Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 1. oldal 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésről A vízgazdálkodásról szóló 95. évi LVII. törvény 45. -a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a 232/96. (XII. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakkal - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el: I. A rendelet hatálya 1. Az árvíz- és belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatai végrehajtása során e rendelet szerint kell eljárniuk. A védelmi szakaszok 2. (1) A védekezésre kötelezetteknek védelmi tevékenységüket árvízvédelmi védvonalakon és belvízrendszerekben kell ellátniuk. (2) Az árvízvédelmi védvonalak és a belvízrendszerek a védekezés ellátása szempontjából védelmi szakaszokra oszlanak. (3)1 A vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésébe tartozó árvízvédelmi vonalak és a belvízrendszerek védelmi szakaszait, továbbá az árvízvédekezés készültségi fokozatainak elrendelésére mértékadó vízállásokat az 1. és a 2. számú melléklet tartalmazza. A belvízrendszerek műszaki adatait a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter normatív utasítása tartalmazza. A védekezési tervek 3. (1) A védekezésre kötelezetteknek az R. 8. (1) bekezdés b) pontja szerinti felkészülés keretében a) árvízvédekezési, b) jeges árvíz elleni védekezési, c) lokalizációs, d) belvízvédekezési, e) szomszédos államokkal kötött egyezmények alapján készített védekezési, együttműködési szabályzatot és tervet kell készíteni. (2) A védekezési terveknek tartalmazniuk kell mindazokat a dokumentumokat, adatokat, nyilvántartásokat és egyéb terveket, amelyek az eredményes védekezéshez szükségesek. (3) Árvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként kell készíteni. A terv tartalma: 1 A második mondat szövegét megállapította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (1). Módosította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 12. a).
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 2. oldal a) műszaki leírás a védelmi szakasz adatainak, a szakaszra vonatkozó ismereteknek, tapasztalatoknak megfelelően részletezett bemutatásával; b) áttekintő helyszínrajz a védett terület, az ott lévő települések, a közlekedési és egyéb infrastruktúrahálózatok, jelentősebb építmények, a lokalizációs vonalak, patakok, belvízvédelmi csatornák, csatlakozó védelmi szakaszok feltüntetésével; c) részletes helyszínrajz a védelmi szakaszon és közvetlen környezetében lévő, a méretaránynak megfelelően ábrázolt jelentősebb építmények, továbbá a közeli települések, a folyó, a hullámtér és az anyagnyerő helyek feltüntetésével; d) hossz-szelvény, a töltés koronaszintjének, a vízoldali és a mentett oldali terepszintnek, az eddig előfordult legmagasabb és a kiépítésre előírt (mértékadó) árvízszintnek, a töltésben lévő és azt keresztező létesítményeknek, továbbá a vízmércéknek az ábrázolásával; e) jellemző töltés-keresztszelvények torzítatlan méretarányban, megadva, hogy a töltés mely szelvényszámai között érvényesek; f) a töltésállapot jellemzése a védvonal feltártságának, valamint a biztonság számszerű értékelésére rendelkezésre álló adatoknak, a védvonal keresztmetszeti szerkezetének és a korábban végzett töltéserősítéseknek az összefoglaló (szöveges és rajzos) bemutatásával; g) kimutatás a védvonalat keresztező létesítményekről; h) a védvonalat keresztező létesítmények megvalósulási (állapot) terve, az üzemelési előírásokkal és a felülvizsgálatok jegyzőkönyveivel; i) hírközlési és adatátviteli hálózatok ismertetése; j) segédletek (így például belső utasítások, kézikönyvek, korábbi védekezések zárójelentései, cím- és telefonjegyzék); k) a szakasz védekezési naplója; l)1 az 1. mellékletben szereplő árvízi tározók üzemelési szabályzata. (4) Jeges árvíz elhárítási tervet azokon a folyókon (folyószakaszokon) kell készíteni, ahol a jégtorlasz képződés veszélye fennáll, vagy a folyón történő beavatkozással - jégrombolással - a jég megállása megakadályozható. A terv tartalma: a) műszaki leírás a folyószakasz megfelelő részletességű jellemzésével, a mederállapot, a jégjárás, a jégmegállásra hajlamos helyek, az egyes jégjelenségeknél tervezett beavatkozások, továbbá a korábbi védekezések tapasztalatainak ismertetésével; b) áttekintő helyszínrajz a folyószakasz, a holtágak és a mellékágak, a hullámtér, az árvízvédelmi vonalak, a folyóban lévő és a keresztező létesítmények, továbbá a jégtörő hajók állomáshelyei, valamint a menedékhelyek feltüntetésével; c) részletes helyszínrajz a jégmegállásra hajlamos szakaszokról; d) hossz-szelvény a jellemző vízszintekkel; e) keresztszelvények a jégmegállásra hajlamos szakaszokról; f) kimutatás a jégmegállásra hajlamos szakaszokról; g) kimutatás a jégtörő hajók állomáshelyeiről és a menedékhelyekről; h) a jégfigyelő szolgálat szakaszbeosztása; i) segédletek (így például technológiai irányelvek, biztonságtechnikai előírások); j) a védekezési napló. 1 Beiktatta: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 1. (1). Hatályos: 16. XII. 29-től.
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 3. oldal (5) Lokalizációs tervet csak a lokalizációs lehetőségekkel rendelkező árvízi öblözetekre kell készíteni. A terv tartalma: a) műszaki leírás az árvízvédelmi fővédvonalon kitört árvizet feltartóztató, a víz szétterülését megakadályozó vagy terelését szolgáló nyomvonalas létesítmények, a kitört víz tározási és visszavezetési lehetőségei műszaki adatainak, a lokalizálás a munkaerő-, anyag- és gépszükségletének, továbbá a veszélyeztetett településeknek feltüntetésével, illetőleg ismertetésével; b) áttekintő helyszínrajz (szintvonalas térkép) a veszélyeztetett öblözet határainak, az öblözetben lévő települések, a lokalizációs és körtöltések, a lokalizálásra vagy a víz terelésére alkalmas nyomvonalas létesítmények, terepalakulatok, utak, vasutak egyéb nyomvonalas létesítmények, természetes medrek, belvíz-főcsatornák, méregraktárak és a veszélyes anyagok tárolási helyének feltüntetésével; c) a lokalizációs művek részletes helyszínrajza; d) a lokalizációs művek hossz- és keresztszelvényei; e) az organizációs tervek. (6) Belvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként, vízitársulatok esetében a védelmi szakaszokat érintő működési területre, önkormányzatok esetében a védelmi szakaszokat érintő közigazgatási területre vonatkozóan kell készíteni. A terv tartalma:1 a)2 a védelmi szakasz vagy a védekezésre kötelezett érintett közigazgatási vagy működési területének, belvízrendszerének műszaki leírása, továbbá ha a szakasz valamely nagyobb belvízrendszer része, akkor a belvízrendszer védekezés szempontjából jelentős jellemzőinek megfelelő részletességű bemutatása is, így különösen: aa) a főbefogadó csatornákba torkolló csatornák a tulajdonosok vagy egyéb jogcímen használók megnevezésével, ab) a védelmi szakasz területén vagy a védekezésre kötelezett érintett közigazgatási vagy működési területén lévő csapadékmérő állomások, talajvízszint észlelő kutak, a vízkormányzás mértékadó vízmércéinek, valamint az információs hálózatoknak az ismertetésével, ac) a védekezésre kötelezett kezelésében lévő csatornák, szivattyútelepek, szivattyúállások jellemző adatainak feltüntetésével, a szükséges belvízvédelmi feladatok, beavatkozások leírásával, és ad) a belvíz tározására állandóan vagy időszakosan igénybe vehető területek a művelési ágak feltüntetésével, a tározók, halastavak, holtágak, egyéb tározók, a vízkormányzó műtárgyak, a szivattyútelepek, a szivattyúállások üzemelési rendjének, a szállítható szivattyúk tervezett telepítési helyének és kapacitásának, a szivattyúk típusának, tárolási helyének, kezelőszemélyzet számának, az üzemanyag-ellátás módjának meghatározásával; b)3 áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízgyűjtő terület, a belvízvédelmi szakasz és öblözetek, valamint a belvízvédekezésre kötelezett közigazgatási vagy működési területének határát, a településeket és azok közigazgatási határát, megyehatárt, országhatárt, a vízitársulatok működési területének határát, a szakasz főcsatornáit, a torkolati és közbenső szivattyútelepeket, a kijelölt belvíztározókat, vízrendszerek közötti átvezetéseket, a különcélú vezetékes hírközlő hálózatot, az utakat és a vasutakat; valamint 1 Megállapította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 1. (2). Hatályos: 16. XII. 29-től. 2 Megállapította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 1. (2). Hatályos: 16. XII. 29-től. 3 Megállapította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 1. (2). Hatályos: 16. XII. 29-től.
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 4. oldal c)1 részletes helyszínrajz, amely az átnézeti helyszínrajzon túlmenően feltünteti az őrjáráshatárokat és őrtelepeket, a teljes belvízelvezető csatornahálózatot, fő vízkormányzó műtárgyakat, a szivattyúállásokat, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket; d) a szakasz és a belvízrendszerek főcsatornáinak hossz-szelvénye és jellemző keresztszelvényei az engedélyezett (tervezett) méretekkel, üzemelési vízszinttel és a hozzá tartozó vízhozamokkal, valamint a legutóbbi állapotfelvétel, a felmérés időpontjának feltüntetésével; e) szivattyútelepek üzemeltetési előírásai (szabályzatai); f) segédletek (így például korábbi védekezések zárójelentései, felülvizsgálati jegyzőkönyvek, cím- és telefonjegyzék); g) a szakasz védekezési naplója. (7)2 A szakaszvédelmi terveken túlmenően a vízügyi igazgatóságoknak (a továbbiakban: VIZIG) működési területükre általános belvíz-védekezési terveket is kell készíteniük. A terv tartalma:3 a)4 a VIZIG síkvidéki területének leírása, amely magában foglalja a területi egységek lehatárolását, az éghajlati adottságokat, a közigazgatási tagozódást, a természetvédelmi területeket, a szomszédos államokkal vagy más VIZIG-ekkel összefüggő belvízi művek jellemzőit, az azokkal kapcsolatos megállapodásokat, a vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök (csatornahálózat, belvízátemelés, belvíztározás, vízátvezetési lehetőségek) jellemzőit, a vízitársulatok, önkormányzatok, üzemek tulajdonában, illetőleg egyéb jogcímen használatában lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök átfogó leírását; b) a belvízvédekezés személyi (átlagos létszámszükséglet) és tárgyi feltételei; c)5 a helyszínrajz, amely feltünteti a VIZIG-ek, a szakaszmérnökségek, továbbá a belvízrendszerek, belvízvédelmi szakaszok határát, a településeket, a fő- és mellékcsatornákat, az állami tulajdonban lévő szivattyútelepeket, szivattyúállásokat, a belvíztározókat, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket, valamint az egyezményekben rögzített vízátadási, vízátvételi helyeket. (8) A védekezési tervek mellékletét képezi a védekezésre kötelezett szervezetek részéről a védekezésben résztvevők név-, cím- és beosztási jegyzéke. (9)6 A VIZIG-ek, a vízitársulatok és az önkormányzatok évenként védekezési szervezeti beosztást készítenek. A szervezeti beosztás tartalma:7 a) a védekezéshez igénybe vehető személyek nevének, munkahelyük címének, telefonszámának, munkahelyi beosztásának, lakásuk címének, telefonszámának, továbbá védekezési beosztásuknak, szolgálati helyüknek és telefon- (fax-)számának, b) az árvíz- és belvízvédekezési készültség egyes fokozataiban a védelmi szakaszon szolgálatot teljesítő irányító és őrszemélyzet létszámának - beleértve a segédőri és vészőri létszámot is -, 1 Megállapította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 1. (2). Hatályos: 16. XII. 29-től. 2 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) a). 3 Megállapította: 1/04. (II. 6.) KvVM rendelet 5. (1). Hatályos: 04. II. 6-tól. Hatósági ügyekben a már megindult eljárásokra, egyebekben a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. 4 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) b), c). 5 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) d), 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 12. b). 6 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) d). 7 Módosította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 12. c).
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 5. oldal c) a szakasz-védelemvezetőnek és helyettesének meghatározása. (10) A védekezési szervezetek személyi beosztásaiban bekövetkezett változásokat folyamatosan át kell vezetni. (11)1 A védekezési tervek elkészítésére, továbbá módosítására kizárólag az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet alapján területi vízgazdálkodás építmények tervezési részszakterületen tervezői jogosultsággal rendelkező személy vehető igénybe, aki köteles a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés részterületre vonatkozó szakértőt a tervezésbe bevonni. 4. 2 A védekezési terveket a VIZIG-ek esetében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF), a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok esetében a működési területével érintett VIZIG hagyja jóvá. A védekezési tervek elhelyezése 5. (1)3 A VIZIG-ek védekezési terveit, valamint a belvízvédekezési tervek közül az általános belvízvédelmi tervet - a védekezési szervezeti beosztás kivételével - négy példányban kell elkészíteni, melyekből egy-egy példányt a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi központban, valamint az OVF ügyeletén, a részletes belvízvédelmi terv egy-egy példányát a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi központban kell elhelyezni. (2)4 A védekezési tervet a helyi önkormányzatok a polgármesteri hivatalban, a vízitársulatok a székhelyükön, és a védekezési tervek egy-egy másolati példányát a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok - a VIZIG jóváhagyását követő 15 napon belül - a VIZIG érintett szakaszvédelmi központjában és a VIZIG központi ügyeletén helyezik el. (3)5 Budapest főváros védekezési terveinek egy-egy példányát az OVF és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság ügyeletére is meg kell küldeni. (4)6 A VIZIG-eknek az általuk készített védekezési szervezeti beosztást meg kell küldeniük a megyei védelmi bizottság elnöke részére (Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének). (5)7 Az 1. mellékletben szereplő tározók üzemelési szabályzatainak egy-egy példányát az OVF ügyeletére is meg kell küldeni. A védelmi művek, felszerelések, eszközök, gépek és anyagok, valamint a védekezési felkészülés felülvizsgálata 1 Megállapította: /16. ( 8.) BM rendelet 10.. Hatályos: 16. 15-től. 2 Megállapította: /16. ( 8.) BM rendelet 11.. Hatályos: 16. 15-től. 3 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) c), d), 132/13. (XII. 23.) VM rendelet 3. a), /16. ( 8.) BM rendelet 12.. 4 Megállapította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 2. (1). Hatályos: 16. XII. 29-től. 5 Módosította: 132/13. (XII. 23.) VM rendelet 3. b). 6 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) f). 7 Beiktatta: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 2. (2). Hatályos: 16. XII. 29-től.
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 6. oldal 6. (1) A védekezésre kötelezett szervezet vezetője által összeállított és vezetett bizottság a védelmi műveket, felszereléseket, eszközöket, gépeket, anyagokat, az információs és távközlő eszközöket, rendszereket, valamint a védekezési felkészültséget köteles évenként legalább egyszer felülvizsgálni. (2) A bizottság a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet készít, amelyben megállapításait védelmi szakaszonként és a felülvizsgálat teljes körére kiterjedően rögzíti. (3) A felülvizsgálat során megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet kell készíteni. Az intézkedési tervben meg kell jelölni a szükséges teendők végrehajtásának határidejét, valamint az intézkedésért felelős személyeket. (4) A védekezésre kötelezett szerv vezetőjének a védelmi helyzetről a felülvizsgálati jegyzőkönyvek alapján értékelő jelentést kell készítenie, és azt az intézkedési tervvel együtt december 10-ig jóváhagyásra meg kell küldenie a felülvizsgálatra jogosult szervnek. (5)1 Ha az előrejelzések szerint védekezési készültség elrendelése várható, a védművek felülvizsgálata alapján készült intézkedési tervben szereplő és a védelmi biztonságot közvetlenül befolyásoló hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni, vagy a védelmi képesség átmeneti helyreállításáról kell gondoskodni. (6) Az érintett védelmi szakaszokon a felülvizsgálatot rendkívüli védekezési készültséget, valamint a védművek megrongálódásával járó jelentősebb III. fokú védekezést követően is végre kell hajtani. A védekezés megszervezése 7. (1) A védekezés területét II. fokú készültség esetén a) a védelmi szakaszra beosztottak a szakasz-védelemvezető, b)2 a szakasz-védelemvezető és helyettese az illetékes VIZIG vezetőjének (a továbbiakban: vízügyi igazgató), c)3 a VIZIG működési területét III. fokú és azt meghaladó készültség esetén a vízügyi igazgató és helyettese az R. 3. (3) bekezdés szerinti Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: Törzs) vezetőjének engedélyével hagyhatja el. (2) A szakasz-védelemvezető a védekezésre kirendelt fegyveres erők és rendvédelmi szervek kijelölt erőivel azok parancsnokai útján, a többi erővel, anyaggal, eszközzel, géppel és felszereléssel közvetlenül rendelkezik. (3) A védekező szervezetek a védekezés műszaki feladatait elsősorban saját erővel (munkaerő, anyag, felszerelés, gép és eszköz) kötelesek ellátni. (4) Ha a védekezés műszaki feladatainak ellátásához a rendelkezésre álló saját erő nem elegendő, akkor a)4 a VIZIG szakasz-védelemvezetője 1. segéd- és vészőröket, munkáscsapatokat, szivattyúgép-kezelőket és gépészeket alkalmazhat, 1 Megállapította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 3.. Hatályos: 16. XII. 29-től. 2 Megállapította: 1/04. (II. 6.) KvVM rendelet 5. (3). Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) c). 3 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) c). 4 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) c).
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 7. oldal 2. halasztást nem tűrő esetben az R. 9. (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrások kirendelését közvetlenül kérheti a védelmi szakasszal érintett település polgármesterétől, a vízügyi igazgató egyidejű tájékoztatása mellett; b)1 a vízügyi igazgató 1. a területén működő vízitársulat, továbbá az együttműködési megállapodásokban szerződött szervezetek munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését közvetlenül, 2. más VIZIG munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését, a központi osztagot, a jégtörő hajókat, az országos védekezési készletet a Törzs útján, 3. a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek erőit a védelmi bizottságok, illetve a Törzs útján, 4. az R. 9. (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrásokat a védelmi bizottság útján igényelheti. (5)2 A vízitársulatok és az önkormányzatok védekezési készleteinek meghatározásához az illetékes VIZIG szakmai segítséget nyújt. (6)3 Azoknak az anyagoknak, eszközöknek, szerszámoknak, felszereléseknek, gépeknek, tartozékoknak a mennyiségi meghatározását, amelyeket a VIZIG-eknek a védekezési készletben kell tartaniuk, valamint az országos védekezési tartalékra vonatkozó adatokat a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter normatív utasítása tartalmazza. (7)4 A VIZIG-ek védekezési készletének legalább 80%-át a védelmi szakaszokra kell elosztani, és azokat a védelmi szakasz raktáraiban, a fennmaradó részt központi raktárban kell tárolni. (8)5 A védekezési készlet országos tartalékát a kijelölt VIZIG tárolja és karbantartja. Különleges védekezési feladatok 8. (1)6 Különleges felkészültséget és felszerelést igénylő védekezési feladatok elvégzésére a VIZIG-eken helyi, a kijelölt vízügyi igazgatóságoknál regionális védelmi osztag működik. (2) A védelmi osztagok feladata különösen: a) a töltésszakadás ideiglenes elzárása, b) az ideiglenes mederelzárás, c) a munkahelyi térvilágítás, d) a védekezési anyagok vízi szállítása, e) az ideiglenes szivattyúállás telepítése, f) a vízminőségi kárelhárítás, g)7 h) a búvármunka. 1 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) c). 2 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) c). 3 Megállapította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (2). Hatályos: 12. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) f). 4 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) d). 5 Módosítva: 10/10. ( 28.) KvVM rendelet 4. (3) e) alapján. Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) c). 6 Módosítva: 10/10. ( 28.) KvVM rendelet 4. (3) e) alapján. Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) g). 7 Hatályon kívül helyezte: 50/16. (XII. 14.) BM rendelet 1.. Hatálytalan: 17. I. 13-tól.
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 8. oldal (3)1 Az egyes védelmi osztagok által elvégezhető különleges védekezési feladatokat, az ahhoz szükséges létszámot és felszerelést az OVF főigazgatójának javaslatára a miniszter állapítja meg. (4)2 A jeges árvíz elleni védekezés céljából a miniszter által kijelölt VIZIG-ek jégtörő hajókat tartanak fenn. (5)3 A vízrajzi adatok gyűjtését, feldolgozását, értékelését, az előrejelzések készítését, a földi jégmegfigyelő szolgálat megszervezését a VIZIG-ek és az Országos Vízjelző Szolgálat (a továbbiakban: Vízjelző Szolgálat) végzik. Védekezési gyakorlatok 9. (1) A védekezésre való felkészítés és a továbbképzés érdekében védekezési és vezetési gyakorlatot kell tartani. (2)4 A gyakorlatot a VIZIG-eknél legalább kétévenként, a vízitársulatoknál négyévenként kell megtartani. Az OVF főigazgatója felmentést adhat azon VIZIG-ek részére, amelyek két éven belül III. fokú árvízvédekezést hajtottak végre. (3) A gyakorlatot a védekezésben közreműködő szervek felkészítése érdekében a védelmi bizottsági gyakorlattal össze kell hangolni. Védekezési ügyelet 10. (1)5 A Törzs ügyelete az OVF székházában működik. (2) A védekező szervezetek ügyeletén számítógépen is vezetett és kinyomtatott védekezési naplót a védekezés befejeztével a szervezet vezetőjének hitelesítenie kell. A gépi adathordozón tárolt információkat a védekezési naplóval együtt meg kell őrizni. (3)6 A védekező szervezet a védekezés ideje alatt védekezési ügyeletet tart. A védekezés szempontjából minden jelentős eseményt, valamint a védekezéssel kapcsolatban adott vagy kapott utasítást és jelentést védekezési naplóban kell rögzíteni. Jelentések, tájékoztatások 11. (1)7 A vízállásokat és a védekezéssel kapcsolatos egyéb adatokat a védekező szervezet saját ügyeletére jelenti. A mértékadó árvízi vízmércék vízállásait - az egyéb adatokkal együtt - a VIZIG ügyelete az OVF ügyeletének jelenti. (2) A vízügyi igazgató az R. 18. (1) bekezdése szerinti napi jelentést II. fokú vagy annál magasabb készültség esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének tájékoztatásul megküldi. (3)8 A védekező szervezetek a fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről haladéktalanul tájékoztatni kötelesek a működési területével érintett VIZIG ügyeletét. 1 Módosította: 132/13. (XII. 23.) VM rendelet 3. b). 2 Módosította: 10/10. ( 28.) KvVM rendelet 4. (3) e), 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) d). 3 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) d), 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 13.. 4 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) d), h), 132/13. (XII. 23.) VM rendelet 3. b). 5 Módosította: 132/13. (XII. 23.) VM rendelet 3. b). 6 Beiktatta: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 4.. Hatályos: 16. XII. 29-től. 7 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) i). 8 Megállapította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 5. (1). Hatályos: 16. XII. 29-től.
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 9. oldal (3a)1 A védekező önkormányzatok és vízitársulatok a napi jelentésüket a működési területével érintett VIZIG ügyeletének a védekezés ideje alatt minden nap 7:00 óráig megküldik. (3b)2 A Törzs működési ideje alatt a Törzs műszaki ügyelete napi jelentést készít a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter részére. (4) A védekező szervezetek felelős vezetői és a Törzs - a jelentősebb védekezési eseményekről - a sajtó, a rádió, a televízió számára szervezett keretek között tájékoztatást adnak. II. Árvízvédekezési készültség 12. (1) A készültség egyes fokozatait (I-III.) és az ezeknek megfelelő intézkedések végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az áradó víz az adott fokozatra mértékadó vízállást elérte, és további áradás várható. (2)3 Jeges árvíz veszélye vagy a heves vízjárású folyók gyors áradása esetén, továbbá, ha a védművek állapota ezt indokolja, vagy a felkészülési idő növelése szükséges, a mértékadó vízállástól függetlenül magasabb készültségi fokozat is elrendelhető. (3) Abban az esetben, ha az áradó víz az eddig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható; ha elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett; ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a vízügyi igazgató - a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával - a Törzs vezetője útján haladéktalanul köteles a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére. (4) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az apadó víz a fokozatra mértékadó vízállás alá csökkent, és újabb áradás nem várható, illetőleg a készültség elrendelésének oka megszűnt. (5)4 A védtöltéseken keletkezett szakadás vagy végrehajtott átvágás, illetőleg a védmű állékonyságát vagy biztonságát veszélyeztető rongálódás helyén a III. fokú készültség a helyreállításig nem szüntethető meg. (6)5 A védekezési készültség elrendelését követően a sikeres védekezés érdekében - az éves karbantartási terven felül - el kell végezni: a kedvezőtlen időjárás következtében megrongálódott töltéskoronák és megközelítő utak ismételt kátyúzását, kavicsolását; a töltéskoronák, utak, rakodóterek hótalanítását, a műtárgyak zárószerkezeteinek jégtelenítését, a töltések és előterek soron kívüli kaszálását az árvízi jelenségek megfigyelése érdekében. (7) A bekövetkezett töltésszakadás, valamint a védmű állékonyságát súlyosan veszélyeztető rongálódás okainak kivizsgálására a miniszter külön bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a bekövetkezett esemény műszaki okainak feltárása és javaslattétel a hasonló események jövőbeli kialakulásának megelőzésére. 1 Beiktatta: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 5. (2). Hatályos: 16. XII. 29-től. 2 Beiktatta: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 5. (2). Hatályos: 16. XII. 29-től. 3 Megállapította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 6. (1). Hatályos: 16. XII. 29-től. 4 Módosította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 12. d). 5 Módosította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 12. e).
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 10. oldal (8)1 Az árvízi tározókra vonatkozó fokozatelrendelés az üzemeltetési szabályzatukban foglaltak szerint vagy - ha a felkészülési idő növelése szükséges - a Törzs engedélye alapján történik. A készültségi fokozatokhoz tartozó tevékenységeket az üzemeltetési szabályzat rögzíti. Feladatok az árvízvédekezés egyes készültségi fokozataiban Az I. fokú készültség 13. (1) A készültség elrendelésekor a szakasz-védelemvezetőnek a védelmi szakaszt be kell járnia, és a védőművek, zsilipek és egyéb műtárgyak állapotát meg kell vizsgálnia. (2) A készültség ideje alatt 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat szükség szerint, de naponta legalább 6 és 18 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A II. fokú készültség 14. (1) A készültség tartama alatt éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat naponta 6, 12, 18, 24 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. (2)2 A vízügyi igazgató a készültség elrendelésekor - ha további jelentős áradástól kell tartani - mozgósíthatja a VIZIG védelmi osztagát vagy az osztag egyes részlegeit. A III. fokú készültség 15. (1) Vészőröket kell állítani a védmű olyan pontjaihoz és műtárgyaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenséget észlelnek, vagy az árvízvédekezési terv szerint arra számítani lehet. (2) Az R. 18. (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat kétóránként (páros órákban) kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A tetőző árvízszintek rögzítéséről és beméréséről, a vízhozammérésről, továbbá - szükség szerint - a légi megfigyelésről gondoskodni kell. (3)3 Azt a helyet ahol a védvonalon az állékonyságot veszélyeztető káros jelenséget észlelnek, a védekezési készletben rendszeresített jelzőzászlókészletből a fehér színűvel kell megjelölni. A megjelölt helyek felülvizsgálata alapján a fokozott megfigyelés alatt tartandó helyeket sárga, az azonnali beavatkozást igénylő helyeket piros zászlóval kell ellátni. (4) Előrejelzett tartós III. fokú védekezés esetén a vízügyi igazgató köteles: a) a védelmi osztagot készültségbe helyezni; b) a védelmi bizottság elnökének javaslatot tenni az R. 9. (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti tervekben rögzített erőforrások igénybevételére. A rendkívüli készültséggel kapcsolatos intézkedések 1 Beiktatta: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 6. (2). Hatályos: 16. XII. 29-től. 2 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) c). 3 Módosította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 12. f).
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 11. oldal 16. (1) A vízügyi igazgató köteles gátszakadás veszélye esetén a lokalizációs tevékenység megkezdését elrendelni, és szükség esetén új lokalizációs mű kiépítése iránt a miniszternek javaslatot tenni. (2) A vízügyi igazgató köteles a veszély mértékének megfelelő számú, de legalább két árvízvédelmi osztagot, továbbá - szükség szerint - a töltések és a műtárgyak vizsgálatára különleges felszerelésű csoportokat a Törzs útján igényelni és a helyszínen készenlétben tartani. (3) A vízügyi igazgató javaslatot tesz a védelmi bizottságnak: a) a védvonalak fegyveres őrzésére, járőrszolgálat megszervezésére, a veszélyeztetett védvonalszakaszok megvilágítására; b) a védvonalon a védekezést ellátók kimentéséhez szükséges szállítóeszközök és mentőfelszerelés helyszíni készenlétben tartására; c) a veszélyeztetett területről a lakosság és az anyagi javak kimenekítésére; d)1 a VIZIG működési területén lévő árvízi tározó igénybevételére. A jeges árvíz elleni védekezés 17. (1) A felkészülés keretében a jégtörő hajókat minden év november 15-éig jégtörésre alkalmassá kell tenni. (2)2 A folyók jegesedése esetén - védekezési készültségen kívül is - a jelentésre kötelezetteknek az egyes folyók jégviszonyait minden reggel 9 óráig kell a VIZIG műszaki ügyeletére jelenteni. Az adatokat a VIZIG összesítés után 10 óráig a Vízjelző Szolgálatnak továbbítja. A Vízjelző Szolgálat az országos jéghelyzetjelentést 11 óráig továbbítja az OVF - védekezés esetén a Törzs - ügyeletére. (3)3 A folyók jégviszonyait szükség szerint, az OVF, illetve a Törzs előzetes tájékoztatásával, légi megfigyeléssel is ellenőrizni kell. (4)4 A jégtörő hajókat a jégtörési irányelvekben foglaltak szerint a tartózkodási helyükön készenlétbe kell helyezni (I. fokú készültség). A jégtörő hajók készenlétbe helyezését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője rendeli el. (5)5 A jégtörő hajókat szükség esetén tartózkodási helyükről a kijelölt állomáshelyükre kell vezényelni és menetkész állapotban tartani (II. fokú készültség). A jégtörő hajók útba indítását az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi. (6)6 A jégtörés megkezdését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi (III. fokú készültség). (7) A jégtörő hajókból álló kötelék munkájának irányítására a Törzs vezetője felelőst jelöl ki. (8) A jégtörő hajókkal kell a zajló jég aprítását, torlódásmentes levezetését, a beállás késleltetését, jégbeállás esetén az egyenletes, zárt jégtakaró kialakulását, a kialakult jégtorlaszok felszámolását, a jéglevonulás elősegítését és a mederben levő műtárgyak védelmét biztosítani. 1 Beiktatta: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 7.. Hatályos: 16. XII. 29-től. 2 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) c), 132/13. (XII. 23.) VM rendelet 3. b), 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 12. g). 3 Módosította: 132/13. (XII. 23.) VM rendelet 3. b). 4 Megállapította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 8.. Hatályos: 16. XII. 29-től. 5 Megállapította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 8.. Hatályos: 16. XII. 29-től. 6 Megállapította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 8.. Hatályos: 16. XII. 29-től.
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 12. oldal (9) Jeges árvíz veszélye esetén a vízügyi igazgató a jégrombolás egyéb eszközökkel történő végrehajtását is előkészíti és megszervezi. (10) A jégtorlaszok duzzasztó hatásának megfigyelésére ideiglenes vízmércéket kell elhelyezni és a vízállások legalább kétóránkénti leolvasásáról és jelentéséről gondoskodni kell. (11) Az R. 18. -ában foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a jég megállását, megindulását (megindítását), a torlaszok kialakulását, megszűnését (felszámolását) jelenteni kell. A lokalizálás 18. (1) Ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a víz továbbterjedésének megakadályozásához, illetőleg a víz tereléséhez és visszavezetéséhez a vízügyi igazgató a szükséges intézkedéseket a lokalizációs terv alapján haladéktalanul köteles megtenni, és a lokalizációs munkák végrehajtására felelős vezetőt kijelölni. (2) A lokalizálás során gondoskodni kell, különösen: a) a lokalizációs művek nyílásainak elzárásáról, a védőképességi hiányok megszüntetéséről, szükség esetén új lokalizációs művek kiépítéséről; b) a védvonal többi szakaszán a védekezés zavartalan folytatásáról; c) a hírközlés biztonságáról; d) a szakadás továbbterjedésének megakadályozásáról; e) a szakadás elzárásáról; f) a mentesített területre betört víz kártételeinek csökkentéséről és a mederbe való mielőbbi visszavezetéséről. III. A belvízvédekezési készültség. (1) Az I. fokú készültséget kell elrendelni, ha a) a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakasz főcsatornái befogadóképesek legyenek; b)1 a várható belvizek befogadása érdekében a főcsatornák előürítését, jégtelenítését, a hóval betemetett szakaszok tisztítását vagy egyéb, vízfolyást gátló akadály jogszerű eltávolítását kell elvégezni; c)2 a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt, a szivattyútelepeket és az egyéb vízkormányzó műtárgyakat egyműszakos üzemben kell működtetni; vagy d)3 a várható belvízi helyzet miatt előkészítő tevékenységet kell folytatni. (2) A II. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó műtárgyakat kétműszakos üzemben kell működtetni. (3) A III. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezető kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg szükségtározását kell elrendelni. 1 Megállapította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 9. (1). Hatályos: 16. XII. 29-től. 2 Megállapította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 9. (1). Hatályos: 16. XII. 29-től. 3 Beiktatta: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 9. (1). Hatályos: 16. XII. 29-től.
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 13. oldal (4)1 Ha a VIZIG működési területén a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, a vízügyi igazgató - a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával - köteles a Törzs vezetője útján a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére. (5)2 A VIZIG szakasz-védelemvezetője a belvízvédelmi rendszerben védekező szervezetek védekezését köteles összehangolni, tevékenységüket a főcsatornákon folytatott védekezésnek alárendelni. (6)3 Ha a belvízzel elöntött területekről a befogadók (csatornák, tározók, szükségtározók) teltsége miatt a vizek késleltetett vagy szakaszos levezetése nagy területekre tartósan fennáll, a mentesítést a következő sorrendben kell végrehajtani: lakott területek, ipari létesítmények, közlekedési vonalak, mezőgazdasági területek, azon belül ültetvény, vetés, szántó, erdő, legelő, egyéb. A belvízmentesítés elsőbbségének biztosítása érdekében a szakasz-védelemvezető az egyéb bevezetéseket korlátozhatja vagy időszakosan szüneteltetheti, különös tekintettel a termál és fürdő csurgalékvízre. (7) Az elöntések kiterjedésének meghatározása, illetőleg a beavatkozások megtervezésének elősegítése érdekében, szükség szerint, a Törzs tájékoztatásával, gondoskodni kell a légi megfigyelésről. (8) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az elrendelés oka megszűnt. Feladatok a belvízvédekezés egyes készültségi fokozataiban4 Az I. fokú készültség. (1) A készültség elrendelése után a szakasz-védelemvezető megvizsgálja a főcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek, egyéb műtárgyak állapotát. (2) A készültség ideje alatt - szükség szerint - nappali figyelő- és őrszolgálatot kell tartani. A főcsatornák mértékadó vízmércéinek vízállásait minden reggel 6 órakor kell leolvasni, feljegyezni, és jelenteni a védekező szervezet ügyeletére az R. 18. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében. (3) Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a szivattyútelepek üzemeltetéséről, a műtárgyak megfelelő kezeléséről. A II. fokú készültség 21. Az I. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó jellegű belvíztározókba való bevezetéséről. 1 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) c). 2 Módosította: 147/11. (XII. 23.) VM rendelet 4. (3) c). 3 Megállapította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 9. (2). Hatályos: 16. XII. 29-től. 4 Lásd még: 2255/00. (X. 31.) Korm. határozat.
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 14. oldal A III. fokú készültség 22. A vízügyi igazgató az I. és II. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint elrendeli a belvizek elvezetésének korlátozását, illetőleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a kiépített, belvíztározásra kijelölt területeket. A rendkívüli belvízvédekezési készültség 23. 1 A belvizek szükségtározására igénybe veendő területeket elő kell készíteni. A szükségtározó igénybevételét a vízügyi igazgató kezdeményezésére, a Törzs vezetőjének javaslatára, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter engedélyezi. A védekezések megszűnését követő intézkedések 24. (1) A vízügyi igazgató a)2 I-III. fokú készültségben történt védekezést követően 30 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt az OVF-hez elfogadásra felterjeszti; b)3 III. fokú készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést az OVF-hez való felterjesztés előtt a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének, tájékoztatásul bemutatja; c) a rendkívüli készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének egyetértésével a miniszternek elfogadásra felterjeszti. (1a)4 Az önkormányzat és a társulat védelemvezetője az I-III. fokú és a rendkívüli készültségben történt védekezést követően 15 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt a működési területével érintett VIZIG részére megküldi. (2) Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell: a) a hidrometeorológiai helyzet értékelését, b) a jellemző vízállásokat, c) a védekezési munkákat, d) a védekezésben közreműködők létszámát, e) a foglalkoztatott gépeket, járműveket, f) a felhasznált anyagokat, g) a védekezés költségeit, h)5 a védekezés során szerzett tapasztalatokat, kialakított fejlesztési javaslatokat. V. 1 Módosította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 12. h). 2 Módosította: 132/13. (XII. 23.) VM rendelet 3. c). 3 Módosította: 132/13. (XII. 23.) VM rendelet 3. c). 4 Beiktatta: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 10.. Hatályos: 16. XII. 29-től. 5 Módosította: 49/16. (XII. 14.) BM rendelet 12. i).
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 15. oldal Záró és átmeneti rendelkezések 25. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Országos Vízügyi Hivatal elnökének az Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat kiadásáról szóló 21/71. (V. É. 22.) OVH utasítása, valamint a vízügyi szolgálat jégtörő hajóparkjának üzemeltetésével kapcsolatos feladatokról szóló 9/73. (V. É. 9.) OVH elnöki utasítás hatályát veszti. (2)1 1. melléklet a 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelethez2 A B C D E F G H I J 1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 2 A védelmi szakasz 3 csatorna A folyó, a vízfolyás, a A fővédvonal A védekezési készültség el megszüntetésére m 4 vízmérce kezdő végső 5 száma, neve és hossza 0 LNV neve hossza km pont 6 védvonala szelvénye tkm km neve, helye fkm mbf. 7 cm k 8 01.01. 11,432 Duna jp. 0,000 1,356 1,356 Esztergom1718,5 100,92813 9 Tát-Eszter 1,356 3,366 10 Duna jp. 0,000 4,785 11 4,785 4,974 12 4,974 5,032 13 Kenyérmeze 0,000 0,470 patak bp. 14 Únyi patak bp. 0,000 1,545 15 Únyi patak jp. 0,000 1,0 16 01.02. Duna jp. Komárom- 14,303 0,000 0,038 2,010 4,785 0,189 0,058 0,470 1,545 1,0 0,038 17 18 almásfüzít 0,038 0,326 0,326 1,0 0,288 0,693 1 Hatályon kívül helyezte: 118/08. (V. 8.) Korm. rendelet 22. 27. Hatálytalan: 08. V. 16-tól. 2 Megállapította: 42/17. (XII. 29.) BM rendelet 1. a), 1. melléklet. Hatályos: 18. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 16. oldal 21 22 23 24 1,0 2,253 2,253 2,716 2,716 2,8 2,8 4,835 4,835 12,569 12,56912,957 1,234 0,463 0,104 2,015 7,734 0,388 25 26 12,95713,248 13,24813,771 0,291 0,523 27 13,77114,303 0,532 28 01.03. Duna jp. 26,433 Nagybajc 1801,0 107,4 908 29 Vénekdunareme Dunarem 1825,5 113,24722 30 01.04. Duna jp. 35,243 Dunarem 31 Dunareme Dunakilit 32 rajkai 33 01.05. duzzasztó1842,3 felvíz 110 1615 35,695 Mosoni-Duna0,000 11,66111,661 Nagybajc 1801,0 107,4 908 jp. 34 Vénekdunaszent 11,66112,270 0,609 Bácsa 8,98 106,98840 35 36 12,27012,366 12,36612,691 0,096 Győr 0,432 0,325 106,98838 37 38 39 12,69133,98921,298 0,118 33,98934,107 1,588 34,10735,695
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 17. oldal 40 01.06. Lajta menti 41 42 36,626 Lajta főmeder jp. 0,000 2,598 2,598 2,598 13,29510,697 0,284 13,29513,579 43 13,57918,717 44 Lajta bp. csat. bp. 0,000 2,815 5,138 2,815 45 2,815 17,90915,094 46 01.07. 89,156 6,618 33,22826,610 47 1,325 Mosoni-Du 33,22834,553 Rábca menti 48 Rábca bp. 49 Hanság Főcsatorna bp. 50 Rábca jp. 0,000 26,42526,425 Rábcakap28,211 109,92434 4,610 26,42531,035 0,000 30,18630,186 51 01.08. 0,502 Győr 0,432 30,237 Mosoni-Duna6,116 6,618 106,98838 jp. 52 Rába bp. 0,143 Árpás Győr-árpá 0,000 0,143 29,136 113,13586 53 0,112 0,143 0,255 54 0,255 1,069 0,814 55 1,069 29,73528,666 56 01.09. Rába bp. Vág 41,749 29,73560,66030,925 51,395 124,34456 57 Árpás- Répce 8,160 3,73 árap. bp. 0,000 8,160 Répcelak 133,58422 58 Répce bp. 2,664 Újhíd répceszemerei 8,160 10,824 59 01.10. Répce 8,110 3,73 Répcelak- 32,603 árap. jp. 0,000 8,110 Répcelak- 133,58422 Újhíd 60 sárvári Répce jp. 1,542 8,110 9,652 61 Rába bp. 60,66083,61122,951 Ragyogóhíd 73,269 141,33450 62 01.11. 2,649 Győr 0,432 29,091 Mosoni-Duna0,000 2,649 106,98838 jp. IV IV
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 18. oldal 63 64 65 66 67 68 Győr-koron 2,649 2,7 2,7 2,874 2,874 3,497 3,497 4,474 4,474 4,911 4,911 6,075 0,070 0,155 0,623 0,977 0,437 1,164 69 70 Rába jp. 6,075 6,116 0,000 0,693 0,041 0,693 Gyirmót 1,4 109,07630 71 0,693 1,160 0,467 72 73 1,160 1,397 1,397 1,706 0,237 0,309 74 75 Marcal jp. 1,706 11,070 0,000 2,090 9,364 2,090 Mórichid 18,05 113 391 76 2,090 2,407 0,317 [426 III. 77 4,593 0,000 4,593 78 Bakonyér 2,168 jp. 0,000 2,168 79 Bakonyér 2,737 bp. 0,000 2,737 80 01.12. Rába jp. Árpás 37,875 11,07029,69318,623 29,136 113,13586 81 Koroncó- Marcal bp. Gyirmót 1,4 0,000,252,252 109,07630 82 18,05 113 mórichida Mórichid 391 [426 III. 84 01.13. Rába jp. 8,971 Árpás 54,267 29,69338,664 29,136 113,13586 85 0,349 Vág Mórichida- 38,66439,013 (megszün-51,395 124,34456 IV sárvári tetésre)
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez. oldal 86 39,01383,96044,947 Ragyogóh73,269 141,33450 IV (elrendel 87 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 88 A védelmi szakasz 89 csatorna A folyó, a vízfolyás, a A fővédvonal A védekezési készültség el megszüntetésére m 90 vízmérce kezdő végső 91 száma, neve és hossza 0 LNV neve hossza km pont 92 védvonala szelvénye tkm km neve, helye fkm mbf. 93 cm k 94 02.01. 95 Dunaegyh 24,361 Duna bp. 0,000 8,876 8,876 9,189 8,876 Tass 1586,2 89,28 908 0,313 III 96 97 tassi 9,189 9,472 9,472 9,629 0,283 0,157 98 99 9,629 9,817 9,817 9,865 0,188 0,048 100 101 9,865 10,157 10,15710,240 0,292 0,083 102 103 10,24010,571 10,57110,704 0,331 0,133 104 105 10,70411,595 11,59512,640 0,891 1,045 106 107 12,64013,490 13,49013,690 0,850 0,0 108 109 0,274 13,69013,964 0,215 13,96414,179
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez. oldal 110 14,17924,36110,182 111 02.02. Duna bp. 0,640,417 24,36125,001 112 Tassszigetújfal 0,068 25,00125,069 Budapest 1646,5 94,97 891 [867 18 II. 113 25,06944,778,709 114 02.03. Duna bp. 9,338 29,900 44,77854,116 115 5,130 Szigetújfa 54,11659,246 Budapest 1646,5 94,97 891 [867 18 II. 116 csepeli 59,24659,376 0,130 117 118 1 59,37660,013 60,01364,075 64,07564,5 0,637 4,062 0,1 1 121 64,571,403 71,40371,475 7,8 0,072 122 71,47571,585 0,110 123 124 125 02.04. Kvassay-zs 0,452 Duna bp. 71,58573,602 73,60274,678 0,000 0,060 2,017 1,076 0,060 Budapest 1646,5 94,97 891 126 127 0,060 0,230 0,230 0,304 0,170 0,074 867 18 II. 128 129 02.05. 4,150 Duna bp. 130 Gödi 0,304 0,452 0,000 2,126 2,126 2,183 0,148 2,126 0,057 Nagymaros 1694,6 99,43 751 18 [763] II. 131 132 Sződ-Rákos bp. 2,183 3,180 0,000 0,970 0,997 0,970
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 21. oldal 133 02.06. Dunafüred 7,732 1-es belvízcsatorn0,000 0,915 bp. 134 Duna jp. 0,000 2,069 135 Benta p. jp. 0,000 1,631 136 Duna jp. 0,000 3,117 137 02.07. Szentendr 24,827 Szentendreibp. 0,000 0,670 138 szigeti 0,670 0,758 139 0,758 0,850 0,915 2,069 1,631 3,117 0,670 0,088 0,092 Budapest 1646,5 94,97 891 [867 Nagymar 1694,6 99,43 751 [763 18 II. 18 II. 140 Duna jp. 141 0,850 9,215 9,215 9,335 8,365 0,1 142 9,335 15,761 143 Szentendreibp. 0,000 9,066 144 02.08. 8,864 Barát p. bp. 0,000 2,563 145 Budakalás Szentendrei- 0,000 4,024 6,426 9,066 2,563 4,024 Nagymar 1694,6 99,43 751 [763 18 II. 146 jp. 147 Dera p. jp. 148 0,000 0,850 0,850 0,900 0,850 0,050 149 0,900 2,277 150 02.09. Ipoly bp. 13,100 0,000 1,505 151 Ipolydamásd- 0,000 3,149 152 Letkés- Letkés p. bp. 0,000 0,435 153 Letkés p. ipolytölgyesi jp. 0,000 0,430 154 Ipoly bp. 3,149 6,602 155 Nyerges p. bp. 0,000 0,731 156 Nyerges p. jp. 0,000 0,728 157 Ipoly bp. 6,602 8,915 158 Gandái p. bp. 0,000 0,356 1,377 1,505 3,149 0,435 0,430 3,453 0,731 0,728 2,313 0,356 17,2 Ipolytölgyes 105,74611 [550] XI
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 22. oldal 159 02.10. Ipolyvece- 29,427 Ipoly bp. 0,000 1,280 1,280 Balassagyarmat 93,742 136,68474 160 Dejtár-Bal Derék p. bp. 0,000 1,773 1,773 161 gyarmat- Derék p. jp. 0,000 2,062 162 Ipoly bp. szécsényi 0,000 6,107 163 Lókos p. bp. 0,000 1,861 164 Lókos p. jp. 0,000 1,744 165 Ipoly bp. 6,107 8,526 166 0,000 4,128 167 Szentlélek p. jp. 0,000 3,902 168 Ipoly bp. 0,000 4,151 169 02.11. Zagyva jp. Jászfelső- 83,381 0,000 7,012 170 szentgyörg Galga jp. 0,000 1,475 2,062 6,107 1,861 1,744 2,4 4,128 3,902 4,151 7,012 1,475 Nógrádsz136,73 157,08393 Szentlőri káta Hatvan-a 87,826 103,75359 [3 104 113,69473 V. III. V. 171 jobbágyi Galga bp. 1,416 0,000 1,416 [510 II. 172 Zagyva jp. 7,012 21,26514,253 173 Herédi-Bér 0,597 jp. 0,000 0,597 174 Herédi-Bér bp. 1,315 0,000 1,315 175 Zagyva jp. Apc 1,2 21,26533,76212,497 129,1 387 V. 176 Szuha p. 0,613 jp. 0,000 0,613 [458] III. 177 Tolvajló p. 0,463 jp. 0,000 0,463 178 Szuha p. 1,672 bp. 0,000 1,672 179 Zagyva jp. 3,846 33,76237,608 180 1,418 37,60839,026 181 Zagyva bp. 0,000 10,98510,985 Szentlőrinckáta 87,826 103,75359 [3] V. III. 182 7,536 104 10,98518,521 Hatvan-alsó 113,69473 V. [510] 4 1 183 Apc 1,2 18,52136,80418,283 129,1 387 V.
Magyar joganyagok - 10/97. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 23. oldal 184 [458 III. 185 02.12. 2,415 Zagyva p. 1,9 Tározói 0,000 1,9 145,95 175,5 730 VII 186 0,495 Mátravere 1,9 2,415 tározó 187 02.13. 1,498 Zagyva p. 1,498 Tározói Maconkai tározó 0,000 1,498 153,12 2,6 665 VII 188 02.14. 2,052 Tarján p. 2,052 Tározói 3,3 Tarján-pat tározó 0,000 2,052 4,62775 189 ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 0 A védelmi szakasz 1 csatorna A folyó, a vízfolyás, a A fővédvonal A védekezési készültség el megszüntetésére m 2 vízmérce kezdő végső 3 száma, neve és hossza 0 LNV neve hossza km pont 4 védvonala szelvénye tkm km neve, helye fkm mbf. 5 cm k 6 03.01. 7 Baja-marg 47,800 Duna bp. 0,000 47,80047,800 Baja 1478,7 80,99 989 1037 III. szigeti 8 03.02. Duna bp. Baja 38,345 2,655 41,00038,345 1478,7 80,99 989 9 Baja-foktő 1037 III. 0 03.03. Duna bp. Paks 41,077 41,00082,07741,077 1531,3 85,38 891 1 18 Uszód-solt 1006 II. 2 KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 3 A védelmi szakasz 4 csatorna A folyó, a vízfolyás, a A fővédvonal A védekezési készültség el megszüntetésére m 5 vízmérce kezdő végső 6 száma, neve és hossza 0 LNV neve hossza km pont 7 védvonala szelvénye tkm km neve, helye fkm mbf. 8 cm k 9 04.01. Báta-Siótorok- 43,111 Duna jp. 0,000 28,69228,692 Sió torkolati mű alvíz 2,6 79,32 1259