I. Témakör Egészségügy és családtámogatás Egészségbiztosítás 1. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény hatálya, alapelvei. Melyek a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai. Az egészség önkéntes biztosítása (non-profit egészségpénztárak, magánbiztosítás). 2. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság (a TAJ szám képzése), és a jogviszony egészségügyi szolgáltató által történő ellenőrzése. 3. Az egészségügyi szolgáltatók. Az egészségügyi szolgáltatások rendszere, működési elve. (Ellátási szintek, progresszív betegellátás, területi ellátási kötelezettség fogalma.) Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó rendelkezések, valamint a betegellátás sorrendjét meghatározó szabályok ismertetése. 4. A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások rendszere Magyarországon. 5. Az egészségügyi alapellátás struktúrája és finanszírozása. Praxisjog, a praxisprivatizáció folyamatának ismertetése. 6. Az egészségügyi járóbeteg-szakellátás struktúrája és finanszírozása Magyarországon. 7. Fogorvosi ellátás és finanszírozása Magyarországon. 8. Az egészségügyi fekvőbeteg-gyógyintézeti szakellátás struktúrája és finanszírozása Magyarországon. (A Homogén betegségcsoportok rendszere.) Az ún. várólista alapján nyújtható ellátásokra vonatkozó szabályok ismertetése. 9. Az otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás ismertetése, finanszírozása Magyarországon. 10. Mentés, betegszállítás és finanszírozása Magyarországon. 11. Utazási költségtérítés. 12. A fürdőgyógyászati ellátások és finanszírozása Magyarországon. 13. A gyógyszerellátás és gyógyászati segédeszköz-ellátás és annak finanszírozása Magyarországon. 14. A betegjogok és a betegjogok érvényesítésének intézményei. A betegek kötelezettségei. 15. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei. 16. A külföldön történő gyógykezelések szabályai [Ebtv., kétoldalú egyezmények és a Külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013. (IX.25.) Korm.rendelet] 17. Határozza meg az egészségügy fogalmát a WHO szerint. Mutassa be az egészségügy tevékenységét, funkcióját, feladatait és az egészségügyi rendszer összetevőit.
18. Ismertesse és értelmezze azon alapelveket, amelyek teljesülését biztosítani kell az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglaltak szerint. 19. Határozza meg az egészségfejlesztés és az egészségnevelés fogalmát, célját, feladatait és eszközeit. 20. Mutassa be az állam felelősségét, szerepét a lakosság egészségi állapotáért, valamint az állami jelenlét indokait és formáit az egészségügyben. 21. Ismertesse az Országgyűlés, a Kormány és a Miniszter feladatait az egészségügyi ágazat irányításában. 22. Foglalja össze a helyi önkormányzat szerepét és feladatait az egészségügyben. Ismertesse a települési egészségterv szerepét és annak felépítését. 23. Ismertesse az egészségügyi igazgatás szervezetrendszerét és feladatait. 24. Határozza meg a népegészségügy fogalmát és feladatai az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján. Mutasson be magyar népegészségügyi/egészségfejlesztési programokat. 25. Ismertesse az egészségügyi szakmai kamarák rendszerét, feladatait, hatáskörét és szervezeti felépítését (2006. évi XCVII. törvény). 26. Határozza meg a prevenció fogalmát és szerepét az egészségügyben, valamint az egyén és az állam felelősségét. Ismertesse a szűrővizsgálat fogalmát, célját a betegségek megelőzésében. Mutasson be magyar prevenciós programokat.
Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai 27. Ismertesse a táppénzre való jogosultság feltételeit, és a keresőképtelenség megállapítására vonatkozó szabályokat. Mely esetben nem jár táppénz? 28. Ki és milyen feltételekkel jogosult gyermekápolási táppénzre (a jogosultság ideje, szülő, egyedülálló szülő, gyermekápolási táppénz előzmény)? 29. Ismertesse a táppénz alapjának és összegének megállapítására vonatkozó szabályokat (irányadó időszak, számítási időszak, táppénz mértéke)! A táppénzjogosultság eltérő esetei: (egyéni és társas vállalkozók táppénzjogosultsága, bedolgozók táppénz jogosultsága, táppénzjogosultság többes jogviszony esetén és résztáppénz megállapítása). 30. Ki és milyen feltételekkel jogosult csecsemőgondozási díjra (időtartama, összege, megállapításának folyamata, igazolások)? Kinek nem jár a csecsemőgondozási díj! 31. Melyek a biztosítási jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj jogosultsági feltételei (jogosultak köre, ellátás időtartama, összege, igazolások)? Ismertesse, hogy milyen esetekben nem jár gyermekgondozási díj! 32. Melyek a biztosítási jogviszony alapján járó hallgatói gyed jogosultsági feltételei (jogosultak köre, ellátás időtartama, összege, igazolások)? Ismertesse, hogy milyen esetekben nem jár gyermekgondozási díj! 33. Ismertesse a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokat és a méltányosságból engedélyezhető egyszeri segélyt! 34. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való igény érvényesítése, választás a különböző pénzbeli ellátások közt. Családtámogatási ellátások 35. Ismertesse a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapelveit, az ellátási formákat! Ki és milyen feltételekkel jogosult anyasági támogatásra? 36. A családi pótlékra vonatkozó szabályok ismertetése. 37. Határozza meg a gyermekgondozást segítő ellátásra való szabályokat (feltétele, nagyszülő jogosultsága, időtartama, összege)! 38. Ismertesse a gyermeknevelési támogatásra jogosultak körét, a jogosultsági feltételeket, az igénylés szabályait! 39. Családtámogatási ellátások igényérvényesítése, folyósítása és jogorvoslati szabályok.
II. Témakör Nyugdíjrendszerek 1. A nyugellátások rendszere; a pillérstruktúra figyelemmel a magánnyugdíj-pénztárakat érintő 2010. év végi változásokra. 2. A nyugdíjtörvény szerkezeti felépítése, alapelvek, alapfogalmak; a 2011. évi CXCI. törvény, a 2011. évi CLXVII. törvény, a 2010. évi CLIV. törvény, 2011. évi CXCIV. törvény hozta változások. 3. A törvény hatálya; a nyugdíjszolgáltatások; hatásköri, illetékességi szabályok. 4. A nyugdíjbiztosítás szervezete, a szervezetet érintő változások 5. Az öregségi nyugdíj; a nyugdíj összegének kiszámítása, az öregségi nyugdíj összegét befolyásoló tényezők. 6. A nyugdíjnövelésre irányuló szabályok; a rögzített nyugdíj; a nyugdíj mellett végzett keresőtevékenység szabályai 7. A nők kedvezményes öregségi nyugdíja, bevezetésének előzményei (Alaptörvény, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény). 8. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésének előzményei; a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetése. 9. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a változásokat indokoló tényezők bemutatása. 10. A szolgálati idő (fogalma, szolgálati idő 1998.01.01-je előtt és 1997.12.31. után, az arányos szolgálati idő, szolgálati időnek nem minősülő időszakok, szolgálati idő a felsőfokú tanulmányok idejére, szolgálati idő igazolása, kiegészítő szolgálati idő). 11. Hozzátartozói nyugdíjak (az egyes ellátásokra jogosultak köre, a jogosultsági feltételek, az ellátás folyósításának időtartama, az ellátás összege, özvegyi nyugdíj megosztása, özvegyi nyugdíj megszűnése, feléledés szabályai). 12. A nyugellátás iránti igények érvényesítése; az igényérvényesítés egyéb szabályai; folyósítási kérdések. 13. Nyugdíj méltányosság gyakorlásának szabályai: méltányossági nyugdíj megállapítás, méltányossági nyugdíj-emelés, egyszeri segély 14. Felelősségi szabályok, jogorvoslat (visszafizetési és megtérítési kötelezettség, késedelmi kamat, mulasztási bírság, követelés érvényesítése, jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat). 15. Adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség; adatvédelmi rendelkezések; társadalombiztosítási egyéni számla. 16. Az öregségi és az özvegyi nyugdíj szabályai az Európai Uniós koordinációs rendeletekben.
Kiegészítő nyugdíjrendszer 17. Mutassa be a nyugdíj-előtakarékossági számla lényegét! (nyesz lényege, a nyugdíjelőtakarékossági számlavezetésre vonatkozó megállapodás megkötése, megszűnése, a nyugdíjelőtakarékossági számla fogalma, ki lehet számlavezető, nyugdíjszolgáltatásnak mi minősül, az előtakarékoskodó halála esetén az örökös mit tehet) 18. Mutassa be a magán-nyugdíjpénztári rendszer lényegét! (a tagsági jogviszony jellemzőit: a pénztártagok jogait és kötelezettségeit, a tagsági jogviszony keletkezését és megszűnését, a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatást, kedvezményezett jelölést, öröklést) 19. Mutassa be a magán-nyugdíjpénztárak szervezetére és működésére vonatkozó fontosabb szabályokat! 20. Mutassa be az önkéntes nyugdíjpénztárak lényegét (alapítása, szervezeti forma, tagsági jogviszony jellemzői, a pénztártag jogai és kötelezettségei, és a pénztár által nyújtott szolgáltatások)! 21. Mutassa be a foglalkoztatói nyugdíj intézményének lényegét (a foglalkoztatói nyugdíj helye a magyar nyugdíjrendszerben, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény fogalma, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás, tagsági jogviszony)! Baleseti ellátások 22. Üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés fogalma, az üzeminek nem minősülő balesetek; az üzemi baleset kivizsgálása, elismerése. 23. Baleseti egészségügyi szolgáltatás. 24. Baleseti táppénz és baleseti járadék. 25. Baleseti hozzátartozói nyugellátások. 26. A foglalkoztató megtérítési kötelezettsége a baleseti ellátásokkal kapcsolatban. 27. Baleseti ellátások szabályai az Európai Uniós koordinációs rendeletekben.
III. Témakör Társadalombiztosítás alapjai, szociális jog 1. Az állam fellépése a szociális ellátási rendszerek megszervezése színterén. A szociális ellátási rendszer alapvető jellegzetességei, fogalmának meghatározása; a társadalombiztosítás fogalma. A megélhetési zavarok elhárításának lehetséges színterei (egyéni kisközösségi, egyházi, valamint az állami szociális gondoskodás formái). 2. A biztosítási, a segélyezési és az univerzális (normatív) típusú szociális ellátórendszerek kialakulása, jellemzői, előnyei, hátrányai. 3. Az önkéntes biztosítás kialakulása, jellemzői, előnyei, hátrányai. 4. A magyar szociális védelem kialakulásának és fejlődésének főbb állomásai napjainkig. 5. A társadalombiztosítási jog alapelvei. A társadalombiztosítási jogviszonyok néhány sajátos vonása. A biztosítás szünetelése. 6. A társadalombiztosítás és a magánbiztosítások irányítását, felügyeletét és igazgatását végző szervek rendszere és feladatai. 7. A védett személyek köre a társadalombiztosításban: a biztosított személyek és a biztosításból kizárt személyek köre. 8. A védett személyek köre a társadalombiztosításban: a társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak. Megállapodás alapján társadalombiztosítási jogosultságot szerzőkre vonatkozó szabályok. 9. A társadalombiztosítás és az egyéb szociális jogi ellátások finanszírozása: finanszírozási alaptípusok, finanszírozás-technikai kérdések. 10. Felelősség a társadalombiztosítási és a családtámogatási ellátások körében. Jogorvoslat a társadalombiztosítási és a családtámogatási ellátások körében. 11. Mutassa be részletesen a közgyógyellátásra vonatkozó szabályokat! 12. Mutassa be részletesen az időskorúak járadékára, valamint a rászorultsági alapú egészségügyi jogosultságra vonatkozó szabályokat! 13. Mutassa be részletesen a gyermekek otthongondozási díjára vonatkozó szabályokat (jogosultsági feltétel, az ellátás összege, folyósítási korlátok, jogosultság megszűnése, igényérvényesítés)! 14. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet létrejötte, szervezeti felépítése és működése, normái. A szociális biztonság minimális normáiról szóló 102. számú egyezményének (1952) főbb jellemzői és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ún. harmadik generációs minimum-standardjainak főbb jellemzői. 15. A Módosított Európai Szociális Karta (1996); A Szociális Biztonság Európai Kódexe és a protokollja.
16. Kétoldalú szociálpolitikai egyezmények és egyéb szociálpolitikai megállapodások: - szociálpolitikai egyezmények, - hatályos szociális biztonságról szóló egyezmények, - hatályos egészségügyi ellátási egyezmények. 17. A szociális jogok megjelenése és fejlődése napjainkig az Európai Közösségben. A közösségi szociális jog néhány alapvető vonása (az európai közösségi szociális jog fogalma, tárgya, közösségi hatáskörök a szociális jog szabályozásában, az európai szociális jog intézményi alapjai). 18. A szociális jogi koordináció közösségi jogi alapjai (a szociális jogi koordináció fő feladatai, alapelvei és hatálya). Közigazgatás 19. Az igazgatás és a közigazgatás fogalma. A közigazgatás helye az államhatalmi ágak között, az állami szervek rendszerében. 20. A közigazgatás szervezeti rendszerének felépítése. A központi államigazgatási szervek típusai, felsorolásuk. A kormány feladatai, hatásköre, jogállása, működése. A kormány munkáját segítő szervek. 21. A minisztériumok. A nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervek. Az államigazgatás területi, helyi szervei. 22. Az önkormányzás, mint szervezési elv, önkormányzati formák és rendszerek. A köztestületi önkormányzatok. A helyi önkormányzat és a helyi közügy fogalma. Az önkormányzatok feletti törvényességi felügyelet. 23. A helyi önkormányzatok szervezete. 24. A helyi önkormányzatok feladatrendszere, gazdasági alapjai. 25. A közszolgálati rendszerek. A közszolgálati és az állami szolgálati jogviszony alanyai, létesítése, megszűnése, megszüntetése. 26. A közszolgálati és az állami szolgálati jogviszony tartalma. A kormánytisztviselők/ és az állami tisztviselők előmeneteli- és illetményrendszere. 27. A közigazgatás személyzetének felelősségi rendszere. 28. A közigazgatási hatósági eljárás fogalma, szabályozásának története. A közigazgatási hatósági eljárási törvény alapelvei. A kapcsolattartási szabályok. 29. A közigazgatási hatósági eljárási törvény hatálya. Az általános és speciális eljárási szabályok viszonya az Ákr.-ben. 30. Joghatóság fogalma, hatáskör, illetékesség. Eljárás illetékességi területen kívül. 31. A képviseletre vonatkozó szabályok. 32. A kérelemre vonatkozó szabályok. Az ügyintézési határidő, annak számítása.
33. A sommás eljárás és a teljes eljárás. 34. A kérelem visszautasítása. Az eljárás megszüntetése, szünetelése, felfüggesztése. 35. A kizárás szabályai. Idézés, értesítés. 36. A tényállás tisztázása, a bizonyítási eljárás. A szakhatóság közreműködése. 37. A hatóság döntései. A döntés közlésére és nyilvános közzétételére vonatkozó szabályok. 38. Hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás. Hatósági ellenőrzés. 39. A hivatalbóli eljárás. 40. Jogorvoslat. 41. Végrehajtás a közigazgatási eljárásban. 42. Az eljárási költség, eljárási költség előlegezése és viselése. 43. Az elektronikus közigazgatás és az elektronikus ügyintézés fogalma, főbb szabályok.