JELENTÉS az Idegenforgalmi Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1993. november 176.
Az ellenőrzést végezték: Csóry Györgyné Belics János Szijánó Károly szárrwevő-tanácsos szárrwevő-tanácsos szárrwevő-tanácsos Az ellenőrzést vezette: Hegedílsné dr. Műllern Veronika szárrwevő-főtanácsos
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK v -38-34/1992-1993. Témaszám: 154 JELENTÉS az Idegenforgalmi Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Az Idegenforgalmi Alap (továbbiakban: Alap) jogszabályban megfogalmazott céljal az idegenforgalom központi feladatainak pénzügyi eszközökkel történő elősegíti:le> a konvertibilis devizabevételek növelését célzó beruházások, az infrastruktúrális és b>mmunális fejlesztések, a marketing-tevékenység támogatása. Az Alap 1992-ben 1,2 milliárd Ft-tal gazdálkodott, melynek 83 %-át (l milliárdft'-ot) mint támogatást a központi költségvetésből kapta. Az Alap kezelésével a Kormány az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot bízlll meg (IKM). A tárcán belül ezt a feladatot az Országos Idegenforgalmi Hivatal (továbbmfuan: Hivatal), mint főosztály -28 fő átlaglétszámmal -végzi, hat intézőbizottság (toribbiakban: IB) közreműködésével. Az IB-k önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, 1992-ben 66,5 millió Fil-tal gazdálkodtak, ebből 24,4 millió Ft volt a költségvetési támogatás. Feladataikat mmttegy 50 fővellátták el. Ellenőrzésünk során arra kerestünk választ, hogy -az Alap működése hogyan segítette az idegenforgalmi politika stratégiai ce1j;lilnak megvalósítását, a konvertibilis devizabevételek növelését, - az Alap kezelését ellátó Hivatal, illetve az IB-k szervezete, működésük szabá]yozottsága biztosította-e az elkülönített pénzalap törvényes, célszerű felhasználását. és eretimtlidyes Vizsgálatunk az 1990-1993. l. negyedévig terjedő időszak gazdálkodására terjedt ki. Ellenőrzésünk során mintegy 70 helyszfut kerestünk fel, ahol a pályázatok keretében elnyert pénzeszközök felhasználását, illetve öt IB-nél az infrastrukturális beruházások megvalósítását vizsgáltuk. Ezzel egyidejűleg az e témakörre vonatkozó szakirodalmat is áttekintettük.
-2- I. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Magyarországon az idegenforgalom, azaz a turizmus gavlasági szerepe egyre jelentdsebb. Keresletélénkítő hatása nemcsak saját szolgáltatásai körében, hanem több ágazat /kereskedelem, közlekedés, kulturális-, egészségügyi szolgáltatás/ piacán is megnőtt. Hasonló növekedési tendencia tapasztalható a világ turizmusában is. Gazdasági teljesítményének emelkedése ugyanis az elmúlt évtizedben jelentősen megbaladta a gazdasági növekedés ütemét, a világ kereskedelmének fejlődésével csaknem azonos mértékben bővült. A 6. legnagyobb üzleti tevékenységgé vált. /A világ GDP-jének 6 %-át, kereskedelmének 7 %-át adja/. Az elmúlt évben- 1992-ben- bazánkat 33,5 millió látogató kereste fel. Ezen belül a turisták /24 órát meghaladó tartózkodással/ száma 20 millió fő, a kirándulóké 8 millió, az átutazóké 5,5 millió fő volt. A turisták átlagos tartózkodási ideje 5,2 éjszaka/fő, pénzfelhasználásuk 11,7 dollár/nap volt. (Ebben az évben a külföldre utazó magyarok száma megközelítette a 14 millió főt.) A nemzetközi turistaforgalomból 1992-ben 1,2 milliárd dollár állami deviza bevétel származott /csaknem egynegyeddel magasabb az 199r. évinél/, ami a folyó fizetési mérlegben 560 millió dollár aktívumot jelentett az MNB kimutatásai szerint. A hazai turizmus bevételeinek a GDP-hez viszonyított aránya a vizsgált időszakban 3-4 % volt, ami közvetlen exporthoz mérten ll %-ot jelentett, az összes keresó'k mintegy 7 %-át foglalkoztatta. /a közlekedés, hírközlés foglalkoztatási aránya 8 % volt/. Az idegenforgalmi bevételek nem tartalmazzák a külföldiek és a lakosság közötti közvetlen valutaforgalmat, mivel erről nincs statisztikai nyilvántartás. Becslések szerint ez az összeg megközelíti az MNB által kimutatott állami deviza bevételek nagyságrendjét. Mindez jelzi, hogy Magyarország turizmusára ma még a tömegjelleg, az alacsony költésszint, a kirándul ők és az átutazók nagy száma a jellemző, ez egyben behatárolja az állam jövőbeni szerepét is. (Nemzetközi statisztikai adatok szerint Magyarorszá9 a hivatalosan kimutatott devizabevételek szerint a 46. helyen áll, míg a turisták számát illetően az első tíz között foglal helyet.) Jelenleg az idegenforgalom, vagyis a turizmus magas szintű jogi szabályozása egyoldalú, csak a tevékenységet segítő pénzügyi ösztönző eszközre, az Alapra korlá-
-3- tozódik. Az idegenforgalmat, mint komplex tevékenységét jogszabály nem határozza meg. Az ennek megalapozását célzó kormányzati szintű koncepció elfogadására ez év derekán került sor. Az Alapot kezelő Hivatal - melynek elnöke államtitkár-helyettesi beosztásban van - szervezete, szabályozottsága ezzel együtt az Alap kezelésének rendje, gazdálkodása, számvitele nem megfelelő, igen sok kívánni valót hagy maga után. Tisztázatlanok a hatáskörök, jogkörök, nincs kinevezett pénzügyi vezető, és nincs pénzügyi apparátus sem. A feladatok ellátásában olyan szervezet is résztvesz, melynek műk:ödése jogszabályellenes (Magyar Idegenforgalmi Tájékoztató Központ.) Az Alap kezelésével öszszefüggő feladatokat jogszabályellenesen megosztották a Budapest Bankkal. Mindennek következm~nye, hogy a Parlamentnek bemutatott Alap-rnérleg nem valós, ami felveti a Hivatill vezetőjének felelősségét. (Az elmúlt három évben három elnöke volt a szervezetnek.) Az Alapnak a vizsgált idöszakban 3,4 milliárd Ft "kimutatott" bevétele, és 3,2 milliárd Ft "kimutatott" kiadása volt. Ennek 80%-át - évente eltérő mértékben - a központi költségvetés biztosította. Megállapításaink szerint a tényleges bevételek és kiadások jelentős - több százmilliós - nagyságrenddel térnek el a kimutatott adatoktól. Az éves költségvetést - jogszabállyal ellentétben - a tervalku keretében alakították ki, ami már nem volt összefüggésben az idegenforgalom devizatermelő hatásával, a tervezés nem a reálfolyamatok adataira épült. Az Alap felhasználása a vizsgált idöszakban alapvetőerr három területre koncentrálódott. Meghatározó volt a marketing-tevékenység, ami gyakorlatilag a nemzeti propagandára vonatkozott ( 1,2 milliárd Ft) valarnivel kevesebbet fordítottak (l milliárd Ft) az idegenforgalmi fogadóképesség fejlesztését elősegítő beruházásokra, és mintegy félmilliárd forintot az infrastrukturális beruházások támogatására. A Hivatal hosszabbtávú marketing-tervvel nem rendelkezett. A feladatokat a pénzügyi lehetőségek függvényében évenként a Hivatal elnöke határozta meg, annak ellenére, hogy e célra testület is műk:ödött, indokolt lett volna a tárca fokozott részvétele a feladatok meghatározásában. Az idegenforgalmi fogadóképesség fejlesztését szolgáló beruházások támogatására három pályázatot írtak ki. Ebből kettő a kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztését, egy a falusi idegenforgalom feltételeinek javítását célozta. A pályázatokat bizottság bírálta el, melynek műk:ödése ne,n volt mindig jogszabályszerű. Mindhárom pályázatra jellemző volt, hogy a pályázatokat sem befogadáskor, sem a megvalósítás folyamatában átfogó jelleggel (pénzügyi és szakmai szempontból) nem ellenőrízte a Hivatal. Ennek következményeként szerződéstől eltérő kivitelezések és pénzfelhaszná-
-4- lások is előfordultak, etlllek negatív példáival főleg a "falusi turizmus" keretében lehetett találkozni. Az infrastrukturális pénzeszközök felhasználása lényegében az önkormányzatok fejlesztési pénzeszközeinek kiegészítését jelentette, ami egyaránt szolgálta a helyi lakosság és az idegenforgalom céljait is. Esetenként ez utóbbi - a megvalósított célok ismeretében - vitatható. (Megjegyezzük, hogy az önkormányzatok üdülőhelyi díjbevételekbőllényegesen nagyobb pénzeszközökkel rendelkeztek, mint az IB-k infrasturktúrális célú forrásai. A Bizottságoknak azonban még információja sem volt ezek felhasználásár61.) Az Alap kezelésének ellenőrzéséről a tárca csak részben a felügyeleti ellenőrzés keretében gondoskodott, azonban még ezek realizálása sem valósult meg maradéktalanul. Sem a jogszabályban megjelölt testület (melynek elnöke a miniszter) sem a Hivatal érdemi ellenőrzési munkát nem végzett, ez utóbbi felveti a Hivatal vezetőjének a felelösségét. Összegezve megállapítható, hogy az Alap - működése, szabályozatlansága, kialakulatlan számviteli rendje ellenőrzésének hiányamiatt-jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy az idegenforgalom állami irányításának célirányos, hatékony, és eredményes befolyásoló ja legyen. A jogszabályszerű és hatékony működés érdekében javasoljuk: I. A Kormánynak l. Az idegenforgalmi koncepció birtokában határozza meg a nemzeti turizmuspolitikát kifejező stratégiai feladatokat. Etlllek keretében: -készítsen elő olyan magas szintű jogszabályt, (törvényt, vagy rendeletet), amely hosszabb távra biztosítja a turizmus működésének, szabályozásának jogi kereteit, -vizsgálja meg az integrált területi tervezés bevezetésének lehetőségét, biztositva ezzel a különféle nemzeti tervek (gazdasági, kulturális, szociális stb.) és az idegenforgalmi terv kapcsolódását, a pénzeszközök, az e célú alapok koncentrált felhasználását. Indokolt, hogy ebben a munkában az államigazgatási, az önkormányzati és az érdekképviseleti szervek együttesen vegyenek részt. II. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak: l. Az 1992. évi LXXXIII.tv. végrehajtására kiadott miniszteri rendelet l 2/1993. (1.15.) IKM rendelet l nem teszi egyértelművé a törvény végrehajtását, ezért szükséges a hiányzó kérdésekben újabb rendelet kiadása (pl.: pályáztatás módja, jogcúnenkénti támogatás, ellenőrzési kötelezettség).
-5-2. Az idegenforgalmi stratégiai célok végrehajtásában - elsősorban az Országos Idegenforgalmi Tanácson keresztül - rendszeresen vegyen részt, jelölje ki a fő célokat, segítse a pénzeszközök koncentrált felhasználását. 3. Az intéző bizottságok jövőbeli feladatait úgy határozza meg, hogy azok - az integrált területfejlesztés célját szolgáló testületekben való részvétel útján a Hivatal által megfogalmazott szakmai célok végrehajtását segítsék. (Pénzosztó szerepüket célszerű megsziintetni). A szakmai feladatok ismeretében határozza meg, és módosítsa jelenlegi szervezetüket, ehhez rendelten szabályazza működésüket. 4. Az Alap ellenőrzési rendszerének kiépítéséhez nyújtson segítséget, kísérje figyelemmel és tegyen hatékony intézkedést annak érdekében, hogy a hiányosságak megszűnjenek, és az Alap kezelése jogszerű legyen. 5. Kezdeményezze az idegenforgalmi díj megállapításához szükséges statisztikai adatszolgáltatás elrendelését. 6. A nemzeti propagandamunka végrehajtásában résztvevő MITÁK működését sziintesse meg. Biztosítsa a propagandamunka feltételeinek jogszabályszerű ellátását. 7. A Budapest Bankkal való kapcsolatot szerződéses formában rögzítse, azt kizárólag a banki szolgáltatásokra korlátozza. 8. Kezdeményezze a Hivatal mindenkori elnöke felelősségének tisztázását, az Alap kezelésében - szabályozás, ellenőrzés elmulasztása, mérlegvalódiság megsértése - tapasztalt hiányosságokért ID. Az Országos Idegenforgalmi Hivatalnak l. Az IKM SzMSz-ének megfelelően alakítsa ki szervezetét, nevezzen ki pénzügyi vezetőt, illetve a pénzügyi feladatok ellátásához rendeljen szakirányú apparátust. 2. Alakítsa ki a Hivatal ügyrendjét, az ehhez kapcsolódó munkaköri leírásokat. 3. Az Alap működését jogszabályokkal összhangban szabályozza, készítse el a szükséges szabályzatokat, számviteli, bizonylati rendet. 4. Határozza meg az Alap ellenőrzési rendszerét, biztosítsa annak jogszerű működését. 5. Az Alap felhasználásában közreműködő bizottságok munkáját szabályozza, segítse elő a folyamatos és szabályszerű működést.
-6-6. Belső információs rendjét úgy alakítsa ki, hogy az alkalmas legyen az Alapból felhasznált pénzeszközök célszerűségének, hatékonyságának vizsgálatára. 7. Szüntesse meg a Bécsi Idegenforgalmi Külképviseleten működő "subconto" számlát, az ezen lévő pénzeszközöket vezesse át az Alap számlájára. A számláról a beszerzett eszközöket vételezze be az IKM vagyonába. Intézkedjen a külképviselet által kimutatott ÁFA kintlévőség beszedésére. II. MEGÁLLAPÍTÁSOK l. Az idegenforgalmi tevékenység szabályozottsága, az állam irányításának eszközei, szervezeti kerete 1.1. Idegenforgalom jogi szabályozása A turizmus - mint szolgáltatás - költségvetési bevételt növelő, fizetési médeget javító, munkahelyteremtő, gazdasági szerkezetátalakító hatása miatt, az állam szerepvállalása jelentős, katalizátor hatást gyakorol a lehetőségek kihasználásában. (A mediterrán országokban pl. az európai felzárkózás első lépésének tekintették a turizmusban rejlő lehetőségek kihasználását.) Ennek megfelelően az idegenforgalomban az állam alapvető feladata a turizmus müködésének jogi, közgazdasági valamint az intézményí kereteinek megteremtése. Mindez igényli a nemzeti turizmuspolitika, azaz a hosszútávú cél, feladat és eszközrendszer meghatározását. Ez a feltétele annak is, hogy a nemzetgazdaság szintjén a turizmus integrált tervezési rendszere létrejöjjön. Magyarországon még nem került sor a turizmuspolitika kialakítására. Azt a koncepció-tervezetet, amely ennek megalapozását szolgálhatja, a Kormány a vizsgálat befejezéséig még nem tárgyalta. Így az idegenforgalom országos szintű feladatait évenként az OlT határozta meg - az OIH előkészítésében, - annak ellenére, hogy a magyar turizmusban érdekeltek, résztvevők köre ennéllényegesen szélesebb /önkormányzatok, szállodák, idegenforgalmi irodák, falusi, ifjúsági turizmus, stb./ Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az NGKM, később a Népjóléti Minisztérium bevonásával l 990. óta évente elkészítette a tervezet szintű turizmusfejlesztési koncepciót. 1992-ben hason1ó témakörben hosszabb távra is kijelölték a feladatokat. A Kormány ezzel a kérdéssel azonban csak 1993. júliusában foglalkozott.
-7- Nemzeti idegenforgalmi politika hiányában nem kerülhetett sor arra sem, hogy e témát átfogó jelleggel, magasszintű jogszabály, pl. törvény szabályozza./mint Németés Olaszországban/. Ennek szükségességére hívta fel a világ parlamentjeinek figyeimét a WTO /az Idegenforgalmi Unió és a Turizmus Világszervezete/ Hágai Nyilatkozatában, ajánlva az átfogó jogi szabályozás szükségességét, amely nemcsak a nemzeti turizmuspolitikát hanem annak prioritásait is meghatározza. 1.2. Az idegenforgalom szervezeti kerete Az idegenforgalournak az államigazgatásban kialakult szervezeti kerete van. Ezt a feladatot jelenleg az IKM-en belül működő OIH látja el, melynek vezetője államtitkár helyettesi besorolásban van. A Hivatal közvetlen felügyeletét a közigazgatási államtitkár látja el. Ezt megelőzően a hivatal vezetője főosztályvezetői, illetve miniszterhelyettesi besorolással, de közvetlen miniszteri irányítással dolgozott. Nemzetközi viszonylatban a turizmus államiirányító szervezete megtehetőseu eltérli. Önálló minisztérium van pl. Izraelben. Portogátiában és Spaayolországban más ágazatokkal közösen /kereskedelem, közlekedés, hírl<iizlés/ alkotnak önálló tárcát. Alapvetően tartományi, illetve regionális szintü irányitás van Ausztriában és Belgiumban. A svéd gyakorlat sajátos, mivel a kormány és a helyi önkormányzatok szövetsége közösen alapított idegenforgalmi hivlllált. A magyar irányítási modellhez hasonló müködik Finnországban, NémetországPan, Svájcban és Dániában. Az idegellforgalmi feladatok helyi egyeztetését, - egyre szűkülő pénzforrások és működési zavarok mellett - az intéző bizottságok végzik. (Továbbiakban: IB) Jelenleg 5 IB és a Balatoni Regionális Tanács működik a kiemeit üdülőkörzetekben. Az IB-k tevékenységüket ma is a 2.006/1979. MT sz. hat. alapján végzik, működésük felülvizsgálata, újraszabályozása, a többszöri "nekifutás" után sem történt meg. Így ma az elnökségek egy kivétellel /K.özép-Dunavidéki/ legitiinek ugyan, de nem működnek. Az elnökségek - felmentés hiányában - csak "papíron léteznek". A minisztertanácsi határozatnak megfelelő működés évek óta lehetetlen, ugyanis annak feltételrendszere már megszűnt /felügyelő tárca, tanácsok, tervgazdálkodás/. Az IB titkárságok a folyamatos működés érdekében az OIH elnökének intézkedésére jogszabályi háttér nélkül a területükön létrejött helyi önkormányzatok bevonásával megkísérelték tovább vinni a bizottságok munkáját. Ezek "a testületek" illegitimek ugyan, de működőképesek. A kialakult kényszerhelyzetben előfordult olyan szabálytalanság is, hogy az IB titkácságak vezetői felvállalták az egyszemélyi döntés felelősségét.
-8 - A Közép-Tiszavidéki IB a Kiskörei Vízisport-bázis fejlesztésének 3,5 mimii Ft-os támogatására úgy kötelezte el magát, hogy ebbó1 csak 2 millió Ft-ra 'll'illlt elnökségi határozat. Ugyancsak elnökségi felhatalmazás nélkül vállalta fell a Titkárság a Tisza-tónál az "irányfény" kiépítésével kapcsolatos beru1lá2:isi feladatot. A Mátra-Bükki IB elnökének lemondásával az IB gyakorlalílaig, 1991-től nem működik, a területi feladatokat a főtitkár saját belátása szellint látja el. Az IB-k titkárságai önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, és az IKM-hez tartoz~ nak. Az önállóság kritériurnainak azonban nem mindegyik felel meg. /Nincs elkülönírett pénzügyi szervezet, a Közép-Dunavidéki IB gazdasági ügyeit mellékállású dolgozó végzi, az Alapot hol támogatásként, hol előlegként kezelik stb./ Ezért indokolt az önállóságukat mielőbb felülvizsgálni./ Többségük érezhető müködési gondokkal küm. A fejezet a költségvetési támogatást nem utalja át rendszeresen, így előfordult, hogy még a bérkifizetés is csúszott. Gyakran a rezsi költségek fedezetének előteremtése is gondot okozott. A Közép-Tiszavidéki IB-t a Tiszafíiredi Polgármesteri Hivatal "fogadta be~ a Titkárság müszaki munkájának honorálásaként. A Mátra-Bükki IB-nél a do!g<r zók - bérfedezet hiányában - fizetésnélküli szabadságra kényszerültek. HIISOilló a helyzet a Sopron-Kőszeg Hegyaljai IB működésénél is. Ez utóbbinál a közszolgálati díjak, SZJA, a TB-járulék fizetését is elhalasztották. A Mátrabükki IB szabálytalan megoldásra is vállalkozott, több éven kereszml kölcsönt folyósított két-kft-nek, jelentős összegű kamat reményében. A Kft-l< azonban megszűntek, így az IB-nek jelenleg 9,6 millió Ft kintlévősége keled<ezett. Mindezt az APEH vizsgálata is feltárta. Az IB-k szakinai irányítását az OIH végzi. A folyamatos, érdemi, felügyeleti irányím azonban - részben szervezeti és létszám gondok miatt - nem megoldott. Az utóbbi időszakban a kapcsolattartás egyre gyakrabban a konfliktushelyzetek megoldására korlátoz6dott. A kialakult szakmai és gazdasági feltételek indokolják, hogy az Om - a tárcáwl közösen - az idegenforgalom területi irányításának kérdését mielőbb tekintse át és: azt a megváltozott feltételekhez igazodva rendezze. Célszerű lenne, ha a központilag irányított titkárságok helyett az egyre szélesebb körű helyi érdekeket képviselő önkormányzatokra építve a területen működő társadalmi szervezetek, vállalkozások összefogásával átalakulna területi érdekképviseletté. Ez esetben az OIH feladata a helyi szervekben való részvételre, illetve a szakmai iránymutatásra korlátm:6dhatna. Az om alapfeladatai közé tartozik a nemzeti idegenforgalmi propaganda tevékenység. Az ezzel kapcsolatos propaganda anyagok raktározásával, terjesztésével, idegenforgalmi adatszolgáltatással, illetve turisztikai információ szolgáltatással azonban nem
-9- az OIH, mint állarnigazgatási szerv, hanem a Magyar Idegenforgalmi Tájékoztató Központ /MITÁK/ foglalkozik, meglehetösen sajátos szervezeti formában. A "Központ" ugyanis nem más, mint a Kurír Rt. egyik szervezeti egysége, vezetője az OIH által kijelölt személy. Szakmai irányítását ugyancsak az OIH látja el, és gyakorlatilag a szervezet egészét sajátjának tekinti. Az idegenforgalmi propaganda tevékenység egy részét 1981-ig az Idegenforgalmi Tájékoztató Szolgálat!ITSzl mint költségvetési szerv látta el, majd úgy a feladatot, mint a létszámot átvette az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat. Ezeket a feladatokat 1991-ig végezte, míg csődbejutott és felszámollák. A folyamatosság megteremtése érdekébe 1991. elején az ülli elnöke felkérte a Kurír Rt. vezetőjét, hogy 3 hónapra vegye át az ITSz-t. A felkérést megállapodásnak tekintették és a szervezetet - MITÁK néven - a Kurír Rt szervezeti egységeként müködtették. A MITÁK jogállását mielöbb egyértelművé kell tenni. A Hivatal is változtatni kíván a MITÁK jövóbeni müködésén. Tervei szerint alapítványt hoz létre. (Megjegyezzük, hogy elkülönített állami pénzalap esetében erre csak Kormány engedéllyel van lehetőség.) Kérdéses, kik lennének az alapítók, akik vagyonukat e cél érdekében áldoznák, mi lenne a jelenleg IKM kezelésében lévő hérlemények, ingóságok sorsa. Vitatható az is, hogy alapítványi formáhan biztosítható-e az állami érdekek érvényesítése a nemzeti célú propaganda mnnkáhan. Megfontolandó, hogy a szervezet részben önálló jelleggel költségvetési szemént müködjön tovább az IKM egyik intézményeként, (pl. a gazdálkodó szervezethez csatoltan) saját bevételeiből tevékenységét finanszírozva, illetve fejlesztve. Ez a megoldás ugyanis a költségvetésböj többleteszközt nem igényel /eddig is az Alap finanszírozta, bár szabálytalanullés az állámigazgatási irányitás egyértelműen biztosítható. 1.3. Az idegenforgalom irányitásának pénzíigyi eszköze Az IFA az állami idegenforgalmi politika megvalósításának pénzíigyi eszköze. Célja és rendeltetése, az idegenforgalomhoz szükséges infrastruktúra fejlesztésének támogatása, a nemzeti marketing, reklám és propaganda tevékenység finanszírozása, a hosszútávú idegenforgalmi célok megvalósításának segítése. J 992-ig a konvertibilis valutabevételeket növelő idegenforga'mi fogadóképességet bővítő beruházások is az Alap támogatási köréhez tartoztak, ezzel az idegenforgaimat ellátó vállalkozói réteget támogatták. Az idegenforgalom átfogó - magas szintű - jogi szabályozása helyett részmegoldásként 1992. december végén sor került az Idegenforgalmi Alap
- 10- - mint elkülönített állami pénzalap, - törvényi szabályozására /1992. évi LXXXIII. törvény II. fejezetei. Nemzetközi viszonylatban nem jellemző, hogy a központi idegenforgalmi célok érvényesítéséhez az állam központi alapot müködtetne. Európában csak Ausztriában van ilyen alap. Ennek forrása viszont nem a költségvetés, hanem még a II. világháború után létrehozott Újraépítési Alap IERP/ idegenforgalmi célú része. Ennek kihelyezését követő visszafizetése biztosítja az Alap folyamatos feltöltését. (Megjegyezzük, hogy Ausztriában az egy lakosra jutó idegenforgalmi dollár bevétel csaknem a legmagasabb a világon,) Az Alappal nem rendelkező fejlett piacgazdaságú országokban is jellemző viszont, hogy valamilyen formában támogatják a turizmus fejlődését /pl. nemzeti regionális, szektorális jelleggel/. Ehhez különféle szintű terveket is készítenek. A turizmus interszektorális jellege és nem egyszer negatív hatása Iniatt /pl. környezet rombolás, bűnözés, kábitószer, kommersz kultűra terjedése/ a nemzeti kormányokban terjed az a felismerés /pl. Francia-, Finnország/, hogy a tnrizmust integráini kell a kíilönféle nemzeti tervekkel /pl. gazdasági, kulturális, szociális/. Ma elsősorban olyan terveket készítenek a nemzeti kormányok a jövó"beni végrehajtók közreműködésével, melyek az infrasturktúra fejlesztését, pénzügyi szabályozók alakulását határozzák meg. A megvalósításban az állam azonban már nem kíván részt venni, azt a vállalkozói szférára bizza. Nemzetközi felmérés szerint /WTO/ elsősorban az adókedvezmények és elengedések, a fejlesztéshez nyújtott kedvezményes kamatozású kölcsönök, illetve az állami tulajdonú föld vásárlásának, koncesszióba vételének, vagy bérbe adásának a megkönnyítése jellemző. /pl. Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Indiai Hazánkban az integrált tervezés igénye kormányzati szinten még nem merült fel. Az állami szerepvállalás kijelölése, magas szintű jogszabály hiányában a jelenlegi állarnigazgatási szervezeti rend és az IFA műkődési mechanizmusamellett nehezen elképzelhető. Az 1980-as évek elejéig az ötéves tervekben a turizmus csak a létrehozandó szállodai férőhelykapacitás adataival szerepelt. Először a turizmus távlati /2000-ig terjedő/ fejlesztési koncepciójának tárcaszintű kialakítására, a VI. ötéves tervben került sor. Ez azonban a megváltozott társadalmi-gazdasági feltételrendszer miatt ma már nem alkalmazható.
-ll- 2. Az Idegenforgalmi Alap mük.ödése Az Alapot - az Államháztartási törvény előírásai szerint, mint ahogy az l. pontba111 már jeleztük - törvény szabályozza. Ezt megelőzően az Alap minisztertanácsi rendcle:tek előírásai szerint működött (1211989. /11.5./ és a 4511989. N. 26./ MT számú rendeletek). A rendeletek és a törvényi szabályozás között alapvető különméget jelent, hogy míg az előbbiek közvetlenül támogatták az idegenforgalmi vállalkozádat, addig az utóbbi közvetett szerepet vállalt elsősorban az infrasturktúra fejlesztésibek ösztönzésével. Emellett lehetőséget adott az Alap kezelésével kapcsolatos kiad!'lok fedezetére is. Az Alap mük.ödését szabályozó törvény néhány kérdésben ellentmondásosan, sőt hiányosan szabályoz, arninek egyértelműsítésére a végrehajtásra kiadott miniszteri rendelet sem vállalkozott /2/1993. /1.15./ IKM rendelet/ Az Alap céljai között szerepel a "konvertibilis fejlesztések megvalósításóolak" elősegítése 19. 1. A felhasználási jogcímek között /14. 1 viszont ilyen tétel..mcs. - helyesen - mivel a törvény közvetett úton kíván támogatást nyújlani. Ugyanakkor a törvény 16. -a lehetőséget ad arra, hogy a 9. -ban meghatimrott célokra - azaz a "konvertibilis fejlesztések megvalósítására" - pályázat útján támogatást nyújtsanak. A törvény kizárólag az infrastrukturális fejlesztések támogatására ír elő központi pályáztatási kényszert /14. 121 bek), ami viszont a területi, idegenforgalmi bizottságok hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor- a 16. szerint támogatás (ngyis bármilyen) "alapvetően pályázat útján nyújlható". A pályáztatisi foi'illá1:rnl, a résztvevők köréről, a pályáztatás módjáról sem a törvény, sem a miniszteri rendelet nem szól. Tételesen felsorolja a pályázatot elbíráló bizottságok tagjait, közöttük az önkormányzatok képviselőit is. Nem határoz viszont arról, hogy milyen típnsú, vagy konkrétan melyik önkormányzatról van szó. /Jelenleg közel 3200 Ö!ll<Drmányzat műkiidik és jónéhány önkormányzati szövetségj A törvény néhány turizmusfajta /pl.falusi, gyógy, ifjúsági, kerékpár, vízi, természetjáró/ kiemeit támogatását írja elő, a konkrét jogcímekről (pl fogadóképesség, vagy az infrastrnktúra fejlesztése, vagy ezek tervezése) nem dönt. Újszerű elem a "több területet érintő" támogatás. Indokolt lenne ennek konkrét végrehajtását is szabályozni, részben az önkormányzati tnlajdon miatt, részben pedig azért, mert eddig a támogatások egy-egy települést, sőt te.epülési részeket támogattak. A törvény nem intézkedik az Alapból nyújtott támogatások, egyéb címen történt felhasználások ellenőrzéséről, a rendelet is csak érintó1egesen. Korábban a
- 12-12/1989. m.5j MT számú rendelet 6. -a ezt konkrétan előírta. /Más kérdés, IKv ennek gyakorlati megvalósítása igen sok kívánni valót hagyott maga után/. 2.1. Az Alap kezelésének szervezeti háttere, szabályozása Úgy a törvény, mint ezt megelőzően a minisztertanácsi rendeletek az Alap kezeléséf a Kereskedelmi majd az Ipari és Kereskedelmi Miniszterre bízta, ezt a jogkört tárcájm belül az OIH gyakorolja. Az IKM 1990-ben készült SZMSZ-e az OIH-ra vonatkozóan úgy intézkedik, bogw "kezeli a IFA-t, javaslatot tesz az Alap felosztására és gondoskodik hatékony felhasz: nálásáról". Az OIH-n kívül az IFA-val kapcsolatban más szervezeti egységnek niijcs feladata, szerepe, még a fejezeti feladatokat ellátó pénzügyi főosztálynak sem. Indokolit lett volna legalább a költségvetésen és az éves beszámojón keresztül a "fejezetneke ezt a jogosítványt megadni. Ezzel ugyanis a miniszter pénzügyi felügyeleti jogait operatív módon gyakorolhatta volna. Az SZMSZ-ben kijelölt feladathoz a Hivatal nem készített ügyrendet, a munkakoo leírások pedig nem megfelelőek. A dolgozók közötti munkakapcsolatok nem szabályozottak teljeskörűen. Nem megfelelően, rendezett a területi szervekkel /Idegenforgalmi Bizottságok/, és a külképviseletekkel való kapcsolattartás sem. A feladatokat, hatásköröket, jogköröket írásban nem rögzítették a szervezeten belül, illetve az osztályok között l 4 osztál y van/. Alapvető gondot okoz, hogy az IFA átfogó ügyviteli, nyilvántartási munkáit az om Fejlesztési osztálya látja el, de az osztálynak ezirányú pénzügyi tevékenységét írásm dokumentum nem rögzíti, annak ellenére, hogy az osztályvezető értékhatár nélkm. rendelkezik kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel Gondot okoz az is, hogy a pénzforgalmi feladatok sem egy osztályon belül koncentrálódnak. Nincs a Hivatalban olyan szervezeti egység - pénzügyi szervezet - amelyik az SZMSZ-ban kijelölt "kezelés" pénzügyi feladatát teljeskörüen és szakszerüen el tudná látni. Az 1993-han jóváhagyott IKM SZMSZ-han az OIH -nak már 5 osztálya VM, éppen a hiányolt pénzügyi osztály az 5. Eddig azonhan a feladat és a houá tartozé.szervezet kíalakítására, munkájának szabályozására nem tettek érdemi lépéseket/felvettek ugyan osztályvezető jelöltet, akít nyugdíjasként megbúáisols jogviszonyhan alkalmaznak/. Mindebből következik, hogy az IFA gazdálkodásáért felelős pénzügyi vezetót nem neveztek ki - még elnökhelyettes szintjén sem. A munkaköri leírások gazdasági
- 13 - felelösséget nem tartalmaznak. Vagyis a Hivatal vezetése - miniszteri felhatalmazás ellenére- az Alap "kezelését"csak adminisztratíve-igen sok hiányossággal terhelve - és nem a pénzügyi jogszabályok előírásai szerint végzi. Az Alap gazdálkodására vonatkozó szabályzattal 1993-ig nem rendelkeztek, ezt csak 1992. december 29-én adták ki. Ez a szabályzat tartalmában nem megfelelő, Inivel nem rögzíti a kezelés teljeskörű feladatait. /pl. gazdálkodási hatásköröket, jogköröket csak esetenként rögzít, a pénzügyi kezelés rendjéröl nem szól, nem szabályozza az érvényesítés!, ellenjegyzés!, nem intézkedík a területi szerveknek juttatott Alap f~lhasmálásáról semj Így foninihatott elő pl. hogy a Velence-tavi Intéző Bizottság a rendelkezésére bocsátott alapot saját forrásaival kiegészítve ún. Velence-tavi Alapba "ürítette' és a tényleges támogatást ebhól finanszírozta. Ez utóbbi alap még egy 1970-<JS évek elején kiadott MT határozat alapján milködik, a gazdálkodásban érdemi jelentősége nincs, ezért indokolt azt mielóbb megszüntetni. A szabályzat az Alappal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettséget kizárólag az IKM. Ellenőrzési Főosztályára háritja, holott erre az OIH-nak nincs jogosítványa. Nem szabályozták az Alap számviteli rendjét, így nyilvántartásaik nem elégítik ki a folytonosság, teljesség, áttekinthetőség, valódiság és a bruttó elszámolás elvét. Számvitelüket a 6711993./ Korm. rendelet megjelenése után sem a kettős könyvvitel szabályai szerint végzile Megjegyezzük, hogy ehhez megfelelő pénzügyi felkészültségű szakemberekkel sem rendelkeznek. Ennek következményeként a Parlamentnek az éves beszámoló keretében a bemutatott Idegenforgalmi Alap mérlege nem valós. Az OIII az Alap kezelési feladatainak jórészét szabálytalanul- az 1992. évi LXXXIII. törvénnyel a 67/1992. (IV.l4) Korm. rendelettel, valamint az IKM SZMSZ-ével ellentétben - bankszámla-szerzödés keretében a Budapest Bankra bízta. Ugyanis nemcsak a banki pénztechnikai feladatokat hárította át, hanem a tulajdonosi funkciók egy részét is. /pl. szerződéskötés/. A pénzintézet feladatköre igen széles, mivel a Hivatal a férőhelybővítő beruházások, az IB-k nem beruházás-jellegű tevékenységének lebonyolítását, a törlesztő részletek beszedését, a behajtási munkát, a kedvezményezettek beszámoltatását, illetve a beruházások ellenőrzését is a bankkal végezteti. (Természetesen a bank ellenőrzései nem szakmai, hanem számla ellenőrzések.) Helytelen gyakorlat az is, hogy a támogatást kapott, de csődbement vállalkozókkal szembeni követelések érvényesítését is a bank intézi, mivel ebben gyakran a pénzintézet saját tökéjével is érdekelt.
- 14- A bank ezekért a feladatokért kezelési költséget nem számított fel, ugyanakkor a nála kezelt pénzeszközöknek csak egy részéért fizet kamatot az OIH-nak. (fedezeti számlákra elkülönített összegekért nem, ami az éves pénzforgalom közel egyharmada) Mindebből következik, hogy a Hivatal pénzügyi információja a Budapest Bankra támaszkodik, ellenőrzési tevékenységet, - sem a belső gazdálkodásában, sem a támogatottak vonatkozásában - nem végez. Megjegyezzük, hogy az OIH a Budapest Banknállévő nyilvántartásokat, bizonylatokat a helyszínen még soha nem ellenőrizte, holott a banki elszámolásban szabálytalanságok is tapasztalhatók. pl aláíratlan elszámolások tajálhatók. bizonylat helyett nyilatkozatra fizettek. a beruházó által ígért saját rész elmaradása eselén is kif"izették az OIH támogatást /pl. a Sátoraljaújhelyen, Tüskén, Remete-hegyen épült panzióknál/ 2.2. Az Alap forrásai Az IFA 1990-92 között 3,4 milliárd Ft kimutatott bevétellel rendelkezett, melynek mintegy 80 %-át /2,7 milliárd Ft/ a központi költségvetés biztosította. A 12/1989. /11.5./ MT sz. rendelet úgy intézkedett, hogy a költségvetésből nyújtott támogatásra vonatkozó javaslatot a pénzügyminiszternek az idegenforgalomből származó dollárban kimutatott konvertibilis devizabevételek alapján kialakított "mérték" szerint kell elkészíteni. A vizsgált időszakban ez a gyakorlatban nem érvényesült, a támogatás nagyságrendje a tervalku keretében alakult ki. /1990-ig az állam minden egyes USD bevételhez 2.- Ft támogatást adott/. Ezt az összeget évente átlag l milliárd Ft nagyságrendben tervezték. Ezzel szemben a ténylegesen átutalt összeg ennél kevesebb volt. 1991-ben a Parlament 0,6 milliárd Ft-{)t hagyott jóvá. Ugyanezen évtó1 kezdődően titkos kormányhatározattal évente 34 millió Ft-{)! vontak el a Forma l futam miatt az Alapból. 1992-ben az IF A 960 millió Ft volt. A támogatás rendje 1993-ban alapvetően megváltozott. Az Alapot szabályozó törvény a deviza bevétel és a támogatás összefüggéseitől eltekintett. Döntő hangsúlyt az új szabályozóként bevezetett idegenforgalmi dijra helyezte, amit az idegenforgalomban érintett vállalkozói szféra fizet. /Ezzel egyidejűleg a költségvetési támogatás 500 millió Ft-ra csökkent./ A szabályozott bevétel bevezetése nem volt kellllen előkészítve. A törvényben rögzített vendéglátó és kereskedelmi egységek fizetési kötelezettségének megállapításához agyanis sem a KSH-nál sem az APEH-nál nem álltak rendelkezésre a szükséges adatok, és ilyen típusú adatszolgáltatási kötelezett-
- 15- séget sem írtak elő. /pl. a kereskedelmi szálláshelyek, az osztályon felüli, az l. és a II. osztályú vendéglátó egységek, a személygépkocsi kölcsönzés éves árhevétele, az utazás szervezői, a közvetítői tevékenységhól származó árrés, adóalanyok számai. Így a PM az OIH hevonásával csak különféle közgazdasági számítási módszerrellbecslés, arányosítás/ tudta a várható hevételeket felmérni. (Megjegyezzük, hogy az 1994. évi költségvetési tervezethen a szahályozott hevételt háromszorosára kívánják emelni, anélkül, hogy az inforrnációszolgáltatási kötelezettséget elrendelték volna.) A számítások alapján kb. 560-570 millió Ft forrással szán10ltak, amiből500 millió Ft-ot 1993. évre forrásként beterveztek. Ennek több mint 10 %-át /54 millió Ft-ot/ ki fogják fizetni az APEH-nak, a bevételek beszedéséért, a szükséges ellenőrzésekért, illetve a behajtási munkáért. lminderről egy titkos kormányhatározat intézkedik. l Az OIH és az APEH között létrejött megállapodás szerint - jogszabállyal összhangban - a késedelmi kamat az APEH bevételeként jelenik meg. Mindez többmillió Ft-tal csökkentheti az Alap kiadási lehetőségeit. Az idegenforgalmi bevételek ITiintegy 15 %-át jelentette a pályázat keretében visszterhesen nyújtott támogatások visszafizetése. Sem a minisztertanácsi rendelet sem a törvény nem intézkedett arról, hogy a visszterhesen nyújtott támogatások után milyen nagyságrendű járadékot, illetve visszafizetés elmaradása esetén büntető kamatot kell fizetni, de arról sem döntött, hogy a visszafizetésekhez milyen futamidőt lehet szabni. Mindkét jogszabály megengedte, hogy a támogatásokat visszterhesen, vagy anélkül is nyújthatják, de nem tett különbséget az egyes támogatási típusok között. Ezek a jogszabályi hiányosságok különösen indokolták volna, hogy az OIH belső szabályzatban rögzítse saját eljárási rendjét, a pályázatok bírálati elveit /a következetes döntés és szubjektivizmus vádjának elkerülése érdekében/ erre azonban nem került sor. A vizsgált időszakban a visszterhes támogatásokat /melyre 980 millió Ft-ot fordítottak/ évente átlag 1-3 % járadékkal/csak elvétve fordul elő 5 %,/esetenként 15 éves visszafizetés mellett nyújtották.. A járadék mértékét a támogatás összegének %-ában határozták meg. Kis számban ugyan, de visszafizetési kötelezettség nélkül is adtak támogatást. Sem a megítélt járadék %-áról, a visszafizetése futamidejéről, sem az "ingyen" támogatás indokoltságáról írásos dokumentum nem készült. 1992. decernher ll-én 50 db pályázatot bíráltak el, csaknem valamennyinél minimális járadékat ll%/ és maximális 115 év/ futamidőt állapítottak meg, különösehb indoldás nélkül. Előfordult az is, hogy a vállalkozó által vállalt járadék ősszegének csak a felét állapították meg. (Pl. a "Korda-villához" 2%/év járadékat vállal tak, ehelyett l %/év fizetési kötelezettséget írtak eló') Mindez arra utal, hogy az IFA a vizsgált idöszakban puha költségvetési támogatásként funkcionált, gyakorlatilag ingyen hitel volt. llyen "olcsón" és ilyen hosszú távra építés-jellegű pályázatok sehol sem juthattak volna hitelhez.
- 16- Jellemző, hogy az Alapnak 1992. december 31-én járadékkal növelve 1,5 milliárd Ft követelése volt, a visszafizetés utolsó dátuma pedig 2008. év. Ezen belül a törlesztési kötelezettségek elmulasztásából 1992. év végén 25 millió Ft bevétel-kiesés keletkezett. Késedelmes visszafizetés esetén - szabályozás nélkül - 20 %-os büntető kamatot alkalmaznak, ami még így is lényegesen kevesebb, mint a hivatalos banki alap kamat. A előírt késedelmi kamat összege 1992. december 31-én 1,4 millió Ft volt, ezzel szemben a befolyt bevételek alig haladták meg a 0,2 millió Ft-<Jt. A behajtást a Budapest Bank végzi és nem az OIH. A követelésről a Hivatalnak nincs naprakész nyilvántartása. Az előírásokról a Bank nem ad részletes információt, csak a kifizetett támogatásokról és a visszafizetésekről Az IFA tényleges bevételei között található néhány olyan tétel is, melyek nem szerepeinek az Alap éves beszámolójában. Ezek is alátámasztják a mérlegvalódiság hiányát. -A bécsi Idegenforgalmi Külképviseletnél az ÁSZ 1991-ben közel 100 ezer ATS mehrwert steuer kintlevöséget állapított meg. Azóta ez az összeg valószínilleg megnőtt - nagyságrendje az OIH kimutatásainak hiánya miatt nem állapítható meg - behajtására azonban azóta sem történt intézkedés; -Ugyancsak a bécsi Idegenforgalmi Külképviseletnél szabálytalan deviza-kezelést tapasztaltnnk. Még a 80-as évek elején /fellelt bizonylatok alapján/ az Alaphoz kapcsolódq deviza bevételek egy részét - elsősorban nemzetközi vásárok éttermi szolgáltatásaib61 - az IBUSZ bécsi kirendeltségén kezeltették. Ezt követően - a bécsi Idegenforgalmi Külképviselet megnyitása után - 1991. decemberében a Hivatal elnöke és a Marketing osztály vezetője utasította a kirendeltség vezetőjét, hogy a külképviselet hivatalos számlája mellett nyisson meg egy un. "subconto" számlát. Ehhez devizahatósági engedéllyel nem rendelkeztek, így megsértették a 1974. évi I. tv-t. A számla felett intézkedési jogosultsága a mindenkori OIH elnökének lszóban esetenként iktatás nélküli levelezésben/ és a Marketing osztályvezetőnek volt, és van. A számla bevételeit - szabálytalanul - a különböző nemzeti vásárokon keletkezett bevételek /pl. éttermi, büfé forgalom után/ képezik, holott ezeknek a külképviselet engedélyezett számlájára-mint IFA bevétel- kellene befolyni, mivel ez az Alap forrása.
- 17- A kiadások tételszáma nem volt nagy, de a kifizetések mindegyike szabálytalan volt, mivel ezeket az IFA, illetve az IKM költségvetése terhére kellett volna teljesíteni: Az OIH elnökének és a Marketing osztály vezetőjének utasítására 1989. szeptember 21-én a számláról 20 e ATS-t vett fel a kirendeltség egyik dolgozója azért, hogy irodai felszereléseket vásároljon /magnetofon, kis számológép, polaroid fényképezőgép, kazetták, filnlek!. A pénzeszköz felhasználásának igazolására bemutatott számlák egyike a bécsi kirendeltség dolgozójának 17673 ATS összegben/, egy másik az OIH elnökének /13.400 ATS összegben/ nevére lett kiállítva. (Megjegyezzük, hogy a névre szóló számlák után a mehrwert steuer visszaigényelliető, erről azonban dokumentumokat nem találtunk.) A beszerzett eszközöket 1990. január 17-én "jegyzék" alapján az OIH dolgozói átvették, ez azonban a IKM leltárában nem szerepel. A dolgozók egy része azóta már máshol dolgozik, azonban az átvett eszközök visszavételezésére nem került sor. Marketing osztály vezetőjének utasítására az IBUSZ bécsi kirendeltsége a nála kezelt deviza terhére 1991. január 22-én 150 e ATS-t átutalt az Idegenforgalmi Killképviselet hivatalos számlájára. Később az osztályvezető arra utasította a kirendeltség vezetőjét, hogy a megkapott kölcsönt a Dunamenti Országok Szervezetének tagsági díjaként fizesse ki. A kölcsön visszafizetésére, illetve elszámolására nem került sor. Ugyancsak az OIH elnöke utasította a leülképviselet vezetőjét, hogy 1991. január 29-30-án vegyen részt az Európai Turisztikai Bizottság angliai ülésén. Az utazás 25 ezer ATS-be került, amit az IBUSZ bécsi kirendeltségétől hívtak le. A kiküldetés, illetve annak elszámolása az IKM nyilvántartásai között nem szerepel, így az azt bizonyító okmányok is hiányoznak. Az idegenforgalmi leülképviselet megnyitása alkalmából 16 ezer ATS vendéglátási költség merült fel, aminek fedezetét ugyancsak az IBUSZ bécsi kirendeltségénél ellielyezett deviza fedezte. A vendéglátás elrendelését, a résztvevők névsorát, a fogyasztott ételek és italok felsorolását tartalmazó számlát nem tudták bemutatni. A "subconto" számla forgalmáról - mint az elkülönített állami pénzalapon és a költségvetésen kívüli pénzeszközről - a kirendeltség leülön nyilvántartást vezet ugyan, de arról, (mivel azt az OIH nem kéri) nem számol el a Hivatal felé. Így ez az összeg hiányzik az Alap mérlegéből. Az illegális devizakezelés keretében - a fellelt dokumentumok alapján - 1988-tól közel l millió ATS bevételt és mintegy 0,6 millió ATS kiadást teljesítettek.
- 18- A számla megnyitásakor az IBUSZ kirendeltségén lévő záróállományt /157 e A TS-t! átvezettek a "subconto" számlára, aminek 1993. március 17-én 387 e ATS volt az egyenlege. A számlát meg kell szüntetni, a rajta lévő deviza összeget át kell vezetni az IFA számlára, és azt az IFA mérlegében szerepeltetni kell. -Valamennyi idegenforgalmi külképviseletnél jellemző /3 leülképviselet van: bécsi, frankfurti, madridi/ hogy működésukhöz az OIH negyedévente ellátmányt utal, amit teljesített kiadásként mutat ki, így az év végi mérlegben sem a tényleges kifizetések, sem a záró állomány /pénz-maradvány/ nem a valós adatokat tartalmazza. (Pl. 1992. év végén 15 millió Ft volt a kirendeltségeken lévő kintlevőség) -Ugyancsak torzítja a Hivatal bevételeit /és a kiadásokat is/, hogy a kiadványok megjelentetési költségeinek elszámolása nem szabályozott, így az ezzel kapcsolatos bevételek és kiadások néhány esetben nettó m6don kerültek elszámolásra. (Pl. TRA VEL újság) -Az OIH és a MALÉV között létrejött együttműködés alapján a Hivatal a vállalat reklámtevékenységét azzal segítette, hogy rendezvényein és kiadványaiban a MALÉV reklámjának térítésmentesen helyet biztosított /pl. a TRA VEL újság 1993. 2. számában a 48. oldalból 4 oldal MALÉV reklám volt/. A MALÉV ezt a "segítséget" 1992-ig 100 db, 1993-ban pedig 50 db térítésmentes repülőjeggyel honorálta. Gyakran előfordult az is, hogy a Hivatalnak az OIH küldemények repülőgépes szállításáért nem kellett fizetni. A létrejött megállapodás szerint a térítésmentes repülőjegyeket az OIH a beutazó idegenforgalom elősegítésére használhatja. A ténylegesen felhasznált repülőjegyek között azonban jelentős volt az OIH dolgozóinak igénybevétele is. 11992-ben 18, 1993 I. félévében ll db/. A térítésmentesen biztosított repülőjegyek nyilvántartását és felhasználását az OIH nem szabályozta. A lehívott és a felhasznált repülőjegyekről áttekinthető nyilvántartást nem vezettek, így az ebből származó bevételeket /évente 1-2 millió Ft/, illetve kiadás-megtakarításokat sem tudták kimutatni A MALÉV csak a lehívásokról vezetett meglehetősen pontatlan nyilvántartást, a tényleges felhasználásról nem. A MALÉV nyilvántartása, illetve kimutatása szerint az OIH az 1992. évi l 00 db kerete terhére 90 db-ot hívott le, a nyilvántartásból viszont a nagyszámú törlés és átírás miatt a tényleges felhasználás nem állapítható meg. A lehívott jegyek között