BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs...7 Témák, áttekintés, célok...8 Bevezetés a programba...9 Javasolt tevékenységek...10-12 Szókincs...13-14 A megértés tesztelése...15-16 Rejtvény...17 Igaz vagy hamis...18 A világ folyói...19-20 Szókincs gyakorlása...21 Teszt...22-23 Helyes válaszok...24-34 1. fejezet 2. fejezet STUDY Guard 1158 Budapest, Késmárk u. 18. Tel./fax: (06-1) 410-9806 E-mail: info@studyguard.hu Honlap: www.studyguard.hu 1
Gratulálunk! Ön olyan oktatóprogramot választott, amely ösztönzõleg fog hatni tanulóira, ellátja Önt világos és könnyen megvalósítható tanítási irányelvekkel, s így nagyban hozzájárul a szakszerû és sikeres tanórák megvalósításához. A tanítási modul egy olyan videoprogramot kínál Önnek, amely könnyen beilleszthetõ a tanóra menetébe, ezenkívül használati útmutatót, irányelveket és egy olyan oktatóprogramot is tartalmaz, amely tevékenységek és ötletek széles palettáját kínálja. Ez a modul, áttekinthetõsége és könnyû megvalósíthatósága révén lehetõvé teszi az Ön számára, hogy az általunk kínált speciális tevékenységi formákat a saját tantermi szükségleteihez igazítsa. 2
SZERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS MÁSODIK RÉSZ: BEVEZETÉS AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁBA: Ez a rész megadja azt az információt, amely által Ön a programot a tanórák anyagához könnyedén egymásba illesztheti. Annak érdekében, hogy megkönnyítsük az osztálytermi megvalósítást, az oktatómodul négy részre oszlik. Ön most az elsõ részt olvassa, amely áttekintést nyújt az oktatómodulról. HARMADIK RÉSZ: ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSÉHEZ: Ez a rész javaslatokat és stratégiákat kínál ahhoz, hogyan lehet a tanulókat a film megtekintése elõtt kellõképpen motiválni, nyelvileg felkészíteni, összpontosításukat fejleszteni. NEGYEDIK RÉSZ: A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN: Ez a rész javaslatokat tesz a témával kapcsolatos további tevékenységekre, valamint válogatást kínál könnyen felhasználható értékelési módszerekbõl és olyan tevékenységi formákból, amelyek hozzájárulnak a téma elmélyültebb tárgyalásához és összeköttetéseket teremt a tanterv egyéb témaköreihez is. 3
SAJÁTOSSÁGOK Az oktatási modulok bemutatása MÁSODIK RÉSZ: Az oktatási modul arra szolgál, hogy kiegészítse azt a videoprogramot, amelyet az oktatási mûsorok világszerte elismert kreatív írói és producerei készítettek. A tanórák sokszínûsége és rugalmassága érdekében, az oktatómodul a következõ komponenseket tartalmazza: Témák A fõ téma azt mutatja meg, hogyan illeszthetõ be az oktatómodul a tantervbe. A kapcsolódó témák a tanterv egyéb témaköreihez való kapcsolódásra tesz javaslatokat, s így lehetõvé teszi a tanárok számára, hogy felhasználják az oktatómodult a téma egyéb tanulmányi területekbe való beépítéséhez. Célok Az oktatómodul irányelveket nyújt a tanárok számára, hogy felmérhessék, milyen ismeretek megszerzése várható el a tanulóktól. Az egyes oktatómodulok befejezése után a tanulóknak módjuk lesz bizonyítani, hogy mélyreható és alkalmazható tudásra tettek szert a témában. Áttekintés Az áttekintés összegzést nyújt a videoprogram által érintett kérdéskörökrõl. A cél az, hogy összefoglalót adjon a modul témájáról, és ezáltal elõsegítse a tanórákra való felkészülést. 4
ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSE ELÕTT HARMADIK RÉSZ: A film megtekintése elõtti elõkészületként az oktatómodul ötleteket kínál a vitákhoz illetve a gyakorlati feladatok végrehajtásához, amelyeket Ön bármilyen sorrendben illetve kombinációban használhat. Bevezetés a programba A "Bevezetés a programba" úgy épül fel, hogy lehetõvé tegye a tanulók számára, hogy elõhívják a témáról már meglévõ tudásukat és elõkészítse õket az új tudásanyag befogadására. Bevezetés a tananyag szókincsébe A "Bevezetés a tananyag szókincsébe" áttekintést nyújt a programban használt szavakról, kifejezésekrõl és azok használatáról. Ez a bevezetés arra szolgál, hogy minden tanuló tökéletesen megértse a program által használt speciális szavakat. Vitaötletek A vitaötletek arra szolgálnak, hogy felmérhessük a tanulók meglévõ ismereteit a témáról és elõzetest adjunk nekik a tananyagról. Az aktív vita érdeklõdést kelt a téma iránt és motiválja a témától vonakodó tanulókat is. Az odafigyelés és a beszéd is aktív részvételt jelent. Bátorítsa a tanulókat, hogy olyan mértékben vegyenek részt a vitában, hogy az ne legyen terhes számukra. Lehetõséget kell teremteni számukra, hogy megoszthassák a többiekkel ötleteiket, véleményeiket és hasznos tapasztalataikat. Fókusz Segítse a tanulókat, hogy találjanak egy olyan szervezõelvet, amely alapján értõbb szemmel figyelhetik a programot. A Fókusz arra szolgál, hogy segítse a tanulókat a tananyag rendszerezésében és alaposabb megértésében. Gyorsan, de alaposan A "Gyorsan, de alaposan" rövid instrukciókat tartalmaz, amelyek lehetõvé teszik a program legfontosabb, legérdekfeszítõbb kérdéseinek gyors megvitatását. A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN NEGYEDIK RÉSZ: Miután a tanulók megtekintették a filmet, a program által kínált bármelyik tevékenységi forma felhasználható a tanterv más témaköreinek tárgyalásakor is. A felkínált tevékenységek elõsegítik a tanultak rögzítését, a megértés mértékének tesztelését, a téma szélesebb körû tárgyalását, illetve gyakorlatiasabb megközelítését. 5
JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK A "Javasolt tevékenységek" olyan tevékenységi formákat javasol, amelyeket vagy a tanár irányít, vagy a tanulók önállóan gyakorolnak - párokban, vagy kis munkacsoportokban -, miután megtekintették a programot. A tevékenységeket képességek szerinti kategóriákba soroltuk, hogy mindenki könnyen megtalálja a szükségleteinek megfelelõ feladatokat. A címkék segítségével könnyen azonosíthatóak a különbözõ tevékenységek és kapcsolatba hozhatók a tantervvel. Megkönnyítendõ a tanóra idõtartamának meghatározását, az óraüveg megadja az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges idõt. Az egyes tevékenységek a következõ kategóriákba sorolhatók: Egyéni igények kielégítése Ezek a tevékenységek biztosítják a tanítás folytonosságát. A kevéssé felkészült vagy kisebb érdeklõdést mutató tanulók fognak leginkább profitálni ezekbõl a tevékenységekbõl; céljuk hogy fejlesszék a tanulók nyelvi képességeit a programban közölt tartalmak jobb megértése végett. Kapcsolatok a tanterv egyéb témaköreivel Sok javasolt tevékenység célja, hogy integrálja az oktatómodul tartalmát a tanterv egyéb részeibe. Ezek a kapcsolatok elõsegítik, hogy az egyes témák ne elkülönülten, hanem egy áttekinthetõ rendszer részeiként jelenjenek meg. Kritikus gondolkodás A kritikus gondolkodást kívánó tevékenységek azt célozzák, hogy ösztönözzék a tanulókat saját ötleteik és véleményeik megfogalmazására. Ezek a tevékenységek megkövetelik a tanulóktól, hogy képesek legyenek megkülönböztetni a tényt a véleménytõl, hogy fogalmazzák meg problémáikat és keressenek lehetséges megoldásokat, vonjanak le következtetéseket, vitatkozzanak az okokról és okozatokról, kapcsolják össze a régebbrõl szerzett tudást a most szerzett tudással. Kulturális sokszínûség Valamennyi oktatómodul tartalmaz "kulturális tudatosság", "kulturális sokszínûség" vagy "kulturális csere" nevû tevékenységeket, amelyek arra ösztönzik a tanulókat, hogy megosszák másokkal azt, milyen háttérrel rendelkeznek, milyen a kultúrájuk, illetve vannak-e más országokról, illetve ottani hagyományokról és nyelvekrõl szóló ismereteik. Gyakorlatiasan Ez alatt a címszó alatt olyan kísérleti tevékenységek találhatóak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a programban szereplõ tananyaghoz. A tanulók lehetõséget kapnak, hogy felfedezéseket tegyenek, és megfogalmazzák saját ötleteiket a tanultak alapján. Írás Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, a- melynek az a célja, hogy a tanulók felhasználják az írást, mint gondolataik kifejezésének fontos eszközét. Az írás abban is segíti õket, hogy alkalmazzák az itt tanultakat más témakörök tárgyalásakor is. Szerkesztõségi szoba Minden oktatómodul tartalmaz egy "szerkesztõségi gyakorlatot", amely segíti a tanulókat abban, hogy tapasztalatot szerezzenek arról, hogyan használható fel az elméleti tudás a való életben. A legfõbb cél az, hogy aktívan bevonjuk a tanulókat a tanulási folyamatba. A tanulók lehetõséget kapnak arra, hogy végrehajtsanak egy híradós produkció elkészítéséhez szükséges feladatokat: megírják, megszerkesszék, megrendezzék, interjúkat készítsenek, tehát végrehajtsák mindazt a tevékenységet, ami egy híradóprogram elkészítéséhez szükséges. 6
A tevékenységi körök kibõvítése Ezek a tevékenységek alkalmat kínálnak a tanulóknak, hogykülön-külön, vagy együtt további kutatásokat végezzenek a témában, válaszokat találjanak saját kérdéseikre, vagy alkalmazzák a tanultakat egyéb tantárgyak tanulásakor is. Kapcsolódás a külvilághoz Ezek a tevékenységek ötleteket kínálnak arra nézve, hogyan hasznosíthatják a tanulók az osztályteremben tanultakat a közösségükben, illetve a szélesebb értelemben vett környezetükben. A tevékenység kiszélesítése Az egység befejezéseként az oktatómodul javaslatokat tartalmaz olyan módszerekre is, amelyek megerõsítést nyújtanak a tanultak elsajátításáról és ötleteket nyújtanak ahhoz, hogyan hasznosíthatják a tanulók tudásukat világlátásuk szélesítésére. SZÓKINCS Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, amely további megerõsítést nyújt számukra a programban szereplõ szavak jelentését és használatát illetõen. A tanulók elõször elolvassák, illetve megkeresik a szavak definícióit, azután példamondatot alkotnak a szavakkal. A MEGÉRTÉS TESZTELÉSE A megértés tesztelése arra szolgál, hogy a tanár értékelhesse, mennyire sikerült a tanulóknak megérteniük, illetve elsajátítaniuk az oktatómodulban szereplõ információkat, illetve mennyire pontosan tudják felidézni azokat. A tanulók igényeitõl függ, hogy az egész osztály közösen, vagy kis csoportokban dolgozik, vagy minden tanuló önállóan végzi el a feladatokat. A tanulók a film újbóli megtekintése révén ellenõrizhetik írásbeli válaszaik helyességét. A diákok remekül használhatják ezt a feladattípust a tesztre való felkészülésként. A SZÓKINCS ELLENÕRZÉSE Ez a tevékenység lehetõséget kínál a tanulóknak, hogy egy szórejtvény segítségével ellenõrizzék, mennyire sikerült elsajátítaniuk a tananyag speciális szókincsét. A szókincsjáték formája ösztönzi a tanulókat, hogy a tanult szavakat és kifejezéseket más helyzetekben is használhassák. TESZT Az oktatómodul tesztje lehetõséget biztosít az Ön számára, hogy felmérje a tanulók tudását. Hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy figyelmesen olvassák el az összes válaszlehetõséget, mielõtt az egyik válasz mellett döntenek. Használja a megoldókulcsot a tesztek ellenõrzésekor. 7
TÉMÁK A Földfelszín arculatát megváltoztató folyamatok tárgyalása a földrajztantervek fontos részét képezi. Néhány kapcsolódó témakör: a vízkör, a Föld megújuló erõforrásai és a Föld felszíni formái. ÁTTEKINTÉS " A folyók: A Föld tájainak formálói" címû film segítségével a tanulók megfigyelhetik, hogyan alakítja át a Föld felszínét a folyóvíz. A film bemutatja, miképpen keletkeznek a folyók, hogyan vájják ki a medrüket a talajba, vagy a kõzetbe és milyen utat tesznek meg a nagyobb folyókig, tavakig, vagy a tengerig. A folyók az idõszakos folyóvizektõl a hatalmas folyamokig, mint például a Nílus vagy a Mississippi állandóan formálják és átformálják a felszínt. A tanulók megismerhetik a folyóvizek osztályozási módjait, csakúgy, mint a fontos fluviális folyamatokat, tehát az eróziót, valamint a talaj, a kõzet és az ásványok szállítását. A diákok tanulmányozhatják az eróziós és hordalékszállító folyamatok következményeit megfigyelhetik, hogyan épít a folyó hordaléka övzátonyokat, természetes gátakat és deltákat. A tanulók áttekintést kaphatnak arról, hogyan hat a folyómeder gradiense a folyó sebességére a vízben található üledék mennyiségére, valamint a folyó környezetére. A diákok megtanulhatják, hogyan képzõdnek a vízesések és miképpen hat rájuk a visszarágódás ereje. Látni fogják, hogy hosszabb idõszakok elteltével a folyók dinamikája is változik, méghozzá a tengerszint növekedése, vagy csökkenése által. Ezek a változások végbemehetnek földtörténeti léptékû idõintervallumokban, mint például a Grand Canyon keletkezése esetében, vagy pár óra alatt, mint egy nagy árvízkor. A folyók mindkét esetben állandóan változó világunk építészének szerepét játsszák. CÉLOK bemutatni azokat a fizikai folyamatokat, amelyek révén a folyók alakítják a Föld tájképét részletezni a fluviális folyamatokat: az eróziót, a föld, a kõzetek és az ásványok szállítását és lerakását bemutatni a folyóvizek osztályozását megismertetni a nézõket a vízgyûjtõ terület fogalmával megmutatni, milyen szerepet játszik a víz tömege, gradiense és sebessége a folyó által kifejtett erózió mértékében láttatni, hogyan építették a folyók a Föld olyan nagy alakzatait, mint a Grand Canyon és a Mississippi deltája 8
BEVEZETÉS A PROGRAMBA "A folyók: A Föld tájainak formálói" címû film megtekintése elõtt kérdezze meg a tanulókat, hogy mi jut eszükbe a folyókról, a vízgyûjtõ terület fogalmáról, a Földet formáló fizikai folyamatokról. Írja föl a táblára az osztály által fölsorolt fogalmakat. A következõk várhatók: strand, delta, vízgyûjtõ terület, erózió, folyótorkolat, árvíz, talajvíz, híres folyók neve, csapadék Folytassanak vitát a listáról. Magyarázza el a tanulóknak, hogy egy olyan filmet fognak megtekinteni, amelyben az említett fogalmak többségérõl részletesen is szó esik, emellett számos egyéb érdekes tényt is megtudhatnak a Föld felszínét átalakító folyamatokról. BEVEZETÉS A SZÓKINCSBE Írja föl a következõ szavakat a táblára és mondja el, hogy a film mindegyik kifejezés jelentését elmagyarázza. Ha bármely kifejezés ismeretlen a csoport egyes tagjai számára, akkor kérjen fel önkénteseket arra, hogy megbízható forrásokból derítsék ki a jelentésüket és számoljanak be a kutatásuk eredményérõl a csoportnak. alluviális, kanyon, csatorna, delta, üledék, folyóleágazás, vízgyûjtõ terület, erózió, ártér, holtág, fluviális talajvíz, túlfolyás, szuszpenzió, mellékfolyó VITAÖTLETEK Az "erózió" kifejezés általában a környezeti károkat okozó emberi tevékenység kapcsán merül föl. Vitassa meg az osztállyal, hogyan hasznosítják a vízrendszerek az eróziót bolygónk arculatának formálásakor. Kérje meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el a folyórendszerekben munkáló fizikai folyamatokról. ( a talaj és a kõzet bevágása, a kõzetek, a nem oldódó üledék és a feloldott ásványok szállítása és lerakása a folyás irányában). A tanulók nevezzenek meg olyan tájegységeket, amelyeket folyók alakítottak ki. FÓKUSZ Kérje meg a tanulókat, gondolkodjanak el azon, hogy milyen szerepet játszanak a folyók hazájuk ( ezen belül közvetlen környezetük) tájainak kialakításában. Miképpen befolyásolják az ország gazdaságát? Milyen szerepet játszanak az áramtermelésben, a szállításban és a szabadidõs tevékenységekben? Ha a tanulók környezetében nincs jelentõs folyó, beszélgessenek a Duna, vagy a Tisza jelentõségérõl. Kérje meg a tanulókat, hogy tartsák szem elõtt a megbeszélteket a program megtekintése közben. Tudassa velük, hogy a film után meg fogják vitatni ezeket a kérdéseket. 9
AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Kapcsolódás a földrajzhoz és a történelemhez 60 perc A Föld népességének jelentõs része a folyók mellett él. A tanulók dolgozzanak kis csoportokban. Válasszanak ki egy folyót az alábbiak közül és írjanak beszámolót az adott folyóhoz kapcsolódó történelmi eseményekrõl, esetleges felfedezésekrõl, a különbözõ javak szállításáról, a folyó gazdasági és kulturális jelentõségérõl A Föld legnagyobb folyama, az Amazonas A civilizáció bölcsõje: a Nílus A Gangesz vallási és kulturális jelentõsége A Mississippi múltja és jelene A Tigris és az Eufrátesz Egy önkéntes jelentkezõ mutassa be a csoport által végzett munkát az osztálynak. Egyéni igények kielégítése 35 perc A tanulók keressék meg enciklopédiákból, vagy szakkönyvekbõl a következõ kifejezések jelentését: csatorna, üledék, vízgyûjtõ terület, erózió, talajvíz, túlfolyás, mellékfolyó. A diákok hozzanak példákat is az egyes jelenségekre! Kapcsolódás a geológiához 60 perc A tanulók alakítsanak kis csoportokat. Minden csoport írjon egy beszámolót a Colorado folyóról, amely fontos szerepet játszott a Grand Canyon kialakításában. Gyûjtsenek információkat a folyó forrásvidékérõl, torkolatáról, a Grand Canyon kialakulásának történetérõl, a Colorado mellékfolyóiról, valamint a folyó mentén található ökoszisztémákról. Egy önkéntes mutassa be a csoport által végzett munkát. Kapcsolódás a földrajzhoz, a tudományokhoz és a technológiához 120 perc Semmi sem mutatja jobban a folyó erejét, mint egy nagy árvíz, amely órák alatt eláraszthat egy egész települést, s veszélybe sodorhatja az ott lakók életét. Az emberek mindig is keresték azokat a módszereket, amelyekkel megakadályozhatják az áradásokat - mindezt váltakozó sikerrel. A tanulók végezzenek kutatást az árvizek kialakulásáról és azokról a módszerekrõl, amelyekkel kivédhetjük õket, vagy legalább csökkenthetjük a gyakoriságukat. Szemléltessék az árvizek pusztító és építõ tevékenységét. Számoljanak be olyan példákról is, ahol a beavatkozás nem várt eredménnyel járt, mint az Egyiptomban található asszuáni gát esetében. (Az asszuáni gáttal meg akarták akadályozni, hogy az egyiptomi vidéket évente elöntse az ár. Ezt el is érték, de a gát azt is megakadályozta, hogy az ár gazdag alluviális üledéket rakjon le az egyre zsugorodó deltában. A gazdálkodók kénytelenek voltak mûtrágyát használni a folyó üledékének 10
pótlására. Ennek eredményeképpen a gát víztározóját képezõ Nasser-tónak és a környezõ mûvelési területeknek óriási mértékben megnõtt a sótartalma. Ezek után veszélyes élõsködõ férgek szaporodtak el, amelyek elárasztották a tározó sekély vizét. Ez nagy mértékû egészségi kockázatot jelentett a lakosság számára.) Kapcsolódás a közgazdaságtanhoz A Föld elektromos energiájának 25 százalékát a vízerõmûvek állítják elõ. Vízerõmûveket alkalmaznak az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél- Amerikában, Európában, Ázsiában, Afrikában, Új- Zélandon és Ausztráliában. A tanulók alakítsanak kis csoportokat és vizsgálják meg a vízenergia használatának mértékét az általuk választott régióban. Készítsenek idõrendi áttekintést, amelyen tüntessék föl a vízenergia használatának történetét különbözõ iparágak, például a textilipar, a faipar és a malomipar esetében. Kapcsolódás az irodalomhoz A folyók mind a szépirodalmi, mind pedig a tudományos mûvekben fontos szerephez jutnak. Az írók gyakran alkalmazzák a folyókat - valódi vagy átvitt értelemben vett- utazások metaforájaként. Kérje meg az iskola könyvtárosát, hogy állítson össze egy listát olyan mûvekbõl, amelyek kapcsolódnak a témához. A tanulók válasszanak ki egy mûvet a listáról és olvassák el. Néhány példa: Mark Twain: Huckleberry Finn Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai Jules Verne: A dunai hajós Kérje meg a tanulókat, hogy elemezzék a mû központi motívumát. Írjanak egy összegzést az elemzésrõl és folytassanak vitát a tudományos mûvek fõbb megállapításairól, valamint a folyók földrajzi, vagy szimbolikus szerepérõl a szépirodalmi mûvekben. Kapcsolódás a környezetvédelemhez A hulladéklerakók létesítése mindig nagy vitákat váltott ki az érintettek körében. Egy település lakossága gyakran megakadályozza, hogy hulladéklerakót hozzanak létre a közvetlen szomszédságukban. A tanulók képezzenek három csoportot. Két csoport vitatkozókból, a harmadik pedig bírókból álljon. A vitatkozók végezzenek kutatást a környékükön található szemétlerakók létesítésének körülményeirõl, vagy határozzák meg, milyen földrajzi hely lenne a legalkalmasabb egy új szemétlerakó létrehozásához. A következõ feltételeket kell megvizsgálni: veszélyeztetné-e a szemétlerakó a talajvizet? Hol húzódnak a térség folyója vízgyûjtõ területének és árterének a határai? Milyen a fekükõzet? (a kemény agyag, valamint a magma- és metamorf kõzetek kevésbé porózusak, mint az üledékes kõzetek, például a mészkõ és a homokkõ). Amennyiben a csoportok egy létezõ hulladéklerakóról gyûjtöttek adatokat, akkor érveljenek amellett, hogy miért ez a hely felel meg legjobban a hulladéklerakónak. Amennyiben egy új helyet kerestek, hozzanak fel érveket a kiszemelt hely mellett. A bírók döntsék el, melyik hely a legalkalmasabb a célra. Részletesen indokolják meg a döntésüket. 11
Szerkesztõségi szoba Elmondható, hogy a folyók képezik országunk artériáit. Létfontosságú vizet szolgáltatnak, embereket és árukat szállítanak, elektromos energiával látnak el bennünket, és sokféle szabadidõs tevékenységet tesznek lehetõvé. A vízszennyezéssel azonban jelentõsen károsítottuk ezt a keringési rendszert. Mindez jelenleg is folyik; sokszor úgy, hogy nem is veszünk róla tudomást. A diákok alakítsanak kis csoportokat és derítsék ki, milyen környezeti károkat szenvedtek el hazánk folyói. Mit tehetnek a magánszemélyek azért, hogy javítsanak a környezet állapotán? (pld. csak foszforalapú mûtrágyát használjanak a kertben, csak a környezetre ártalmatlan mosóvízzel mossák le a kocsijukat, ne öntsenek vegyszereket a lefolyóba, ne dobjanak szemetet a folyóvizekbe). Ha elvégezték a kutatást, a csoportok állítsanak össze közösen egy "Környezetvédelmi Híradót". Amennyiben rendelkezésre áll egy videokamera, vegyék föl a programot és késõbb nézzék meg ismét. A tevékenységi kör kiszélesítése A tanulók alakítsanak kis létszámú csoportokat és készítsenek multimédiás bemutatót mindarról, amit a programból tanultak. Vegyék számba az osztállyal a szóba jöhetõ témákat, valamint azt is, hogy milyen típusú média a legalkalmasabb a bemutatóhoz. Minden csoport mutassa be a munkáját az osztálynak, és ha mód van rá, az egész iskolának. 12
Név SZÓKINCS A következõ fogalmak szerepelnek a " Folyók: A Föld tájainak formálói" címû filmben. Írd a meghatározások elé annak a fogalomnak a sorszámát, amelyre vonatkoznak. A, üledék H, vízgyûjtõ terület O, vízrendszer B, kanyon I, erózió P, torkolat C, meder J, egzotikus folyó Q, forrásvidék D, delta K, ártér R, túlfolyás E, lerakódás L, fluvius S, szuszpenzió F, vízhozam M, talajvíz T, mellékfolyó G, folyóleágazás N, beszivárgás 1, a csapadékvíz bejutása a földbe a talaj felsõ részén keresztül 2. a földfelszínen folyó víznek helyet adó mélyedés; 3, ahonnan a folyó ered 4, folyóág, amely elfolyik a fõágtól; sokszor a deltákon folyik keresztül 5, a szél, a folyóvíz és a gleccserek által okozott mechanikai és vegyi folyamatok, melyek lepusztítják, feloldják, vagy fellazítják a Föld felületén található anyagokat. 6, egy folyó két oldalát övezõ lapos terület, amely áradás esetén víz alá kerül 7, az a folyamat, amelynek során a folyó lerakja az üledéket 8, laza, szemcsés kõzetekben tározódó felszín alatti víz; táplálja a kutakat és forrásokat 9, a fõfolyóhoz kapcsolódó mellékfolyók alkotják - a vízválasztó képzelt vonala határolja el egy másik vízkörnyéktõl 10, az a vízmennyiség, amely a folyó keresztmetszetén egységnyi idõ alatt keresztülfolyik, mértékegysége a köbméter/ másodperc. 13
HELYES VÁLASZOK A 13. OLDALHOZ SZÓKINCS A következõ fogalmak szerepelnek a " Folyók: A Föld tájainak formálói" címû filmben. Írd a meghatározások elé annak a fogalomnak a sorszámát, amelyre vonatkoznak. A, üledék H, vízgyûjtõ terület O, vízrendszer B, kanyon I, erózió P, torkolat C, meder J, egzotikus folyó Q, forrásvidék D, delta K, ártér R, túlfolyás E, lerakódás L, fluvius S, szuszpenzió F, vízhozam M, talajvíz T, mellékfolyó G, folyóleágazás N, beszivárgás 1, N a csapadékvíz bejutása a földbe a talaj felsõ részén keresztül 2. C a földfelszínen folyó víznek helyet adó mélyedés; 3, Q ahonnan a folyó ered 4, G folyóág, amely elfolyik a fõágtól; sokszor a deltákon folyik keresztül 5, I a szél, a folyóvíz és a gleccserek által okozott mechanikai és vegyi folyamatok, melyek lepusztítják, feloldják, vagy fellazítják a Föld felületén található anyagokat. 6, K egy folyó két oldalát övezõ lapos terület, amely áradás esetén víz alá kerül 7, E az a folyamat, amelynek során a folyó lerakja az üledéket 8, M laza, szemcsés kõzetekben tározódó felszín alatti víz; táplálja a kutakat és forrásokat 9, O a fõfolyóhoz kapcsolódó mellékfolyók alkotják - a vízválasztó képzelt vonala határolja el egy másik vízkörnyéktõl 10, F az a vízmennyiség, amely a folyó keresztmetszetén egységnyi idõ alatt keresztülfolyik, mértékegysége a köbméter/ másodperc. 24