Foglalkoztatási körkép a Velencei tónál A jelentés a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége megbízásából, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal támogatásával valósult meg.
1. A térség rövid bemutatása Gárdony Kápolnásnyék 9696 fő 3544 fő *Forrás KSH Régió Közép-Dunántúl Megye Fejér Kistérség Gárdonyi (Kód 3704), Gárdony központtal Területe 243 km² Lakónépessége 27.263 fő Népsűrűsége 112 fő/km² Települések száma 9 (2 város, 7 község) Nadap Pákozd Pázmánd Sukoró Velence 528 fő 2980 fő 2046 fő 1253 fő 5417 fő Vereb Zichyújfalu 831 fő 968 fő A Közép-dunántúli régió kedvező közlekedési kapcsolatokkal, kiemelkedő természeti adottságokkal rendelkezik. Nagyvárosai fontos szerepet töltenek be a hazai társadalmi-gazdasági térben: Székesfehérvár komplex régióközpont, Tatabánya gazdasági, logisztikai, Veszprém felsőoktatási, Dunaújváros ipari központ. A régió fontos térszerkezeti sajátossága Budapest közelsége, valamint a Dunántúl északi részének városhálózati, vonzáskörzeti jellegzetessége. Európai léptékkel mérve meghatározó lehet a jövő szempontjából, hogy Budapest tekintetében a régió közvetítő szerepben összeköttetésbe léphet a térség fejlődési zónáival, a Bp-Győr- Pozsony-Bécs fejlődési tengellyel, valamint a Bp-Ljubljana-Trieszt-Velence fejlődési tengellyel. A Velencei-tó körül található kilenc település a Gárdonyi kistérségben helyezkedik el, mely a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól 15, a fővárostól 45 km-re található. A két nagyváros közelsége minden szempontból meghatározó a kistérségre nézve, a fent említett közlekedési kapcsolatokból az M7 autópálya, a 7-es főútvonal, és a Bp-Székesfehérvár- Nagykanizsa vasútvonal áthalad a térségen, ezek a folyosók az ország egyik legjelentősebb térszerkezeti fővonalával esnek egybe (Bp-Székesfehérvár-Balaton). A Velencei-tó területe 26 km 2, a kedvező természeti és földrajzi adottságainak köszönhetően Magyarország egyik legvonzóbb üdülő- és pihenőhelye. A napsütéses órák száma 2050 óra évente, az átlagosan mindössze 1,5 méteres mélység miatt Európa egyik legmelegebb vizű tava, a
víz hőmérséklete nyáron elérheti a 26-28 o C-ot is. A tó vize ásványi anyagokban gazdag (magnézium és nátrium), mely kiválóan alkalmas az emberi szervezet regenerálódására, felfrissítésére, valamint a reumatikus panaszok enyhítésére. A Gárdonyi kistérség a fejlett kistérségek közé tartozik. A lakónépesség több mint a fele a két városban él. Bevándorlások tekintetében a Gárdonyi kistérség a legkeresettebb a régióban (KSH: 2008-ban 2002 fő bevándorló; a lakosság 2000 óta több mint 20%-kal nőtt). Pákozd Gárdony Zichyújf. Sukoró Velence
Káp.nyék Nadap Pázmánd Vereb *Forrás KSH 2. Stratégiai ágazat A munkavégzés helyének szempontjából két markáns csoport különböztethető meg. Egyrészről a térségben meghatározó az ingázás a budapesti, székesfehérvári munkahelyekre. A megélhetésüket helyben biztosítani kívánó dolgozók elsősorban az idegenforgalmi szektorban, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltató/kereskedelmi területen dolgoznak. A térség kitűnő földrajzi elhelyezkedése, a Velencei tó adottságai alapján a terület évszázados idegenforgalmi múltra tekint vissza. A Velencei tó önmagában talán örökre kiszabta azt az utat, mely a fejlesztési irányt meghatározza, az önkormányzatoknak jelentős bevételt termel, az itt élő embereknek munkát biztosít. A közlekedési infrastruktúra folyamatos fejlődése, a korábban virágzó mezőgazdasági nagyüzemek hanyatlása, megszűnése, mind inkább erősíti ezt az utat: a térség legfőbb fejlesztési iránya az idegenforgalom.
A Velencei-tó kiemelt idegenforgalmi fogadóterület, mely 400 ezer látogatót vonz évente. A tartózkodási formák közül elsősorban a nyári, több napos családi üdülés a meghatározó, valamint az egy napos kirándulások, hétvégi látogatások. turisztikai vonzáskörzet/50 km sugarú körben/a városokra koncentrálva Budapest 44 km, 30 perc, 1.700 e fő Székesfehérvár 15 km, 15 perc, 102 e fő Érd 30 km, 20 perc, 63 e fő Dunaújváros 42 km, 40 perc, 48 e fő Tatabánya 50 km, 50 perc, 70 e fő Budaörs 32 km, 20 perc, 28 e fő Százhalombatta 34 km, 35 perc, 18 e fő Bicske 41 km, 40 perc, 11 e fő Mór 46 km, 40 perc, 14 e fő Várpalota 44 km, 34 perc, 20 e fő Törökbálint 33 km, 25 perc, 13 e fő Pusztaszabolcs 12 km, 10 perc, 6 e fő A Velencei-tavi üdülőkörzetben kb. 45 ezer fő kapacitása van a magántulajdonban lévő nyaralóknak. Míg a kistérség lakásállománya 10.335 db, addig a magán üdülőingatlanok száma 9.814 db. A szálláshelyek forgalmát tekintve a két város, Velence és Gárdony régiós szinten is figyelemre méltó eredményeket mutat. A látogatók országonkénti megoszlása szerint a belföldi turisták túlnyomó többségben vannak a külföldiekkel szemben természetesen, az arányszámok romlása azonban nagy veszteségeket jelent a térségnek. A Velence-tó ugyanis évről évre kevesebb turistát mutat, a külföldi látogatószám hanyatlása azonban roppant drasztikus. Terület és időszak Gárdonyi kt Vendégek száma (fő) Kereskedelmi szálláshelyek 2009 Vendégéjszakák száma (db) Vendégek átlagos tart. ideje (éjszaka) Külföldi vendégek száma (fő) Külföldi vendégéjszakák száma (db) 56.805 125.053 2.2 4.599 16.108 Magánszálláshelyek 2009 Gárdonyi 4.281 21.635 5.1 765 7.066 kt Összesen 2009 (Kereskedelmi szálláshelyek + Magánszálláshelyek) Gárdonyi kt 61.086 146.668 --- 5.364 23.174
* KSH adatok 2008 3. Nyilvántartott álláskeresők Gárdony
Kápolnásnyék
Nadap
Pákozd
Pázmánd
Sukoró
Velence
Vereb
Zichyújfalu
*KSH adatok 2008 4. Gazdasági szervezetek formái, létszám kategóriák Gárdony
Kápolnásnyék
Nadap
Pákozd
Pázmánd
Sukoró
Velence
Vereb
Zichyújfalu
*KSH adatok 2007 5. Gazdasági szervezetek nemzetgazdasági áganként Gárdony
Kápolnásnyék
Nadap
Pákozd
Pázmánd
Sukoró
Velence
Vereb
Zichyújfalu
6. Idegenforgalmi fejlesztések Az elmúlt mintegy negyven évben a Velencei tó fellegvára volt az általa és lehetőségei alapján választott idegenforgalmi kategóriának. A rendszerváltás után az idegenforgalmi szolgáltatók nem tudták követni a turizmusban lezajló változásokat, ami elsősorban az attitűdöknek, lehetőségeiknek a következménye. Innováció és fejlesztések hiányában a tömegturizmust felváltó minőségi turizmusnak és komplex idegenforgalmi igényeknek a jelenlegi szolgáltatások nem képesek megfelelni, így a terület egyre inkább versenyképtelenebbé válik a honi és a világ más turisztikai célterületeivel szemben. Az elmúlt években már a fejlesztések is megindultak, közöttük van, amelyik pusztán idegenforgalmi, van, amelyik komplexen kezeli a térségben felmerülő igényeket, és olyan is akad, mely más ágazatot képvisel, de roppant előnyösen hat a helyi turisztikai szektorra. Velence Resort & Spa Velence 2009-ben nyílt meg a magasabb igényeket is kiszolgálni képes hotel-, spa és konferencia szálloda, gyógyvízzel, terápiákkal, fitness részleggel. A beruházás jelentős idegenforgalmi és egyéb bevételeket termel a városnak, valamint 120 új munkahelyet teremtett. Hotel Nautis Gárdony 2010-ben nyitotta meg kapuit a szintén négy csillagos, így az előzőhez hasonlóan magasabb kategóriás szálloda, konferencia és wellness résszel. A város hozama ugyanolyan elvű, mint az előző beruházásnál, ez a szálloda mintegy 80 új munkahelyet teremtet. Velencei-tó kapuja 2011-re készül el a Velencei-tó kapuja fejlesztés, mely a Velence-déli kanyar terület komplex újragondolása, oly módon, hogy az elsődleges természeti vonzerőt (Velencei tó), minőségi idegenforgalmi attrakcióval és szolgáltatásokkal (Velencei tó kapuja) kapcsolja össze, melyekre színvonalas programszolgáltatást telepít. A Velencei-tó kapuja a városközpont, a közösségi-és rendezvénytér, a közpark, az igényes szabad strand, a rekreációs szabadidős tér, a sétányok, a kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatóház esszenciája. Idegenforgalmi hatásai, egyéb multiplikátor hatásai alapján a legjelentősebb beruházás a kistérségben, gazdasági mutatóit tekintve pedig közvetlenül 12,
közvetetten 90 új munkahelyet hoz létre, valamint 35 új szolgáltató vállalkozás jelenik meg a városban. Velencei-tó körüli egységes kerékpárút hálózat A kilenc települést egyesítő Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás uniós forrásokból finanszírozva, a Velencei tavat körbeölelő egységes kerékpárutat valósított meg, mely turisztika, rekreáció szempontjából kiemelt fontosságú, csatlakozhatnak hozzá a helyi szolgáltató és kereskedelem. Bp. Kelenföld-Székesfehérvár vasúti vonal rekonstrukciója Ugyan nem idegenforgalmi beruházásról van szó, de hatásai jelentősek lesznek az ágazatra, mindamellett, hogy a projektcélja a vasúti infrastruktúra fejlesztése, a kapacitás és a biztonság növelése. A rekonstrukció a vasút pálya és technika fejlesztése mellett a vonal alkalmassága gyorsvasút járatokra, a peronok, állomás épületek, közúti forgalomtechnikai kivitelezéseket is magában foglalja. 7. Konklúzió A térség elsődleges fejlődési iránya és kitörési pontja az idegenforgalom. Az elmúlt években megindulni látszik az a folyamat, mely alapján a komplex szolgáltatásokat igénylő, minőségi turizmus irányába halad a térség, mely a kapcsolódó szolgáltatások és kereskedelem színvonalát is húzza maga után. A folyamat jelenleg még kezdeti stádiumban van, de szisztematikus, egységes térségmarketinggel és márkaépítéssel, színvonalas szolgáltatásokkal és eseményszervezéssel be fog teljesülni. Vázolódni látszik azonban, hogy az igazi áttöréshez és későbbi töretlen fejlődéshez mind idegenforgalmi, mind gazdasági, mind foglalkoztatási szempontból egy turisztikai multira lenne szükség. (még ha a szó nem túl népszerű is manapság).