NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta:



Hasonló dokumentumok
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az állati szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (hámszövet, kötő-és támasztószövet)

Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Alapszövettan. Oktatási segédanyag a Sejt- és szövettan / Állatszervezettan II. gyakorlatokhoz

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan

Alapszövetek, bőr. Dr. Katz Sándor Ph.D.

Emberi test-anatómia/élettanfiziológia

Hámszövet, mirigyhám. Dr. Katz Sándor Ph.D.

SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT. Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Emésztőrendszer szövettana IV. Harkai Anikó

Hámszövetet előfordulás és a funkció szerint négy formában találunk a gerinces szervezetben: fedőhám: sejt alakja szerint (laphám, köbhám,

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Az élőlények életjelenségei és testszerveződésük

1. Tétel Sejt szövet szerv szervrendszerek szervezet Sejt Sejt A legalapvetőbb életjelenségeket mutatja:

Anatómia. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejtek felépítése és működése. Dr. Bors Melinda.

Biológia 8 osztály. 2. forduló Az emberi test felépítése A bőr és a mozgásrendszer

Bowman-tok Henle kacs. petefészek felszíne szemlencse elülső felszíne. trachea (csillós) epehólyag

Epitheliális transzport

A kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.

Alapszövetek típusai. hámszövet. kötő és támasztószövet. izomszövet. idegszövet

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,

3. ÁLTALÁNOS SZÖVETTAN

KERINGÉS, LÉGZÉS. Fejesné Bakos Mónika egyetemi tanársegéd

BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM

Tartalom. Előszó... 3

A táplálkozás, kiválasztás és a légzés szervrendszerei

Hámszövet, mirigyszövet

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai

Biológia fogalma és felosztása

Szövettan (Histologia) Sály Péter

Anatómia és élettan. 1. félév

Légzési és kiválasztási rendszer szövettana

FODRÁSZATI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

Biológia vázlatok az első konzultáció tananyagához

Csontszövet: Mind összenyomási, mind szakítási és hajlítási szilárdsága jelentős, így a vázat érő megterhelésnek jól ellenáll. Alkotói: Csontsejtek:

91. Eml, nyugalmi (HE) 92. Eml, laktáló (HE) 93. Köldökzsinór (HE) 94. Placenta (HE) 95. Csirke embryo (HE)

1. előadás. Emésztőrendszer

2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana

Szervezettan2 (gyak_lev_zh_1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :07:17 : Felhasznált idő 00:00:08 Név: beta. Eredmény: 0/464 azaz 0%

Tantárgyi kód BIB 1405 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 4 Összóraszám (elm. + gyak.) Előfeltétel (tantárgyi kód):

3. Szövettan (hystologia)

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak

Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére

A harántcsíkolt izomrostok típusai:

A sportmozgások biológiai alapjai Csoknya Mária Wilhelm Márta

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Érettségi témakörök Középszintű, szóbeli érettségi vizsgához

SZÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

Tartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...

Élettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin

Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére. Csapat neve:... Csapattagok neve:... Iskola: Település:

SZÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

Élettan-anatómia. 1. félév

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

Többrétegű hámok. Dr. Puskár Zita FOKI The Journal of Infectious Diseases, Volume 186, Issue 11, 1 December 2002, Pages

Emberi szövetek. A hámszövet

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY

legtöbb a fibroblaszt sejt (inaktív formája a fibrocyta), és ezek differenciált változatai

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

Idegrendszer 1. systema nervosum. Általános jellemzés, idegszövet

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. Szaktanári segédanyag BIOLÓGIA. 8. évfolyam. Nánainé Kozári Erika

A sportmozgások biológiai alapjai Csoknya Mária Wilhelm Márta

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

1.1. Az emberi szervezet felépítése

sejtekből, rostokból és sejt közötti állományból áll

1. Sok izomrost (muscle fiber), melyet kívülről egy hártya, a szarkolemma 3

Szövettan demonstráció (1.)

ÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

A SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTALKOTÓK. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC

BIOLÓGIA. A sikeres írásbeli vizsga elérése érdekében ajánljuk az alábbi témakörökben való jártasságot! I. A sejt felépítése és működése

Kötőszöveti sejtek típusai:

ANATÓMIA SZERVEZİKNEK

Állatszervezettan 1-2

A gyakorlati jegyzet használata (hallgatóknak)

AJÁNLOTT IRODALOM. Tankönyvkiadó, Budpest. Zboray Géza (1992) Összehasonlító anatómiai praktikum I.

sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne.

Érettségi témakörök tanév Gyakorló fodrász. Szépészeti ismeretek ágazati érettségi vizsgatárgy

Szövettan, kültakaró és mozgás

30. Az R. Melléklete a SZÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet címét követően a következő szöveggel egészül ki:

ANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJL DÉSTAN KOLLOKVIUMI TÉTELEK I. ÉVFOLYAM 2017/2018. TANÉV I. FÉLÉV

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt!

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Információtartalom vázlata

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc párban is végezhető)

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY

Az állati szövetek vizsgálata Biológia 8. Szaktanári segédlet

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Szaktanári segédlet. Biológia. 8. évfolyam Összeállította: Heiling Jolán

sejtek szövetek szervek szervrendszerek építik föl.

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

1. A sejtek felépítése

Emészt rendszer szövettana 2. Dobó Endre

Sejtadhézió. Sejtkapcsoló struktúrák

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek)

BIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK (2000)

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

AZ EMBER SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSE

Átírás:

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta: Dr. Kovács Zsolt Negyedik, javított, bővített kiadás Szombathely 2008

dr. Kovács Zsolt Lektorálta: dr. Zboray Géza, egyetemi adjunktus ELTE TTK, Budapest Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék Illusztráció: Bognár Vivien Török Tamás A címlapon: Éti csiga agydúcának részlete (Bognár Vivien rajza) Kiadó: Balogh és Társa Nyomdaipari, Kiadói és Kereskedelmi Kft., 9700 Szombathely, Huszt u. 19. Készült a Balogh és Társa Nyomdaipari, Kiadói és Kereskedelmi Kft. nyomdájában Ügyvezető: Baloghné Pajor Rita Példányszám: 100 ISBN: 963 9531 27 8

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I. A SZÖVETTAN TÁRGYA ÉS FELOSZTÁSA 10 II. A HÁMSZÖVET (TELA EPITHELIALIS) 11 II.1. A hámszövetek általános jellemzői 11 II.2. A sejtfelszíni differenciálódások 17 II.2.1. A csillók 17 II.2.2. Az ostorok 17 II.2.3. A mikrobolyhok 17 II.2.4. A mikroredőzet 19 II.2.5. A merev mikrobolyhok 19 II.2.6. A cuticula 19 II.2.7. A basális csíkolat 19 II.3. A sejteket egymással és környezetükkel összekapcsoló molekulák és struktúrák 20 II.3.1. A sejtadhéziós molekulák 20 II.3.2. A sejteket az intercelluláris állománnyal összekapcsoló adhéziós molekulák 20 II.3.3. A sejtkapcsoló struktúrák 20 II.3.3.1. A zonula occludens 20 II.3.3.2. A zonula adhaerens 22 II.3.3.3. A macula adhaerens 22 II.3.3.4. A rekeszes desmosoma 22 II.3.3.5. A nexus 23 II.4. A hámszövetek csoportosítása 23 II.4.1. A hámszövetek csoportosítása funkció alapján 23 II.4.1.1. A fedőhám 23 II.4.1.2. A mirigyhám 23 II.4.1.3. A felszívóhám 23 II.4.1.4. Az érzékhám 24 II.4.1.5. A pigmenthám 25 II.4.1.6. A reticuláris hám 25

II.4.2. A hámszövetek csoportosítása származásuk alapján 25 II.4.3. A hámszövetek csoportosítása morfológiai bélyegeik alapján 25 II.4.3.1. Az egy- és többrétegű laphám 27 II.4.3.1.1.. Az egyrétegű laphám 27 II.4.3.1.2. A többrétegű laphám 28 II.4.3.2. Az egy- és többrétegű köbhám 30 II.4.3.2.1. Az egyrétegű köbhám 30 II.4.3.2.2. A többrétegű köbhám 30 II.4.3.3. Az egy- és többrétegű hengerhám 30 II.4.3.3.1. Az egyrétegű hengerhám 30 II.4.3.3.2. A többrétegű hengerhám 31 II.5. A mirigyhám 32 II.5.1. A mirigyek csoportosítása 32 II.5.1.1. A külső elválasztású mirigyek 32 II.5.1.1.1. Az egysejtű és többsejtű endoepitheliális mirigyek 33 II.5.1.1.1.1. Az egysejtű endoepitheliális mirigyek 33 II.5.1.1.1.2. A többsejtű endoepitheliális mirigyek 34 II.5.1.1.2. Az egy- és többsejtű exoepitheliális mirigyek 35 II.5.1.1.2.1. Az egysejtű exoepitheliális mirigyek 35 II.5.1.1.2.2. A többsejtű exoepitheliális mirigyek 35 II.5.1.1.2.2.1. A többsejtű, exoepitheliális mirigyek csoportosítása 35 II.5.1.1.2.2.1.1. A többsejtű, exoepitheliális mirigyek csoportosítása a mirigyvégkamrák sejtrétegeinek száma szerint 35 II.5.1.1.2.2.1.2. A többsejtű, exoepitheliális mirigyek csoportosítása a mirigyvégkamrák alakja és a mirigyek kivezetőcsöveinek szerveződése szerint 35 II.5.1.1.2.2.1.3. A többsejtű, exoepitheliális mirigyek csoportosítása a mirigyváladék leadásának módja szerint 37 II.5.1.1.2.2.1.3.1. A holocrin extrusio 37 II.5.1.1.2.2.1.3.2. Az apocrin extrusio 37 II.5.1.1.2.2.1.3.3. A merocrin extrusio 38 II.5.1.2. A belső elválasztású mirigyek 41

III. A KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK CSALÁDJA 42 (TELAE CONNECTIVALES) III.1. A kötő- és támasztószövetek közös, általános jellemzői 42 III.2. A kötőszövetek 42 III.2.1. A kötőszövetek felépítése 43 III.2.1.1. A sejtes elemek 43 III.2.1.1.1. Az állandó kötőszöveti sejtek 43 III.2.1.1.1.1. A fibrocyták 43 III.2.1.1.1.2. A fibroblastok 43 III.2.1.1.1.3. A reticulumsejtek 43 III.2.1.1.1.4. A zsírsejtek 44 III.2.1.1.1.5. A színsejtek 44 III.2.1.1.1.6. A mesenchymális sejtek 44 III.2.1.1.2. A szabad kötőszöveti sejtek 44 III.2.1.1.2.1. A nagy falósejtek 44 III.2.1.1.2.2. A hízósejtek 45 III.2.1.1.2.3. A nyiroksejtek 45 III.2.1.1.2.4. A plasmasejtek 46 III.2.1.1.2.5. A granulocyták 46 III.2.1.2. A sejtközötti állomány 47 III.2.1.2.1. A kötőszöveti rostok 47 III.2.1.2.1.1. A kollagénrostok 47 III.2.1.2.1.2. A rácsrostok 47 III.2.1.2.1.3. A rugalmas rostok 48 III.2.1.2.2. Az alapállomány 48 III.2.1.2.2.1. A sejtközötti folyadék 49 III.2.1.2.2.2. A makromolekuláris komplex 49 III.2.1.2.2.3. A kötőszöveti adhéziós molekulák 51 III.2.2. A kötőszövetek csoportosítása 51 III.2.2.1. Az embryonális kötőszövetek 51 III.2.2.1.1. A mesenchyma 51 III.2.2.1.2. A kocsonyás kötőszövet 52 III.2.2.2. Az érett kötőszövetek 53

III.2.2.2.1. A recés kötőszövet 53 III.2.2.2.2. A rostos kötőszövetek 54 III.2.2.2.3. A zsírszövet 58 III.2.2.2.4. A vér és a nyirok 61 III.2.2.2.5. A gerinctelenek kötőszövete 61 III.2.3. A vér 62 III.2.3.1. A vérplazma 62 III.2.3.2. A vér sejtes elemei 62 III.2.3.2.1. A vörösvérsejtek 63 III.2.3.2.2. A vérlemezkék 63 III.2.3.2.3. A fehérvérsejtek 63 III.3. A támasztószövetek 65 III.3.1. A támasztószövetek csoportosítása 65 III.3.1.1. A chordaszövet 66 III.3.1.2. A porcszövet 67 III.3.1.3. A csontszövet 67 III.3.1.4. A chondroid szövet 67 III.3.2. A porcszövet 67 III.3.2.1. A porcszövet felépítése 67 III.3.2.1.1. A sejtes elemek 68 III.3.2.1.1.1. A porcsejtek 68 III.3.2.1.1.2. A porcképző sejtek 69 III.3.2.1.2. A sejtközötti állomány 69 III.3.2.2. A porcszövetek csoportosítása 69 III.3.2.2.1. Az üvegporc 69 III.3.2.2.2. A rostos porc 71 III.3.3. A csontszövet 72 III.3.3.1. A csontszövet felépítése 72 III.3.3.1.1. Sejtes elemek 73 III.3.3.1.1.1. A csontképző sejtek 73 III.3.3.1.1.2. A csontsejtek 73 III.3.3.1.1.3. Az osteoprogenitor sejtek 74 III.3.3.1.1.4. A csontfaló sejtek 74

III.3.3.1.2. A sejtközötti állomány 74 III.3.3.2. A csontszövetek csoportosítása 74 III.3.3.2.1. A fonatos csontszövet 75 III.3.3.2.2. A lemezes csontszövet 75 III.3.3.3. A csontképződés 77 III.3.3.3.1. A desmális csontosodás 77 III.3.3.3.2. A chondrális csontosodás 78 III.3.3.3.3. A primaer angiogén csontosodás 80 IV. AZ IZOMSZÖVET (TELA MUSCULARIS) 81 IV.1. Az izomszövetek általános jellemzői 81 IV.2. Az izomszövetek csoportosítása 81 IV.2.1. A harántcsíkolt izomszövetek 81 IV.2.2. A simaizomszövet 82 IV.2.3. A helicoid izomszövet 82 IV.3. A harántcsíkolt izomszövetek 82 IV.3.1. A harántcsíkolt vázizomszövet és a zsigeri harántcsíkolt izomszövet 82 IV.3.1.1. A harántcsíkolt vázizomszövet és a zsigeri harántcsíkolt izomszövet izomrostjainak jellemzői és sejtalkotói 82 IV.3.1.2. A harántcsíkolt vázizomrostok típusai 89 IV.3.1.2.1. A vörös izomrostok 89 IV.3.1.2.2. A fehér izomrostok 90 IV.3.1.2.3. Az intermedier izomrostok 90 IV.3.1.3. A vázizmok szerkezete 90 IV.3.2. A szívizomszövet 91 IV.4. A simaizomszövet 94 IV.5. A helicoid izomszövet 97 IV.6. A myoepithelium 98 V. AZ IDEGSZÖVET (TELA NERVOSA) 100 V.1. Az idegszövet általános jellemzői 100 V.2. Az idegsejtek 101 V.2.1. Az idegsejtek jellemzői és sejtalkotói 101

V.2.2. Az idegsejtek csoportosítása morfológiai bélyegeik, illetve polarizáltságuk alapján 104 V.2.2.1. A nyúlvány nélküli idegsejtek 104 V.2.2.2. Az egynyúlványú idegsejtek 105 V.2.2.3. A kétnyúlványú idegsejtek 105 V.2.2.4. Az ál-egynyúlványú idegsejtek 105 V.2.2.5. A soknyúlványú idegsejtek 105 V.2.3. Az idegrostok 106 V.2.3.1. Az idegrostok csoportosítása 106 V.2.3.1.1. A sejtes- és velőshüvelyű idegrostok 106 V.2.3.1.2. A velőshüvelyű idegrostok 108 V.2.3.1.3. A sejteshüvelyű idegrostok 108 V.2.3.1.4. A csupasz idegrostok 108 V.2.4. Az idegek szerveződése 109 V.2.5. A neuronális transzport 110 V.2.6. Az idegvégződések 111 V.2.6.1. Az idegvégződések csoportosítása 111 V.2.6.1.1. A terminális idegvégződések 111 V.2.6.1.1.1. Az ingerfelvevő idegvégződések 111 V.2.6.1.1.2. Az ingerleadó idegvégződések 116 V.2.6.1.2. Az intercaláris idegvégződések 116 V.2.6.1.2.1. A kémiai synapsisok 117 V.2.6.1.2.2. Az elektromos synapsisok 119 V.3. A neuroglia 119 V.3.1. A gliasejtek csoportosítása 119 V.3.1.1. A perifériás glia 119 V.3.1.2. A centrális glia 120 V.3.1.3. Az ependymasejtek 120 V.3.1.4. A speciális gliasejtek 121 IRODALOMJEGYZÉK 122 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 123