1 Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda OM:201545 Iktatószám:670-42/2015-1-4 Intézményi Önértékelési Programja 2015 Készítette: Balla Béláné intézményvezető Simor Gáborné munkaközösség vezető
2 Tartalomjegyzék 1. Az intézmény általános jellemzői és jogállása 4 2. Az önértékelés 5 2.1. Az intézményi önértékelés célja, feladatai 5 2.2. Az önértékelési csoport 6 3. Az intézményi önértékelés folyamata 7 3.1. Az intézményi önértékelés módszerei 7 4. Az intézményi önértékelés területei 8 4.1. Az óvodapedagógus önértékelés 8 4.2. Az intézményvezető önértékelése 10 4.3. Az intézmény önértékelés 11 Legimitimáció 12 Mellékletek 13 I. sz. melléklet 14 II. sz. melléklet 27
3 III. sz. melléklet 38 1. Az intézmény általános jellemzői, jogállása 1. Intézményi azonosítók Az intézmény neve: Rákospalotai Kertvárosi összevont Óvoda Az intézmény székhelye: 1151. Budapest, Szövőgyár u. 24. Az intézmény OM-azonosítója: 201545 Az intézmény tagintézményei, telephelyei: a./ Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda Régi Fóti úti Tagóvodája, 1152. Budapest, Régi Fóti út 14. Hrsz: 89973 b./ Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda Vácrátót téri Tagóvodája, 1152. Budapest, Vácrátót tér 4-12. Hrsz: 89202/1
4 Az intézmény típusa: köznevelési intézmény, óvoda Az intézményalapító okiratának száma, kelte, az alapítás időpontja, jogszabályi alapja: Budapest, Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő- testülete a Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda (1151. Budapest, Szövőgyár u. 24.) a 353/2011. (V.25.) ök. számú határozatával jóváhagyott és a 697/2011. (VII.13.) és 1072/2012. (XI.28) és /2013. (.) ök. számú határozatával módosított Alapító Okiratát a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény13. (1) bek.6 pont felhatalmazása alapján a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.törvény 4 11. és 25. pont és 49. (3) bekezdésére figyelemmel 2013. szeptember 1-jei hatállyal, mosósításokkal egységes szerkezetbe foglalat szöveggel adja ki. Az intézménymódosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának határozatszáma Az intézmény alapító szerve: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő testülete Az intézmény irányító szerve: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő testülete, jogkörét a Polgármesteri Hivatal útján gyakorolja Az intézmény fenntartója és működtetője: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzata Az intézmény törzskönyvi azonosító száma: 792349 A költségvetés végrehajtására szolgáló bankszámlaszám:11784009-15792345 Az intézmény adószáma:15792345-2-42 2. Az intézmény alaptevékenysége: A gyermekek nevelése hároméves kortól a tankötelezettség kezdetéig.
5 Törvényességi háttér: A magyar köznevelési rendszer hatékonysági, eredményességi és méltányossági mutatóinak javítása érdekében az oktatás irányítás új szerkezetű intézményhálózatot, irányítási és ellenőrzési modellt vezetett be. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet előírja a pedagógiai-szakmai ellenőrzés részeként végzendő intézményi önértékelést. A rendelet értelmében óvodánkban megalakult a Belső Önértékelési Csoport, melynek tagjait az intézményvezető bízza meg. A csoport szakmai munkaközösségként működik a Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda mindhárom tagintézményére vonatkozóan. A csoport tagjai: Simor Gáborné munkaközösség-vezető Dobosné Nagy Erzsébet Pásztor Beáta Dudás Gizella Magyar Tamásné 2. Az önértékelés 2.1. Az intézményi önértékelés
6 Az Intézményi önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. ( Önértékelési Kézikönyv 7. old.) 2.2. Az önértékelési csoport Az önértékelési csoport céljai Szakmailag felkészült, megújulásra képes alkalmazotti közösség. A minőség iránt elkötelezett óvodapedagógusok. Az intézménnyel kapcsolatban álló partnerek véleményének megismerése. Az óvodapedagógusok munkájának megismerése, az erősségek és a fejlesztendő területek meghatározása. A szakmai színvonal emelése. Folyamatos tájékoztatás a végzett munkáról. Az önértékelési csoport feladatai tájékoztatás az intézményi önértékelési folyamatról. öt évre szóló önértékelési program és éves önértékelési terv elkészítése a bevont kollégák felkészítése és folyamatos támogatása. a pedagógus, az intézményvezető és az intézményi elvárási rendszer meghatározása.
7 A szakmai munkaközösség vezetőjének feladatai Irányítja és koordinálja az önértékelés folyamatát. Informálja a vezetőt és a nevelőtestületet, folyamatosan konzultál. A szakmai munkaközösség kapcsolattartása alkalmankénti és szükség szerinti megbeszélés. feladatok ütemezése, felelősök kiválasztása. 3. Az intézményi önértékelés folyamata 1. előkészítés (az önértékelési csoport létrehozása, tájékoztatás, az intézményi elvárás rendszer meghatározása). 2. tervezés (ötéves önértékelési program és éves terv elkészítése). 3. megvalósítás (a pedagógus, a vezető és az intézmény önértékelése) Az önértékelési csoport megalakulása után a tagok információkat gyűjtenek az önértékelés folyamatáról. Tanulmányozzák, és értelmezik az Oktatási Hivatal által kiadott Önértékelési Kézikönyv Óvodák számára című dokumentumot. Önállóan kidolgozzák, majd a helyi adottságok és sajátosságok figyelembe vételével összehangolják az intézményi elvárás rendszer kritériumait. Az intézményvezető közreműködésével elkészítik az intézmény ötéves önértékelési programját. A szakmai munkaközösség elkészíti éves tervét, melyben meghatározza és ütemezi a következő tanév feladatait, valamint kijelöli a felelősöket. Mind a programról, mind a tervről a nevelőtestület tájékoztatást kap.
8 A 2015/2016. tanévben elindítja a pedagógusi és vezetői önértékelés folyamatát. Megkezdik a bevont kollégák felkészítését, és biztosítják a folyamatos szakmai támogatást. Az előírás szerint az értékelésben résztvevő pedagógusok az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felületen rögzítik a tapasztalatokat, tényeket, adatokat, melyek alapján az értékeltek megfogalmazzák, és a felületen rögzítik saját önértékelésüket. 3.1. Az intézményi önértékelés módszerei (a szempontokat az Önértékelési kézikönyv útmutatása alapján vizsgáljuk) dokumentumelemzés (stratégiai és szakmai) foglalkozáslátogatás interjú kérdőíves felmérés (papír alapú) 4. Az intézményi önértékelés területei 4.1. Az óvodapedagógus önértékelése (az értékelés kiterjed a Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda valamennyi óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjára.) 1. számú melléklet Felelős: az intézményvezető és a szakmai munkaközösség vezetője Gyakorisága: 2 évente Területei: pedagógiai módszertani felkészültség pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók a tanulás támogatása
9 a gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség a gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység a pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Módszerei: dokumentumelemzés foglalkozáslátogatás interjúk kérdőíves felmérés A pedagógusok önértékelésének folyamata az Önértékelési kézikönyv útmutatója szerint valósul meg. Eljárásrendje: Belső Ellenőrzési Csoport elkészíti a saját intézményére vonatkozó elvárásokat Belső Ellenőrzési Csoport ütemtervet készít a foglalkozáslátogatások elosztásáról (kihez ki megy látogatni), majd időpontot egyeztetnek az eljárásba bevont kollégákkal, valamint meghatározzák az önértékelésbe bevonandó partnerek körét az eljárásba bevont kolléga kitölti az önértékelő kérdőívet
10 elkészülnek a kérdőíves felmérések áttekintik és elemzik a dokumentumokat interjútervek készítése, majd interjú az intézményvezetővel és az óvodapedagógussal foglalkozáslátogatás az óvodapedagógus értékelésének elkészítése, egyeztetés a fejlesztendő területek kiválasztásáról, a fejlesztési célok és feladatok megfogalmazása, majd az önfejlesztési terv elkészítése és feltöltése az informatikai rendszerbe 4.2. A vezető önértékelése 2. számú melléklet Felelős: az intézményvezető és a szakmai munkaközösség vezetője Gyakorisága: a vezetői megbízás második és negyedik évében Területei: a tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása a változások stratégiai vezetése és operatív irányítása önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása mások stratégiai vezetése és operatív irányítása az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Módszerei: dokumetumelemzés kérdőíves felmérés interjúk
11 Eljárásrendje: Belső Ellenőrzési Csoport elkészíti a saját intézményére vonatkozó elvárásokat az intézményvezető kitölti az önértékelési kérdőívet az óvodapedagógusok és a szülők kitöltik a vezetőre vonatkozó információkat tartalmazó kérdőívet az értékelők áttanulmányozzák a dokumentumokat, kiemelten a vezetői pályázatra, valamint a korábbi vezetői értékelés dokumentumaira a felelősök interjúterveket készítenek, majd lefolytatják az interjút az intézményvezető minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, kompetenciánként meghatározza a fejleszthető és kiemelkedő területeket az intézményvezető egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe. 5. Az intézmény önértékelése (kiterjed olyan elvárások vizsgálatára is, amelyek korábban az óvodapedagógusok és a vezető értékelésénél nem jelentek meg) 3. számú melléklet Felelős: intézményvezető és a szakmai munkaközösség vezetője Gyakorisága: folyamatos, ötéves periódusokban zajlik Területei:
12 pedagógiai folyamatok személyiség- és közösségfejlesztés eredmények belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció az intézmény külső kapcsolatai a pedagógiai munka feltételei az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Módszerei: dokumentumelemzés interjú Eljárásrendje: Belső Ellenőrzési Csoport elkészíti a saját intézményére vonatkozó elvárásokat közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó partnerek körét megvizsgálják és elemzik az intézményre vonatkozó dokumentumokat interjúterveket készítenek, majd lefolytatják az interjúkat az intézményvezető az értékelésben részt vevő kollégák segítségével meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket az intézményvezető a nevelőtestület bevonásával az önértékelés eredményére épülő intézkedési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe az intézkedési tervet a támogatás érdekében a vezető eljuttatja a fenntartónak
13 Dátum:.. Simor Gáborné BECS-vezető Legitimáció: A nevelőtestület véleményezte (időpont ) : 2015.08. 31. és sz határozatával egyhangúan elfogadta az intézmény 5 éves Önértékelési Programját. A nevelőtestület nevében aláírta:..
14 Mellékletek 1. számú melléklet Az óvodapedagógus önértékeléséhez kapcsolódó szempontok és elvárások 1. Pedagógiai, módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a nevelés folyamatában és a gyermeki tevékenységekben? A módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza. Különböző problémahelyzet biztosításával elősegíti a problémamegoldó, önálló gondolkodás fejlődését. Használja a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában indokolt alkalmazására. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. Az óvodapedagógus ismerjen a Pedagógiai Programban megfogalmazott tevékenységek szervezéséhez, irányításához szükséges módszertani eljárásokat, módszerhasználatát tudatosság, célszerűség és változatosság jellemezze.
15 Ismeri és alkalmazza-e a gyermekközösségnek, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a megfigyelési, mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Felméri a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony gyermek-megismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a gyermekcsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg a tevékenység során alkalmazott módszereket. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCAciklus. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítik. Az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait, fejlettségi szintjét és ehhez igazítsa a fejlesztést, feladatadást. Az óvodapedagógus ismerje fel a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket, a megfelelő módszerekkel nevelje, fejlessze őket. Az óvodapedagógus a mérési és értékelési eredmények hatására tudjon és akarjon alkalmazkodni, változtatni. Legyen képes az önreflexióra és önkorrekcióra. Ismerje a PDCA-ciklus lépéseit és pedagógiai munkájában folyamatosan építsen rá. Alkalmazott módszerei illeszkedjenek az éves nevelési, tevékenységi tervhez.
16 Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a gyermekközösséghez, illetve a képességfejlesztési területekhez? A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására. Az óvodapedagógus ismerje a rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési eszközöket. Ezek, valamint az alkalmazott módszerei illeszkedjenek csoportja éves nevelési és tevékenységi tervéhez. Tapasztalaton alapuló tanulás szervezésénél minden esetben érvényesüljön a játékosság elve, ugyanakkor az alkalmazott módszerek hatékonyan illeszkedjenek az adott gyermekcsoporthoz, a gyermekekhez. 2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Pedagógiai munkáját az intézmény programjának megfelelően hosszabb-rövidebb időszakokra tagolva (pl. éves ütemterv), tanulási-tanítási egységekre (pl. tematikus terv, projektterv) és tevékenységekre (pl. játék- és munkatevékenység) bontva tervezi meg. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait stb. Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak módszereket, eszközöket, szervezési módokat. Az óvodapedagógust átgondolt pedagógiai tervező munka jellemezze, a tervezésben tükröződjön szakmai felkészültsége, önmagával és a gyermekekkel szembeni igényessége. Az óvodai Pedagógiai Program alapján, az abban meghatározott intézményi céloknak megfelelően készítse el éves és tematikus pedagógiai fejlesztő tervezetét.
17 Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit. Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartja szem előtt. Tudatosan törekszik a gyermekek motiválására, aktivizálására. Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja. Az óvodapedagógus tudatosan építsen az ismeretszerzés egymást követő lépéseire. Az óvodapedagógus olyan módszereket, munkaformákat tervezzen, amelyek optimális lehetőséget biztosítanak a gyermekek motiváltságának biztosítására és aktivitásának fenntartására. A tervezés során hogyan érvényesíti az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? Pedagógiai céljai összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével. Az óvodapedagógus ismerje a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat. A kitűzött nevelési céljai legyenek reálisak, a csoport életkori sajátosságaihoz és az egyéni fejlettségi szinthez igazítsa. Mindig építsen az adott gyermekcsoport előzetes tapasztalataira és képességeire. Hogyan épít tervező munkája során a gyermekek előzetes ne4veltségi szintjére, tudására, és a gyermekcsoport jellemzőire? Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CDlejátszó, fényképezőgép, számítógép) célszerűen használja. Az óvodapedagógus feladata az életkornak és az egyéni adottságoknak megfelelően a gyermeki attitűdök erősítése és képességeiknek folyamatos fejlesztése. A nevelési és a didaktikai céloknak megfelelően tervezze meg a foglalkozásokat, tevékenységeket, ÉS mindig vegye
18 Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Lehetővé teszi a helyes viselkedési normák, a mintaként szolgáló cselekvések, a kommunikáció, együttműködés megismerését. Alkalmazza a differenciálás elvét. figyelembe a más tudástartalmakhoz kapcsolódó lehetőségeket. 3. A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a nevelési tanulásszervezési eljárásokat? Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein. Az óvodapedagógus ismerje gyermekcsoportjának szükségleteit és egyéni problémáit, adott szituációban rugalmasan változtasson elképzelésein. Hogyan motiválja a gyermekeket? Hogyan kelti fel a gyermekek érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a gyermekek figyelmét, érdeklődését? Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszik fenntartani érdeklődésüket. Az óvodapedagógus tudatosan figyeljen a gyermekcsoport és az egyes gyermekek motiváltságára. A tanulási folyamat támaszkodjon a játék motivációs bázisára. Hogyan fejleszti a gyermekek gondolkodási, probléma- megoldási és együttműködési képességét? Felismeri a gyermekek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására. Az óvodapedagógus ismerje fel és tudja kezelni a gyermekek egyéni tanulási problémáit. Szükség esetén kezdeményezze szakember bevonását. Használja ki a tevékenységekben rejlő lehetőségeket az érzékelés, észlelés útján szerzett játékos tapasztalatok elsajátításához.
19 Milyen ismeretszerzési tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre az ismeretszerzési, tanulási folyamathoz? Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört és környezetet teremt, pl. a csoportszoba elrendezésével. A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez biztosítja a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét. Minden gyermek magas színvonalú és biztonságot nyújtó, nyugodt, derűs, szeretetteljes nevelésben részesüljön. Minden értékelést segítő, támogató attitűd jellemezzen. Az óvodapedagógus biztosítsa az elmélyült tevékenységekhez, tapasztalatszerzéshez szükséges megfelelő feltételeket, valamint a tárgyi feltételeket. Legyen tudatában annak, hogy az óvodai tanulás elsődleges célja a képességfejlesztés, a tapasztalatok bővítése, a gyermeki kompetenciák fejlesztése. Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információkommunikációs technológiák között? A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló ismeretszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Ennek érdekében indokolt esetben használja az IKT-eszközöket is. Az önálló tapasztalatszerzéshez- a játékhoz és egyéb tevékenységekhez az életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosít. Az óvodapedagógus szükség szerint, játékos formában alkalmazzon IKT-eszközöket, ezekkel is gazdagítsa a gyermekek ismeretszerzését (pl. zenehallgatás, természetfilm megtekintése). 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások Hogyan méri fel a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony gyermeki megismerési technikákat alkalmaz? A gyermekeket személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a játékukon keresztül tárja fel. A gyermekek megismerését és fejlesztését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített feljegyzések szolgálják. Az óvodapedagógus minden gyermekről vezessen egyéni fejlődési lapot, személyiséglapot,
20 készítsen írásos értékelést, amiről félévente adjon tájékoztatást a szülőknek. Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a tervezésben és a pedagógiai munkájában (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Munkájában a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeli. A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem önmagukhoz viszonyított fejlődésében szemléli. A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Felismeri a gyermekek személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására. A gyermekek hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. A tervezés dokumentálása a csoportnaplóban történik a Pedagógiai Program tartalma alapján. A gyermekek egyéni fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérjük és az Egyéni fejlesztő lap -on rögzítjük. Az óvodapedagógus a tanulási folyamatot a játék szerves részeként kezelje, törekedjen a gyermek teljes személyiségének kibontakoztatására, fejlesztésére. Egyénre szabottan válassza meg a fejlesztéshez szükséges módszereket és eszközöket. Ismerje fel a fejlődés nehézségeit, legyen képes támogató segítséget nyújtani, és amennyiben szükséges, akkor szakember segítségét kérni. Az óvodapedagógus csoportos tevékenységek esetén is tartsa szem előtt a gyermekek egyéni szükségleteit, és figyeljen a megfelelő fejlesztés megvalósítására. Biztosítsa a gyermekek egyéni fejlettségére épülő differenciált személyiségfejlesztésével a szociokulturális hátrányok miatt kialakult hiányosságok pótlását. A hibákat, tévesztéseket tekintse természetesnek, azokat a megértést elősegítő, korrekt és tapintatos módon javítsa.
21 Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel? Különleges bánásmódot igénylő gyermek vagy gyermekcsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat. Az óvodapedagógus a tehetséggondozás és a felzárkóztatás feladatait egyaránt tartsa fontosnak. Önállóan, vagy szükség esetén megfelelő szakember segítségét kérve törekedjen az egyéni bánásmód megvalósítására. 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élménygazdag tevékenység, program során. Legyen minden csoportnak hagyománya, legyen kialakított és elfogadott szokás- és normarendszere, amely elmélyíti az összetartozás élményét. Az óvodapedagógus ismerjen közösségépítő és erősítő játékokat. Hogyan képes olyan nevelési, ismeretszerzési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a gyermekek értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a Az egész nap folyamán harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. Munkájában figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. Az óvodapedagógus személyisége legyen nyitott, derűs, nyugalmat árasztó. személyiségével teremtse meg a szeretetteljes, biztonságos, elfogadó légkört. Az óvodapedagógus törekedjen a gyermekek egyéni tulajdonságainak, képességeinek közösségen belüli kibontakoztatására. Erősítse a gyermekekben az éntudat, valamint a reális énkép kialakulását, a gyermekeket egymás elfogadására
22 különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű gyermekeket is? A napi tevékenységekben, játékban időt, lehetőséget biztosít a beszélgetésekre, kezdeményezően példát mutat az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. nevelje, személyes példájával küzdjön az előítéletek és a kirekesztés ellen. Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, a gyermekek óvodai és óvodán kívül szervezett tevékenységeiben)? Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremt, módszereket alkalmaz az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek és a szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén. Az óvodapedagógus szervezzen olyan programokat, tevékenységeket, amelyek támogatják a közösségfejlesztő együttműködést, valamint fejleszti a szociális képességeket. Közösségfejlesztő játékok, kirándulások, szülőkkel való programok (családi napok) szervezésével erősítse az együvé tartozás érzésének jelentőségét. Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit, pl. a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi. Az óvodapedagógus ismerje a konfliktus-megelőzés módszereit, és tudjon kapcsolatteremtő- valamint konfliktuskezelő játékokat. Alakítson ki és tartassa be csoportjának szokás- és szabályrendszerét, törekedjen ezek következetes betartására.
23 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Milyen visszajelzéseket ad a gyermekeknek? Visszajelzései támogatják-e a gyermekek önértékelésének fejlődését? Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak. Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a teljesítményeket, törekszik a folyamatos, pozitív visszajelzésekre. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti. Képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni-értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervet elkészíteni, módosítani. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. Az óvodapedagógus ismerje az óvodai értékelési és mérésmetodikai szabályokat, összefüggéseket. Ismerje az óvodás gyermek érési sajátosságait. Olyan verbális értékelést tudjanak adni a gyermekek teljesítményére, amelyek konkrétak, egyediek, előre vivőek és fejlesztőek. Az óvodapedagógus ismerje a gyermekek önmagukhoz viszonyított fejlődésének folyamatos megfigyelési módszereit. Pedagógiai tevékenysége során folyamatos, pozitívumokra épülő, fejlesztő visszajelzést adjon a gyermekeknek, legyen segítő és ösztönző az értékelés, amelyet a gyermek érzelmi elfogadása és magatartásának megértése vezérel. Félévente készítsen írásos értékelést a gyermekek Egyéni fejlődési lap -ján. Az értékelés eredményei alapján határozza meg a gyermek egyéni fejlődési tempójához illeszkedő fejlesztési feladatokat (felzárkóztatás, tehetséggondozás) Az óvodapedagógus személyes példájával segítse az önés a társas értékelés alakulását. Pedagógiai tevékenysége során alkalmazzon páros és csoportos munkaformákat, amelyek során a gyermekek nyomon követhetik társaik megnyilvánulásait. A gyermek értékelésének elvei: mindig az egyéni teljesítőképesség arányában történjen; igazodjon a gyermek életkorához; az elvégzett tevékenységgel arányos legyen. Formái: szóbeli dicséret, elismerés, társak előtti dicséret.
24 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a gyermekek életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. Az óvodapedagógus kommunikációja legyen kulturált, tükrözze pedagógiai, szakmai hozzáértését. Milyen a gyermekekkel a kommunikációja, együttműködése? Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A gyerekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakít ki. Tudatosan támogatja a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. Az óvodapedagógus kommunikációját minden partnerrel a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jellemezze. Az óvónő minden helyzetben, minden megnyilvánulásában legyen a partnerek számára követendő példa. Az óvodapedagógus teremtse meg azt a légkört, ami alapja a beszédkapcsolat folyamatosan fejlődhet. Gyakori, szeretetteljes beszédkapcsolattal alakítsa ki és serkentse a gyermekek beszédkedvét, alakítsa beszédértésüket, beszédkészségüket. Segítse a gyermekeket abban, hogy az együttesen végzett tevékenységek közben sajátítsák el, gyakorolják az együttműködést segítő kifejezéseket, az érintkezés udvarias formáit.
25 Milyen módon működik együtt az óvodapedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárások és programok (pl. témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. A gyermekek fejlődése érdekében kezdeményezzen és folytasson együttműködést kollégáival, a szülőkkel, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel. A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési célok elérése érdekében működjön együtt kollégáival. Szükség szerint vegyen részt az óvoda pedagógiai és módszertani fejlesztéseinek megvalósításában. Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képese önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Legyen aktív résztvevője a szakmai megbeszéléseknek. Az óvodapedagógus legyen önálló, vegye figyelembe a szervezet működési rendszerét. Az óvodapedagógus a visszajelzéseket önkritikusan elemezze, értékelje, és szakmai fejlődése érdekében használja fel őket. 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
26 Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről, és lehetőség szerint alkalmazza is azokat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Az óvodapedagógus reálisan értékelje szakmai felkészültségét, legyen tisztában erősségeivel és gyengeségeivel, tudja megfogalmazni a fejlesztendő terület feladatait. Legyen tisztában a pedagógusszerep elvárásaival, és ezeknek törekedjen megfelelni. Az óvodapedagógus kísérje figyelemmel a pedagógia, azon belül az óvodapedagógia legújabb eredményeit. Használja ki az adódó továbbképzési lehetőségeket. Tájékozódjon a digitális eszközökről, és lehetőség szerint alkalmazza munkájában. Alkalmazza az intézményen belüli és kívüli szakmai kommunikáció online formáit. Az óvodapedagógus kapcsolódjon be különböző szakmai közösségek munkájába, erről folyamatosan informálja szűkebb és tágabb szakmai környezetét. Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézményi innovációkban, pályázatokban, kutatásban. Pedagógiai munkája során legyen nyitott az új képességfejlesztő eszközökre, munkaformákra, IKTeszközökre, stb., és lehetőség szerint alkalmazza ezeket. Munkájában, intézményében legyen kezdeményező és felelősségteljes.
27 2. számú melléklet A vezetőhöz kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a gyermeki fejlődés eredmények javulását eredményezze? Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi éves nevelési tanulási ütemtervet a keretéves nevelési tanulási ütemtervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli. A vezető vegyen részt a nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. Ezeket figyelembe véve készítsék el a helyi éves nevelési tanulási ütemtervet, amely az intézmény sajátosságaihoz is igazodik. Lehetőség szerint vegyen részt az intézmény fejlődését elősegítő, a pedagógiai munka minőségét javító innovációs tevékenységekben. Az intézményi sajátosságokhoz igazodva kérje a pedagógiai folyamatok tervezését, az éves nevelési terv és a tematikus tervek elkészítését. Intézményében az egységes, tervezett pedagógiai folyamat legyen jellemző, amely során hangsúlyozott a gyermeki kulcskompetenciák fejlesztése. A gyermeki
28 Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba? Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a gyermeki fejlődés eredmények javítására helyezi a hangsúlyt. A gyermeki kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő-oktató munkát vár el. Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában. A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat. Beszámolót kér a gyermeki teljesítmények folyamatos helyi szinten alkalmazott megfigyelésen vagy mérésen alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról, és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a gyermekek fejlesztése érdekében. fejlődést elősegítő, egységes, tervezett pedagógiai munkát várjon el mindhárom intézménytől. Az intézményben alakítsanak ki mindenki számára elfogadható és egyértelműen értelmezett mérési, értékelési rendszert, mind a gyermekek, mind az intézmény dolgozói számára. Ezek eredményeit felhasználva készítse el az intézmény stratégiai dokumentumait, melynek során tudatosan építsen az intézményben alkalmazott tanulási folyamatok mérési, értékelési eredményeire, és az eredményről a szakmai tanulságokat levonva tájékoztassa a kollégákat. Az óvodapedagógusoktól várja el a gyermeki teljesítmények folyamatos megfigyelését, mérését, értékelését és ezek tapasztalatainak felhasználását.
29 Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában? Irányításával az intézményben kialakítják a gyermekek értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is. Az intézményvezető a gyermekek megismerését és fejlesztését szolgáló, intézményi, pedagógiai alapelvek és dokumentumok segítségével kövesse nyomon, tekintse át és értékelje a fejlesztő munkát. Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi éves nevelési, tanulási ütemterv, a tevékenységi terv, az alkalmazott módszerek a gyermeki igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz? Irányítja a nevelési/az éves tanulási/tevékenység- /projekt-/tematikus terv és az éves tervezés egyéb dokumentumainak a kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi pedagógiai program követelményeinek teljesítését valamennyi gyermek számára. Működteti a tanulási-tanítási, módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére. Az intézményvezetőnek biztosítania kell, hogy az éves ütemtervben megtervezett tevékenységek az intézmény minden egyes gyermekének igényét kielégítsék. Az éves munkatervet úgy állítsa össze, hogy építsen az előző évi beszámolóra, és vegye figyelembe az adott tanév gyermekközösségének és az óvodapedagógusok összetételét. Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában? Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó nevelés, tanulástámogató eljárásokat, a hatékony gyermeki egyéni fejlesztést. Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek speciális támogatást kapjanak. Nyilvántartja a kötelező óvodai nevelésből távolmaradás kockázatának kitett gyermekeket, és aktív irányítói Az intézményvezető gondoskodjon arról, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek a lehetőségekhez mérten minden támogatást megkapjanak (logopédus, utazó gyógypedagógus, pszichológus, stb.) Kövesse figyelemmel a hiányzásokat és a törvényi előírásoknak megfelelően járjon el.
30 magatartást tanúsít a távolmaradás megelőzése érdekében. 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában? A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését. Az intézmény jövőképének kialakításában mindig vegye figyelembe a külső és belső feltételeket. Vezetői pályázatában mindig legyen összhangban az intézményi jövőkép, a pedagógiai program alapelvei és célrendszere.
31 Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra? Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani. Legyen nyitott a változásokra, megfelelően közvetítse ezeket kollégái felé ismertetve ezek szükségességét és kockázatait is. A változtatások menetét tervezze meg, értékelje és mindezek tükrében hajtsa, vagy hajtassa végre. Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. Elfogulatlanul legyen tisztában az intézmény erősségeivel és gyengeségeivel.
32 Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében? Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladatmeghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók. A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít. A célok elérése érdekében feladat-meghatározásai legyenek pontosak, érthetőek és végrehajthatók. Már a tervezés során vonja be a nevelőtestületet. Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet? Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulástanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. Segítse kollégáit az önálló információszerzésre, biztosítsa számukra az időt (akár helyettesítés elrendelésével is), és lehetőségek szerint az anyagi támogatást. Legyen nyitott az új kezdeményezések, innovációk megismerésére és befogadására. 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások
33 Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejlesztendő területeit, milyen az önreflexiója? Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, felhasználja az eredményeit. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Vezetői stílusát az határozza meg, hogy reális képpel bír erősségeiről és gyengeségeiről. Vezetői munkájában kollégái véleményét tartsa fontosnak. Szakmai önértékelése során, amennyiben szükséges, kritikusan reagáljon viselkedésére, cselekedeteire. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. Hogyan fejleszti saját vezetői tevékenységét, hatékonyságát? Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat. Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. Vezetői tevékenysége során elemezze döntéseit, intézkedéseit, módszereit. Külső értékelések és önreflexiói segítsék a hatékony vezetés folyamatos fejlesztésében, ezért saját és mások tapasztalatai alapján vizsgálja felül vezetői munkájának eredményeit, és ha szükséges, változtasson rajta. Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt? Az óvodapedagógus szakma és az óvodavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja azokat. Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit. Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.) Folyamatosan fejlessze vezetői felkészültségét, vezetői képességeit. Keresse az új szakmai információkat, lehetőségeket, legyen érdeklődő. Vezetői munkáját az jellemezze, hogy betartja a szakmai etika szabályait. Vezetői felkészültsége, felelőssége, magatartása irányt mutat a szakmai munkavégzés iránti motivációhoz.
34 Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket? A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára. Tartsa szem előtt a vezetői programjában megfogalmazott célokat, feladatokat, de ha szükséges és indokolt, akkor megfelelő indoklással változtasson rajta. 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Általános elvárások Intézményi elvárások Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival? A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad. A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntésiés hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. Egyértelműen határozza meg vezetőtársai jog- és feladatkörét. A leadott döntési és hatásköröket ő maga is betartja és betartatja. Hogyan vesz részt személyesen a humán erőforrás ellenőrzésében és értékelésében? Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében; Részt vállal az óvodapedagógusok tevékenységének látogatásában, megbeszélésében. Az óvodapedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál. Aktívan vegyen részt a belső intézményi ellenőrzésiértékelési rendszer kialakításában és működtetésében. Értékelésében fő szempont a támogató értékelés legyen, melyben épít a pedagógus erősségeire, kreativitásukra, de a fejlesztendő területek meghatározásában is legyen kezdeményező. Az óvodapedagógusok látogatásában részt vállalva, értékelésnél az erősségek kiemelésével határozza meg a fejlesztés irányát.
35 Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat? Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Alkalmat ad az óvodapedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít. Vezetői hatékonyságának fejlesztése inspirálja a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Az intézményvezető támogassa az új kezdeményezéseket, ösztönözze a továbbtanulást. Építsen az óvodapedagógusok egyéni tulajdonságainak erősségeire. Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között? Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés például munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával). Elengedhetetlennek tartja a tagintézmények közötti és belüli együttműködést. Munkaközösségeket, projektcsoportokat és intézményen belüli önértékelő csoportot működtet. Szükség szerint vegyen részt a különböző teamek munkájában. Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését? Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek. A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. Tudja, hogy az intézménynek milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége, Az intézményi szükségleteket, valamint a munkatársak szakmai karriertervét is figyelembe véve készítse a beiskolázási tervet. Teremtsen lehetőséget a belső tudásmegosztásra. Szakmai napok és belső továbbképzések szervezésével biztosítja a pedagógusok szakmai fejlődését.