Migráns munkavállalók információs hálózatának fejlesztése nemzetközi szakszervezeti együttműködés keretében VS/2013/0204 Országjelentés - Egyesült Királyság Prof. Sonia McKay Working Lives Research Institute A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósul meg. Minden felelősség a szerzőt terheli, az Európai Bizottság nem felelős semmilyen felhasználásért, amely az itt szereplő információkon alapul.
Tartalom 1. A munkaerőpiac rövid áttekintése...3 1.1 A foglalkoztatás és növekedés kulcságazatai...6 1.2 Bérszínvonal...8 1.3 Gazdasági helyzet...9 1.4 Taszító és vonzó hatások, egyéb tényezők... 10 1.5 A migráns munkavállalók munkapiaci helyzetére vonatkozó információk... 13 2. A munkaügyi kapcsolatok rövid áttekintése... 15 3. Munkajog, jogi környezet... 17 4. A munkavállalók jogai az EU-direktívák tükrében... 20 5. Az Egyesült Királyság kormányának bevándorlási politikája... 21 6. Az Egyesült Királyságba érkező migráns munkavállalók jellemzői... 22 7. A szakszervezetek migrációval, illetve a migráns munkavállalók támogatásával kapcsolatos szakpolitikája... 24 8. Bevált gyakorlat a migráns munkavállalóknak nyújtott támogatásra és tanácsadásra... 27 8.1 GMB - az átfogó tagságú szakszervezet... 28 8.2 PCS, a közszolgálati szakszervezet... 28 8.3 UNISON, a helyhatósági és közszolgálati szakszervezet... 29 8.4 Unite the Union... 30 9. A migráns munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott munkát érintő, a szakszervezetek előtt álló kihívások... 31 10. A határokon átnyúló szakszervezeti együttműködés lehetőségei... 32 11. Részletes ajánlások... 32 Felhasznált irodalom... 36 2
1. A munkaerőpiac rövid áttekintése Az Egyesült Királyság munkaerőpiaca a viszonylagosan kevéssé szabályozott kategóriába esik. Számos egyéb tagország munkaerőpiacához képest a munkáltatók tevékenységét viszonylag kevés, az állam által megszabott korlátozás szabályozza. Általános vélekedés szerint a munkaerőpiac flexibilis, a piacra lépés és annak elhagyása egyaránt viszonylag korlátozásmentes, a munkaerő-felvétel és -elbocsátás szabályozása egyéb munkaerőpiacokon nem látott szabadságot nyújt a munkáltatóknak. A munkaadók például a munkaviszony első két évében bármikor, indoklási kötelezettség nélkül elbocsáthatják a dolgozót, kivéve, ha a törvényben megállapított jogosulatlan diszkrimináció valamely esete vélelmezhetően fennáll. Az Egyesült Királyság munkaerőpiacának további jellemzője a szegmentáltság (Deakin, 2013), mivel számos különböző foglalkoztatási vagy szerződéses viszony létezik, illetve elterjedtek az atipikus foglalkoztatási formák, egyebek mellett például az ideiglenes, részmunkaidős, behívásos ( zero hours ) és munkaerő-kölcsönző ügynökségen keresztüli munkaszerződések csakúgy, mint az önfoglalkoztatás (Kretsos és Lucio, 2013). A munkaképes korú lakosság 30,15 millió főt számlál, a foglalkoztatottsági ráta (a 16 és 64 év közötti lakosok között a dolgozók aránya) 2013-ban 71,5 százalék volt. Az 1. táblázat az Egyesült Királyság foglalkoztatottsági rátáját mutatja Magyarország, Románia, illetve az EU tagországok összesített hasonló adataival együtt. Látható, hogy az Egyesült Királyság foglalkoztatottsági rátája a táblázatban szereplő összehasonlításban a legmagasabb. 1. táblázat: Foglalkoztatottsági ráta, a három ország adatainak egybevetése Foglalkoztatottsági ráta (%) Magyarország 59,2 Románia 60,2 Egyesült Királyság 71,1 EU összesen 5 64,1 Az Egyesült Királyságban jelenleg 2,32 millió munkanélküli van, a munkanélküliségi ráta 7,4 százalék (Munkaerőpiaci statisztika, 2014. január). A munkaképes korú lakosság 10,4 százaléka esett a nem fehér besorolás alá. A munkabérek közötti egyenlőtlenség az utóbbi években növekedett, a legmagasabb és legalacsonyabb bér közötti rés az elmúlt évtizedben 3
tágult (Lindley és Machin, 2013). Bár az Egyesült Királyságban dolgozók többségét továbbra is ún. tipikus formában - azaz teljes munkaidős, határozatlan idejű szerződéses viszonyban - foglalkoztatják, az atipikus foglalkoztatás az utóbbi években növekvő tendenciát mutatott. A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya 2000 és 2013 között 25,1 százalékról 26,9 százalékra nőtt. 1,63 millió munkavállaló dolgozik ideiglenes foglalkoztatás keretei között, elsősorban határozott idejű szerződéssel. Közülük minden ötödik azonban munkaerőügynökségen keresztül áll foglalkoztatásban, ahol sokszor nehezen meghatározható a valódi munkáltató személye. A részmunkaidős foglalkoztatás is sokkal gyakoribb az ideiglenesen foglalkoztatottak között: 47 százalékukat foglalkoztatják részmunkaidőben. Ahogy az 1. ábrán látható, 2007-hez viszonyítva csökkent a tipikus (teljes munkaidős, határozatlan idejű szerződéssel) foglalkoztatottak száma éppúgy, mint a foglalkoztatottak összesített száma, miközben a munkanélküliek és a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma növekedett. 1. ábra: A munkaerőpiacon megjelenő lakosság száma, összehasonlítás a 2007. szeptember-november közötti, illetve a 2012. szeptember-november közötti időszakról, szezonális hatásoktól megtisztított adatok Thousands Full-time employment (aged 16+) Part-time employment (aged 16+) Unemployment (aged 16+) Economically inactive (aged 16-64) Economically inactive (aged 65+) Household population (aged 16+) Ezer fő Teljes munkaidőben foglalkoztatottak (16 év felett) Részmunkaidőben foglalkoztatottak (16 év felett) Munkanélküliek (16 év felett) Gazdaságilag inaktívak (16-64 év között) Gazdaságilag inaktívak (65 év felett) Háztartásbeliek (16 év felett) 4
Forrás: Munkaerőfelmérés - az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatala 1 2013 szeptemberében 4,4 millió volt az önfoglalkoztatottak száma. Az önfoglalkoztatás egyre több esetben hamis vagy színlelt önfoglalkoztatást jelent, amikor a dolgozókat pusztán azért kötelezhetik vállalkozóként végzett munkára, hogy ezzel a munkaviszonnyal járó jogi védelem (összefoglalva alább az 5. táblázatban) alól kivonják őket. Az önfoglalkoztatás különösen elterjedt az építőipari szektorban, amely nagyban támaszkodik a migráns munkaerőre. 2014. január 1. előtt bolgár és román állampolgárok csak úgy vállalhattak munkát az Egyesült Királyságban, ha önfoglalkoztatottként vagy mezőgazdasági idénymunkásként jelentették be őket. Közülük sokan tehát színlelt önfoglalkoztatottként ( kényszervállalkozóként ) dolgoztak, de ez ellen nem volt lehetőségük fellépni. Feltételezhető, hogy az ily módon kényszervállalkozóként dolgozó munkavállalók közül sokan továbbra is önfoglalkoztatotti formában dolgoznak majd annak ellenére, hogy 2014. január 1-jével megváltozott a bevándorlási státuszuk. Ennek eredményeképpen az őket érintő munkahelyvédelem az Egyesült Királyságban továbbra is gyenge marad. Az Egyesült Királyság minimálbérrel foglalkozó - az országos minimálbérre vonatkozó ajánlásokat kidolgozó, illetve az alacsony munkabérek okait és következményeit elemző - bizottságának (Low Pay Commission) 2013-as jelentése szerint az Unite the Union szakszervezet bizonyítékokkal is szolgált az önfoglalkoztatással történő visszaélésről: A Unite által bemutatott adatok szerint a szállodákban nem javult a helyzet a darabbérel folytatott visszaélések tekintetében. A szobatakarításért sokszor olyan alacsony darabbért fizettek, hogy a kapott havi bér nem érte el az országos minimálbért. A szakszervezet ezért ismét kiállt amellett, hogy tiltsák be a Méltányos Darabbérrendszer (FPR) alkalmazását a szállodai szektorban. A szakszervezet utalt arra, hogy bizonyítékai vannak az egyes londoni szállodák által alkalmazott színlelt önfoglalkoztatási gyakorlatra, amely szerint a dolgozókat általában egy, a migráns munkavállalókat toborzó ügynökség közvetíti, majd - pár hetes, alkalmazottként letöltött képzési időszak után - a munkáltató közli velük, hogy önfoglalkoztatóvá kell válniuk, elveszítve így a foglalkoztatással járó jogaikat, egyebek mellett a minimálbérhez való jogot is. (lásd 4.131 bekezdés) 1 http://www.ons.gov.uk/ons/rel/lms/labour-market-statistics/january-2013/statistical-bulletin.html#tab- Summary-of-labour-market-statistics-published-on-23-January-2013 5
A 16-65 éves férfiak foglalkoztatottsági rátája (76 százalék) magasabb, mint a nőké (67 százalék), de a férfiak munkanélküliségi rátája (7,7 százalék) is kis mértékben magasabb a nőkénél (7,1 százalék), bár a különbség az utóbbi években mérséklődött, mivel a nők munkanélküliségi rátája a férfiakénál kisebb mértékben csökkent az utóbbi két-három évben. Ami a fiatalokat illeti, a munkanélküliségi ráta 40 százalékos a 16-17 éves korcsoportban, és 19 százalékos a 18-24 évesek között. A munkanélküliség arányaiban több fiatal férfit érint, mint nőt: a fiatal férfiak (16-17 éves korcsoport) munkanélküliségi rátája 41 százalék, míg a hasonló korú nőké 35 százalék. Ehhez hasonlóan a 18-24 éves fiatal férfiak közül 21 százalék van munka nélkül, míg a fiatal nők közül csak 17 százaléknyian. A 2013 februárjában munka nélkül lévő 16-65 évesek harmincöt százaléka több, mint 12 hónapja volt munkanélküli. 2013 végén számítások szerint több, mint 1 millió (1,176 millió) dolgozónak volt egynél több állása, a másodállásban hetenként ledolgozott munkaórák átlagos száma 9,5 volt. A másodállással rendelkező dolgozók aránya - a másodállásban ledolgozott munkaórák számával együtt - növekvő tendenciát mutat, mivel a gazdasági válság hatására bekövetkezett bérkorlátozások hatását a dolgozók extra munka vállalásával kompenzálják. A munkaidő hosszára vonatkozó adatok szerint a munkahét átlagos hossza 2013 februárjában 37,4 óra volt, amely a 2009-es 36,8 órához viszonyítva emelkedést jelent, de a nemek közötti különbség itt is jelen van: a férfiak 27,8 százaléka dolgozott heti 45 óránál többet, míg a nők között ez az arány csak 9,7 százalék. 1.1 A foglalkoztatás és növekedés kulcságazatai Az Egyesült Királyságban közel 7 milliónyian dolgoznak az állami szektorban, míg a magánszektorban foglalkoztatottak száma 22,9 millió. A foglalkoztatottak száma szerint a hat legnagyobb ágazat a következő: nagy- és kiskereskedelem (4 millió), egészségügy (4 millió), oktatás (3 millió), gyáripar (2,9 millió), építőipar (2,2 millió), illetve szakértelmiség (2 millió). Ezen ágazatok legtöbbjében az elmúlt évben kismértékű emelkedés volt tapasztalható a foglalkoztatottak száma tekintetében, ez alól kivétel a nagy- és kiskereskedelem, ahol a tavalyi évben 3 százalékos csökkenés volt. Az állami szektorban már eddig is csökkent a foglalkoztatottak száma, de még további, az eddigieknél radikálisabb csökkentés várható: a Pénzügyi Tudományok Intézete által készített tanulmányban javasolt hiánycsökkentési terv szerint az állami szektor 2018-19-re csak minden hetedik embernek ad majd munkát, szemben 6
2013-mal, amikor minden ötödik ember az állami szektorban dolgozott. A Guardian 2014. február 14-én így írt erről a tanulmányról: A vezető brit független gazdasági kutatóintézet ma kiadott jelentése szerint a legsebezhetőbb állami szervek legalább 50 éve nem látott mértékű, akár 40%-os leépítésekkel kénytelenek szembenézni. (Cribb et al., 2014) A Minimálbér-bizottság 2013-as jelentésében 2 megjegyzi, hogy még mindig van kereslet az idénymunkásokra, és ezt a keresletet részben a Bulgáriából és Romániából (azaz az A2 országokból) a Mezőgazdasági Idénymunkaprogram (Seasonal Agricultural Workers Scheme) keretében érkező munkaerő elégíti ki. Az alábbi, a Minimálbér-bizottság jelentéséből átvett 2. táblázatból látható, hogy a foglalkoztatottság növekedéséért az önfoglalkoztatás, részmunkaidős foglalkoztatás és ideiglenes foglalkoztatás a felelős: az önfoglalkoztatottak száma 2008 és 2012 között 9,5 százalékkal, a részmunkaidőben foglalkoztatottaké 8,3 százalékkal, míg az ideiglenesen foglalkoztatottaké 14,1 százalékkal nőtt. Ez idő alatt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 2,7 százalékkal csökkent. 2. táblázat: A foglalkoztatottság és a munkahelyek számának változása az Egyesült Királyságban, 2008-2012 (2012. október) Változás Változás (2011 október-2012 október) (2008 május-2012 május) 1000 fő 1000 fő % 1000 fő % Foglalkoztatottság az MeF szerint Foglalkoztatottság 29 601 499 1,7 29 0,1 Teljes munkaidős foglalkoztatottság 21 482 210 1,0-596 -2,7 Részmunkaidős foglalkoztatottság 8 119 288 3,7 625 8,3 Munkavállalók száma 25 118 346 1,4-385 -1,5 Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók 18 376 163 0,9-709 -3,7 Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók 6 743 182 2,8 324 5,0 Önfoglalkoztatottak 4 200 74 1,8 364 9,5 Teljes munkaidős önfoglalkoztatottak 3 010 5 0,2 85 2,9 Részmunkaidős önfoglalkoztatottak 1 191 69 6,2 279 30,6 Határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók 23 498 248 1,0-585 -2,4 Ideiglenesen foglalkoztatottak 1 620 97 6,3 200 14,1 Forrás: A Minimálbér-bizottság jelentése, 2013. 2 National Minimum Wage (Országos minimálbér), Low Pay Commission Report, 2013 https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/226822/national_minimum_wage _Low_Pay_Commission_report_2013.pdf 7
1.2 Bérszínvonal 3 A teljes nemzetgazdaságra vetített átlagos heti kereset (2012-ben) 491,3 GBP (2012-es MNB átlagárfolyamon 175296 Ft) volt. Ezen belül a férfiak hetente átlagosan 596,9 fontot, a nők pedig 382,4 fontot kerestek. 4 A teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében az átlagos heti kereset 607,8 GBP, a részmunkaidőben foglalkoztatottak körében 197,7 GBP volt. A legjobban és legrosszabbul fizetett dolgozók közötti hatalmas rés tovább tágul. A lista élén álló menedzserek heti keresete 890,6 GBP volt, míg a szakképzettséget nem igénylő, adminisztratív és szolgáltató foglalkozások kategóriájába eső dolgozók (férfiak és nők egyaránt) mindössze heti 219,2 GBP-t kerestek. Az aktuális infláció (a Kiskereskedelmi Árindex alapján számolva) 2,6 százalékos, míg a bérek a teljes nemzetgazdaságra vetítve a 2012-es év folyamán szeptember hónapig csupán 0,7 százalékkal emelkedtek. Az állami szektorban egyáltalán nem volt bérnövekedés, míg a feldolgozóipari ágazatban 1,6 százalékkal, a szolgáltatási ágazatban 0,6 százalékkal emelkedtek a bérek ezen időszakban (Labour Research, 2014. január). A migráns munkavállalók jellemzően a bértáblázat alsó részében csoportosulnak, sokan közülük csak a minimálbérnek megfelelő szinten keresnek, amely jelenleg (2013/14) 21 év feletti munkavállalók esetében óránként 6,31 GBP. E szerint az az országos minimálbért kézhez kapó dolgozó, aki az átlagnak megfelelő heti 37,4 órát dolgozik, 236 fontot keres hetente - ez nagyjából megfelel a fenti, szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokra vonatkozó átlagfizetésnek. A Minimálbér-bizottság 2013-as jelentése szerint: A legrosszabbul fizetett szakmák (ezekben volt a legtöbb minimálbéres munkahely) a vendéglátásban, a kiskereskedelemben és a takarítószolgáltatások között voltak megtalálhatók. Ezekben a szektorokban több, mint háromnegyed millió minimálbéres munkahely volt. Ezek azok a munkahelyek, ahol a legtöbb migráns munkavállaló dolgozik. A 2013-as jelentés megállapítása szerint a hazai és migráns munkavállalók közötti bérkülönbség 2011/12-ben 3 A jelenlegi árfolyam kb. 1,15 EUR / GBP. 4 Forrás: Forrás: Éves munkaidő- és munkajövedelem-statisztika, Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatala,http://www.ons.gov.uk/ons/publications/re-reference-tables.html?edition=tcm%3A77-328218 [lehívva 2014 február 14-én]. 8
magasabb (6,1%), mint 2008/09-ben volt (3,9%). 5 A migráns munkavállalók tehát kevesebbet keresnek egyesült királyságbeli munkatársaiknál, és a bérek közötti olló egyre nyílik. A Minimálbér-bizottság megállapítja azt is, hogy míg a minimálbéres munkahelyek száma összességében az átlagnál gyorsabban nőtt, a migráns munkavállalók foglalkoztatottságának növekedése gyorsabb volt, mint az egyesült királyságbelieké. 1.3 Gazdasági helyzet A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint az Egyesült Királyság gazdasága 2014-ben 2,4 százalékkal nő, ami magasabb a korábban várt 1,9 százaléknál. Amennyiben az előrejelzett növekedés megvalósulna, 2014-ben az Egyesült Királyságé lenne az EU egyik leggyorsabban növekvő gazdasága. Bár a gazdaság a talpraállás jeleit mutatja, olyan félelmek is megfogalmazódnak, hogy a növekedés oka a növekvő fogyasztás és az ingatlanárak emelkedése, két olyan tényező, amely a 2007-es válságban is szerepet játszott. Különösen az ingatlanpiacon látszanak az élénkülés jelei az árak több éves stagnálását követően, de az ingatlanárak növekedésének mértéke aggodalomra ad okot a hosszú távú pénzügyi stabilitást illetően. Bár a munkahelyek száma szintén emelkedett, mint fentebb már jeleztük, ez a növekedés jórészt az atipikus foglalkoztatást érintette, amely a munkavállaló számára kisebb stabilitást nyújt, és megnehezíti a jövő tervezését. Az állami szektorban foglalkoztatottak számának csökkenése is erősíti az olyan munkahelyek háttérbe szorulását, ahol a jelen vannak a (munkaadó által elismert) szakszervezetek, és ezért egyre kevesebb a kollektív szerződéssel rendelkező munkavállaló. A GDP 2013-ban 2,8 százalékkal nőtt, szemben az EU 28 tagországának átlagos 0,5 százalékos növekedésével. Ez megegyezik a Magyarországon mért gazdasági növekedéssel, de jóval elmarad Románia 5,1 százalékos értékétől. 6 McCollum és Findlay (2011) a következőképp összegzi a gazdasági válság alatt az Egyesült Királyságba irányuló migrációról szóló elemzését: A trendek alapján megállapítható, hogy az A8-országokból érkező migrációnak két elkülönült funkciója van az Egyesült Királyság munkaerőpiacán. Egyfelől, 5 A jelentés ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy a migráns munkavállalókra vonatkozó adatok nem teljesek, mivel az egy évnél rövidebb ideig az országban tartózkodókra nem terjednek ki teljes mértékben. 6 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ity_public/2-14022014-ap/en/2-14022014-ap-en.pdf 9
számos WRS 7 -regisztrációt nyújtottak be az építőipari és feldolgozóipari ágazatokban. A válság miatt jelentősen csökkent az ezekbe az ágazatokba irányuló migráció az A8 országokból. Ez a trend alátámasztja a migráns munkaerőt rugalmas kínálati tartalékként beállító értelmezést, amely szerint a migránsok iránti kereslet rendkívül érzékeny a gazdasági ciklusokra és a recesszióra. Ezzel ellentétes módon a mezőgazdaságban mind a WRSregisztrációk számának összesített csökkenése, mind annak a hazai munkahelyek számának csökkenéséhez viszonyított értéke jóval alacsonyabb volt, mint a gazdaság egyéb ágazataiban. Ez is tükrözi, hogy A8-országokból érkező migránsok a legfontosabb szerepet minden bizonnyal az agráriparban játsszák. A mezőgazdaság kereslete a migráns munkaerő iránt kevésbé érzékeny a gazdaság ciklikus változásaira. Az ebben az ágazatban működő munkáltatók nehezen találnak hazai munkaerőt, függetlenül az aktuális gazdasági feltételektől. 1.4 Taszító és vonzó hatások, egyéb tényezők A migráció (mind országok közötti, mind országon belüli) magyarázatára széleskörűen alkalmazott a taszító és vonzó hatások fogalma. Az utóbbi években az e fogalmakat alkalmazó elméletek megkérdőjeleződtek, mivel nem magyarázzák meg teljes körűen a migrációs döntésekhez vezető tényezőket, bár általánosan elfogadott, hogy a migrációra vonatkozó döntés számos oka között szerepel a lehetőségek hiánya a kiindulási országban, illetve az a vélekedés, hogy a célországban jobb lehetőségek várják az egyént. A taszító és vonzó hatásokra alapozott elméletek szerint a taszító hatások között a gyenge minőségű közszolgáltatások, a biztonság hiánya, a magas bűnözési ráta, háború és a szegénység szerepel. A vonzó hatások között leggyakrabban a magasabb foglalkoztatottságot, a célország gazdagságát, a jobb közszolgáltatásokat és a nagyobb stabilitást említik meg. Magyarország vonatkozásában - már ahol vannak összehasonlítható adataink - a fenti vonzó és taszító hatások közül néhány viszonylag gyengének látszik. Az OECD foglalkoztatás-védelmi indexe (EPI) például az elbocsátást szabályozó törvények szigorát Magyarországon 1,59-re, míg az 7 A WRS (Workers Registration Scheme) az A8 országokból (a 2004-ben az EU-ba belépett 8 ország) érkező munkavállalókra érvényes regisztrációs kötelezettség, 2004-től 2011-ig volt érvényben. 10
Egyesült Királyságban 1,03-ra értékeli. 8 Az ideiglenes munkaszerződésekre vonatkozó EPI Magyarországra 1,25, míg az Egyesült Királyságra csupán 0,38. A csoportos elbocsátásokra vonatkozó érték 3,63 (Magyarország), illetve 2,88 (Egyesült Királyság). Egyértelmű tehát, hogy a magyar dolgozók nem önmagában a biztosabb munkahely reményében vándorolnak az Egyesült Királyságba. A nemzeti össztermékre vonatkozó adatokat megvizsgálva azonban egyértelmű, hogy az A8- országok és az Egyesült Királyság között továbbra is jelentős a különbség. Ezzel kapcsolatban az oxfordi Migration Observatory intézet a következőt jegyzi meg: Az Egyesült Királyság és az A8-országok közötti tartósan fennálló különbség alapján továbbra is létezik az A8-akból az Egyesült Királyságba tartó migrációt ösztönző erő. Hasonlóan nagy a rés az A2-országok és az Egyesült Királyság egy főre jutó jövedelme között, amely a jövőben minden bizonnyal további migrációt vált majd ki (Migration Observatory, 2013). A migrációra irányuló döntés okai ennél nyilvánvalóan sokkal bonyolultabbak, melyek között szerepet kaphatnak a migrációs láncok és hálózatok, illetve a nemzetek fölötti személyes kapcsolatok is. A Magyarországról és Romániából az Egyesült Királyságba irányuló migrációval kapcsolatban azonban néhány tényező jól azonosítható. Először is, mint azt fentebb bemutattuk, mindkét kiindulási országban jóval alacsonyabb a foglalkoztatottsági ráta, mint az Egyesült Királyságban, azaz a migránsok számára nyilvánvalóan több a munkalehetőség a célországban. Másodsorban, Magyarország 2004-es és Románia 2014. január 1-jei teljes jogú belépését követően mindkét ország állampolgárai számára nyitva áll a migráció lehetősége. Az Egyesült Királyság munkaerőpiacának rugalmassága kétségkívül számos olyan lehetőséget nyit meg a bevándorlók előtt, amelyek egyik kiindulási országban, de valójában számos egyéb EU tagországban sem lennének elérhetők számukra. Az Egyesült Királyságba irányuló migrációt elősegítő fontos tényező - például Belgiummal, Németországgal vagy Franciaországgal összehasonlítva - az angol nyelv nemzetközi közvetítőnyelvi szerepe. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy, bár magyar állampolgárok már 2004 óta szabadon vándorolhatnak be az Egyesült Királyságba, a migránsok száma ezidáig viszonylag alacsony volt. A magyar állampolgárokra vonatkozó adatok 2011-ig állnak rendelkezésre, ugyanis ekkor törölték el az A8-országok polgáraira vonatkozó, 2004-től 8 Az OECD-adatokért lásd: https://stats.oecd.org/index.aspx?datasetcode=epl_r 11
fennálló regisztrációs kötelezettséget (Worker s Registration Scheme, WRS). 2007 és 2011 között kevéssel több, mint 55 000 magyar állampolgár regisztrált a WRS alapján, míg ugyanebben az időszakban regisztráló lengyel dolgozók száma meghaladja a 700 ezret. A 3. táblázatban a 2007 és 2011 közötti, magyar állampolgárokra vonatkozó adatok láthatók. 3. táblázat: Magyar állampolgárokra vonatkozó adatok, 2007-2011 Igazolvány újonnan csatlakozó országból Regisztrációs érkezett dolgozó számára dokumentumok SBS SAWS Beérke Elfoga Elfoga Beérkezett Ebből: Elfogadva zett Ebből: Elfogadva dva dva 2007 1. negyedév 737 543 5831 5156 38 1124 2. negyedév 830 631 6869 6211 91 872 3. negyedév 859 591 5621 4637 41 94 4. negyedév 672 417 6087 4586 75 330 2007 összesen 3098 2182 24 408 20 590 245 2420 2008 1. negyedév 581 319 5049 3616 48 2353 2. negyedév 586 310 4128 2952 57 2627 3. negyedév 546 342 3800 2962 43 346 4. negyedév 452 298 4695 3776 40 302 2008 összesen 2165 1269 17 672 13 306 188 5628 2009 1. negyedév 374 247 4298 3294 3 2418 2. negyedév 371 267 3953 2944 45 4100 3. negyedév 450 341 4311 3286 15 769 4. negyedév 453 329 6509 5134 8 471 2009 összesen 1648 1184 19 071 14 658 71 7758 2010 1. negyedév 535 431 5913 4567 110 4111 2. negyedév 560 445 5434 4037 6 2417 3. negyedév 657 528 5481 4194 14 314 4. negyedév 572 394 7431 5487 19 337 2010 összesen 2324 1798 24 259 18 285 149 7179 2011 1. negyedév 112 105 935 764 40 3646 2. negyedév 67 59 865 718 25 3868 Mivel a román állampolgárok esetében nem működött a WRS-hez hasonló regisztrációs rendszer, a rájuk vonatkozó adatok nagyon korlátozottak. Egy, a 2009. januártól - márciusig tartó időszakról kiadott jelentés szerint azonban 2000-nél kisebb volt a magasan képzett vagy 12
önfoglalkoztatott dolgozók száma. 9 A rendelkezésre álló adatok szerint a román munkavállalók közel fele a 25-34 év közötti korcsoportba tartozott, közöttük nagyjából egyenlő számban voltak férfiak és nők. A legfrissebb állampolgárság szerint lebontott foglalkoztatási adatok szerint a kb. 30 millió foglalkoztatott közül 2013-ban csak mintegy 135 000-ren voltak román vagy bolgár állampolgárok (a két ország állampolgárait együtt tünteti fel a statisztika). 1.5 A migráns munkavállalók munkapiaci helyzetére vonatkozó információk Az Egyesült Királyságba irányuló bevándorlás régi jelenség, de különösen erős bevándorlási hullámok jelentkeztek a II. Világháború utáni időszakban. A bevándorlók kezdetben Írországból, Olaszországból és Lengyelországból érkeztek, de a munkaerőpiac növekedése és a kialakuló munkaerőhiány miatt a Brit Birodalomhoz tartozó gyarmatokról és volt gyarmatokról - Indiából, Pakisztánból, Afrikából és a Karibi-térségből is egyre többen vándoroltak be. A 60-as évek végén a Kelet-Afrikában zajló afrikanizáció, vagyis a régóta ott élő nagyszámú ázsiai származású dolgozó kiutasítása újabb bevándorlási hullámot okozott, mivel a kiutasítottak közül sokaknak jogukban állt az Egyesült Királyságban letelepedni. Ezt követően a bevándorlási törvények szigorodtak, és egészen 2004-ig az új bevándorlók többsége családegyesítés során érkezett az országba, mivel egyre kevesebb volt a legális bevándorlási útvonal. Becslések szerint 400 000 és 800 000 közötti a nem bejelentett migránsok a száma az Egyesült Királyságban, annak ellenére, hogy sokan közülük hosszú évek óta az országban élnek. Újabb migrációs hullám indult 2004-ben, amikor az Egyesült Királyság, Svédországgal és Írországgal együtt, egy kisösszegű regisztrációs díj fejében korlátozás nélküli belépést biztosított az A8-országok állampolgárainak. A hivatalos statisztika szerint 2011 végéig 1 134 711 bevándorló érkezett az A8-országokból. A statisztikában szereplő számadatok minden bizonnyal alábecsülik az A8-országokból érkezett migránsok számát, mivel a regisztrációs kötelezettség megszegőinek semmilyen szankcióval nem kellett szembenézniük, és így a nem regisztrált migránsokról adataink sincsenek. Az Egyesült Királyság munkaerőpiacán jelenleg 25,7 millió hazai és 4,4 millió külföldi állampolgár van jelen, utóbbiak közül 1,6 milliónyian EU-s, míg 2,75 milliónyian EU-n kívüli állampolgárok. A 4. táblázat a bevándorlási statisztikában szereplő A8-as állampolgárok számadatait mutatja. Az A8-országokból jövő migráns munkavállalók abszolút többsége, 62 9 Lásd:http://webarchive.nationalarchives.gov.uk/20100422120657/http://www.ukba.homeoffice.gov.uk/siteconte nt/documents/aboutus/reports/bulgarianromanian/report9/b-and-r-stats-jan-mar-09?view=binary 13
százalékuk, Lengyelországból érkezett az Egyesült Királyságba. A második legnépesebb csoportot a litvánok alkotják 11 százalékkal. A legtöbb A8-országból érkező migránst foglalkoztató ágazatok a következők voltak: adminisztrációs, üzleti és menedzsment, 10 mezőgazdaság, illetve az idegenforgalom és vendéglátóipar. 4. táblázat A8-országok állampolgárai az Egyesült Királyság munkaerőpiacán, adatok 2011. 2004. máj-dec. 2005 2006 2007 2008 2009 2010 janápr. Összesen Összesen 116 833 191 476 215 842 203 216 157 414 108 551 119 079 22 300 1 134 711 Kiindulási ország Cseh Köztársaság 7 537 9 762 7 872 7 209 6 493 4 294 4 259 871 48 297 Észtország 1 720 2 400 1 393 920 941 1 152 1 332 246 10 104 Magyarország 3 308 5 844 6 640 8 476 10 800 8 323 9 454 2 313 55 158 Lettország 7 994 12 200 9 007 6 051 6 933 15 855 18 808 2 906 79 754 Litvánia 17 722 21 554 16 194 13 764 11 478 15 169 24 465 4 481 124 827 Lengyelország 66 536 118 954 153 939 144 977 102 352 55 635 53 306 10 191 705 890 Szlovákia 11 875 20 597 20 628 21 640 18 226 7 985 7 305 1 246 109 502 Szlovénia 141 165 169 179 191 138 150 46 1 179 Gazdasági szektor Adminisztrációs, üzleti és menedzsment 29 254 70 212 94 630 90 247 71 593 53 484 64 419 11 265 485 104 Mezőgazdaság 15 817 21 118 18 854 17 335 14 357 10 416 9405 1090 108 392 Informatikai szolgáltatások 360 381 529 552 447 230 315 71 2885 Építőipar 4839 6846 8572 9305 5142 1549 1294 298 37 845 Oktatás és kultúra 1390 1787 1926 2070 1781 1509 1431 296 12 190 Szórakoztatás, szabadidő 1981 3420 3000 2661 1877 1258 1861 402 16 460 Bányaipar 329 409 576 564 339 132 172 56 2577 Pénzügyi szolgáltatások 400 425 648 673 723 392 613 118 3992 Élelmiszer-/Hal-/Húsfeldolgozás 7879 11 311 11 441 10 727 8619 6489 5343 1152 62 961 Közigazgatás 73 116 144 139 139 136 89 17 853 Egészségügy 5178 10 144 9300 6757 4896 3500 3028 655 43 458 Idegenforgalom és vendéglátóipar 29 626 34 315 35 039 30 407 25 667 18 014 19 078 4007 196 153 Jogi és kapcsolódó szolgáltatások 79 72 73 99 81 58 81 14 557 Feldolgozóipar 9119 14 684 14 373 14 816 9652 4332 4723 1137 72 836 Ingatlannal összefüggő szolgáltatások 491 849 1103 2021 1835 874 585 171 7929 Kiskereskedelem 4864 7935 9169 8829 6618 4487 5014 1124 48 040 Biztonsági és védelmi ipar 323 490 510 400 280 166 238 77 2484 Sporttevékenységek 131 117 111 107 56 55 65 17 659 10 Az ebbe a kategóriába sorolt dolgozók többsége valójában rosszul fizetett, alacsony presztízsű adminisztratív munkát végez. 14
Távközlési ipar 162 168 167 205 153 93 118 49 1115 Közlekedés 2522 6222 5378 5062 2960 1191 1103 267 24 705 Közműszolgáltatások (gáz, elektromosság, víz) 111 153 180 201 161 145 98 14 1063 Besorolás nélküli 1905 302 119 39 38 41 6 3 2453 Forrás: Bevándorlási statisztika, 2011 ápr-jún, https://www.gov.uk/government/uploads/system/.../eea-q2-11-tabs.xls 2. A munkaügyi kapcsolatok rövid áttekintése Az Egyesült Királyságban a szakszervezetek tevékenységét a voluntarista hagyomány (Flanders, 1974) határozza meg, az állami beavatkozás mértéke minimális (Eurofound, 2013) 11. Az országban egyetlen szakszervezeti szövetség működik, a Trade Unions Congress (TUC) 12, amelynek 54 tagszervezete összesen majd hatmillió tagot számlál. A szakszervezetek között gyakori az iparági és szektoronkénti szerveződés, de léteznek átfogó szerveződésű szakszervezetek is. A két legnagyobb szakszervezet az átfogó szerveződésű Unite the Union, melynek csaknem 1,4 millió tagja van, illetve a közszolgáltatásokban dolgozókat tömörítő, az állami és magánszektorban egyaránt jelen lévő UNISON 1,3 milliós tagsággal. A szakszervezetek összesített taglétszáma 1979-ben érte el csúcspontját 13 millió taggal, mely 2012-re körülbelül 6 millióra csökkent. A tagsági ráta az 1989-es 38,6-os értékről 25,7-re csökkent. Az állami szektorban a dolgozók 56,3 százaléka szakszervezeti tag, míg ez az arány a magánszektorban csupán 14,4 százalék (2012). A munkaadók több reprezentatív szervezetbe tömörülnek, közülük a legnagyobb a Confederation of British Industry (Brit Iparszövetség), 13 amely nagyjából 240 000 kis-, közepes- és nagyvállalkozás érdekképviseletét látja el. A Szövetség hivatalosan elismert társadalmi partner, a kormány rendszeresen konzultál vele az üzleti és foglalkoztatási környezetet érintő változások előtt. Bár a szervezetet általában a kormány támogatójaként tartják számon, többször kritizálta a kormány bevándorlással kapcsolatos egyes intézkedéseit, mivel úgy látta, hogy azok az Egyesült Királyság munkaerő-kínálatát csökkentik, illetve hátráltatják a válságból való kilábalást. A munkaadók másik szervezete, az Institute of Directors (IoD) saját állítása szerint 34 500 taggal (igazgatóval) rendelkezik. A két munkaadói 11 http://www.eurofound.europa.eu/eiro/country/united.kingdom_2.htm 12 http://www.tuc.org.uk/ 13 Lásd: http://www.cbi.org.uk/about-the-cbi/ 15
szervezet közül általában ezt tekintik kevésbé progresszívnek, az IoD irányvonala azonban szintén bevándorláspárti, szerintük nagymértékben megegyezik a vezető üzletemberek véleménye arról, hogy a migráns munkavállalók lényeges szerepet játszanak az Egyesült Királyság gazdaságának élénkítésében. Az IoD tagjainak háromnegyede egyetért azzal a véleménnyel, hogy a migráns munkavállalók hozzájárulása az Egyesült Királyság gazdaságához egyértelműen pozitív 14. A kollektív szerződések az Egyesült Királyságban általában nem jogilag kötelező erejűek: az állam hagyományosan távol marad az ágazati kapcsolatok szférájától. Azokon a munkahelyeken, ahol nincs kollektív munkaügyi egyeztetés, a munkaadó szabadon határozhatja meg a foglalkoztatás feltételeit, természetesen a minimálisan betartandó normákat meghatározó törvényi szabályozás (lásd 5. táblázat) figyelembe vételével. A szakszervezeteknek nincsen automatikusan joga tárgyalni a munkavállalók képviseletében, vagyis a kollektív tárgyaláshoz szükséges elismert státuszt megadása általában a munkaadó beleegyezésétől függ. A törvény 2000 óta ad lehetőséget a szakszervezetek számára a munkáltató általi elismertetésre, amely feljogosítja őket a kollektív munkaügyi egyeztetésre, de csak ott, ahol a dolgozók többsége ezt megszavazza. A törvény hatása viszonylag csekély maradt: az elismert szakszervezet nélküli munkahelyek számának csökkenése nem fordult a visszájára. A munkavállalók szervezett fellépését szintén erősen korlátozza a jogi szabályozás, sztrájk vagy egyéb fellépés szervezésekor a szakszervezetek bonyolult jogi szabályrendszerrel találják szembe magukat, amely egyebek mellett kötelező titkos szavazást, az eredmények kihirdetését és a munkaadóval történő közlését írja elő. 14 Lásd:http://www.iod.com/influencing/press-office/press-releases/business-leaders-survey-on-migrant-workers 16
3. Munkajog, jogi környezet Az 1960-as évekig az Egyesült Királyságban a munkavállalók egészségét és a munkabiztonságot érintő szabályokon túlmenően a foglalkoztatási viszonyokat kevés törvényi szabályozás érintette. A szabályozás azóta kiterjedtebbé vált, a legtöbb munkaszerződésben szabályozandó kérdésre létezik törvényben előírt minimális kritérium. A törvény azonban csak minimális szintű jogi védelmet nyújt, és azokban az esetekben, ahol a jogok a pénzügyi kompenzáción alapulnak, az rendszerint jóval alacsonyabb a meglévő bérszintnél. A pusztán a törvényben előírt jogokkal rendelkező dolgozók védelme tehát elég gyenge. Az Egyesült Királyság joga számos más tagország jogi szabályozásától eltér abban is, hogy megkülönböztet alkalmazottakat, akik a munkajogi szabályozás által biztosított jogok teljes körével élhetnek, illetve dolgozókat, akik szűkebb körű jogokkal rendelkeznek mint például a minimumbér, ami megilleti őket, de a végkielégítés már nem. A dolgozók és alkalmazottak pontos elkülönítésére az ítélkezési gyakorlatból vett döntéseket használnak fel, de a hivatalosan önfoglalkoztatottnak minősülők általában az első, csak minimális jogokkal (pl. minimálbér) bíró kategóriába kerülnek. Ahogy fent már jeleztük, a migráns munkavállalók nagyobb valószínűséggel találnak olyan állást, ahol dolgozóként (tehát nem alkalmazottként ) vannak foglalkoztatva. Néhány egyesült királyságbeli munkavállaló a törvényben garantáltnál szélesebb körű juttatásokban részesül, akár a kollektív munkaügyi egyeztetésnek, akár a kedvezőbb feltételekkel megkötött munkaszerződésnek köszönhetően. A munkajog által szabályozott főbb területeket az alábbi táblázatban soroljuk fel. 17
5. táblázat: Munkajog az Egyesült Királyságban Dolgozót/alkalmazottat megillető jog Rövid leírás Tisztességtelen felmondás Egy adott munkáltatónál ledolgozott két teljes év után a munkáltató csak tisztességes okkal mondhat fel a dolgozónak. Elbocsátás/munkahely elvesztése A kollektív okból történt felmondás az adott munkáltatónál ledolgozott évenként 450 GBP-s kompenzációra jogosítja föl a munkavállalót (bár az összeg függ a munkavállaló korától). A jogosultsághoz itt is legalább kétéves folyamatos munkaviszony szükséges. Akik 42 évesek vagy idősebbek, joguk van a 450 GBP másfélszeresére az adott koron felül a minden egyes szolgálatban töltött évért. Ismételten, a jogosultsághoz a munkavállaló legalább két év szolgálati idővel kell, hogy rendelkezzen. Országos minimálbér 21 éves kor fölött a minimális órabér 6,31 GBP, 18-20 év között 5,03 GBP, 16-17 éves kor között 3,72 GBP, tanonci viszonyban pedig minimálisan óránként 2,68 GBP (2013/14). Azon dolgozók minimális béréből, akiknek a szállást a munkaadójuk biztosítja, legfeljebb naponta 4,91 GBP vonható le. Egyenlő fizetés A törvény tiltja a nemek közötti különbségtételt a fizetésben. A diszkrimináció tilalma A törvény tiltja a dolgozók kedvezőtlenebb bánásmódban részesítését nemi, etnikai, nemzeti identitás, fogyatékosság, szexuális orientáció, vallási vagy hitbéli meggyőződés alapján, transzszexualitás, kor, terhesség valamint anyaság miatt. Szülési szabadság, fizetés a szabadság A szülési szabadság törvényben garantált maximális hossza egy év, idejére amelyből hat hétig a rendes fizetés 90%-a, további 33 hétig pedig heti maximum 136,78 GBP jár a nőknek (2013/2014). A rendes szülési szabadság letelte után a nőknek joguk van az állásba visszatérni, amelyből szabadságra mentek. Az apák két hét apasági szabadságra jogosultak, amelynek idejére heti 136,78 fontot kapnak (2013/14). Az anya a szülési szabadságból 26 hetet átruházhat az apára. A gyermek első öt életévében ezen túlmenően évente maximum négy hét, de összesen maximum 13 hét szülői szabadság is jár. A szülői szabadság idejére fizetést nem biztosít a törvény. Szakszervezeti jogok Mindenkinek joga van szakszervezetbe belépni, a szakszervezeti tagság miatt senkit nem érhet hátrány. A munkahelyi szakszervezeti érdekképviselet létrejötte azonban függ a munkáltató tárgyalási hajlandóságától (ha a dolgozók többsége megszavazza, a munkáltató köteles tárgyalni), ugyanakkor mindenkinek joga van a szakszervezeti érdekképviselethez a fegyelmi meghallgatásokon és panaszügyekben akkor is, ha a munkahelyen nincs elismerve a szakszervezet. 18
Betegség A munkavállalók betegségük negyedik napjától heti 86,7 GBP (2014) táppénzre jogosultak maximum hat hónapig (az első három napra nem jár fizetség). Részmunkaidős, ideiglenes és Az atipikus foglalkoztatottaknak általában joguk van a többiekhez munkaerő-kölcsönző ügynökségen át történő munkavégzés hasonlóan kedvező bánásmódhoz, de ez a munkaszerződés típusától függően változhat. Munkaidő A munkahét maximális hossza törvényben szabályozott, a szabályozás a munkaközi szünetekre is kitér. Az Egyesült Királyságban azonban a dolgozók önkéntesen túlléphetik a törvényben megszabott (lényegében az 2003/88/EC direktíván alapuló) munkaidőt. Szabadság Mindenki jogosult fizetett szabadságra, a minimum jelenleg évi 28 nap, amelybe beleértendők a nemzeti ünnepek és egyéb fizetett ünnepnapok is. Forrás: Összeállította: a jelentés szerzője. Bár a jogok köre elég széles, érvényesítésükkel súlyos problémák vannak, hiszen, mint fentebb már jeleztük, a dolgozók többsége kimarad a kollektív alkufolyamatból, amely jelenleg csak 31 százalékukra terjed ki. A szakszervezeti tagság a foglalkoztatási ágazatok egy egyre szűkölő körére korlátozódik, így azoknak a dolgozóknak, akiktől megtagadják törvényes jogaikat, egyedül kell a munkaügyi bírósághoz keresetet benyújtaniuk munkáltatójuk ellen. A tavalyi évben (2012) több, mint 321 800 15 ügyben indult eljárás, amely az ügyek többségében a meghallgatás előtt meg is szűnt. 2013. július 29-én azonban új szabályozás lépett hatályba, amely valószínűleg nagy hatással lesz a jogi követelések számára. A dolgozók ugyanis, a legalacsonyabb fizetésűek kivételével, most már csak díj ellenében nyújthatnak be követelést a munkaügyi bíróságokhoz: a díj 160 GBP-től ( A típusú követelés) 250 GBP-ig ( B típusú követelés) terjed. Ezenfelül még egy ún. meghallgatási díj is fizetendő, amely a követelés fajtájától függően 230 GBP (A típus) vagy 950 GBP (B típus). Ha a munkavállaló azért nyújt be követelést, mert a munkáltató nem fizette meg a bérét, például abban az esetben, ha nem kapta meg az országos minimálbért, A típusú követelést kell, hogy benyújtson. A bérköveteléseknek azonban csak mintegy 14 százalékát ítéli meg jogosnak a bíróság, ráadásul a megítélt kártérítés átlagos összege is viszonylag alacsony. Ez azt jelenti, hogy a dolgozónak vállalnia kell a 390 GBP befizetésének kockázatát annak 15 Munkaügyi bírósági és munkaügyi feljebbviteli bírósági statisztika, 2011/12https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/218497/employment-tribstats-april-march-2011-12.pdf[Lehívva 2014 február 19-én]. 19
tudatában, hogy kicsi az esélye a nyerésre és győzelem esetén is csak keveset kap meg a ki nem fizetett béréből. Bár az új szabályozás még kezdeti szakaszában tart, máris vannak arra utaló jelek, hogy a munkaügyi bíróságokhoz beadott követelések száma drasztikusan csökken - legutóbbi adatok szerint 79 %-al. 4. A munkavállalók jogai az EU-direktívák tükrében Az Egyesült Királyság is elfogadta a munkavállalók jogainak védelmére irányuló EUdirektívákat. Az 5. táblázatban felsorolt jogok között szerepel olyan is, amely az EUdirektívákból eredeztethető (pl. az atipikus foglalkoztatottaknak a többiekhez hasonlóan kedvező bánásmódhoz való joga, illetve a diszkriminációmentességhez való jog). Ahhoz azonban, hogy e jogaikat érvényesíthessék, ugyanolyan módon kell követeléseiket benyújtaniuk a munkaügyi bírósághoz, mint tennék azt az Egyesült Királyság által garantált jogok esetében. Ami a társadalombiztosítási jogokat illeti, az EU-s koordinációs szabályok szerint a tagországokból érkező dolgozóknak egyenlő elbánásban kellene részesülniük. A gyakorlati követelmények (többek között a megkívánt pénzügyi hozzájárulás) miatt azonban a migráns munkavállalók, főként a bevándorlás utáni első időszakban, kiszorulnak az egyenlő elbánásban részesülők köréből. Az Egyesült Királyság kormánya ezen túlmenően olyan szabályokat is bevezetett, amelyek korlátozzák az A8- és A2-országokból érkező migránsok jogosultságait. Az új, 2014. január 1-jével hatályba lépett szabályok szerint az EUtagországokból érkező migránsok három hónapos várakozási idő után igényelhetnek bármiféle munkanélküli-ellátást, melyhez sikeresen le kell tenniük egy kemény országban tartózkodási vizsgát, ahol számot kell adniuk munkakeresési erőfeszítéseikről és angol nyelvi készségeikről egyaránt. Azok, akik önszántukból mondtak fel a munkahelyükön, nem jogosultak a munkanélküli segély fő formájára, az ún. álláskeresési támogatásra, és hat hónapig semmilyen egyéb munkanélküli-juttatásra sem jogosultak, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy valóban komolyan keresnek állást. Az Egyesült Királyság befogadta a munkaerő-kölcsönző ügynökségeken keresztüli foglalkoztatásra vonatkozó EU-s direktívát, azzal a megszorítással, hogy az csak legalább 12 hetes foglalkoztatás után érvényes. A törvényi szabályozás tartalmazza az ún. Svéd derogációt is, amely szerint az ügynökségek által alkalmazott dolgozók hivatalosan felvehetők úgy is, hogy két megbízás között kapják meg járandóságukat, ezzel megfosztva őket a közvetlenül foglalkoztatott munkatársakkal egyenlő fizetéshez való jogtól. 20