BOGYISZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERVE 2014. Egészségre nevelő életmódprogram Bogyiszló településen TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1178
Készítette Bogyiszló Község Önkormányzata megbízásából a Kapos-Faktor Tanácsadó Nonprofit Kft. Szekszárd, 2014. február 20... Hőnyi Pál Ügyvezető Kapos-Faktor Tanácsadó Nonprofit Kft. 2
TARTALOMJEGYZÉK 1. A TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV JOGSZABÁLYI HÁTTERE, SZÜKSÉGESSÉGE, KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK, ÁLTALÁNOS CÉLOK... 5 1.1. Jogszabályi háttér... 5 1.1.1. Közösségi szinten... 5 1.1.2. Nemzeti szinten... 5 1.1.3. Helyi szinten... 5 1.2. Az egészségterv szükségessége... 6 1.3. Az egészség fogalma, dimenziói... 7 1.4. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők... 7 1.5. Az egészségterv fogalma, lényegi elemei, általános céljai... 9 1.6. Az egészségtervek rendszere... 10 2. BOGYISZLÓ JELENLEGI HELYZETÉNEK -AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK- BEMUTATÁSA (ÁLLAPOTLEÍRÁS)... 11 2.1. Bogyiszló elhelyezkedése, általános adatok, megközelíthetősége... 11 2.2. A főbb problémák és a kockázati tényezők összefoglalása... 11 2.2.1. Kedvezőtlen demográfiai mutatók... 11 2.2.2. Az egészségi állapotot jellemző kedvezőtlen tendenciák... 14 2.2.3. Környezet (épített- és természeti környezet)... 15 2.2.4. Egészségügyi ellátórendszer... 18 2.2.5. Gazdasági környezet... 20 2.2.6. Biztonság, közbiztonság... 22 2.2.7. Mentálhigiénés helyzet... 23 3. BOGYISZLÓ TELEPÜLÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE KÉRDŐÍVES MÓDSZERREL (PROBLÉMA TÉRKÉP)... 24 3.1. Az egészségügyi állapotfelmérés körülményei, tartalma, módszerei... 24 3.2. Az egészségügyi állapotfelmérés célja... 24 3.3. Az egészségügyi állapotfelmérés (kérdőívek) kiértékelése... 25 3.3.1. A kérdőívet kitöltők demográfiai jellemzése... 25 3.3.2. A kérdőívet kitöltők foglalkoztatottságának megoszlása... 27 3.3.3. A kérdőívet kitöltők iskolázottságának megoszlása... 27 3
3.3.4. Nemek szerinti megoszlás, testmagasság, testsúly... 28 3.3.5. A kérdőívet kitöltők egészségi állapotának jellemzése... 29 3.3.6. A kérdőívet kitöltők életmódjának jellemzése... 34 3.3.7. A kérdőívet kitöltők szabadidejének alakulása... 37 3.3.8. A kérdőívet kitöltők mentálhigiénés helyzetének jellemzése... 39 4. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 45 4.1. SWOT analízis... 45 4.2. Célmeghatározás... 47 4.2.1. Átfogó cél... 47 4.2.2. Rövidtávú célok... 47 4.2.3. Közép- és hosszú távú célok, elérésének eszközei (rövidtávon is fontos feladatok)... 47 4.3. Beavatkozási területek... 49 4.3.1. Egészségtudatosság, prevenciós szemlélet megerősítése... 49 4.3.2. Egészséges táplálkozás... 50 4.3.3. Aktív mozgás... 50 4.3.4. Stressz-kezelés, mentális egészségvédelem... 50 4.3.5. Szenvedélybetegségek megelőzése, csökkentése... 51 5. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI CSELEKVÉSI TERV... 52 5.1. Az egészségfejlesztési terv szükségessége, alap célkitűzései... 52 5.2. Az egészségfejlesztési programok részletes kifejtése... 52 5.2.1. Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása... 52 5.2.2. Szűrőprogramok, népbetegségek megelőzését, szinten tartását célzó programok... 54 5.2.3. Az egészséges életmód kialakítását, népszerűsítését célzó programok... 57 5.3. Az egészségfejlesztési cselekvési terv áttekintő táblázata... 59 5.4. Helyi egészségfejlesztési munkacsoport (bizottság) összetételére tett javaslat... 60 6. VISSZACSATOLÁSI MECHANIZMUSOK, MONITORING... 61 7. FÜGGELÉK... 62 MELLÉKLET 1. sz. melléklet Egészségfelmérés kérdőív 4
1. A TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV JOGSZABÁLYI HÁTTERE, SZÜKSÉGESSÉGE, KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK, ÁLTALÁNOS CÉLOK 1.1. Jogszabályi háttér Az egészségügyhöz kapcsolódó alábbi jogszabályok jól körülhatárolóan szabályozzák a lakosság egészségi állapota érdekében eljáró szervek körét és a teendő intézkedéseket, feladatokat. 1.1.1. Közösségi szinten 1 Közösségi szinten az Európai Unió az ún. Fehér Könyvekben fogalmazza meg az egészségüggyel kapcsolatosan az egyes tagországokkal szemben elvárt rendelkezéseit. Kapcsolódó Fehér Könyvek: Fehér Könyv Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2013 ; Fehér Könyv a sportról ; Fehér Könyv A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról. 1.1.2. Nemzeti szinten Nemzeti szinten elsődlegesen az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv biztosítja a projekt előkészítése, megvalósítása, fenntartása során figyelembe venni szükséges jogszabályi környezetet. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapelvei körében az alábbiak szerint fogalmaz: Az egészség fejlesztését, megőrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes szolgálni. 1.1.3. Helyi szinten A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezik a lakóhelyi életfeltételek, a helyi közszolgáltatások biztosításának önkormányzati feladatairól, az egészséges életfeltételek biztosításáról és az egészséget befolyásoló tényezők kedvező alakításáról. 1 Bővebb információ a http://ec.europa.eu/white-papers/index_hu.htm internetes oldalon olvasható. 5
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységeket térségi és települési szinten az 1991. évi XI. törvény alapján az ÁNTSZ-ek látják el. 1.2. Az egészségterv szükségessége 2 Magyarország társadalmi és gazdasági felzárkózása elképzelhetetlen rossz egészségi állapotú, beteg emberekkel. A lakosság jó egészségi állapota tehát alapvetően határozza meg a nemzet sorsát és jövőre vonatkozó kilátásait. Az egészséges népesség a társadalmi célok elérésének kulcstényezője. Az egyenlőtlenség, a társadalmi lejtő meredekségének csökkentése mindenki egészségét és jóllétét javítja. A jó egészség jobb életminőséggel jár együtt, javítja a munkaerő termelékenységét, növeli a tanulási kapacitást, megerősíti a családokat és a közösségeket, támogatja a fenntartható lakóhelyi és a természeti környezetet, hozzájárul a biztonsághoz, a szegénység és a kirekesztés csökkenéséhez (WHO) A Semmelweis Terv kimondja, hogy a jó egészségi állapot eléréséhez biztosítani kell az egészség előfeltételeit, hatékony egészségfejlesztést, az egészség védelmét, a betegségek megelőzését és a beteg emberek gyógyítását. Ez pedig elképzelhetetlen egy hatékonyan működő egészségügyi ellátórendszer nélkül, amelynek szolgáltatásai jó minőségűek, tükrözik a kor technikai fejlettségi színvonalát és amelynek szolgáltatásaihoz közel egyenlő eséllyel fér hozzá az ország valamennyi lakója. A Semmelweis Terv és az ÚSZT közös kiindulópontja, hogy az egészségügyi ágazatra nem, mint a közpénzek mértéktelen fogyasztójára, hanem a magyar gazdaság egy fontos potenciális húzóágazatára tekint. Az országos program eredményességét, a rögzített elvek mentén, a helyi szintekre lebontott konkrét tevékenységek alapozhatják meg. Ennek érdekében szükséges megtervezni a település kompetenciájába tartozó legfontosabb tennivalókat. 2 Újraélesztett Egészségügy Gyógyuló Magyarország (Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére), http://www.kormany.hu/download/3/c4/40000/semmelweis%20terv%20szakmai%20koncepci%c3%b3%2020 11.%20j%C3%BAnius%2027..pdf 6
1.3. Az egészség fogalma, dimenziói Általános megfogalmazás szerint az egészség az ember bármely szempontból vizsgált általános állapota, illetve szervezetének funkcionális- és anyagcsere hatékonysága. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség az ember testi, lelki- és szociális jólétét jelenti, és nem csupán a betegség vagy a fogyatékosság hiányát. Az egészség nem csupán cél, hanem egy erőforrás, melyet a mindennapokban használunk. Az egészség csak akkor fenntartható, ha annak összes dimenziója kielégítő szinten működik: 1. Biológiai egészség (testünk megfelelő működése); 2. Lelki egészség (világnézetünk, erkölcsi alapelveink, tudatunk nyugalma és a belső béke); 3. Mentális egészség (tiszta, racionális és logikus gondolkodás); 4. Érzelmi egészség (az érzések felismerése, megélése és kifejezése); 5. Szociális egészség (embertársainkkal megfelelő kapcsolatok kialakítása). 1.4. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők 3 Az egészség előfeltételének és forrásának (béke, lakhatás, élelem, jövedelem, oktatás, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság, társadalmi egyenlőség) megléte lehetővé teszi az egészség fejlesztését, mellyel nem csak a megbetegedési/halálozási mutatók javulnak, de javul az ország gazdasági teljesítő képessége, versenyképessége is. Globális szinten egy populáció egészségét, egészségi állapotát (az előfeltételek megléte után) a genetikai adottságok, a környezeti hatások, az életmód és az egészségügyi ellátó rendszer minősége határozza meg, különböző súllyal az alábbiaknak megfelelően: 3 Fejleszthető egészség: http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=9&ved=0cf0qfjai&url=http%3a%2f% 2Fwww.nfu.hu%2Fdownload%2F38834%2FS_1_Modszertani_utmutato_egeszsegterv.pdf&ei=zOidUtEN5PjK A7CPgbgC&usg=AFQjCNH_Kp987BBcZo6ydnicN54I1ezdsw 7
Általánosságban elmondható, hogy az életmód 43%, a genetikai állomány 27%, a környezet 19%, az egészségügyi ellátórendszer 11% súlyú. Ezek, az egymással is kölcsönhatásban lévő faktorok a befolyásolhatóság szempontjából más sorrendbe sorolhatóak, mint az a befolyásolási súlyukból következne. Specifikus szinten egy populáció egészségét a kulturális-, gazdasági-, politikai-, egészségügyi ellátási-, fizikai- és társadalmi környezet kölcsönhatásának rendszere alakítja. Lokális szinten (azokon a színtereken 4, ahol a mindennapi élet folyik) az egészséget a hétköznapi szabadság megélésének szubjektív érzete, a lakó-, munkahelyi- és természeti környezet, a társas kapcsolatok és társas támogatottság, az anyagi helyzet, az értékek és ismeretek, valamint az egészségügyi ellátó rendszer szolgáltatásainak elérhetősége együttesen biztosítja. Az egyén, elsődlegesen közösségi minták követésével alakítja viselkedését a különböző színterek szereplőjeként. Az életmód alakítása elsősorban az egyén hozzáállásától függ, de ezt a hozzáállást jelentősen befolyásolja a kulturális környezet, az iskolázottság, a gazdasági lehetőségek és korlátok. Az embert körülvevő környezet is jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van. A legfontosabb, életmódot veszélyeztető rizikóviselkedések: a dohányzás, az aránytalan táplálkozási és mozgási (energia egyensúly) szokások, az alkoholfogyasztás minősége és mennyisége, valamint egyéb függőségek. Az életmód szempontjából kiemelkedően fontos: a biológiai, szervi adottságok; a kortényezők; a társas kapcsolatok megléte (támogató közösség); az önismeret, önértékelés; a problémákkal való megküzdési képességek és az egyéni stressz-kezelési módok. 4 Pályázati útmutató TÁMOP-6.1.2/11/1: Színtér: Olyan hely, ahol az egyén otthon van, ahol a probléma is otthon van, és ahova, az előzőekből adódóan a beavatkozást is el kell juttatni. Az egészségfejlesztésben alkalmazott színtér megközelítés a mindennapi élet színtereinek tekint szűkebb értelemben minden önkéntes közösségi (informális csoportos) rendszeres aktivitást. Tágabban, azon formális csoportokat is ide sorolja, ahol mód van az informális kapcsolatok erősítésére, mellyel a közösségi támogatottságot és így az egészséget is lehet fejleszteni (pl.: oktatási intézmények, munkahelyek, speciális célcsoportot ellátó intézmények, kistelepülések, települési részek, lakótömbök, stb.) 8
1.5. Az egészségterv fogalma, lényegi elemei, általános céljai 5 Az egészségterv az egészségről szól, de nem az egészségügyi ( betegségügyi ) ellátás terve. Az egészségterv hozzásegít az uniós források sikeres megpályázásához, a források hatékony felhasználásához és a különböző színterek szereplőinek életminőség javításához, melyet az adott színtér szereplői és partnereik a közösség felhatalmazásával közösen készítenek el és az alábbi öt lényegi elemből áll: 1. Állapotleírás (jelenlegi helyzet bemutatása); 2. Probléma térkép (jelenlegi helyzet bemutatása); 3. Stratégia; 4. Cselekvési terv (megvalósítás, mely kitér a hátrányos helyzetű célcsoportok bevonására is); 5. Visszacsatolás (következő ciklus indításának feltétele, felülvizsgálat módszere és tervezett időpontjának bemutatása). Az egészségterv általános, hosszú távú (globális) céljai A társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása. Életminőségünk, egészségi állapotunk döntő mértékben meghatározza életkilátásainkat, jövőnket, egyéni, családi és közösségi szinten egyaránt. Az egészségterv tervezésével, megvalósításával olyan változások kezdődnek meg az autonóm módon szerveződő, korlátozott forrásokkal rendelkező, színterekhez kötődő közösségekben, melyek hatásuk összeadódásával a társadalmi versenyképesség erősödését segítik elő. Az egészségterv specifikus céljai Javuljon egy adott színtéren élő emberek életminősége, és egészségi állapota. Az életminőség és az egészség, mint rendezőelv segítségével támogassa a színtéren élőket. A közösség szellemi és anyagi erőforrásainak bevonásával növelje a kompetenciájukba tartozó problémák belátható időn belül történő megoldásának esélyeit. Az egészségterv működési, konkrét céljai Az irányított változtatási folyamatban partnerként működjenek együtt a szakemberek és a célcsoport. Az állapot leírásában az egészséget befolyásoló faktorok alapján reális és egyedi képet adjanak a színtérről. A közösséget, színteret érintő problémákat fogalmazzanak meg és tematizálják legalább saját kompetencia és forrásigény alapján. A saját kompetenciába tartozó problémák megoldását célzó programok tervezése, megvalósítása és értékelése során olyan ciklikus gyakorlat alakuljon ki, amely: 5 Fejleszthető egészség: http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=9&ved=0cf0qfjai&url=http%3a%2f% 2Fwww.nfu.hu%2Fdownload%2F38834%2FS_1_Modszertani_utmutato_egeszsegterv.pdf&ei=zOidUtEN5PjK A7CPgbgC&usg=AFQjCNH_Kp987BBcZo6ydnicN54I1ezdsw 9
- a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közreműködés lehetőségét biztosítja; - felszámolja a korábbi partnerlista gyakorlat maradványait; - erősíti az egyének, közösségi autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is. 1.6. Az egészségtervek rendszere 6 A különböző lokális színterek egészségtervei megalapozzák a magasabb szintek egészségterveit. Így mód nyílik a megfelelő előkészítés után egy város, egy kistérség egészségtervének elkészítésére is. Az egészségterv csak alulról építkezhet az alábbiaknak megfelelően: 6 Fejleszthető egészség: http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=9&ved=0cf0qfjai&url=http%3a%2f% 2Fwww.nfu.hu%2Fdownload%2F38834%2FS_1_Modszertani_utmutato_egeszsegterv.pdf&ei=zOidUtEN5PjK A7CPgbgC&usg=AFQjCNH_Kp987BBcZo6ydnicN54I1ezdsw 10
2. BOGYISZLÓ JELENLEGI HELYZETÉNEK -AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK- BEMUTATÁSA (ÁLLAPOTLEÍRÁS) Az egészségügyi állapotfelmérés célja az életminőséget, az egészségi állapotot befolyásoló tényezők feltérképezése, a feltárt tényekből problémalista összeállítása a további stratégiai célok, illetve cselekvési programok és a konkrét akcióterv meghatározása. Bogyiszló településén élők egészségi állapotát a lakosság életvitelén, szokásain felül különböző tényezők és adottságok befolyásolják, ebben a fejezetben ezeket ismertetjük. 2.1. Bogyiszló elhelyezkedése, általános adatok, megközelíthetősége Bogyiszló község Magyarországon a Dél- Dunántúli régióban, Tolna megyében, a megye délnyugati részén, a Mezőföld déli területén található. A megyeszékhelytől (Szekszárdtól) 11 km-re keletre, a Duna mellett, a Siócsatorna torkolatvidékén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Tolnai járáshoz tartozik. Területe 55,93 km2, állandó népességének száma 2 281 fő a KSH 2012. évi adatai alapján. Megközelíthetősége az M6-os autópályáról, Tolnán keresztül, vagy Kalocsa felől az 51-es sz. főútról az M9-es gyorsforgalmi autóúton, áthajtva a Szent László hídon. 2.2. A főbb problémák és a kockázati tényezők összefoglalása Az egészségterv önmagában nem képes a helyzetelemzés alapján kirajzolódó valamennyi probléma megoldására. A felvetődött problémákat az önkormányzat különböző fejlesztési terveiben foglaltak szerint, egy-egy részterületet érintő, célzott koncepciója keretében lehet és kell kezelni. Az egyes tárgyalt és elfogadott koncepcióknak egymáshoz illeszkedő, szerves egészet kell alkotni. Az alábbiakban sorra vesszük a helyzetelemzés során felmerült problémákat és utalunk azok megoldási szintjére. 2.2.1. Kedvezőtlen demográfiai mutatók 7 Jelen fejezetben Bogyiszló község vonatkozásában a népességcsökkenés, a népesség elöregedése, a népesség korcsoport-, nemek- és családi állapot szerinti eloszlása, a háztartások- és családok száma és összetétele és a gyermekek száma statisztikai mutatók kerülnek áttekintésre Bogyiszló község vonatkozásában. 7 www.ksh.hu Területi statisztika, KSH 2011. évi népszámlálás, 3. Területi adatok, 3.17. Tolna megye, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_17_2011.pdf 11
Az önkormányzatnak jelenleg nincs közvetlen eszköze a kedvezőtlen tényezők alakításában. Ellenben az Önkormányzat közvetett eszközök alkalmazásával tehet ezen mutatók javításáért. A kedvezőtlen adatok befolyásolhatók munkahelyteremtéssel, a lakosság egészségi- és képzettségi szintjének növelésével, a létbiztonság megteremtésével, lakhatási támogatási rendszer kidolgozásával. Az Önkormányzat számára javasolt intézkedések ingyen telekosztás, bérlakás-program, mellyel javíthatóak lennének a jelenlegi mutatók. Népességcsökkenés A Magyarországra jellemző általános népességcsökkenés, illetve a népesség elöregedési folyamata Tolna megyében is, így Bogyiszló településen is megmutatkozik. A népesség hosszú idő óta csökkenő tendenciája Bogyiszlón az előző években is folytatódott. A KSH 2011. évi népszámlálási adatai alapján jól látszik, hogy a népesség száma csökken a településen. Míg 1980-ban 2 739 fő élt Bogyiszlón, addig 2011-ben ez a szám 456 fővel volt kevesebb (2 283 fő). Forrás: KSH 2011. évi népszámlálás, 3. Területi adatok, 3.17. Tolna megye A népesség elöregedése A népesség csökkenésében meghatározó szerepet játszott a természetes fogyás. Az élve születések állandó népességre vetített aránya nagyon alacsony, az elmúlt éveket vizsgálva mindössze 1,2% és 0,5% között mozog. A halálozási számok az élve születések számának több mint másfél szerese. Bogyiszlón a népességre vetített halálozás aránya 2012. évben 1,32% a KSH adatainak megfelelően. A népesség korcsoport-, nemek- és családi állapot szerinti megoszlása A népesség 2011. évi adatai alapján a korcsoport szerinti megoszlása tekintetében elmondható, hogy a településen belül a legnagyobb csoportot az aktív korú lakosságon belül 2 korcsoport képviseli, a 15-39 évesek populációja, akik 717-en vannak, valamint a 12
40-59 évesek korcsoportja, akik létszáma 594 fő az alábbi kimutatásnak megfelelően: 0-14 15-39 40-59 60-69 70- év Összesen Férfi Nő 339 717 594 304 241 2 195 1 075 1 120 KSH 2011. évi népszámlálás, 3. Területi adatok, 3.17. Tolna megye Jellemző adat még a lakosság nemek szerinti megoszlása. A településen a női lakosok száma a domináns, a 2 195 lakosból 1 075 fő férfi és 1 120 fő nő. A fiatalabb korcsoportban még jellemző a nemek arányának viszonylagos egyensúlya, majd a közép korosztálytól kezdődően mind határozottabb a női nem túlsúlya, a férfiak számának csökkenése, halálozása. Az évenkénti halálozási mutatók alapján számított születéskor várható élettartam bár hosszabb, mint az előző években volt, még így is lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától. Magyarországon a születéskor várható élettartam nők esetében 76,56 év férfiak esetében 68,26 év, szemben az Európa Unióban várható 82, illetve 76 évvel. Bogyiszlón a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása a KSH adatainak megfelelően 2011-ben az alábbiak szerint alakul: Közülük élettársi Nőtlen/hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen kapcsolatban él 570 825 244 217 1 856 226 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálás, 3. Területi adatok, 3.17. Tolna megye 13
A háztartások- és családok száma és összetétele Bogyiszlón 2 283 lakos 841 háztartásban él, 100 háztartásra 261 személy jut. Összesen 605 család él Bogyiszlón a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján. Száz háztartásra jutó Száz Száz családra jutó családra Háztartások Személ Foglalkoztatot Családo jutó Összes 15 évnél fiatalabb száma y t k száma családtag Gyermek 841 261 91 605 293 111 55 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálás, 3. Területi adatok, 3.17. Tolna megye A családok családösszetétel és a gyermekek száma szerint az alábbiak szerint alakulnak a KSH 2011. évi adatainak megfelelően Bogyiszlón: Házaspár és élettársi kapcsolat Ebből élettárs i Apa Anya Egy szülő gyermek Száz családr a jutó Száz családr a jutó Gyermek kel Gyermek nélkül Együ tt kapcsol at Gyermekkel kel együtt Összes en családt ag gyerm ek 282 214 496 101 18 91 109 605 293 111 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálás, 3. Területi adatok, 3.17. Tolna megye A fentieknek megfelelően a 605 családból házastársi és élettársi kapcsolatban élők közül 282 család él gyermekekkel együtt, míg gyermek nélkül 214-en. 109 esetben találkozunk olyan egyszülős családdal, ahol vagy az anya vagy az apa neveli egyedül gyermekét. 2.2.2. Az egészségi állapotot jellemző kedvezőtlen tendenciák 8 A Dél-Dunántúli régióban az 1000 főre jutó halálesetek száma minden évben kedvezőtlenebb, mint az országos átlag, és a Dél-Alföldi régió után a második legrosszabb értéket mutatja a régiók rangsorában. Ez összefüggésben van a gazdasági fejlettséggel. A vezető halálozási ok mindkét nem esetében a keringési rendszer betegségei között keresendő. A második helyen szerepelnek a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozások. Az életmódbeli hatások általánosságban 43 %-ban, míg a genetikai állomány 27%-ban befolyásolják a lakosság egészségi állapotát. A Dél-Dunántúli régióban, így Bogyiszlón is az egészségi állapot évtizedek óta kedvezőtlenül alakul, mely elsősorban a helytelen életmódra vezethető vissza. A felnőttek körében a főbb egészségügyi problémák az alábbiak: a magas vérnyomás, szív, mozgásszervi, cukorbetegség, csontritkulás, az emésztőrendszeri és tumoros betegségek számának nagymértékű emelkedése, 8 A Dél-Dunántúl régió mortalitási viszonyainak elemzése a főbb betegségcsoportokban, http://journal.ke.hu/asc/index.php/asc/article/viewfile/49/76 14
a főbb halálokok a keringési rendellenességek, daganatos betegségek, az emésztőrendszeri, sérüléses, mérgezéses balesetek, az egészségkárosító szokások, magatartás jelenléte (dohányzás, alkohol, kábítószer), az egészségtelen táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód. A gyermekek körében a főbb egészségügyi problémák az alábbiak: a látószervi és a mozgásszervi megbetegedések, légzőszerv betegségeként az asthma előfordulási gyakorisága, az egészségkárosító szokások, magatartás egyre fiatalabb korban való megjelenése (dohányzás, alkohol, kábítószer), és az elhízás. A 2013. évi KSH adatoknak megfelelően Bogyiszlón a morbiditási mutatók az alábbiak szerint alakulnak: A betegségek előfordulása gondozási csoportok szerint Magasvérnyomás Cukorbetegség Mozgáskorlátozott Végtag amputált Folyamatba lévő kemoterápia Hemiplég Transplantált Művese kezelt Fekvőbeteg ICD implantált Gastro szonda táplálás A betegségekben regisztráltak száma 600 fő 251 fő 7 fő 7 fő 6 fő 4 fő 3 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő Az önkormányzat közvetett eszközökkel az egészségügyi alapellátások és szolgáltatások hatékony működtetése révén, az egészségfejlesztésben közreműködők tevékenységének koordinálásával, a nevelési-oktatási intézmények prevenciós tevékenységének támogatásával (pl.: mindennapos testnevelés, úszásoktatás, emelt szintű testnevelés, néptánc, nyári sporttáborok, stb.) tud befolyást gyakorolni e tényezőkre. 2.2.3. Környezet (épített- és természeti környezet) A környezeti hatások általánosságban 19 %-ban befolyásolják a lakosság egészségi állapotát. Az egyes környezeti ártalmak betegségek kialakulását okozhatják, illetve hozzájárulhatnak a betegségek kialakulásához. Az egészséges környezet ugyanakkor hozzájárul a kedvező egészségi állapot fenntartásához. A környezet állapota, a környezeti tényezők egészségre gyakorolt hatása okán a legfontosabb környezeti tényezők bemutatásával foglalkozunk az alábbiakban: 15
Épített környezet Az egészségügy tekintetében az épített környezet vonatkozásában jelentős, hogy Bogyiszlón két sportpálya is található, azonban öltöző nincs egyik helyen sem. Az Integrált Közösségi Szolgáltató Téren (IKSZT) lehetőség van aerobic, illetve egyéb közösségi mozgásprogramokra. Levegőminőség Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai a www.kvvm.hu oldalon, az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései és előrejelzései pedig a www.met.hu internetes oldalon találhatók. Bogyiszló levegőminőségi állapota helyi állandó merőműszer hiányában a földrajzilag leginkább közel eső, és mérőműszerekkel felszerelt más Tolna megyei települések közül a közelben található Szekszárd település levegőminőségével jellemezhető, melynek környezeti levegőminőségét az Országos Emmissziomerő Hálózat (RIV) műszerei vizsgálják, és ennek keretében SO2, NO2 és ülepedő por kerül regisztrálásra. Bogyiszlón ezek az értékek alacsonyabbnak mondhatók, hiszen nagyságrendileg és az átmenő forgalom tekintetében is a település jóval kisebb, mint Szekszárd. Bogyiszlón jelenleg nem folytatnak olyan káros légszennyező hatású tevékenységeket, amelyek jelentős határérték túllépést eredményeznének. Az ipari eredetű légszennyezőanyagterhelés általában szintén hőenergia termelésből (fűtés és melegvíz) származik, valamint technológiai eredetű. Összefoglalóan megállapítható, hogy Bogyiszló levegő minőségi mutatói döntően közlekedés okozta levegőszennyezést jelzik. A levegőbe kerülő vegyi anyagok elsősorban a maró hatású szennyező anyagok károsítják az emberek nyálkahártyáját, így a fokozottan érzékennyé vált légutakban a különböző biológiai allergének (pl.: pollenek, gombák) heves reakciót válthatnak ki. Ezzel magyarázhatók az utóbbi évtizedben folyamatosan emelkedő légúti allergiás megbetegedések. Az allergiás megbetegedések visszaszorítása érdekében a rendszeres felvilágosítás mellett elengedhetetlen a rendszeres gyommentesítés (pl.: Parlagfűmentes Település/Ház projektek). Zajártalmak A közlekedési eredetű zajforrások közül a közúti közlekedésből, elsősorban a településtől délre található M9 gyorsforgalmú autóút közelségéből, illetve a Tolnával 51165. számú összekötő út forgalmából eredő zajkibocsátás terheli Bogyiszló környezetét. Ivóvíz minőség Bogyiszlót (Tolna és Fácánkert mellett) az évi közel 700 ezer m3 kapacitású tolnai ivóvízbázis látja el. A vízadó réteg igen sekély mélységben található, így minimális természetes védettséggel rendelkezik és igen sérülékeny. Egy korábbi felmérés, illetve a rendszeres vízvizsgálatok pedig azt jelzik, hogy egyes komponensek alapján (pl. a víz trícium tartalma) már sérültnek is tekinthető. A vízminőség további romlásának megakadályozása érdekében 2011-ben támogatási kérelmet nyújtott be az érintett három önkormányzat alkotta Bogyiszló-Tolna-Fácánkert Önkormányzati Társulás. A pályázat sikeres volt. Az Ivóvízbázis-védelem konstrukció 16
Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata (A komponens) tárgyú KEOP-2.2.3/A/09-2010- 0014 azonosító számú projekt kapcsán 54 537 965 millió forintot nyert a Társulás. A támogatás 100 százalékos, azaz az önkormányzatoktól nem igényel önerőt. Ezzel javul a tolnai vízbázis környezeti állapota, megakadályozzák az esetleges további romlást, feltárják és megelőzik az emberi tevékenységből származó szennyeződéseket, és végeredményben hosszú távra megőrzik a természetes vízminőséget. A projekt megvalósítása már 2012. július óta folyamatban van, a befejezési határidő pedig 2014. február 28. 9 Bogyiszlón a közüzemi ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások aránya a KSH adatainak megfelelően 2012. évben 100%. Az ivóvíz ellátást az Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű Zrt. (E.R.Ö.V. Zrt.) Tolnai Üzemigazgatósága végzi. (Bővebb információ a www.tolnaviz.hu oldalon olvasható.) Szennyvízelvezetés-, tisztítás Bogyiszlón a közüzemi szennyvíz-csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya a KSH adatainak megfelelően 2012. évben 66,52%. 2012. évben lerakták a tolnai agglomeráció új, korszerű szennyvíztisztító-telepének alapkövét. A fejlesztés eredményeképp Tolna, Fadd, Bogyiszló, Dunaszentgyörgy, Gerjen és Fácánkert települések kommunális szennyvizének teljes biológiai tisztítása megoldottá válik. A projekt megvalósítására létrehozott önkormányzati társulás a KEOP-1.2.0/09-11- 2011-0004 azonosító számú projekt kapcsán 1 756 778 846 Ft támogatást nyert a fejlesztéshez. A fejlesztés során Tolnán egy 2 500 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telepet épít a kivitelező konzorcium. Faddon, Dunaszentgyörgyön, Gerjenben és Fácánkertben 6 db szennyvízátemelő rekonstrukciója valósul meg. Tolnán, Gerjenben, Faddon és Bogyiszlón 5 db átemelő kapacitása bővül, illetve 14 km nyomóvezeték épül Tolnán és Bogyiszlón. A szennyvíztisztító telep technológiai fejlesztésével, a tisztított szennyvíz nyomóvezeték cseréjével és a szennyvíziszap kezelésének megoldásával Tolnán és a környező településeken megteremtődik a lakosság környezeti biztonsága, javul a lakosság életminősége. A telep 2 500 m3/nap tisztító kapacitása hosszú távra biztosítja az agglomeráció fejlődését. A településeken a projekt által fejlődik az infrastruktúra, mely pozitívan hat a gazdasági helyzetre. 10 Az szennyvíz kezelést az Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű Zrt. (E.R.Ö.V. Zrt.) Tolnai Üzemigazgatósága végzi. (Bővebb információ a www.tolnaviz.hu oldalon olvasható.) 9 Biztonságot a vízbázisnak, http://www.teol.hu/tolna/kozelet/biztonsagot-a-vizbazisnak-473555 10 Sajtóközlemény, http://www.bogyiszlo.hu/onkorm/hirdetmeny/tolna_szennyviz.pdf 17
Hulladékkezelés A lakossági hulladékokat (a 100%-ban Szekszárd Város Önkormányzat tulajdonában lévő) ALISCA Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. hetente egy alkalommal gyűjti össze és szállítja el a működési engedéllyel rendelkező Cikói hulladéklerakóba. A Bogyiszlón korábban üzemelő lerakó bezárásra és felszámolásra került. A településen 4 szelektív hulladékgyűjtő sziget van kiépítve. Zöldfelületek Bogyiszló külterületeihez illetve a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz kapcsolódóan a Gemenci erdő, a Duna közelsége számos vízfolyásaival túrázási, vadászati és halászati lehetőségeket biztosít az e sportokat kedvelők számára. Jelentős az országos védettségű területek nagysága, pl.: a település déli határában a Duna- Dráva Nemzeti Park Gemenci erdőterületei húzódnak, a Tolnai holtág melletti parti sáv Natura 2000 terület, az élő és holt Dunaágak környezete az ökológiai hálózat elemei, valamint az Orchideás erdő és az Őstölgyes. Helyi védelemre érdemes a Bogyiszlói Holt- Duna. Bogyiszlón a belterületeken fekvő zöldterületek karbantartását az Önkormányzat végzi, mely zöldfelületek az alábbiak: Közpark a Szent István téren; Játszótér a Petőfi út mellett. Javasolt a település közhasznú zöldterületei nagyságának folyamatos növelése, ahol különös fontosságú az őshonos, tájjellegű növényfajok (helyi fák és cserjék) telepítése. 2.2.4. Egészségügyi ellátórendszer A jó egészség elsősorban nem az egészségügyi ellátás minőségén múlik. Az egészségügyi ellátás általánosságban csupán 11 %-ban befolyásolja az egészségi állapotot. Az egészségügy fő feladata a gyógyítás, de nem elhanyagolható a megelőzésben és rehabilitációban, az egészségfejlesztésben végzett szerepe sem. Népegészségügyi tevékenység Bogyiszlón Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységeket az 1991. évi XI. törvény rögzíti és szabályozza. Az egészségügyi alapellátás egészségfejlesztési feladatait a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000 (II.25.) EüM rendelet határozza meg, melynek fontos pillérei a lakossági tanácsadás és szűrés, a beteg vizsgálata, gyógykezelése, az orvosi rehabilitáció, a szakorvosi vagy a beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti vizsgálata, gyógykezelésre való utalása. A háziorvos feladatkörébe tartozik továbbá az egészségnevelésben és az egészségügyi felvilágosításban való részvétel, az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzése és az egyes népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatokon való közreműködés. 18
Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet rögzíti többek között az iskolaorvosok, az iskolafogászok, illetve az ifjúsági védőnők részvételét a nevelési-oktatási intézmények egészségnevelő tevékenységében, az egészséges életmódra nevelésben, a környezeti feltételek és étkeztetés ellenőrzésében. A területi védőnői szolgálatról szóló 49/2004 (V.21.) ESZCSM rendeletben rögzítettek szerint a védőnői tevékenység célja a családok egészségének megőrzésére, segítésére irányuló preventív tevékenység, valamint a betegség kialakulásának, az egészségromlásnak a megelőzése érdekében végzett egészségnevelés. A közoktatási intézményben az előírt szűrővizsgálatok elvégzése mellett, feladata még az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek megelőzése érdekében végzett tevékenység, valamint a környezet és étkeztetés higiénés feltételeinek ellenőrzése. Az egészségfejlesztésben közreműködő egészségügyi szervek, intézmények mellett nagyon fontos számba venni azokat az egyéb intézményeket, szervezeteket, amelyek alaptevékenységükkel hozzájárulhatnak, közreműködésükkel segíthetik Bogyiszló egészségtervének megvalósítását. Az egészségügyi ellátás intézményei, szolgáltatásai Bogyiszlón Bogyiszló Szekszárd egészségügyi rendszerének a vonzáskörzetében helyezkedik el. Kórházi ellátást legközelebb Szekszárdon vehetnek igénybe a lakosok. Mentőszolgálat szintén nincs a községben, a település Szekszárd mentőszolgálatának körzetébe tartozik. Bogyiszlón a felnőtt betegek ellátását egy háziorvosi körzetben látják el, mely háziorvosi rendelő a Kossuth Lajos u. 14. szám alatt található. Itt történik a gyermekek ellátása is, akiket szintén a háziorvos lát el. Egy fogorvos végzi a lakosság fogászati ellátását. A településen 1 védőnő látja el a terhesek, valamint a 0-16 évesek gondozását. A gondozottak kapcsán kerül kapcsolatba a legközelebbi kisvárosban, Tolnán lévő gyermekorvosokkal, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Gyámhatósággal. Az oltóanyag igénylése és beszerzése is a védőnő feladata. 11 A településen 1 gyógyszertár található. Bogyiszlóhoz legközelebb eső bölcsőde Tolnán található. A településen egy általános iskola és óvoda működik, a Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda 3 feladatellátási helyen a következők szerint: Általános Iskola Bogyiszló, Óvoda Bogyiszló, Óvoda Fácánkert. (Bővebb információ a www.bogyiszloiskola.hu oldalon olvasható.) A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatot több település (Fácánkert, Sióagárd, Bogyiszló, Fadd) együtt tartja fent a Családsegítő Központ Intézményfenntartó Társulása keretében. (Bővebb információ a www.bogyiszlo.hu, vagy a www.tolna.hu oldalon található.) 11 Védőnői beszámoló a 2012. évről, http://www.bogyiszlo.hu/onkorm/testuleti_ules/20130911/meghivo/1_vedono_beszamolo.pdf 19
2.2.5. Gazdasági környezet Az egyének életmódját, egészségi állapotát az iskolázottság, gazdasági aktivitás (foglalkoztatottság, munkanélküliség), jövedelmezőségi helyzet befolyásolja. Az Önkormányzat pl. a támogatások volumenével (pl.: az óvodai és az iskolai ellátás terén), közfoglalkoztatási programokkal tud befolyást gyakorolni e tényezők javítására. Az emberek gazdasági, társadalmi körülményei jelentősen befolyásolják egészségi állapotukat. Az alacsonyabb társadalmi szinten élő emberek esetében gyakoribb a súlyos betegség az idő előtti elhalálozás veszélye. Ennek fő oka a hátrányos anyagi helyzet, a létbizonytalanság, a szorongás, a társadalmi beilleszkedés hiánya, vagy kirekesztettség. Minél tovább élnek az emberek megterhelő szociális és gazdasági körülmények között, annál kisebb a valószínűsége, hogy egészséges, békés öregkort érnek meg. Ezen összefüggések okán szükséges áttekinteni a településlakók gazdasági helyzetét tükröző foglalkoztatási, munkaerő-piaci és jövedelmi helyzetét. A falusi életmódnak megfelelően Bogyiszlón az emberek nagyobb része növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozott. A gazdasági recesszió és a privatizáció számos gazdálkodó szervezetet csődbe juttatott, vagy a foglalkoztatási volumenben következett be visszaesés. Bogyiszlón ma a legjelentősebb foglalkoztató az önkormányzat, az óvoda és általános iskola, valamint a mezőgazdaság. A KSH 2010. évi adatainak megfelelően a termőterületek nagy része (mintegy 90,8%-a, 2 466,2 ha) szántóföld. A bogyiszlói Dunagyöngye termelőszövetkezetet 1960-ban alapította 646 tag növénytermelési, kertészeti, állattenyésztési és más mezőgazdasági tevékenység folytatására. 40 évnyi többnyire eredményes működés után 2000-ben a szövetkezet részleges átalakulással két (nagyobbrészt azonos tagságú és közös irányítású) céggé alakult át: 1. 500 részvényes a szövetkezetből átvitt vagyoni részesedésével megalapította a Bogyiszlói Kereskedő Szolgáltató Részvénytársaságot (később Zártkörűen Működő Részvénytársaságot: BLÓKER Zrt.). Fő tevékenységi köre a gabona-takarmány nagykereskedelem. A Zrt. 5 telephelyen összesen 35 ezer tonna raktári tároló kapacitással rendelkezik. (Bővebb információ a www.bloker.hu oldalon olvasható.) 2. 349 taggal a Dunagyöngye Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet is a további működés mellett döntött, majd 2007. évben 88 taggal Dunagyöngye Agrár Kft-vé alakult át. Fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés (gabonafélék, hüvelyes növény, olajos mag termesztése). A Kft. 2 400 ha-t meghaladó szántóterületen folytat gazdálkodást. (Bővebb információ a www.bogyiszlo.hu oldalon olvasható.) Fontos még megemlíteni egy nevezetes fajta, a bogyiszlói paprika termesztését. Az ártéri erdők kiirtása után ezeken a területeken kiváló adottságokkal termeszthető lett a csípős paprika és a fűszerpaprika is, mely Bogyiszló híressége. Az erdőgazdálkodás, a halászat és a vadászat szintén jelentős hagyományokkal rendelkezik a településen. 20
A településen élők életmódjára hatást gyakorol az, hogy milyen az iskolai végzettségük, ebből fakadóan milyen pozíciót tudnak betölteni a munkaerő-piacon. Bogyiszlón a 7 éves és idősebb népesség alakulása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerin a KSH 2011. évi adatainak megfelelően az alábbiak szerint alakul: Általános iskola Első évfolyamát sem végezte el 1-7. évfolyam 8. évfolyam Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola, stb. oklevéllel Összesen 23 326 741 536 312 113 2 051 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálás, 3. Területi adatok, 3.17. Tolna megye Bogyiszlón az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya 47,74%, azaz összesen 1090 fő. Szintén nagy csoportot képviselnek azok, akik középfokú iskolát végeztek (536 fő). Érettségivel 312 fő rendelkezik, míg főiskolai, egyetemi oklevéllel 113 fő rendelkezik a 2 283 lakosból. A KSH alábbi adatainak megfelelően 2011-ben Bogyiszlón 776 fő, vagyis a népesség 33,55%-a végez kereső tevékenységet, 130 fő munkanélküli, ami 5,69%-os munkanélküliségi mutatónak felel meg. Ugyan így a lakosság közel egyharmada inaktív (785 fő). Az eltartottak aránya 22, 51%-ot képvisel. Inakt Foglalkozt Munkanél Inakt ív keres Eltart Összes Foglalkozt atott Munkanél küli ív keres ő Eltart ott Összes en atott küli ő ott en megoszlás, százalék 766 130 785 514 2 195 34,9 5,9 35,8 23,4 100 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálás, 3. Területi adatok, 3.17. Tolna megye 21
Bogyiszlón az évek óta emelkedő tendenciát mutató munkanélküliség a gazdasági válság hatására 2009. évben volt a legmagasabb (256 fő). A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH adatainak megfelelően az alábbiak szerint alakul: Forrás: KSH Területi statisztika 2.2.6. Biztonság, közbiztonság A nyugodt, biztonságos környezet kedvező hatással van az egészségi állapotra, míg a bizonytalan, stresszes helyzetek kedvezőtlenül befolyásolják azt. Bogyiszló lakosságának biztonságérzetét elsősorban a személy és vagyon elleni, valamint a közrend elleni bűncselekmények határozzák meg. A testi sértések számának esetleges növekedése jórészt a családi konfliktusokkal, italozó életmóddal, a munkanélküliséggel hozható összefüggésbe. A közterületek, közösségi életterek, nyilvános helyek biztonságosnak mondhatók. Bogyiszlón a Szekszárdi Rendőrkapitánysághoz tartozó Tolnai Rendőrőrshöz kapcsolódó Bogyiszlói KMB Iroda lát el szolgálatot a Kossuth Lajos u. 28. szám alatt. A Tolnai Rendőrőrs 2012-ben két alosztállyal, a Bűnügyi Alosztállyal, és a Közbiztonsági Alosztállyal működött. 12 A Tolnai Önkéntes Tűzoltó Egyesület Tolna mellett szükség esetén Bogyiszlón, Faddon és Fácánkertben is lát el szolgálatot. (Bővebb információ a www.tolnaot.atw.hu oldalon olvasható.) 1999-ben megalakult a Bogyiszlói Polgárőr Egyesület, melynek célja a bűncselekmények megelőzése, közrend védelme és a vagyonvédelem javítása. Összegezve elmondható, hogy az elmúlt években a köznyugalmat súlyosan megzavaró, illetve a lakosságot hosszútávon irritáló bűncselekmény sorozat nem történt a településen. Összességében javult a rendőrség lakosság általi megítélése. 12 Beszámoló a Szekszárdi Rendőrkapitányság 2012. évében végzett munkájáról, http://www.bogyiszlo.hu/onkorm/meghivok/20130410/2_rend_besz.pdf 22
2.2.7. Mentálhigiénés helyzet Az emberek megoldatlan lelki problémái, a munkahelyi és családi konfliktusok, a munkanélküliségből, társadalmi és szociális problémákból fakadó lelki gondok, a gyermek és fiatalkorúak magatartásproblémái, beilleszkedési zavarai, az öngyilkosságok, és öngyilkossági kísérletek magas száma indokolja, hogy komolyan foglalkozzunk a lakosság mentális állapotával. A lakosság ilyen típusú megbetegedéseivel, illetve ezek gyógyításával kapcsolatban jelenleg nem rendelkezünk adatokkal. Szükséges az adatok megismerésével egy mentálhigiénés fejezet megfogalmazása. Fontos a lakosság tájékoztatása, a SOS Telefonos Lelki segély Szolgálat bemutatása. A magyar lakosság leggyakoribb mentálhigiénés problémái: Felnőtt lakosság: magányosság, családi konfliktus, beilleszkedési probléma, önértékelési válság, gyászreakció; Fiatal lakosság: párkapcsolati konfliktus, iskolai kudarc, családi konfliktus, önértékelési válság. 23
3. BOGYISZLÓ TELEPÜLÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE KÉRDŐÍVES MÓDSZERREL (PROBLÉMA TÉRKÉP) 3.1. Az egészségügyi állapotfelmérés körülményei, tartalma, módszerei Az önkormányzat adatai: Bogyiszló Község Önkormányzata, 7132 Bogyiszló, Kossuth L. u. 28. A felmérés módja: kérdőíves felmérés; A felmérés kitöltésének és rögzítésének módja: személyes kitöltés; A felmérés tartalma: a kérdőív összesen 66 kérdést tartalmaz az alábbi kérdésköröknek megfelelően: - az egészségügyi állapot jellemzésére irányuló kérdések (pl.: egészségügyi vizsgálatokon való részvétel, betegségek előfordulása, gyógyszerszedés gyakorisága, stb.), - az életmódra irányuló kérdések (pl.: dohányzás- és alkoholfogyasztási szokások, étkezési szokások, mozgással kapcsolatos kérdések, stb.), - a mentálhigiénés helyzet jellemzésére irányuló kérdések (pl.: a lelki egészség vizsgálatára irányuló kérdések), - általános kérdések (pl.: korcsoport, nem, életkor, magasság, súly, stb.); A felmérésben résztvevők száma: 100 fő. 13 3.2. Az egészségügyi állapotfelmérés célja A Bogyiszló Község Önkormányzatának települési körben elkészített egészségfelmérésének: elsődleges célja, hogy az önkormányzat egy átfogó képet kapjon Bogyiszló lakosságának egészségügyi állapotáról, és az egészséghez való hozzáállásáról, másodlagos célja, hogy az önkormányzat szervezett programokkal a lakosság egészségügyi állapotán vagy hozzáállásán javíthasson, változtathasson. Az Önkormányzat döntései során mérlegeli azok egészségügyre gyakorolt hatását, valamint szervező, koordinál, támogató tevékenysége révén a helyi közösségek számára olyan feltételeket megteremtésére törekszik, hogy a maguk területén hatékonyan tudjanak fellépni az egészségkárosító magatartások ellen, eredményesen működjenek közre a betegségek megelőzésében, az egészséges életmód népszerűsítésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Bogyiszló települési egészségterve a helyi állapotfelmérés adataira, sajátosságaira építve határozza meg a települési színtéren elérendő célokat és az azok elérése érdekében szükséges helyi tennivalókat. Mivel az egészségi állapotot meghatározó tényezők nagy része az egészségügy kompetenciáján kívül esik, más ágazatok hatáskörébe tartozik, ennek megfelelően a környezetvédelem, közlekedés, oktatás, szociális és ifjúságvédelem, munkaügy, turizmus, sport tevékenységek, ágazatközi együttműködésével határozhatók meg a stratégiai célok, a fejlesztési szükségletek. Az egészségi állapot kedvező irányú befolyásolása nehéz és rendkívül összetett feladat, amely az e területeken érintett valamennyi közreműködő 13 A kiértékelés további részében a kitöltött kérdőívek alapján a 100 főt tekintjük 100%-nak. 24
átgondolt, összehangolt cselekvésével valósítható csak meg és hosszú távon mutatja meg eredményességét. Az egészségterv célja Bogyiszló lakosai életfeltételeinek, életminőségének, s ezen keresztül az itt élő emberek egészségi állapotának javítása, az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatásán keresztül. A települési egészségterv tehát egy komplex programtervezet, megvalósítása a településen élők közös akaratát és céljait összegezheti. 3.3. Az egészségügyi állapotfelmérés (kérdőívek) kiértékelése Egészségügyi állapotfelmérés kiértékelése két részben történt meg: a fizikai-, valamint a lelki egészséggel kapcsolatos eredmények ismertetése, hiszen napjainkban már az orvostudomány sok képviselője is egyetért azzal, hogy maga az egészség vizsgálata, vagy a különböző betegségek kezelése nem korlátozható csupán a fizikai síkra. Az összeállított kérdőív (1. sz. melléklet) Bogyiszló Község Önkormányzatnál és a Közösségi Házban 2013. december 13-tól -2014. január 15-ig volt elérhető, ezt követően kerültek elemzésre a kapott válaszok. A válaszadás önkéntes alapon történt, melynek megfelelően az alábbi megállapítások tehetőek: 3.3.1. A kérdőívet kitöltők demográfiai jellemzése Mielőtt a bogyiszlói lakosság fizikai egészségének vizsgálatát kiértékelnénk, fontos meghatároznunk, hogy milyen korcsoportba tartoznak (59. kérdés) azok az egyének, akik a kérdőív kitöltésével a vizsgált populációba esnek, hiszen köztudott, hogy az életkor és a fizikai egészség általában fordított arányosságot mutat. A diagramon is jól látható, a válaszadók 45%-a 18 és 40 éves kor közötti, ami következtetni enged minket arra, hogy esetlegesen a településen élők nagy része - életkoruk előrehaladta miatt több fizikai, egészségügyi problémával is küszködik. 25
Ugyanakkor feltételezhető az is, hogy a kérdőíveket kitöltő személyek zöme tudatosan foglalkozik az egészségével, hiszen a közzétett statisztikák alapján a 30 év feletti korosztály a leginkább befogadó a napjainkban szerencsés módon előtérbe kerülő egészségtudatos életvitelre. A kérdőív 1. kérdése vonatkozik a rendszeres orvosi ellenőrzésekre járók számára: Ezen feltételezésünket részben igazolja a fenti grafikon is, melyeken jól látható, hogy egyrészt a megkérdezett személyek több mint a fele (55%) foglalkozik ilyen szempontból az egészségével, a megkérdezettek közül pedig 44 fő nem vesz részt szűrővizsgálatokon. A korcsoportos eloszlás kimutatásával igazolható, hogy főként a 18 év felett és 60 év alatti korosztály jár rendszeres orvosi ellenőrzésre (az 51 válaszadóból 34-en járnak rendszeresen szűrővizsgálatra, orvosi ellenőrzésre. Mivel a válaszadók közel fele nem vesz rész szűrővizsgálatokon, ezért a szűrések népszerűsítése fontos feladat a településvezetés számára, hiszen a rendszeres ellenőrzéseknek és szűréseknek a célja, az egészségügyi problémák mielőbbi diagnosztizálása, időben elkezdett kezelés, mely növeli a gyógyulás esélyeit. 26
3.3.2. A kérdőívet kitöltők foglalkoztatottságának megoszlása A 65-66. kérdés foglalkozik a foglalkoztatottság megoszlásával. A válaszadók több mint a fele, 73%-a rendelkezik munkahellyel, míg 27 %-uk inaktív (munkanélküli, nyugdíjas, tanuló, GYES-en, GYED-en van). A munkahellyel rendelkezők 87,67%-a alkalmazottként dolgozik, 12,33%-ék vezetői státuszban. 3.3.3. A kérdőívet kitöltők iskolázottságának megoszlása A 64. kérdés alapján a válaszadók között többségben vannak a szakközépiskolai, gimnáziumi végzettséggel rendelkezők száma, 35%. Továbbá 26% rendelkezik főiskolai, egyetemi végzettséggel, míg 23% szakmunkásképzőt végzett. 15%-uknak általános iskolai végzettségük van. 27
3.3.4. Nemek szerinti megoszlás, testmagasság, testsúly A kérdőív 58. kérdése alapján 100 főből 37 férfi és 63 nő. Ebből is levonható a következtetés, hogy a nők hajlandóak a szabadidejükből is áldozni a kérdőívek kitöltésére. A 60. kérdés vonatkozik a testmagasságra: 170 cm alatti magassággal a válaszadók fele, 50%-a bír, vagyis, további 42 fő tartozik a 170-180 cm magassággal rendelkezők csoportjába és 8 fő, mindannyian férfiak 180 cm vagy a feletti magassággal büszkélkedhet. A 61. kérdés vonatkozik a testsúlyra: A testsúly megoszlása alapján átlagos a válaszadók testtömege. 50 kg alatt 9 fő van, 90 kg felett pedig 11 fő, melyből 10 férfi. A többség 47 fő a 65-90 kg-ig tartó súlycsoportba tartozik, míg 33 fő a 65-90 kg közötti súlycsoportba, ami a testmagasságok alapján viszonylag normális testtömeg-indexet (BMI-t) jelent. 28
3.3.5. A kérdőívet kitöltők egészségi állapotának jellemzése Jelen fejezetben többek között a vérnyomás-, vércukorszint-, koleszterinszint alakulása, a fizikai állapot-, előforduló betegségek, emésztési problémák vizsgálata, valamint a gyógyszerszedéssel kapcsolatos kérdések kerülnek kiértékelésre. A kérdőív 62-63. kérdése vonatkozik arra, hogy vannak-e fájdalmaik. A megkérdezettek közül 47-en jelezték, hogy rendszeresen vannak fájdalmaik, elsősorban fejfájásra, ízületi fájdalmakra valamint derék/hát fájdalmakra panaszkodtak. A vérnyomás alakulása (2. kérdés) A kérdőívet kitöltő személyek vérnyomásának alakulásánál megfigyelhetjük, hogy 53%-ban normális vérnyomási értéket jelöltek meg. 10% nem tudja, hogy milyen a vérnyomása. A megkérdezettek további 37%-a vérnyomásproblémákkal küszködik, ahol elsősorban a magas vérnyomás a probléma. A kérdőív 3. kérdése alapján a válaszadók közül 23 fő szed vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, 77 fő pedig semmilyen vérnyomáscsökkentőt sem szed. Köztudott, hogy a vérnyomási érték a normálistól bármely irányba történő kimozdulása komoly megterhelést jelent a szív- és érrendszerre nézve, és növeli az infarktus, trombózis, a stroke kialakulásának esélyét, mely betegségek igen súlyos egészségügyi kimenetellel járhatnak. Mindezt tudva, az önkormányzat részéről indokoltak a vérnyomási értékek normalizálását segítő programok és szolgáltatások, felvilágosító előadások, dietetikusi és orvosi tanácsadás, és természetesen a rendszeres vérnyomásmérés lehetőségének biztosítása. 29
A vércukorszint alakulása (4. kérdés) A fenti grafikonon jól látható, hogy a kérdőívet kitöltők 63%-a normális értékű vércukorszinttel rendelkezik. Ez az arány különösen bíztató, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a vércukorszintjük értékét nem tudó20%-nyi lakosban nyilvánvalóan vannak olyanok, akiknél szintén normális érték mérhető. Ezt a feltételezést alapozhatjuk arra, hogy a cukorprobléma olyan feltűnő fizikai tünetekkel jár (gyakori szomjúság, illetve éhségérzet, szédülés, ájulás), hogy a betegség kialakulását, illetve a tünetek megjelenését követően az érintett személy hamar orvosi ellátásba kerül. Nyilvánvaló, hogy az a 11%, akik megjelölték, hogy időnként magas vércukorszinttel rendelkeznek, orvosi kezelés alatt állnak, vagy megfelelő életvitellel kezelik a kialakult betegséget. A válaszadók közül 5 fő jelezte, hogy magas, és 11 fő jelezte, hogy időnként magas vércukorral rendelkezik. Közülük összesen 10 fő rendszeresen szed gyógyszert ezen problémájuk orvosolására, a további 90 fő pedig nem szed vércukor szintet csökkentő gyógyszert. Bogyiszló településvezetése azon lakosoknak, akik nem ismerik vércukorszintjük értékét, az 1.2. pont alatt már említett, szűrések népszerűsítésével tudna segíteni. 30
A koleszterin szint alakulása (6. kérdés) A fenti kimutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 53%-a tartozik a normális koleszterinszintet mutató személyek közé. Mivel a vércukorszint értékének kilengésével ellentétben a problémás koleszterinszint fizikai tüneteket nem, vagy általában csak csekély mértékben okoz, feltételezhetjük, hogy esetleg a kérdezett értékről nem tudó egyének bizonyos akár nagy százaléka is nem a normális koleszterinszint értékkel rendelkezik. Magas azoknak az aránya, akik számára nem ismert a koleszterinértéke, a válaszadók közel 29%-a nem tudja, hogy milyen a koleszterinje. Bogyiszló településvezetése azon lakosoknak, akik nem ismerik koleszterin szintjük értékét, az 1.2. pont alatt már említett, szűrések népszerűsítésével tudna segíteni. Fizikai állapot értékelése (7. kérdés) A válaszadók 75%-a jónak vagy kiválónak tartja az életkorához viszonyított fizikai állapotát. 32% tartja elfogadhatónak, 3% pedig gyengének. 31
Előforduló betegségek (8. kérdés) A kérdőív 8. kérdése vonatkozik az előforduló betegségekre, mely alapján a válaszadók többet is jelölhettek a következő 9 alternatíva közül: daganatos betegségek, mozgásszervi panaszok, szívproblémák, magas vérnyomás betegség, cukorbetegség, köszvény, allergia, nincs ismert betegségem, illetve lehetőség volt - az előzőekbe bele nem tartozóan - egyéb betegség megadására is. A kimutatásból jól látható, hogy a válaszadók több mint a felénél (54 főnél) már fordult elő, vagy jelenleg van valamely betegsége a fenti alternatíváknak megfelelően. Jelentős százalékban vannak a magas vérnyomásbetegség, a mozgásszervi panaszok, a szív-és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos betegségek, cukorbetegség és allergia. 1-1 főnél jelentkezett köszvény, pajzsmirigy alulműködés. A szívproblémák általában a magas vérnyomásbetegséggel együtt jelentkeznek, valamint gyakori még a mozgásszervi betegségek érrendszeri problémákkal való előfordulása is. A fenti betegségekkel a települési egészségprogramnak mindenképpen foglalkoznia kell. (A mozgás és érrendszeri problémák és a túlsúly nagyon gyakran együtt járnak, így a testsúly alakulását is érdemes megvizsgálni a válaszadók között.) A családban előforduló betegségek (9. kérdés) A válaszadók 50%-a válaszolt igennel, vagyis a családjában előfordult már betegség. Ezek a betegségek elsősorban a magas vérnyomás, a daganatos betegségek, a cukorbetegség és a szívproblémák. 47 fő jelezte, hogy nem fordult elő betegség a családjában, míg 3 fő nem válaszolt. 32
Emésztési problémák vizsgálata (10. kérdés) A kérdőív 10. kérdése vonatkozik az emésztési problémák vizsgálatára, mely alapján a válaszadók többet is jelölhettek a következő 4 alternatíva közül: székelési problémák, gyomorbántalmak, bélproblémák, ritkán vannak emésztési problémáim, illetve lehetőség volt - az előzőekbe bele nem tartozóan - egyéb emésztési probléma megadására is. A kimutatásból jól látható, hogy a válaszadók több mint a felénél (61 főnél) ritkán vannak emésztési problémák. 11 személy nem válaszolt erre a kérdésre. A fennmaradó 28% azok, akiknek van valamilyen emésztési problémájuk. Ezek között a válaszadók között jelentős a gyomorbántalmak, székelési problémák és a bélproblémák egyaránt, illetve ezek együttes előfordulása. Gyógyszerszedés gyakorisága (11. kérdés) A Bogyiszlón megkérdezett lakosságból 29 fő rendszeresen szed gyógyszert, 69 fő nem szed rendszeresen gyógyszert, míg 2 fő nem válaszolt.. A korához képest milyennek tartják Önt? (12. kérdés) A válaszadókból 62 fő véli úgy, hogy a környezete szerint mások koruknak megfelelőnek tartják, 27 fő gondolja azt, hogy mások koránál fiatalabbnak tartják őt, míg 8 fő szerint koránál idősebbnek gondolják a megkérdezett személyt. 3 fő nem válaszolt. Képes-e megfelelni a fizikai és szellemi kihívásoknak? (13. kérdés) Az interjúalanyok közül 63 fő véli úgy, hogy teljes mértékben meg tud felelni a fizikai- és szellemi kihívásoknak. Saját megítélése szerint 30 fő véli úgy, hogy csak részben tud megfelelni ezeknek a kihívásoknak, míg 4 fő válaszolta azt, hogy gyengén tud megfelelni. 3 fő pedig nem válaszolt a kérdésre. Havonta mennyit költ gyógyszerre? (14. kérdés) A legtöbben 0 és 5.000 Ft között költenek havi szinten gyógyszerekre, vagyis 72 fő. 10.000 Ft feletti gyógyszerköltséggel a válaszadók közül 4 fő rendelkezik, a maradék 24 fő vagy nem jelölte meg, hogy melyik kategóriába tartozik (6 fő), vagy azon személyek csoportját képezi, akik 5.000 Ft és 10.000 Ft között költenek havonta gyógyszerre (18 fő). 33
Havonta mennyit költ vitaminokra, étrend-kiegészítőkre? (15. kérdés) Az interjúalanyok közül 80 fő 5.000 Ft alatti összeget fordít gyógyszereken kívül vitaminokra, étrend-kiegészítőkre, 14 fő 5.000 Ft és 10.000 Ft közötti összeget költ ilyen célokra. 1 fő 10.000 Ft felett költ vitaminokra, illetve étrend-kiegészítőkre, míg a megkérdezettek közül 5 fő nem válaszolt erre a kérdésre. 3.3.6. A kérdőívet kitöltők életmódjának jellemzése Étkezési szokások alakulása (22-32. kérdés) Százalékos előfordulás Kérdés Megállapítás Igen Nem Nem töltötte ki 22. kérdés Rendszeresen étkezik 77,00% 22,00% 1,00% 23. kérdés Nem egyoldalúan, változatosan étkezik 78,00% 22,00% 0,00% 24. kérdés Naponta fogyaszt friss gyümölcsöt 56,00% 44,00% 0,00% 25. kérdés Naponta fogyaszt friss zöldséget 38,00% 61,00% 1,00% 26. kérdés Hetente 2-3 alkalommal fogyaszt húst 68,00% 32,00% 0,00% 27. kérdés Naponta többször fogyaszt szénhidrátot 66,00% 34,00% 0,00% 28. kérdés Naponta fogyaszt édességet 29,00% 70,00% 1,00% 29. kérdés Naponta iszik cukros folyadékot 31,00% 69,00% 0,00% 30. kérdés Naponta iszik kávét 67,00% 33,00% 0,00% 31. kérdés Naponta legalább 2 l vizet iszik 18,00% 82,00% 0,00% 32. kérdés Növényi zsiradékot használ 75,00% 25,00% 0,00% A fenti értékekből megállapítható, hogy Bogyiszlón a megkérdezettek körében az étkezési szokások átlagban egészségesnek mondhatóak. A fentebb felsorolt adatok arra engednek következtetni, hogy a rostokban gazdag és rendszeres, változatos étkezőkre nem jellemző az emésztési probléma, ami igazolódik is, hiszen a 10. kérdés vizsgálata során a válaszadók 61%-ánál ritkán fordulnak elő emésztési problémák. Problémát jelent azonban a naponta többszöri szénhidrátbevitel a válaszadók több mint a felénél (66%), hiszen köztudott, hogy a túlzott szénhidrátbevitel túlsúlyhoz vezethet, ami nagyban befolyásolja az egészségi állapotot, elsősorban keringési és mozgásszervi 34
betegségekhez vezethet. Probléma még, hogy a válaszadók többsége (67 főből 54 fő, azaz 80%) koffeines kévét fogyaszt. Kutatások bebizonyították, hogy a koffein csökkenti a depressziót és az öngyilkosságra való hajlamot, mivel boldogság-érzetet kelt. Növeli azonban a csontritkulás esélyét, mert a koffein kivonja a kálciumot a testből, tehát felléphet a csonttörés és csontritkulás veszélye. Már kevés koffein fogyasztása is okozhat álmatlanságot és félelem érzetet az erre hajlamos emberekben. A hosszú távú koffein túladagolás koncentráció-zavart, depressziót és kedélyingadozást okoz. További probléma még, hogy a válaszadók többsége (82%) nem fogyaszt elegendő folyadékot. Szervezetünk 70%-a víz. Az alacsony folyadékbevitel, a keveset ivás, a szomjúságérzet hiánya nagy problémát jelent napjainkban. A mai rohanó világban az emberek keveset isznak, nem igazán foglalkoznak ezzel, és ráadásul legtöbbször nincsenek tisztában a szervezetük folyadékigényével. Szervezetünk alapvetően a vesén keresztül képes az anyagcsere során keletkező mérgek, salakanyagok kiválasztására, eltávolítására. A megfelelő veseműködés egyik alapfeltétele az elegendő folyadék bevitele. Az önkormányzatnak lehetővé kell tennie különböző táplálkozás-tanácsadások lehetőségét, kifejezetten a szénhidrátfogyasztásra, kávéfogyasztási szokásokra illetve a folyadékfogyasztásra fókuszálva. A dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztási szokások (16-18. kérdés) A dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer fogyasztás megállapíthatóan fizikai és egyben lelki függőség azonban, mivel mindhárom túlzott fogyasztása komoly testi tüneteket okozhat, a fizikai állapotfelmérésnél taglaljuk. A kérdőív 16. kérdése vonatkozik a dohányzási szokásokra: A dohányzási szokások tekintetében igen kedvezőnek mondható a helyzet Bogyiszlón. A válaszadók 46 %-a egyáltalán nem dohányzik. Tovább javítja a képet, hogy 8 fő, vagyis 35
8% 3 éve vagy régebb óta leszokott a dohányzásról. 7 fő válaszolta, hogy napi 1 dobozt szív, míg 29 fő nyilatkozta, hogy napi 10-15 szálnál nem szív több cigarettát. A kérdőív 17. kérdése vonatkozik az alkoholfogyasztási szokásokra: Az alkoholfogyasztási szokások tekintetében magas azoknak a száma, akik egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt, 40 fő, vagyis a válaszadók 40%-a. 47% pedig alkalmi fogyasztó. A megkérdezett rendszeres alkoholfogyasztók száma összesen 13 fő. Közülük 11-en naponta 1-2 pohár bort vagy sört fogyasztanak, 1 fő, aki saját bevallása szerint napi szinten 2-3 üveg sört vagy bort fogyaszt, illetve 1 fő, aki napi szinten fogyaszt tömény alkoholt. A kérdőív 18. kérdése vonatkozik a kábítószer fogyasztási szokásokra. Bogyiszlón a megkérdezettek közül 90 fő egyáltalán nem fogyasztott még kábítószert. Alkalomszerűen 8 fő, míg rendszeresen 2 fő fogyaszt kábítószert. Amint a fenti kimutatásokból is jól kivehető, sem a dohányzók, sem pedig a rendszeres alkohol- és kábítószer fogyasztók száma nem meghatározó. A kialakult kép azonban nem feltétlenül reális, hiszen, ahogy fent is említettük, függőségről van szó, melyet köztudottan a fennálló szégyenérzet miatt nem szívesen ismernek el az érintettek. Mivel ellenőrző kérdések erre vonatkozóan nem jelentek meg a kérdőívben, így ez csupán feltételezés, azonban országos szinten a dohányzás illetve alkoholfogyasztás, és most már egyre inkább a kábítószer fogyasztás elterjedése is jelentős mértékűek. 36
3.3.7. A kérdőívet kitöltők szabadidejének alakulása Jelen fejezetben arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek mivel töltik el szabadidejüket, illetve ehhez kapcsolódóan szerettük volna feltérképezni a testmozgással, sporttal kapcsolatos tevékenységeket is. Szabadidő alakulása, azt mivel tölti el? (46-47. kérdés) A kérdőív 46. kérdése alapján a válaszadók többségének, 77 főnek van szabadideje. 2 fő nem válaszolt. Arra a kérdésre, hogy ezt a szabadidőt hogyan töltik el, összességében változatos képet kaptunk. A megadott alternatívák a következők voltak: intenzív testmozgással, olvasással, kirándulással, kertészkedéssel, tanulással, illetve egyéb lehetőségekkel. Az egyéb lehetőségeknél találkozhattunk elsősorban a TV nézéssel, internetezéssel. Célzottan a testmozgással kapcsolatos kérdések alakulása (48-57. kérdés) A 48. kérdés vonatkozik arra, hogy hetente hányszor tornázik, illetve mozog intenzíven: A kimutatásban jól látható, hogy a válaszadók majdnem fele, 49% egyáltalán nem sportol, nem tornázik. 28%-uk kevesebb, mint heti 3 alkalommal sportol csak. Kedvező azonban, hogy összességében a válaszadók közül 20 fő 3 vagy több alkalommal mozog vagy sportol egy héten. A 49. kérdésnél kíváncsiak voltunk arra, hogy amennyiben nincs rendszeres mozgásprogramja, mozogna-e rendszeresen. Bíztató, hogy a válaszadók majdnem fele, 49% igennel válaszolt. 17 fő nem válaszolt a kérdésre. 37
Az 50. kérdés kapcsán a mozgás hiányát az alábbiak szerint indokolták: Köztudott, hogy a mozgás, sport az egészséges táplálkozás mellett kulcsfontosságú a jó egészség kialakításához és hosszú távú megőrzéséhez, ezért az önkormányzat részéről elengedhetetlen, hogy különböző mozgásprogramokat tegyen lehetővé. Jó kampányokkal, vonzó közösségi és mozgásprogramokkal még bizonyára jó néhány fő átcsábítható lenne, abba a csoportba, akik nyitottak a mozgásprogramokra és tesznek/tennének egészségük javításáért. Az 51. kérdés kapcsán, miszerint mit sportolna szívesen többen jelöltek több választ. A legkiemelkedőbb, az a biciklizés. Népszerű még az aerobik is, a futás és a tánc is. A csapatjátékok közül a futball, a kézilabda és a kosárlabda. A testépítés 2-3 főt érdekelne igazán. Többen jelezték a futás, aerobik, bicikli és tánc együttes megjelölését, ami azt feltételezi, hogy nagy az érdeklődés és sokan többféle mozgási lehetőség közül választanának, ha az adott lenne a településen. Az ideális mozgásmennyiség meghatározásánál (52. kérdés) 37 fő válaszolta azt, hogy szerinte hetente 1-2 alkalommal 1 órát kellene testmozgásra fordítani, a többség 58 fő a hetente minimum 3 alkalommal 1 órát jelölte meg ideális időtartamnak. 5 fő nem válaszolt a kérdésre. Az 53. kérdés a településen szervezett mozgási lehetőségekre kérdez rá. 82 fő jelezte, hogy igen van Bogyiszlón szervezett, társas mozgási lehetőség. 15 fő a nem választ nevezte meg. További 3 fő nem jelölt be semmit. Az 54. kérdés azt fejtegeti, hogy eljárnak-e a bogyiszlóiak ezekre. Meglepően kevesen jelezték, hogy igen, csak 12 fő. Igen magas az arány 81 fő, aki nem jár el, további 7 fő pedig nem válaszolt a kérdésre, akik valószínűsíthetően a nem választ adók táborát erősítenék. Ennek az okát érdemes lenne boncolgatni. A nem válasz mögött lévő indoklások némely esetben arra irányulnak, hogy nincs megfelelő helyiség és oktató. De sokan nem indokolják meg. Az egészségprogramnak ezen 88 fő a lehetséges célcsoportja és a településen élők azon 38
populációja, aki szintén így vélekednének. Az ő körükben kell felhívni a figyelmet az egészség megőrzésére és javításának lehetőségeire, őket kell bevonni a programokban, hogy a szemléletmódjuk és hozzáállásuk változzon. Az 55. kérdés esetében arra kérdeztünk rá, hogy mit gondol annak okaként, hogy nincs társas mozgási lehetőség. 4 fő véli úgy, hogy nincs oktató, 5-en jelezték, hogy nincs megfelelő helység, 1 fő egyéb választ jelölt be, de 90 fő üresen hagyta a kérdés megválaszolását. A kerékpárút létezése kapcsán született válaszok a következők (56. kérdés): 90 fő jelezte, hogy nincs, 7 fő jelezte, hogy igen van belterületen, míg 3 fő nem adott meg választ. Az 57. kérdés alapján, miszerint amennyiben lenne a településen kerékpárút, használná-e, 75 fő jelezte, hogy igen, míg 23 fő nemmel válaszolt, további 2 fő pedig nem jelölt meg választ. 3.3.8. A kérdőívet kitöltők mentálhigiénés helyzetének jellemzése Az egészségfelmérés második nagy eleme a lelki egészség vizsgálata, melyet azért tartunk fontosnak külön taglalni, mert a lelki kiegyensúlyozatlanság, az elégedetlenség és csalódottság bizonyítottan számos, és sok esetben súlyos lelki, valamint fizikai betegség okozója, de mindenképpen azokra hajlamosító tényező. Jelen fejezetben a kérdőívet kitöltők családi állapota, párkapcsolata, illetve az általános lelkiállapot kerül bemutatásra. A családi állapot vizsgálata (33. kérdés) A kérdőívet kitöltők családi állapota szerint a válaszadók közül a legtöbben azok vannak, akik házasságban élnek, 45%-ot képviselnek. A második legnagyobb csoportot a hajadonok/nőtlenek tábora adja, 37%-kal. A továbbiakban az elváltak 17%- ot, az özvegyek pedig 1%-ot képviselnek válaszadásaik során. A párkapcsolattal kapcsolatos kérdések (34-36. kérdés) A családi állapottal függ össze szorosan a párkapcsolat kiegyensúlyozottságával kapcsolatos kérdéskör is (34. kérdés). A két kiugró érték csoportjába azok tartoznak, akik teljes mértékben elégedettek a párkapcsolatukkal, ők 40 főt képviselnek. Valamint 26 főnek nincs párkapcsolata. A magány, az egyedüllét sok pszichés és lelki betegség okozó forrása lehet. 5 fő nem válaszolt a kérdésre. 39
Ahogy az a tény is a lelki egyensúly befolyásolója, hogy valaki mennyire tud könnyen kilépni egy rossz párkapcsolatból (35. kérdés). A válaszadókból 44 fő nem tud kilépni egy rossz kapcsolatból, inkább viseli annak minden kellemetlen következményét, mely az egészségi állapotára, önértékelésére is rányomja a bélyegét. 40 fő igennel válaszolt, 16 fő pedig nem válaszolt a kérdésre. Az ember társas lény, de arra a kérdésre, hogy Képes-e egyedül is jól érezni magát? (36. kérdés), erre 32 fő válaszolta azt, hogy igen, néha jól érzi magát egyedül. További 43 fő vélekedik akként, hogy jó, ha van párkapcsolat, de egyedül is jól érzi magát. 7 fő jelezte, hogy csak egyedül érzi jól magát, míg 15 fő nemmel válaszolt, 3-an pedig nem töltötték ki. Általános lelkiállapot jellemzése (38-40. kérdés) Arra a kérdésre, hogy ki mit tart a legfontosabbnak az életben (38. kérdés), az alábbi kimutatásból egyértelműen látszik, hogy az egészség a boldogság és harmónia, valamint az anyagi jóléten felül kerekedik. A bogyiszlóiak alapvetően boldogok a 40. kérdés kiértékelése alapján. A válaszadók 80%-a értékeli úgy, hogy boldog. 17% érzi azt, hogy ő ritkán érzi magát boldognak és 3% aki kifejezetten boldogtalan. Az itt megjelent %-os arányt nem kezelhetjük hiteles adatként. A boldogság maga egy viszonylag nehezen megfogható lelkiállapot, s az ilyen kérdésekre adott válaszok gyakran a pillanatnyi hangulatot tükrözik akkor is, ha nem a pillanatnyi hangulat meghatározását hivatottak vizsgálni. A kiegyensúlyozottság (39. kérdés) lelki harmóniát (boldogságot) takar. A válaszadók 66 %- a véli úgy, hogy többnyire kiegyensúlyozott. Szélsőséges és kiszámíthatatlannak 6 fő gondolja saját magát. 28 fő, vagyis 28% érzi magáról, hogy hangulatember és gyakran változik a kedélyállapota, hangulata. A gyakran fennálló hangulatváltozás nem megfelelő állapot az alapvető boldogságérzetre. Megállapítható tehát, hogy a válaszadók 34%-a nem igazán kiegyensúlyozott, éppen ezért 40
az önkormányzat részéről javasolt lenne a lelki kiegyensúlyozottságot megcélzó csoportos, vagy egyéni foglalkozások biztosítása. A stressz mértékének vizsgálata (19. kérdés) Arra a kérdésre, hogy mennyire stresszes az élete, a legtöbben 67 fő nyilatkozta azt, hogy normális mértékű, kezelhető. 24 fő gondolja azt, hogy a normálisnál stresszesebb, nehezen kezelhető élethelyzetben van, 7 fő szerint nagyon stresszes, szinte már elviselhetetlen az életében a feszültség, stressz. 2 fő nem válaszolt a kérdésre. A fáradtság vizsgálata (20. kérdés) Bogyiszlón a válaszadókra 60 %-ban nem jellemző a fáradtság, míg 40%-a a válaszadóknak sokszor fáradt és feszült. A fáradtság, és feszült hangulat sokkal konkrétabb megfoghatóbb állapotok, a kiegyensúlyozottságnál és a boldogságnál, így ez az adat az, amit igazán reálisnak tekinthetünk, hiszen, aki gyakran fáradt és feszült, nem lehet alapvetően boldog, mivel a fáradtság és feszült hangulat a boldogság érzetét akkor kizárja. 41
Az alvás vizsgálata (21. kérdés) A 21. kérdésben az alvási szokások kerülnek górcső alá. A válaszadók több mint a felének (58%) nincsenek alvási nehézségei, könnyen elalszik és végigalussza az éjszakát. Az alvásnál megjelenő nehézségek feszültségre, valamilyen fennálló stresszre utalnak. Az esetek túlnyomó részében, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az alvási problémákkal küzdők bizonyos százaléka valamely külső okból ébrednek fel az éjszaka folyamán. (Pl.: házastárs horkolása, forgolódása, szomszédból hallatszó gyereksírás, hangos zene, televízió, a lakás túl hideg, vagy meleg, stb.). Előfordulhat az is, hogy a válaszadó alvásigénye nem indokolja a hosszabb alvást, illetve amennyiben az alvás mély fázisú, pihentető, azért nem tud visszaaludni, mert kipihente magát. A felsorolt körülmények fennállása esetén ugyan kevéssé kipihent lehet az illető, azonban a kiegyensúlyozottságára nem feltétlenül hat. A baráti kör alakulása (41. kérdés) A barátok tekintetében jellemzően a néhány jó barát (55 fő esetében) és a sok barát (32 fő esetében), akik a válaszadók maguk mellett tudhatnak nehéz és boldog pillanataikban, élethelyzetükben. Kevesen jelezték, hogy kevés barátjuk lenne (1 fő), vagy egyáltalán nincs barát jelen az életükben (7 fő). A baráti kör megléte kevéssé hajlamosít a depresszióra. Ennél a kimutatásnál fontos megjegyezni, hogy a pszichológiai vizsgálatok szerint azoknak van nagyobb esélye a kiegyensúlyozottságra, akik néhány, vagy egy jó baráttal büszkélkednek, hiszen a sok jó barát a legtöbb esetben azt takarja, hogy az illető ugyan sok emberrel áll kapcsolatban, de feltételezhető, hogy bensőséges, baráti viszonyt nem ápol egyikkel sem. Hiszen a barátság azzal segít az emberen, hogy azt ápolják, gyakran találkoznak, szinte minden történést megosztanak egymással, sok baráttal pedig igen nehéz ezt a viszonyt, mint minőségi kapcsolatot fenntartani. 42
A hobby alakulása (42. kérdés) Hobby tekintetében a válaszadók többségének (68 főnek) van valamilyen hobbyja. Ez azért fontos nekünk a lelki egészség szempontjából, mert manapság bizonyított és elfogadott tény, hogy a hobby-val rendelkező emberek szintén kevéssé hajlamosak a depresszióra. A közösségbe, társaságba járás alakulása (43. kérdés) Ennél a kimutatásnál 41%-os arányban jelentek meg azok, akik rendszeresen járnak társaságba, vagy közösségi programokra. Ez az arány nem tekinthető bíztatónak, hiszen közösségi programnak számít a baráttal, barátnővel való beszélgetés is, egy vendégség, amit az ember otthon szervez. Érdekes ez az adat, ha figyelembe vesszük, hogy a válaszadók többsége rendelkezik baráti körrel, illetve több mint 60%-nak hobby-ja is van. Ebből megállapítható, hogy a többségnek olyan hobby-ja van, ami inkább magányos jellegű, nem közösségi, valamint feltételezhető az is, hogy a baráti társasággal nem személyesen, vagy nem rendszeresen tartják sokan a kapcsolatot. Mindez azért nem bíztató, mivel a közösségi programokon való viszonylag rendszeres részvétel a kiegyensúlyozottságot, a feltöltődést hivatott szolgálni Mindebből feltételezhető, hogy a válaszadók javarésze nem, vagy ritkán szervez, vagy enged meg magának olyan alkalmat, amely ünnep jellegű, amely más, mint a többi szürke hétköznap, s ez sajnos hajlamosít a depresszív hangulatra, a fásultságra. 43
Önelfogadás, elégedettség (44-45. kérdés) A 44. kérdés vonatkozik arra, hogy mennyire elégedett élete alakulásával: Amint a fenti diagramból is látszik, a válaszadók kevesebb, mint a fele, csak 35% büszkélkedhet teljes mértékű elégedettséggel. Nyilvánvaló, hogy az élet alakulásával való elégedettséget nagyon sok minden befolyásolja, azonban a boldogságérzetet mindenképpen csökkenti mind a magunkkal, mind pedig bizonyos körülményünkkel való elégedetlenség. A 45. kérdés vonatkozik arra, hogy mennyire tudja elfogadni magát olyannak, amilyen: A lelki kiegyensúlyozottságnak nagyon fontos része, hogy mennyire képes az ember elfogadni önmagát, beszéljünk akár külső, akár belső tulajdonságokról. Sajnos, amint azt a kimutatásból is láthatjuk, a válaszadók több mint a fele (51%) valamilyen szinten elégedetlen önmagával. Kutatások bizonyítják, hogy a nem megfelelő önbizalommal rendelkező emberek a kudarcokat felnagyítják saját életükben, a sikereket pedig nem jól fogadják, nem tudják azt igazán megélni, átélni. Ez sajnos minden esetben a munkára, a párkapcsolatra is kihathat. A kimutatásban itt megjelent százalékos arány az élettel való alakulással tovább romlik. 44