SZAKMAI KONCEPCIÓ TAMOP-5.6.1.C-11/1. ESZTER Közhasznú Alapítvány

SZAKMAI KONCEPCIÓ TAMOP-5.6.1.C-11/1. ESZTER Közhasznú Alapítvány

Mit kezdjen, akit elítélt, de fölmentett később az ég, megvonva tőle a halált, mikor már megadta magát? Kit mindenétől üresen talált a szörnyű kegyelem, megsemmisülten, mielőtt a semmi karjaiba dőlt! Mit kezdjen itt! Közületek talányait ki fejti meg? Szorongva anyját kémleli: ha elzokoghatná neki! Fogódzanék akárkibe, de nem lesz soha senkije, szeméből, mint gazdátlan ág, kicsüng a pusztuló világ. (Pilinszky János: Késő kegyelem) 2

Tartalomjegyzék 1. A projektgazda 3 2. Együttműködő szervezetek 8 3. Helyzetértékelés 10 4. A szükséglet 12 5. Célkitűzések 14 6. A projekt 16 7. Kockázatelemzés 27 8. Kommunikációs terv 31 3

MEGELŐZÉS ÉS ELLÁTÁS RENDSZERSZINTŰ SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A BŰNESEMÉNYEK KÖVETKEZTÉBEN TRAUMATIZÁLT SZEMÉLYEK ÉS KÖRNYEZETÜK SZÁMÁRA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ERŐSZAKOS ÉS SZEXUÁLIS CSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAIRA 1. A projektgazda: Az E.SZ.T.E.R. Közhasznú Alapítvány az Erőszakos Szexuális Támadást Elszenvedettek Rehabilitációjáért, 1991-ben alakult. Az Alapítvány egyik fő törekvése a kezdetektől fogva egy olyan központ létrehozása és működtetése volt, amely segítséget nyújt - elsősorban lélektani, pszichológiai rehabilitációs lehetőséget biztosítva - az erőszak áldozatai számára, és emellett szervezi és koordinálja az egyéb (jogi, szociális, oktatási, stb.) tevékenységeket is. 1994-ben elkezdte munkáját a budapesti központ (ESZTER Ambulancia) és 2009-ben az ingyenes Jogsegély Szolgálat is. Az alapítvány munkája nem csak a szexuális bántalmazást elszenvedettek számára elérhető. Az egyes bántalmazási formák közötti szoros kapcsolat, a családon belül vagy gyermekként elszenvedett abúzusok magas száma már a kezdetektől abban motiválta az alapítvány munkatársait, hogy a családon belüli erőszak, nőbántalmazás, gyermekbántalmazás és az erőszakos bántalmazások áldozatai számára is elérhetővé tegye szolgáltatásait illetve társadalmi célú kampányaival, kiadványaival és a munkatársak által végzett kutatásokkal ezeken a területeken is jelen legyen. 1.1 Projektgazda működési feltételei: Az alapítvány hat állandó munkatárssal dolgozik (öten megbízási jogviszonyban állnak az alapítvánnyal, egy fő önkéntes) - közülük négyen pszichológusok, egy fő jogász és egy fő pénzügyi és adminisztratív segítő. Valamennyi munkatársunk felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik, és több éve dolgozik az alapítvány számára. Jelen projekt megvalósításában valamennyi munkatársunk részt vesz. A szakmai munka minőségét a rendszeres szakmai megbeszélések, a team-munka és a szupervízió biztosítja. Az alapítvány munkatársai rendszeresen részt vesznek előadóként 4

konferenciákon, nyilatkoznak különböző sajtóorgánumokban és publikálják szakmai munkájuk eredményeit. A 2011. évben (jelen pályázat beadásáig) az ESZTER Alapítvány munkatársai 22 újságcikkben szerepeltek, 34 alkalommal nyilatkoztak az elektronikus sajtónak (tv, rádió) és két önálló kötetet publikáltak (az emberkereskedelem és kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolás, illetve az iskolai erőszak témájában) valamint kutatásai eredményeiket 7 előadás alkalmával ismertették még a szakmai közönséggel. Az előadások témája a gyermekbarát igazságszolgáltatás, online szexuális bántalmazás, gyermekbántalmazás és szexuális erőszak, a szexuális bántalmazás következményei valamint a családon belüli erőszak volt. Az alapítványt a következetesen képviselt társadalmi értékek, a magas színvonalú szakmai munka és a folyamatos kooperáció és együttműködés más szakmák képviselőivel ma már megkerülhetetlenné tették elsősorban a szexuális bántalmazás, ill. családi erőszak és annak prevenciója, kezelése területén. Az alapítvány 1994 óta bérel ingatlant. A jelenlegi, egy három és fél szobás budapesti lakás, amelyet jó megközelíthetősége, tömegközlekedési eszközökkel való elérhetősége mellett beosztása is alkalmassá teszi a pszichoterápiás munkavégzésre. Egy szobát a gyermekkorú kliensek számára alakítottunk ki (nagy játszótérrel, homokozóval, gyerekbútorokkal), míg két másik szoba a felnőtt áldozatokkal való foglalkozásra alkalmas. A 35m 2 -es legnagyobb szoba csoportfoglalkozások megtartására, kisebb (6-8 fő) részvételével zajló képzések lebonyolítására is megfelelő. Ezen kívül két fürdőszoba, konyha és az adminisztratív ügyintézésre berendezett iroda található a lakásban. Ez az ingatlan jelen projekt megvalósításának is fő helyszíne. Honlap: www.eszteralapitvany.hu 1.2 A projektgazda tevékenysége: A projektgazda alaptevékenysége szakképzett munkatársak közreműködésével a szexuális erőszak áldozatainak lelki felépülését szolgálja. Az alapítvány azért jött létre, hogy az áldozatok ne maradjanak magukra sérelmükkel, és segítséget kapjanak önmaguk, életük, kapcsolataik újraszervezéséhez. Az alapítvány célja, hogy a segítséget kérő felnőttek, gyerekek és családtagjaik feldolgozhassák a velük történteket és terheiktől szabadulva ismét élhessék a saját életüket. Vannak, akik közvetlenül a cselekmény után szólni tudnak, jelentkezni mernek. De vannak, akiket a félelem és a szégyen évekig, évtizedekig hallgatásra 5

kényszerít, akik súlyos terhüket magukkal görgetve egyedül küszködnek az erőszak testi és lelki következményeivel Az ESZTER Ambulancián jelentkezők krízisállapotban kérnek segítséget, vagy a hosszabb ideje (sokszor gyermekkoruk óta) kezeletlen, feldolgozatlan élmény következményei miatt jelentkeznek. Az erőszak áldozatai nehezen kerülnek elő - jellemzően hallgatnak, és gyakorta még a hozzájuk legközelebb állónak sem mondják el a velük történteket. Nem ritkán a gyerekként áldozattá vált felnőtt jelentkező az Ambulancián beszél először sérüléséről. Az áldozat leghőbb vágya nem a bosszú vagy az igazságtétel, hanem a hallgatás és a felejtés, az események "meg nem történtté tétele". A trauma paradoxona, hogy éppen ez az, amire képtelen. A gyermek áldozatok a felnőtteknél is nehezebb helyzetben vannak, előkerülésük, ellátásuk még inkább akadályozott. Ez különösen igaz, ha családon belüli elkövetésről van szó. Az Ambulancián szerzett tapasztalatok alátámasztják, hogy a gyermekeket ért és rejtve maradt, fel nem jelentett visszaélések száma még az egyébként magas látenciájú szexuális erőszakon belül is megdöbbentő méretű. Az alapítványi létből, az állandó és biztonságos finanszírozás hiányából adódó nehézségek ellenére az indulás óta folyamatosan működtetjük az Ambulanciát, ezen a területen képzett szakemberek (pszichológusok, pszichiáterek) részvételével. Évente mintegy 70-100 új jelentkezőt regisztrál az alapítvány, így a működés megkezdése óta már közel kétezer esetben történt ellátás. A legfiatalabb jelentkező két éves, a legidősebb hatvan éves volt. Az Ambulancia Jogsegély Szolgálata elsősorban a sértetti jogok képviseletére, a sértettnek és hozzátartozóinak nyújtott tájékoztatásra, beadványszerkesztésre és a folyamatban lévő eljárásokban a sértett kísérésére fókuszál. A jogász munkatárshoz önállóan is érkeznek megkeresések, de legtöbb esetben a terápiás ellátásban részesülő kliensnek (általában a folyamatban lévő büntető-, gyámhivatali vagy polgári eljárással kapcsolatos) jogi problémái jelentik a feladatellátás fő körét. A áldozatok jellemzően három úton jutnak el az alapítványhoz: a) a rendőrségi feljelentéskor, vagy a családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal, áldozatsegítő szolgálat megkeresésekor az ott dolgozó szakemberek tájékoztatják őket az alapítvány által nyújtott ellátási, segítségnyújtási lehetőségekről. 6

b) különböző médiumokba megjelent, vagy az interneten olvasott cikk, tudósítás, tájékoztatás révén szerez információt az elérhetőségekről és telefonon vagy e-mailen regisztrál. c) az áldozat maga nem tud, nem képes segítséget kérni, de vannak olyan családtagok, rokonok, barátok, ismerősök, szakemberek, lelki gondozók, akik tudnak az átélt traumáról és megpróbálnak segítséget nyújtani. Ezekben az esetekben a közvetett megkeresést minden alkalommal az áldozat jelentkezése kell, hogy kövesse annak érdekében, hogy az ellátás megkezdődhessen. 1.3 A tervezett projekt illeszkedése a projektgazda fejlesztési stratégiájához: Az ESZTER alapítvány az áldozatsegítés rendszerén belüli együttműködés fejlesztésében, a kliensek helyben történő ellátást támogató és a hatékony esetkezelést lehetővé tevő szakember és intézmény háló kiépítésében és bűnesetek következtében traumatizált személyekkel kapcsolatba kerülő szakemberek szupervízió, tanácsadás és esetmegbeszélések útján történő támogatásában határozza meg fejlesztési stratégiáját. EGYÜTTMŰKÖDÉS HÁLÓZATÉPÍTÉS SZAKEMBERSEGÍTÉS Az áldozatsegítés nem magányos műfaj az egyes szakmák egymásra utaltak és együtt kell dolgozniuk a kliens érdekében. Együttműködés, szakmaközi kooperáció és holisztikus szemlélet nélkül nem lehet sikeres áldozatsegítést végezni. Ez a szemlélet több jogszabályban is érvényesül. Így például az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről 17. a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésére vonatkozó előírásában, vagy az áldozatvédelmi referensek rendőrségen belüli működésében és az áldozatvédelmi jelzőrendszer kialakításában is (2005. évi CXXXV. tv.). Mindennek érdekében az ESZTER Alapítvány működésének kezdete óta törekszik az áldozatsegítésben dolgozó szakemberekkel való együttműködésre és kooperációra. 2007-ben a fővárosi áldozatsegítő szolgálattal közösen ObmB pályázat keretében az egységes ellátáshoz szükséges szakmai minimum-követelmények és standardok rendszerének kidolgozását céloztuk. A munka eredményeképpen az ESZTER Alapítvány ismertsége tovább nőtt a szakemberek körében, és ez növelte az alapítványhoz delegált kliensek számát is. Az együttműködés azonban nem korlátozható az áldozatsegítő szolgálatokra. A traumatizált gyermekek esetében a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, azon belül legtöbb esetben a gyermekjóléti szolgálatok, gyámhivatalok és gyermekotthonok fordulnak az alapítványhoz segítségért. A gyermekek különösen veszélyeztetett és sérülékeny 7

áldozati csoportot jelentenek. Az ő esetükben az időben érkező, a szükségletek teljességét felismerő áldozatsegítés alapvető fontosságú. A rendészeti, szociális és gyermekvédelmi ellátórendszeren kívülről sajnos csak kevés esetben érkezik hozzánk jelzés (kliens), ami azt mutatja, hogy ezen a területen (pedagógusok, iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények, migránsokat befogadó otthonok) külön erőfeszítéseket kell tenni az áldozatsegítés ismertségének növelése és az áldozatok terápiás szükségleteinek mind jobb felismerhetősége érdekében. Az utóbbi időben örvendetes módon egyre több jelzés érkezik lelkészek, lelki gondozók más egyházi személyek részéről, akik a tőlük segítséget kérők számára ajánlják az alapítványt. Ennek a jó kapcsolatnak a kezdete az alapítvány munkatársának a Mentálhigiénés Intézet által szervezett, lelki gondozók szakirányú képzésbe való meghívására, és az ottani előadásokra tehető. A projektgazda jelen pályázat megvalósítása során, a hálózatépítésbe mindenképpen be kívánja vonni a regionális lelki gondozókat is. Az együttműködés folyamatos, folyton megújuló és a közös munkák révén fejlődő jelenség, ami nélkül az alapítvány működése elképzelhetetlen lenne. Nem elegendő azonban az esetek delegálása, a kliensek eljuttatása a megfelelő ellátóhelyre. Az is alapvető fontosságú, hogy az áldozatsegítéssel foglalkozó személy/szakember jó mentálhigiénés állapotban legyen, a hozzá érkező (gyakran súlyos bűncselekményt is jelentő) esetek ne terheljék meg, ne idézzenek elő kiégést, ne csökkentsék az elvégzett áldozatsegítő-munka hatékonyságát és minőségét. A lelki gondozásra legalább olyan szüksége van az áldozatsegítéssel foglalkozónak, mint az áldozatnak. A jelenlegi (pénzügyi, személyi, financiális) keretek sajnos nem adnak módot arra, hogy ezt az igen nehéz munkát felvállaló szakemberek folyamatos szupervízióban részesüljenek, hogy az esetek feldolgozásában szakmaközi együttműködési háló és esetmegbeszélések segítség a döntést, és hogy az ügyek utánkövetése, az elvégzett munka monitorozása se maradjon el. Az alapítvány által az áldozatoknak nyújtott szolgáltatások (terápia, csoportterápia, tanácsadás, pszichoterápia) más formában, de ugyanúgy rendelkezésére kell, hogy álljanak az áldozatsegítéssel foglalkozó szakembereknek is. Jelen pályázatban ezt a területet célozzák az alábbi tevékenységek: hálózatépítés, képzés, protokoll és szakmai együttműködési standard kidolgozása, konferenciarendezés, szakember támogatás. VAN SEGÍTSÉG! 8

Az alapítvány célja, hogy minél több emberhez juthasson el, minél több áldozat kaphasson segítséget az átélt trauma feldolgozásához. Ennek érdekében alapvető fontosságú, hogy minél többekhez juthasson el az üzenet: Van segítség!. Ez az üzenet volt a 2004-ben a projektgazda által megvalósított családon belüli erőszak kampány szlogenje, és ezzel az üzenettel kívánja az alapítvány jelen projektben a bűnesemények miatt traumatizálódott személyeket is elérni. A tervezett kampány célja, feladata: 1. az áldozatok figyelmének felhívása arra, hogy nincsenek egyedül, mert a) nem csak ők válnak erőszak áldozatává, másokkal is megtörténik, ami velük (univerzalitás érzés közvetítetése az izolációval szemben), b) van szervezett segítség, segítő szervezet. 2. az áldozatok tájékoztatása a segítség igénybevételének fontosságáról, szükségességéről, lehetőségéről és módjáról. A kampány másodlagosan (az áldozatok megcélzó anyagok láthatóságával) a szélesebb társadalom számára is üzen az erőszak és az áldozattá válás problémájáról, ez azonban csak járulékos hozadéka, de nem célja a kampánynak. A kampány szándéka: 1. A rejtőzködő áldozatok rábírása arra, hogy forduljanak segítségért és tájékoztatás a segítségről. 2. A potenciális áldozatok figyelmének felhívása a problémára és arra, hogy áldozattá válásuk esetén ne maradjanak tétlenek. 3. Informálás a programról, annak működéséről 2. Együttműködő szervezetek: 2011. március 23-án, az EU soros elnökeként Magyarország mutatta be az az európai áldozatsegítés rendszerének új irányvonalát tartalmazó terveket (European Victim Support System Roadmap). Ennek során kiemelésre került, hogy az áldozatsegítésen belül is differenciált ellátás szükséges. A különböző cselekmények áldozatainak eltérő szükségleteik vannak, és az áldozatsegítés módját, tartalmát ehhez kell igazítani. Jelen pályázati projektben is arra törekszünk, az együttműködő partnereket úgy választottuk ki, hogy az áldozatsegítés generális és speciális ellátási területe is képviselve legyen. Ennek megfelelően a valamennyi áldozat számára releváns (generális vagy univerzális) áldozatsegítés mai rendszerének két regionális kulcsszereplője az együttműködő partner: 9

1. Fővárosi Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálata 2. Országos Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Az együttműködő partnerek aktív résztvevő a projekten belül több területnek is, így: - munkatársaik részt vesznek a projekt keretében szervezet (hálózatépítési célú multidiszciplináris) képzésekben, - az intézmények képviseltetik magukat és bemutatkoznak a projekt részeként szervezett konferenciákon, szakmai workshopokon, - munkatársaik együttműködnek (más szakmai szervezetekkel és szakemberekkel) az együttműködési szakmai protokollok kidolgozásában, tesztelésében és az eredmények utánkövetésében, - munkatársaik számára a projektgazda szupervíziót, szakmai támogatást, burn-out megelőző tréninget és esetmegbeszélés tart, - az intézmények áldozatsegítéssel kapcsolatos gyakorlatára, az ezzel kapcsolatos attitűdökre a projekt keretében végzett survey típusú felmérés rákérdez. Az eredmények kiértékelése után pedig azok intézményi szintű hasznosításához a projektgazda támogatást nyút az együttműködő partnereknek. Az együttműködő partnerek minden információt, tájékoztató anyagot és segítséget megkapnak a projekt során (és azt követően is) ahhoz, hogy a hozzájuk forduló, bűnesemény miatt traumatizált gyermek vagy felnőtt áldozat eljuthasson az ESZTER Ambulanciára, és ott megfelelő szakmai segítséget kapjon, támogatásban részesüljön. Az együttműködés protokollja: Első lépésként valamennyi együttműködő szervezet kinevez egy kompetens személyt a kapcsolattartásra (1 fő + 1 fő helyettes, segítő megnevezése). A kapcsolattartó személyek a projektmenedzserrel minden projekttevékenység előtt, de legalább havonta egyszer megbeszélést tartanak, amiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet valamennyi, a projekt megvalósításában résztvevő szakember 3 napon belül meg kell hogy kapja, elektronikus formátumban. A jegyzőkönyvben foglaltak észrevételezésére, kommentálására valamennyi együttműködő szervezetnek és szakembernek joga van. A kapcsolattartásért felelős személyek koordinálják az együttműködő partnerek közös projekt-elemeit, szervezik a munkatársak részvételét a képzésekben és más szakembertámogató programokban. 10

Az együttműködő partnereknél dolgozó szakemberek klienst (áldozatot) vagy ügyet közvetlenül is delegálhatnak a projektgazda felé sürgős esetben, krízis esetén nem szükséges a kapcsolattartó tájékoztatása. Az ügyet azonban minden esetben nyilvántartásba kell venni a projektgazdának. Az együttműködés nyomonkövetésére (a személyes megbeszéléseken túl) negyedévente írásbeli beszámolót kell készíteniük az együttműködő partnereknek, amiben összefoglalják: - projektesemények (száma, minősége, mi történt, résztvevők köre), - delegált ügyek / áldozatok száma (az eset megjelölésével, a titoktartás szabályainak betartása mellett) - észrevételek a projekteseményekkel, az együttműködéssel, a projekt előrehaladásával kapcsolatban, - ütemezés, - váratlan események, kockázatok (és azok értékelése). Az írásos negyedéves beszámolót a soron következő kapcsolattartói megbeszélésen a résztvevők megvitatják. Ezeken a megbeszéléseken a szakmai vezetőnek is részt kell vennie. 3. Helyzetértékelés: Jelen projekt az alábbi, empirikus és kutatási adatokkal megerősített helyzetértékelésre épül: I. Az áldozatsegítés államilag vállalt, kötelezően ellátandó feladat, aminek végrehajtásához jelenleg nem adottak a szükséges szakmai, tárgyi, személyi erőforrások. Az áldozattá válás pszichikai és mentális részét nem képes átlátni az áldozatsegítési ügyben eljáró ügyintéző. (forrás: Kerezsi-Kó: Az Áldozatsegítő Szolgálat hatékonyságvizsgálata. Összefoglaló Jelentés. 2008. Budapest) II. Az áldozatsegítés differenciált modelljére van szükség, amelyben az áldozatok szükségleteihez igazodnak a nyújtott szolgáltatások. (forrás: European Victim Support System Roadmap. http://fra.europa.eu) III. Hiányoznak a módszertani, szakmai protokollok. Az egységes jogalkalmazást segítené, ha további kérdésekben is módszertani útmutató segítené az ügyintézők munkáját. Ilyen például a lelki sérülés mértékére vonatkozó adatok elbírálásának szempontjai. (forrás: Kerezsi-Kó, i.m. 65. old.) Helyzetértékelés 11 Következtetés

Hiányzó belső és külső Erőforrások Hiányzó protokollok, módszertani anyagok Speciális szükségletű áldozatok ellátási nehézsége Együttműködéssel külső erőforrások bevonása Szakmai kooperáció keretében protokollok, szakmai standardok kidolgozása a) ismeretszerzés a speciális szükségletekről b) speciális szükségletű áldozatok delegálása a megfelelő ellátóhelyre c) együttműködési hálózat kiépítése az áldozatok szükséglet-alapú ellátása érdekében Az erőszakos és szexuális bűnesemények áldozatai körében igen magas a látencia Társadalmi tudatformáló kampány és a helyi szinten elérhető szolgáltatások körének bővítése a látencia csökkentése érdekében IV. Az erőszakos és szexuális támadást elszenvedett személyek különösen sérülékeny áldozati csoportot jelentenek, akik között a súlyosan traumatizálódottak arány igen magas. Ehhez járul még, hogy az ilyen jellegű erőszakot elszenvedett személyek igen gyakran nem mondják el senkinek az átélteket. A cselekmény rejtve marad, az áldozat nem fordul segítségért a hatóságokhoz vagy más segítő szervezetekhez. A látencia ezen a területen kiemelkedően magas. Egyes kutatások szerint 100 áldozatból csak 1-6 beszél valakinek az átéltekről, és ezen ügyekben sem indul minden esetben eljárás. (forrás:, Korinek L.: Rejtett bűnözés. KJK. Budapest. 1989., Merényi K.: A szexuális erőszak. KJK. Budapest. 1987., Virág Gy.: A szexuális erőszak áldozatairól. KKT. Budapest. 1993., Virág Gy.: Családon belüli erőszak. Budapest. 2006.) V. Hiányzik a rendszerszinten megoldott krízis intervenció mind az egyének mind pedig a közösségek szintjén (nem csak a régióban, az ország teljes területén). Az ESZTER Alapítvány az egyének szintjén ellátja, a közösségi krízisek és traumák esetén pedig felkérésre, eseti jelleggel vállalja a krízis intervenciót. Ez azonban megfelelő együttműködési hálózat és ügydelegálási gyakorlat hiányában - nem jelent rendszerszintű megoldást. A rendszerszintű válasz (strukturált működés, megismerhető szakmai protokoll és állandó team) hiánya azért is súlyos gond, mert régóta ismert tény, hogy a súlyos fenyegetés, a bántalmazás, a szexuális abúzus, vagy a mások bántalmazásának szemlélése okozta sokk, olyan drasztikus pszichés 12

változásokat indíthat el, amely hosszútávon akár egy egész életen keresztül meghatározza az egyén sorsát, és kihat a környezetére, kapcsolatrendszerére is. Ezekre a traumatizáló eseményekre, élményekre jellemző, hogy meghaladják a szokványos emberi tapasztalást, és ezáltal a velük való megküzdést szinte lehetetlenné teszik. Az extrém ingerek feldolgozásának képtelensége olyan súlyos stressz-állapotot okoz az áldozatoknál, amelynek során az egyén alkalmazkodási képessége felborul, tehetetlensége, kiszolgáltatottsága következtében önmagáról és a világról kialakított képe összeomlik. (forrás: Németh Margit, pszichológus, az ESZTER Alapítvány munkatársa) Mindezekre válaszul a projekt innovatív eleme a krízis intervenció: a szükséges team felállítása, a protokollok kidolgozása, és az elérhetőséget biztosító információk átadása a szakembereknek, felkészítés a krízis intervenció igénybevételére és az esetek delegálására. 4. A szükséglet: A projekt egyes részelemeihez köthető szükségletek bemutatása a szakmai koncepció korábbi pontjaiban már kifejtésre került (együttműködés, kooperáció, szakmai hálózat, szakember támogatás). Ebben a pontban az ellátásra fókuszálunk, és bemutatjuk a projekt gerincét képező tevékenységhez, a bűnesemények következtében traumatizálódott személyek pszichoterápiás ellátásának szükségletét. Az a fizikai és pszichológiai állapot, amely a bántalmazott embereknél az incidenst követően tapasztalható (poszt-traumás stressz-betegség trauma utáni stressz-betegség) azonos azzal, amit a természeti katasztrófák, a harctéri stresszek elszenvedőinél, a holokauszt túlélőknél látunk. Különösen nagymértékű ez az egybeesés a szexuális bántalmazást elszenvedett áldozatok körében. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni az ilyen jellegű, pszicho-traumát átélt emberek kiszolgáltatottságát, szenvedését. Az áldozatok gyakran küzdenek állandó feszültséggel, szorongással, félelmekkel. Emlékezeti, gondolkodási funkcióik sérülhetnek, ezért a hivatalokban az igazságügyi eljárások során gyakran kerülhetnek méltatlan helyzetbe, vagy félreértések sorozatait élhetik át. A felfokozott stresszállapot, a gyakran rémálmokkal kísért alvási problémák, a gyerekek esetében tanulási zavarokkal, a felnőtteknél munkaképtelenséggel, vagy a munka ellátásának különböző szintű zavaraival járnak együtt. Gyakran találkozhatunk velük a háziorvosi, vagy szakorvosi rendelőkben, különböző pszichés, vagy pszichés hátterű tünetek (depresszió, közlekedési fóbia, fejfájás, nőgyógyászati problémák, stb., stb.) miatt. Megrendült világképük, bizalmatlanságuk következtében, emberi kapcsolataik általában problémásak. Alapvető 13

kötődéseik, különösen családon belüli erőszak esetén, súlyosan sérülnek. Reménytelenség, a jövőkép hiánya jellemezheti őket. Ezek az emberek gyakran rossznak, értéktelennek tartják magukat, szégyennel, bűntudattal küzdenek. Gyakran azt gondolják, biztosan megérdemelték sorsukat. A szexuálisan bántalmazott áldozatok gyakran kirekesztettnek, stigmatizáltnak érzik magukat. A zavar gyakran a személyiség mélyebb rétegeit érinti. Különösen olyan egyéneknél lehet kritikus ez a helyzet, ahol hiányzik a támogató környezet, ahol az egzisztenciális nehézségek fokozottan vannak jelen a kliens életében. A feltáratlan, kezeletlen trauma további sérülések, traumák táptalajává válhat. Az elhallgatás, a titok szociálisan izolálja az érintettet. A szexuális bántalmazás áldozatát a környezet hibás, vagy túlzott érzelmi reakciói is traumatizálhatják. A hatósági eljárások sorozata másodlagos sérüléseket okozhat akkor is, ha az teljesen jogszerű és humánus. Másodlagos károsodást eredményezhet az is, ha a környezet, vagy a hatóságok nem hisznek az áldozatnak, így a történtek többszöri elmondatása által újra és újra át kell élnie a történteket. A klinikai és a gyakorlati tapasztalatok egyértelműen jelzik, hogy a gyermekkori visszaélések súlyosan romboló hatásúak a lelki és a testi fejlődésre rövid, illetve hosszú távon egyaránt. Az áldozattá vált gyermekeknél a legkülönbözőbb rendellenességek jelenhetnek meg, pl. nem mernek egyedül aludni, visszatérő rémálmok gyötrik őket, halálvágyuk van. Félnek a felnőttektől, főleg az idegenektől. Néha kényszeresen mosakodnak és nem specifikus szorongásos tüneteket produkálnak, például fokozott izgatottság, agresszív viselkedés. Az akut traumával jelentkező, krízisben lévő klienseknél a kríziskezelés, krízisintervenció szakmai szabályai szerint kell eljárni. Fontos a támogató környezet feltérképezése, a szuicid (öngyilkosság) veszély felmérése, gondolni kell az esetleges gyógyszeres támogatás szükségességére. A velük való munkának ki kell terjednie a külső-belső erőforrások, és a megküzdési stratégiák számbavételére. Ezek a kliensek általában telefonos segélyszolgálattól, rendőrségtől, egészségügyi intézményből jutnak el a terápiás ellátó helyre. Az ellátás során az akut, közelmúltban átélt pszicho-trauma feldolgozását minden esetben krízis intervenció krízis ellátás előzi meg. A krízis-állapotban lévő kliens különösen veszélyeztetett, mert olyan beszűkült tudatállapotban van, amelyet a laikus környezet nem észlel mindig megfelelően, és nem is tud mindig kezelni. Gyakran ez életveszélyes állapotot 14

jelent, amely magas szintű támogatást, speciális kompetenciájú szakember segítségét igényli. Ez az állapot lélektanilag kritikus, amelyben az áldozat minden figyelme, erőfeszítése az adott helyzet megoldására irányul, azonban a szokásos problémamegoldó eszközei elégtelennek bizonyulnak. Az áldozat gyakran életkoránál, iskolázottságánál, személyiségénél alacsonyabb színvonalon viselkedik, érez, gondolkodik ilyenkor. A krízisállapotban lévő embernél a fenyegetettség érzés fokozott, a viselkedés szervezettsége a személyiség felbomlik. Destruktív magatartásminták jelenhetnek meg saját maga és mások felé irányuló agresszió formájában. Külső segítség nélkül akár az öngyilkosságig, vagy a másokban tett károkozásig fokozódhat ez a folyamat. Összegzésként elmondható tehát, hogy a bűnesemények áldozatai, különös tekintettel az erőszakos és szexuális cselekmények áldozataira, traumával küzdenek, aminek kezelése és ellátása speciális szakmai feladat. Ez a szükséglet indokolja az ehhez az áldozati csoporthoz tartozó gyermekek és felnőttek elkülönült kezelését, speciális áldozatsegítésének megoldását. 5. Célkitűzések: A projekt fókusza a bűnesemények következtében traumatizálódott személyek segítése. Kiemelt figyelem esik a projektben az erőszakos és szexuális cselekmények gyermek, ill. felnőtt áldozatainak speciális szükségleteire reagáló ellátás kereteinek bővítésére, az ESZTER Ambulancián végzett szakmai munka megismertetésére az áldozatvédelemben dolgozó szakemberekkel, a kliens-delegálás/eset-diszpécselés standardjainak kidolgozására és az annak megfelelő működtetésre, valamint a szuprvíziók és esetmegbeszélések során nyújtott támogatással az áldozatsegítés szakmai színvonalának emelésére a régióban. Ehhez kapcsolódik innovatív elemként a krízisintervenciós-team felállítása, ami egy közösség életét meghatározó módon befolyásoló, bűnesemény, traumaélmény után az elsődleges krízisellátást biztosítani tudja. Jelenleg ilyen ellátási forma nem működik az országban. A krízisbe került közösségek vagy egyáltalán nem, vagy ad-hoc jelleggel jutnak hozzá a segítséghez. A projekt részcéljai továbbá a korábbi együttműködés keretében elkezdett szakmai egyeztető, protokoll és standard kidolgozó munka folytatása, az elkészített szakmai anyagok vitája, terjesztése a szakemberek között, és az együttműködő partnerek és a szociális szektor, gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak képzése (akkreditált képzések keretében a szociális szakmában és pedagógusok körében), pszichológus képzés és az áldozatvédelmi-szakemberhálózat kiépítése és képzése azt a hiátust pótolja, ami a renszerszintű, multiszektoriális 15

áldozatsegítéshez szükséges (kompetenciahatárok kölcsönös ismerete, az áldozat traumájának, szükségleteinek megértése, felismerése). A projekt kezdetekor és zárásakor folytatott survey típusú felmérés részben azt célozza, hogy pontosabb információhoz jussunk az áldozattá válás arányát, mibenlétét tekintve, részben pedig az ellátórendszer, az áldozatsegítés intézményi folyamatainak ismertségére fókuszál. Az ESZTER Alapítvány saját kompetenciáját kihasználó projekt elemek: (1) az ESZTER Ambulancia 17 éves tapasztalatára építő, az ádozatok társadalmi reintegrációját és reszocializációját támogató áldozatsegítő- szakmai munka (tanácsadás, terápia, pszichoterápia, csoportterápia, családterápia, önsegítő reintegrációs csoport, jogsegély szolgálat). (2) krízis intervenció (a traumatizálódott közösségek azonnali megsegítése) 1. Krízisintervenciós tapasztalat az ESZTER Alapítványnál (többek között) a csepeli iskolai gyilkosság ügy (ahol az alapítvány munkatársai nyújtottak az iskola diákjainak és a pedagógusoknak segítséget és támogatást). A krízis team tagjai: pszichológusok, pszichiáter, jogász (a projektgazda munkatársai), szociális munkás, önkéntes segítő (adott krízis-ügyre behívva). A krízis team 24 órán belül mozgósítható, működési protokolljainak kidolgozása a pályázat része. (3) együttműködési hálózat: az áldozatsegítés holisztikus szemléletű komplex modelljének megvalósítása érdekében regionális szinten az együttműködési kapcsolatok fejlesztése, a speciális szükségletű áldozat megfelelő áldozatsegítő szolgáltatáshoz történő delegálásának, az áldozatsegítés minőségének javítása érdekében. A projektgazda saját erőfeszítései között, a projektet megelőzően pszichológusok képzését elindította (a helyi ellátás biztosítására, hiszen sok esetben az áldozat és családja nem tudja felvállalni az utazást, annak költségeit, vagy az áldozat utaztatása, szállítása más oknál fogva ütközik akadályba (pl.: állami gondoskodásban élő gyermekek esetén). (4) áldozatsegítéssel foglalkozó szakemberek támogatása és segítése: 4.1 konkrét ügyekben (esetmegbeszélés, egyedi szupervízió), 4.2 általános jelleggel (szupervízió, tanácsadás, burn-out megelőzés), 4.3 szakmai-módszertani dimenzióban 1 Krízis: minden olyan bűnesemény esetén kialakul, amely hatásánál fogva kisebb vagy nagyobb közösséget érint, illetve olyan, egy egész közösséget érintő trauma, amely további erőszakos eseményt, bűncselekményt vagy traumát generálhat. 16

(módszertani, szakmai protokollok, együttműködési standardok kidolgozása). 6. A projekt: 6.1 Célcsoportok: Az alábbi ábra a projektet prevenciós szintenként tárgyalja, és így mutatja be az egyes tevékenységeket. A célcsoportok prevenciós szintenként eltérnek. A) Elsődleges prevenciós célcsoportok: (1) szakemberek áldozatsegítő szolgálat rendőrség gyermekjóléti és családsegítő szolgálat védőnői hálózat háziorvosi és kórházi egészségügyi szolgálat gyermekvédelmi szakellátás (állami gondoskodás, átmeneti otthonok) menekültügyi és migrációs szolgálat utógondozás pedagógusok 17

pszichológusok regionális civil szervezetek egyházak ügyészség bíróság. (2) A régióban élő állampolgárok nem áldozatok, de ismernek bűnesemény következtében traumatizált személyt potenciális áldozatok áldozatok, de eddig még nem kértek segítséget áldozatok, akik kértek, de nem kaptak megfelelő segítséget. B) A másodlagos prevencióban célcsoport: szakemberek (lásd 1. pont) C.) A harmadlagos prevenció területén célcsoport: áldozatok bűnesemények következtében traumatizált, a régióban élő gyermekek /felnőttek és családtagjaik erőszakos vagy szexuális cselekmény következtében traumatizált gyermekek/felnőttek és családtagjaik krízist átélt közösségek tagjai. ESZTER Alapítvány a rendszer működtetése 1. Működési modell kidolgozása (szakmai koncepció) 2. A működési modell elemeinek, programjainak részletezése, operacionalizálás 3. Hálózatépítés Együttműködő partnerek 4. Nyitó munkakonferencia szervezése 5. Együttműködési protokollok kidolgozása 6. Koordináció 7. As-is felmérés, kutatás 8. Diszpécselés Elsődleges prevenciós elemek (potenciális áldozatok) 1. Ismeretterjesztő előadások (trauma, krízis, szexuális erőszak, személy elleni erőszak, gyermekbántalmazás, családi erőszak és következményei) 2. Szakemberek képzése 3. E.Sz.T.E.R. társadalmi tudatformáló kampány 18

9. Tanácsadás (a rendszer működésével kapcsolatban) 10. Monitoring 11. Záró kutatás 12. Záró konferencia Másodlagos prevenciós elemek 1. Tanácsadás, esetmegbeszélés, szupervízió, áldozatvédelmi szakemberek mentorálása 2. Gyermekvédelemben dolgozók, szociális szakemberek, rendőrök, pedagógusok, egyházi személyek, egészségügyi dolgozók képzése Harmadlagos prevenciós elemek 1. Pszichológiai tanácsadás 2. Jogi tanácsadás 3. Krízisellátás 4. Egyéni terápiák 5. Csoportterápiák önsegítő csoportok (önvédelmi elemek is) 6.2 Működési feltételek: Meglévő feltételek: - ESZTER Alapítvány által bérelt budapesti ingatlan (kialakítása alkalmas a pszichoterápiás ellátás, jogsegély szolgálat, gyermek terápia, csoportfoglalkozás, kiscsoportos képzés, szupervízió, esetmegbeszélés lebonyolítására ill. projektmenedzseléssel kapcsolatos ügyintézésre) - számítógépes eszközállomány (főpályázó tulajdonában, szoftverekkel) - nyomtató, scanner, fénymásoló (főpályázó tulajdonában) - kommunikációs eszközök: telefon, fax, weblap (saját domain név eszteralapitvany.hu Szükséges feltételek: - a projekt működtetéséhez szükséges (alapvetően adminisztrációs jellegű) beszerzések: papír, boríték, mappák, flip-chart papír, filcek, tollak, jegyzettömbök, stb. (a horizontális célkitűzések megvalósítása érdekében a környezetvédelmi és fenntartható fejlődés kritériumait teljesítve, környezetbarát, famentes és újrahasznosított alapanyagok beszerzése) 19

- számítógép vásárlása (1 db) az adminisztrációs feladatok elvégzésére. A beszerzés oka, hogy a jelenleg használt számítógép elavult, több mint öt éves. Igénybevett szolgáltatások: - kreatív kampánytervezés a társadalmi tudatformáló kampányban (AMF Kft., ugyanaz a szolgáltató, aki a Van segítség! és a családi erőszak kampányok kreatív részéért volt felelős - kutatási módszertani és kivitelezési szolgáltatás (MTA Szociológiai Intézet és ILIL Kft.: módszertani támogatás és a kérdőívek kidolgozása, tesztelése, a kutatás lebonyolítása, adatbázis létrehozása, elemzés elkészítése, tanulmányírás - nyomdai előkészítő és nyomdai kivitelezési szolgáltatások (tájékoztató anyagok, amelyek a projekt kivitelezése során születnek: áldozatsegítési hálózatról, áldozatsegítési módozatokról, az ESZTER Ambulancia működéséről) 6.3 A képzések: 6.3.1 akkreditált pedagógusképzés (3 alkalommal, 30 órás képzés, különböző résztvevőkkel, a projekt megvalósítási területén működő általános és 20