KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST
Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia, logopédia) A törvényalkotók, alkalmazók
A gyógypedagógia, logopédia válasza
A fogyatékosság fogalomkörének változása A klasszikus fogyatékos meghatározás Biológiai, patológiai fogalom volt, irreverzibilis állapotok jelölésére használták A XX. sz. első felétől kerültek bele u.n. funkcionális károsodások ( beszéd, erkölcsi fogy)
A fogyatékosság fogalomkörének változása terminológiai változások a személyiségi, emberi jogok védelmében, cél a pejoratív értelmezés kizárása Fogyatékossággal élő személy Beszédben akadályozott Afáziával, diszlexiával élő ember
Fogyatékossági csoportok Látás Hallás Mozgás Értelmi Beszéd Viselkedés, magatartás
Fogyatékosság modern értelmezése Hiány, veszteség a testi struktúrákban Akadályozottság a tevékenységben, és a társadalmi részvételben FNO 2004
Kommunikációs akadályozottság Beszédben akadályozottság beszédfogyatékosság Szóbeli ( verbális ) Írásbeli (grafikus ) Hang- Beszéd- Nyelvi zavarok
Az érintettek, a beszédbeli akadályozottsággal élő emberek válasza
Fogyatékos e a beszédfogyatékossággal, diszlexiával, afáziával élő ember? A válasz, és következményei
A jogszabályi környezet
A törvényi szabályozás változásai A Fogyatékos emberek jogairól..1998 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2003 ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól 2007-2008
1998 évi XXVI. Törvény a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2. (3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek 13. (1) A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint
Fogyatékos személy - a törvényi megfogalmazás szerint- az, aki érzékszervi, így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékos személyek jogairól szóló törvény 1998.XXVI.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) ad hoc bizottságot hozott létre, hogy áttekintsék a hazai jogszabályi környezetet. Cselekvési tervet javasolnak a kormány számára A beszédfogyatékosoknak jelenleg nincs képviselete az OFT-ben
Az Országos Fogyatékosügyi Portálon nem szerepel Külön kategóriaként a beszédfogyatékosság
2003 évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő Hátrányos megkülönböztetés tilalmát fogalmazza meg
ENSZ Egyezmény a fogyatékos személyek jogairól Magyarország ratifikálta 2007. július 20 Életbe lépett 2008. május 3-án
A fogyatékosság meghatározása Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. Ensz Egyezmény
Az Egyezmény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: Fot.) foglaltaktól eltérő módon határozza meg a fogyatékosság fogalmát. A két jogszabály közötti összhang megteremtése érdekében szükségessé vált az Egyezmény fogyatékosság fogalmának átemelése a Fot-ba, illetve az Országos Fogyatékosügyi Tanács összetételének módosítása