Stanley Miller kísérlet rajza:



Hasonló dokumentumok
A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA

Mire költi a szervezet energiáját?

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása

Szimbiotikus nitrogénkötés

Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus

Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

Szerkesztette: Vizkievicz András

A baktériumok szaporodása

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

Az energiatermelõ folyamatok evolúciója

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata

Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Mikrobiális ökológia

4.4 BIOPESZTICIDEK. A biopeszticidekről. Pécs Miklós: A biotechnológia természettudományi alapjai

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

A szénhidrátok lebomlása

Mikroorganizmusok szerepe a szénkörforgalomban

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Baktériumok tenyésztése

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

11. évfolyam esti, levelező

Fotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

PANNON Egyetem. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése. Dr. Kárpáti Árpád március 28.

Tantárgy neve. Környezeti mikrobiológia Tantárgy kódja KVB Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 2+0

A mikrobaszaporodás alapösszefüggései TÁPOLDATOK, TÁPTALAJOK HOZAMKIFEJEZÉS ÁLTALÁNOSITÁSA. Fermentációs tápoldatok MIKROORGANIZMUSOK TÁPANYAG IGÉNYE

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

Növények víz és ásványi anyag felvétele

A Greenman Probiotikus Mikroorganizmusok és a Greenman Technológia 2013.

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Az élelmiszerek tartósítása. Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

Glikolízis. Csala Miklós

VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL. Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám

A szénhidrátok lebomlása

A mikrobiológiai készítmények hatékonysága

A komposztálásr. harmadszor

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

ÁLTALÁNOS MIKROBIOLÓGIA

A MIKROORGANIZMUSOK A TERMÉSZETBEN

Xilit fermentáció Candida boidinii segítségével. Kutatási beszámoló

II. Mikrobiológiai alapok. Mekkorák a mikroorganizmusok? Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból? Mikrobatenyészetek

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Az együttrothasztás tapasztalatai a BAKONYKARSZT Zrt. veszprémi telepén

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén

Biotechnológiai alapismeretek tantárgy

12. évfolyam esti, levelező

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

II. Grafikonok elemzése (17 pont)

Archenius egyenlet. fehérje denat. optimum

A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

TÉMAVEZETŐ TAKÁCS ERZSÉBET BEZSENYI ANIKÓ A GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSNAK LEHETŐSÉGEI A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN

Települési szennyvíz tisztítás alapsémája

Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata. Két cellás H-típusú MFC

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban

A kémiai energia átalakítása a sejtekben

A sejt molekuláris biológiája és genetikája; 2. A biológiai membrán. Kemoszintézis, fotoszintézis, légzés.

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: október december

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.


Biológiai szennyvíztisztítás klasszikus modellje (városi szennyvíz tisztítására) Biológiai műveletek

09. A citromsav ciklus

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Átírás:

Stanley Miller kísérlet rajza: Komposztálás: A különféle szilárd halmazállapotú szerves anyagoknak az aerob mikrobiális lebontása, amely folyamtban termofil mikroorganizmusok is részt vesznek. Optimális nedvességtartalom 50-60%. A komposzt térfogatának 30%-a levegőnek kell lenni. Eleveniszappal keverik, hogy beálljon a C:N arány. A mezofil, majd a termofil mikroorganizmusok miatt a komposzt 70 fokig emelkedik, majd minden mikroorganizmus meghal, elkezd hülni, újra stabilizálódik a hőmérséklet, ezután indul meg a cellulóz bontás. Végső érési folyamatban földigiliszták és rovarok vesznek részt. Erős humifikáció játszódik le. Kemotróf energianyerés: Az elektronok forrás lehet szerves vagy szervetlen eredetű. 1. Légzés: a)aerob: szervetlen (nitrit/nitrát/kén/vas/mangán baktériumok), szerves(baktériumok, gombák, állatok, ember). b)anaerob: szervetlen (H2 NO3, H2S NO3, H2 CO2), szerves (denitrifikáló/szulfát redukáló baktériumok). 2. Fermentáció: szerves (baktériumok, gombák). Nem ciklikus foszforiláció: A fény nem csak az ATP, hanem a NADP képzésében is részt vesz. Egy és 2 reakciócentrummal működhet. Egy reakciócentrum(fsi): H2, H2S, szerves vegyületekről von el a bakterioklorofill elektront. A bakterioklorofillról távozó elektron nem tér visza a bakteriklorofillre hanem a NADP-ra kerül, ezáltal a NADP redukálódik, elektront és protont vesz fel, átalakul NADPH-vá.2 reakció centrummal: PSI + PSII. Képes a víz fotolízisére. A bakteriolorofill elektront von el a víztől, erre használódik a fényenergi, ATP keletkezik az első reakciócentrumban. A második az elektron energiaszintjének újabb növelésére szolgál. A folyamat során ATP, NADH és oxigén keletkezik. Ciklikus foszforiláció: Folyamán az elektrokémiai potenciálkülönbség kialakulását a Napból származó fotonok eredményezik.a ciklikus foszforiláció során a sejtmembránban elhelyezkedő bakterioklorofill elektront ad le, az elektronok egy több tagból álló redoxrendszeren végigvándorolnak, majd visszajutnak a bakterioklorofill molekulára.töltéskülönbség alakul ki, töltéskiegyenlítődés során a felszabaduló energia ATPbe épül be. Kizárólag ATP képződik. S.natans jellemzése: Szennyvíz baktérium. A légzés és a fermentáció fogalma:

Légzés: Ha a terminális elektronakceptor szervetlen vegyület pl: o2(aerob), vagy valamilyen anorganikus oxidált vegyület(anaerob) és az elektroakceptort foszforilációval képződik. Fermentáció:1. Sejtekben, valamint sejtmentes közegben is végbemenő folyamat; szénhidrátoknak, főként a glükóznak lebontódása oxigénmentes körülmények között. A fermentációhoz mintegy tíz >enzim, magnéziumsók, foszfátok, valamint koenzim szükséges. 2. Az iparban minden olyan folyamat, amelyben mikroorganizmusok közreműködésével különböző anyagok keletkeznek (fermentációs iparok, erjedési iparok), pl. az ecet-, az élesztő-, az alkohol-, a sörgyártás, valamint a gyógyszerip. egyes területei. Kiinduló anyaga apiruvát. A fermentációban résztvevő enzimek a sejtek vizes citoplazma állományában, oldott formában találhatók. Az élőlények Withakker és Woese szerinti 5ös és 3as felosztás: Withakker: Monera(prokariotákat), Protista(alga, ostoros, amőba), Fungi(gomba), Plantae(növény), Animalia(állat). Woese: Eubacteria(Gram-pzitív/bíbor/zöld/ciano-baktériumok, flavobacteria, Thermogota, Aquifex), Archaea(Extrém termofilek, Metanogének, Extrém halofilek), Eucarya(Cilliáta, állatok, gombák, növények, flagellata, Mikromonosporidia). Az élőlények földtörténeti megjelenési sorrendje: anaerob termofil prokarioták fotoszintetizáló kénbaktériumok aerob légzést folytató baktériumok nitrifikáló és denitrifikáló baktériumok eukariota sejtek. Propagulumok fogalma: a mikroorganizmusok szóródási egységei. PL: spóra, hifa, szklerocium, egyetlen baktérium sejt. Igen ellenállók a környezeti hatásokkal szemben. Metán termelő mikróbatársulás rajza: Filoszféra: növények levélfelszíne. Kutikula van rajta, ionok, aminosavak cukrok mosódnak ki, ez a ikroorganizmusok tápláléka. Rhizoszféra: Gyökerek felülete. A gyökér mucigélt termel, ezzel táplálkoznak a mikroorganizmusok.

Iszapmedencés szennyvíztisztító rajza: Vízpotenciál képletei: m (mátrix potenciál)=2γ/r, γ a víz felületi feszültsége, r pedig effektív átmérő. h (hidraulikus potenciál)= g+ m. Xerotoleráns: 65-75%os egyensúlyi relatív légnedvesség tartalom közt növekedő gombák. Mesohyrogratolerans: 80-90% os egyensúlyi légnedvesség tartalom között növekednek. Hygrotolerans: 90%-os egyensúlyi légnedvesség tartalom fölött növekednek. DDT képlete: Koch-féle posztulátumok: 1. A kórokozó parazitát mindig meg kell találni a beteg egyénben, de az egészségesben nem. 2. A kórokozó tiszta tenyészetét kell előállítani a betegből. 3. A kitenyésztett mikroorganizmusnak az állatba történő visszaoltása esetén, a betegség jellegzetes tüneteit kell kiváltani. 4. A megbetegedett szervezetből a mikroorganizmust újra izolálni kell, az így nyert tiszta tenyészetnek teljesen azonosnak kell lennie az eredeti tenyészettel. Sztromatolitok és jelentőségük: Első oxigéntermelő fotoszintézist végző cianobaktériumok. A légkör oxigéntartalmát növelték meg, kialakult az ózonpajzs. Bioremediáció: A szennyező anyagoknak a különféle kőzetekből mikroorganizmusok segítségével való eltávolítása. In situ: helybeni tisztítás, bolygatás nélkül. Ex situ: pl a talajt elszállítják, megtisztítják, visszaviszik. C:N:P-arányt, tápanyagokat, ph-t, levegőellátást optimalizálják.

Milyen módszerekkel lehet az élelmiszerek vízaktivitását csökkenteni?: fagyasztás, szárítás, sózás, füstölés, cukrozás. Csepegtető vázlatos felépítésének rajza: Euriterm: Széles hűmérsékleti tartomány, 30-40 C -ot fog át. Mezofil: min. 10 fok, optimum 37 fok, max. 50 fok. Pszichrofil: 0 C -on vagy az alatt is képesek növekedni, optimális növekedési hőmérsékletük 15 C -körül van, 20 fok felett már nem növekednek. Pszichrotróf: 0 -fölött lassan növekednek, optimális növekedési hőmérsékletük 22 C -körül van, 30 fok felett már nem növekednek. Termofil: min. 40 fok, optimális 45 fok felett, max. 70 fok. Extrém termofil: min 65 fok, max 110 fok. Tolarencia tényező haranggörbéje: Kommenzalizmus(0+): asztalközösség

Ammenzalizmus(0-): egyik hátrányosan befolyásolja a másik növekedését. Neutralizmus(00): kölcsönhatások hiánya. Protokooperáció(++): Szinergizmus(++), szimbiózis, mikorrhiza. Antagonizmus: Ha az egyik félnek hátrányos az együttélés.zsákmányszerzés(+-), parazizizmus(+-), antibiózis(0-). A vízaktivitási érték meghatározásának módszerei: Az egyik módszer szerint a mikroorganizmust többszörös ismétlésben Petri csészébe, szilárd táptalaj felszínére oltják, majd a Petri csészéket olyan zárt edényekbe helyezik, amelyek aljára néhány cm-es vastagságban előzetesen különböző vízaktivitással rendelkező oldatokat öntenek. A táptalaj egyensúlyba kerül az edény páratartalmával és így vízaktivitása egyező lesz az edényben lévő oldat vízaktivitásával. Ha a mikroorganizmus növekedésnek indul a táptalajon, akkor a vízaktivitása megegyezik a táptalaj vízaktivitásával. A másik módszer szerint a táptalaj vízaktivitását különféle anyagokkal különböző a w értékre állítják és leoltás után vizsgálják a mikroorganizmusok növekedését. A mikroba minimális vízaktivitás értéke megegyezik annak a táptalajnak a vízaktivitási érétkével, amelyen a növekedés megindult. Denitrifikáló baktériumok: Az a folymat mely során anaerob viszonyok közt a denitrifikáló mikroorganizmusok a nitrátot nitritté majd elemi nitrogénné alakítják át. Csökkenti a talaj és a vizek nitrit, ill. nitrát tartalmát.hazánkban az ivóvíz nitrát tartalmának egészségügyi határértéke 40mg/l. A magas nitrát tartalmú felszíni vizek növelik az eutrofizációt. Denitrifikációra képesek: Pseudomonas, Bacillus, Clostridium, és az Enterobacteriaceae családba tertozó baktériumok.a nitrát légzés bevezető lépése a nitrát nitritté történő redukciója. Nitrát reduktáz végzi, a NAD hoz kapcsolt szubsztrátok oxidációja 2M ATP képződéssel jár.