13. Az önkormányzatok európai rendszerei; a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája 1.A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája - 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt, az Európa Tanács égisze alatt - hazánkban az Országgyűlés a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló egyezményt az 1997. évi XV. törvénnyel hirdette ki HELYI ÖNKORMÁNYZÁS FOGALMA: A helyi önkormányzás a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy - jogszabályi keretek között - a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében. E jogot olyan tanácsok vagy testületek gyakorolják, amelyeknek tagjait egyenlő, közvetlen és általános választójogon alapuló szabad és titkos szavazással választják, és amelyek nekik felelős végrehajtó szervekkel is rendelkezhetnek. A Charta szerint az önkormányzatokat megillető jogok lehetséges köre: 1. az önkormányzáshoz való jog terjedelme alkotmányban vagy törvényben meghatározott, s alkotmányos hatásköri védelemben részesül 2. az önkormányzatok területének védelme 3. szabad (igazgatási) szervezetalakítás biztosítása 4. a választott képviselők tevékenységének védelme 5. az önkormányzatok felett az államigazgatás legfeljebb csak felügyeleti jogot gyakorolhat 6. jog a saját pénzügyi forrásokhoz 7. egyesülési (társulási) jog biztosítása 8. önkormányzatok jogainak független védelme (jellemzően: bírói vagy alkotmánybírósági védelemhez való jog) 1
A helyi önkormányzás terjedelme - a helyi önkormányzatok alapvető hatáskörét és feladatait az Alkotmány vagy törvény rendezi azonban ez a rendelkezés nem akadályozhatja azt, hogy - jogszabályi keretek között - a helyi önkormányzatokat speciális célból hatás- és feladatkörrel ruházzák fel - a helyi önkormányzatok - jogszabályi keretek között - teljes döntési jogosultsággal rendelkeznek minden olyan ügyben, amely nincs kivonva hatáskörükből és bármely más közigazgatási szerv hatáskörébe sincs utalva - a helyi önkormányzatok hatásköre általában teljes és kizárólagos ezt más központi vagy regionális közigazgatási szerv nem vonhatja el, és nem korlátozhatja, kivéve, ha ezt törvény lehetővé teszi - ha a helyi önkormányzatokra központi vagy regionális közigazgatási szerv hatáskört ruház át, a helyi önkormányzatok az átruházott hatáskört - amennyiben lehetséges - a helyi körülményekhez igazítva gyakorolhatják A helyi önkormányzat határainak védelme - nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül A helyi önkormányzatok feladatainak megfelelő igazgatási szervezetek és források - a helyi önkormányzatok a helyi szükségletekhez való alkalmazkodás és a hatékonyabb igazgatás érdekében maguk határozhatják meg belső igazgatási felépítésüket - a helyi önkormányzatoknál az alkalmazási feltételeknek olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék magasan képzett személyi állománynak a teljesítmény és a szakértelem alapján történő alkalmazását e célból megfelelő képzési lehetőségeket, díjazást és előléptetési rendszert kell kialakítani A helyi önkormányzatok tevékenységének államigazgatási felügyelete - a helyi önkormányzatok államigazgatási felügyeletét csak az Alkotmányban vagy törvényben meghatározott esetekben és eljárás szerint lehet gyakorolni 2
- a helyi önkormányzat tevékenységének államigazgatási felügyelete általában csak e tevékenység törvényességének és az alkotmányos elvekkel való összhangjának vizsgálatára irányulhat - a helyi önkormányzatok államigazgatási felügyeletét olyan módon kell gyakorolni, hogy a felügyeletet gyakorló szerv beavatkozása arányban legyen a védeni szándékozott érdekek fontosságával A helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai - a helyi önkormányzatok a nemzeti gazdaságpolitika keretein belül megfelelő saját pénzügyi forrásokra jogosultak, amelyekkel hatáskörük keretein belül szabadon rendelkeznek - a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak legalább egy részét olyan helyi adók és díjbevételek teszik ki, amelyek mértékének meghatározására - jogszabályi keretek között - e szerveknek van hatáskörük - a lehetőségekhez mérten a helyi önkormányzatoknak juttatott támogatás nem köthető meghatározott feladatok finanszírozásához a támogatások juttatása nem korlátozhatja a helyi önkormányzatoknak a hatáskörükön belüli önálló döntéshozatali jogát A helyi önkormányzat egyesülési joga - a helyi önkormányzatok jogosultak arra, hogy hatáskörük gyakorlása körében közös érdekeltségű feladatok megoldása érdekében együttműködjenek, és törvényi keretek között más helyi önkormányzatokkal társulást hozzanak létre - mindegyik állam elismeri a helyi önkormányzatoknak azt a jogát, hogy közös érdekeik védelmére és előmozdítására alakult szövetségnek, illetve a helyi önkormányzatok nemzetközi szövetségének tagjai legyenek A helyi önkormányzás jogi védelme - a helyi önkormányzatok jogosultak jogorvoslatot igénybe venni hatáskörük szabad gyakorlása és az önkormányzás olyan elveinek tiszteletben tartása érdekében, amelyet az Alkotmány vagy belső törvényhozás szentesít 3
2.Az önkormányzatok európai rendszerei Szakács Tamás Az európai önkormányzati rendszerek több jellemző alapján csoportosíthatók, ilyenek: - az alkotmányos jogállás - az ellátott feladatok - az önkormányzati rendszer felépítése ALKOTMÁNYOS JOGÁLLÁS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ CSOPORTOSÍTÁS - két nagy csoport különíthető el: az angolszász (ultra vires) rendszer és a kontinentális (generálklauzulára épülő) rendszer - az angolszász rendszernél az önkormányzatok törvényben meghatározott hatáskörök ellátására jogosultak (Egyesült Királyság, Írország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) - a kontinentális rendszereknél a helyi közügy generálklauzulája szerepel az alkotmányokban - a kontinentális rendszer altípusai: 1. latin: a helyi közügy fogalmát nem határozzák meg részletesen, jelentős a törvényalkotói szabadság (Franciao., Olaszo., Spanyolo., Portugália, Görögo., Benelux-államok, Románia) 2. germán: a helyi közügy alkotmányos fogalma meghatározott, de törvény keretei közötti joggyakorlás van előírva (Németo., Ausztria, Svájc, visegrádi államok, részben a skandináv államok) 3. alapjogias: az Alkotmány az önkormányzatok minősített többséggel korlátozható alapjogait is tartalmazza (Magyaro.) ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL ELLÁTOTT FELADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ CSOPORTOSÍTÁS - az angolszász rendszernél az önkormányzatok: 1. jellemzően humán és infrastrukturális közszolgáltatásokat szerveznek 2. a közhatalmi igazgatás terén a - rendészet kivételével (rendőrség: főszabály szerint megyei szinten) - nem látnak el közhatalmi feladatokat 3. feladataik jellemzően kötelezek, fakultatívak csak kivételesen - a kontinentális rendszereknél az önkormányzatok széles körben látnak el mind közszolgáltatási, mind közhatalmi feladatokat 4
- a feladatok differenciált rendszere jellemzi a kontinentális rendszert: 1. kötelező feladatok 2. átvállalt (alternatív) feladatok, melyek jellemzően feltételekhez és/vagy államigazgatási kontrollhoz kötöttek 3. fakultatív feladatok AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ALAPJÁN TÖRTÉNŐ CSOPORTOSÍTÁS - a csoportosítás alapja az önkormányzati szintek száma Egyszintű önkormányzati rendszerek - az európai mini államokban csak települési szinten vannak önkormányzatok, területi önkormányzati szint nem alakult ki (Málta, Andorra, Luxemburg) - egyes föderális felépítésű államokban kisméretű az önkormányzati rendszer, a területi önkormányzatokkal rokonítható egységek miatt nincs területi önkormányzat (Ausztria, illetve a legtöbb svájci kanton közigazgatásában sincs területi önkormányzat) - speciális Skócia esete, 1996 óta egyszintű, csak területi önkormányzati szint van (32 unitary authorities) Kétszintű önkormányzati rendszerek - a települési szint felett egy területi szint van - általában ez a jellemző önkormányzati modell - Példák: Németország (Gemeinde Kreise), skandináv államok, visegrádi államok (Lengyelország kivételével) Háromszintű önkormányzati rendszerek - a települési szint felett két területi szint van - Minta: Franciaország /36 682 commune, 95 (+5 tengerentúli) département, 26 région/ - Hasonló modellek: 1. Olaszország (comune, provincia, reggio) 2. Bajorország: község (Gemeinde) járás (Kreise) körzet (Regierungsbezirke) 3. Lengyelország község (gmina) járás (powiat) vajdaság (województvo) 5
14. Az önkormányzatok feladatai és hatásköre, a helyi közügyek: a helyi közhatalom gyakorlása, a helyi közszolgáltatások szervezése; kötelező és fakultatív feladatok megkülönböztetése 1.A helyi közügyek - az önkormányzatok általánosan megfogalmazott feladata a helyi érdekű közügy vagy egyszerűbben a helyi közügyek önálló intézése - a jogalkotó a helyi közügyek körébe sorolja: 1. a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, 2. a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlását, 3. valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtését - a helyi önkormányzat az Ötv. keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket (Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül!) KÖZSZOLGÁLTATÁSOK MEGSZERVEZÉSE A helyi közszolgáltatások területei: - a helyi infrastruktúra üzemeltetése 1. településüzemeltetési szolgáltatások (pl. közterületek tisztántartása) 2. hálózatos szolgáltatások (pl. közüzemi hálózati vízellátás) 3. létesítmény-működtetés és ingatlanvagyonnal való gazdálkodás (pl. lakásgazdálkodás) - humán közszolgáltatások 1. közoktatás (pl. közvetlen iskolafenntartás) 2. egészségügyi ellátás (kötelező az alapfokú egészségügyi ellátás biztosítása) 3. szociális szolgáltatások (pl. gyermekvédelmi ellátások) 4. közművelődés és más humán szolgáltatások (múzeum, színház üzemeltetése) 6
- igazgatási szolgáltatások - gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatások A közszolgáltatások bizonyos fajtái a lakosság egészét vagy nagy részét érintik, pl.: a településtisztaság biztosítása, a közbiztonság védelme, a közművelődés támogatása, a köztemetők fenntartása vagy az egészségügyi ellátásról való gondoskodás. Ezzel szemben mások szűkebb körben hatnak, pl.: a szociális ellátás (ez egyébként a legnagyobb volumenű közfeladata az önkormányzatoknak; a lakosság ama részét érinti közvetlenül és elsődlegesen, amely egészségügyi, életkori vagy anyagi okok miatt külön támogatásra és védelemre szorul. A KÖZHATALOM ELLÁTÁSA, AZ ÖNKORMÁNYZATI HATÓSÁGI ÜGYEK - az önkormányzati hatósági ügy definiálásával adós maradt a törvényalkotó, mégis ha meg akarjuk határozni, azt mondhatjuk, hogy csak az önkormányzat illetékességi területén létező ügytípus - önkormányzati hatósági hatáskört egyrészt az Országgyűlés telepíthet, kizárólag törvényben, másrészt a képviselő-testület rendeletben - a Ket. szerint önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület, törvény rendelkezése alapján a polgármester jár el a képviselő-testület ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a részönkormányzat testületére, a képviselő-testület bizottságára vagy törvényben meghatározottak szerint létrehozott társulásra ruházhatja át - fontos, hogy a képviselő-testület nem ruházhat át önkormányzati hatósági hatáskört jegyzőre és kisebbségi önkormányzat testületére! - az önkormányzati hatósági ügyek közé elsősorban a segélyügyek egy része tartozik - az ügyek elbírálásánál a Ket. szabályait kell alkalmazni, az Ötv.-ben és az SZMSZben meghatározottakkal a döntés határozati formában történik amennyiben átruházott hatáskörben eljárva hozta meg határozatát az erre jogosult szerv, úgy ellene a képviselő-testülethez lehet fellebbezéssel élni amennyiben viszont a képviselő-testület járt el első fokon, úgy fellebbezésnek nincs helye a képviselőtestület döntését akár első, akár másodfokon járt el jogszabálysértésre hivatkozással bíróság előtt keresettel lehet megtámadni - ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a részönkormányzat testülete, a társulás önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfél kérelmére vagy hivatalból a helyi önkormányzatok törvényességi 7
ellenőrzéséért felelős szerv felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, illetve a testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb harminc napon belül folytassa le az eljárást - az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén az ügyfél vagy a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, továbbá ha az adott ügyben nincs felügyeleti szerv, vagy a felügyeleti szerv az intézkedési, eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, az ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására A helyi önkormányzat - a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat a kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról 2.A települési önkormányzatok kötelező és szabadon vállalható feladatai KÖTELEZŐ FELADATOK A települési önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvíz ellátásáról, - az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és a szociális alapellátásról, - a közvilágításról, - a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról; - a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről 8
SZABADON VÁLLALT FELADATOK A települési önkormányzatok kétféle módon vállalhatnak feladatot: - vállalkozhatnak új teendők ellátására, amelyek ezt megelőzően nem tartoztak egyetlen szerv feladatai közé sem, - meghatározott körben és szabályok szerint átvehetnek feladatokat más helyi önkormányzatoktól: 1. a kisebb lakosságszámú település önkormányzata vállalhatja önállóan vagy társulás formájában a nagyobb lakosságszámú település önkormányzata részére kötelezően előírt közszolgáltatási feladat megszervezését (ez esetben az átvállalt feladattal arányban álló fedezet biztosítására tarthat igényt) 2. a települési és megyei önkormányzatok között feladat-átcsoportosítás lehetséges 3.A területi (megyei) önkormányzatok kötelező és szabadon vállalható feladatai KÖTELEZŐ FELADATOK A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen: - a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja; - a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; - a megyei könyvtári szolgáltatásokról; - a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; - a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról; - az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról; - az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja, - a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; - az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról; - a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról. 9
A megyei önkormányzatoknak vannak további kötelező feladatai is. SZABADON VÁLLALT FELADATOK A megyei önkormányzat is vállalhat szabadon közfeladatokat, ennek azonban három irányból is van korlátja: - a kötelező feladatok teljesítése meg kell, hogy előzze a szabadon vállalt feladatok elvégzését, - más szerv (nem önkormányzat) kirázólagos feladatköre nem vállalható át, - a települések érdekei nem szenvedhetnek sérelmet. 4.A feladatok és hatáskörök gyakorlása A képviselő-testület a feladatok elvégzéséről négyféle módon gondoskodhat: - leggyakrabban szervei, továbbá a jegyző végzi el a feladatokat - a feladatok egy részét a képviselő-testület által alapított intézmények teljesítik - a közös feladatok ellátásában egyre nagyobb szerephez jutnak a helyi önkormányzatok társulásai - végül lehetőség van más szervek, illetőleg magánszemélyek bekapcsolására is 5.A települési önkormányzat hatásköre - rendeletalkotás - szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás - a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása - a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása - önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás - intézmény alapítása - eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál 10
- a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása - a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés 6.A területi önkormányzat hatásköre - szabadon társulhat más megye és bármely település önkormányzatával - saját terve és költségvetése alapján bevételeivel szabadon gazdálkodik - rendelkezik a törvényben meghatározott megyei önkormányzati tulajdonnal és vállalkozási tevékenységet folytathat - rendeletet alkothat - a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el 11
15. A települési önkormányzatok fajai; kötelező feladatai; a községi, a városi, a megyei jogú városi önkormányzat szervezeteinek eltérései 1.A települési önkormányzatok fajai Települési szinten az alábbi önkormányzatok találhatók: 1. a községi, 2. a városi, 3. a fővárosi és 4. a fővárosi kerületi. 2.A települési önkormányzatok kötelező és szabadon vállalható feladatai KÖTELEZŐ FELADATOK A települési önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvíz ellátásáról, - az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és a szociális alapellátásról, - a közvilágításról, - a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról; - a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről SZABADON VÁLLALT FELADATOK A települési önkormányzatok kétféle módon vállalhatnak feladatot: - vállalkozhatnak új teendők ellátására, amelyek ezt megelőzően nem tartoztak egyetlen szerv feladatai közé sem, - meghatározott körben és szabályok szerint átvehetnek feladatokat más helyi önkormányzatoktól: 12
1. a kisebb lakosságszámú település önkormányzata vállalhatja önállóan vagy társulás formájában a nagyobb lakosságszámú település önkormányzata részére kötelezően előírt közszolgáltatási feladat megszervezését (ez esetben az átvállalt feladattal arányban álló fedezet biztosítására tarthat igényt) 2. a települési és megyei önkormányzatok között feladat-átcsoportosítás lehetséges 4.A községi, a városi, a megyei jogú városi önkormányzat szervezeteinek eltérései Község, város Megyei jogú város Az önkormányzat szervezete Testülete és szervei Tisztségviselői Hivatala -képviselő-testület -polgármester polgármesteri -bizottság -alpolgármester(ek) hivatal ( képviselőtestület -részönkormányzat -jegyző, aljegyző hivatala) -tanácsnokok -közgyűlés -elnök közgyűlés hivatala -bizottság -alelnök(ök) -tanácsnok -főjegyző, aljegyző - a helyi önkormányzati szervek mindegyikében találhatunk képviseleti szerveket a képviseleti szervek elnevezése községekben, városokban és kerületekben képviselőtestület, a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi önkormányzatok esetében közgyűlés - a községi, városi képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására - a megyei jogú városban a közgyűlés kerületeket alakíthat, és kerületi hivatalokat hozhat létre - a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője az elöljáró, aki a megyei jogú város polgármesterének a felhatalmazása alapján gyakorolja a polgármestert megillető egyes hatósági jogköröket - a megyei jogú város közgyűlése kinevezi a kerületi hivatalok vezetőit, továbbá a kerület területén megválasztott képviselőkből kerületi képviselő-testületet hozhat létre 13
- a megyei jogú város közgyűlése több aljegyzőt is kinevezhet - a megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására. a bizottság tíztagú, a tagokat fele-fele arányban a megyei jogú városi, illetőleg a megyei közgyűlés választja a bizottság megállapítja szervezetének és működésének részletes szabályait a bizottság elnöki tisztségét - megállapodás szerint - felváltva a megyei jogú város polgármestere, illetve a megyei közgyűlés elnöke látja el az egyeztető bizottság a munkájába más érintett megyék képviselőit is bevonhatja bármelyik fél napirendet is tartalmazó javaslatára az egyeztető bizottságot 15 napon belül össze kell hívni 16. A fővárosi önkormányzati igazgatás sajátosságai 1.Általános rendelkezések - a főváros önkormányzati rendszere kétszintű: a fővárosi és kerületi önkormányzatokból áll - a főváros képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés - a fővárosi közgyűlés ülésén a fővárosi közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon, tanácskozási joggal vesz részt a kerületi képviselő-testület által megbízott kerületi küldött - a kerületben polgármestert, a fővárosban főpolgármestert választanak a fővárosi közgyűlés a főpolgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel egy vagy több főpolgármester-helyettest választhat - a fővárosi kerületi képviselő-testület hivatalát a jegyző, a fővárosi közgyűlés hivatalát (a főpolgármesteri hivatalt) a főjegyző vezeti - a fővárosi kerületi képviselő-testület és a fővárosi több aljegyzőt is kinevezhet 14
2.A fővárosi és a kerületi önkormányzatok feladatai A kerületi önkormányzat működési területén köteles gondoskodni: 1. az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és oktatásról, 2. egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, 3. a helyi közutak fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról, 4. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. - a fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak, e körben rendeletalkotási jog illeti meg - a kerületi képviselő-testület a működési területén, illetve a kerületi képviselőtestületek egyike vagy a képviselő-testületek társulása több kerületre kiterjedően az érintett képviselő-testületekkel és a fővárosi közgyűléssel kötött megállapodás alapján átvállalhatja a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatás szervezését - a közgyűlés saját feladat- és hatáskörében megállapodás alapján feladat- és hatásköröket adhat át a kerületi önkormányzatnak a közgyűlés az átadott feladatés hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásainak biztosítani A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen: 1. meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; 2. elkészíti a lakásépítési és lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását; 3. gondoskodik a katasztrófamegelőzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; 4. gondoskodik az egy kerületet meghaladó távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról, 15
közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában; gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről; 5. gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; 6. kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről; 7. ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait 8. megállapítja a főváros idegenforgalmi koncepcióját 9. a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével elnevezi a városrészeket 10. ellátja az önkormányzati levegőtisztaság-, vízminőség-védelmi feladatokat 11. közreműködik a foglalkoztatási gondok megoldásában; 12. rendeletében szabályozza a közterülethasználatot és a közterület rendjét; 13. rendeletében szabályozza a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait. 3.A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testületek rendeletalkotása - rendelkezései végrehajtására a közgyűlés, illetve a kerületi képviselő-testület rendeletet alkothat - a kerületi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes a közgyűlés rendeletével - a főpolgármester a fővárosi közgyűlés rendelettervezeteit tájékoztatásul megküldi a kerületi polgármestereknek; a kerületi polgármester a kerületi képviselő-testület rendelettervezeteit tájékoztatásul megküldi a főpolgármesternek - a kerületi képviselő-testület rendeletét a kihirdetés után meg kell küldeni tájékoztatásul a főpolgármesternek. a megküldésről a polgármester gondoskodik 16
17. A megyei önkormányzatok feladata, hatásköre, igazgatási szervezete 1.A megyei önkormányzatok kötelező és szabadon vállalható feladatai KÖTELEZŐ FELADATOK A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen: - a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja; - a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; - a megyei könyvtári szolgáltatásokról; - a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; - a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról; - az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról; - az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja, - a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; - az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról; - a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról. A megyei önkormányzatoknak vannak további kötelező feladatai is. SZABADON VÁLLALT FELADATOK A megyei önkormányzat vállalhat szabadon közfeladatokat, ennek azonban három irányból is van korlátja: - a kötelező feladatok teljesítése meg kell, hogy előzze a szabadon vállalt feladatok elvégzését, 17
- más szerv (nem önkormányzat) kirázólagos feladatköre nem vállalható át, - a települések érdekei nem szenvedhetnek sérelmet. 2.A megyei önkormányzat hatásköre - szabadon társulhat más megye és bármely település önkormányzatával - saját terve és költségvetése alapján bevételeivel szabadon gazdálkodik - rendelkezik a törvényben meghatározott megyei önkormányzati tulajdonnal és vállalkozási tevékenységet folytathat - rendeletet alkothat - a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el 3.A megyei önkormányzat igazgatási szervezete - a megyei önkormányzat jogi személy - feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el - a megyei önkormányzatot a közgyűlés elnöke képviseli a megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés - saját tagjai sorából - titkos szavazással választja a megbízatásának időtartamára - a megyei közgyűlés tisztségviselői: az elnök, egy vagy több alelnök a megyei közgyűlés a megyei közgyűlés elnökének javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel egy vagy több alelnököt választhat a megyei közgyűlés legalább egy alelnököt saját tagjai közül választ meg - a megyei közgyűlés köteles megalakítani a pénzügyi bizottságát, emellett meghatározott feladatainak eredményesebb ellátása érdekében szabadon alakíthat bizottságokat a bizottság elnöke megyei tanácsnok - ha a megyében területi kisebbségi önkormányzat alakul, a megyei közgyűlés köteles megalakítani kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságát, amelynek munkájában a megyei kisebbségi önkormányzat elnöke állandó tanácskozási joggal vesz részt - a megyei testületek és tisztségviselők munkáját megyei önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése a hivatal vezetőjét: a megyei főjegyzőt a megyei közgyűlés nevezi ki határozatlan időre, a megyei közgyűlés több aljegyzőt is kinevezhet 18
- a megyei közgyűlés meghatározza a hivatal belső szervezetét és működésének szabályait, biztosítja a hivatal működésének dologi feltételeit 18. Az önkormányzati társulások és szerepük a közigazgatásban; a körjegyzőség 1.A társuláshoz való jog - a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája deklarálja, hogy a helyi önkormányzatok jogosultak arra, hogy hatáskörük gyakorlása körében közös érdekeltségű feladatok megoldása érdekében együttműködjenek, és törvényi keretek között más helyi önkormányzatokkal társulást hozzanak létre - az Alkotmány szerint a helyi képviselőtestület szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek - az Ötv. széles körben biztosítja a társulási szabadságot: A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak. 2.Az önkormányzati társulási formák - az Ötv. a legfontosabbnak tartott társulási formákat megjeleníti, és ezek jelentősebb elemeit szabályozza, de kimondja, hogy más társulási formák is kialakíthatók - az Ötv. a társulás rendeltetése, funkciója szerint nevesíti a társulási formákat: 1. hatósági igazgatási társulás 2. intézményi társulás 3. társult képviselő-testület 19
HATÓSÁGI IGAZGATÁSI TÁRSULÁS A képviselő-testületek megállapodással egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre. INTÉZMÉNYI TÁRSULÁS Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérő megállapodás hiányában a közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselőtestületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá. TÁRSULT KÉPVISELŐ-TESTÜLET A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselő-testületet alakíthat. Társult képviselő-testület alakítása esetén a képviselő-testületek: - részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, - közös hivatalt tartanak fenn - és intézményeiket közösen működtetik. A társult képviselő-testület alakuló ülésén határozatba foglalja a megalakulását, a székhelyét, a hozzá tartozó települések felsorolását. A társult képviselő-testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult képviselő-testület ülését össze kell hívni bármely résztvevő település polgármesterének a kezdeményezésére. Társult testület alakítható úgy is, hogy az érdekelt települési képviselő-testületek a települések lakosságszámának arányában választják meg a tagjait a települési képviselők közül.. 3.A társulások részletes szabályozása (1997. évi CXXXV. törvény Ttv.) - a helyi önkormányzatok képviselő-testületei önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást - önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint államigazgatási feladat- és hatáskör ellátására egyaránt létrehozható társulás 20
- a társulási megállapodás határozatlan vagy határozott időre, feladat megvalósítására, feltétel teljesítésére szól, melynek módosítását, megszüntetését, felmondását a társulás bármely tagja kezdeményezheti - a társulás megszűnik: 1. ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; 2. ha a társulás valamennyi tagja elhatározta a társulás megszüntetését; 3. a bíróság jogerős döntése alapján - a szabályozás a társulási megállapodásoknak 4 típusát alakította ki: 1. a képviselő-testület megállapodhat más képviselő-testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára 2. két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja 3. két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv (társulási tanács) létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában 4. két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal 4.Körjegyzőség - az 1000-nél kevesebb lakosú, megyén belüli községek, amelyek közigazgatási területét legfeljebb két település közigazgatási területe választja el, az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget (sajátos társulási forma) alakítanak és tartanak fenn 21
- 1000 és 1000-nél több, de 2000nél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet - az 1000-nél kevesebb lakosú község képviselő-testülete is létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki - a körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet a döntést a kiválásról és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni - körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak meg - a körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki a körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges A körjegyző feladatai: - ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását - köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni - évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról - hetente legalább egy napon köteles minden községben ügyfélfogadást tartani A körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik! 22
19. A komplex kistérségi társulás - az Országgyűlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében megalkotta a 2004. évi CVII. törvényt - a kistérségben működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak (célja) - a többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását (funkciói) A többcélú kistérségi társulás létrehozásához szükséges, hogy: 1. a többcélú kistérségi társulási megállapodást a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek több mint a fele, de legalább két képviselő-testület, míg a területfejlesztési feladatok vállalása esetén a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek mindegyike jóváhagyja; 2. a többcélú kistérségi társulási megállapodást jóváhagyó települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át; illetve 50%- át, ha a társulás tagjainak száma eléri a kistérségbe tartozó települések számának 60%-át; 3. megalakulását követően a kincstár nyilvántartásba vegye. - a többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozni bármikor, abból kiválni törvényben meghatározott esetben, illetve naptári év utolsó napjával lehet a kiválásról szóló minősített többséggel hozott döntést a települési önkormányzat képviselő-testülete hat hónappal korábban köteles meghozni, és azt a társulás tagjaival közölni - a többcélú kistérségi társulás jogi személy 23
A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat a közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról: 1. oktatás és nevelés; 2. szociális ellátás; 3. egészségügyi ellátás; 4. család-, gyermek- és ifjúságvédelem; 5. közművelődési, közgyűjteményi tevékenység; 6. helyi közlekedés, helyi közútfenntartás; 7. ingatlan- és vagyongazdálkodás; 8. vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés; 9. kommunális szolgáltatások és energiaellátás; 10. környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés; 11. szennyvíztisztítás és -elvezetés; 12. területrendezés; 13. esélyegyenlőségi program megvalósítása; 14. foglalkoztatás; 15. gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom; 16. állat- és növényegészségügy; 17. belső ellenőrzés; 18. területfejlesztés - a többcélú kistérségi társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket - a többcélú kistérségi társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét - a többcélú kistérségi társulás döntéshozó szerve a társulási tanács - a társulási tanács gyakorolja a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket - a társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják - a társulási tanács alakuló ülését a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzatának polgármestere hívja össze; a társulási tanács alakuló ülésén mondja ki a többcélú kistérségi társulás megalakulását 24
- a társulási tanács alakuló ülésén titkos szavazással tagjai sorából elnököt választ, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettes(eke)t választhat, meghatározza a helyettesítés rendjét - a társulási tanács minden tagja főszabály szerint egy szavazattal rendelkezik; de a társulás tagjai a többcélú kistérségi társulási megállapodásban rögzíthetik, hogy a társulási tanács tagjai a település lakosságszáma vagy a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkezzenek szavazati joggal - a társulási tanács tagjai évente legalább két alkalommal beszámolnak képviselőtestületeiknek a társulási tanácsban végzett tevékenységükről - a társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza - a társulási tanács ülését össze kell hívni: 1. szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal; 2. a többcélú kistérségi társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott esetben; 3. a társulás tagjai egynegyedének - napirendet tartalmazó - indítványára, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül; - a társulási tanács ülése nyilvános - a társulási tanács: 1. zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági ügy tárgyalásakor; 2. zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene - a többcélú kistérségi társulások megszűnnek, ha a létrehozásukhoz szükséges feltételek már nem állnak fenn 25
20. Az önkormányzatok hatósági feladatai: önkormányzati hatósági ügyek, államigazgatási feladatok, államigazgatási hatósági ügyek 1.Az önkormányzati hatósági ügyek - az önkormányzati hatósági ügy definiálásával adós maradt a törvényalkotó, mégis ha meg akarjuk határozni, azt mondhatjuk, hogy csak az önkormányzat illetékességi területén létező ügytípus - önkormányzati hatósági hatáskört egyrészt az Országgyűlés telepíthet, kizárólag törvényben, másrészt a képviselő-testület rendeletben - a Ket. szerint önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület, törvény rendelkezése alapján a polgármester jár el a képviselő-testület ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a részönkormányzat testületére, a képviselő-testület bizottságára vagy törvényben meghatározottak szerint létrehozott társulásra ruházhatja át - fontos, hogy a képviselő-testület nem ruházhat át önkormányzati hatósági hatáskört jegyzőre és kisebbségi önkormányzat testületére! - az önkormányzati hatósági ügyek közé elsősorban a segélyügyek egy része tartozik - az ügyek elbírálásánál a Ket. szabályait kell alkalmazni, az Ötv.-ben és az SZMSZben meghatározottakkal a döntés határozati formában történik amennyiben átruházott hatáskörben eljárva hozta meg határozatát az erre jogosult szerv, úgy ellene a képviselő-testülethez lehet fellebbezéssel élni amennyiben viszont a képviselő-testület járt el első fokon, úgy fellebbezésnek nincs helye a képviselőtestület döntését akár első, akár másodfokon járt el jogszabálysértésre hivatkozással bíróság előtt keresettel lehet megtámadni - ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a részönkormányzat testülete, a társulás önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfél kérelmére vagy hivatalból a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, illetve a testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb harminc napon belül folytassa le az eljárást 26
- az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén az ügyfél vagy a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, továbbá ha az adott ügyben nincs felügyeleti szerv, vagy a felügyeleti szerv az intézkedési, eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, az ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására 2.Államigazgatási feladatok, államigazgatási hatósági ügyek - bár az önkormányzatok elsősorban a helyi közügyeket intézik, a jogalkotó államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátását is bízott rájuk - törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel - törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, a főjegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is - törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában - a főváros sajátos helyzetére figyelemmel törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett a főpolgármester hatáskörébe utalhat, egyes államigazgatási hatósági ügyekben a főjegyzőt első fokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra vagy a főváros egészére kiterjedő illetékességgel - a fővárosi kerületi képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy egyes államigazgatási hatósági ügyfajtákat több kerületre, illetőleg a főváros egészére kiterjedő társulásban látnak el - törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a közgyűlés rendeletében több kerületre, illetőleg a főváros egészére kiterjedő társulás létrehozását kötelezővé teheti egyes államigazgatási hatósági ügyfajták intézésére; elrendelheti egyes hivatali szolgáltatások (pl. ügyfélszolgálati irodák, egymenetes és rövidített határidejű ügyintézés) egységes és összehangolt ellátását 27
21. Az önkormányzat igazgatási szervezete: a képviselőtestület, a bizottságok, a részönkormányzati testületek; a polgármester, jegyző jogi helyzete, megbízatása, feladata, hatásköre 1.Képviselő-testület jogi helyzete, feladat- és hatásköre - a helyi önkormányzati szervek mindegyikében találhatunk képviseleti szerveket a képviseleti szervek elnevezése községekben, városokban és kerületekben képviselőtestület, a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi önkormányzatok esetében közgyűlés - a képviseleti szervek testesítik meg legkifejezőbben a helyi önkormányzás lényegét, a lakossági akarat elsődlegességét a helyi közügyek intézésében - a képviseleti szervek működhetnek: 1. testületi formában, amikor az összes képviselő részt vesz az üléseken, illetve döntéshozatalban, ezt nevezzük plenáris ülésezési formának 2. s bizottsági formában, amikor a képviselők csupán egy kisebbik része vállal közreműködést valamilyen önkormányzati feladat ellátásában - a képviselő-testület általában önállóan működik, vagyis a településeknek saját képviselő-testülete van, de emellett, azaz a saját képviselő-testület fenntartása mellett más települési önkormányzattal közös testületet is kialakíthat - az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg a képviselő-testületet a polgármester képviseli - a feladatok a helyi közszolgáltatások körében különösen: 1. a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme 2. a lakásgazdálkodás 3. a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás 4. köztemető fenntartása 5. a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, 28
valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása 6. helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása 7. gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól 8. közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában 9. az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás 10. a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása 11. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése - a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja e hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja az átruházott hatáskör tovább nem ruházható! - a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: 1. rendeletalkotás 2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás 3. a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása 4. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása 5. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás 6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás 7. intézmény alapítása 8. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál 9. a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása 10. a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés 29
2.Önkormányzati bizottságok jogi helyzete, feladatköre - a képviseleti szervtípus sajátos formáját képezik az önkormányzati bizottságok - a bizottságok teremtik meg a lehetőségét annak, hogy a képviselők ne csupán a viszonylag ritkán sorra kerülő testületi ülésen teljesíthessék a választópolgároktól kapott megbízásaikat, hanem szűkebb körű, de gyakrabban ülésező közösségben is - a bizottság - a feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását - a bizottság a feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselőtestület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti - a képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának 3.Településrészi önkormányzat - a képviselő-testület településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből, más választópolgárokból - a településrészi önkormányzati testület vezetője települési képviselő - a település szerkezeti sajátosságai tehetik indokolttá a településrészi önkormányzat létrehozását - a településrészi önkormányzat lényegében általános hatáskörű bizottság, szűkebb illetékességi területtel - a képviselő-testület a településrészt érintő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra, anyagi eszközöket adhat számára 4.Polgármester jogállása, feladatai - a polgármester összekötő kapocs a lakosság és a képviselő-testület, a képviselőtestület és az igazgatási feladatokat ellátó hivatal, a település és a külvilág, az önkormányzat és az önkormányzaton kívüli helyi szervek között 30