A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség
5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320 000 368 000 337 000 328 000 324 000 321 000 316 000 319 000 337 000 338 000 332 000 313 198 316 420 311 717 HORGÁSZOK LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA HAZÁNKBAN Öt évenkénti átlag horgászlétszám (fő) A horgászok létszámának változása 2001-2009 között (MOHOSZ statisztika ) 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
HÁNY ÉVES KORÁBAN KEZDETT EL HORGÁSZNI? 22-30 éves életkor között 261 fő - 9% 18-22 éves életkor között 135 fő - 5% 30-50 éves életkor között 270 fő - 9% 50-60 éves életkor között 20 fő - 1% 60 éves életkor felett 0% ( 1 fő) 10 éves életkorig 1321 fő - 46% 13-18 éves életkor között 376 fő - 13% 10-13 éves életkor között 479 fő - 17%
18 132 15 991 14 919 13 917 13 525 13 329 13 658 11 714 10 524 10 339 9 530 36 650 35 484 34 190 37 283 36 954 41 340 42 021 39 794 37 402 35 582 37 311 Fő 45 000 40 000 IFJÚSÁGI ÉS GYERMEK HORGÁSZOK SZÁMA Ifjúsági Gyemek 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI HORGÁSZOK MEGOSZLÁSA NEMENKÉNT (MOHOSZ STATISZTIKA) Női horgászok száma 3,2 % Lány horgászok száma Fiú horgászok száma 0,3 % 4,2 % Férfi horgászok száma 92,3 %
MEGYÉNKÉNT TÖBB ÉV ÁTLAGÁBAN A HORGÁSZOK ÉS EGYESÜLETEIK SZÁMA
Kg HORGÁSZFOGÁSOK ALAKULÁSA 1960-2012 KÖZÖTT 6 000 000 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0
4729 4406 4337 4480 5314 5725 5718 5251 5638 4716 2372 2232 2413 2056 1648 1928 1884 1822 1773 1756 HORGÁSZHATÓ VÍZTERÜLETEKEN A FOGÁS MEGOSZLÁSA 8000 Tonna Horgászvizeken Halászvizeken 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
HORGÁSZKEZELÉSŰ VIZEK FOGÁSMEGOSZLÁSA AZ ELMÚLT ÉVEK ÁTLAGÁBAN csuka 132,8 t 3,6% süllő 118,7 t 3,3% harcsa 68,5 t 1,9% balin 19,7 t 0,5% angolna 4,8 t 0,2% amúr 249,3 t 6,9% egyéb 1080,2 t 30,0% AZ IDŐSZAK ÁTLAGFOGÁSA: 3612,3 tonna ponty 1938,3 t 53,6%
Horgászfogás faj szerinti megoszlása más hasznosítók vizein az utóbbit évek átlagában Harcsa 27,8 tonna 4% Amúr 11,2 tonna 3% Balin 14 tonna 2% Angolna 11,2 tonna 1% Kősüllő 4,7 tonna 1% Egyéb, keszegfélék 439,5 tonna 55% Süllő 41,3 tonna 5% Csuka 48,3 tonna 6% Ponty 184,8 tonna 23%
Halfogások az Országos Halászati Adattár alapján Az utolsó tíz év átlagában évente a horgászat és a halászat által kifogott halmennyiség : 7020 tonna A horgászvizeken a többi hasznosító vizein 2500 tonna, ez megoszlik a horgászat és a halászat között 4520 tonna volt az átlag évi fogás, míg (700 tonna (28 %) - 1800 tonna (72 %) arányban). A horgászkezelésű vizek átlagfogása 152 kg/ha A Balatonon 3,6 kg/ha a horgász és 8,5 kg/ha a halászfogás -A halászati szövetkezetek, kft-k vizein 21,1 kg/ha körüli a horgász és 54,2 kg/ha a halászfogás.
Tonna 4500 HORGÁSZKEZELÉSŰ VIZEK HALASÍTÁSA 1970-2012 KÖZÖTT 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
4 500 000 4 000 000 3 500 000 HORGÁSZKEZELÉSŰ VIZEK HALASÍTÁSAINAK MENNYISÉGI ÉS ÉRTÉKBELI ÖSSZEFÜGGÉSE Kg Halasítás mennyisége Halasítás értéke ezer Ft 3 000 000 2 500 000 3 000 000 2 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 500 000 1 000 000 1 000 000 500 000 500 000 0 0
PONTY zsenge SÜLLŐ fészek CSUKA előnevelt előnevelt előnevelt növendék egynyaras kétnyaras egynyaras növendék háromnyaras COMPÓ előnevelt HARCSA előnevelt BALIN előnevelt növendék növendék növendék PISZTRÁNG előnevelt KECSEGE előnevelt MÁRNA éves egynyaras KESZEG KÁRÁSZOK SÜGÉR
Horgász hasznosítású vizek halasításának értéke (utóbbi 5 év átlagában, MOHOSZ statisztika alapján) Ponty 2.013.759 ezer Ft (3.116 tonna) Ragadozók 185.783 ezer Ft Keszegfélék + egyéb 185.148 ezer Ft Összesen: 2.384.689 ezer Ft
A horgászat mint gazdasági tevékenység széleskörű. Az ágazat egésze, a horgászok jelenleg évenként legalább évi 30-40 milliárd forintot költenek rekreációs hobbijukra és horgászati körülményeinek minél jobb megteremtésére. A horgászfelszerelésekre, horgászathoz szükséges anyagokra, eszközökre, az engedélyekre, a utazás, a közlekedés, a szállás, étkezés, más szolgáltatások igénybe vételére szívesen költ a horgász, ha a kikapcsolódását a víz és a halfogási lehetősége és öröme biztosítja számára. A horgászszervezetek hasznosításába tartozó vizekre (mintegy 31 ezer hektár) a tavalyi évben több mint 2,2 milliárd forint értékben telepítettek halat a többi horgászható víz (100 ezer hektár) halasítási, halvédelmi, halőrzési és fenntartási költségeit is meghatározóan a horgászok bevételeiből finanszírozzák.
A horgászat - a horgászturizmus néhány alapkérdése: - jó, horgászatilag kívánatos halállomány- a siker és elégedettség alapja - kellemes, szép és nyugodt természeti környezet - megfelelő parti és csónakos horgászati lehetőségek - megfelelő halvédelmi helyzet, mely hatékonyan visszatartja a jogosulatlanul és nem megengedett módon orvhalászokat, orvhorgászokat - reális a víz nyújtotta horgászati és fogási lehetőséggel arányban álló engedély árak - gépjárművel való jó megközelítési lehetőség, partközeli, kulturált parkolási lehetőség - a térségben jó horgászati szolgáltatások (engedélyek és a horgászathoz szükséges dolgok viszonylag könnyű beszerezhetősége,..) - a horgászathoz kapcsolódó minél részletesebb informálódási lehetőségek - vízparti, vagy közeli különböző színvonalú szállás és ellátási lehetőségek ( ahol a horgászathoz, a horgásznak szükséges szolgáltatások is rendelkezésre állnak)
BALATONRA IRÁNYULÓ HORGÁSZÉRDEKLŐDÉS AZ EGYES MEGYEI TÉRSÉGEKBŐL ( A FOGÁSI ADATOKRA ALAPOZVA)
A MOHOSZ STATISZTIKA SZERINTI TISZA-TAVI FOGÁS MEGOSZLÁSA MUTATJA AZ EGYES ORSZÁGRÉSZEK HORGÁSZATI ÉRDEKLŐDÉSÉT A TÁROZÓ IRÁNT
A VELENCEI-TÓRA IRÁNYULÓ HORGÁSZÉRDEKLŐDÉS AZ EGYES MEGYEI TÉRSÉGEKBŐL (fogási adatokra alapozva)
"Halászati program: Hazánk vízrajzi adottságai és hagyományai miatt jelenleg is fontos szerepet játszik Európa édesvízi haltermelésében. Természetes vizeinken jelenleg a halászati hasznosítás jelentősége csökken, és a horgászhasznosítás kerül egyre inkább előtérbe. E folyamat társadalmi, gazdasági és fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve is kívánatos. A természetes vizek halállományának gazdasági célú halászati hasznosítása helyett a benne rejlő potenciálból horgásztatással lehet társadalmi és gazdasági tőkét kovácsolni, ezért szorgalmazni kell az ehhez szükséges strukturális változások kidolgozását. Természetes vizeinken jelenleg a halászati hasznosítás jelentősége csökken, és a horgászhasznosítás kerül egyre inkább előtérbe. A horgászathoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek, mint pl. a horgászcikk ipar, a kereskedelem, a vizek hasznosítása, a halvédelem, illetve a kapcsolódó szolgáltatások nem elhanyagolható foglalkoztatási lehetőségekkel járnak. A kereskedelmi halászat vidékfejlesztési jelentősége a hagyományok őrzésén túl biztosíthatja az adott térségre jellemző halak piaci elérhetőségét.
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény Megvalósította a Nemzeti Vidékstratégia 2020 programban kitűzött célokat, amikor kimondja 3. Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani. 5. (1) A halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben. (2) A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!