadás formájában tudományos minikonferenciaszerűen mindenki beszámol kutatómunkájáról (vázlatot lehet használni). 4. A dolgozat hangneme, műfaja, stílusa kivételesen lehet esszéisztikus, de alapvetően és általában tanulmányszerűségre törekedjünk! (Lásd például Umberto Eco, Fercsik Erzsébet vagy Gombos Péter és szerzőtársa, Balla Mária ide vonatkozó útmutatásait!) 5. Legfontosabb szempont, hogy a téma, illetve a dolgozat problémacentrikus legyen, nem leíró jellegű. 6. A dolgozatokban mellőzzük az életrajzok és a művek ismertetését! 7. Ismertetőjellegűés/vagy bekezdéseket nem használó (a szöveget nem helyesen tagoló), illetve elválasztásokat (vö: Automatikus elválasztás az Eszközök/Nyelv legördülőmenüben!) nem alkalmazó, továbbá a nagykötőjelet nem ismerődolgozatot nem fogadok el. 8. Elvárás és szabvány: kb. 6 oldal, 14 pontos Times vagy Garamond betűvel, másfeles sortávolsággal szedve ez kb. 10.000 karaktert jelent szóközökkel és lábjegyzetekkel együtt (másképpen elkészített dolgozatot nem fogadok el); lehetőleg pdf formátumban kérem! 9. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: AZ UTOLSÓ ELŐTTI ÓRA IDŐPONTJA a dolgozatokat csak elektronikus formában kérem; a mentés formája: KISSBELA_KANMA_4216_NAP 10. A főcímmel és alcímmel megjelölt témát a szűkített de szabványos! bibliográfiával és vázlattal a 4. héten kell leadni egy A/4-es lapon. Kb. így: Kis Károly: EMBER ÉS ÉG Vörösmarty költészetének kozmikus metaforái az 1840-es években Vázlat: 1... 2... 3... Stb... Bibliográfia: (Min. 10 tétel) Szombathely, 2008. szeptember 8. Jó munkát kívánok: Dr. Fűzfa Balázs PhD főiskolai docens fuzfa.balazs@chello.hu

5 MELLÉKLETEK FORMAI KÖVETELMÉNYEK A kész kéziratnak (dolgozatnak) a következőket kell tartalmaznia: Címoldal: a kézirat főcíme nem feltétlenül idézet!, (tárgymegjelölő) alcíme, szerzője, a szerzőszakja, évfolyama. A mottó ha van megelőzi a főszöveget (az elsőszövegoldalon, a főszövegétől eltérő betűtípussal kurzívval, de azonos betűnagysággal, általában jobb oldalon fent található). A főszöveg. A felsőmargó közepére helyezett gondolatjelek közötti arab sorszámozással jelölt oldalakból álló részek adják a kézirat lényegi részét. A főszövegben elhelyezhetjük az ábrákat, rajzokat, fotókat, táblázatokat, de ezeket mellékletként is közölhetjük. Az irodalomjegyzék (a felhasznált, idézett irodalom indexált jegyzéke) és a bibliográfia (a dolgozat szempontjából lényeges, a szerzőáltal ismert szakirodalom tételes felsorolása) hitelesíti munkánkat. Tanszékünkön az ELTE BTK Irodalomtörténeti Intézetének szabványát, módszerét követjük (lásd az utolsó oldalakon!). Lábjegyzetelést vagy végjegyzeteket alkalmazott jegyzetelést egyaránt elfogadunk....a SEMMIBŐL VILÁGOKAT Csokonai Vitéz Mihály ars poeticái Készítette: Kis Károly magyar történelem II. évfolyam A hagyományos gépiratoldalnak melynek egy oldala 28-30 sort, illetve egy sora 55-60 leütést tartalmaz megfelelően számítógépes szövegszerkesztőprogrammal úgy kell a betűméretet és a sortávolságot megválasztani, hogy egy kéziratoldal körülbelül 1740 karaktert tartalmazzon. Ez általában 14 pontos betűnagysággal, másfeles sortávolsággal érhetőel. Egy szerzői ív szóközökkel együtt számítva 40.000 karakter; a szemináriumi dolgozat ajánlott terjedelme 10.000 karakter (a szakdolgozaté 2006-tól kb. 40.000 karakter). Az új bekezdést (írógéppel) legalább három karakternyi betűhelyet üresen hagyva jelöljük a magyar szövegtan szabályainak megfelelően. (Szövegszerkesztőnél 0,5-ös tabulátorral.) A címeket, alcímeket a szövegtesttől üres sorokkal kell elválasztani. Az idézetek elején az alsó, az idézetek zárásakor a felsőidézőjelet használjuk. A gondolatjelet és a nagykötőjelet megkülönböztetjük az elválasztójeltől! A kiemeléseket a következőképpen jelöljük: kurziválással: főként műcímek kiemelésére használjuk (a toldalékokat nem kurziváljuk!); félkövér betűvel: általában lényegkiemelésre alkalmazzuk; KISKAPITÁLIS BETŰVEL: rövid kiemelésekre használatos (nevek, címek); r i t k í t o t t s z e d é s s e l: ritkán alkalmazzuk; VERZÁLLAL (csupa nagybetű): címek, nevek, bibiliográfiák jellegzetes betűtípusa; kettős kiemelést nem szokás alkalmazni (pl. KURZÍV KISKAPITÁLIS). (Részletesebben lásd: GYURGYÁK János, Szerzők és szerkesztők kézikönyve, Bp., Osiris, 1997.)

6 SZAKIRODALOM TANKÖNYVEK FŰZFA Balázs, Klasszicizmus, romantika, realizmus az irodalomban, Bp., Önkonet, 2000. Irodalomtanítás harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006 (részletek). AJÁNLOTT SZAKIRODALOM A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. TAKÁTS József, Budapest, Kijárat, 2001. A magyar irodalom története, főszerk. SŐTÉR István, Bp., Akadémiai, 1964 1966. ARATÓ László, Kölcsey Ferenc: Hymnus = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 445 454. ÁRMEÁN Otília, Rom. költ., avagy milyen mosogatásra kényszerít néhány betűidőzése A Romban = Á. O. Medgyes Tamás: Szövegek között értelmezéssel, Gondolat Pompeji, Bp. Szeged, 9 37. A Rom, szerk. FÜZI Izabella, ODORICS Ferenc, Bp. Szeged, Gondolat, Pompeji, 2003 (dekon KÖNYVek). A romantika enciklopédiája, Bp., Corvina, 1990. Az irodalom elméletei I V, szerk. THOMKA Beáta, Pécs Jelenkor, 1997-től BAHTYIN, Mihail, A szerzőés a hős, Bp., Gond-Cura Alapítvány, 2004. BAKCSI György, Goncsarov: Oblomov = Uő., Öt orosz regény, Bp., Tankönyvkiadó, 1989. BALASSA Péter, Mérték és mértéktelenség Vörösmarty költői világában (Az emberek) = B. P., Törésfolyamatok, Debrecen, Csokonai, 2001 (Alföld könyvek), 17 28. BARA Katalin CSUTAK Judit, Történetiség: hagyomány, kulturális emlékezet / Történetiség: korszak, korszakolás, nagy történet = http://www.korunk.org/oldal.php?ev=2006&honap=5&cikk=1720 [2007. november 20.] BÉCSY Ágnes, Berzsenyi Dániel, Bp., Korona, 2001. BÉCSY Ágnes, Berzsenyi Dániel: A közelítőtél = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 436 444. BEKE József, A Bánk bán nyelvéről (Archaizál-e Katona?), Holmi, 2006/9, 1201 1207. BÍRÓ Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, 2. kiad., Bp., Balassi, 1995. BÍRÓ Ferenc, Katona József, Bp., Balassi, 2002. BÍRÓ Ferenc, A Bánk bánról = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 794 801. BODROGI Ferenc Máté, Pánharmónia a Poétai harmonistika és az egyezményesek = Normakövetés és normaszegés 19. századi elméletekben és műfajokban, szerk. IMRE László, GÖNCZY Monika, Debrecen, 2005 (Studia Litteraria), 7 26. BOKÁNYI Péter, A nyugat-pannon irodalmi régió = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 921 927. BOROSS Balázs, A hiány teljessége ( Töredékesség és narrativitás Vörösmarty A Délszigetében) = Nympholeptusok. Test, kánon, nyelv és költőiség problémái a 18 19. században, szerk. SZŰCS Zoltán Gábor és VADERNA Gábor, Bp., L Harmattan, 2004, 277 293 (Dayka könyvek). CSETRI Lajos, Nem sokaság hanem lélek. Berzsenyi-tanulmányok, Bp., Szépirodalmi, 1986. DÁVIDHÁZI Péter, Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége, Bp., Argumentum, 1992. DEBRECZENI Attila, Csokonai, az újrakezdések költője, Debrecen, Csokonai, 1993. DEBRECZENI Attila, Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 428 435. ECO, Umberto, Nyitott mű, Budapest, Európa, 1998. EISEMANN György, A folytatódó romantika, Bp., k. n., 1999 (Orpheusz Könyvek). EISEMANN György, Nemzeti sztereotípiák mint történelmi allegóriák a romantikus és a modern magyar lírában = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 218 225. Filológia. Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, Bp., Universitas, 2003. Folytonosság vagy fordulat? A felvilágosodás kutatásának időszerűkérdései, szerk. DEBRECENI Attila, Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1996 (Csokonai könyvtár). FRIED István, A posztmodern Petőfi, Budapest, Ister, 2001.

7 FŰZFA Balázs, Miért szép, Celldömölk, Pauz Westermann, 1997 és 1998 2. HANKISS Elemér, A népdaltól az abszurd drámáig, Bp., Magvető, 1969 (Elvek és utak). HANKISS Elemér, Az irodalmi műmint komplex modell, Bp., Magvető, 1985 (Elvek és utak). HÁRS Endre, Én túl a nyelven. Irodalom, antropológia, kultúra, Bp., Szeged, Gondolat Pompeji, 2004. HORVÁTH János, A magyar irodalom fejlődéstörténete, reprint kiad., Bp., Gondolat, 1976. HORVÁTH János, A magyar irodalmi népiesség (sok kiadásban elérhető) HORVÁTH János, Petőfi Sándor, reprint kiad., Bp., Gondolat, 1922. HORVÁTH János, Tanulmányok I II., Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1997 (Csokonai könyvtár). HORVÁTH Károly, A romantika értékrendszere, Bp., Balassi, 1997. IMRE László, Műfajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1996. IMRE László, A posztmodern: egy régi-új beszédmód, Alföld, 2003/2, 40 45. Irodalmi kánon és kanonizáció, szerk. ROHONYI Zoltán, Bp., Osiris K. Láthatatlan Kollégium, 2001. Irodalomtanítás harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006. JAUSS, Hans Robert, Recepcióelmélet esztétikai tapasztalat irodalmi hermeneutika, BP., Osiris, 1999 (Osiris könyvtár). KERÉNYI Ferenc, Petőfi Sándor, Budapest, Elektra Kiadóház, 2002. KOSZTOLÁNYI Dezső, Lenni vagy nem lenni, Kairosz, 1999 (hasonmás kiadás). KOVÁCS Gábor, Kettős metaforizáció Vörösmarty Mihály Ábránd címűversében = Nympholeptusok. Test, kánon, nyelv és költőiség problémái a 18 19. században, szerk. SZŰCS Zoltán Gábor és VADERNA Gábor, Bp., L Harmattan, 2004, 268 276 (Dayka könyvek). KULIN Ferenc, Közelítések a reformkorhoz. Tanulmányok, Bp., Magvető, 1986. KULCSÁR SZABÓ Ernő, Hatástörténet és metahistória (Hozzáférhető-e a történetiség?) = file:///c:/documents%20and%20settings/bal%e1zs/asztal/ksze.htm KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, A korszak retorikája (A korszak- és századforduló mint értelmezési stratégia) = Az irodalmi szöveg antrolpológiai horizontjai, szerk. BEDNANICS G., BENGI L., KULCSÁR SZABÓ E., SZEGEDY-MASZÁK M., Bp., Osiris, 2000, 90 105. Kultúra, szöveg, narráció. Orosz elméletírók tanulmányai, szerk. KOVÁCS Árpád, V. GILBERT Edit, Pécs, JPTE Egyetemi, 1994. LÁNG Gusztáv, Kiskatedra, Szombathely, Vas Megyei Pedagógiai Intézet, 1992. LEHOTA János, A nemzeti tudat drámája, Nagykanizsa, 1997 (Pannon Tükör Könyvek). LOTMAN, J. M.: Szöveg, modell típus, Budapest, Gondolat, 1993. LOTMAN, Jurij, Kultúra és intellektus, ford., szerk., előszó SZITÁR Katalin, Bp., Argumentum, 2002 (Diszkurzívák). LUKÁCSY Sándor, A hazudni büszke író. Válogatott tanulmányok, Pécs, Jelenkor, 1995. MAÁR Judit, A drámai és az elbeszélőszöveg szemantikai vizsgálata, Bp., Akadémiai, 1995. MARGÓCSY István, Petőfi Sándor, Bp., Korona, 1999. MARGÓCSY István, A király mulat. Fejedelmi csábítás a magyar romantikában, 2000, 2004/9, 56 72. MARGÓCSY István = Petőfi és a romantika = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 270 286. MEZEI Balázs, Fénynek hajlékát romjaiban látni Vörösmarty Mihály: A Rom = Az elbeszélés módozatai, szerk. JÓZAN I., KULCSÁR SZ. E., SZEGEDY-M. M., Bp., Osiris, 2003, 130 146. MILBACHER Róbert, földben állasz mély gyököddel A magyar irodalmi népiesség genezisének akkulturációs metódusa és pórias hagyományának vázlata, Bp., Osiris, 2000 (Doktori mestermunkák). MILBACHER Róbert, te pogány Anakreón. Petőfi és a magyar irodalomrendszer karnevalizációjának kísérlete = A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. TAKÁTS József, Bp., Kijárat, 2001, 145 162. MILBACHER Róbert, Isteni Sángyim! Bájdús Jankóm! Lelkem, fattyam! = Z. KOVÁCS ZOLTÁN, M. R., A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp., Szeged, Osiris Pompeji, 2001, 76 102 (dekon KÖNYVek). MILBACHER Róbert, A szelíd farkas és a bárányos róka. Petőfi esete Vörösmartyval meg a babérral = Z. KOVÁCS Zoltán, M. R., A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp., Szeged, Osiris Pompeji, 2001, 122 147 (dekon KÖNYVek). Mit jelent a suttogásod? A romantika: eszmék, világkép, poétika, szerk. NAGY Imre és MERÉNYI Annamária, Pécs, Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2002 (Pannónia könyvek). NAGY Imre, Ágistól Bánkig, Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2001 (Pannónia Könyvek). NAGY Imre, Nemzet és egyéniség (Drámairodalmunk az 1810-es években: a hazafiság drámái), Bp., Argumentum, 1993.

8 Narratívák I II, szerk. THOMKA Beáta, Bp., Kijárat, 1998. NÉMETH László, Berzsenyi Dániel, Bp., Szépirodalmi, 1986. Nemzeti olvasókönyv, szerk. LUKÁCSY Sándor, Bp., Gondolat, 1988. ONDER Csaba, Hagyományozódó olvasatlanság. A Parainesis avagy az oráció nemes popularitása = Nympholeptusok. Test, kánon, nyelv és költőiség problémái a 18 19. században, szerk. SZŰCS Zoltán Gábor és VADERNA Gábor, Bp., L Harmattan, 2004, 13 32 (Dayka könyvek). OROSZ Magdolna, Az elbeszélés fonala. Narráció, intertextualitás, intermedialitás, Bp., Gondolat, 2003. OROSZ László, A niklai remete és a kecskeméti fiskális, Bp., Krónika Nova, 2000. OROSZ László, A Bánk bán értelmezéseinek története, Bp., Krónika Nova, 1999. OTTLIK Géza, A regényről = O. G., Próza, Bp., Magvető, 1980, 184 200. OTTLIK Géza, Körkérdés Jézusról = O. G., Próza, Bp., Magvető, 1980, 213 214. Remény s emlékezet. Tanulmányok Kölcsey Ferencről, Bp., Kölcsey Társaság, 1990. ROHONYI Zoltán, A magyar romantika kezdetei, Bukarest, Kriterion, 1975. Romantika: világkép, művészet, irodalom, szerk. SZEGEDY-M. M., HAJDÚ P., Bp., Osiris, 2001. SÁNDOR Iván, Vég semmiség. A százhetven éve fel nem fedezett Bánk bán, Pécs, Jelenkor, 1993. SŐTÉR István, Werthertől Szilveszterig, Bp., Szépirodalmi, 1976. SPIRÓ György, A közép-kelet-európai dráma, Bp., Magvető, 1986. SZABÓ Magda, A legutolsó bordal: A vén czigány = SZ. M., A lepke logikája. Színképelemzés: Vörösmartyköltemények, Bp., Argumentum, 1996, 179 199 SZAUDER József, Kölcsey Ferenc, Bp., Művelt Nép, 1955. SZAUDER József, A romantika útján, Bp., Szépirodalmi, 1961. SZAUDER József, Az estve és Az álom. Felvilágosodás és klasszicizmus, Bp., Szépirodalmi, 1970. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Világkép és stílus, Bp., Magvető, 1980. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Újraértelmezések, Bp., Korona Nova, 2000. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Minta a szőnyegen. A műértelmezés esélyei, Bp., Balassi, 1995. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A műbefejezettségének ábrándja: töredékszerűség Vörösmarty költészetében = Hang és szöveg, szerk. BEDNANICS Gábor, BENGI László, KULCSÁR SZABÓ Ernő, SZEGEDY- MASZÁK Mihály, Bp., Osiris, 2003, 62 71. SZERB Antal, Magyar irodalomtörténet (sok kiadásban elérhető) SZERB Antal, A világirodalom története (sok kiadásban elérhető) SZIGETHY Gábor, Csongor álma, Szombathely, Savaria University Press, 2001 (Bár könyvek). SZIGETHY Gábor, Reform, kor, társaink, Szombathely, Savaria University Press, 2004 (Isis könyvek). SZILÁGYI Domokos, Kortársunk, Arany János = Sz. D., Élnem adjatok, Bukarest, Kriterion, 1990. SZILÁGYI Márton,Határpontok, Bp., Ráció, 2007. SZILÁGYI Zsófia, Féllábú ólomkatona vagy levélnehezék? (A hiba az irodalmi műben) = SZ. Zs., A féllábú ólomkatona. Irodalmi mű-hibák, Pozsony, Kalligram, 2005, 17 32. SZILI József, Arany hogy istenül (Az Arany-líra posztmodernsége), Bp., Argumentum, 1996 (Irodalomtörténeti füzetek). SZILI József, A nemzeti versidom öntudata a János vitéz és a Toldi versnyelvében = A szó élete Tanulmányok a hatvanéves Kovács Árpád tiszteletére, szerk.: SZITÁR Katalin, Budapest, Argumentum, 2004, 291 305. SZÖRÉNYI László, Multaddal valamit kezdeni. Tanulmányok, Bp., Magvető, 1989. SZÖRÉNYI László, Álmaim is voltak, voltak (Tanulmámyok a XIX. századi magyar irodalomról), Bp., Akadémiai, 2004, 16 90. TAXNER-TÓTH Ernő, Kölcsey és a magyar világ, Bp., Akadémiai, 1992. TAXNER-TÓTH Ernő, Rend, kételyek, nyugtalanság: A Csongor és Tünde kérdései, Bp., Argumentum, 1993. Tények és legendák tárgyak és ereklyék, szerk. KALLA Zsuzsa, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 1994. THOMKA Beáta, A pillanat formái, Újvidék, Forum, 1986 THOMKA Beáta, Térlátás, belsőtáj, tartam = A századvég szellemi körképe, szerk. SÁNDOR Iván és mtsai, Jelenkor, Pécs, 1995, 299 330. THOMKA Beáta, Beszél egy hang, Bp., Kijárat, 2001. TVERDOTA György, Irodalmi kultusz = Irodalomtanítás harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 836 843. Újragondolni a romantikát, szerk. HANSÁGI Ágnes, HERMANN Zoltán, Bp., Kijárat, 2003. USZPENSZKIJ, Borisz, A kompozíció poétikája, Bp., Európa Könyvkiadó, 1984.

9 VADERNA Gábor, A temetőkert költője. Sztoicizmus és epikureizmus Berzsenyi Dániel költészetében = Nympholeptusok. Test, kánon, nyelv és költőiség problémái a 18 19. században, szerk. SZŰCS Zoltán Gábor és VADERNA Gábor, Bp., L Harmattan, 2004, 177 209 (Dayka könyvek). Vörösmarty és a romantika, szerk. TAKÁTS József, Pécs, Művészetek háza, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet [2001?]. (Különösen: KAPPANYOS András, Az avantgárd Vörösmarty, 149 157; MILBACHER Róbert, Az Előszó filológiájának bizonytalanságáról, 179 193.) ZÁKÁNY TÓTH Péter, Az ideális olvasó megkonstruálása. A Kölcsey-olvasás önéletrajzisága mint önmegerősítő diskurzus = Nympholeptusok. Test, kánon, nyelv és költőiség problémái a 18 19. században, szerk. SZŰCS Zoltán Gábor és VADERNA Gábor, Bp., L Harmattan, 2004, 33 65 (Dayka könyvek). Z. KOVÁCS Zoltán, A Vanitatum vanitas, a romantikus irónia és az irodalomtörténet szomorúsága = Z. K. Z., MILBACHER Róbert, A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp., Szeged, Osiris Pompeji, 2001, 22 75 (dekon KÖNYVek). Z. KOVÁCS Zoltán, Mérlegelés vagy megértés. A Gondolatok a könyvtárban (történeti) (olvasásának) allegorizmusáról = Z. K. Z., MILBACHER Róbert, A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp., Szeged, Osiris Pompeji, 2001, 103 121 (dekon KÖNYVek). A művek olvasásához gondozott szövegeket, ha lehetséges, kritikai kiadásokat használjunk!

10 CÍMLEÍRÁS- ÉS HIVATKOZÁSTECHNIKAI SZABÁLYZAT Módszerünk lényege az egy hivatkozás = vesszőkkel tagolt egy mondat. Pontot csak a mondat végére, illetve rövidítések után tehetünk (például kiad., szerk., bev.). Ezt a hivatkozási és jegyzetelési gyakorlatot követi az Irodalomtörténeti Közlemények (ItK), az Irodalomtörténet (It) és az Irodalomismeret (Iris), s erre törekedett bibliográfiai hivatkozásaiban az Új Magyar Irodalmi Lexikon (ÚMIL). Természetesen az egyes kézikönyvek, folyóiratok, kiadók címleírási gyakorlata a hasonló alapelvekre törekvés mellett is különbözhet az apróbb részletekben. Címleírási javaslatunk nem merev, dogmatikus szabályzat, csupán követésre ajánlott, jól használható minta. Bármely hivatkozási rendszert válasszunk azonban munkánk során, az áttekinthetőség és következetesség elengedhetetlen követelmény. 1. EGY SZERZŐÖNÁLLÓ MŰVE GERÉZDI Rabán, A magyar világi líra kezdetei, Bp., 1962, 213 265 (Irodalomtörténeti Könyvtár, 7). NÉMETH G. Béla, A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. A kiegyezéstől a századfordulóig, Bp., 1981, 356 373 (Irodalomtudomány és Kritika). A szerzővezetékneve (családneve) kiskapitális ( kapitälchen, small caps ) szedésű(megengedhetőa verzál, vagyis a NAGYBETŰis). (A magyar szerzők nemesi, vagy származási helyre utaló előneve nem része a családnévnek; például Gyarmati BALASSI Bálint, Árva BETHLEN Kata). A szerzők névelemeinek (elő-, család-, keresztnevek stb.) sorrendje a címlapon lévősorrenddel egyezik meg. Külföldi szerzőesetében tehát a keresztnév (-nevek) áll(nak) elöl. A szerzőneve után akkor nincs vessző, ha a név genitivusban szerepel, például ZRÍNYI Miklós Összes művei, HORATII Opera omnia. A műcíme kurzív, a végén vesszőáll (akkor is, ha a műnek alcíme van, s ezért a címen belül pontot alkalmaztunk). A kis- és nagybetűhasználatában az adott nyelv helyesírásához igazodunk. A kiadás helye megadásakor legjobb, ha a címlapon olvasható alakot tüntetjük föl, de megengedhetőa szokásos magyar névalak használata is (Bécs/Vienna/Wien). Régi kiadású könyvek esetében megtartható az impresszum toldalékolt, locativusi alakja (például Béchben, Viennae). Ha a kiadás helye Budapest, azt Bp.-vel rövidítjük. A kiadás helye után vesszőáll. A könyvkiadó nevének feltüntetése nem kötelező. A kiadó neve a megjelenési hely és a kiadás éve közé kerül. A kiadó neve mellett az értelemszerű Kiadó névelem elhagyható: Bp., Balassi, 1998. A lapszámok után nem kell rövidítés (például p., l., o., old.). A lapszámok nem rövidítend ők (például 154 56), azokat ki kell írni: 154 156. Több lapszámot vesszők választanak el egymástól (például 154 156, 159, 203, 601). Ha a lapszám után a kiadványsorozat feltüntetése következik (zárójelben, a lényeges szavak nagybetűvel kezdve), a lapszám után nem kell pont (azt csak a sorozat kötetszámát követőbefejezőzárójel után tesszük ki). Figyelem: a tól ig értelemben (például lapszámok között) álló ún. nagykötőjel azonos a gondolatjellel (billentyűvel alt+0150). A szavak elválasztására szolgáló elválasztójel fele hosszúságú. Írógéppel két elválasztójellel jelöljük a gondolatjelet (nagykötőjelet): --. A közbevetést elválasztó gondolatjel előtt és után üres leütés (space) áll kivéve, ha vesszőkerül utána, a kötőjel ezzel szemben tapad. Ha egy könyv teljes terjedelmére hivatkozunk, semmilyen lapszám nem kell, például HORVÁTH János, Tanulmányok, Bp., 1956. 2. TÖBB SZERZŐKÖZÖS MŰVE KLANICZAY Tibor, SZAUDER József, SZABOLCSI Miklós, Kis magyar irodalomtörténet, Bp., 1961, 93 97. BÁN Imre, JULOW Viktor, Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában, Bp., 1964, 20 40. Nemzeti örökségünk. A Kulturális és történelmi emlékeink feltárása és kiadása címűkutatási program tevékenységének összefoglalása, [...] összeáll. KLANICZAY Tibor, PETNEKI Áron, bibliográfia SCHULTZ Katalin, Bp., Arbor Kiadó, 1992, 31 50. A szerzők a címlap szerinti helyen és sorrendben következnek, a túl hosszú cím rövidíthető. Maximum három szerzőt tüntetünk fel, ennél több szerzőesetén a címleírás a műcímével kezdődik.

11 3. TÖBBSZERZŐS TANULMÁNYKÖTET A régi magyar vers, szerk. KOMLOVSZKI Tibor, Bp., 1979, 101 107 (Memoria Saeculorum Hungariae, 3). Száz nagyon fontos vers. Versek és versmagyarázatok, szerzők ALEXA Károly, ANGYALOSI Gergely, BÁRDOS László stb., Bp., Lord Kiadó, 1995, 200 231. A szerkesztette szerk. rövidítése helyett idegen nyelvűkötetben ed. (latin, olasz, angol), éd. (francia), Hrsg. (német) rövidítés áll. Több szerkesztővel bíró angol nyelvűkönyvek idézésekor az ed. helyett a többes számot jelzőeds. A szerkesztőnevét nem lehet szerzőként a címleírás élére tenni. Második példánkból hiányzik a szerkesztőneve, ezért utalunk a szerzőkre. Ez azonban nem kötelező. 4. SZÖVEGKIADÁSOK APÁCZAI CSERE János, Magyar encyclopaedia, kiad. és bev. BÁN Imre, jegyzetek GYENIS Vilmos, Bp., 1959, 87 93 (Magyar Klasszikusok). TÓTFALUSI KIS Miklós Mentsége, JAKÓ Zsigmond szövegkiadásának felhasználásával kiad. HAIMAN György, SZELESTEI N. László, bev. HAIMAN György, Bp., 1987, 71 89. Római szerzők 17. századi magyar fordításai, szerk. KECSKEMÉTI Gábor, kiad. BARTÓK István, BORZSÁK István, ERDÉLYI Lujza, előszó HAVAS László, utószó KECSKEMÉTI Gábor, Bp., Balassi Kiadó, 1993, 7 32 (Régi Magyar Prózai Emlékek, 10). ZRÍNYI Miklós, Szigeti veszedelem. Az török áfium ellen való orvosság, kiad. és utószó KOVÁCS Sándor Iván, KULCSÁR Péter, Bp., Európa Könyvkiadó, 1994, 20 50 (Európa Diákkönyvtár). A sajtó alá rendezés többféleképpen megnevezhetőmunkáját lehetőleg kiad. rövidítéssel jelezzük, jóllehet főként több közreműködőesetén (akik közül egy munkafolyamat végzőiként maximum hármat sorolunk fel) nem könnyűelkerülni a különféle szövegkiadási fogalmak feltüntetését. Az idézett Tótfalusi-kiadás például így részletez: szerk., a bev. tanulmányt írta és a jegyzeteket összeállította H. Gy., a szöveget Sz. N. L. gondozta. 5. TÖBBKÖTETES MŰVEK FALUDI Ferenc Prózai művei, I, kiad. VÖRÖS Imre, URAY Piroska, Bp., 1991, 108 113 (Régi Magyar Prózai Emlékek, 8/1). Ha ugyanezen kiadás mindkét kötetét egészében idézzük: FALUDI Ferenc Prózai művei, I II, kiad. VÖRÖS Imre, URAY Piroska, Bp., 1991 (Régi Magyar Prózai Emlékek, 8/1 2). A kötetszám római számokkal (k., köt., r., vol., Bd. stb. jelzés nélkül) a cím után kerül, de ez már nem kurzív, utána természetesen vesszőkövetkezik. Ha egyes kötetek különbözőévekben jelentek meg: BALASSI Bálint Összes művei, I II, Bp., 1951, 1955. A kötetszámnak a címleíráson belüli különbözőpozíciójú elhelyezése helyett a kötetszámot mindig a cím után tesszük, s azt értelemszerűen mindig azok az adatok követik, amelyek csak az illetőkötetre vonatkoznak, rendezte légyen sajtó alá azt a kötetet bárki. Például ARANY János, Prózai művek, 1, kiad. KERESZTURY Mária, Bp., 1962 (Arany János Összes Művei, X); ARANY János, Prózai művek, 2, kiad. NÉMETH G. Béla, Bp., 1968 (Arany János Összes Művei, XI). Itt kell megjegyeznünk: ha mereven alkalmazzuk a sorozatjelzés technikáját (vö. az 1. ponttal), ily módon elvész, hogy ki a szerkesztője a kritikai kiadásnak. Elfogadhatónak látjuk ezért ezt a megoldást is: ARANY János Összes művei, szerk. KERESZTURY Dezső, XI, Prózai művek 2, kiad. NÉMETH G. Béla, Bp., 1968. A gyakorlati címleírás következésképpen ne kövesse dogmatikusan a nemzeti könyvtárak katalóguscéduláinak szabványait, csak a főbb elemeket; és a világosságot tartsa szem előtt.

12 6. TANULMÁNYKÖTETBEN MEGJELENT MŰVEK BÁN Imre, Apáczai Csere János doktori értekezése = B. I., Eszmék és stílusok, Bp., 1976, 203 214. LUKÁCSY Sándor, Isten gyertyácskái. Metaforák a régi magyar prédikációkban = L. S., Isten gyertyácskái, Pécs, Jelenkor Kiadó, 1994, 115 160, 372 378. SZABÓ Magda, A legutolsó bordal: A vén czigány = Sz. M., A lepke logikája. Színképelemzés: Vörösmartyköltemények, Bp., Argumentum, 1996, 179 199. A szerzőés írásának címe után = (egyenlőségjel) következik, és nem in vagy lásd, az egyenlőségjelet pedig a szerzőnevének kezdőbetűi követik, aztán természetesen vessző, kurzív cím stb. Ha több szerzőtanulmányaiból összeállított kötetbeli írásra hivatkozunk, annak kurzív címe követi az egyenlőségjelet, például S. LAUTER Éva, Főúri kertek és reprezentáció a 17. században = Európa híres kertje. Történeti ökológiai tanulmányok Magyarországról, szerk. R. VÁRKONYI Ágnes, KÓSA László, Bp., Orfeusz Könyvkiadó, 1993, 87 104. 7. FOLYÓIRAT-, HETI- ÉS NAPILAPBELI PUBLIKÁCIÓK KOVÁCS Sándor Iván, Még egy író Bessenyei: Bessenyei Anna, It, 1996, 93 113. BEKE József, Adalékok Zrínyi szavainak magyarázatához, Iris, 1996/1 2., 67 70. KAMOCSAY Ildikó, A magyar realizmus bölcsőhelye: Rodostó. Fikcióesszé, ÉI, 1987. márc. 20., 14. SZAUDER József, Mikes Kelemen. Halálának 200. évfordulóján, Nszab, 1961. okt. 1., 13. Évfolyamonként folyamatosan lapszámozott folyóiratok füzetszámait (például It, ItK) nem adjuk meg. (A folyóiratok, lapok címrövidítéseit lásd a Bibliográfiai kézikönyvben.) Füzetenként lapszámozott folyóiratokra úgy kell hivatkozni, hogy az évfolyam után törésjelet teszünk, kiírjuk a füzetszámot, s a pont és vessző után következik a lapszám. Lásd példánkat: Iris, 1996/1 2., 67 70. A folyóirat rövidített s nem kurzivált címe után is mindig vesszőteendő, nem in és nem egyenlőségjel. Ha a folyóirat lapszámozása félévenként újrakezdődik, a félévnyi egységet római számmal jelöljük, utána veszsző, lapszám. Például MCsill, 1943, II, 135 137. Heti- és napilap esetében nem a lap és az újság számát, hanem a megjelenési dátumot tüntetjük fel, majd lapszámot adunk: Magyar Nemzet, 1967, március 20, 3. A HIVATKOZÁSOKBAN ALKALMAZOTT RÖVIDÍTÉSEK ÉS UTALÁSOK Ugyanazon szerzőre, ha egymás utáni lábjegyzetekben említjük műveit, úgy hivatkozunk, hogy nem ismételjük a nevét, hanem Uő. (Ugyanő) rövidítéssel utalunk rá. Az Uő. rövidítést vessző, majd a cím követi (mert szerzőt jelöl, s a szerzőután vesszőt teszünk). Ha az előzőleg említett műre (műcímre) utalunk, azt kurzív Uo. rövidítéssel tesszük (mert a műcím kurzívval szedendő, s utána vesszőt teszünk). (Ha a közlőfolyóiratra, lapra történik utalás, az Uo. antikva.) Ugyanez a helyzet az I. m. (idézett mű,) esetében, hiszen az is címet jelöl. Használható még az id. kiad. (idézett kiadás), a latin cfr. (confer) megfelelője: a vö. (vesd össze) rövidítés vagy a lásd utalás. (Ezt ne rövidítsük l.-lel, ld.-dal, hiszen csak négy betűhelyet vesz el.) Egy könyv 2., 3. stb. kiadását nem 2. kiad., 3. kiad. stb. jelöléssel adjuk meg, hanem a kiadási év száma fölötti kis indexszámmal. Például: HORVÁTH János, A reformáció jegyében, Bp., 1957 2 ; KLANICZAY Tibor, Zrínyi Miklós, Bp., 1964 2. FORRÁS: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból II. rész, szerk., KOVÁCS SÁNDOR Iván, Bp., Osiris Kiadó, 2000, 868 870. (Vagy elektronikus formában letölthetőa BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI INFORMATIKAI ÖNÁLLÓ PROGRAM portáljáról: http://magyar-irodalom.elte.hu/biop/index.html)