A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Munkavédelmi Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat )

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Munkavédelmi Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat ) BUDAPEST, 2013

TARTALOMJEGYZÉK 1. A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA... 5 VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS... 6 2. MUNKAVÉDELMI ÜGYREND... 7 A MUNKAVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE... 7 2.1. AZ REKTOR MUNKAVÉDELMI FELADATAI... 7 2.2 A FŐIGAZGATÓ MUNKAVÉDELMI FELADATAI... 7 2.3 A FŐMÉRNÖK MUNKAVÉDELMI FELADATAI... 7 2.4. AZ ÜZEMELTETÉSI OSZTÁLYVEZETŐ MUNKAVÉDELMI FELADATAI... 8 2.5. AZ EGYSÉGVEZETŐ MUNKAVÉDELMI FELADATAI... 10 2.6 A TANÁROK, DOLGOZÓK MUNKAVÉDELMI FELADATAI... 12 2.7. A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ORVOS MUNKAVÉDELMI FELADATAI... 12 2.7.5. A MUNKAVÁLLALÓK ORVOSI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATÁT AZ EGYETEM BÉR OSZTÁLYA SZERVEZI.... 13 2.8. A MUNKAVÉDELMI SZAKÉRTŐ MUNKABIZTONSÁGI SZAKEMBER MUNKAVÉDELMI FELADATAI... 13 2.9. A HALLGATÓKNAK, TANULÓKNAK ÉS A KOLLÉGIUM LAKÓINAK MUNKAVÉDELMI FELADATAI... 14 3. AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI... 15 3.1. ELŐZETES MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI ORVOSI VIZSGÁLATOK RENDJE... 15 3.2. AZ IDŐSZAKOS, ISMÉTLŐDŐ ORVOSI VIZSGÁLATOK RENDJE... 17 3.3. SORON KÍVÜLI MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOT KELL VÉGEZNI... 17 3.4. ZÁRÓ VIZSGÁLAT... 18 3.5. A SÉRÜLÉKENY CSOPORTOK FOGLALKOZTATÁSA... 18 4. MUNKAVÉDELMI OKTATÁS ÉS VIZSGÁZTATÁS RENDJE... 20 4.1. ELŐZETES MUNKAVÉDELMI OKTATÁS RENDJE... 20 4.2. ISMÉTLŐDŐ MUNKAVÉDELMI OKTATÁS... 21 4.3. RENDKÍVÜLI MUNKAVÉDELMI OKTATÁS... 21 4.4 A TANULÓK ÉS HALLGATÓK MUNKAVÉDELMI OKTATÁSA... 22 4.5. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS OKTATÁSA, TOVÁBBKÉPZÉSE... 22 5. VÉDŐRUHÁZAT, EGYÉNI VÉDŐFELSZERELÉSEK, ÉS TISZTÁLKODÁSI ESZKÖZÖK JUTTATÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA... 24 5.1. A VÉDŐRUHÁZAT, EGYÉNI VÉDŐFELSZERELÉSEK JUTTATÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI... 24 5.2. TISZTÁLKODÁSI ESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA... 26 5.3. VÉDŐITAL JUTTATÁSÁNAK RENDJE... 27 6. MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 28 6.1. ÁLTALÁNOS MAGATARTÁSI SZABÁLYOK... 28 6.2. MÁS GAZDÁLKODÓ SZERVEZET ÁLTAL VÉGZETT MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK... 30 6.3. ÜZEMI PRÓBA, ÜZEMBE HELYEZÉS, PRÓBAÜZEM... 30 2

6.4. SPECIÁLIS MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK... 31 6.5. ALKOHOLSZONDÁS ELLENŐRZÉS RENDJE... 31 6.6. DOHÁNYZÁSRÓL, DOHÁNYZÓHELYEK KIJELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK... 32 6.7. KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉS MINIMÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEI... 32 6.8. VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KÉSZÍTMÉNYEK... 34 6.9. A HÁTSÉRÜLÉSEK KOCKÁZATÁVAL JÁRÓ KÉZI TEHERMOZGATÁS MINIMÁLIS EGÉSZSÉGI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEI... 34 7. MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE... 36 7.1. LÉTESÍTMÉNYEK HASZNÁLATBA VÉTELE, TERMELŐESZKÖZÖK ÜZEMBE HELYEZÉSE... 36 7.2. KEZELÉSI UTASÍTÁS... 36 7.3. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY... 37 7.4. A TERMELŐESZKÖZÖK MUNKABIZTONSÁGI MINŐSÍTÉSE ÉS MINŐSÉG TANÚSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 38 7.5. MUNKAVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK RENDJE... 38 7.6. BERUHÁZÁSOK MUNKABIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSE... 39 7.7. BERENDEZÉSEK IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATA... 39 7.7.3. A KÉZISZERSZÁMOK ELLENŐRZÉSE... 40 7.8. FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK, MUNKABALESETEK KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA... 40 7.9. A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE ÉS KIVIZSGÁLÁSA... 45 8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 46 MELLÉKLETEK 3

BEVEZETÉS A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, valamint a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzése céljából a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények javítása érdekében az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere és mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában. Minden munkavállaló és hallgató ismeri a munkavédelmi szabályokat és azoknak megfelelően végzi a munkáját. Nem teszi ki magát veszélyhelyzetnek. Ha a veszélyes vagy szabálytalan helyzetet nem tudja megszüntetni, köteles azt a felettesének jelenteni! Ha munkavállaló /hallgató azt tapasztalja, hogy munkatársa/ hallgatótársa az előírásokat nem tartja be, vagy vészhelyzetben van, kötelessége felhívni erre a figyelmét! Ha a vészhelyzet nem múlik el, kötelessége azt felettesének jelenteni! 4

1. A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1.1. A jelen Szabályzat a munkavédelemről szóló többször módosított 1993. évi XCIII. törvény, valamint a törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MÜM rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet figyelembe vételével került megállapításra. 1.2. A Szabályzat hatálya kiterjed a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tulajdonában, kezelésében lévő, illetőleg az Egyetem által üzemeltetett, bérelt Létesítményekre, tagintézményekre, alábbiak szerint: a) az Egyetem teljes, vagy részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló szerződéses, megbízásos jogviszonyban álló személyekre, szervezett munkavégzés keretében munkát végzőkre (a továbbiakban: munkavállaló, b) az egyetemnél továbbképzésben lévő, munka melletti képzésben résztvevő, szakmai gyakorlatát töltő, másutt munkaviszonyban álló személyekre, c) az egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló személyekre, kollégistákra, az egyetem által fenntartott, üzemeltetett, vagy bérelt kollégiumokban elszállásolt hallgatókra d) az intézmény területén foglalkoztatott más gazdálkodó szervezetek és társulási formák dolgozóira, e) külföldi munkavállalók részére a mindenkor érvényben lévő Munka Törvénykönyvében foglaltak figyelembevételével, f) az intézmény területén tartózkodó olyan személyekre is, akik munkát nem végeznek. (pl. látogatók, vendégek stb.). 1.3. Az Egyetem hangversenytermeinek üzemeltetése során (ideértve a közönségforgalmi, színpadi területek, a szcenikai hatásvilágítási, alsó- és felsőgépészeti elemek üzemeltetésére, karbantartására, biztonsági kialakítására, díszletek elhelyezésére, előadások lebonyolítására vonatkozó előírásokat) a jelen Szabályzatban foglaltakat az Egyetem külön kiadott Színházbiztonsági Szabályzatában foglalt eltérésekkel és speciális előírásokkal kell figyelembe venni és alkalmazni. 1.4. A Szabályzat előírásainak megszegése esetén a cselekmény vagy annak nyomán bekövetkezett esemény súlyától és jellegétől függően a szabálysértési törvényben, a kollektív szerződésben, szervezeti-működési szabályzatban, a Közalkalmazotti szabályzatban, valamint a házirendben foglaltak alapján hátrányos jogkövetkezményre kerülhet sor. 1.5. A szabálytalanságot feltáró személy (munkahelyi vezető, ellenőrző szerv stb.) köteles eljárást kezdeményezni a szabálytalanságot elkövető dolgozó felett vezetői jogkört gyakorló vezetőnél azonnali bejelentés megtételével. 1.7. A Szabályzat előírásainak értelmezése során felmerült vitás kérdésekben az OMMF állásfoglalása az irányadó. 5

VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS 1.2.1. Az Egyetem köteles az előírt munkavédelmi tevékenységhez munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező legalább az előírt létszámú szakembert foglalkoztatni, melynek számát a veszélyességi osztályba sorolás és a munkavállalói létszám alapján határoz meg. 1.2.1. Az Egyetem az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében köteles meghatározni: a) a veszélyességi osztályát, b) a munkavállalói létszámát. 1.2.2. A munkáltató köteles magát a tevékenysége alapján az I-III. munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályokba sorolni. 1.2.3. A munkáltatónak a veszélyességi osztályon belül az általa foglalkoztatott munkavállalók beleértve a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalókat is állományi létszáma alapján a megfelelő csoportbesorolást el kell végezni. 1.2.4. A munkáltatónak meg kell határoznia azt, ha az ágazati számjele szerinti tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat. 1.2.5. A munkáltatónak figyelembe kell venni a munkavállalói létszámhoz a gyakorlati képzésük arányában a tanulókat, hallgatókat. 1.2.6. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítani a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát továbbá a munkavédelmi szakember előírt óraszámban történő foglalkoztatását. 1.2.7. A munkáltató köteles a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelelősségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni. 1.2.8. Az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993.(XII.26.) MüM rendelet 2.sz. melléklete alapján az egyetem 50-500 fő közötti munkavállalói létszámának, figyelembevételével - a II. veszélyességi osztály c csoportjába tartozik. Az egyetemnek a munkavédelmi feladatok teljesítése érdekében a veszélyességi besoroláshoz, valamint a közalkalmazotti, a hallgatói létszámhoz igazodóan, megfelelő számú munkavédelmi szakképesítésű személyeket kell foglalkoztatnia. 6

2. MUNKAVÉDELMI ÜGYREND A munkavédelemben közreműködő személyek feladat- és hatásköre 2.1. Az Rektor munkavédelmi feladatai 2.1.1. A Rektor, mint az Egyetem egyszemélyi felelős vezetője, az Mvt. szerint gondoskodik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményekről, az ehhez szükséges személyi, tárgyi, szervezeti, és anyagi feltételek biztosításáról. 2.1.2. A rektor gondoskodik az egyetem munkavédelmi feladatainak meghatározásáról, valamint a végrehajtás irányításáról, ellenőrzéséről. 2.1.3. Felelős a munkavédelmi rendelkezések betartatásáért, illetve betartatásáért. 2.1.4. A munkavédelmi előírások, jogszabályok megszegőivel szemben annak súlyosságától függően - felelősségre vonást alkalmaz. 2.1.5. A rektor a fenti feladatok megvalósítását - felelősségének meghagyása mellett -, döntési és ellenőrzési jogkörét fenntartva a jelen Szabályzatban foglaltak szerint az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt rendelkezések alapján a Főigazgató és a Főmérnök hatáskörébe utalja. 2.2 A Főigazgató munkavédelmi feladatai 2.2.1. Felelős a hatáskörébe utalt munkavédelmi rendelkezések betartásáért. 2.2.2. Biztosítja az egyetemi munkavédelmi feladatok ellátásához szükséges forrásokat, különös tekintettel az időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatokra, a villamos érintésvédelmi, és szabványossági vizsgálatokra valamint a munkahelyek expozíciós méréseire. 2.2.3. Gondoskodik a munkavédelmi szervezet kialakításáról. 2.2.4. Köteles a halaszthatatlan munkavédelmi ellátásához tartalék fedezetet biztosítani. 2.2.5. A munkavédelmi szakmai feladatokat a Főigazgató alá rendelt szervezeti egységként a Főmérnökség, azon belül az Üzemeltetési Osztály végzi el. 2.3 A Főmérnök munkavédelmi feladatai 2.3.1. A Főmérnök az Egyetem Szervezetés és Működési Szabályzatában foglaltak alapján megszervezi az Egyetem munkavédelmi tevékenységét, feladatait a főigazgató közvetlen irányításával és ellenőrzésével látja el. 2.3.2. Felelős a hatáskörébe utalt munkavédelmi és színházbiztonsági rendelkezések betartásáért. 2.3.3. A területért felelős szakmai vezetőként közvetlenül irányítja és ellenőrzi a munkavédelmi feladatok ellátását, gondoskodik a színházbiztonsági szabályok betartásáról és betartatásáról. 2.3.4. A költségvetési keretek figyelembe vételével biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények megszervezéséhez szükséges szakmai, személyi, tárgyi, szervezeti feltételeket. 7

2.3.5. Koordinálja a kockázatértékelést. 2.3.6. Ellenőrzi az egyetemre háruló munkavédelmi előírások megvalósulását, intézkedést kezdeményez a hiányosságok, illetve szabálytalanságok megszüntetésére. 2.3.7. Időszakosan, rendkívüli esemény kapcsán, illetve felkérésre ellenőrzést tart. 2.3.8. Intézkedést kezdeményez az érintett szervezeti egység vezetőjénél a munkavállalók, hallgatók testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztető körülmények megszüntetésére. 2.3.9. Az Egyetem képviseletében eljárva részt vesz üzembe helyezési eljáráson. Üzembe helyezés, újraindítás esetén elrendeli, vagy elrendelteti az üzemeltetést, ha a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat eredményesen zárult. 2.3.10. Indokolt esetben a munkavédelmi szabályok megsértőivel szemben fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez. 2.3.11. Szakmailag felügyeli és koordinálja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, ergonómiailag megfelelő munkakörülmények megteremtését. 2.3.12. A rendelkezésére bocsátott források terhére köteles a halaszthatatlan munkavédelmi feladatokat, a sürgős intézkedést igénylő esetekben a szükséges munkákat soron kívül elvégeztetni. 2.3.13. Időszakosan, rendkívüli esemény kapcsán, illetve utasításra ellenőrzést rendel el. Közreműködik a felügyeleti szervek és hatóságok ellenőrző munkájában. 2.3.14. A Főmérnök gondoskodik a) a speciális színházbiztonsági feltételekről, ellenőrzi azok meglétét és az előírások betartását, b) a munkavédelmi feltételek tervszerű fejlesztéséről, c) új létesítmények, épületek, helyiségek, munkahelyek kialakításánál, valamint új gépek, berendezések, műszerek beállításánál a használatba vételt, az üzembe helyezést megelőzően a munkavédelmi előírások érvényesüléséről, d) a dolgozók munkavédelemmel kapcsolatos észrevételeinek érdemi elbírálásáról, e) a tudomására jutott munkabelesetek és rendkívüli események jelentéséről a Rektornak és a Főigazgatónak, f) kezdeményezi a Szabályzat időszakos felülvizsgálatát, szükség esetén javaslatot tesz a a Rektornak a módosításra. 2.3.15. Tevékenységéről, az Egyetem munkavédelmi és színházbiztonsági feladatainak ellátásáról rendszeresen beszámol a Főigazgatónak és a Rektornak. 2.4. Az Üzemeltetési osztályvezető munkavédelmi feladatai 2.4.1. A Főmérnök munkavédelmi megbízottjaként és helyetteseként gondoskodik a munkavédelmi feladatok ellátásáról a jogszabályban, szabványokban és egyéb előírásokban meghatározottak szerint. 2.4.2. Folyamatosan ellenőrzi az Egységeknél az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményeket. 2.4.3. Az Üzemeltetési osztályvezető a) gondoskodik az Egyetem tulajdonában lévő munkavédelmi eszközök működtetéséről és rendszeres karbantartásáról; 8

b) meggyőződik új létesítmények, épületek, helyiségek, munkahelyek kialakításánál, valamint új gépek, berendezések, műszerek beállításánál a használatba vételt, az üzembe helyezést megelőzően a munkavédelmi előírások érvényesüléséről, c) gondoskodik a jelen Szabályzatban meghatározott felülvizsgálatok, ellenőrzések és mérések elvégzéséről, a munkálatok elvégzéséről, d) gondoskodik a szervezeti egységek munkahelyi kockázatértékelésének elkészítéséről, a kockázatértékelések során feltárt műszaki jellegű hiányosságok megszüntetésére ütemtervet készíttet az adott egység felelősével, e) gondoskodik a munkahelyek és eszközök rendszeres ellenőrzéséről, az észlelt hiányosságok felszámolásáról, f) a tudomására jutott munkabeleseteket és rendkívüli eseményeket azonnal jelzi a Főmérnöknek, g) javaslatot tesz a dolgozók munkavédelemmel kapcsolatos észrevételeinek érdemi elbírálására, h) felelős az Egyetemen történő karbantartási, felújítási munkák során a munkavédelmi előírások betartásáért. Ellenőrzi, hogy a hatáskörébe tartozó felújított, karbantartott létesítmények, berendezések kielégítsék a munkavédelmi előírásokat. 2.4.4. Azon egységeknél, ahol Egységvezető nem került kinevezésre, az Üzemeltetési osztályvezető biztosítja a munkavédelmi feladatok ellátását. 2.4.5. Gondoskodik az Egységek kezelésében, használatában lévő gépek, berendezések, munkaeszközök, biztonsági berendezések vonatkozásában, a jogszabályokban előírt biztonságtechnikai felülvizsgálatok elvégeztetéséről, az erről szóló dokumentáció nyilvántartásáról és az Egységhez történő eljuttatásáról. 2.4.6. Gondoskodik az időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett gépek, berendezések, eszközök, biztonsági berendezések nyilvántartásáról, biztosítja a nyilvántartások és felülvizsgálati dokumentációk elérhetőségét. 2.4.7. Rendszeresen felülvizsgáltatja a gépek és berendezések műszaki állapotát, a biztonsági szerelvények és védőberendezések működését. Az észlelt hibák jellegétől függően a javítást azonnal, vagy megfelelő határidőig elvégezteti, ha ez nem lehetséges a gép üzemeltetését megtiltja, amelyről a Főmérnököt és az Egységvezetőt értesíti. Az elvégeztetett karbantartási és javítási munkák munkavédelmi megfelelősségét az arra illetékes személlyel, írásban tanúsíttatja. 2.4.8. Biztosítja az Egységek munkavállalóinak járó védőital, tisztálkodó eszköz, fertőtlenítő és tisztálkodó szer, bőrvédő készítmény juttatását. Gondoskodik arról, hogy kizárólag olyan egyéni védőeszköz kerüljön központi beszerzésre, amely rendelkezik érvényes EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal. 2.4.9. Rendszeresen, munkafolyamatba építve ellenőrzi az Egyetemre háruló munkavédelmi előírások megvalósulását, intézkedést kezdeményez a hiányosságok, illetve szabálytalanságok megszüntetésére. 2.4.10. Időszakosan, rendkívüli esemény kapcsán, illetve felkérésre ellenőrzést tart. 2.4.11. Intézkedést kezdeményez a Főmérnöknél és az érintett szervezeti egység vezetőjénél a munkavállalók, hallgatók testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztető körülmények megszüntetésére. 2.4.12. Részt vesz üzembe helyezési eljáráson, hatósági helyszíni ellenőrzéseken, szemléken. 2.4.13. Ellátja a szervezeti egységek munkavédelmi megbízottainak szakmai irányítását, kapcsolatot tart velük, tájékoztatásukról, továbbképzésükről gondoskodik. 2.4.14. Kapcsolatot tart, szükség szerint együttműködik a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot ellátó orvossal. 9

2.4.15. Javaslatot tesz a Főmérnöknek a Szabályzat, valamint az egyes munkavédelmi intézkedések szükség szerinti módosítására. 2.4.16. Javaslatot tesz a Főmérnöknek külső munkabiztonsági-munkavédelmi szakértő bevonására. Folyamatosan kapcsolatot tart az külső munkabiztonsági-munkavédelmi szakértővel és a szükséges adatszolgáltatást részére biztosítja. A külső munkabiztonsági-munkavédelmi szakértő feladatait a jelen Szabályzat 2.8. pontja rögzíti. 2.5. A szervezeti egység vezető (a továbbiakban: Egységvezető) munkavédelmi feladatai 2.5.1. Az Egységvezető feladata az oktatási és kulturális intézményekre vonatkozó, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos személyi, tárgyi, környezeti feladatok gyakorlati szervezése, felügyelete és ellenőrzése. 2.5.2. Az Egységvezető saját területét érintően gondoskodik a minősített egyéni védőeszközök, védőfelszerelések és különböző, a munkabiztonságot szolgáló eszközök, anyagok használatának rendszeres ellenőrzéséről. 2.5.3. Az Egységvezető köteles folyamatos kapcsolatot tartani a Főmérnökséggel, azon belül különösen az Üzemeltetési Osztállyal, illetve a kijelölt szakemberekkel, és részükre minden szükséges információt, adatot megadni. 2.5.4. Az Egységvezető a szervezeti egység területén köteles felügyelni azt, hogy azok, valamint az ott folyó tevékenységek megfeleljenek a mindenkor hatályos munkabiztonsági előírásoknak. Gondoskodni köteles arról, hogy a saját ellenőrzései, valamint az Egyetem munkabiztonsági szakemberei által tett észrevételek, feltárt hiányosságok haladéktalanul megszüntetésre kerüljenek. Amennyiben az intézkedés hatáskörét meghaladja köteles azt jelenteni az Üzemeltetési Osztályvezetőnek. 2.5.5. Az intézmény területén köteles felügyelni azt, hogy a veszélyes anyagok és készítményekre vonatkozó törvényi és jogszabályi követelmények betartásra kerüljenek. 2.5.6. Az intézmény területén köteles felügyelni azt, hogy a létesítmények villamos biztonsági követelményeire (érintésvédelem mérés, tűzvédelmi szabványosság, villámvédelem, villamos kéziszerszámok érintésvédelme) vonatkozó előírások (időszakos felülvizsgálatok időbeni végrehajtása, hibák, hiányosságok folyamatos kijavítása) betartásra kerüljenek. 2.5.7. Köteles közreműködni az intézmény kockázat elemzésének soron kívüli, illetve időszakos felülvizsgálatok elkészítésében (adat- és egyéb információszolgáltatás). 2.5.8. Köteles közreműködni az intézménynél bekövetkezett hallgatói és munkavállalói munkabaleset kivizsgálásában. 2.5.9. Köteles a közvetlen irányítása alá tartozó munkaterületek tevékenységeit úgy szervezni, hogy a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi előírások személyi, tárgyi, környezeti betarthatók legyenek, és azok be is legyenek tartva. 2.5.10 Gondoskodik arról, hogy az irányítása alatt álló szervezeti egység munkaterületein a használatban lévő gépek és berendezések el legyenek látva a szükséges (gépkönyvvel) kezelési-, karbantartási utasításokkal, valamint a munkahelyek is rendelkezzenek a megfelelő előírásokkal. 2.5.11. Az Egységvezető gondoskodik az egységnél a munkavédelmi szemléknek a megtartásáról, amelyen személyesen is részt vesz. 10

2.5.12. Az Egységvezető részt vesz a felügyelete alá tartozó szervezeti egységnél bekövetkezett azonnali bejelentési kötelezettségű (súlyos) munkabalesetek kivizsgálásában, intézkednek vagy intézkedést kezdeményeznek a hasonló balesetek megelőzése érdekében. Gondoskodik arról, hogy a munkabaleseteket az Üzemeltetési Osztálynak és a Bér- és Munkaügyi Osztálynak egyidejűleg, azonnal jelentsék, és azokat az egység Munkabaleseti Nyilvántartásába bejegyezzék. A bejegyzéseket követően a szükséges intézkedéseket megteszik. 2.5.13. Az Egységvezető gondoskodik arról, hogy az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársai a munkavédelmi oktatásokon, az orvosi alkalmassági vizsgálatokon és a kötelező védőoltásokon megjelenjenek. Gondoskodik a munkavédelmi oktatási dokumentumok megőrzéséről. 2.5.14. Az Egységvezető gondoskodik arról, hogy az irányítása alatt álló szervezeti egységnél üzemelő gépeket, berendezéseket, műszereket, készülékeket csak az arra kioktatott, felvonókat és emelőgépeket csak megfelelő kezelői vizsgával rendelkező munkavállalók kezeljék. 2.5.15. Az Egységvezető az adott munkahelyen szükséges munkavédelmi rendelkezéseket adhat ki, melynek szakmai tartalmát a Főmérnökkel előzetesen egyeztetni köteles. 2.5.16. Az Egységvezető biztosítja a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, azok kielégítő higiénés állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását. Gondoskodik az időszakos ellenőrzésükről, megfelelőségükről. A munkavégzés körülményeiből adódó, azzal összefüggő veszélyek elkerülése céljából, a megfelelő munkaeszközök, valamint védőeszközök, védőfelszerelések ellátását biztosítja a munkavállalók részére. Biztosítja az Egyetem képzési programjainak keretében oktatott személyek részére az előírt védőeszközökkel való ellátást. 2.5.17. Az Egységvezető gondoskodik arról, hogy az irányítása alá tartozó munkavállalók munkavédelmi feladatai a munkaköri leírásukban rögzítésre kerüljenek. Gondoskodik a munkavállalóknak járó védőital, tisztálkodó eszköz, fertőtlenítő és tisztálkodó szer, bőrvédő készítmény kiadásáról. Azt a munkahelyet, egyéni védőeszközt, munkaeszközt, technológiát, amely a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be, azonnal be kell jelenteni a foglalkozásegészségügyi szakorvosnak és az Üzemeltetési Osztálynak, hogy soron kívüli ellenőrzést tartsanak. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. 2.5.18. Gondoskodik az egység kezelésében, használatában lévő gépek, berendezések, munkaeszközök, biztonsági berendezések vonatkozásában, a jogszabályokban előírt biztonságtechnikai felülvizsgálatok elvégeztetéséről, az erről szóló dokumentáció nyilvántartásáról és megőrzéséről. 2.5.19. Gondoskodik az időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett gépek, berendezések, eszközök, biztonsági berendezések nyilvántartásáról, biztosítják a nyilvántartások és felülvizsgálati dokumentációk elérhetőségét az Üzemeltetési Osztály részére. 2.5.20. Rendszeresen felülvizsgáltatja a gépek és berendezések műszaki állapotát, a biztonsági szerelvények és védőberendezések működését. Az észlelt hibák jellegétől függően a javítást azonnal, vagy megfelelő határidőig elvégeztetik, ha ez nem lehetséges a gép üzemeltetését megtiltják, 2.5.21. Gondoskodik a gépek, berendezések, műszerek kezelési, használati dokumentációjának meglétéről. 2.5.22. Gondoskodik arról, hogy a beosztott munkavállalót csak a számára engedélyezett munkakörben foglalkoztassák. 2.5.23. Megköveteli és ellenőrzi a munkaterületén bekövetkezett munkabalesetek jelentését, nyilvántartását és vizsgálatát. 2.5.24. Gondoskodik a kockázatértékelés intézkedési tervében szereplő hiányosságok határidőn belüli elvégzéséről, megszüntetéséről. 11

2.6 Az Egyetem oktatóinak munkavédelmi feladatai 2.6.1. Az Egyetem valamennyi oktatója minden munkahelyen (tanteremben, egyéb helyiségek, udvar) munkakezdés előtt, illetve folyamatosan köteles meggyőződni a biztonságos munkavégzés (tartózkodás) feltételeinek meglétéről, az eszközök, a bútorok, a tornafelszerelések, a gépek, a berendezések és a szerszámok megfelelő biztonságos állapotáról, valamint ha a munkavégzés biztonságához szükséges az egyéni védőeszközök, üzem-egészségügyi felszerelések higiénés állapotáról, azok meglétéről és kifogástalan állapotáról. 2.6.2. Baleset (munkabaleset, hallgatói baleset) bekövetkezésekor köteles a helyszínt biztosítani, és a sérült orvosi ellátásáról (elsősegélynyújtásáról) gondoskodni és haladéktalanul értesíteni az Egységvezetőt, illetve az Üzemeltetési Osztályt. 2.6.3. Az oktatási elektromos eszközök, berendezések biztonságos használatra vonatkozó előírásokat videó, tv, projektor, írásvetítő, elektromos hosszabbító állapota stb. szemrevételezéssel kötelesek ellenőrizni a vezeték, egyéb elektromos berendezések, hosszabbítók sérülésmentes állapotát, hiányosság esetén azonnal kötelesek jelenteni az Egységvezetőnek. A hiányosság megszüntetéséig a hibás berendezéssel munkát végezni tilos! 2.6.4. A tanórákat, illetve minden tevékenységet kötelesek úgy szervezni és végezni, hogy azok baleseti és egyéb kockázatai a résztvevő tanulókra és a hatókörben tartózkodó más személyekre ne jelentsenek veszélyt. 2.6.5. A munkaidejük alatt folyamatosan kötelesek ellenőrizni a munkavédelmi előírások meglétét, és amennyiben hiányosságot tapasztalnak a munkavégzést, oktatást fel kell függeszteniük mindaddig, amíg a hiányosságot meg nem szüntették. 2.7. A foglalkozás-egészségügyi orvos munkavédelmi feladatai 2.7.1. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását a munkavédelmi hatóság látja el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A szakmai irányítás magában foglalja a helyes gyakorlat módjának meghatározását és annak érvényre juttatását. 2.7.2. A foglalkozás-egészségügyi orvos a megbízási szerződésben rögzített feltételek, valamint a munkájára vonatkozó rendeletek alapján köteles végezni munkáját. A szerződésben az alábbiak elvégzése kötelező alapszolgáltatás keretében: a) a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzése, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat; b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentése, kivizsgálása; c) a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálata a szerződésben a helyi körülmények figyelembevételével meghatározott gyakorisággal, vagy változás bekövetkezésekor soron kívül; d) külön jogszabályban meghatározottak szerint az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás; e) külön jogszabályban előírtak szerint a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatok elvégzése; f) a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítás adása; g) külön jogszabályban előírtak szerint a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatok ellátása; h) a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozása; i) külön jogszabályban meghatározottak szerint az 1. és 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatának elvégzése. 12

2.7.3. Foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködik: a) az Mvt. 58. -ában felsorolt munkáltatói feladatok ellátásában, különösen a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában, a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében; b) a foglalkozási rehabilitációban; c) a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában. 2.7.4. Az előző Munkavédelmi szakértő a feladat ellátásához szükséges dokumentumokat az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény figyelembevételével köteles átadni az új Munkavédelmi szakértő nak. 2.7.5. A munkavállalók időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatát az Egyetem Bér- és Munkaügyi Osztálya szervezi meg. 2.8. A külső munkabiztonsági-munkavédelmi szakértő (a továbbiakban: Munkavédelmi szakértő) munkavédelmi feladatai 2.8.1. A Munkavédelmi szakértő az Egyetemmel kötött szerződés alapján végzi a munkavédelemmel kapcsolatos konkrét szolgáltatásokat. Folyamatos kapcsolatot tart a Főmérnökkel, az Üzemeltetési Osztályvezetővel és az Egységek vezetőivel. 2.8.2. A Munkavédelmi szakértő feladata hatályos jogszabályoknak megfelelő Munkavédelmi szabályzat előkészítése. E feladatkörön belül a Munkavédelmi szakértő gondoskodik szükség esetén az új szabályzat és mellékletei elkészítéséről, kibocsátásra előkészítéséről, a már hatályos szabályzat és mellékletei rendszeres karbantartásáról, aktualizálásáról. 2.8.4. A Munkavédelmi szakértő előzetesen egyezetett időpontban végzi az új munkavállalók munkavédelmi alapoktatását, szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal megtartja az ismétlődő munkavédelmi oktatást, gondoskodik ezek megfelelő dokumentálásáról. 2.8.5. A Munkavédelmi szakértő, mint szakértő, és mint az intézmény megbízottja közreműködik az üzembe helyezési eljárásoknál, a rendkívüli események (balesetek) kivizsgálásában, gondoskodik a megfelelő okmányok elkészítéséről. Az azonnali intézkedést igénylő esetekben (pl. azonnali bejelentésre kötelezett munkabaleset stb.) szakismerete alapján kezdeményezi a szükséges intézkedés megtételét, illetve adott esetben e területen önállóan jár el, amennyiben nincs intézkedésre jogosult és kötelezett vezető a helyszínen. 2.8.6. A Munkavédelmi szakértő, mint szakértő munkájával biztosítja, hogy az intézmény működése során a biztonságtechnikával (munkavédelemmel, a balesetek megelőzésére irányuló előírásokkal) kapcsolatos rendelkezések maradéktalanul végrehajtásra (betartásra) kerüljenek, ezen rendelkezések maradéktalan végrehajtására felhívja az érintettek figyelmét. A munkavégzése során (jelzi) kezdeményezi a munkabiztonsági, balesetvédelmi ellenőrzéseket, közreműködik ezek lebonyolításában, írásban kezdeményezi az esetlegesen feltárt hiányosságok megszüntetését. 2.8.7. A Munkavédelmi szakértő figyelemmel kíséri a hatályos jogszabályokat és szabványokat, ezek előírásaira tekintettel kezdeményezi az intézményre vonatkozó munkavédelmi időszakos ellenőrzések, vizsgálatok (érintésvédelmi vizsgálat, dolgozók ismétlődő orvosi vizsgálata stb.) ütemezését, a biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítását (védőruha, védőeszköz beszerzés kezdeményezése stb.). 13

2.8.8. A Munkavédelmi szakértő az általa feltárt hiányosságokról és az ezekkel összefüggő megállapításairól, észrevételeiről írásban köteles tájékoztatni az adott intézmény vezetőjét. Ellenőrzés, vagy más hivatalos eljárás során észlelt szabálytalanságot az e célra rendszeresített jegyzőkönyvben köteles rögzíteni, a jegyzőkönyv egy példányát az érintett intézmény vezetőjének átadja, a jegyzőkönyv második példánya ez esetben a Munkavédelmi szakértő bizonylata. 2.8.9. A Munkavédelmi szakértő az üzembe helyezések, beruházások alkalmával, munkabiztonsággal és egyéb baleset megelőzéssel kapcsolatos szaktanácsadást biztosít, illetve a munkavédelemmel kapcsolatos technikai újdonságokról rendszeresen írásban tájékoztatja megrendelőt. 2.8.10. A Munkavédelmi szakértő összegző jellegű, átfogó jelentésben számol be évente kétszer (nov. 30-ig és jún. 15-ig) a tárgyévben végzett feladatellátásáról, minősíti a szerződésben foglalt intézmények munkavédelmi helyzetét. Az általa tett megállapítások alapján tételesen megjeleníti az egy éven belül, illetve a három éven belül elvégzendő feladatokat, megoldandó problémákat. 2.8.11. A Munkavédelmi szakértő a balesetvédelemmel, munkavédelemmel kapcsolatos bírósági, illetve hatósági eljárások során az erre vonatkozó írásbeli felkérés alapján, mint szakértő közreműködik, illetve biztosítja a szakmai jellegű képviseletet. 2.9. A hallgatók, tanulók és a Bartók Béla Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) lakóinak munkavédelmi feladatai 2.9.1. A hallgatói, tanulói oktatásokon való részvétel. 2.9.2. Az esetleges gyakorlatokon a szükséges védőeszköz, védőruha rendeltetésszerű használata. 2.9.3. Az elvárható kulturált viselkedés, fegyelem, rend, tisztaság megtartása. 2.9.4. Az Egyetem Létesítményeinek és a Kollégium házirendjének, munkavédelmi előírásainak maradéktalan betartása. 2.9.5. Az észlelt veszélyt jelentő rendellenességet, balesetet kötelesek azonnal jelenteni az oktatónak és az Egységvezetőnek. 2.9.6. A kollégiumban lakók a munkavédelmi szabályokról beköltözéskor írásbeli tájékoztatást kapnak, melynek tudomásul vételét aláírásukkal igazolják. 14

3. AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI A foglalkozás-egészségügyi szolgálat (Munkavédelmi szakértő, orvos) a többször módosított munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998.(VI.24.) NM rendelet szerint köteles végezni, illetve a munkáltató megbízásából végeztetni a foglalkozás-egészségügyi alkalmasság (előzetes, időszakos, rendkívüli) orvosi, illetve pályaalkalmassági (pszichikai alkalmassági) vizsgálatát. 3.1. Előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje 3.1.1. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni: a) a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően; b) a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt, ha c) fizikai munkát végez, d) fiatalkorú, e) nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben, vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve; f) a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt minden munkavállalónál, ha g) közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez, h) a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra, i) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja. j) kirendelés esetén, az új munkahely foglalkozás-egészségügyi orvosának. 3.1.2. A munkáltató a munkavállalót az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló többször módosított 33/1998. (VI. 24.) EüM rendelet 14. számú mellékletben előírt nyomtatvány kitöltésével küldheti. (2. melléklet) 3.1.3. A fenti nyomtatványon a megjelölt munkakörre az orvos az alkalmasságot igazolja. Ha az új felvételes dolgozó a munkáltató által megjelölt munkakör betöltésére alkalmatlan, a dolgozót kinevezni nem lehet. 3.1.4. Ha a dolgozót a munkáltató más munkakörben kívánja foglalkoztatni, vagy át akarja helyezni, a fent említett nyomtatványon az új munkakör pontos megjelölésével újra orvosi vizsgálatra kell küldeni. 3.1.5. Ha az orvos az új felvételes dolgozót "Ideiglenesen nem alkalmas -nak minősíti, a munkáltató köteles az orvos által megjelölt időpontban a dolgozót vizsgálatra küldeni. A dolgozó addig végleges kinevezést nem kaphat. A fenti időtartam egy hónaptól három hónapig terjedhet. 3.1.6. A munkáltató köteles a dolgozók alkalmassági vizsgálatát igazoló nyomtatványt megőrizni, és azt az illetékes ellenőrző szerveknek felmutatni. 15

3.1.7. A járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen foglalkoztatni kívánt munkavállaló esetében az előzetes munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat kiegészül a többször módosított 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. sz. mellékletben meghatározott kötelező vizsgálatokkal (bakteriológiai, bőrgyógyászati, TBC ernyőszűrés, nemi betegség). 3.1.8. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló többször módosított 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. sz. mellékletében szereplő munkakörökben a munkavállalónál a munkaviszony megszűnését követő 30 napon belül az újabb munkába álláshoz a járványügyi érdekből végzett szakvizsgálatokat csak akkor kell megismételni, ha azokat időközben lezajlott fertőző megbetegedése vagy annak gyanúja indokolja. 3.1.9. Ha a dolgozó, vagy a munkáltató az orvos véleményével nem ért egyet, 15 napon belül kérheti a munkaköri alkalmasság II. fokon történő elbírálását. A többször módosított munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 12. -a szerint, ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra elnevezésű nyomtatványon (3. melléklet) kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél. A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, a véleményt a Másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény elnevezésű nyomtatványon közli a kérelmezővel. Amennyiben a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatára az első fokon eljárt szakellátóhely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fővárosban) működő erre kijelölt szakellátó hely végzi. A Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra elnevezésű nyomtatvány -t, illetve Másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény elnevezésű nyomtatvány -t jelen szabályzat 3. számú és 4. számú melléklete tartalmazza. 3.1.10. Az alkalmassági vizsgálatot végző orvos az "Alkalmatlanság" okát a dolgozóval minden esetben, szóban ismerteti, a munkáltatóval azonban csak a megvizsgált dolgozó írásbeli hozzájárulásával közölheti. 3.1.11. Ha a dolgozó az előzetes orvosi vizsgálatokon nem vesz részt, illetve az orvosi vizsgálatok alapján alkalmatlannak minősül, akkor nem alkalmazható. 3.1.12. Az orvos az előzetes alkalmassági vizsgálatok elvégzésével egy időben köteles a dolgozó részéra kiállítani a "Munkavállaló Egészségügyi Törzslapja" nyomtatványt. Amennyiben a dolgozónál már van (az előző munkahelyről) egészségügyi törzslap, köteles azt az előzetes alkalmassági vizsgálatra magával hozni. 3.1.13. Nő, fiatalkorú, idősödő munkavállalók foglalkoztatását a többször módosított 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 10. (Nő foglalkoztatása), 10/A. (Fiatalkorú foglalkoztatása), 10/B. (Idősödő munkavállaló foglalkoztatása) figyelembe vételével kell végezni. 16

3.2. Az időszakos, ismétlődő orvosi vizsgálatok rendje 3.2.1. A jelen Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza azoknak a munkaköröknek a jegyzékét, amelyekben a foglalkoztatott dolgozóknak munkaviszonyuk fennállása alatt a munkaköri alkalmasságuk újbóli elbírálása érdekében ismételten orvosi vizsgálaton kell részt venniük. Ez a melléklet egyúttal rendelkezik a vizsgálat időszakos ismétlődésének időpontjairól is. Az időszakos foglalkozás-egészségügyi alkalmasság vizsgálatát végző orvos a dolgozó vizsgálati eredményei alapján a fentiektől eltérő (rövidebb) ciklusidőt is előírhat. 3.2.2. A dolgozó időszakos, esetenkénti orvosi vizsgálatának esedékességét a gazdasági ügyintéző köteles figyelemmel kísérni, arról nyilvántartást vezetni, és az érvényesség lejárta előtt 30 nappal köteles a dolgozót értesíteni, valamint intézkedni a vizsgálaton történő megjelenéséről. 3.2.3. Vizsgálat elvégzése után a foglalkozás-egészségügyi orvos visszaigazolja a vizsgálat eredményét, melyet a gazdasági ügyintéző a következő vizsgálatig köteles megőrizni. 3.2.4. A vizsgálat tárgyát képező munkakörre alkalmatlannak minősített dolgozót tovább nem foglalkoztathatja a megjelölt munkakörben. 3.2.5. Aki az orvosi vizsgálaton saját hibájából nem vesz részt, a munkavégzéstől el kell tiltani. 3.2.6. Az orvosi vizsgálat munkaidő alatt történik, erre az időre átlagbér jár. 3.2.7. Az időszakos, ismétlődő orvosi vizsgálatok alkalmával megállapított egészségkárosodás, egészségromlás esetén foglalkozás-egészségügyi orvos javaslatot tehet a munkáltatónak a dolgozó további egészségkárosodásának megelőzése érdekében. 3.2.8. Az időszakos orvosi vizsgálatról igazoltan távolmaradó dolgozót munkába állás előtt vizsgálatra kell küldeni. 3.3. Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni 3.3.1. A soron kívüli, illetve rendkívüli foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatot kezdeményezheti a munkáltató, a munkavállaló, valamint az orvos is. 3.3.2. Soron kívüli foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatra kell küldeni (önmagának kezdeményeznie) a munkavállalót, ha: a) ha egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására b) ha az "Egészségügyi Nyilatkozat"-on nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló az ott felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön; c) heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott hő, zaj, vegyi ártalom, UV sugárterhelés (expozíció), eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően; d) a c.) pont szerinti heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a munkavállaló, olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza; e) 30 napos keresőképtelenséget követően; f) ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved; g) a biológiai tényezők hatására vonatkozó rendelet 61/1999. (XII. 1.) EüM r. szerint a 3. és 4. csoportba tartozó biológiai tényezők hatásának kitett dolgozó esetében a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően; h) ha a munkavállaló munkavégzése nem egészségi ok miatt 6 hónapot meghaladóan szünetel. 3.3.3. A munkavállalók orvosi vizsgálatainak nyilvántartását az Egyetem Bér és Munkaügyi Osztálya vezeti. A vizsgálatok hiányát az Egységvezető köteles figyelemmel kísérni, és szükség esetén jelezni a Bér és Munkaügyi Osztálynak. 17

3.4. Záró vizsgálat 3.4.1. Az Egyetemen záróvizsgálatra kötelezett munkakör nincs. 3.5. A sérülékeny csoportok foglalkoztatása Nők foglalkoztatása 3.5.1. Az intézménynél a munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők (különös tekintettel a fogamzó képes korúakra és a terhesekre ezen belül a terhesség korai szakaszában lévőkre, a nemrégen szült, a szoptató anyákra, az anyatejet adókra) alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak az egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. 3.5.2. Az alábbi munkakörnyezetben jelen lévő kóroki tényezők esetében a rendeletben foglaltak végrehajtása érdekében a munkáltató köteles külön kockázatbecslést végezni, és megállapítani azokat az intézkedéseket, amelyekkel a nők egészségét és biztonságát garantálni kell. 3.5.2.1. Fizikai kóroki tényezők, amennyiben ezek magzati elváltozásokat okoznak, illetve placentaleválást eredményezhetnek, különösen az alábbiak: a) ütések, vibráció vagy mozgás; b) kockázatokkal, különösen hát- és ágyéktáji jellegűekkel járó teheremelés; c) nem ionizáló sugárzás; d) a dolgozó tevékenységével összefüggő testhelyzet és mozdulatok, közlekedés, utazás akár létesítményen belül, akár azon kívül, szellemi és fizikai fáradtság és egyéb fizikai terhek. 3.5.2.2. Biológiai kóroki tényezők: olyan biológiai tényezők, amelyek a biológiai tényezők hatásainak kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. (2) bekezdése szerinti 2 4 csoportba tartoznak, amennyiben ismeretes az, hogy ezen ágensek vagy az általuk szükségessé váló terápiás intézkedések veszélyeztetik a terhes nők és a magzat egészségét. A biológiai tényezők hatásainak kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. (2) bekezdése szerinti 2 4 csoportba tartozó biológiai kóroki tényezők: 2. csoport: az a biológiai tényező, amely képes emberi megbetegedést okozni, ezért veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű, az általa kiváltott betegség többnyire eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos, 3. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést képes okozni, ezért komoly veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, szétterjedésének kockázata az emberi közösségben fennállhat, de általában eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos, 4. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a munkavállaló számára, az emberi közösségben való szétterjedésének nagy a kockázata, általában nem előzhető meg, vagy nem kezelhető hatásosan. 3.5.2.3. Kémiai kóroki tényezők: az alábbi kémiai anyagok, amennyiben ismeretes, hogy veszélyeztetik a terhes nők és a magzat egészségét: a) az R45, R46 és R49, R 68 jelölésű anyagok; b) a külön rendeletben felsorolt rákkeltő hatású anyagok; c) a mitosist gátló gyógyszerek; d) szén-monoxid; e) ismert és veszélyes percutan felszívódású anyagok. 18

Fiatalkorúak foglalkoztatása 3.5.3. A középiskolák vonatkozásában a munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a fiatalkorúak munkaviszony keretében történő foglalkoztatása jogszabályilag korlátozott, figyelemmel a Munka Törvénykönyve és a munkaköri szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatról és véleményezésről szóló többször módosított 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet fiatalkorúakra vonatkozó szabályokra. 3.5.4. Az alábbi munkakörülmények fennállása esetén a fiatalkorú foglalkoztatásához az alkalmassági vizsgálat keretében elvégzett külön kockázatbecslés szükséges: 3.5.5. A tanulónak a szakma elsajátításához szükséges egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények közötti foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a szakma elsajátításához szükséges. Idősödő munkavállalók foglalkoztatása 3.5.6. A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy az idősödő munkavállalók alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak az egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. 3.5.7. Az idősödő munkavállaló foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell a munkának a munkavállaló munkaképességéhez való igazítására. 3.5.8. A nők, a fiatalkorúak és az idősödő munkavállalók foglalkoztatása során történő korlátozásokat (tiltásokat) a jelen Szabályzat 5. számú melléklete tartalmazza. 19

4. MUNKAVÉDELMI OKTATÁS ÉS VIZSGÁZTATÁS RENDJE 4.1. Előzetes munkavédelmi oktatás rendje 4.1.1. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályainak megismerése, azoknak a munkavégzés során történő helyes alkalmazása érdekében biztosítani kell, hogy az oktatási intézménynél új munkaviszonyt létesítő fizikai és nem fizikai dolgozók munkakörükkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati munkavédelmi (foglalkozás-egészségügyi) oktatásban részesüljenek: a) minden új belépő dolgozót elméleti és gyakorlati oktatásban, b) munkakört, vagy munkahelyet változtató dolgozót gyakorlati oktatásban, c) azt a dolgozót, akinek munkahelyén jelentős változás, vagy átalakítás történt gyakorlati oktatásban, d) az intézmények területén foglalkoztatott idegen vállalat alkalmazottait gyakorlati oktatásban, (az intézmények területén foglalkoztatott idegen vállalat vagy egyéb vállalkozási formában alkalmazott, foglalkoztatott oktatásáról az érdekelt szervezetek közötti szerződésben kell az oktatást szabályozni), e) 6 hónapi távollét után ismételt munkába álláskor elméleti és gyakorlati oktatásban. 4.1.2. Az előzetes munkavédelmi oktatást a munkába álláskor azonnal el kell végezni. Az oktatott anyag sikeres elsajátításáig a dolgozó csak olyan, ezzel a feladattal megbízott személy felügyelete mellett foglalkoztatható, aki az adott területen megfelelő gyakorlattal rendelkezik, és az oktatáson eredményesen részt vett. Az előzetes munkavédelmi oktatások időtartamát a munka jellegének és veszélyességének figyelembevételével kell meghatározni. Az új belépő dolgozók előzetes elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatását a fizikai és alkalmazotti állományú dolgozóknál a tagintézmény vezetők (a Munkavédelmi szakértő munkabiztonsági szakemberei) kötelesek elvégezni. Az új belépő dolgozó munkába állásakor köteles az Üzemeltetési Osztály értesíteni a Munkavédelmi szakértő illetékes munkabiztonsági szakemberét. 4.1.3. A munkavédelmi oktatás elméleti és gyakorlati részből áll: a) Az elméleti oktatás kötelező témakörei - munkavédelem és a munkabaleset fogalmának ismertetése - munkavégzés személyi, tárgyi feltételei, - munkahelyi magatartás szabályai, a dolgozó életmódja, - munkavédelemmel kapcsolatos követelmények, - munkaszervezési előírások, - munkaruha, védőruha, személyi védőeszközök és védőfelszerelések használatának szabályai, - munkahelyi rend, tisztaság és egyéb egészségvédelmi követelmények, - munkavédelmi oktatás rendszere és az oktatáson való részvétel szabályai, - a dolgozó munkavédelemmel kapcsolatos jogai, kötelességei - munkavédelmi törvény 60.. és 61., 62.. 63. alapján az élet és a testi épség védelmével kapcsolatos előírások, - többszörösen módosított nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény - a baleset bekövetkezésével kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, elsősegély-nyújtási kötelezettségek, - villamos berendezések veszélyei, feszültség-mentesítés módja, - elektromos baleseteknél a mentés és elsősegélynyújtás ismertetése, 20