EGYSZER ILLETVE KÉTSZER SZOPTATOTT NYULAK NÉHÁNY EMÉSZTÉSÉLETTANI PARAMÉTERÉNEK VIZSGÁLATA ZOMBORSZKY-KOVÁCS M., GYARMATI T., PÁRIZS T., SZENDRŐ ZS., KAMETLER L., BENCS-KÖLLŐ Z. Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. Pf. 16. E-mail: Melinda@atk.kaposvar.pate.hu ABSTRACT - Some physiological properties of the digestive tract in traditionally reared and exclusively milk-fed young rabbits In this experiment certain physiological properties of the digestive tract were examined and compared in young rabbits suckled either once (1x) or twice (2x) daily up to the age of 35 days. The quantity of the gastric content was found to rise with advancing age in both groups (from 36 to 70 g and from 37.5 to 79 g). In both groups the ph of the stomach was higher during the suckling period (4.5-5.3) than subsequent to weaning (1.6-2.4). The quantity of the caecal content also increased with age (from 4 or 8 g), on the 37 th day significantly higher quantities of caecal content were recorded in 2x rabbits (50.5 g compared with 35 g). In these rabbits the ph of the caecal content decreased more slowly from an initial high value (6.0 and 6,5 in 1x and 2x rabbits, respectively), and by the 37 th day had settled at a low value (5.7-5.8) in both groups. The dry matter content of the content of the caecum decreased from 27 % to 19-21 % in both groups. Total volatile fatty acid (tvfa) and acetic acid (C2) concentration, which amounted to 66-88 % of tvfa, rose; in 1x rabbits they were at higher levels by the 30 th day (53.6 and 42.2 mmol/l, respectively), and remained at an increased level until the 44 th day (P<0.05). The ratio of C3:C4 was high on the 23 rd day (2.5 and 2.4), but had decreased by the 30 th day (0.5 in 1x and 1.7 in 2x) and, further, by the 40 th day (0.2). In 1x rabbits coliform count proved significantly lower (10 5 ) on the 23 rd day than in 2x rabbits (10 6 ). By the 37 th day this count had decreased in both groups and subsequently remained at a low level (<10 4 ). By the 23 rd day Bacteroides were present in large quantities (10 8 ) in the caecum and showed no change with advancing age. BEVEZETÉS A hagyományosan nevelt szopósnyulak sajátossága, hogy napjában csak egyszer szopnak (LEBAS, 1970; SZENDRŐ és mtsai, 1993) viszonylag hatalmas gyomorban 2,5-3 perces szopási idő alatt a testtömegük 25-30 %-át kitevő tejmennyiséget vesznek fel (LEBAS és mtsai, 1986), melynek megemésztésére 24 óra áll rendelkezésre. Három hetes korukig csak tejen élnek (KUSTOS és mtsai, 1996; LEBAS és mtsai, 1986), majd ezután fokozatosan térnek át a szilárd takarmány fogyasztására. Húsnyulakkal végzett kísérletek (GYARMATI és mtsai, 1999; MCNITT és MOODY, 1988; SZENDRŐ és mtsai, 1998) egyértelműen bizonyították, hogy a szopósnyulak hajlandók kétszer szopni és így az egyszer szoptatott társaikhoz képest 80-85 %-kal több táplálékhoz jutnak. Súlyfölényüket a hízlalás alatt is megtartják. Néhány elhullással kapcsolatos eredmény (SZENDRŐ és mtsai, 1998) alapján feltételezhető, hogy a kétszer szoptatott nyulak elválasztása utáni szilárd takarmányra történő áttérés az emésztésélettani szempontból problémás. A kísérletben az elválasztásig egyszer és kétszer szoptatott, ennek megfelelően a szilárd takarmányra különböző ütemben átszokó nyulak néhány emésztés-élettani paraméterének alakulását vizsgáltuk. 107
ZOMBORSZKY-KOVÁCS és mtsai: Egyszer illetve kétszer szoptatott nyulak ANYAG ÉS MÓDSZER Kísérleti állatok, tartásuk és takarmányozásuk A kísérletet Pannon fehér nyulakkal végeztük. Az állatokat zárt, télen fűtött (min. 15 C), de nyáron nem temperált (max. 26 C) istállókban, napi 16 órás megvilágítás mellett tartottuk. Az anyákat egy dróthálóval kettéválasztott ketrecben helyeztük el. Minden ketrechez egy közös elletőrész tartozott, melybe az anyanyulak külön-külön zárható búvónyíláson járhattak be. A kísérleti állatokat egyedi spermával mesterségesen termékenyítettük, majd a vemhesség 31. napján 5 NE oxitocinnal lefialtattuk őket. Az anyákat életkoruk alapján 2 kísérleti csoportba osztottuk. Mindegyik anyanyúl alá 8 közepes testtömegű újszülött nyulat helyeztünk. Az anya-, a szopós-, és a növendéknyulak egyaránt kereskedelmi forgalomban kapható medikáció nélküli tápot kaptak ad libitum (E: 10,3 DE MJ/kg, CP: 16,8%, Cfot: 2,9 %, CF: 14,1 %). Az ivóvíz tetszés szerinti mennyiségben állt a nyulak rendelkezésére szopókás önitatóból. A kétszeri szoptatás technológiája A kétszeri szoptatást GYARMATI és mtsai (1999) módszere szerint végeztük. A gyakorlatban jól bevált a reggel 8 és a délután 4 órakor történő szoptatás. Az elletőláda búvónyílását mindegyik csoportban reggel 8 órakor nyitjuk ki és 30 percig hagyjuk nyitva, hogy elegendő idő legyen a szoptatásra. A kétszer szoptatott csoportnál a másik (pót) anya számára délután 4 órakor ugyancsak 30 percre nyitjuk ki az elletőláda másik bejáratát. A nyulakat 35 napos korban választottuk el és a megszületés helyén csoportosan neveltük fel őket. A kísérlet menete A vizsgálatokhoz hagyományosan nevelt, születéstől a 35 napos választásig egyszer szopott, a szilárd takarmányra normál ütemben átszokó nyulakat (1x), illetve a születéstől a 35 napos választásig kétszer szoptatott nyulakat (2x) használtunk. A megszületést követő 23., 30., 37., és 44. napon csoportonként 8 állatot extermináltunk. A tápcsatorna eltávolítása a gyomor, a vékonybél és a vakbél elkülönítése után különböző paramétereket határoztunk meg. A vizsgált paraméterek Lemértük a gyomor- és a vakbéltartalom mennyiségét, valamint kézi automata ph mérővel (OP-110, Radelkis, Hungary) a tartalom ph értékét. A chymus szárazanyag tartalmának meghatározása a "Takarmányok táplálóanyag tartalmának meghatározása" c., MSZ 6830-77 sz. Magyar Szabványban leírtak szerint történt. A vakbéltartalom illó zsírsav (ecetsav, propionsav, vajsav, izovajsav, valeriánsav, izovaleriánsav és kapronsav) koncentrációját gázkromatográfiás módszerrel határoztuk meg, a vizsgálatokat a Kémiai Intézetben végeztük az alábbiak szerint: 108
1 g mintát 10 ml ioncserélt vízzel higítottuk, majd hozzáöntöttünk 25 µl 85 %-os foszforsavat. 8000 / perc fordulatszámon 10 percig centrifugáltuk. A felülúszót 24 órára lefagyasztottuk, majd felengedést követően szűrtük. A szűrlet 1050 µl-éhez 1 ml dietilétert adtunk. A dietiléteres fázisból injektáltunk a gázkromatográfba. Chrompack CP 9000 készüléket, FFAP 30 m x 0.32 mm kapilláris oszlopokat és lángionizációs detektort használtunk. A bakteriológiai vizsgálatokhoz 1 g chymus-ból higítási sort készítettünk. Meghatároztuk a Bacteroidesek, a coliformok, a lactobacillusok, valamint a streptococcusok számát. Az egyes baktériumok tenyésztéséhez használt táptalajokat, valamint a tenyésztés módját az 1. táblázatban foglaltuk össze. A tenyésztési idő végén a telepeket megszámoltuk. 1. táblázat A mikrobiológiai vizsgálatokhoz használt táptalajok és tenyésztési paraméterek Table 1. Data on the bacterial assays Baktériumok (bakterium) Bacteroides Lactobacillus Streptococcus Coliformok Táptalaj (Culture medium) Eszkulinnal, neomycinnel és Feammónium-citráttal kiegészített Schaedler agaron (Schaedler agar, supplemented with esculine, neomycine and Fe-ammoniumcitrate) MRS Edward Drigalsky Tenyésztés (Culturing) Szigorúan anaerob, 37 C-on, 96 óráig (Anaerobic, on 37 C, for 96 hours) Anaerob 37 C-on, 48 órán (Anaerobic, on 37 C, for 48 hours) Aerob 37 C-on, 48 óráig (Aerobic, on 37 C, for 48 hours) Aerob 37 C-on, 24 órán (Aerobic, on 37 C, for 24 hours) Statisztikai analízis A statisztikai analíziseket az SPSS (1996) programcsomaggal végeztük el, páros t- próbával, illetve varianciaanalízissel vizsgálva a csoportok illetve a vizsgálati időpontok közötti eltéréseket. EREDMÉNYEK A gyomor-, és a vakbéltartalom mennyisége és ph értéke A gyomortartalom mennyisége mindkét csoportban emelkedett. A két csoport közötti kismértékű eltérés egy esetben sem volt szignifikáns (2. táblázat). A gyomor ph értéke a tejtáplálás ideje alatt mindkét csoportban magasabb volt, mint az elválasztást követően, a kétszer szopott nyulakban lassabban, csak a 44. napra érte el a kifejlett állatra jellemző értéket. A 37. napon látható különbség szignifikáns (P<0.05) volt. 109
ZOMBORSZKY-KOVÁCS és mtsai: Egyszer illetve kétszer szoptatott nyulak A vakbéltartalom mennyisége ugyancsak emelkedett a kétszer szopott állatokban feltehetően a gyorsabb növekedés miatt tapasztalt gyorsabb szervnövekedés következtében - a 37. napon szignifikánsan több tartalmat mértünk, a különbség a 44. napra csökkent. A vakbéltartalom ph-ja a kétszer szopott állatokban magasabb értékről indulva lassabban csökkent, a 37. napra mindkét csoportban alacsony értékre állt be. A vékonybélből nyert chymus ph-ja mindvégig 6,8 és 7,1 között változott, sem a mintavételek, sem a csoportok között nem mutatott szignifikáns eltérést. 2. táblázat A gyomor- és vakbéltartalom mennyisége és ph értéke Table 2. Quantity and ph of the gastric and caecal content Életkor, napok (Age, days) Csoport 23 30 37 44 (Group) (mean) (mean) (mean) (mean) A gyomortartalom mennyisége, g (Weight of the gastric content, g) 1x (SS) 36 5 47 4 53 5 70 6 2x (DD) 37.5 4.5 50 5 64 6 79 8 A gyomortartalom ph-ja (ph of the gastric content) 1x (SS) 5.3 0.2 4.6 0.5 1.8* 0.2 1.6 0.3 2x (DD) 5.2 0.3 4.5 0.4 2.4* 0.3 1.6 0.2 A vakbéltartalom mennyisége, g (Weight of the caecal content, g) 1x (SS) 4 1.5 16 3 35* 4 66.5 7 2x (DD) 8 2 20 4 50.5* 5 77 8 A vakbéltartalom ph-ja (ph of the caecal content) 1x (SS) 6* 0.3 6.1 0.2 5.8 0.3 5.7 0.4 2x (DD) 6.5* 0.2 6.3 0.4 5.8 0.4 5.8 0.3 *: Szignifikáns különbség a csoportok között (P<0,05) (significant difference between groups, P<0.05) A vakbéltartalom szárazanyag tartalma és illózsírsav koncentrációja A vakbéltartalom szárazanyag tartalma a kor előrehaladtával mindkét csoportban csökkent (3. táblázat). Ezzel párhuzamosan emelkedett az összes illózsírsav (tvfa) koncentráció. Az egyszer szopott nyulak esetében a tvfa mennyisége már a 30. napon magasabb volt, és a 44. napig magasabb szinten maradt (P<0.05). Irodalmi adatokkal (Padilha és mtsai, 1995) megegyezően az illózsírsavak változásával párhuzamosan alakult az ecetsav (C2) koncentrációja, amely az tvfa 66-88 %-át tette ki. A 23. napon az ecetsav mellett a propionsav (C3) volt a legnagyobb mennyiségben kimutatható (az összes illózsírsav 16 ill. 13 %-a), majd a kor előrehaladtával ennek mennyisége csökkent, míg a vajsav (C4) mennyisége emelkedett. A tvfa alakulásával összhangban az egyszer szopott állatokban már a 30. napon magasabb ecetsav és vajsav tartalmat mértünk, ugyanakkor a kétszer szopott nyulakban a propionsav koncentráció volt magasabb. A C3:C4 arány a 23. napon magas volt (2,5 ill. 2,4), a 30. (0,5 ill. 1,7) majd a 40. napra (0,2) erőteljesen lecsökkent. Az egyéb illózsírsavak (i-vajsav, i-valeriánsav, valeriánsav) együttes mennyisége az egyszer szopott állatokban már a 23. napon alacsony (1,8 mmol/l) volt, és nem változott. A 110
kétszer szopott állatokban koncentrációjuk a 23. és 30. napon 4,1 ill. 4,9 mmol/l volt, a 37. napra csökkent le 0,8 mmol/l-re. 3. táblázat A vakbéltartalom szárazanyag tartalma és illózsírsav koncentrációja Table 3. Dry matter content and VFA concentration of caecal chyme Életkor, napok (Age, days) Csoport 23 30 37 44 (Group) (mean) (mean) (mean) (mean) szárazanyag tartalom (%) (dry matter content, %) 1x (SS) 27.3 0.8 21.6 0.8 21.1 0.6 20.7 0.6 2x (DD) 27.0 0.6 22.1 0.9 21.0 0.7 18.8 0.5 tvfa tartalom (mmol/l) (tvfa content, mmol/l) 1x (SS) 29.4 2.8 50.0* 5.6 54.0* 6.2 70.4* 8.2 2x (DD) 26.4 3.4 31.2* 4.1 38.4* 5.2 51.1* 6.1 ecetsav (C2) koncentráció (mmol/l) (acetic acid /C2/ content, mmol/l) 1x (SS) 21.0 1.8 42.2 5.9 43.0 6.5 60.3 8.2 2x (DD) 17.5 1.5 27.2 3.4 30.8 5.2 43.3 3.6 propionsav (C3) koncentráció (mmol/l) (propionic acid /C3/ content, mmol/l) 1x (SS) 4.7 1.1 2.0 0.2 1.8 0.1 1.5 0.3 2x (DD) 3.4 1.8 3.1 0.1 2.9 0.2 1.6 0.2 vajsav (C4) koncentráció (mmol/l) (butric acid /C4/ content, mmol/l) 1x (SS) 1.9 0.5 4.3 0.7 7.4* 1.0 7.6 1.2 2x (DD) 1.4 0.4 1.8 0.4 3.9* 0.1 6.1 0.5 C3/C4 arány (C3/C4 ratio) 1x (SS) 2.5 0.3 0.5* 0.2 0.2 0.05 0.2 0.05 2x (DD) 2.4 0.3 1.7* 0.3 0.7 0.2 0.3 0.1 *: Szignifikáns különbség a csoportok között (P<0,05) (significant difference between groups, P<0.05) A vakbélflóra összetétele Az anaerob összcsíraszám mindkét csoportban magas (10 10-10 11 baktérium/g chymus) volt. A coliformok száma az egyszer szopott csoportban a 23. napon szignifikánsan alacsonyabb (10 4-10 5 ) volt, mint a kétszer szopott nyulakban (10 6 ). A 37. napra számuk mindkét csoportban csökkent és alacsony (<10 4 ) szinten maradt (4. táblázat). Streptococcusokat csak a 23. és 30. napon, Lactobacillusokat egyáltalán nem lehetett kimutatni. A Bacteroidesek már a 23. napon nagy számban (10 8 ) voltak jelen a vakbélben, számuk nem változott a kor előrehaladtával. 111
ZOMBORSZKY-KOVÁCS és mtsai: Egyszer illetve kétszer szoptatott nyulak 4. táblázat: A vakbél mikroflórája Table 4. Data on the composition of the caecal microflora Csoport Életkor, napok (Age, days) (Groups) 23 30 37 44 Bacteroides (baktériumszám/g chymus) (Bacteroides, germ count/g chyme sample) 1x (SS) 2,8x10 8 1,8x10 8 3,7x10 8 5,6x10 8 2x (DD) 1,2x10 8 1,6x10 8 2,6x10 8 4,6x10 8 Coliform (baktériumszám/g chymus) (Coliforms, germ count/g chyme sample) 1x (SS) 1,5x10 5* 4,3x10 4* 2,6x10 3 4,3x10 3 2x (DD) 5,5x10 6* 2,9x10 6* 3x10 4 4x10 3 Streptococcus (baktériumszám/g chymus) (Streptococci, germ count/g chyme sample) 1x (SS) 3x10 5 3,5x10 3 <10 3 <10 3 2x (DD) 1,7x10 5 2,2x10 3 <10 3 <10 3 *: Szignifikáns különbség a csoportok között (P<0,05) (significant difference between groups, P<0.05) MEGBESZÉLÉS, KÖVETKEZTETÉSEK Eredményeink alapján megállapítható volt, hogy a szopás (2x szoptatott csoport), vagy a korai táplálékfelvétel (1x szoptatott csoport) a vizsgált időszakban nem befolyásolta a gyomor- és vékonybéltartalom mennyiségét és szárazanyag tartalmát. Az 1x szoptatott nyulakban a gyomor és a vakbél ph-ja megegyezett a szakirodalomban leírt, hasonló korú nyulakban tapasztalt értékekkel (CHEEKE, 1987; FEKETE, 1990). Ugyanakkor a 2x szoptatás hatására magasabb volt a gyomor és a vakbél ph értéke, valamint a vakbéltartalom ecetsav és vajsav koncentrációja. Eredményeink hasonló tendenciát mutattak, mint PADILHA és mtsai (1996) 42 napos korig kétszer szoptatott, csak tejen felnevelt nyulakkal végzett kísérleti eredményei. Összevetve az általuk mért 12,5 mmol/l tvfa koncentrációval, esetünkben a vakbéltartalom lényegesen több illó zsírsavat tartalmazott, aminek oka az lehetett, hogy a kétszer szopott nyulak is fogyasztottak szilárd takarmányt a 25-28. naptól. Ez magyarázhatja a kétszer szopott nyulak esetében is a Bacteroides korai, nagyszámú megtelepedését. Az elágazó szénláncú illó zsírsavak és a valeriánsav PADILHA és mtsai (1996) kísérletében végig magas volt, esetünkben a kétszer szopott nyulakban a választást megelőzően mértünk magas koncentrációt, ami intenzívebb proteolitikus fermentációs folyamatokat jelez. Irodalmi adatokkal (GOUET és FONTY, 1973; FEKETE, 1988) megegyezően a bélflóra a házinyúlra jellemzően és a többi monogasztrikus állattól eltérően egyszerű, főleg nem spórás, szigorúan anaerob, Gram-negatív Bacteroidesek-ből állt. A Bacteroidesek már a 23. napon nagy számban (10 8 ) voltak jelen a vakbélben, számuk nem változott a kor előrehaladtával. GOUET és FONTY (1973) vizsgálatai szerint ezek a baktériumok gyorsan, már az 1-2. héten betelepülnek a vak- és remesebélbe. PADILHA és mtsai (1996) szerint a coliformok száma elsősorban az állat korától, nem pedig a takarmányozástól függ. MORISSE és mtsai (1985), valamint PROHÁSZKA (1980) szerint összefüggés mutatható ki a coliformok száma, a ph és a tvfa koncentráció között. Kísérletünkben a 23. napon a kétszer szopott csoportban a magasabb coliform-szám mellett magasabb ph értéket és kissé alacsonyabb tvfa koncentrációt mértünk. A választást 112
követően azonban a coliformok száma az alacsonyabb tvfa tartalom ellenére is ugyanolyan alacsony szinten volt, mint az egyszer szopott állatokban. Összefoglalva, eredményeink alapján megállapítható volt, hogy a kétszer szopott nyulak vizsgált emésztésfiziológiai paraméterei, a vakbélflóra kivételével, lassabban, később érték el a kifejlett nyúlra jellemző értékeket, mint az egyszer szopott, hagyományosan nevelt társaik. Eredményeink, további vizsgálatokkal kiegészítve, választ adhatnak a kétszer szoptatott nyulak választás után fellépő emésztési problémáinak hátterére, valamint felhasználhatók az állategészségügyi és állathigiéniai prevenció területén. IRODALOMJEGYZÉK CHEEKE P.R. 1987: Rabbit feeding and nutrition. Academic Press, San Diego. FEKETE S. 1988: Recent findings and future perspectives of rabbit s physiology. 4 th World Rabbit Congress, Budapest, Vol. 2, 327-343. GOUET P., FONTY G. 1973: Evolution de la microflore digestive du lapin holoxénique de la naissance au sevrage. Ann. Biol. Anim. Biochim. Biophys., 13. 733-735. GYARMATI T., SZENDRŐ ZS., BÍRÓ-NÉMETH E., RADNAI I., PAPP GY., MATICS ZS. 1999: Effect of double suckling on production of kits. 11 th Symp. Housing and Diseases of Rabbits, Celle KUSTOS K., SZENDRŐ ZS., CSAPÓ J., BÍRÓ H., RADNAI I., BÍRÓ-NÉMETH E., BÁLINT Á. 1996: Effect of lactation stage and pregnancy status on milk composition. 6 th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 2, 187-190. LEBAS F. 1970: Alimentation et croissance du lapereau sons la mére. Rec. Med. Vet., Ed. ITAVI, Paris, p 50. LEBAS F., COUDERT P., ROUVIER R., ROCHAMBEAU DE H. 1986: The rabbit husbrandy, health and production. FAO Animal Production and Health Service, No 21. MCNITT J.I., MOODY G.L. 1988: Milk intake and growth rate of suckling rabbits. J. Appl. Rabbit Res., 11. 117-119. MORISSE J.P., BOILLETOT E., MAURICE R. 1985: Alimentation et modification du ilieu intestinal chez le lapin (AGV, NH 3, ph, flore). Rec. Méd. Vét., 161. 443-449. PADILHA M.T.S., LICOIS D., GIDENNE T., CARRE B., FONTY G. 1995: Relationship between microflora and caecal fermentation in rabbits before and after weaning. Reprod. Nutr. Dev., 35. 375-386. PADILHA M.T.S., LICOIS D., GIDENNE T., CARRE B., CONDERT P., LEBAS F. 1996: Ceaced microflora and fermentation pattern in exclusively milk-fed young rabbits. 6 th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 1, 247-251. PROHÁSZKA L. 1980: Antibacterial effect of volatile fatty acids in enteritic Escherichia coli infections of rabbits. Zbl. Vet. Met., B27, 631-639. SZENDRŐ ZS., BÍRÓ-NÉMETH E., RADNAI I., ZIMÁNYI A., KUSTOS K. 1993: Effect of free and one-a-day suckling on production of rabbit does. 8 th Symp. Housing and Diseases of Rabbits, Celle, 267-275. SZENDRŐ ZS., MILISITS G., PAPP GY., GYARMATI T., LÉVAI A., RADNAI I., BÍRÓNÉ NÉMETH E. 1998: Az egy és a két anya által szoptatott nyulak tejfogyasztása és tömeggyarapodása. 10. Nyúltenyésztési Tud. Nap, Kaposvár, 35-39. 113